Szabad Földműves, 1986. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-04 / 1. szám

mal, és természetesen, gazdag adattárral fadatbankkal) kell felszerelni. Csak ilyen feltételek mellett tud a vezető dolgozó optimálisan irányítani és dönteni. A vezetés színvonala nem­csak jobb minőségű lesz mint eddig, hanem a döntéshozatal is -gyorsabb lesz, mivel a számítógép Idejekorán megfelelő mennyiségű információt kínál. A vezetés e módjának a mező­­gazdasági vállalat általános ökonómiájára gyakorolt hatása nyilvánvaló: az általános költségek, veszteségek, géphibáso­­dások csökkenése, a gépek nagyobb mértékű kihasználása, az energiaszükséglet csökkentése stb. A mezőgazdasági termelésben a teljes mértékű automatizá­lás részben csak a technológiai folyamatokban lehetséges, ugyanakkor (még távlatilag is) célszerűtlen, sőt nem is lehet­séges vállalati szinten bevezetni. Ezért feltétlenül szükség van arra, hogy a döntési, irányítási és hasonló feladatok megol­dását a vezető dolgozó a számítástechnikai rendszerrel köz­vetlenül együttműködve végezze. Ennek az együttműködésnek mindig létre kell jönnie, akkor, amikor erre szükség van. A számítástechnikai rendszer építését az irányítás azon viszony­lag egyszerű, önálló rendszereinek kiépítésével egyidejűleg kellene megkezdeni, amelyek közvetlen összeköttetésben áll­­úak a központi számítógéppel. Az önálló irányítási rendszerek kezdetben csak korlátozott mértékben kapcsolódnak a vállalati számítógépre. A műszaki és program ellátottságra vonatkozó javaslatban feltétlenül gondoskodni kell a kapcsolások további bővítésének lehető­ségét. A rendszer kiépítésének kezdetén valószínűleg az infor­mációs jellegű pogramok túlsúlyban lesznek a döntési jelle­gű feladatokkal szemben. Általánosságban elmondhatjuk, hogy a feladatokat vállalati színvonalon elsősorban az emberek döntéshozásának támoga­tását szolgáló eszközként fogjuk tervezni. A számítástechnika mezőgazdasági termelési folyamatban való hasznosítására ná­lunk már most is egész sor példa akad. A HAJTÓANYAG-SZÜKSÉGLET NYILVÄNTARTÄSA 'A többcélú termeléssel foglalkozó mezőgazdasági vállalat­nál a legfontosabb információk egyike a hajtó- és kenőanya­gok fogyasztásának nyilvántartása. Jelenleg a mezőgazdasági vállalatok túlnyomó többségében az üzemanyagok előírás sze­rinti nyilvántartását érvényesítik, majd bérmunkában feldol­gozásra kiadják a számítóközpontnak. Az elemzésekből kitű­nik, hogy a szükséges nyilvántartást ezzel a módszerrel átlag­ban 8—10 elsődleges bizonylaton vezetik és dolgozzák fel. Ezeket a bizonylatokat kézzel töltik ki, ami jelentős munkát jelent. Ugyanazokat az adatokat többször kell bejegyezni a különböző bizonylatokba. Az információáramlás utolsó fázisát az adatok bérmunkás-számítástechnikai feldolgozásra való előkészítése jelenti, ahonnan ezek az információk rendszerint csak a következő hónap második felében kerülnek vissza az előírásos kimeneti beállító nyomtatványokon. Az új megoldás szerint a számítástechnikát közvetlenül a mezőgazdasági vállalatoknál szerelik fel. Az információk be­gyűjtése az egyes vezetési szintek szükségletei szerint a kö­vetkező területeken valósul meg: Ф az üzemanyag-szükséglet szerkezetének figyelemmel köve­tése és a gazdaságosság értékelése (vállalat, termelési központ, gazdasági növény, munkaművelet, gép); Ф a műszaki karbantartás és gépjavítás tervezése és irányí­tása; ® a motorok műszaki állapotának figyelemmel követése és értékelése; a gépek kihasználása; ф az üzemanyag-raktár vezetése. Ez az új módszer jelentősen korlátozza az adatok előzetes kézi feldolgozásának szükségességét és készen állnak arra, hogy fokozatosan az automatikusan dolgozó vagy automatizált adatgyűjtő berendezéssel helyettesítsék. mikroszAmítögép a sertéstelepen Az utóbbi években számtalan ok miatt állattenyésztési tele­peket létesítettünk. Ezek üzemeltetésének nagy gazdasági ha­tékonyságát a termelés színvonalas vezetése biztosítja. A mikroszámítógépek sertéstelepek vezetésében való használata teljesen eltér az eddigi szokásoktól. A szaporítótelep dolgo­zói most párbeszédes üzemmódszerrel közvetlenül együttmű­ködhetnek a számítástechnikai rendszerrel. Az együttműködés a használatos nyelven játszódik le, az adatok és a kérdések betáplálása billentyűzet segítségével történik, képernyős adat­­kijelzovel, illetve kis gyorsnyomtatóval kiegészítve. A számítástechnika nemcsak az eddigi kartotéklapos nyil­vántartást képes teljes mértékben helyettesíteni, de teljes egészében fel tudja újítani minden egyed újratermelési folya­matának részletes áttekintését. Segítségével ellenőrizhetjük ese.leg irányíthatjuk nz állatállomány minden egyedével kap­csolatos, összes periodikus műveletet. Ezzel a módszerrel na­­ponta ki lehet dolgozni az állatokkal kapcsolatos összes pe­riodikus művelet elvégzésére vonatkozó utasításokat, lehet sürgetni a teljesítetlen utasítások elvégzését, időelőnnyel fi­gyelmeztetni az egyes beavatkozások elvégzésének időpontjá­ra, gyorsan ki lehet keresni az adott tulajdonságú égyedeket, ezeket a szükséges szempontok szerint osztályozni, automati­kusan kidolgozni a különféle jelentéseket, kimutatásokat, stb. ELEKTRONIKA A TECHNOLÓGIÁI FOLYAMATOKBAN Ä jelenlegi mezőgazdasági technika már nem felel meg a vele szemben támasztott követelményeknek. Ilyenek például a nagyobb teljesítőképesség, a kisebb tömeg, alacsonyabb energiaszükséglet, nagyobb megbízhatóság, jobb minőségű munka, a kezelőszemélyzet csökkentett erőkifejtése, a munka­­viszonyok, vagy a munkakörnyezet javítása. Ezeket és néhány további követelményt a rendelkezésünkre álló eszközökkel ne­hezen lehet teljesíteni. Ezért van feltétlenül szükség az auto­matizálásra. Az elektronika lehetőséget ad az említett köve­telmények többségének Jobb megoldására és maradéktalan teljesítésére, ugyanakkor a kutató és fejlesztő dolgozóknak is megteremti a feltételeket arra, hogy az új technika és technológia megoldásában új eleveket, más esszközökkel meg­valósíthatatlan új megoldásokat érvényesítsenek. Az elektronikán alapuló automatizált rendszereket a tech­nológiai üzemrészlegeken funkcióik szerint a következő főbb gépegységekre oszthatjuk: 1. információ- (hibakereső és jelzőfunkció, a technológiai fo­lyamatokból, növényzetekből beérkező anyagok összegyűj­tése...) és adatvédő rendszerek; 2. vezérlő rendszerek (teljesítmény-, minőség stb. vezérlés); 3. adatátvitel (a szóbelileg vagy mérőműszerek segítségével szeszett információk közlése egymástól földrajzilag távol eső helyek között); 4. vezérlési kisegítőkörök (távirányítási rendszer stb.). A felsorolt funkciókat teljesítő rendszereket önállóan, egy­mástól függetlenül vagy ami még gyakoribb, kombináltan al­kalmazzák. Ilyenkor nemcsak közös információforrásokat: (adatfelvevő készülékeket], de más rendszerrészeket is hasz­nálnak. Például a vezérlőrendszer egyúttal információrend­szerként is Működik. NÖVÉNYTERMESZTÉS A klasszikus mezőgazdasági őstermelésben к legközelebbi évek folyamán fokozatosan érvényesíteni akarjuk az automa­tizált rendszereket és elemeket. Gazdasági okokból elsősorban a magajáró gépek és traktorok, valamint a reájuk kapcsolt gépek ilyen irányú felszereléséről lesz szó. Ezeket az intéz­kedéseket mindenekelőtt az üzemelés gazdaságosságának nö­velésével, a veszteségek és az energiaszükséglet csökkeni ésé­vel, esetenként az életkörnyezet védelmével szemben támasz­tott követelmények miatt kell érvényesíteni. Az önjáró gépek és traktorok esetében az alábbi automati­zált rendszerek alkalmazását feltételezhetjük. 1. Információs (hibakereső) és adatvédő rendszerek: a) — a motor és tartozékai; — ferdulatszám + motoróra-számláló; — a hűtőfolyadék (levegő) hőmérséklete és mennyisége; — a motorolaj hőmérséklete, nyomása és mennyisége; — az akkumulátor töltése; — a tüzelőanyag felhasználás (hektáronként és órán­ként); — a motor túlterhelésének kijelzése, a motor optimális rezsimje túllépésének jelzésével. b) — alváz-rész: — az olaj mennyisége és hőmérséklete a sebességszek­rényben, vagy a hidrosztatikus áttételi rendszerben; — a hidraulikus rendszerben lévő olaj mennyisége és nyomása, beleértve a vezérlő hidraulikus kört is; — a tartály hajtóanyag tartalma; — a fékberendezés légnyomása vagy a fékfolyadék mennyisége; — a fékbetét elhasználódási foka (a minimális kopási réteg kijelzésével); — a járókerekek fordulatszámának jelzése (a megtett távolságra, haladási sebességre és kerékcsúszásra átszámítva); — a kézifék terhelése; — a lejtő legyőzésének lehetősége (a lejtési fok és a kerékcsúszás adatainak összevetéséből); — a hajtókerekek csúszási veszteségének kijelzése. Traktorok (általánosságban): — csatlakozó a kapcsolt gépek működésének ellenőr­zésére; — csatlakozó a hibakereső (tesztálő) készülékre; — a differenciálzárak bekapcsolásának kijelzése; — az erőleadő tengely bekapcsolásának (forgássebesség szerinti jelzés alapján történő kijelzése; — az első hajtómű meghajtásának kapcsolása (kijel­zés). önjáró gépek: — a kiválasztott tengelyek forgási sebessége; — a kiválasztott nem forgó géprészek mozgása (hely­zete); — jelző- és védőberendezés az idegen testeknek a gép befogadó részébe való behatolása ellen; — a tartály anyaggal való feltöltése; — különleges jelzések, például a szemveszteség határ­értékének túllépése stb.; — az adattovábbító rendszer csatlakoztatására szolgáló kimenet (a kiválasztott adatok átvitele a gép és a vezérlő számítógép között). 2. Vezérlő rendszerek — a haladási sebességnek a betakavítotf anyag (apu­káit anyag) mennyiségétől és állapotától (nedvessé­gétől) függő vezérlése; — a haladási sebességnek a megterheléstől (a főmotor megterhelésétől, a munka ellenállásától) függő ve­zérlése; — a kiválasztott munkavégző részek forgási sebességé­nek szabályozása; — a haladási sebességnek a veszteségektől függő sza­bályozása; — a haladási iránynak az adott út melletti vezérlése (gabonanövényzet, lekaszált rend, barázda, mester­ségesen kialakított nyom); — a hárompont-függesztésű munkagép, valamint a kap­csolt munkaeszközök vezérlésére szolgáló hidrauli­kus körök vezérlése. 3. Adatátvitel: Tekintettel arra, hogy az önjáró gépeket többnyire csopor­­tesan vetik be, vagy a technológiai gépsor részeként használ­ják, célszerű lenne a gépcsoport, illetve a gépsor egy vagy két döntő fontosságú gépét adóállomással, illetve a fontos ki­jelölt adatok automatikus továbbítására szolgáló rádióadóval ellátni. A gépsor többi gépét vagy az egyedileg dolgozó gépe­ket, elsősorban traktorokat elég hordozható rádióállomással, esetleg a fontos üzemelési adatok szabályozására szolgáló automatikus adatrögzítő berendezéssel felszerelni. A függesztett munkagépek és munkaeszközök esetében u­­gyanazoknak az automatizált rendszereknek a kihasználását tervezzük, amelyeket a traktorok vagy eszközhordozók eseté­ben használunk. Ezt elsősorban gazdasági (az automatizált gépek rendszerének áralakulása), valamint üzemelési okokból (csak egy gépkezelőre van szükség) tesszük. Ibből ered a rendszer tervezete is. A mérőkészülékeket és a speciális ele­meket a munkagépen helyezzük el, az adatforrásokat, a köz­ponti elemet, a vezérlő és kijelző elemeket pedig a vontató­­eszközön. A fő géprész a vezérlőmű és az adatgyűjtő megol­dásának szempontjából két megoldás lehetséges. A gép auto­matizált rendszere teljes mértékben ki fogja használni a köz­ponti vezérlő egységet (valószínűleg mikroszámítógépet), be­leértve a vontatóeszközre szerelt kijelző berendezéseket, vagy pedig az egész gép automatizált rendszerének részét képezi majd és a vontatóeszközre csupán a vezérlőtáblát (kapcsoló­­táblát) és az adatábrázoló táblát helyezik. A növénytermesztés elektronizálásának megoldására Cseh­szlovákiában az alábbi példákat sorolhatjuk Tel. A burgonyatArolAs AUTOMATIZÄLÄSA A burgonyát kezelő prizmákban tároltuk, ahol nagyon sok munkával járt a tárolt burgonya kezelése és ellenőrzése. A háború utáni években áttértünk az átjárós burgonyatárolók építésére, amelyeknek mindkét oldalán boxok voltak. A burgo­nyatároló befogadóképessége 600—1200 tonna volt és csak egyszerű mobil gépekkel voltak felszerelve. A tárolási tech­nikát jelenleg, beleértve a betakarítás utáni kezelést is, nem­csak teljesen gépesítettük, hanem automatizáló elemekkel is elláttuk (pl. Smižanovi Efsz). AUTOMATA VEZÉRLÉSŰ RÉPAFEJEZÖ GÉP Csehszlovákiában a cukorrépa betakarítását teljes mérték­ben gépesítettük. Tekintettel a betakarítógépek növekvő tel­jesítőképességére, elsősorban a gépek haladási sebességének növekedésére, előtérbe került a veszteségek kérdése. A leve­­* les répafej magajáró fejezőgépekkel való betakarítását jelen­leg gépkezelő végzi. Ez a nagy haladási sebesség miatt »agy szellemi és fizikai megerőltetést jelent. A gépkezelő bizonyos idő múlva elfárad és hibákat vét, ami a nagyobb veszteségek­ben mutatkozik meg. Az automatikus vezérlés elektronikus, a haladási iránytól való eltérést mechanikus érzékelők jelzik. Az automatika mű­ködő tagja (villanymotor) közvetlenül vezérli a gép munká­ját. A fejezőgép haladási irányát automatikusan vezérlő be­rendezés egyenletes növényzet esetén 7 km/6 munkasebessé­gig használható (kb. 5 százalékkal csökkenti a vesztesége­ket). ELEKTRONIKUS DflLÉSMÉRÖ Csehszlovákia mezőgazdaságában a földek nagy része a lejtőkön fekszik. A lejtőkön végzett munka a gépkezelőktől nagy tapasztalatot, óvatosságot követel és tudniuk kell, ho­gyan viselkednek a gépek a lejtőn végzett munka folyamán. 3Az eddig érvényesített munkabiztonsági intézkedések ellenére a lejtőkön gyakori a baleset. A lejtős földeken a dőlési szöget a gép haladási irányában és a haladási Irányra merőlegesen mérik. A nagyobb dőlési szöget jezik. A kritikushoz közeli dőlésszögű lejtőkön a munkát meg kell szakítani és fokozott körültekintéssel el kell hagyni a tere­pet. Ezt a kritikus értéket a hegyvidéki munkára gyártott traktorok esetében, függesztett munkaeszközök nélkül, 20°-ban állapították meg (+ 1°). A speciális, lejtőkön végzett munkára szerkesztett gépek esetében ez az érték 25—30“ között mo­zoghat. Ezt a rendszert a ZETOR 7045 Horal Jelzésű traktoron ol)/n] m Q7tálf A GABONAKOM BAJNOKRA SZERELT VESZTESÉGJELZÖ BERENDEZÉS A betakarítási szemveszteség világviszonylatban 8—12 szá­zalék közötti. A szemesek termesztésére hazánkban előirány­zott terület körülbelül 2,6 millió hektár. A termést erről a te­rületről körülbelül 18 000 gabonakombájn takarítja be. A be­takarítási veszteségeknek és károsodásoknak 16 forrása van. A gépek munkasebességével a veszteségek minden fajtáját be­folyásolhatjuk. Ezért szükséges, hogy felmérjük a veszteségek nagyságát és meghatározzuk az optimális munkasebességet. A veszteségjelző készülék adatai alapján a kombájnvezető szabályozza a munkasebességet és minimális veszteség mellett optimális teljesítményt ér el. A MOBIL MEZÖGAZDASÄGI GÉPEK DIAGNOSZTIKÄJA A csehszlovák mezőgazdaságban jelenleg körülbelül 140 000 traktor, 45 000 tehergépkocsi, mintegy 18 000 gabonakombájn és egyéb, belsőégésű motorral ellátott gép mőködik. Nem min­den gép üzemel egész évben, az elégtele» karbantartás miatti rossz műszaki állapot mégis jelentős népgazdasági kárt okoz. Jelenleg erre a célra egész sor elektronikával működő készü­léket gyártanak, amelyekkel a motorok paramétereit mérik, értékelik és kivetítik. A mezőgazdaság szükségleteire a DaClce pri Pardubiciach-i Gtá három ilyen berendezést gyárt. Állattenyésztés A fejlett gazdasággal rendelkező államokban mindenütt a szarvasmarha-tenyésztée belterjesítésére és ésszerűsítésére törekednek. Napjainkban a kutató és fejlesztő munkák legtöbbje szintén a szarvasmarha-tenyésztésre, elsősorban a takarmányozásra, a fejésre és a legfontosabb egyedi információk komplex nyil­vántartásának megoldására irányul. A takarmányozási prog­ramban a mérőkészülékektől befutó adatok alapján történik a takarmányok adagolása, az összetevők keverése és az egyes gépek működésének vezérlése. Azoknak a technológiai berendezéseknek a keretében, ahol az automatizálás és az elektronika már érvényesül, vagy ki­használásukkal számolnak, (sok esetben a mikroelektronika alkalmazásával is), ott saját számítógéppel rendelkező mobil takarmányadagolók, helyhez kötött takarmánykiosztó gépso­rok, ún. takarmányozó boxok, automatikus hídmérlegek (a fejőház vagy takarmányozó box tartozékaként), és fejőházak vagy hordozható fejőberendezések vannak.. Az elektronikát alkalmazó technológiai rendszerbe tartozik a takarmány előké­szítése és az istállók légkondicionálása is. A megvilágítást és az ürülék eltakarítását vezérlő rendszer többnyire önállóan működik. A szarvasmarha-tartásban alkalmazott rendszerhez hasonlót, a szükséges mértékben, a sertéstartásban is beveze­tünk, s hasonlóan automatizáljuk a baromfitelepeket is.. Az állattenyésztésben a következő, elektronikán alapuló automatizált rendszerek érvényesítésével számolhatunk. L Információprogramok (hibakereső programok) — a berendezés kijelölt pontjainak (tengelyeinek) forgás­sebessége; — helyzet (szerkezetek, csapószelep kapu,...) — erő (szerkezetek, mérlegek); — hőmérséklet (levegő, a hőcserélő hűtőközege, tej, ta­karmányok, olajok); — nedvességtartalom (levegő, takarmányok); — nyomás és alulnyomás (hidraulikus rendszerek, fejés); — az anyag mennyisége (tartályok, tárolók); — átfolyó mennyiség (víz, vegyszerek, tej); — hibakereső (tesztáló csatlakozók). 2. Irányító rendszerek — az adagolás (takarmányadag, összetevők) betáplált re­ceptektől és begyűjtött információktól függő irányítása; — a rendszerek program és időtartam szerinti irányítása; — a gépsor vagy gép teljesítőképességének megterhelése, illetve a feldolgozott anyag mennyisége szerinti irányí­tása 3. Adatátvitel és adatfeldolgozás Az állattenyésztési technológiai gépsorokat túlnyomó részt mint a számítástechnika (mikroelektronikus számítógépek) teljes mértékű alkalmazásával irányított, önálló rendszereket akarjuk megoldani. Csak néhány esetbent alkalmazzuk az irá­nyítás és a szabályozás „klasszikus“ rendszereit. Az üzemelési gépsorokból érkező; mért értékeket további felhasználás vé­gett a végberendezések a központi számítógépbe fogják to­vábbítani. A begyűjtött adatokat be kellene táplálni a rendJ szerek adattárába és ezeket automatikusan vagy kézzel ak-

Next

/
Thumbnails
Contents