Szabad Földműves, 1986. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)
1986-02-01 / 5. szám
A GYÜMÖLCSÖSBEN December időjárása szokatlanul enyhe volt, Így bőven kínálkozott alkalom az őeai talajmunkák vonatkozásában tapasztalt mulasztások pótlására. Viszont a tárolóházak és a pincék is felmelegedtek, s bizony az átlagosnál rosszabbul telel az elraktározott gyümölcs. Okosan teszi, aki a szokásosnál gyakrabban ellenőrzi a tárolt termés egészségi állapotát és a táróiéban uralkodó hőmérsékletet és a páratartalmat. Rendszeresen kell szellőztetni, a túl száraz helyiségben pedig a padlót is rendre fel kell locsohil, hogy elejét vegyük a gyümölcs fonnyadásának. Jót tesz a fóliás védőborítás is. Túl nedves környezetben hetente érdemes elégetni egy-egy kénszeletet. A meteorológusok feltételezik, hogy alighanem elhúzódik a tél, tehát tavasszal nem sok időnk marad a sürgős munkák elvégzésére. £ppen ezért jól teszi, aki már most hozzálát a gyümölcsfák mechanikai tisztogatásához és metszéséhez. Gyűjtsük össze a fákon található gyümölcsmúmiákat, öszszesodort faleveleket, a kártevők telelő formáinak búvóhelyet biztosító kéregrepedéseket alaposan tisztogassuk meg, s a felhalmozódó kaparékot égessük el. Metszéskor távolítsuk el a száraz vagy beteg ágakat és ágrészeket, könyörtelenül vágjuk le a lisztharmattal fertőzött részeket. Az útmenti szilvafákat is most kellene megtisztítani az apácalepke szövedékeitől, mert a tavaszi permetezést nagyon nehéz a kártevők keléséhez igazítani. Sajnos, az útkarbantartó vállalat saját erőből nem győzi a munkát, a kertészkedőkkel pedig nem keresi az együttműködés lehetőségét. A metszést a bogyósoknál kezdjük, mert tavasszal ezek fakadnak legkorábban. A ribiszkefajták közül a pirosak zöme rövid termőrészen hozza a termését. Ezek a termés kinevelésével egyidejűleg önmaguk megújítására is képesek. Megújulásuk mértéke elsősorban a bokrok megvilágítottságától függ, ezért metszéskor főleg a rendszeres ritkításra kell ügyelni. Az ötéves, letermett részeket tőből eltávolítjuk, az 1—4 éves vesszőkből pedig bokronként hármat-hármat vagy négyet-négyet érdemes meghagyni. Alapelvként szolgálhat, hogy mindig annyi egyéves vesszőt ajánlatos meghagyni, amennyi ötévest kivágunk. Az egresnél mindenekelőtt arra ügyeljünk, hogy ne kerüljék el a figyelmünket a lisztharmattal vagy kaliforniai pajzstetűvel fertőzött részek. A pajzstetű szinte minden gyümölcsfélén előfordul, de leginkább az egrest, a ribiszkét, a körtét meg az almát kedveli. Ha ilyenkor nem tudjuk felszámolni a telepeit, a tenyészldő-FD tennivalók ben több alkalommal Is permetezni kell ellene, ami nem éppen könnyű, hiszen a szükséges kezelések időszaka gyümölcsérés idejére esik. A málna metszése aránylag könnyű munka, hiszen az ültetvény „megmutatja“, mit kíván. A letermett vesszők elszáradnak, a betegek könnyen felismerhetők. A málnagubacs-szúnyog dudorokat, a didimellás vesszőfoltosság pedig az egészségestől eltérő színű foltokat okoz a vesszőn, így könynyü kiválasztani, hogy melyik vesszőket kell tőből eltávolítanunk. A málna terjeszkedési hajlamának az ültetvény mély (35 cm) körülásásával vethetünk gátat. A bogyósok ntán az almát meg a körtét vegyük kezelésbe. Fagypont alatti hőmérsékleten csak öregebb fákat ajánlatos ápolgatni-metszeni. A most telepített csemeték, a kajszi- meg az őszibarack maradjon a legvégére. Metszéskor tegyünk különbséget a típusok, illetve a fák kora és alanya között. A típusalanyon nevelt fákat, valamint azokat az idősebb fákat, amelyeknél már aránylag szerény az évi hajtásnövekedés (10—23 cm), erősebben kell visszavágni és amolyan részleges ifjítást is kell alkalmazni, hogy kineveltessük a fával az új termőfelület kialakítására alkalmas hajtásokat. A még fiatal, buja növekedésű és alig termő fáknál Inkább csak a sűrűségre ügyeljünk, és a koronasűrítő vesszőket távolítsuk el. Középerős metszésben kell részesíteni a középkorú fákat. Ezeken amolyan karbantartó beavatkozást eszközölünk, hogy mindig legyen rajtuk elegendő éves vessző, amelyek majd két év múlva termést kínálhatnak. A vegyszereket és műtrágyákat már most igyekezzünk beszerezni. A tartósan gazdag termést nyújtó, a rövid hajtásokat nevelő fákat, valamint azokat, amelyek ősszel megkapták a maguk foszfor- és káliumadagját, kora tavasszal valamilyen gyorsan ható nitrogénműtrágyával kell megtrágyázni (28 kg áranként). Belucz János agrármérnök, a tudományok kandidátusa A 'ZÖLDSÉGESKERIBEN A háztájiban Is elérkezett a palántanevelés Ideje. A melegágyak fűtésére istállótrágyát használunk. Amikor a melegágy földje már 8—10 C-fokos, elvethetjük a retket, a salátát meg a korai káposztaféléket. A tűzdelésre majd akkor kerülhet sor, ha a talaj hőmérséklete már 18—20 C-fokos. A fűtött hajtató berendezésekben (üvegház, fóliasátor) előkészített nevelőágyásokb3 előbb csak retket, később már salátát, karalábét és karfiolt is vethetünk. Aki eddig halogatta, most már feltétlenül vesse el a hajtatásra szánt paprika, paradicsom és salátauborka magját. Tekintve, hogy ezekből a növényekből általában csak kevés palántára van szükségünk, az előnevelést a lakásban tartott palántanevelő ládákban vagy virágcserepekben is megoldhatjuk. Persze gondoskodni kell elegendő fényről, különben a palánták nagyon megnyúlnak. Mihelyt az időjárás felenged; lássunk hozzá a fóliasátor előkészítéséhez. A rozsdás bordázatot drótkefével alaposan tisztogassuk meg, majd a fém vázat mázoljuk be fehér festékkel. A hónap végén állítsuk össze a vázat és napfényes időben húzzuk fel a méretre vasalt fóliát. Mihelyt a talaj állapota megengedi, azonnal vessük el a hőnapos retket, ül-, tessünk salátát és karalábét, esetleg dugassunk vöröshagymát. Ha kicsit megpirkad a talaj,tegyük rendbe a teleltetett zöldségfélék (sóska, rebarbara, spenót, saláta, hagymafélék) ágyásait. A száraz vagy beteg lombot gyűjtsük össze és égessük el, majd a növények közelében gereblyével óvatosan lazítsuk fel a talajt. Szedjük fel a szabadban teleltetett és folyamatosan fogyasztott bimbós- és fodros kel maradványait, a helyüket pedig kapáljuk fel. A tavaszi ásás nem ajánlott, mert Inkább rontja, mint javítja a termőréteg tulajdonságait. A vetőmag beszerzéséhez nagyon jó, tudni, hogy melyik ajánlott fajta mire jó. Aki nem figyeli a szakirodalmi ismertetőket, a forgalmazott fajtajegyzékekből is tájékozódhat, csakhogy azokban a legújabb — esetleg csak hiánypótlóként behozott — fajták és hibridek nem szerepelnek. Ezért útmutatóul elmondjuk az alábbiakat. Hónapos retekből hajtatásra mindenekelőtt a piros, gömbölyű Granát, a Korund, a Saxa és a Slávia vethető. Korai szabadföldi termesztésre kiváló a piros-fehér színű, ugyancsak gömbölyű gumójű Duó, továbbá a Granát, az Ilka, a fentebb már említett Korund, a Kopenhagener Markt, a Slavia, a Véra, a Rampouch jégcsap meg a gömbölyű de homoksárga Hellos. Későbbi termesztésre az Ilka, Helios, Korund, Rampouch, "Karmina meg az Obrovská máslová ajánlható. Fűtött hajtató berendezésekben salátából Triumf, Muck és Kamýk termelhető. Hideghajtatásra alkalmas a Kamýk, Rapid, Smaragd’S a Dívalo meg a Dua. Tavasszal szabadföldbe ültethető a Lednický, Král mája, Mélnický máj és a Dua. A nyári fajták választéka is aránylag gazdag: Détenická atrakcia, Pirát, Mona, Merkur, Suzan, Reskía és Pražan. Az őszi-téli termesztéshez az Altenburský vagy a Butterkopf fajtát válasszuk. Aki szereti a spenótot, ta■V 3 tennivalók vasszal az Estivato, a Herkules, a Monores vagy a Vikimum fajták közül választhat, nyáron inkább a Matador, őszszel pedig a Consista vagy ugyancsak a Matador fajtát érdemes telepíteni. Ä karalábéfajták közül hajtatásra alkalmas a világoszöld Pražský biely, a Moravia, a Llbochovický meg a Frühweis, valamint a kék Ideal. Kora tavaszi szabadföldi ültetésre a Pražský biely kivételével ugyanezeket a fajtákat Javasolhatjuk, őszi szedésre a kék Specke Blauer fajtát érdemes beszerezni. A jól tárolható, kései fajták közé tartozik a Gigant, a Nozaki, továbbá a kék Kozmanov modrý és a Violetta. Paprika. Korai hajtatásra való a PCR, Vesna, Dora Fi, Fehérözön, Szentesi piacos. Ä PCR meg a Szentesi piacos halványzöld .csípős, az újabb hazai Vésna meg a Dora Ft halványzöld, csípmentes, a Fehérözön pedig kimondottan édes változat. A salátauborkák közűi melegágyban termeszthető a Ž1- dovická produkta és a Jedineőná. Kimondottan üvegházi termesztésre nemesítették a Leda, Sandra, Tosca, Marcelina és Marta Fi hibrideket, Illetve a Trlx, az Unikát, a Saladin és a Marex fajtákat. A támrendszeres hajtatásra alkalmas, folyamatosan növekvő és termő paradicsnmfajták között négy hazai és nyolc külföldi szerepel. A régi hazai fajták közül a késel Slávia Porýnia meg a korai Stuplcké skleníkové kimondottan üvegházi feltételek közé való. A Stupické polné szabadföldben és fólia alatt Is megállja a helyét. A legújabb Start S Fi hazai hibrid ffltetlen üvegházban, fóliasátorban vagy akár a szabadföldben Is gazdagon terem. 'A holland hibridek (Vemone Ft, Lucy Ft, Luca Fi, Prlsca Fi) közös jellemzője a koralság, a nagy termőképesség és a kiváló minőség. Ezek üvegházban, fólia alatt vagy szabadföldben Is termeszthetők. A Bonset Ft hátránya a későbbi érés. Az NDK ból Importált Hellperle hideghajtatásra és szabadföldi termesztésre való, a Harzfeuer Ft korai üvegházi, fólia alatti vagy szabadföldi termesztésre alkalmas, a Nadja pedig alacsonyabb növésű, apróbb bogyókat kínáló fajta, de ugyancsak koraL Magda Valšíková agrármérnök, a tudományok kandidátusa , A SZŐLŐBEN A szőlészeti munkák menetét erősen meghatározza az Időjárás alakulása, hiszen február az év második leghidegebb hőnapja. Ha enyhül az idő, a hónap második felében megkezdhetjük a lugas- és magasművelésű szőlők metszését. A tavalyi erős fagykár után a metszést igen körültekintően kell elvégezni. Sok esetben a tőkéket újra kell alakítani. Az idős kordonkarok vagy törzsek eltávolításakor a sebeket a Fundazol 2 %-os oldatával kezeljük, hogy megakadályozzuk a farontó gombák káros tevékenységét. Metszés előtt győződjünk meg a rügyek épségéről. Ha a kettémetszett rügy belső ró6ze zöld, akkor téli fagy által nem károsodott, ha barna és kemény, akkor elpusztult. Metszéskor vegyük figyelembe a fajta metszési igényét és a tőke erejét. A szőlőtőke akkor van jó erőben, ha a veszszők jelentős része 8—10 mm vastag és megfelelő fejlettségű. Ha a tőke az előző évinél vékonyabb és rövidebb vesszőt nevel, akkor a meghagyott rügyek számát az előző évihez viszonyítva csökkentjük. Viszont ha a vesszők erősebbek, akkor a terhelést növelhetjük. A nagyon bőtermő, nagyfürtű fajták jő erőben lévő tőkéjét metszéskor 4—6 rüggyel terheljük 1 m2 tenyészterületre számítva. A nagyon bőtermő, közepes nagyságú fürtöt hozó fajtákat négyzetméterenként 6—8 rügyre metsszük. A közepes termőképességű, középnagy vagy apró fürtöket termő fajtákat 8—10 rügy/m2-rel terheljük. 10—12 rügy/m3 terhelést alkalmazunk a keveset termő, apró fürtű fajták esetében. A metszéssel tehát nemcsak alakítjuk a tőkét, de meghatározzuk a termés mennyiségét és minőségét, valamint a fürtök számát Is. A szabálytalan tőkeforma, a metszési alapelvek megsértése a tőkék elöregedését, a növekedési erély csökkenését, a tőke zöld hajtásainak eisürűsödését vonja maga után. A hajtásokkal zsúfolt tőke megvilágítottsága kedvezőtlen, ami alacsony és szakaszos terméshozamokban nyilvánul meg. A metszéssel egy munkamenetben végezzük el a harmatgyökerek, a vad- és nyakveszszők eltávolítását. A tőke elhalt, lehámló kérgének eltávolításával a kártevők búvóhelyét szüntetjük meg. Idősebb szőlő metszésekor elvégezzük a tőkék teljes vagy részleges ifjítását. Eltávolítjuk az elöregedett sérült vagy beteg tőkefejeket, törzset vagy kordonkart, és életerős biztosítóveszsző felhasználásával kialakítjuk az új tőkerészt. A téli metszés (február végéig) előnye, hogy nagymértékben csökkenti a gyökérgolyva (agrobaktérlum) terjedésének lehetőségét. Ä levágott venyigét kévébe kötve a sorok közül kihordjuk vagy helyben felaprítva trágyázásra, esetleg komposztkészítésre használjuk fel. Metszés ntán javítsuk ki a megrongálódott támberendezést, a sérült, törött oszlopokat cseréljük ki. A fagyok elmúltával nekiláthatunk a-szőlő nyitásának. Az elkésett nyitás hatására a rügyek kipállhatnak, elpusztulhatnak, a szőlő később hajt ki, a gyenge hajtásokban nagyobb pusztítást okozhat a késő tavaszi fagy. Nyitáskor kijuttathatjuk a szőlőnek szánt nitrogénműtrágya felét. Tervezzük meg a szőlő egész évi növényvédelmi munkáit, s ennek alapján már most vásároljuk meg a szükséges növényvédő szereket. A tárolt szaporítóanyagot ellenőrizzük, óvjuk a kiszáradástól és a penészedéstől. Februárban megkezdjük az oltványkészítést. Oltáshoz csak egészséges, megbízható helyről származó alapanyagot használjunk fel. A kész oltványokat a hajtatás megkezdéséig 0—4 C- fokos hőmérsékleten tároljuk. A BOROSPINCÉBEN Rendszeresen ellenőrizzük boraink tisztaságát, ízét és stabilitását. Ebben az időszakban a boroknak már tisztáknak, majdnem tükröseknek kell lenniük. Ha borunk még mindig zavaros, kérjük ki szakember tanácsát. A borban végbemenő oxidációs és redukciós folyamatok eredményeként februárban már kialakul a bor általános jellege. Ebben jelentős szerepe van a levegő oxigéntartalmának. Az érési folyamathoz minden bornak oxigénre van szüksége. Viszont az oxigén túlzott jelenlétének hatására a bor eb veszti üdeségét, harmóniáját. Helyes kénezéssel, borkezeléssel és raktározással a nem kívánatos folyamatokat meg tudjuk akadályozni, illetve irányítani tudjuk azokat. Fontos á bor fejlődésének állandó figyelése, egészségi állapotának eb lenőrzése. Amikor a bor üde jellege változni kezd s a bor teltté, tartalmassá, kerekké válik, elvégezzük a második fejtést. A második fejtést 6—10 héttel az első után végezzük. Ilyenkor különítjük el teljesen a bort a seprőtől. Fejtés előtt a bor szabad kéntartalmának szintjét 20—30 mg БОгЛ-ге állítjuk, ami azt jelenti, hogy á bort hektoliterenként 4—6 g kállum-piroszulfittal kénezzük. A fehérborok második fejtésé során kerüljük az erős levegőztetést, vörösboroknál a mérsékelt levegőztetés elősegíti a bor fejlődését. A második fejtést összeköthetjük a borok házasltásával, derítésével. Használat után a segédeszközöket, edényeket mindig mossuk el, a kiürült hordót gondosan mossuk kt, majd úgy állítsuk fel, hogy a víz teljesen kicsepegjen belőle. Szikkadás után — hektoliterenként fél azbesztkénszelet elégetésével — kénezzük be a hordót. Korpát András agrármérnök
