Szabad Földműves, 1986. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)

1986-02-08 / 6. szám

1986.február 8. SZABAD FÖLDMŰVES, 13 Evekkel ezelőtt, a társítások időszakában, három falu ha­tárának — Cél ovce, Hrušov, Ipolynyék (Vinica) — összevonásával Jött létre az ipolynyéki Béke Egysé­­ges Földműves-szövetkezet. Az utébbi évek eredményei azt igazolták, hogy a szövetkezet vezetősége helyesen cselekedett, amikor a társítás mellett döntött. A nagyobb terület lehetővé tette a gazdaság termelési szerkeze­tének ésszerű kialakítását, a techno­lógia! folyamatok korszerűsítését, vagyis a nagyüzemi termelés beveze­tését. A négyezer-száz hektár mezőgaz­dasági területen gazdálkodó szövet­kezet olyan színvonalat éjt el, hogy a termelési és gazdaságfejlesztési feladatok teljesítése nem okoz külö­nösebb gondot. Ez azért volt lehetsé­ges, mert a szövetkezet vezetősége a gazdaság sajátos természeti és köz­­gazdasági adottságaihoz igazodva szorgalmazta e pártirányelvek meg­valósítását. Továbbá azért, mert az Irányítás a dolgozók kezdeményezé­sének felkarolására összpontosult. Ennek következtében a tagság a kez­dett nehézségeket leküzdötte, s meg­valósította a nagyüzemi termelést. Ä szövetkezet az évek során fokoza­tosan fejlődött, gazdagodott, s ma már a legnagyobb és legeredménye­sebben gazdálkodó szövetkezetek kö­zött emlegetik a Nagykürtöst (Veľký Krtfg) járásban, Azt, hogy valóban a legjobbak kö­zé tartozik, sok minden bizonyítja. Például az, hogy a szövetkezeti tag­ság nemcsak az elmúlt év tervfel­adatait, hanem a 7. ötéves tervidő­szakra előirányzott tervmutatókat is teljesítette. Lássuk, mit mutat a gaz­dasági mérleg? Zsigmond Imre, a szövetkezet üzemgazdásza az ered­ményeket röviden és tömören a kö­vetkezőképpen vázolta: — Gazdasági eredményeinkre te­kintve tavaly a 7. ötéves tervidő­szak legsikeresebb évét zártuk. Szö­vetkezetünk a több mint hetvenmil­­lió koronában meghatározott bruttó mezőgazdasági termelési tervét, vala­mint a kilencvenmilKó koronában meghatározott árutermelési tervét túlteljesítette. Ennek következtében gazdaságunk hat és fél millió koro­na tiszta Jövedelemhez Jutott. Az egy dolgozóra számftott munkatermelé­kenység meghaladta a 121 ezer koro­nát. — Utalni szeretnék arra, hogy mi Itt a hegyaljai körzetben nem rendel­kezünk a legelőnyösebb adottságok­kal — vette át a szót Juraj Greňo szövetkezeti elnök. — Hegyes, dom­bos a területünk, ami jelentősen meghatározza gazdálkodásunk irá­nyát és módját. A természeti és ég­hajlati adottságokból kiindulva foko­zott figyelmet szenteltünk a termelés szakosításának, korszerűsítésének, az új technológiai módszerek bevezeté­sének. Mindkét szakágazatban igye­keztünk meghonosítani a termelés nagyüzemi módszereit, hogy minél kevesebb munkaráfordítással tudjunk eredményeket felmutatni. Bátran mondhatjuk, hogy növénytermesz­tőink és állattenyésztőink szép ered­ményeket értek el. Hogy gazdaságun­kat az elsők között emlegetik a já­rásban, az nem a véletlen müve, ha­nem a szövetkezeti tagság helytállá­sának és szorgalmának a gyümölcse. Csak egy példát említek a sok közül: gabonából tavaly több mint hatton­nás hektárhozamot értünk el. Ennek következtében gabonafélékből össze­sen ezerötszázharminc tonnával ter­meltünk többet a tervezettnél, és ga­bonaértékesítés! tervünket 34,1 szá­zalékkal túlteljesítettük. Ezzel az eredménnyel a Közép-szlovákiai ke­rületben az első helyre kerültünk. A gabonatermesztésben elért kiváló e­­redményekért szövetkezetünknek az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezés­ügyi Minisztériuma elismerő okleve­let adományozott. A jövőben a gabo­nafélék hozamait nem növelni, in­kább stabilizálni szeretnénk. Tapasz­talataink birtokában olyan gabona­fajtákat termesztünk, amelyek termő­helyi adottságainknak a legjobban megfelelnek. A gabonafélék, de egyéb növények termesztésében is a legna­gyobb tartalékot a magágy szakszerű előkészítésében, a helyes agrotechni­kában, a technológiai fegyelem be­tartásában és a munkák időbeni el­végzésében látjuk. A jelen időszak­ban gépjavítóink a meghibásodott gé­pek és szállító eszközök javítását végzik, s felkészülten várjuk a tavasz érkezését. — Rét- és legelőgazdálkodásra sza­kosított szövetkezetünkben nagy je­lentőséget tulajdonítottunk a takar­mánynövények termesztésének, a ré­tek és legelők célszerű kihasználásá­nak — folytatta a beszélgetést Zsig­mond Imre. — Összehasonlításként ide kívánkozik néhány adat. Takar­mánytermesztési tervünket tíz száza­lékkal túlteljesítettük: szénából 2 ezer 828 tonna, szenázsból 4 ezer 997 ton­na, szilázsból pedig 10 ezer 619 ton­na jó minőségű takarmányt készítet­tünk, minden esetben túlteljesítve a tervelőirányzatot. A kiváló hektár­hozamok lehetővé tették, hogy az állatok részére megfelelő mennyisé­gű takarmányt biztosítsunk, sőt, bizo­nyos mennyiséget tartalékoltunk is. így akkor sem érhet bennünket meg­lepetés, ha a szokottnál későbben ér­kezik a tavasz. Arra is ügyeltünk, hogy a takarmánykészlet választé­kos, jő minőségű legyen, ezáltal e tejtermelésben is jó eredményeket érjünk el. Vagyis a növénytermesztés és az állattenyésztés összehangolásá­val feladatainkat teljesítettük. t — Az állattenyésztés szakaszán a dolgozók igyekezetét és jó munkáját számos tény bizonyítja — vette át a szót az állattenyésztési ágazatvezető —, hogy eladási terveinket tejből, húsból, tojásból egyaránt teljesítet­tük. A tejtermelést az 1984-es évhez viszonyítva tavaly tehenenkénti évi átlagban háromszáz literrel növeltük. Tejeladási tervünket 3,1 százalékkal túlteljesítettük. A közellátásnak száz­­kilencven tonna marhahúst, hétszáz­­tizenöt tonna baromfihúst, huszon­négymillió darab tojást, valamint há­rommillió liter tejet adtunk. Figyel­met érdemel az is, hogy az állatte­nyésztési dolgozók igyekeztek betar­tani az előírt normákat, ezáltal a mi­nőségi és a gazdasági mutatókban is lényeges javulás észlelhető. Az el­adott tej hetvenöt százaléka került első osztályba. Egy liter tej termelé­séhez huszonhét dekagramm abrakta­karmányt használtunk fel; ugyanak­kor a baromjjjtenyésztők is ésszerűen bántak az abrakkal. Az egy darab to­jásra számolt abrakfogyasztás elérte a százötvennégy dekagrammot, az egy kilogramm baromfihús előállítá­sára pedig 2,60 kilót. Az elért eredmények azt bizonyít­ják, hogy a Béke Efsz vezetői és dol­gozói reális célokat tűzhetnek ki a 8. ötéves tervidőszakra a tej-, a tojás- és a hústermelés színvonalának eme­lése, minőségi javítása érdekében. Továbbra is a gazdaságos termelés lesz a mérvadó, hiszen eddig is egy liter tejen 1,15 korona nyereségük volt. Tapasztalatból tudják, hogy eredményeiket továbbra is számos tényező befolyásolhatja. A jó eredmé­nyek elérésében sokat jelent az anyagi ösztönzés, amit egyre szélesebb kör­ben és különböző formában alkal­maznak. A szövetkezet néhány vezető dol­gozójával folytatott beszélgetés so­rán azt is megtudtam, hQgy a veze­tőség a bevételt beruházásokra, ter­melésfejlesztésre, valamint a dolgo­zók élet- és munkahelyi körülményei­nek szüntelen javítására fordítja. Mi­vel a községek lakosságának többsé­ge mezőgazdasági dolgozó, a vezető­ség igyekezett olyan munkahelyi kö­rülményeket teremteni, hogy a dolgo­zók Jól érezzék magukat falujukban és a munkahelyen. Például az állat­­tenyésztési szakágazatban nem min­den esetben az új épületek beruhá­zási keretének meghatározására (fel­­használására) várakoztak, hanem szinte saját erőbő] felújították és korszerűsítették a gazdasági épüle­teket, szakosították az állattenyész­tést, a telepeken utakat, szociális he­lyiségeket építettek. Alig pár év le­forgása alatt befejezték a gazdaság komplex gépesítését. A kedvező ke­reseti lehetőség, a különféle Juttatá­sok és támogatások a munkaerő sta­bilizálásához vezettek. — Az ipolynyéki szövetkezet tag­létszáma 952 fő, s negyven év a dol­gozók átlag életkora — tájékoztatott Michal Lekfr mérnök, személyzeti osztályvezető. — A szövetkezetben sok fiatal dolgozik. Nálunk, aki sze­ret dolgozni, a keresetével elégedett lehet. Szeretjük és becsüljük a fia­talokat, ahol csak tehetjük, a segít­ségükre vagyunk, számos előnyben részesítjük őket, tanulhatnak, szak­képesítést szerezhetnek, építkezhet­nek. A fiatalokról való gondoskodás egyik időszerű formája a lakásépítés. A tagok részére stabilizációs kölcsö­nöket adunk, támogatjuk az egyéni' la­kásépítőket, hogy a hozzánk érkező fiatalok minél előbb saját otthonba költözhessenek. A szociális program keretében gondoskodunk a dolgozók üdültetéséről, gyógykezelésükről, ét­keztetésükről, egészségükről. Lehet, hogy dicsekvésként hangzik, de meg kell említeni azt is, hogy szövetke­zetünk nagyban hozzájárul a Nem­zeti Front választási programjának teljesítéséhez. Konkrétan: az új óvo­da építéséhez szövetkezetünk kétmil­lió 600 ezer koronával járult hozzá. Ezenkívül egyéb létesítmények építé­sét anyagilag támogatta a szövetke­zet. A Béke Egységes Földműves-szövet­kezet tagsága felkészülten lépett az új gazdasági évbe. Olyan tervvel, amely összhangban van az állami tervvel, illetve a társadalmi igények­kel. A kedvező eredményekkel zárult esztendő újabb lendületet ad a fejlő­déshez. A következetesebb irányító-, vezető és ellenőrző munka meg­oldja e még előforduló problémákat, s a szövetkezet dolgozói minden bi­zonnyal valóra váltják a 8. ötéves tervidőszak első évének feladatait NAGY TERÉZ A szövetkezet állattenyész­tésében a szarvasmarha­­-tenyésztés fejlesztését helyezték előtérbe A felvételt Stefan KrajCovič készítette Hagyományokra alapozott korszerűsítés Ma a Prešov! Járásban a juhállo­mány meghaladja a 31 ezer 200 da­rabot. A Járás állattenyésztésében a juhászainak hovatovább rangja, be­csülete van. Más ágazatokhoz viszo­nyítva a 7. ötéves tervidőszakban ép­pen itt volt a leggyorsabb fejlődés. A jó piac ée a jövedelmezőség remé­nyében 7 ezer darabbal növelték a juhállományt, s így szlovákiai méret­ben a legnagyobb juhtenyésztő járá­sok közé kerültek. A juhtenyésztést ideáltsabb környe­zetbe aligha lehet­ne telepíteni, mint azt a Lipanyi Ál­lami Gazdaságban tették. A juhászati telepeket nagy ki­terjedésű rétek övezik. Persze, így van ez másutt is, járásszerte a leg­több gazdaságban. A juhok elhelye­zése — féként a favázas hodályok építésével — ma már 50 százalék­ban korszerű. • Vajon lgaz-e a jó piac és a jö­vedelmezőségbe vetett hit? — Gazdaságunk­ban jelenleg 4 ezer 800 juhot tartunk — mondotta Anna Timfiová ágazatve­­zeté. — A legna­gyobb állatállo­mánnyal rendelke­zünk a járásban. Ezzel az állománnyal — minek szé pítsük a dolgot — tavaly nem nagy nyereséget értünk el. Enélkíll pedig szóra sem érdemes. Éppen Jiogy nem fizettünk rá erre a tevékenységre. Ezek után a piaci lehetőségekről esett szó. Tejesbárányból a gazdaság nem sokat értékesített, megítélésük szerint jövedelmezőbb a hizlalás. De ej£>en is van különbség, mivel a hím bárányok hizlalása a kifizetődőbb. Egyébként több exportáló ország is csak ezt Igényli. A jerkék többsége további tenyésztésre kerül, ezekből válogatják ki a saját állomány fej­lesztésére és az eladásra szánt álla­tokat. A beszélgetésből kiderül, hogy az exporttermelés és a tenyészállatok nevelése nem ráfizetéses. Ml tehát a gond? — Sok gonddal kellett megbirkóz­nunk, bár a juhtenyésztés az elmúlt években, nem volt veszteséges. Hogy nem hozta meg a kívánt nyereséget az ágazat, az összefügg a szakember­kérdéssel, a szaporulattal, a takar­mányozással, de több más kérdéssel is. Ettől függetlenül a juhtenyésztés­nek létjogosultsága van. A természetes gyepterületeink jók, de a juhokkal hasznosítani tudjuk az alkalmi lege­lőket és a növénytermesztés mellék­­termékeit is. Vegyük tehát sorra az egyes prob­lémákat. A vérbeli juhászok, sajnos, kiöre­gedtek. Nincs elég olyan juhász, aki a szé szigorú értelmében szakember. 9 Azt mondják, a Juhászok jól keresnek.,. — Ez így Igaz, de mégsem vonzó a szakma, mert nincs szabadszorabat, vasárnap és ünnepnap. Nincs szabad­idő arra, hagy a juhász más mező­­gazdasági munkáshoz hasonlóan a háztájiban jelentős mellékjövedelem­re tegyen szert. A nagyobb fizetés tehát egyáltalán nem vonzó. ф Van-e megoldás? — A Juhtenyésztés fejlesztésére rö­vid távú és távlati komplex tervet dolgoztunk ki. Az eddigi eredmények j igazolták, hogy jövedelmezővé lehet I tenni a juhászatot. Az idén beveze- i tünk egy új módszert, a több műsza­kos munkaidőt. A telepeken a létszá­mot úgy határozzuk meg, hogy a ju­­, hászok váltsák egymást, sőt, osztott műszakban dolgozzanak. Megszűnik tehát az a gyakorlat, miszerint egy­­-egy nyájra egy juhász jut. így, mint minden dolgozónak, a juhásznak Is lesz szabadideje. Most már csupán az a lényeg, hogy mindenki, aki a juhászaiban dolgozik, értse a munká­ját és lelkiismeretesen lássa el fel­adatát. Az osztott műszak, ügy tűnik, való­ban megoldja a feszítő gondok egy részét. De ettől még nem lesz több a birka, vagy jövedelmezőbb az ága­zat. Kiderült azonban, a gazdaságban egyéb vonatkozásban is akadnak újí­tások. Szakítottak például azzal a régi hagyománnyal, hogy a juhokat — Ez így Igaz. Ahhoz, hogy a tar­tás, takarmányozás, vagyis a kedvező tartást feltételek megteremtése meg­térüljön, sőt, nyereséget hozzon, nö­velnünk kell az anyák termelékeny­ségét. Ehhez szükséges, hogy növe­kedjék a szaporulat Is. Ez pedig az inkerellések növekedésével érhető el. Számításaink szerint az anyánként! ellési átlag elérheti az 1,7—1,9 da­rabot. így valóban elérhető a 15—20 százalékos nyereség. Természetesen ezért még sokat kell dolgozni... A juhászainak nagy múltja, útke­reső jelene és biztos jövője van. Pár éve még az volt a legnagyobb gond, hogy a járás adottságához mérten á megfelelő nagyságú állomány meg­legyen. Aztán a szaporulat növelése jelentkezett fő feladatként. Ma már, mint azt a Lipanyi Állami Gazdaság­ban is teszik, a fejlesztés komplex megoldásokat Igényel. Szeretnénk őszintén remélni, hogy a gazdaság állattenyésztőinek mun­kájában történt előrehaladás a to­vábbiakban is ösztönzően hat az ága­zat fellendítésére. ILLÉS BERTALAN ) A legsikeresebb év ősszel fedeztették, s ezek, tavaszra bárányoztak. — Az őszi fedeztetés hajdan az ál­latnak a természethez való Igazodá­sát jelentette, döntően azért, mert a bárányozás idején volt elegendő ta­karmány, legelő. Ma ez nem gond. A’ juhászok naponta kikeresik az ivar­zó egyedeket, a falkásítás is ennek megfelelően történik. Ez a folyama­tos termelést és értékesítést teszi le­hetővé. Korszerűsítjük a legeltetést A téli időszakban a Juhok megfelelő elszállásolása éppen olyan fontos, mint a jó takar mányozás Fotó: Štefan Krajíovlö s. A jobb gyepterületeken a juhokrá íem juhászok, hanem villanypászto­­■ok fognak vigyázni. Gondoskodunk írről is, hogy a legelőkön ivóvíz le­­;yen. Fokozott gondot fordítunk a srkék gondozására. • Це ettől még mindig nem lesz övedelmezőbb a juhtenyésztés ■ — A takarmányalap biztosításával járhuzamosan nagy gondot fordítunk i tenyészmunka javítására. A tenyész­­illomány minőségének javítása mel­­ett legfőbb célunk a szaporodóké­jesség fokozása. Mindez arra irá­lyul, hogy teljes értékű törzsállo­­nányt alakítsunk ki, biztosítva az ál­lomány kiváló genetikai tulajdonsá­gait. A Járásban elsőknek kezdtük el j cigája fajtát .keresztezni a kelet­fríz fajtával. Az elért eredményekről van mit dicsekednünk. Tavaly 100 anyától 111 bárányt neveltünk fel, és az évi sajttermelésben anyánként 3—< i kilóval túlléptük a járási átlagot A, gyapjútermelésben is javulást ér­tünk el, de ez nem jelenti azt, hogy minden rendben van. Akad bőven probléma. El kell mondanom azt is, hogy hozzáláttunk a szálláshelyek korszerűsítéséhez és a gépi fejés fo­lyamatos bevezetéséhez. Mi nemcsak beszélünk a korszerűsítésről, a tudo­mányos-műszaki ismeretek bevezeté­séről, tyjnem a gyakorlatban Is cse­lekszünk. # Ügy tudom, hogy mint minden ágazatban, a juhtenyésztésben is be­vezették a számítógépes irányítást

Next

/
Thumbnails
Contents