Szabad Földműves, 1986. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)
1986-02-08 / 6. szám
12 .SZABAD FÖLDMŰVES 1986. február 8. Alt elnöki Irodában hárman * Kovács Ferenc mérnök, a szövetkezet elnöke, Halda Ernőné üzemgazdász és e sorok Írója — azzal a szándékkal jöttünk össze, hogy a hetedik ötéves tervidőszakban elért eredmények tükrében, valamint a nyolcadik ötéves tervidőszakra előirányzott igényes termelési és áruforgalmazás! feladatokhoz Igazodva, jellemezzük a szűgyéni (Svodín) Csehszlovák—Szír Barátság Efsz jelenlegi gazdasági helyzetét,, valamint a termelés további fejlesztésének és növelésének távlatait. Ez az ötezer-háromszázötven hektár mezőgazdasági területen gazdálkodó szövetkezet — a hetedik ötéves tervidőszakra — 605 millió korona tiszta jövedelem elérését irányozta elő. Az eltelt öt év folyamán kifejtett termelés- és gazdaságfejlesztési törekvések céltudatosságát, valamint a dolgozók .hazafias helytállását az elért eredmények egyértelműen bizonyítják. Ugyanis a szövetkezet öt év folyamán elért összteljesítményének értéke meghaladta a 627 millió, a jövedelme pedig a 107 millió koronát, tehát az első gazdasági mutatót 3,6, a másodikat 35,4 százalékkal túlteljesítette. A termelési érték és jövedelem terven felüli növekedésében természetesen a bruttó mezőgazdasági termelés játszottta a főszerepet, amely a 7. tervidőszak éveiben 14,5 százalékkal növekedett. A termelésfejlesztés előterében ebben a gazdaságban is a növénytermesztés volt, amely az öt év folyamán 22,2 százalékkal növekedett. Például a szemesek termelési tervét — a búza és az árpa utóbbi két évben elért 6,2 tonna körüli hektárhozamának, valamint a szemes kukorica múlt évi 7,17 tonnás rekordtermésének köszönhetően — közel’ egy százalékkal túlteljesítették. A hatodik ötéves tervidőszakhoz viszonyítva lényegesen javult az állattenyésztési ágazat takarmánybázisa is. Ennek, valamint az állatállomány szakszerű fejlesztésének „áldásos“ következményei főleg a tejtermelésben mutatkoztak meg. A tejtermelés ugyanis az öt év folyamán egyedi évi átlagban ötszáz literrel növekedett, s a múlt esztendőben meghaladta a 3500 litert, az öt évre előirányzott termelési térvet pedig öt százalékkal túlteljesítették. A szarvasmarha- és a sertéshizlalda, amely az öt évre előirányzott húsforgalmazási tervét csupán kilencvennyolc százalékra teljesítette, bizonyos okok miatt a gazdálkodás gyengébb láncszemének bizonyult. A termelés és a gazdálkodás tudományos-műszaki fejlesztése a hetedik ötéves tervidőszakban szinte napirenden szerepelt. így például meghonosították és már több éve sikeresen alkalmazzák a szemes kukorica tárolásának CCM módszerét. Évi átlagban 1900 tonna kukoricát tárolnak az említett módon. Ez a mennyiség a szarvasmarha-hizlalda és a saját sertéshizlaldájuk erőtakarmány-szükségletét körülbelül hetven százalékra fedezi. Állítólag azért szorgalmazták a kukoricatárolás említett módszerének ilyen nagyméretű meghonosítását, mert az évi 1300 hektár kukorica termését szinte képtelenség megszárltani és szárított állapotban tárolni; továbbá mert a CCM módszerű tárolás a szárításnál gazdaságosabb, évente megközelítőleg 100 tonna fűtőolaj megtakarítsához vezet; s persze nem utolsósorban azért, mert az llyképpen tárolt kukorica takarmányozási szempontból Is előnyösnek bizonyult. Az utóbbi következtetés létjogosultságát azonban néhányan kétségbe vonják. Mégpedig okkal, azért, mert a hízóbikák és a -sertések súlygyarapodás! átlaga az előző éviekhez viszonyítva a múlt évben lényegesen csökkent. Állítólag ezért nem lehetett teljesíteni a húsforgalmazás ötéves tervét sem. Kétségtelen, hogy s hústermelés intenzitásának csökkenése — bár ez a jelenség csak az ötéves tervidőszak utolsó évében volt tapasztalható — kedvezőtlen hatással volt a termelési és áruforgalmazási feladatok teljesítésére. Azt azonban a sok jó tapasztalat nyomán állítani lehet, hogy a hiba nem a kukorica tartósításának, tárolásának és takarmányokén tekinteni, vagyis olyan termelési ágazatként kell kezelni és fejleszteni, amely a gazdaságfejlesztéshez, főleg azonban az állattenyésztési ágazat korszerűsítéséhez szükséges beruházások anyagi bázisává válhat. Azt, hogy ez az elképzelés mennyire reálisnak bizonyult, az érzékelteti legjobban, hogy az ötéves tervidőszak folyamán a 215 hektáros szőlészet — évi átlagban — negyven százalékát adta a szövetkezet tiszta jövedelmének. A szövetkezet termelésének és gazdálkodásénak múlt évi mérlege a szokványosnál sokkal szerényebb gazdasági helyzetre utal. Bizony a bruttó mezőgazdasági termelés évi tervét csak 91,8 százalékra, az árutermelés és forgalmazás tervét pedig csupán 90 százalékra sikerült teljesíteni. A tervezett tiszta jövedelemhez '----1A ГЛЛ IQ SSM \ / Éli zásának korszerű módszerében van, hanem a CCF módszerrel tárolt kukoricához szükséges tápanyag-kiegészitők kellő mennyiségű kiutalásának elmulasztásában, tehát abban, hogy az igényelt tápkiegészítőknek a szövetkezet a múlt év folyamán alig negyven százalékát kapta meg. Véleményem szerint az illetékes Intézménynek és vállalatoknak Illenék sokkal jobban tudatosítaniuk, hogy szocialista mezőgazdaságunk és népgazdaságunk fejlődését úgy lehet a lehető leghatékonyabban segíteni, ha támogatják azoknak a kdrszerű és gazdaságos módszereknek a teljes kibontakozását, a közgazdasági előnyeik kidomborodásához szükséges feltételek megteremtését, amelyek nemcsak a hazai kezdetleges tapasztalataink, hanem a nemzetközi mérce szerint Is előnyösnek bizonyulnak. Megítélésem szerint ezek közé a korszerű és gazdaságos módszerek közé tartozik a szemes kukorica CCM módszerrel történő tartósítása és tárolása is. A hetedik ötéves tervidőszakban sokat fejlődött ez a szövetkezet. Például agrolaboratóriumot is létesített, amely a talaj- és levélelemzésekkel komoly szerepet tölt be a növénytermesztés fejlesztésében. Gépesítették a kajszibarack és a meggy szüretelését, s ezáltal a barack esetében tizenkétszeresére, a meggy esetében pedig negyvenszeresére növekedett a munka termelékenysége. A 7. ötéves tervidőszak éveiben vált ez a szövetkezet a babtermesztés rendszergazdájává, s így megoldotta a nagyüzemi babtermesztés komplex gépesítését és kialakította a termelés korszerű technológiáját is. A termelés tudományos módszereinek térhódítását szolgálta a szövetkezet azáltal is, hogy ezerháromszáz hektáros területtel csatlakozott a szemes kukorica termesztésének nádudvari termelési rendszeréhez. A 7. ötéves tervidőszak folyamán bebizonyosodott, hogy ebben a szövetkezetben sikerült a termelés szerkezetét a sajátos talajadottságokhoz, a domborzati és éghajlati viszonyokhoz igazítani. így például rendkívül gyümölcsözőnek bizonyult annak a javaslatnak a realizálása, hogy a szőlő- és a gyümölcstermelést az egyik legfőbb jövedelemforrásnak is hiányozni fog körülbelül háromé millió korona, s jó lesz, ha a múlt évi gazdálkodás tiszta jövedelme eléri a 15 millió koronát. Mint már említettem, ez ugyancsak hárommillió koronával lesz kevesebb a tervezettnél, de 11 millió koronával lesz kevesebb a megszokott na&y jövedelemnél, az előző három év átlagánál. Persze, ez a nem kívánatos jelenség nem sodorja válságos helyzetbe a szövetkezetét, mégcsak az eladósodás veszélye sem fenyegeti, de ezért gondokat okoz a vezetőségnek és némileg — legalábbis átmenetileg — fékezi a termelés és a gazdaság fejlesztésének ütemét. Az igyekezet, a termelés hatékonyságának fokozására irányuló törekvés nem volt gyengébb, mint az előző években. Sőt, úgy tűnik, hogy egyes termelési ágazatok dolgozói fokozták kezdeményezésüket, a termelés fejlesztésére irányuló aktivitásukat. A nagyméretű termeléskiesést lényegében a kedvezőtlen Időjárás, *a szőlő- és a gyümölcstermést minimálisra csökkentő téli és kora tavaszi fagyok okozták. A termelési tervekhez — tehát nem az előző három év tényleges átlagterméséhez — viszonyítva 14 millió 500 ezer korona értékű szőlővel és gyümölccsel szüretelt kevesebbet a szövetkezet Ezt a nagy kiesést a gabonatermesztés rekord eredményei nem tudták kiegyenlíteni. Pedig szemesekből — búzából, árpából és szemes kukoricából — a 2 ezer 798 hektár vetésterületről 2 ezer 613 tonnával több termést takarítottak be a tervezettnél. De jövedelmezőnek bizonyult a bab és a napraforgó termesztése, valamint a zöldségkertészet is. Az állattenyésztési főágazatban az évi termelési tervet a tehenészet, valamint a baromfitenvésztésl részleg dolgozói túlteljesítették. Lemaradás — főleg a már említett okok miatt — csupán a szarvasmarha- és a sertéshizlalásban mutatkozik. Az elmarasztalásra, a társadalmi bírálatra tehát nem adtak okot a szőgyéni egyesített szövetkezet dolgozói. Etttől függetlenül csak hasznukra válik, ha keresik és a lehető legjobban kihasználják a termelésfejlesztés újnál újahb lehetőségeit, s ha az eddigieknél még következetesebben vizsgálják az egyes termemelési részlegek lemaradásának okait. Ä nyolcadik' ötéves tervidőszak első évében a Szőgyéni Efsz a termelés növelésével számol. Lényegében stabilizálni akarják a búza, a tavaszi árpa, a szemes kukorica, az étkezési bab és a cukorrépa utóbbi években elért nagy hektárhozamát. Szervezési és egyéb Intézkedésekkel, vagyis az eddig kihasználatlan termelésfejlesztési lehetőségek optimális kihasználásával növelni akarják elsősorban a vágóállat-gondozó részlegek termelési eredményeit, és fel akarják újítani a szőlőtermelés megszokott magas fokú intenzitását és jövedelmezőségét. pzek bizony nem kis feladatok! Teljesítésükhöz azonban a feltételek adottaki S ha az időjárás nem lesz túlságosan mostoha, akkor a terveket, elképzeléseket és törekvéseket siker koronázhatja. A növénytermesztés általános biztosításának bevezetésével, valamint a közismert árrendezésekkel járó többletkiadások — amelyek ebben a szövetkezetben körülbelül nyolcmillió koronát tesznek ki — jövedelemzsugorító hatását az új ötéves tervidőszak első évében ebben a gazdaságban sem tudják kivédeni. Számolniuk kell, — és számolnak is — azzal, hogy az idei gazdasági évben elérhető jövedelmük még abban az esetben is a legjobb három év huszonhat milliós átlaga alatt marad, ha az eléggé igényes termelési és áruforgalmazási feladatokat teljesíteni fogják. Persze, el kell mondani azt is, hogy az említett intézkedések nem teszik válságossá, kilátástalanná a szövetkezet anyagi helyzetét. .Csupán arra kényszerítik a szövetkezet tagságát, hogy átmenetileg elégedjen meg a szokványosnál kisebb, de azért még mindig Jónak minősíthető haszonnal. Tény, hogy a gazdálkodás jövedelmezőségének csökkenését a szövetkezetben átmeneti jelenségnek tartják. Az elnök például határozottan állítja, hogy a termelés jövedelmezőségének alakulására kedvezőtlenül ható intézkedések fokozatosan semlegesíthetők. S bízik abban, hogy a nyolcadik ötéves tervidőszak folyamán a gazdálkodás jövedelmezősége elérheti a pár évvel ezelőtti magas színvonalat. A helyzet ismeretében úgy érzem, hogy a bizakodás indokolt. Indokolt, mert a jelenlegi tervidőszak éveiben olyan új bevételi források keletkeznek, amelyekre az utóbbi években csak kiadás voltl így például termőre fordul — s persze a Jövedelemképzésben is tényező lehet — a tíz hektár almás, a húsz hektár meggyes és az óriás gyümölcsöt termő, ugyancsak húsz hektárnyi szilvás, tehát az ötven hektáros új telepítésű gyümölcsös; továbbá a két hektárnyi ACTINIDIA, illetve KIVI, valamint a gyógygyümölcsöt termő Homoki tövis hét hektárnyi ültetvénye. Ezeknek az új tedepítésű gyümölcsösöknek a termőre fordulásával — optimális termelési eredmények esetén — évente 6—7 millió koronával is növekedhet a szövetkezet bevétele, illetve a bruttó mezőgazdasági termelés értéke. Egyébként a gazdaságfejlesztési elképzelések, vagyis a nyolcadik ötéves tervidőszakra tervezett beruházásoe építkezések is arra utalnak, hogy a szövetkezetben komolyan számolnak a gazdálkodás Jövedelmezőségének növekedésével. Bizony sok pénzt felemészt majd a — téli alma, csemegeszőlő és szilva tárolására készülő — korszerű gyümölcstároló raktár építése; tetemes anyagi ráfordítással lehet csak az ötszáznegyven férőhelyes korszerű tehenészeti farmot nyolcszázhűsz férőhelyesre bővíteni; s persze, nagy beruházással jár majd a négyszáz személy ellátására tervezett üzemi konyha, illetve étterem, valamint a mezei dűlőutak húsz kilométer hosszúságban tervezett portalanítása is. A szőgyéni Csehszlovák—Szír Barátság Efsz, melynek gyarapításában a szőgyéniek mellett példásan vesznek részt a barti (Bruti) részleg dolgozói is, az évek folyamán — a termelés- és a gazdaságfejlesztés útján — sok bonyolultnak tűnő problémát megoldott. Ezért szinte biztosra vehető, hogy a növekvő feladatok teljesítéséhez elmélyült politikai elkötelezettségről tanúskodó helytállással látnak hozzá. PATHÖ KAROLY Még javában tárt a tél, ám a légi (Lehpice) Csehszlovák— —NDK Barátság Efsz gépjavítói már a tavaszra készülnek. Szabó Péter, Kósai Henrik és józan Károly a gépjavító csoport szocialista brigádjának tagjai azért serénykednek, hogy a gépek idejében elkészüljenek a tavaszi munkákra Fotó: Štefan KrajCoviő _j A feladatoknak eleget téve A Lévai (Levice) Magtermesziő Állami Gazdaság dolgozói becsület, tel végzett munkával, az agrotechnikai fegyelem szigorú betartásával érték el a tervezettnél nagyobb hektárhozamokat. Ennek köszönhetően a 7. ötéves tervidőszak minden évében maradéktalanul teljesítették termelési feladataikat. őszi búzából az ötéves terv által előirányzott 10 ezer 122 tonnával szemben 12 ezer 527 tonna vetőmagot termeltek, s így tervfeladatukat 23 százalékkal túlteljesítették. Tavaszt árpából 6 ezer 213 tonnát termeltek, ami tíz százalékkal több volt a tervezettnél. Szemes kukoricából a tervezett 3 ezer 525 tonna hejyett 3 ezer 620 tonnát termeltek, ami két százalékos tervtúlteljesítésnek felelt meg. Tervüket a borsó és a lucerna vetőmagból Is Jócskán túlteljesltették. A takarmányrépa vetőmagból pedig öt év leforgása alatt a hat évre szóló feladatuknak Is eleget tettek, mivel az előirányzott háromezer tonnával szemben 6 ezer 300 tonna vető- , magot állítottak elő. Tavaly kalászos gabonát 1650 hektáron termesztettek, s erről a területről hektáronkénti átlagban 5.8 tonnás hozamot értek el. A legnagyobb hektárhozamot a löki (Lók) — 6,6 tonnát —, a tehlat —-5.8 tonnát —, a bajkai (Bajka) —* 5.8 tonnát — és a dobogói (Dobogov) — 5,5 tonnát — gazdasági részleg növénytermesztől érték el. Ezen gazdasági részlegek vezetői és dolgozói egyaránt fokozott mértékben ügyeltek a vetőmagnak szánt gabonafélék termesztésére. Fokozott figyelmet fordítóttak a belterjesítő tényezők alkalmazására, valamint a helyi adottságoknak legjobban megfelelő fajták kiválasztására. így érték el az Irls búzafajtáből 78 hektáron átlagban az 5,59, Vlginta fajtából 368 hektárról az 5,98, Danúbiábói 382 hektárról a 6,67, Agráböl 208 hektárról a 6,68, Rokeanáből pedig 29 hektárról a 8,13 tonnás hektárhozamot. Az árpatermelésben a 180 hektáron termesztett Rubin fajta 4,57, a 231 hektáron termesztett Bonus 4,83, a 177 hektáron termesztett S-к fajtajelölt pedig 5,2 tonnás hozammal fizetett hektáronként. A háromszáz hektáron termesztett borsóból 3,84 tonnás hektárhozamot értek el. A hús- és a tejtermelésben ÍS eleget tettek a vállalt feladataiknak. üt év folyamán 18 millió 860 ezer liter tejet értékesítettek, s ennek a mennyiségnek mintegy 80 százaléka az első minőségi osztályba nyert besorolást. A tej értékesítési tervét maradéktalanul teljesítették. A 6. ötéves tervidőszakhoz viszonyítva 4,7 százalékos növekedési ütemet értek el. Egy liter tej kitermelésére a tervezett 0,30 kilóval szemben csupán 0,28 kilő erőtakarmányt használtak fel. Húsból 23 ezer 288 tonnát értékesítettek, ami 2,8 százalékos túlteljesítésnek felelt meg. Az előző ötéves tervidőszakhoz viszonyítva a termelés növekedésének üteme elérte a 9,2 százalékot. A" gazdaságban tavaly 3 millió 808 ezer liter tejet értékesítettek, s tervüket így 4,4 százalékkal túlteljesítették. Tehenenként! évi átlagban 3 ezer 560 literes fejésl átlagot értek el. Egy liter tej előállítására 0,26 kiló erőtakarmányt használtak fel. Az értékesített tejnek mintegy 85 százaléka első osztályú volt. Tavaly húsból 426 tonnát értékesítettek, s ezáltal az előirányzott tervfeladatot 13,6 százalékkal túlteljesítették. Az áruértékesítést terv az elmúlt évre összesen 24 millió 275 ezer koronát Irányzott elő. A valóságban azonban 192 ezer koronával több árut értékesítettek. Az előző ötéves tervidőszakban elért eredmények arra engednek következtetni, hogy a Lévai Magtermesztő Állami Gazdaság dolgozói a 8. ötéves tervidőszak első évében is maradéktalanul teljesítik kitűzött feladataikat. Császár Ernő
