Szabad Földműves, 1986. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)
1986-02-08 / 6. szám
2 SZABAD FÖLDMŰVES 198B. február & A gazdagig inienzifiköfásának ütjíi [Folytatás az 1. oldalról A kertészkedők és kisállattenyésztők részesedése a vágóállatok — beleértve a vágóbaromfit — bruttó termelésébe* 10,4, (1984-ben 10,5), a zöldség esetében 38,9 (37,9), a gyümölcsnél pedig 63,8 (70,8) százalékos volt. A mezőgazdaság anyagi-műszaki bázisa 8849 traktorral, I860 gabonakombájnnal, 1933 vetőgéppel, 484 burgonya- és 462 cukorrépa-betakarító géppel gyarapodott. A mezőgazdaság 1985-ben 1 millió 1734 ezer tonna műtrágyát kapott (hatóanyagban), vagyis a mezőgazdasági földterület egy hektárjára 257,6 kg-ot (1984-ben ez 259,5 kg volt) Öntözőberendezéseket 45 ezer hektáron építettek, 43 ezer hektárt pedig lecsapoltak. A tervelőirányzat túllépésével a mezőgazdasági beruházások (beleértve a mezőgazdasági ellátást és felvásárlást) elérték a 24,9 milliárd koronát. Ebből a különleges mezőgazdasági beruházások 4,4 milliárd koronát tettek ki. A beruházások értéke 1984-hez képest 5,2 százalékkal volt nagyobb, ebből a különleges mezőgazdasági beruházások 3,8 százalékkal. Az élelmiszer-ipari beruházások 5,2 milliárd koronát tettek ki, ami 1984-hez viszonyítva 7,8 százalékos növekedés.' Az efsz-ekben az átlagos öszszehasonlítható havi Jutalom becslés szerint 2.2 százalékkal 3085, az állami gazdaságokban pedig az átlagos havi bér 2,4 százalékkal 2968 koronára növekedett. Ennek hozzávetőleg megfelelt a munkatermelékeny» ség növekedése is. Az élelmiszeripar termelési volumenje 1984-hez képest 1,2 százalékkal, a tervnek megfelelően növekedettt. Az élelmiszer-ipari termékek közül 1984- hez képest 3,5 százalékkal növekedett a finomított cukor, 5,1 százalékkal a növényi zsiradék és olaj, 3,4 százalékkal a csomagolt tőkehús, 2,5 százalékkal a húskonzervek, 3,3 százalékkal a pasztőrizált teljes zsiradéktartalmú konzumtej és 1,1 százalékkal a sajt termelése. A sörgyártás 5,9 százalékkal csökkent. KÜLKERESKEDELEM Ä külkereskedelmi forgalom 1985-ben az előző évhez képest 5,3, a KGST tagállamaival 6,1, ebből a Szovjetunióval 4,7 százalékkal növekedett. A szocialista országok részesedése a csehszlovák külkereskedelem forgalmában elérte a 78,8 százalékot, a Szovjetunió hányada a 44,8 százalékot. Bővült és elmélyült a gazdasági, valamint a tudományos műszaki együttműködés és integráció a KGST-országokkal, főleg a Szovjetunióval. Csehszlovákia főleg a gép- és az elektronikai ipar viszonylatában illeszkedett be jobban a termelés nemzetközi szakosításába és kooperációjába. ÉLETSZÍNVONAL A munkaképes lakosság teljes foglalkoztatottsága mellett, a népgazdaságban tovább növekedett a dolgozók átlagos száma s elérte a 7 millió 605 ezer főt. A foglalkoztatottság a tervezettnél gyorsabban növekedett a belkereskelemben, az oktatás és a művelődés terén, az egészségügyben, a szociális ellátás területén és a mezőgazdaságban. A lakosság nominális pénzjövedelme elérte a 416,4 milliárd koronát, ami az előző évhez képest 3,1 százalékos növekedés. A lakosság reáljövedelme 1.2 százalékkal IMI aagyobb. A munkajövedelem gyarapodásához hozzájárult, hogy a népgazdaság szocialista szektorában, beleértve az efsz-eket, a dolgozók átlagos havi bére az előző évhez képest 1,9 százalékkal növekedett és elérte a 2908 koronát. A reálbér megmaradt az 1984-es esztendő szintjén. A lakosság pénzkiadásai a tervvel összhangban gyorsabban növekedtek pénzbevételeinél. Az előzé évhez képest a kiadások 3,4 százalékkal voltak nagyobbak. Az Állami Takarékpénztárakban a betétek összege 14 milliárd koronával növekedett, s az év végén elérte a 218,9 milliárd korona szintjét. Valamennyi kereskedelmi rendszer kiskereskedelmi forgalma folyóárakban elérte a 297 milliárd koronát, vagyis az állami tervben feltételezett szintet. Ez 1984-hez képest 4,2 százalékkal volt több. Ebből az élelmiszer-forgalom értéke 5.3 százalékkal, az ipari cikkek forgalmazása 3,2 százalékkal növekedett. Az egész esztendőben lényegében folyamatos volt az élelmiszer-ellátás. Bizonyos választékkal kapcsolatos fogyatékosságok nyilvánultak meg a tej- és a hústermékeknél, valamint betakarítási nehézségek következtében e^yes gyümölcs- és zöldségféléknél. Az iparcikkek kínálata nem tudta teljes mértékben kielégíteni egyes árufajták fogyasztói keresletét, noha általában eleget tettek a szállítások, a készletek és az importáru behozatala tervének. A lakossági életszínvonal dinamikus fejlődő része volt továbbra is a társadalmi fogyasztás, amely az előző évhez képest 5,8 százalékkal növekedett és elérte a 176,4 milliárd koronát. A társadalmi fogyasztás keretében egy lakosra 11 ezer 38П korona jutott, ami 599 koronával több ml*t 1984-ben. Az óvodákat az 1985/1986-os tanévben 681 ezer gyerek látogatja, ami az adott korosztályhoz tartozó gyerekeknek több mint a 90 százaléka. A középfokú szaktanintézetekben a munkáshivatásra 398 ezer tanuló és tanonc készül, ebből 54 ezren az iskolát érettségivel fejézik be. A gimnáziumok és középfokú szakiskolák nappali tagozatán 346 еяе* diák tanul, a főiskolákon pedig az összes tanulmányi formában 169 ezer hallgató. Szociális ellátásra 83,7 milliárd koronát, ebből a járadékbiztosításra 52,9 milliárd koronát fordítottunk. Az 1984-es esztendőhöz képest a szpctális és a járadékbiztosítás folyósított összege 5 százalékkal volt nagyobb. A Z-akciú keretében 4,4 milliárd korona értékű mű készült el. A lakosság közös igyekezetével a lakosokat szolgáló számos létesítmény épült fel. Átadtak rendeltetésének például bölcsődéket 775, óvodákat 7816 férőhellyel, 25 egészségügyi központot, 21 szociális intézményt, 756 ezer méter vízvezetéket és 173 ezer méter csatornahálózatot. Az ivóvízforrások védelmére és az ivóvíz minőségének javítására 1 milliárd 787 millió ko4 róna beruházással 18 építkezést valósítottak meg. A levegő védelme keretében 68 építkezést valósítottak jneg 1 milliárd 423 millió korona költségvetéssel. A népesség 1984-hez képest 43 ezerrel gyarapodott, s az év végén elérte a 15 millió 523 ezer főt Dinamikus gazdasági fejlődés (Folytatás az 1. oldalról melés 51 millió literrel, a tojástermelés pedig 20 millió darabbal volt nagyobb a tervezettnél. A száz tehénre számított borjúelválasztás az előjö évi szinten maradt, a kocánként! malacelválasztás viszont növekedett. A hízósertések átlagos napi súlygyarapodása 4,2 százalékkal növekedett, a bízó.marhák esetében az előző évi szinten maradt. Az állami terményfelvásárlási tervet gabonafélékből 100,2, hüvelyesekből 97,5, napraforgóbúi 104,4, repcéből 64,1, cukorrépából 89,2, burgonyából pedig 75 százalékra teljesítették. Az állattenyésztési termékek felvásárlásának állami tervét csaknem minden területen túlteljesítették. Vágómarhából 4,4, vágóbaromfiból 1,8, tejből 3,2, tojásból pedig 1,7 százalékkal vásároltak fel többet a tervezettnél. A vágósertés felvásárlásának tervét 99,8 százalékra teljesítették, A mezőgazdaság 2856 traktort, 593 gabonakombájnt, 600 vetőgépet, 163 burgonyabetakarító kombájnt és 103 cnkorrépa-betakarító gépsort kapott. Talajjavítási munkálatokra 1 milliárd 674 millió koronát fordítottak; az öntözó'berendezésetet 36 ezer 786 hektár területin építették ki, a talaj- és Mszíni vizek lecsapolása 15 ezer 303 hektár területre terjedt ki és 77 kiloméaer hoszszűságban szabályozták a folyók, patakok medrét Az él elmiszer-iparl termelés 1984-hez képest 3,4 százalékkal nőtt, és 1,3 ponttal haladta meg az állami tervben előirányzott szintet. Fokozódott a péksütemények, a hűs, a húskonzervek, a baromfiipari, a vaj és más termékek előállítása. ÉLETSZÍNVONAL 1985-ben megteremtettük a feltételeket a CSKP XVI. kongresszusán kitűzött azon feladat teljesítéséhez, hogy megtartsuk és javítsuk a lakosság magas életszínvonalát, és szilárdítsuk szociális biztonságát. Szlovákiában a népgazdaságban dolgozók száma 1984-hez képest 34 ezer fővel emelkedett, és elérte a 2,4 millió főt. A népgazdaság szocialista szektorában és az egységes földműves-szövetkezetben dolgozók havi átlagbére elérte a 2863 £oronát (az előző évhez képest 2 százalékkal emelkedett). A lakosság pénzbevételei 3,3 százalékkal voltak nagyobbak, mint 1984-ben, és elérték a 129 milliárd koronát. A lakosság pénzkiadásai a korábbi évhez képest 3,7 százalékkal voltak nagyobbak, s elérték a 123,9 milliárd koronát. Az élelmiszer-ellátás egészében véve folyamatos volt. Elsősorban a hús és a húsipari termékek, a tejtermékek, konkrétan a sajtok és пфйпу más tejipari készítmény, valamint a növényi zsiradékok és az étolajok, a burgonya és a gyümölcs eladása növekedett. Az óvodás gyermekek száma az 1985—86-os évben 249 ezer volt, vagyis a 3—5 éves gyermekek 92,1 százaléka járt óvodába. A középfokú szakmunkásképző Intézetekben 138 ezren tanulnak, a gimnáziumok és a szakközépiskolák diákjainak száma 122 ezer, a felsőoktatási Intézményekben 49 ezer hallgató folytatja tanulmányait. A környezet védelmére és egészségesebbé tételére jelentős beruházási eszközöket fordítottak. A vizek tisztaságának növelése érdekében 43 szennyviztisztítő létesítményt adtak út 3,8 milliárd korona értékben. A levegő tisztaságának védelme érdekében 21 létesítmény épült, amelyek költségvetési kerete meghaladta az 1 milliárd koronát. 1985-ben 90 ezer gyermek született és 52 ezer személy halt meg. A lakosság száma 34 ezer 500-zal növekedett, ebből az országon belüli migráció 3500 fővel való növekedést eredményezett. A Szlovák Szocialista Köztársaság lakosainak száma 1985 végén elértő az ötmillió 180 ezret. A vásári)ti (Trhové Mýto) székhelyű Csehszlovák- Szovjet Barátság Efsz kommunistái a pártonkívüliekkel vállvetve teljesítették a 7. ötéves tervidösaok feladatait, összhangban а XVI. pártkongresszus, valamint a KB- ülések határozataival. A közös gazdaságban szilárdult a pártfegyelem és érvényesült az üzemi demokrácia, senki sem került összeütközésbe a szervezeti szabályzattal. A kommunisták valamennyi alapszervezetben és munkahelyen a termelés fejlesztésére, a belterjesítésre és gazdaságosságra, a minőségi elvárások teljesítésére törekedtek. S természetesen a párt vezető szerepének az érvényesítését helyezték előtérbe. A hatékonyabb és rendszeresebb ellenőrzéssel, a káderek arányosabb széthelyezésével, a kommunisták és pártonkívüliek szoros együttműködésével harcolnak a közömbösség ellen, s azt sem engedik meg, hogy a vezető dolgozók, tisztségviselők saját hibájukat másokra hárítsák. A gyakorlatban mindjobban érvényesül a segítő szándékú bírálat és az önhírálat, mely a fejlődés előmozdítója, a problémák rugalmasabb megoldását segíti elő. Mindez a pártvezetés jő politikai és szervező munkáját dicséri, melyet Szalay Antal az üzemi pártbizottság elnöke irányít. Céljuk: a szavak A 7. ötéves tervidőszakban jobban hasznosult a termőföld, s érvényesültek jobban a tudományos-műszaki ismeretek, szakszerűbbek voltak az agrotechnikai eljárások, jobban érvényesültek a belterjesítő tényezők. A kedvezőtlen időjárási viszonyok ellenére számottevően növekedett a mezőgazdasági termelés. Növekedett az egy hektár szántóra vetített takarmánytermelés, javult a minőség. A szövetkezetben a szemesekből 101 százalékra teljesítették ötéves termelési tervüket. S ami a zöldségtermesztés bevételt tervét illeti (az ötéves tervidőszakban) 106 százalékra teljesült. Csupán a cukorrépa nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Ami az állattenyésztést illeti, javult az állomány hasznossága, az előző, 8. ötéves tervidőszakhoz viszonyítva 15,5 százalékkal növekedett a tejtermelés; az éves fej‘ési átlag tehenenként elérte a 4200 litert. Ezt azonban nem tekintik a felső határnak: célul tűzték a 4500 liter elérését. Aránylag jók az eredményeik hústermelésben, malac- és borjúeiválasztásban. Kedvezően alakult az össztermelés! érték. A tiszta jövedelem tervét 105 százalékra teljesítették, ami lehetővé teszi az önerőből történő beru-és tettek egysege házásos építkezések folytatását. Tehéntelep, szaporltóház, sertéshizlalda, mfltrágyaraktár, takarmánykeverő épült, s jelenleg Jó ütemben halad az üzemi konyha építése. A 7. ötéves tervidőszakban a szövetkezet több nagyteljesítményű gépsort, erőgépet, kombájnt фsárolt 21 millió korona értékben. Javult a géppark ki* hasznffltságl foka. A szövetkezet kommunistái eszmei-politikai nevelésének színvonala emelkedett. A kommunisták a mostani ötéves tervidőszakban konkrét tettekre véltják az évzáró közgyűlés, illetve a járási pártkonferencia határozatait. Például cukorrépából hektáronként legalább 45 tonnát akarnak eU érni. Csökkentik az anyagköltségeket fis az üzemanyag-fogyasztást. Az Idén nem kevo* sebb, mint 5750 tonna gyümölcsöt, 2150 tonna húst és 6 millió 370 ezer liter tejet akarnak termelni: £ pártmunka további tökéletesítése érdekében aktivizálják a kommunistákat. A pártcsoportoktól több önálló kezdeményezést, a taggyűlések jobb előkészítését, álénkebb vitákat, a feladatok még célratörőbb valóra váltásét várja el az üzemi pártbizottság. Krasesenics Géza Ésszerűen, takarékosan Nem titok, hogy a villamosenergia-termelésünk növekedésével párhuzamban gyors ütemben növekedett az áramfogyasztás. Hadd említsünk ennek kapcsán néhány adatot: míg 1848-ban Szlovákiának 102 megawattnyi villamos energiára volt szüksége, addig jelenleg körülbelül harmincszor többre. Az 1 energiahordozók „behozatali“ részarányának növekedése Indokolt volt az elmúlt időszakban, de vajon lehet-e népgazdaságunkat a továbbiakban ezen az úton fejleszteni? A válasz egyértelmű; Nem. Ha figyelembe vesszük azt, hogy az egy főre jutó fajlagos energiafogyasztás terén Európában a második, világviszonylatban pedig a harmadik helyet foglaljuk el, akkor esedékes elgondolkodnunk a dslgok állásáról. A villamos energia az iparilag fejlett országok gazdasági terveiben és költségvetésében megkülönböztetett helyet foglal el. Ez alól hazánk sem kivétel, mert az energiahordozók ára az eltelt tíz évben lényegesen növekedett. A szocialista országok, köztük hazánk Is, szerves része a világgazdaságnak. Az árak persze nálunk sem fejlődhetnek ettől elszigetelten. Köztudott az Is, hogy a szocialista importból (Szovjetunió) származó energiahordozók ára a világpiaci áralakulásnál lényegesen kisebb mértékben növekedett. Ma mégis körülbelül tízszer akkora öszszegbe kerül az energiahordozók beszerzése, mint tíz évvel korábban. Hazánkban tehát nem a csökkent energlaellátottság okozza a problémát, hanem az energiagazdálkodás. Ez pedig az energiagazdálkodás ésszerűségét teszi sürgetővé. Okosan, jő beosztással kell gazdálkodnunk a rendelkezésre álló energiaforrásokkal. Nem csoda, hogy napjainkban az energiagazdálkodás a legfontosabb gazdaságpolitikai feladat, hiszen az Ipar zavamientes vérkeringését döntő mértékben éppen a villanyáram rugalmas szolgáltatása befolyásolja. Az elkövetkezendő években tehát a gazdasági növekedést nem az energiahordozók behozatalának növelésével, hanem az energiafogyasztás ésszerűsítésével, a rendelkezésre álló források és lehetőségek jobb kihasználásával kell megoldani. Ezért került napirendre az energiagazdálkodás ésszerűsítése, mint a 8. ötéves tervidőszak egyik jelentős feladata. A program a hetedik ötéves tervidőszak éveiben kétszázalékos megtakarítást irányzott elő. Egyszázalékos megtakarítás abszolút értékben kifejezve, 1 millió tonna fajlagos fűtőanyagnak, illetve kb. 3 millió tonna barnaszénnek felel »eg. A megtakarítás a fajlagos energiafogyasztás szempontjából nem túlzott követelmény. Hazánk állampolgáraitól függ, hogy ne kerüljön sor áramkerlátezásra. Elsősorban á vállalatok és az üzemek vezetőinek kötelessége, hogy betartsák ae energiaszabályozó intézkedéseket, ésszerűen gazdálkodjanak a rendelkezésükre álló energiával, a tartalékok feltárásával csökkentsék ak áramfogyasztást. Erre már vannak pozitív példák. Persze, art Is meg kell mondanunk, hogy e téren nagyok az eltérések az Ogyes vállalatok, üzemek k(V zött. Az energiagazdálkodásban nagy jelentősége van a „sok lricsl sokra megy* szemléletnek. Mindent meg kell tenni azért, hogy csökkenjen az áramfogyasztás. A mezőgazdaságban például a biogáz és aí napenergia hasznosításával jelentős mennyiségű energiát lehet megtakarítani. E téren vannak példamutató gazdaságok, ez azonban korántsem elegendő. A gyakorlat azt Igazolja, hogy a háztartásokban Is tetemes mennyiségű energiát fogyasztanak. Sok esetben fölöslegesen fogy az &-Л** Ha tehát Szlovákiába* a háztartásokban csak egy órával világítana kevesebbet fölöslegesen egy százas égő,'úgy több mint tízezer kWó áramot takaríthatnánk meg. Ha pedig csak egyetlen érával felejtenénk rövldebb ideig a csatlakozóban a vasaló zsinórját, úgy Szlovákiában a harminc ф/vel ezelőtt» villanyszükségletnek megfelelő árammennyiséget takaríthatnánk meg. Ez egy vílIanyerőmO teljesítményének Is megfelel. Nekrológ 'Az emberi élet véges, de kiszámíthatatlan. A halál kegyetlen. Erre döbbentett rá mindannyiunkat az, hogy két hónapon belül immár a harmadik kollégát — az 55 éves korában elhunyt LÖRINCZ LÄSZLÖT, a széles látókörű, magas műveltségi szintű újságírót, jó barátot — kísértük el utolsó útjára, ...................................U ľ helyett megadva neki a végtisztességet ... A január közepi nyugállományba vonulása háziünnepsége résztvevői közül vajon ki hitte volna, hogy két héttel később (január 29-én) a megrendítő, végtelenül lesújtó halálhírét halljuk. Megifjodott szerkesztőségi munkaközösségünk Laci bácsija az Oj Szóban kezdte újságírói pályafutását, ahol több mint 24 éven át gazdag tapasztalatokra tett szert a külpníitika! rovat szerkesztőjeként. Széles körű tájékozottságát, a pályán szerzett tudását a Szabad Földműves szerkesztőségében 1976. január elsejétől busásan kamatoztatta, ahol ugyancsak a külpolitikai rovatot vezette, közmegelégedésre. Tudását nem rejtette véka alá, kollégáival is megosztotta, önzetlenül fA-adozott azon, hogy a lap jottányit se veszítsen népszerűségéből, közkedveltségéből; ezt jól átgondolt Javaslataival, frappáns ötleteivel segítette elő. Lőrincz László kollfiga — a súlyos műtétet megelőzően — az átlagnál többet vállalt magára: a szerkesztőség újságíró bizalmijaként töltött be tisztséget, a vállalat dolgozói részére előadásokat tartott, melyekre alaposa* felkészült. Amellett, külső munkatársa volt a Csehszlovák Rádió magýar nyelvű adásának, a Pártélet folyóiratnak stb. Személyében a csehszlovákiai magyar újságírás oszlopos tagját veszítettük el. Mindenképpen firt hagyott maga mögött. Kollegialitása, helytállása, Igaz embersége követésre méltó. Emlékét I örökre megőrizzük. Osztozunk a Lőrincz család mély gyászában: a Szabad Földműves szerkesztőségének munkaközössége \
