Szabad Földműves, 1986. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)
1986-02-15 / 7. szám
1986. február 15. 7. szára ★ * ★ XXXVII. évfolyam * Ara 1,— KCa A növénytermesztés belterjesítése kulcsfontosságú feladat Irta: JOZEF MUDROCH AGRÁRMÉRNÖK, A MÉM OSZTÁLYVEZETŐJE A CSKP XVI. kongresszusának határozatai, valamint a 7. ötéves tervidőszak gazdasági és szoeiális fejlesztésének irányelvei a mezőgazdaság területén az alapvető élelmiszerekből való fokozatos önellátást tűzték ki célul. Előtérbe került a növénytermesztés fejlesztési ütemének a felgyorsítása, elsősorban a belterjesítés révén. Az állattenyésztés fejlesztési ütemét és szerkezetét a saját takarményforrásainktől tettük függővé. A gabonafélékből való önellátottságnak a lakosság alapvető élelmiszer ellátása stabilizálódásához kellett vezetnie. Ahhoz azonban, hogy húsból, tejből és tojásból önellátóak legyünk, szükséges volt a növénytermesztés elsődleges fejlesztése, főleg azért, hogy kiküszöböljük az állattenyésztéssel szembeni lemaradását. Az állattenyésztés ugyanis eredményesen fejlődött, igaz, az erőtakarmánvoknak köszönhetően. Felvetődik a kérdés, vajon miképpen sikerült teljesíteni ezen igényes feladatokat a 7. ötéves tervidőszakban? Az előzetes becslések azt mutatják, hogy a mezőgazdasági termelést a 7. ötéves tervidőszakban 2.3 százalékkal tiilte!|esftettiík. A termelés volumene a 8. ötéves tervidőszakhoz viszonyítva 10 százalékkal nőtt. Megvalósult a növénytermesztés elsődleges fejlesztése, hiszen mig az állattenyésztésben a termelés üteme 7.7 százalékkal, addig a növénytermesztésben 12,9 százalékkal növekedett. A párt- és az állami szervek dokumentumaiból eredő fő feladatunk a gabonaprogram megvalósítására, vagyis a szemesekből való önellátoltság elérésére irányult. Nézzük meg közelebbről, hogyan alakult ezen a téren a helyzet. Qabonatermesztés szempontjából az elmült öt év nagyon igényesnek bizonyult, összesen 19 millió tonna gabonái — azaz évi átlagban 3 millió Я00 ezer tonnát — termeltünk. Sajnos, annak ellenére, hogy az elmúlt két esztendőben ie lentős előrehaladást értünk el, nem sikerült maradéktalanul eleget tenni a gabonatermelésben előirányzott feladatoknak. Az 1981 es és az 1982 es év ugyanis nagyon kedvezőtlenül alakult a gabonatermesztés szempontjából. Az első évben 600 ezer, a másodikban pedig hozzávetőlegesen 400 ezer tonna terméskiesést könyveltünk el. A gabonatermelésre különösen kedvező 1984-es évben ebből az adósságból körülbelül 400 ezer tonnát, tavaly pedig 60 ezer tonnát törlesztettünk. Tehát a gabonatermelés 7. ötéves tervének teliesftéséhől mintegy 500 ezer tnnnn hiányzik. Tekintettel a kedvezőtlen évjáratokra aznnban ez mégis figyelemre méltó sikernek számít. A 6. ötéves tervidőszakban országos viszonylatban az állatok takarmányozására 600 ezer és 1 millió tonna között ingadozó mennyiségű gabonát importáltunk, többnyire tőkés országokból A 7. ötéves tervidőszakban a gabona behozatalát a minimumra csökkentettük, jelenleg pedig gyakorlatilag teljesen beszüntettük. Az állattenyésztésben véghezvitt szabályozó intézkedések, főleg a sertéshústermelés korlátozása, vala mint az erőtakarmánv fogyasztás csökkentésének szorgalmazása jelentős mértékben hozzájárultak a gabonafélékből való önellátottság eléréséhez A gabonapresram megvalósításának második alapvető kérdését a tömegtakarmánvok termelése képezte. Ebben domborodik ki ugyanis a növénytermesztés elsődleges fejlesztése. A 7. ötéves tervidőszakra célul tűztük ki a tömegtakarmánv-termelés 13 —14 százalékos növelését — a 6. ötévéé tervidőszakhoz viszonyítva. Ezt a feladatot sikeresen teljesítettük, hiszen a tömegtakarmányok termelését 17,5 százalékkal növeltük. Becslések szerint a széna, a szenázs és e sztlázs készletei az egyes kerületekben kiteszik a szükségletnek a 110—118 százalékát. Tárgyilagosan meg kell azonban állapítani, hogy a tömevt»karm«nvok minősé"ének favítása érdekében nagyon keveset tettünk még akkor is, ha javult a nagy teljesítményű betakarítógépnkkel való ellátás, több új szénatároló, silótérség és szenázstároló épült. Az 1984 es évben az 1. és а 11. osztályú széna részaránya alig érte el a 60 százalékot, jelenleg pedig mindössze 56 százalék körüli. Tavalyelőtt a szi lázs és a szenázs 61 százaléka került első osztályba, ma viszont csupán 50 százaléka. A minőség romlásának fő oka a széna esetében az elkésett betakarítás és a nagy rostanyagtarta lom, a szilázs esetében pedig az ala csony szárazanyag-tartalom. Látható, hogy többnyire szubjektív jellegű tényezőkről van sző. amelyek elsősor ban a nem megfelelő munkaszervezésből erednek. A tömegtakarmányok minőségében tapasztalt hiányosságok ellenére is a takarmánygabona behozatalát eyakorlatilag megsziinteltük és a takar mánypnvácsák behozatalát tavaly 20 százalékkal csökkentettük az 1981-es évhez viszonyítva. Ezzel szemben az említett időszakban a teffelvásár'ást 14.4 százalékkal f207 millió literrel), a vágóállatok felvásárlását pedig — 1982-től számítva — 10,2 százalékkal (44 ezer 500 tonnával) növeltük. Közben a sertésállományok csökkentek, a szarvasmarha-állományok pedik bővültek. Folyamatossá vált a lakosság alapvető élelmiszerekkel való ellátása, s ez kétségtelenül kima gasló sikernek számít. A takarmányokból való önellátott Ságnak szerves része a fehérjeprogram. Ennek megvalósításában ts fi gyelemre méltó eredményeket értünk ei. A hüvelyesek ötéves termelési tér vét 0,8 százalékkal túlteljesítettük, ez annyit jelent, hogy évi átlagban 70 tonnát termeltünk, ami a 6. ötéves tervidőszakhoz képest 25 ezer tonnává] több. Sikeresnek mondható az olajnövények termesztése ts. Ezekből évi átlagban 37 ezer tonnával többet vásároltunk fel. Az olajnövénvek össztermelése a 6. ötéves tervidőszakhoz vlszonvftva 60 százalékkal növekedem. Tehát az olajnövények önellátására Irányuló célok reálisak, eevldetűleg elősegítik a fehérjeprograro megvalósítását, hiszen ezáltal a takarmánypogácsák termelését is növeljük, a behozataluk egyidejű korlátozásával. Nem lehetünk teljesen elégedettek a cukorrépa-termelésben elért eredményekkel. A 7. ötéves terv 10 millió 800 ezer tonna cukorrépa felvásárlásét irányozta elő. Ennek a feladatnak, sajnos, mindössze 93 százalékban tettünk eleget. A terv teljesítéséhez 1 millió tonna hiányzott. Különösen a cukortartalom tekintetében maradtunk le. Ezen a téren Európa viszonylatában az utolsók között va gvunk. Az elmúlt esztendő a cukorrépa-termelésben a legeredménye sebbnek bizonyult. Igaz, a fel,vásárlási tervet mindössze 90 százalékra teljesítettük, azonban a répa cukortartalma elérte a 15,8 százalékot. Növénytermesztésünknek sajnos egyik leggyengébb láncszeme a burgonyatermelés. Igazolják ezt a múlt évi eredmények is. amikor az 1 mii lió 10П ezer tonnában meghatározott termelési terv teljesítéséhez több mint 250 ezer tonna hiányzott. A megfelelő piacellátást azonban behozatalból biztosítjuk. Az ötéves terv viszonylatában • a burgonyatermelést 90, a felvásárlást pedig 94,7 százalékra teljesítettük. Zöldségtermelésünk az utóbbi években növekedett, évi átlagban 417 ezer tonnáról 49(1 ezer tonnára. Sajnos, a zöldségtermelés ötéves tervét így is csupán 97.8 százalékra teljesftettük. Azonban így ts az őnellátoHság felé vezető úton Jelentős előrehaladást tettünk meg a kertészkedök tevékenységének fellendítésével is. Hasonló helyzet tapasztalható a gyümölcstermesztésben, ahol az évi termelés 118 ezer tonnáról 205 ezer tonnára nőtt. Becslések szerint a piac zöldséggel és gyümölccsel való ellátása átlagosnak Ígérkezik. (Folytatás a 12. oldalon) A napilapok hirdetési rovata is elárulja, hogy Szlovákia kelteiéiből egyre több naposcsibét és -kacsát kínálnak a mezőgazdasági nagyüzemeknek és a kisállatten yésztőknek egyaránt CSTK felvétel Választási programjavaslat - szeműi Itassa! Egy járás életében, fejlődésében meghatározó tényező az, milyen eszközökből, milyen szervezés melleit miként teljesíthetők az ötéves tervidőszak idejére a párt- és állami szerveink által kitűzött feladatok. Tehát — legyen szó bármilyen küldetést) helyi vagy járási szervről — a választási programjavaslat megalapozottságának idő- és szükséeszerüségének milyensége valóban fontos tényező. Ennek kidolgozásakor természetesen az elmólt ötéves tervidőszak tanulságaiból szükséges kiindulni. Erre a folyamatosságra azért is szükség van, mert sok beruházás „áthárul“ a következő ötéves tervidőszakra. és vannak folyamatos állami feladatok is. A Lévai (Levice) járási Nemzeti Bizottság illetékesei alapos elemzés nek vetették aJá azokat az eredményeket és gondokat egyaránt, melyek a 7. ötéves tervidőszakot jellemezték. Számos szép eredményről számolhattak be. A járási székhely gyors ütemű fejlődését tapasztalhatják azok is, akik csak néhanapján látogatnak el Lévára. Am sok gond is „átruházódon“ a 8. ötéves tervidőszakra. Mielőtt megvizsgálnánk az új választási programjavaslatot, néhány összegező számadattal szeretnénk jellemezni a 7. ötéves tervidőszak azon eredményeit, melyek nagyban előrelendítették a járás fejlődésének ütemét: A 7. ötéves tervidőszakban összesen 5,4 milliárd koronát fordítottak építkezési beruházásokra — 116 millió koronával többet a tervezettnél. Szép eredményként könyvelhető el az. hogy a 6. ötéves tervidőszakhoz viszonyítva 1980 és 1983 között az ipari termelés 29.8, a bruttó mezőgazdasági termelés 19,1, a mezőgazdasági árutermelés 19,3 százalékkal növekedett. A programtervek teljesítéséhez nagyban■ hozzájárult az a szocialista verseny, amelyet a nemzeti bizottságok szerveztek. Az öt év folyamán 4 ezer 878 kollektiv és 188 ezer 757 egyéni vállalás született, a tervezett 432 millió 259 ezer korona értéket 92 millió 874 ezer koronával túlteljesítve. A legszebb eredményeket a Zselizi (Želiezovce)), a Farnadi (Farnál, a Deméndi (Demandlce) és a Nagysallói (Tekovské Ltižany) Helyi Nemzeti Bizottságok érték el. A lakásépítés fellendítését elősegítette á Mohi (Mochovce) Atomerőmű építése is. Az elmúlt ötéves tervidőszak folyamán 5 ezer 50 lakás felépítését tervezték, amelyből azonban 122-vel kevesebbet adtak át. Ez azzal tndokoiható, hogy Léván késlekedik a Szőlöskertek lakótelep építése Sok Jtözcégben megoldották az egyéni lakásépítők telekproblémátt. Ez is nagyban hozzájárul a járás falvai la kossága állandósításának kedvezőbbé tételéhez. Az oktatás vonalán is jelentős fejlődésre került sor: 5 új Iskolát adtak át, s ma már a járás 3—6 éves gyermekeinek 96,5 százaléka látogatja az óvodákat . A lakosság ellátásában is komoly előbbre!épések történtek. A kis és nagyközségekben számos régi üzletet újítottak fel, emellett 35, új objektumot adtak át. Az elmúlt ötéves tervidőszak folvanián 6 milliárd 982 millió korona értékű volt a kiskeres kedeimi forgalom, ami annyit jelent, hogy a járásban egy lakosra 14 ezer 947 korona értékű fogyasztás jutott. Átgondolt beruházások A 8. ÖTÉVES TERVIDŐSZAKBAN František Krknssal, a Lévai jnb tervezési osztályának vezetőjével folytatott beszélgetésem során főleg azokra a feladatokra terelődött a szó, melyek megoldása az új ötéves tervidőszakban rendkívül - fontos. A program összeállításánál kiemelt figyelmet fordítottak a faiuieflesztésre — . elemezve többek között az ökonómiai feltételeket is — s a fontossági sorrend betartásával tervezték-meg a lakosság érdekeit szolgáló beruházásokat. A falvakban több új közintézmény épül majd a válaszlási programterv alapján. Hogy csak néhányat említsünk: vízvezeték-hálózat épül Tesmagon (TeSmak) és Kuralon (Kurafany) — 50 millió korona értékben Kálnán (Kálna nad Hronom) és Oroszkán (Pohronský Ruskov) úl járdákat létesítenek. Az oktatásügy területén 37 millió korona beruházást fordítanak új Iskolák építésére, illetve a régi oktatási intézmények felújítására. Szántón (Santovka) >új buszmegálló épül majd, s felújítják a termálfürdő bazénját.' A kultúra területén is komoly befektetésekre kerül majd sor. Žembernvcébnn és Szántón új művelődést központ épül, Résén (Bega) a tervek szerint ifjúsági klubot létesítenek. Nagyfúr fVefké Túrovce) és Kisülved (Maié Ludince) az előzetes programjavaslat szerint új tűzoltószertárral gyarapodik. A járási székhely hasonló ütemben fejlődik, mint az elmúlt ötéves tervidőszakban Folyamatos lesz a lakásépítés, s ebben az időszakban adják át az új egészségügyi központot. Üj mosoda, szolgáltatások háza énül, befejezik az Oroszlán szálló felújítását. s tervben van egy PRIOR-áruház építése. Léva az elkövétkezendő időszakban új művelődési házzal gazdagodik. Okos döntés volt ez, mivel a jelenlegi kultúrotthon, a Družba már nem képes kielégíteni egy 30 ezer lélekszámú város lakosságának kulturális igényeit. A választási programterv összeállításánál figyelembe vették a távfűtéssel kapcsolatos problémákat is. Az 1ЯИ4 —1985-ös fűtési Idényben egyes lakásokban csak 12 C fokos hőmérsékletet tudtak biztosítani, mivel a CKD Praha koiíni üzeme képtelen volt a megszabott időpontra leszállítani a központi kazánház berendezéseit. Ojabb beruházásokkal az ötéves tervidőszak első két évében a városnak ezt a gondját is meg szeretnék oldani. A másik gond — a vízellátás. Bár a járás kiváló minőségű vízzel rendelkezik, ez mennyiség szempontjából korántsem elegendő. Ezért már most hozzáláttak annak a szivattyúállomásnak az építéséhez, amely a Gabéíkovo—Érsekújvár—Léva vízvezeték-hálózat fontos alkotóeleme lesz. Annak ellenére, hogy a Mohi Atomerőmű építése . általános fejlődést hoz a járás számára, sok-sok megoldásra váró problémát is okoz. A jelenlegi ötéves tervidőszak folyamán kern) sor az A blokk átadására, s ennek következtében nagy munkaerőnövekedés várható. Sajnos, a beruházási keretek egyelőre nem teszik lehetővé a még gyorsabb és szükséges lakásépítést. Ezzel a kérdéssel most foglalkoznak mélyrehatóan a járást szervek, ám az előrejelzések azt "mutatják, központi támogatásra lesz szükség. Összegezésképpen hadd Idézzem Bernard Slobodnfknak, a járást pártbizottság vezető titkárának szavait: „Csakis a lehetőségek és az emberi tényezők okos egyeztetésével, a kommunisták és a pártonkiviiliek közös összefogásával lehet elérni a kitűzött igényes feladatokat", KALITA GABOR t*
