Szabad Földműves, 1986. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)
1986-02-01 / 5. szám
J.988. február t SZABAD FÖLDMŰVES-11 Д kooperációs és integrációs kapcsolatok fontossága a malom - és sütőiparban JC CSKP XVI. kongresszusa a mezőgazdaság és az élelmiszeripar legfontosabb összefüggéseit figyelembe véve a termelés mennyiségi növekedése mellett elsősorban a minőségi követelmények Javítására helyezte a fő hangsúlyt. Megállapítást nyert, hogy a mezőgazdaság és az élelmiszeripar kölcsönös összefüggésben hat egymásra, nélkülözhetetlen tehát, hogy a kooperációs kapcsolatok minden területen megfelelően összehangoltak legyenek. A két ágazat egymásra utaltsága az egész komplexumra érvényes kooperációs és integrációs kapcsolatok kiépítésére késztet. A mezőgazdasági termelés gyors ütemű növekedése megteremtette az élelmiszeripar hasonló ütemű fejlődésének lehetőségeit. Az élelmiszeriparnak a piaci igényeket figyelembe véve kell igazodnia a termelés növekedéséhez. A nyersanyagtermelés fejlesztését többek között a korszerű feldolgozóipar is elősegíti. A két ágazat termékmenynyiségének, Illetve kapacitásának növelése szorosabbá teszi az együttműködést. Az élelmiszer-ipari termékek minőségével szemben növekedő fogyasztói Igények megkövetelik az őstermelők, valamint a feldolgozóipar szoros együttműködését. Nemcsak a feldolgozóiparnak, hanem a termelőknek is alkalmazkodniuk kell a piaci igényekhez. Jó minőségű élelmiszer-ipari terméket ugyanis csak megfelelő nyersanyagból lehet készíteni. A jó minőségű alapanyag biztosítása sokszor többletkiadással is párosul a termelők részéről. Fontos tehát, fcogy az élelmiszer-ipari üzemek anyagiakkal is támogassák, illetve ösztönözzék a termelőket. Mivel hazánkban a legtöbb élelmiszer-ipari terméknek az ára huzamosabb ideje változatlan, a korszerűsítési program megvalósításához nélkülözhetetlen az állami támogatás. Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának döntése alapján a mezőgazdasági nyersanyagok mennyiségi és minőségi követelményeinek biztosítására úgynevezett integrációs alapot létesítettek, amelyből az élelmiszer-ipari üzemek a kooperációs és integrációs kapcsolatokon belül anyagilag hozzájárulhatnak a termelőknek a minőség javítására fordított különkiadások fedezéséhez. Szlovákiában már ai 1984-es esztendőben, de főleg a tavalyi év folyamán sikerült a gyakorlatban is kamatoztatni a fent említett integrációs kapcsolatok eredményeit. Az édesipart tekintve például a kooperációs kapcsolatok alapján a cukorrépa-termelők kívánsága szerint az ideiglenes átvevőhelyeket szilárd burkolattal látták el. Így kevesebb volt a veszteség. A tejiparban korszerű hűtőberendezéseket adtak át, javítva ezzel nemcsak a munkakörülményeket hanem a tej minőségét is. A baromfifeldolgozó Iparban a kooperációs kereteken belül sikerült Javítani a takarmányok minőségét s a különböző komponensek szállításában is számottevő javulás volt tapasztalható. Amint Ismeretes, az utóbbi Időszakban különösen nagy figyelmet szentelnek az illetékesek a mezőgazdasági felvásárlóüzemek, valamint a termelők közötti kapcsolatok kiépítésének. Szép eredményként könyvelhető el, hogy például a malom- és zütőipari vállalatok elmélyítették a mezőgazdasági üzemekkel folytatott együttműködésüket. Nemcsak a múltban, hanem a jövőben is a malom- és sütőipar részére az ipari célokra, vagyis feldolgozásra szánt kenyérgabonát a megkötött szerződések alapján a mezőgazdasági felvásárlóüzemek biztosítják. A több éves tapasztalat azt bizonyítja, hogy mindenütt sikerült a ügy megkötni, hogy mindkét fél elégedett legyen, és a sütőipar számára megfelelő mennyiségű ős minőségű kenyérgabonát szállítsanak. Szlovákiában évente a malom- és sütőipar részére hozzávetőlegesen 850 ezer tonna búzát 130 ezer tonna rozsot 10 ezer tonna zabot kell felvásárolni megfelelő minőségben. Itt szükséges megjegyezni, hogy főleg a minőségi követelmények szempontjából nagy hiányosságok mutatkoznak, mivel a felvásárolt gabona jelentős része nem felel meg a szigorú kívánalmaknak. Sajnos, nem ritka az olyan eset sem, amikor a raktárakban, illetve a tárolókban nem tesznek különbséget a feldolgozásra, valamint a takarmányozásra szánt gabona között. A malom- és sütőiparnak egyenletesen jó minőségű, magas sikértartalmú és nem utolsósorban megfelelő sütőipari értékű búzára van szüksége, melynek biztosítása a hazai növénytermesztés egyik legfontosabb feladata. Enélkül a malom- és sütőipari termékek ellátásával szemben támasztott növekvő fogyasztási igényeket nem lehet teljes mértékben kielégíteni. A korszerű ipari technológia bizonyos korlátok között képes kompenzálni a nyersanyag minőségének ingadozásait, ez azonban többletkiadást jelent a feldolgozóiparnak. Ez pedig a változatlan malom- és sütőipari termékek árát tekintve komoly gazdasági problémát jelent a szakemberek számára. Az utóbbi évtizedben Jelentősen megnövekedett a nagy hozamú puha takarmánybúza-fajták termesztése. E fajták nagyobb termőképességük lévén ugyan hozzájárultak a termésátlagok növeléséhez, több helyütt azonban a minőséget kedvezőtlenül befolyásolták. A helyzet komolyságára Jellemző, hogy a takarmánybúza-fajták területi aránya a kiváló sütőipari minőséget produkáló tájegységeken növekedett az átlagosnál jóval nagyobb mértékben, főleg a Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda), Nyitrai (Nitra), Trnavai, Lévai (Levice), Nagykürtösi (Veľký Krtíš), Losonci (Lučenec) és a Rimaszombati (Rimavská Sobota) Járásban. A nehézségeket tovább tetézi, hogy az utóbbi években lényegesen csökkent az Importból származó élelmiszer-ipari célokra felhasználandó búza aránya. A szakembereknek fejtörést okoz a tészta készítéséhez nélkülözhetetlen Triticum durum bú(Fotó: CSTK) za beszerzése, amelyből éventí 8 száraztészták készítéséhez 15 ezer tonnára van szükség. Hasonlóan megnövekedett a zabból készült termékek Iránti piaci kereslet. Ezért éven' te 10—15 ezer tonna megfelelő minő. ségű zabra van szüksége a malom' és sütőiparnak. Szintén fokozódik á kereslet a szójából készült élelmi* szer-ipari termékek iránt. A megnövekedett igények kielégi" tése megkívánja a termelők és a fel* dolgozók együttműködésének további elmélyítését. A kooperációs és integrációs kapcsolatok kialakításánál arra kell törekedni, hogy mindkét fél számára előnyös együttműködési formák alakuljanak ki. Az 1985-ös évben már tíz egységes földműves-szövetkezetben, valamint egy állami gazdaságban termeltek megfelelő minőségű búzafajtákat a kooperációs és integrációs kapcsolatok keretében. Az együttműködés eredményeinek ér* tékelése igazolja a fent említett kap* csolatok létjogosultságát és szükség" szerűségét. Az integrációs alap cél* szerű felhasználása ugyanis lehetővé teszi a termelők számára a kisebb hozamú, de nagyobb malom- és sütőipari értékű gabonafélék gazdaságos termelését. Feltehetően rövid időn belül megoldódik a Triticum durum búza hazai termesztésének kérdése is. Ä kooperációs és integrációs kap* csolatok kialakításának ugyan még csak a kezdeti 'szakaszában vagyunk, de már az első eredmények is arra engednek következtetni, hogy e kapcsolatok elmélyítése és bővítése mindkét fél számára hasznos. 8LÄDOVN1K jDZSEg Hazánkban a CSKP KB в. és az SZLKP KB azt követő ülése óta szentelünk megkülönböztetett figyelmet a lakos* sági szolgáltatások széles körű fejlesztésének. Nem véletlenül foglalkoznak például a tömegtájékoztató eszközök az utóbbi időszakban a korábbiaknál Jóval többet az említett területtel kapcsolatos kérdésekkel, hiszen a szolgáltatások színvonala alakulásának fontos közvéleményformáló szerepe is van. Senki számára sem lehet ugyanis közömbös, hogy elégedettek vagyunk-e a szinte naponta igénybe vett szolgáltatásokkal, vagy pedig kénytelenek vagyunk bosszankodni e huzamosabb ideje észlelhető hiányosságok miatt. Az elmúlt évben a nemzeti bizottságok képviselői Szlovákia valamennyi városában és községében felmérést végeztek, hogy megállapítsák: miként sikerült az elképzeléseket valóra váltani, s mely területeken kell az eddigieknél hatékonyabb intézkedéseket foganatosítani. Elöljáróban még annyit el kell mondanunk, hogy amíg a korábbi években főleg a szolgáltatások hálózatának, a kínálatnak a bővítése volt elsődleges, addig a jelenlegi Időszakban már nem elegendő csupán a mennýlség! változásokat értékelni, hanem mindenekelőtt a minőségi elvárások teljesítésére kell összpontosítani a figyelmet. Az imént leírtak alapján elvégzett szlovákiai felmérés eredményeit tekintve számos területen kedvező változások Jeleit figyelhetjük meg. Az utóbbi időszakban észlelt javulás ellenére azonban oktalanság lenne a még szép számmal fellelhető hiányosságokat nem említeni. Kezdjük azonban a pozitív változások számbavételével. Mindenekelőtt azzal, hogy a szolgáltatóhálózat bővítése mellett elmondhatjuk: sikerült a minőségi színvonalat is a korábbi évekhez viszonyítva valamelyest emelni. A felmérés adatai szerint például a lakossági szolgáltatások fejlesztését tekintve közel 15 százalékos növekedésről, a lakosságtól származó bevételek esetében pedig közel 10 százalékos növekedésről beszélhetünk. Főleg a kerületi és járási székhelyeken, valamint a központi községekben értek el számottevő előrelépést, ahol sikerült a legfontosabb szolgáltatási ágazatokat az igényeknek megfelelően bővíteni, de az új lakótelepek járulékos épületei továbbra is csak csigalassúsággal készülnek. Bár az új lakótömbök tervezése során már nagyobb figyelmet szentelnek a szolgáltatással kapcsolatos kérdéseknek, a jelenlegi helyzettel semmiképpen sem lehetünk elégedettek. Nemcsak a kerületi és lárási székhelyeken, hanem a kisebb városokban is egyre több új lakónegyed épül. Azt is jobban * figyelembe kellene venni, hogy ezekben a lakóházakban többnyiré kisgyermekes családok tagjai költöznek, akiknek nagy segítséget jelentene, ha a közelben lennének a legfontosabb járulékos épületek, s a szolgáltatások igénybe vétele miatt sem kellene nagy távolságokat megtenniük. A nemzeti bizottságok képviselőt a legnagyobb hiányosságokat a járási székhelyektől, illetve a központi községektől távolabb eső községekben és falvakban tapasztalták, ahol sok helyütt még a legfontosabb szolgáltatőágazatok működését sem tudják helyben megoldani. Természetesen nem arról van szó. hogy a falvakban Is — a nagyobb városok nyújtotta szolgáltatásokhoz hasonlóan — mindent helyben biztosítsanak, mivel ez nem felelne meg a gazdaságossági szempontoknak. Az teljes mértékben igaz, amivel az érintett falvak vezetői igyekeztek magyarázni „bizonyítványukat“, hogy nem lenne kifizetődő egyes szolgáltatóágazatok, illetve önálló részlegek létrehozása. A szolgáltatások körültekintőbb fejlesztésével Nem is arról van szó, hogy mindenütt külön részlegeket nyissanak, hiszen más módon is ki lehet elégíteni a különböző Jellegű lakossági igényeket. Számos példát említhetünk azzal kapcsolatban, hogy miként sikerült az elvárásoknak eleget tenni. Talán az egyik alapvető, s ennek következtében meghatározó fontosságú kérdést kellene mielőbb tisztázni, mégpedig azt, hoyv milyen szolgáltatási formákra van szükség a lakosság részéről. Nem az a fontos, hogy mindenáron új szolgáltatóágazatokat vagy pedig részlegeket igyekezzenek üzemeltetni a vidéki nemzeti bizottságok képviselői, úgymond emelve ezzel a lakosságnak nyújtott szolgáltatások színvonalát. Első lépésként mindenekelőtt az igényeket, az elvárásokat kell felmérni, s azokat kellőképpen figyelembe venni a tervezés során. Ezt követően, ha megfelelő érdeklődés mutatkozik egyes szolgáltatási formák iránt, kell csak a szükséges intézkedéseket megtenni. Ott, ahol az imént leírtak szerint jártak el, a helyi vezetők sem panaszkodnak arra, hogy nagy a ráfizetés, mivel csak elvétve veszik igénybe az új tevékenységet végzők munkáját. Ha a lakosság körében megfelelő érdeklődés mutatkozik olyan szolgáltatás iránt, amelyet a helyi nemzeti bizottság kisüzemé, az Ipari szövetkezet vagy pedig a helyi gazdálkodás! üzem nem tud nyújtani, élni kell azzal a lehetőséggel; mely szerint engedélyezni lehet a szakemberek számára az igényelt tevékenység végzését. Itt azonban szükséges megjegyezni hogy az engedélyt megadó nemzeti bizottságok képviselőinek’jogá. ban áll ellenőrizni a kisiparos tevékenységét, figyelemmel ki. sérni például a nyitvatartási időt vagy az egyes szolgáltatások megszabott árának betartását. A lakosságnak nyújtott szolgáltatások fejlesztése és kor. szerűsítése során beváltak az úgyhevezett központi átvevőhelyek, amelyeket a helyi gazdálkodási üzemek és az ipari szövetkezetek szerződés alapján létesítettek. Az új módszer előnye, hogy a lakosoknak nem kell nagyobb távolságokat megtenniük, vagy különböző nyitvatartási Időhöz igazodniuk, ha valamilyen szolgáltatást igénybe szeretnék venni. Minden szempontból előnyös megoldásról beszélhetünk, hiszen nemcsak a szolgáltatást végzők takarítanak meg így munkaerőt, hanem a lakosok is jól járnak, mivel egy helyen jelenthetik be Igényeiket, egy fedél alatt adhatják be a tisztítani illetve Javítani valót. A nemzeti bizottságokra számos kérelem érkezett annak érdekében, hogy a helyi viszonyoknak és igényeknek megfelelően módosítsák a szolgáltatást végző részlegek nyitvatartási idejét. Az elmúlt évben már több községben próbálkoztak a városokhoz hasonlóan a kijelölt napokon nyújtott műszakok bevezetésével, vagy pedig a szombati nyitvatartással. Az intézkedések célja természetesen az, hogy az ingázók is igénybe vehessék a munkaidő leteltével a helyben nyújtott szolgáltatásokat. Szólni kell azonban arról is, hogy nem mindenütt váit be a fenti módszer, mivel előzőleg nem mérték fel elég körültekintően a helyzetet, illetve az Igényeket, s в néU kül vállalkoztak az újítás bevezetésére. A felmérés eredményeit összegezve a nemzeti bizottságok képviselőinek véleménye alapján a fő szolgáltatóhálózatokat sikerült kiépíteni, így a Jelenlegi időszakban már a helyi adottságoknak és kívánalmaknak megfelelően kell folytatni a szolgáltatóhálózat bővítését. A minőségi követelményekről szólva pedig újfent el kell mondanunk, hogy a népgazdaság valamennyi területén szorgalmazott nagyobb hatékonyságra törekvés a szolgáltatásokat nyújtó helyi gazdasági üzemek és ipari szövetkezetek dolgozóira is teljes mértékben vonatkozik. Meg ken találni mindenütt a legmegfelelőbb utat, hogy minél rövidebb Idő alatt sikerüljön az egyre nagyobb igényeknek eleget tenni. Ez természetesen az eddigieknél tervszerűbb Irányítást, Jobb szervezést és nem utolsósorban magasabb színtű kivitelezést is Jelent. Mindezek figyelembevétele nélkül пеЩ szolgálhatnak a szolgáltatások a lakossági igények kielégítősőre. Bárdos Gyula
