Szabad Földműves, 1986. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-04 / 1. szám

mal, és természetesen, gazdag adattárral fadatbankkal) kell felszerelni. Csak ilyen feltételek mellett tud a vezető dolgozó optimálisan irányítani és dönteni. A vezetés színvonala nemcsak jobb minőségű lesz mint eddig, hanem a döntéshozatal is -gyorsabb lesz, mivel a számítógép Idejekorán megfelelő mennyiségű információt kínál. A vezetés e módjának a mezőgazdasági vállalat általános ökonómiájára gyakorolt hatása nyilvánvaló: az általános költségek, veszteségek, géphibásodások csökkenése, a gépek nagyobb mértékű kihasználása, az energiaszükséglet csökkentése stb.

A mezőgazdasági termelésben a teljes mértékű automatizálás részben csak a technológiai folyamatokban lehetséges, ugyanakkor (még távlatilag is) célszerűtlen, sőt nem is lehetséges vállalati szinten bevezetni. Ezért feltétlenül szükség van arra, hogy a döntési, irányítási és hasonló feladatok megoldását a vezető dolgozó a számítástechnikai rendszerrel közvetlenül együttműködve végezze. Ennek az együttműködésnek mindig létre kell jönnie, akkor, amikor erre szükség van. A számítástechnikai rendszer építését az irányítás azon viszonylag egyszerű, önálló rendszereinek kiépítésével egyidejűleg kellene megkezdeni, amelyek közvetlen összeköttetésben állúak a központi számítógéppel.

Az önálló irányítási rendszerek kezdetben csak korlátozott mértékben kapcsolódnak a vállalati számítógépre. A műszaki és program ellátottságra vonatkozó javaslatban feltétlenül gondoskodni kell a kapcsolások további bővítésének lehetőségét. A rendszer kiépítésének kezdetén valószínűleg az információs jellegű pogramok túlsúlyban lesznek a döntési jellegű feladatokkal szemben.

Általánosságban elmondhatjuk, hogy a feladatokat vállalati színvonalon elsősorban az emberek döntéshozásának támogatását szolgáló eszközként fogjuk tervezni. A számítástechnika mezőgazdasági termelési folyamatban való hasznosítására nálunk már most is egész sor példa akad.

A HAJTÓANYAG-SZÜKSÉGLET NYILVÄNTARTÄSA

'A többcélú termeléssel foglalkozó mezőgazdasági vállalatnál a legfontosabb információk egyike a hajtó- és kenőanyagok fogyasztásának nyilvántartása. Jelenleg a mezőgazdasági vállalatok túlnyomó többségében az üzemanyagok előírás szerinti nyilvántartását érvényesítik, majd bérmunkában feldolgozásra kiadják a számítóközpontnak. Az elemzésekből kitűnik, hogy a szükséges nyilvántartást ezzel a módszerrel átlagban 8—10 elsődleges bizonylaton vezetik és dolgozzák fel. Ezeket a bizonylatokat kézzel töltik ki, ami jelentős munkát jelent. Ugyanazokat az adatokat többször kell bejegyezni a különböző bizonylatokba. Az információáramlás utolsó fázisát az adatok bérmunkás-számítástechnikai feldolgozásra való előkészítése jelenti, ahonnan ezek az információk rendszerint csak a következő hónap második felében kerülnek vissza az előírásos kimeneti beállító nyomtatványokon.

Az új megoldás szerint a számítástechnikát közvetlenül a mezőgazdasági vállalatoknál szerelik fel. Az információk begyűjtése az egyes vezetési szintek szükségletei szerint a következő területeken valósul meg:

Ф az üzemanyag-szükséglet szerkezetének figyelemmel követése és a gazdaságosság értékelése (vállalat, termelési központ, gazdasági növény, munkaművelet, gép);

Ф a műszaki karbantartás és gépjavítás tervezése és irányítása;

® a motorok műszaki állapotának figyelemmel követése és értékelése;

a gépek kihasználása; ф az üzemanyag-raktár vezetése.

Ez az új módszer jelentősen korlátozza az adatok előzetes kézi feldolgozásának szükségességét és készen állnak arra, hogy fokozatosan az automatikusan dolgozó vagy automatizált adatgyűjtő berendezéssel helyettesítsék.

mikroszAmítögép a sertéstelepen

Az utóbbi években számtalan ok miatt állattenyésztési telepeket létesítettünk. Ezek üzemeltetésének nagy gazdasági hatékonyságát a termelés színvonalas vezetése biztosítja. A mikroszámítógépek sertéstelepek vezetésében való használata teljesen eltér az eddigi szokásoktól. A szaporítótelep dolgozói most párbeszédes üzemmódszerrel közvetlenül együttműködhetnek a számítástechnikai rendszerrel. Az együttműködés a használatos nyelven játszódik le, az adatok és a kérdések betáplálása billentyűzet segítségével történik, képernyős adatkijelzovel, illetve kis gyorsnyomtatóval kiegészítve.

A számítástechnika nemcsak az eddigi kartotéklapos nyilvántartást képes teljes mértékben helyettesíteni, de teljes egészében fel tudja újítani minden egyed újratermelési folyamatának részletes áttekintését. Segítségével ellenőrizhetjük ese.leg irányíthatjuk nz állatállomány minden egyedével kapcsolatos, összes periodikus műveletet. Ezzel a módszerrel naponta ki lehet dolgozni az állatokkal kapcsolatos összes periodikus művelet elvégzésére vonatkozó utasításokat, lehet sürgetni a teljesítetlen utasítások elvégzését, időelőnnyel figyelmeztetni az egyes beavatkozások elvégzésének időpontjára, gyorsan ki lehet keresni az adott tulajdonságú égyedeket, ezeket a szükséges szempontok szerint osztályozni, automatikusan kidolgozni a különféle jelentéseket, kimutatásokat, stb.

ELEKTRONIKA A TECHNOLÓGIÁI FOLYAMATOKBAN

Ä jelenlegi mezőgazdasági technika már nem felel meg a vele szemben támasztott követelményeknek. Ilyenek például a nagyobb teljesítőképesség, a kisebb tömeg, alacsonyabb energiaszükséglet, nagyobb megbízhatóság, jobb minőségű munka, a kezelőszemélyzet csökkentett erőkifejtése, a munkaviszonyok, vagy a munkakörnyezet javítása. Ezeket és néhány további követelményt a rendelkezésünkre álló eszközökkel nehezen lehet teljesíteni. Ezért van feltétlenül szükség az automatizálásra. Az elektronika lehetőséget ad az említett követelmények többségének Jobb megoldására és maradéktalan teljesítésére, ugyanakkor a kutató és fejlesztő dolgozóknak is megteremti a feltételeket arra, hogy az új technika és technológia megoldásában új eleveket, más esszközökkel megvalósíthatatlan új megoldásokat érvényesítsenek.

Az elektronikán alapuló automatizált rendszereket a technológiai üzemrészlegeken funkcióik szerint a következő főbb gépegységekre oszthatjuk:

1. információ- (hibakereső és jelzőfunkció, a technológiai folyamatokból, növényzetekből beérkező anyagok összegyűjtése...) és adatvédő rendszerek;

2. vezérlő rendszerek (teljesítmény-, minőség stb. vezérlés);

3. adatátvitel (a szóbelileg vagy mérőműszerek segítségével szeszett információk közlése egymástól földrajzilag távol eső helyek között);

4. vezérlési kisegítőkörök (távirányítási rendszer stb.).

A felsorolt funkciókat teljesítő rendszereket önállóan, egymástól függetlenül vagy ami még gyakoribb, kombináltan alkalmazzák. Ilyenkor nemcsak közös információforrásokat: (adatfelvevő készülékeket], de más rendszerrészeket is használnak. Például a vezérlőrendszer egyúttal információrendszerként is Működik.

NÖVÉNYTERMESZTÉS

A klasszikus mezőgazdasági őstermelésben к legközelebbi évek folyamán fokozatosan érvényesíteni akarjuk az automatizált rendszereket és elemeket. Gazdasági okokból elsősorban a magajáró gépek és traktorok, valamint a reájuk kapcsolt gépek ilyen irányú felszereléséről lesz szó. Ezeket az intézkedéseket mindenekelőtt az üzemelés gazdaságosságának növelésével, a veszteségek és az energiaszükséglet csökkeni ésével, esetenként az életkörnyezet védelmével szemben támasztott követelmények miatt kell érvényesíteni.

Az önjáró gépek és traktorok esetében az alábbi automatizált rendszerek alkalmazását feltételezhetjük.

1. Információs (hibakereső) és adatvédő rendszerek:

a) — a motor és tartozékai;

— ferdulatszám + motoróra-számláló;

— a hűtőfolyadék (levegő) hőmérséklete és mennyisége;

— a motorolaj hőmérséklete, nyomása és mennyisége;

— az akkumulátor töltése;

— a tüzelőanyag felhasználás (hektáronként és óránként);

— a motor túlterhelésének kijelzése, a motor optimális rezsimje túllépésének jelzésével.

b) — alváz-rész:

— az olaj mennyisége és hőmérséklete a sebességszekrényben, vagy a hidrosztatikus áttételi rendszerben;

— a hidraulikus rendszerben lévő olaj mennyisége és nyomása, beleértve a vezérlő hidraulikus kört is;

— a tartály hajtóanyag tartalma;

— a fékberendezés légnyomása vagy a fékfolyadék mennyisége;

— a fékbetét elhasználódási foka (a minimális kopási réteg kijelzésével);

— a járókerekek fordulatszámának jelzése (a megtett távolságra, haladási sebességre és kerékcsúszásra átszámítva);

— a kézifék terhelése;

— a lejtő legyőzésének lehetősége (a lejtési fok és a kerékcsúszás adatainak összevetéséből);

— a hajtókerekek csúszási veszteségének kijelzése. Traktorok (általánosságban):

— csatlakozó a kapcsolt gépek működésének ellenőrzésére;

— csatlakozó a hibakereső (tesztálő) készülékre;

— a differenciálzárak bekapcsolásának kijelzése;

— az erőleadő tengely bekapcsolásának (forgássebesség szerinti jelzés alapján történő kijelzése;

— az első hajtómű meghajtásának kapcsolása (kijelzés).

önjáró gépek:

— a kiválasztott tengelyek forgási sebessége;

— a kiválasztott nem forgó géprészek mozgása (helyzete);

— jelző- és védőberendezés az idegen testeknek a gép befogadó részébe való behatolása ellen;

— a tartály anyaggal való feltöltése;

— különleges jelzések, például a szemveszteség határértékének túllépése stb.;

— az adattovábbító rendszer csatlakoztatására szolgáló kimenet (a kiválasztott adatok átvitele a gép és a vezérlő számítógép között).

2. Vezérlő rendszerek

— a haladási sebességnek a betakavítotf anyag (apukáit anyag) mennyiségétől és állapotától (nedvességétől) függő vezérlése;

— a haladási sebességnek a megterheléstől (a főmotor megterhelésétől, a munka ellenállásától) függő vezérlése;

— a kiválasztott munkavégző részek forgási sebességének szabályozása;

— a haladási sebességnek a veszteségektől függő szabályozása;

— a haladási iránynak az adott út melletti vezérlése (gabonanövényzet, lekaszált rend, barázda, mesterségesen kialakított nyom);

— a hárompont-függesztésű munkagép, valamint a kapcsolt munkaeszközök vezérlésére szolgáló hidraulikus körök vezérlése.

3. Adatátvitel:

Tekintettel arra, hogy az önjáró gépeket többnyire csoportesan vetik be, vagy a technológiai gépsor részeként használják, célszerű lenne a gépcsoport, illetve a gépsor egy vagy két döntő fontosságú gépét adóállomással, illetve a fontos kijelölt adatok automatikus továbbítására szolgáló rádióadóval ellátni. A gépsor többi gépét vagy az egyedileg dolgozó gépeket, elsősorban traktorokat elég hordozható rádióállomással, esetleg a fontos üzemelési adatok szabályozására szolgáló automatikus adatrögzítő berendezéssel felszerelni.

A függesztett munkagépek és munkaeszközök esetében ugyanazoknak az automatizált rendszereknek a kihasználását tervezzük, amelyeket a traktorok vagy eszközhordozók esetében használunk. Ezt elsősorban gazdasági (az automatizált gépek rendszerének áralakulása), valamint üzemelési okokból (csak egy gépkezelőre van szükség) tesszük. Ibből ered a rendszer tervezete is. A mérőkészülékeket és a speciális elemeket a munkagépen helyezzük el, az adatforrásokat, a központi elemet, a vezérlő és kijelző elemeket pedig a vontatóeszközön. A fő géprész a vezérlőmű és az adatgyűjtő megoldásának szempontjából két megoldás lehetséges. A gép automatizált rendszere teljes mértékben ki fogja használni a központi vezérlő egységet (valószínűleg mikroszámítógépet), beleértve a vontatóeszközre szerelt kijelző berendezéseket, vagy pedig az egész gép automatizált rendszerének részét képezi majd és a vontatóeszközre csupán a vezérlőtáblát (kapcsolótáblát) és az adatábrázoló táblát helyezik.

A növénytermesztés elektronizálásának megoldására Csehszlovákiában az alábbi példákat sorolhatjuk Tel.

A burgonyatArolAs AUTOMATIZÄLÄSA

A burgonyát kezelő prizmákban tároltuk, ahol nagyon sok munkával járt a tárolt burgonya kezelése és ellenőrzése. A háború utáni években áttértünk az átjárós burgonyatárolók építésére, amelyeknek mindkét oldalán boxok voltak. A burgonyatároló befogadóképessége 600—1200 tonna volt és csak egyszerű mobil gépekkel voltak felszerelve. A tárolási technikát jelenleg, beleértve a betakarítás utáni kezelést is, nemcsak teljesen gépesítettük, hanem automatizáló elemekkel is elláttuk (pl. Smižanovi Efsz).

AUTOMATA VEZÉRLÉSŰ RÉPAFEJEZÖ GÉP

Csehszlovákiában a cukorrépa betakarítását teljes mértékben gépesítettük. Tekintettel a betakarítógépek növekvő teljesítőképességére, elsősorban a gépek haladási sebességének növekedésére, előtérbe került a veszteségek kérdése. A leve* les répafej magajáró fejezőgépekkel való betakarítását jelenleg gépkezelő végzi. Ez a nagy haladási sebesség miatt »agy szellemi és fizikai megerőltetést jelent. A gépkezelő bizonyos idő múlva elfárad és hibákat vét, ami a nagyobb veszteségekben mutatkozik meg.

Az automatikus vezérlés elektronikus, a haladási iránytól való eltérést mechanikus érzékelők jelzik. Az automatika működő tagja (villanymotor) közvetlenül vezérli a gép munkáját. A fejezőgép haladási irányát automatikusan vezérlő berendezés egyenletes növényzet esetén 7 km/6 munkasebességig használható (kb. 5 százalékkal csökkenti a veszteségeket).

ELEKTRONIKUS DflLÉSMÉRÖ

Csehszlovákia mezőgazdaságában a földek nagy része a lejtőkön fekszik. A lejtőkön végzett munka a gépkezelőktől nagy tapasztalatot, óvatosságot követel és tudniuk kell, hogyan viselkednek a gépek a lejtőn végzett munka folyamán.

3Az eddig érvényesített munkabiztonsági intézkedések ellenére a lejtőkön gyakori a baleset.

A lejtős földeken a dőlési szöget a gép haladási irányában

és a haladási Irányra merőlegesen mérik. A nagyobb dőlési szöget jezik.

A kritikushoz közeli dőlésszögű lejtőkön a munkát meg kell szakítani és fokozott körültekintéssel el kell hagyni a terepet. Ezt a kritikus értéket a hegyvidéki munkára gyártott traktorok esetében, függesztett munkaeszközök nélkül, 20°-ban állapították meg (+ 1°). A speciális, lejtőkön végzett munkára szerkesztett gépek esetében ez az érték 25—30“ között mozoghat. Ezt a rendszert a ZETOR 7045 Horal Jelzésű traktoron

ol)/n] m Q7tálf

A GABONAKOM BAJNOKRA SZERELT VESZTESÉGJELZÖ BERENDEZÉS

A betakarítási szemveszteség világviszonylatban 8—12 százalék közötti. A szemesek termesztésére hazánkban előirányzott terület körülbelül 2,6 millió hektár. A termést erről a területről körülbelül 18 000 gabonakombájn takarítja be. A betakarítási veszteségeknek és károsodásoknak 16 forrása van. A gépek munkasebességével a veszteségek minden fajtáját befolyásolhatjuk. Ezért szükséges, hogy felmérjük a veszteségek nagyságát és meghatározzuk az optimális munkasebességet.

A veszteségjelző készülék adatai alapján a kombájnvezető szabályozza a munkasebességet és minimális veszteség mellett optimális teljesítményt ér el.

A MOBIL MEZÖGAZDASÄGI GÉPEK DIAGNOSZTIKÄJA

A csehszlovák mezőgazdaságban jelenleg körülbelül 140 000 traktor, 45 000 tehergépkocsi, mintegy 18 000 gabonakombájn és egyéb, belsőégésű motorral ellátott gép mőködik. Nem minden gép üzemel egész évben, az elégtele» karbantartás miatti rossz műszaki állapot mégis jelentős népgazdasági kárt okoz. Jelenleg erre a célra egész sor elektronikával működő készüléket gyártanak, amelyekkel a motorok paramétereit mérik, értékelik és kivetítik. A mezőgazdaság szükségleteire a DaClce pri Pardubiciach-i Gtá három ilyen berendezést gyárt.

Állattenyésztés

A fejlett gazdasággal rendelkező államokban mindenütt a szarvasmarha-tenyésztée belterjesítésére és ésszerűsítésére törekednek.

Napjainkban a kutató és fejlesztő munkák legtöbbje szintén a szarvasmarha-tenyésztésre, elsősorban a takarmányozásra, a fejésre és a legfontosabb egyedi információk komplex nyilvántartásának megoldására irányul. A takarmányozási programban a mérőkészülékektől befutó adatok alapján történik a takarmányok adagolása, az összetevők keverése és az egyes gépek működésének vezérlése.

Azoknak a technológiai berendezéseknek a keretében, ahol az automatizálás és az elektronika már érvényesül, vagy kihasználásukkal számolnak, (sok esetben a mikroelektronika alkalmazásával is), ott saját számítógéppel rendelkező mobil takarmányadagolók, helyhez kötött takarmánykiosztó gépsorok, ún. takarmányozó boxok, automatikus hídmérlegek (a fejőház vagy takarmányozó box tartozékaként), és fejőházak vagy hordozható fejőberendezések vannak.. Az elektronikát alkalmazó technológiai rendszerbe tartozik a takarmány előkészítése és az istállók légkondicionálása is. A megvilágítást és az ürülék eltakarítását vezérlő rendszer többnyire önállóan működik. A szarvasmarha-tartásban alkalmazott rendszerhez hasonlót, a szükséges mértékben, a sertéstartásban is bevezetünk, s hasonlóan automatizáljuk a baromfitelepeket is..

Az állattenyésztésben a következő, elektronikán alapuló automatizált rendszerek érvényesítésével számolhatunk.

L Információprogramok (hibakereső programok)

— a berendezés kijelölt pontjainak (tengelyeinek) forgássebessége;

— helyzet (szerkezetek, csapószelep kapu,...)

— erő (szerkezetek, mérlegek);

— hőmérséklet (levegő, a hőcserélő hűtőközege, tej, takarmányok, olajok);

— nedvességtartalom (levegő, takarmányok);

— nyomás és alulnyomás (hidraulikus rendszerek, fejés);

— az anyag mennyisége (tartályok, tárolók);

— átfolyó mennyiség (víz, vegyszerek, tej);

— hibakereső (tesztáló csatlakozók).

2. Irányító rendszerek

— az adagolás (takarmányadag, összetevők) betáplált receptektől és begyűjtött információktól függő irányítása;

— a rendszerek program és időtartam szerinti irányítása;

— a gépsor vagy gép teljesítőképességének megterhelése, illetve a feldolgozott anyag mennyisége szerinti irányítása

3. Adatátvitel és adatfeldolgozás

Az állattenyésztési technológiai gépsorokat túlnyomó részt mint a számítástechnika (mikroelektronikus számítógépek) teljes mértékű alkalmazásával irányított, önálló rendszereket akarjuk megoldani. Csak néhány esetbent alkalmazzuk az irányítás és a szabályozás „klasszikus“ rendszereit. Az üzemelési gépsorokból érkező; mért értékeket további felhasználás végett a végberendezések a központi számítógépbe fogják továbbítani. A begyűjtött adatokat be kellene táplálni a rendJ szerek adattárába és ezeket automatikusan vagy kézzel ak-