Szabad Földműves, 1986. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)
1986-02-01 / 5. szám
A tyúktenyésztésben már javában tart a keltetőtojásuk termelése. A ]obb eredmények elérése érdekében néha reszelt sárgarépát, valamilyen csíráztatott szemest vagy csíraolajjal megcsöpögtetett tápot is kínáljunk állatainknak. És a vitamin készítményekről (A + D3, E-vitamin], meg az ugyancsak nagyobb mennyiségben igényelt ásványi anyagok biztosításáról sem „érdemes“ megfeledkezni vagy lemondani, mert a legnagyobb körültekintéssel etetett állomány is meghálálja a plusz gondoskodást . Ebben a hónapban az éjszakákon kívül általában még a nappalok is aránylag hűvösek, énnek ellenére a déli órákban érdemes kiengedni a tyúkokat, hogy kedvükre futkossanak és kaparásszanak egy kicsit a napfényben. Persze a kifutóból élőbb ki kell lapátolni a hajtat. Ilyenkor már a keltetőkben Is teljes a nagyüzem, tehát legfőbb ideje felkészülni az első naposcsibék fogadására. A nevelőnek szánt helyiséget alaposan takarítsuk ki, meszeljük á>t, szereljük fel és fűtsük ki. A ludak már szintén javában tojnak, viszont a kacsák inég csak most kezdik az idényt. Vízibaromfirúl lévén szó, a termelő állatoknak lehetőleg naponta biztosítsuk a szabad úszási fürdési lehetőséget. Ha ezt megvonjuk tőlük, lényegesen rosszabb lesz a tenyésztőjások keltethetósége, s állataink több terméketlen tojást raknak. A gúnároknak naponta kedveskedjünk némi reszelt sárgarépával, zabbal, esetleg , csíráztatott szemesekkel. A ka- I csatojást ne tároljuk sokáig, ’ mert már az egyhetes tojás is lényegesen veszít a keltethetőségéből. Régi tapasztalat, hogy a téli és a télvégi alomból származó nyúlfiak életképesebbek, a betegségekkel szemben ellenálóbbak és felnőtt korukban továbbtenyésztésre alkalmasabbak, mint a későbbi ellésekből származó társaik. Ennek ellenére még mindig sok tenyésztő vonakodik a téli szaporítástól (talán majd a kedvezőbb téli felvásárlási ár meghozza az óhajtott szemléletváltást?]. Egyelőre maradjunk annyiban, hogy a vállalkozó kedvű tenyésztők február elején már az első alom fejlődését vigyázzák, míg mások csak azt latolgatják, pároztassanak-e már? Merthogy néha bizony a nőstények se nagyon hajlamosak a párzásra, hiába is rakosgatják őket a bakhoz a tenyésztők. Ha télen nem hizlaltuk el * tenyészállatokat, tokkor nincs nagyobb baj: a párzási hajlam felkeltése vagy fokozása céljából egy két napig etessünk a nőstényekkel petrezselyem- vagy zellerzöldet (a friss jobb, de a szárított is megteszi), zellergumót, csíráztatott zabot, árpát, sós száraz kenyeret, vagy a bak ketrecéből tegyünk át a nőstényhez egy kevés almot. A kiszemelt nőstényeket télen mindig a melegebb déli órákban tegyük a bakhoz. Jól teszi, aki legalább három nőstényt pároztat egy nap, hogy elléskor mód nyíljon az esetlegesen elárvult vagy fölös számú fiókák dajkaságba adására. S még egy jó tanács: ha egy mód van rá, szerdán vagy csütörtökön pároztassunk. Ennek az az előnye, hogy így a hétvégére esik az ellés, amikor több figyelmet szentelhetünk az ellő állatuknak. A nehezen ellő, rossz fészeképítő, a magát meg nem tépő vagy a fiókáit rendszeresen szétszóró, de egyébként jó utódnevelő anyák ezt a figyelmet kimondottan igénylik és meghálálják. Nekem Is van egy ilyen nyulam: rendszerint nyolcat kilencet ellik, hatalmas fészket épít, de ha nem bábáskodom körülötte, ha nem bélelem ki helyette a hasáról tépett szőrrel a fészket és nem szedegetem össze utána a szanaszét szórt fiókákat, akkor másnapig valamenynyi megdermed és elpusztul. Egyébként kiváló tejtermelő és gondos szülő, valamennyi utódját felneveli .A juhok szálláshelyét takarítsuk ki, az anyákat készítsük fel az ellésre. Az utolsó héten csökkentsük a sok fehérjét tartalmazó eleség mennyiségét, mert ez serkeni! a tejtermelést s ezzel tőgygyulladást okozhat. Az újszülötteket mielőbb szárítsuk meg (csutakolás), majd azonnal tegyük őket az anyjukhoz, hadd szopjanak. Az előhasi anyák néha csiklandósak és nem tfirfk a szopást. Ilyenkor a kicsinyeket tehéntejen is felnevelhetjük. Az előrehaladottan vemhes kecskék is eiléshez készülődnek, sőt, néhol már gidákat is láthatunk. Az anyáknak már ne adjunk sok vizet, viszont ellés után azonnal gondoskodjunk korpás, meleg ivósról. Ez serkenti a tejtermelést. A vágásra kerülő gidákat 3—4, a továbbtartásra kiszemelteket 6—8 hétig keil szoptatni, illetve tejjel itatni. Ellés előtt a kecske szálláshelyét alaposan takarítsuk és szellőztessük ki, a szokásosnál kiadósabban almozzunk és gondoskodjunk a meleg, de száraz környezetről. A nutriák maholnap a vem hesség második szakaszába kerülnek, következésképpen figyelmesebben kell eljárnunk a gondozás és a takarmányozás során. Gondoljunk a szervezet növekvő ásványiső- és vitaminszükségletének kielégítésére. Lassan szoktassuk egymáshoz és — a teleltető helyiség hőmérsékletének csökkentésével — a madárházban uralkodó életkörülményekhez díszmadarainkat. Az apró egzotákat meg a párzáshoz készülődő kanárikat és papagájokat ajánlat tos továbbra is 25 C-fokos környezetben tartani és változatosan táplálni. A galambokat szintén most kell párba állítani, de tojófészkeket meg a fészekanyagot majd csak a hónap végén tegyük hozzáférhetővé kedvenceink számára. Korai költésre csak azokat a korábban jól vizsgázott párokat ösztönözzük, amelyek kimondottan jó utódnevelők és tollasodásig gondozzák — óvják fiókáikat. (krj . Tenyésztői gondok FEBRUÁRBAN I Klstenyésztől körökben az óév végén, Illetve az új esztendő első napjaiban futótűz gyanánt terjedt a hír, hogy az új gazdasági szabályozókkal egyetemben a pecsenyenyulak felvásárlási ára Is módosul. Azóta gazdagabb a szerkesztőségi postánk, és a telefonunk is gyakrabban csöng, mert se szeri, se száma a különböző — megsúgjuk, elsősorban tapogatózó jellegű —• kérdéseknek: mire ás kinek jó mert a felvásárlási ár nem méltányolta a kockázatvállalást. A Mikortól meddig lesz érvényben a téli ár, és konkrétan milyen pluszt jelent a tenyésztő részére? — A téli felvásárlási ár mosf január 1-jétől április végéig fizet, az elkövetkezőkben pedig november 1-jétől a következő év április 30-áig lesz érvényben. CÉLUNK; FOLYAMATOSSÄG ÉS MINŐSÉG Télen drágább a nyúl в kétféle ár, miért drágább télen a nyúl, mint nyáron, módosulnak-e a minőségi követelmények stb.? Nos, összeírtuk a legfontosabbakat és felkértük a legilletékesebbet, Vojtech Sugár agrármérnököt, a nyúlfelvásárlással megbízott nyitrai (Nitra) Branko Közös Mezőgazdasági Vállalat 03-as nyitrai felvásárló- és feldolgozóüzemének vezetőjét, tájékoztassa olvasóinkat a változásokról. A január 1 jén nálunk is érvénybe lépett a téli-nyári megkülönböztetésü nyúlfelvásárlási ár. Tudjuk, külföldön már évek óta van ilyen megkülönböztetés, ám a hazai o'.vasúknak-tenyésztöknek illenék megmagyarázni, mire, vagy kinek jó • kétféle ár? — A megkülönböztetett téll-nyárl átvételi ár bevezetésével mindenekelőtt a háztáji szaporítás és hizlalás Idény jellegét szeretnénk felszámolni. A külföldi piac folyamatos ellátást Igényel, tehát ha komoly partnereket keresünk, akkor igyekeznünk kell folyamatossá tenni a termelést, a feldolgozást és a szállítást. Persze, tudjuk, hogy a téli nyúl a tenyésztőnek valamivel „többen“ van, nem beszélve az Igényesebb, jobban szigetelt, esetleg tetővel védett állatszállások többletköltségéről. A nagyobb áldozat és kockázat vállalását 1 igyekeztünk méltányolni az előnyösebb téli árral. Tehát a kétféle ár a tenyésztőnek Is előnyt jelent, mert többre értékeli a nehezebb téli szaporítást és hizlalást. Eddig sokan éppen azért nem vállalkoztak a téli szaporításra, Ebben az Időszakban vállalatunk az első minőségi osztályba tartozó pecsenyenyulakért kilónként 3 korona felárat fizet a 18 koronában meghatározott átvételi alapárhoz. A már elmondottakból következik, hogy a nyári felvásárlási ár május 1-jén lép hatályba és október 31-ig lesz érvényben. A nyári ár 18 plusz 1 korona, vagyis ebben az időszakban élőtümegkilogrammonként összesen 19 koronát fizet vállalatunk az első osztályban átvett pecsenyenyulakórt. A A külföldi szaklapok aránylag sokat cikkeznek a külpiaci igények emelkedéséről, az érvényesülési lehetőség csökkenéséről, és nem utolsósorban a minőségre törekvés szükségességéről. Várható e, hugy nálunk is szigorúbbak lesznek az elvárások a tenyésztúmunkával, a vágóállatuk minőségével szemben? — Rövid leszek: a partnereinket nem . szeretnénk elveszíteni, tehát Igazodnunk kell az igényeikhez. Ez annyit jelent, hogy mindenekelőtt tipikus hústermelő nyúlfajtákat kell exportálnunk. Erre pedig csak akkor lesz módunk, ha a tenyésztőket rábírjuk, hogy zömmel az első osztályban értékesíthető fajtákat (új zélandi, kaliforniai, nyitrai), illetve az ezek keresztezésével előállított utódokat neveljék és hizlalják értékesítési céllal. Ezeket a jól izmolt, 3, esetleg 5 hónapos broilereket 2,60—3,00 kilogrammos élőtümegben első minőségi osztálynak megfelelő áron tudjuk felvásárolni. A többi felkínált vágónyúlért, amelyek nem tesznek eleget az A nagy lelkesedéssel munkálkodó, de többnyire csak a saját érdekeikre „figyelő" nyulászok most válaszút előtt állnak: vagy meghajolnak és fajtát váltva a minőségi elvárásokban is tükröződő, társadalmi követelményekhez igazodnak, vagy kénytelenek lesznek szerényebb jövedelemmel beérni. Kár, hogy közben a Velaz részére kísérleti állatokat növelők kedvét is letörhetjük. Fotó:—dák említett kívánalmaknak, kilónként mindössze 16 koronát tudunk fizetni (II. minőségi osztály). A Régi gond. hogy a selejtezett tenyészállatokat csak nagyon nehezen lehet értékesíteni. — Tudunk a gondról, de egyelőre nem tudunk mit csinálni a kínálattal. Talán konzervnek, valamilyen speciális húskészítménybe megfelelne ezeknek az Idős állatoknak a húsa. Ügy tervezzük, létrehozunk még egy minőségi osztályt, de a felvásárlási ár érlékéről még tárgyalunk. Ha sikerül megegyeznünk, április elején a nem standard pecsenyenyulak felvásárlását Is beindítjuk. A A minőségi követelmények tehát szigorúbbak. Vájná javul-e a felvásárlás rugalmassága? Három négyhónapoa korban gyorsan nőnek a pecsenyenyulak, s ha késik a felvásárlás ... — Azt hiszem, különösebb' aggodalomra nincsen ok. Most; hogy már Rimaszombatban (Rimavská Sobota), Ružombarokban meg Kassán (Košicej is működik felvásárló üzemegységünk, a Nyugat-szlovákiai kerületben is adott a lehetőség, hogy jól és rugalmasan megoldjuk a felvásárlást. A rugalmasság alatt azt értem, hogy ha kell, akár kéthetenként Is visszatérhetünk ugyanabtia a községbe vagy városba. Ennyi idő alatt pedig nem szabad túlnőnie a nyúlnak, ha Idejekorán jelzi a szervezet a tenyésztők értékesítési szándékát. lká| Hi illusztrációt (elvételeket Kádek Gábor készített«
