Szabad Földműves, 1986. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)

1986-02-01 / 5. szám

1988. február 1. SZABAD FÖLDMŰVES 5 ZÁRSZÁMADÁSI ELŐZETES A szövetkezetek zárszároadó közgyűléseinek mintegy előzeteseként összefoglalót adunk orról, hogyan zárta a múlt évet az Ung-vidék Abarai (Oborfn), valamint a Prešov! Járás rasiavicei Aranykalász Efsz-e. Kezdjük hát az előbbivel, ahol részletesen kitértek a lezárult 7. ötéves tervidőszak eredményeinek az Ismer­tetésére Is. TERV, MUNKA, EREDMÉNY Papp Gyula efsz-elnök azzal kezdi a beszélgetést, hogy a lezárult ötéves tervidőszak első és második éve na­gyon nehéz és bonyodalmas volt. — A tavalyit meg a szélsőséges időjárás, valamint az tette rendkívül nehézzé, hogy a Latorca ötször lépett ki medréből, próbára téve ezáltal vezetőt, szakembert, dol­gozót egyaránt. S ez sem volt elég: legvégül 500 hek­tárnyi termésünket a belvíz károsította, tette tönkre... Am ha az egész ötéves tervidőszak feladatainak a telje­sítését vesszük figyelembe, nem annyira vészes a hely­zet. # Vajon miért? — Mert a beruházási építkezésekkel, az erőteljes gaz­daságfejlesztéssel, a bővített újratermelés előfeltételei­nek a megteremtésével lényegében (harmincéves stag­nálás után) előreléptünk. Erre 30 millió koronát költöt­tünk. A beruházási költségből több mint tízmillió koro­nát a talaj termőképességének fokozására fordítottunk: ez annyit jelent, hogy hétszáz hektárnyi területet alag­­csöveztünk. S a tervnek megfelelően végeztük az al­talajlazítást, a talajmeszezést és az istállótrágyázást. Amellett gépek, gépi eszközök vásárlására több mint S millió koronát költöttünk. Továbbá: felépítettünk egy Istállót a növendék állatok részére és a legelőn egy Byári istállót, valamint átépítettünk egy sertésistállót, van egy új szénatárolónk, s már üzemel a pelletgyártó vo­nalunk. Létesítettünk egy mezei trágya*(Mepet, s meg­kezdtük egy korszerű javítóműhely építését. Ezt még felsorolni is sok; miből futotta ilyen je­lentős beruházásokra? — Saját pénzeszközeinket kívül 30 millió korona hi­telt vettünk fel. ф Az említett beruházásoknak, termeléskorszerűsl­­tésnck vannak már kézzelfogható eredményei? — űrömmel mondhatom: vannak. Míg az ötéves terv­időszak első évében búzából 2,8, árpából 3,2, kukoricá­ból 5, cukorrépából 24,33 és dohányból 1,2 tonnát taka­­takarítottunk be hektáronként, addig a lezárult ötéves tervidőszakot már előrelépés jellemzi. Hiszen az ötéves átlagos hektárhozam búzából és árpából 4, kukoricából 6, cukorrépából 35.8 és dohányból 1,8 tonnás volt — vagyis száz százalékra teljesítettük az említett növény­félék termelési tervét. Sajnos, gyümölcsből, szántóföldi zöldségből és takarmányból nem úgy sikerült a terv­teljesítésünk, mint ahogyan azt reméltük. S bizony a silótakarmány-készítéssel is voltak problémáink. ф Nem volt problémamentes a takarmánytermeszté­­sük. Mindezek ellenére hogyan sikerült az állattenyész­tési ágazatukat fejleszteni? — Jó erőben van a szarvasmarha-állományunk: a lét­számot (až ötéves tervidőszak folyamán) 340 darabbal gyarapítottuk, ezen belül a tehénállományt 90 darabbal. A szarvasmarhák összlétszáma már eléri a 2 ezer 80 darabot, ebből 520 a tehén. Az elmúlt öt évben a tej­termelés! tervünket 100 ezer literrel túlteljesítettük. Tavaly 3 ezer 100 literes volt a tehenenkénti évi fejési átlag. Míg az állattenyésztési dolgozók kiegyensúlyozott eredményeket értek el (javult a tejtermelés és a napi felhízás a marhahizlaldában); a növénytermesztési ága­zat 6 millió koronás hiánnyal zárt. Ezt valószínűleg csökkenti az Állami Biztosító, mivel az elemi csapások okozta károk igen jelentősek. No meg a melléküzemági termelés is hoz valami pluszt a közös gazdaság kasz­­szájába. ф Mik a terveik, elképzeléseik az Idei, illetve a 8, ötéves tervvel kapcsolatban? — Az Idei évre 40 millió korona értékű bruttó terme­léssel számolunk. Ezt nem lesz könnyű elérni. De tud­juk, hogy a termelési költségek csökkentésének több útja, módja van: a hozamnövelés, a betakarítási és tá­rolási veszteségek csökkentése takarékoskodás stb. Bi­zonyos termékszerkezet-váltásra is sor kerül: a tíz szán­tóföldi zöldségféle helyett csupán négyfélét termesz­tünk, Az Idén 40 hektáron termesztünk korai burgonyát, melyhez elegendő szakemberünk és gépünk, illetve gépi eszközünk van. Ami ugyancsak lényeges, hogy nz idén 370 hektáron folytatjuk a lecsapolási munkát, s ezer hektáron az öntözőrendszer építését. Mindezekhez még azt is hozzá kell tenni, hogy a szö­vetkezetben megalakult egy komplex ésszerűsítő brigád. Tervezik a nagyráskai (Veiké Raškovce) gazdasági udvar rendezését, a géppark korszerűsítését és a javítóműhely építésének a befejezését. AZ ÉLVONALBAN MARADNI Beszélgetésünk akkor vesz űj fordulatot, amikor el­teszem jegyzetfüzetemet. Márpedig semmi titkolnivalója nincs Zuzana Remetová agrármérnöknek, a rasiavicei Aranykalász Efsz elnökének. A kötetlen beszélgetésből kiviláglik, hogy milyen igyekezetét fejtettek ki a terv­­feladatok- teljesítése érdekében ebben a szövetkezetben is. — Amikor elnökké választottak, azonnal fel sem fog­tam, milyen kemény fába vágtam a fejszémet. Akkor a szóban forgó közös gazdaság a járásban a hátul kullo­­gók közé tartozott. Már-már bánkódtam is, hogy nő létemre miért vállaltam ezt a nagyon felelős tisztséget. Eltelt egy bizonyos időszak, mikor megnyugodtam. A feladatok teljesítése viszont arra sarkallt, hogy még a nehézfejű embereket is a magam oldalára állítsam. Ez a fáradozásom eredményesnek bizonyult: ügyes-bajos családi dolgaikba is beavattak, ami az irántam érzett jóindulatukat, bizalmukat tükrözi. Közös gazdaságunk mozgásba lendült, évről évre fejlődött, erősödött. Oly­­annnyíra, hogy az utóbbi öt év alatt a járás élenjáró gazdaságai közé küzdöttük fel magunkat. ф Közeleg a zárszámadás, vajon a közös vezetősége mivel rukkolhat ki? — A szélsőséges Időjárás ellenére a múlt esztendőt sikeresnek mondhatjuk. Még annak ellenére is, hogy a hosszan tartó esőzések következtében az agyagos talal sártengerré változott. A kombájnokat alig győzték ki­huzigálni a latyakból az Š-180-as traktorok. Hasonló volt a helyzet a burgonya és a takarmány betakarítása­kor is. A kenyérgabonát kézi erővel arattuk le. Mindehhez még tudni kell azt, hogy a rasiavicei szö­vetkezet termőhelyi adottságai eléggé kedvezőtlenek. Bő hektárhozamok elérése (az ottani viszonyoknak meg­felelően) nagyon körülményes a hegyes, dombos terü­leteken. Az ötéves gabonatermesztési tervfeladataikat azonban túlteljesítették. © Hogyan? * — Elnökké választásom után már az első években jó eredményeket értünk el. Valahogy egyszerre beindult minden. A földekre új gépek, az istállókba egészséges állatállomány került. A mezőn egyre kevesebb asszony­kézre volt szükség. Minden munkát Idejében tudtunk elvégezni. Annyi azonban biztos, hogy a kedvezőtlen ter­mőhelyi adottságaink közepette a termelés költségesebb őszi repcéből sikerült 2,26. kenyérgabonából 3,83, búr gonyából 23,1 tonnás hektárhozamot elérnünk. Azt hl szem, ha a múlt évi 30—35 százalékos betakarítási vesz teséget jelentősen csökkenteni tudtuk volna, akkor ke rületi méretben is a legjobbak közé tartoznánk. © Mit mutat az állattenyésztési ágazat eredmény­mérlege? — legen jelentősen gyarapodott a szarvasmarha-állo­mányunk, s 120 százalékkal növekedett a tehenenkénti évi fejési átlag. Az ötszázötven pinzgaui fajtájú tehéntől (darabonként) 3 ezer 50 liter tejet fejtünk a múlt év­ben. Tovább gyarapodott a, juhok száma,, növekedett a gyapjúhozam és több lett a juhsajt. Az üszőnevelésben is eredményes volt a fáradozásunk. A marhahizlaldában túlteljesítettük a tervezett napi súlygyarapodási átlagot. Nemcsak a múlt évi, hanem az egész ötéves tervidő­szak állattenyésztési tervfeladatait túlteljesítették. Ily módon a jól gazdálkodó nagyüzemek élvonalába kerül­tek. ф Kelet-Szlovákiában sok mezőgazdasági Üzem iri­gyelheti eredményeiket... — Irigyelhetik? Mi nem vagyunk velük elragadtatva Tudjuk, hol szorít a cipő. Elsődleges célunk: a költség­­csökkentés — valamennyi termelési ágazatban. Továbbra is a munkatermelékenység növelésére, a minőségileg jobb munkára kell törekednünk. Tervek, megvalósítható elképzelések egész sora fog­lalkoztatja most nemcsak az elnököt, hanem az egész vezető- és szakembergárdát, illetve a tagságot. Céljük: 15—18 százalékos nyereség elérése. Előrelátó, ésszerű és eredményes munkásságukat a felsőbb párt- és állami szervek már több alkalommal is elismerték. — Vetéseink dúsak, szépek, jól telelnek. Óvjuk, vi­gyázzuk egész télen át. Sőt, tavasszal is az lesz az első dolgunk, hogy felmérjük, milyen tápanyagra áhítoznak, milyen ápolásra szorulnak — fejezte be mondanivalóiét Zuzana Remetová agrármérnök, a szövetkezet elnöke. ILLÉS BERTALAN Vásárút (Trhové Mýto) korszerű egészségügyi központja (Az illusztrációs felvételt Kovács István készítette) Egy szövetkezet fešnouoktatäsi tapasztalatai Ä több mint háromezer hektáron gazdálkodó Hosszúszói (Dlhá Ves) Egységes Földműves-szövetkezet 400 állandó dolgozója közül százötven a nő, százhárom a fiatal (30 éves ko­rig) és hatvan a nyugdíjas. A szakképesítési arány: 45 száza­lékos. A legtöbb pótolnivaló ezen a téren az állattenyésztésben van, ahol a százhuszonkét állatgondozó, fejő java része cigányszármazású vagy éppen nyugdíjas. Közülük csupán ti­zenöt az, aki szakmunkásbizonyít­vánnyal rendelkezik. Ennek a meg­szerzésére három évvel ezelőtt ke­rült sor a Csetneki (Stítnik) Mező­­gazdasági Szaktanintézeten és a Sa­­farikovői Mezőgazdasági Szakkö.zép­­lskolán keresztül. Az oktatók á hely­színen tartották a szakelőadásokat. A 35—40 éves „diákok“, miután elsa­játították az alapismereteket, szak­vizsgát tettek. Bár ez az úgymond kihelyezett szakiskola nem csekély pénzösszegébe került a közös gazda­ságnak, megérte. Hiszen a befekte­tés máris kamatozott: a dolgozók hozzáértőbben, jobban végezték mun­kájukat. Sajnos, ez a tanulási forma két éven át szünetelt. Ezt anyagi gondokkal és a többszöri „őrségvál­tással“ Indokolják. Miután az új ve­zetőség beiktatásával kiváltott hul­lámverés elcsendesedett, remélhető, hogy az idén újra iskolapadba ülhet­nek a szaktudásra rászorulók. Természetesen mezőgazdasági szak­ismereteket más forrásokból Is me­ríthetnek a dolgozók. E források kö­zül a leghasznosabbnak a szövetke­zeti munkaiskolát tekintik, melyet tavaly különválasztottak a tévéisko­­látói, hivatkozva a nyelvi nehézsé­gekre és a szövetkezetét közvetlenül nem érintő tananyagokra. A dolgo­zókra bízták a tévéiskola sugárzott tananyagainak a figyelemmel kíséré­sét. Ehelyett az ágazatonkénti havi munkaértekezleteken rendeztek vita­beszámolót. Kár! Mert ily módon nem jutnak a legújabb mezőgazdasági szakismeretek birtokába. Ügy mondják, tavaly a szövetkezeti munkaiskola részére a kerületi me­zőgazdasági intézményekből szerződ­tettek szakelőadókat, nemcsak a köz­ponti, 1 járási, hanem a saját maguk által programozott előadások meg­tartására is. Ágazatonként más-más napokon tartották az előadásokat, hogy az előadók elmélyültebben fog­lalkozhassanak egy egy konkrét té­makörrel, beleértve a sajátos problé­máik megoldását elősegítő ismeret­­nyújtást is. Egyetlen dologra hadd tereljem rá a figyelmet: ez említett, sokoldalú elméleti és gyakorlati tudással ren­delkező szakelőadók a lényeget érin­tő egyszerűséggel beszéltek, szaba­don, papír nélkül. Ez a forma felcsi­gázta az addig közömbösek érdeklő­dését is. A tapasztalt szakoktatók elő­adásaikat szakfilmek vetítésével is összekapcsolták. Kár, hogy az 1985/86-os felnőttok-1 tatást tanév sikeres lebonyolítására csupán tízezer korona áll a rendel­kezésükre.:. így azután a kerületi tapasztalt szakelőadók helyett a szö­vetkezet előadócsoportjára hárulj ez a fontos feladat, a „tanítóskodás“. A! szakoktatást előkészítők említették, hogy a diavetítő ugyan rendelkezés­re áll, de nincs hozzá magyar nyelvű szakfilm. Ehhez kérik a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége Szlovákiai Bizottsága illetékes osztályának, va­lamint a szövetség Járási bizottságá­nak a segítségét, közbenjárását. Fö­löttébb azért, hogy a szövetkezeti munkaiskola ne degradálódhasson felolvasónapokká ... Mert, a hallójá­ratokat ostromló szemléltető segéd­eszköz (így a film isi) hosszabb ideig ébren tartja az emberek figyelmét, a közölt ismeretanyagból több meg­marad az emlékezetben a gyakorlat számára. Hadd folytassam azzal, hogy atf említett szövetkezetből gyakran tesz­nek tanulmányutakat a nyitral (Nit­ra) AGROKOMPLEX kiállításra és külföldre Is. A Mucsonyi MgTsz-be (Magyarország) kétévenként látogat­nak el a technikusok, ágazatvezetők szakmai tapasztalatcserére, ami na­gyon hasznos. A szövetkezetben csupán öten ren­delkeznek főiskolai végzettséggel; vi­szont 55 a szakközépiskolai végzett­ségű technikusok száma. Folyamatos az utánpótlás a mezőgazdasági szak­­középiskolákból és szaktanintézutek­­ből. Munkaerőgondjaik általában nin­csenek, ahogy ők mondják. Nos, fur­csa helyzet mégis előadódhat: a kel­leténél tízzel kevesebb a traktorosok száma. Hát... ez már nem dicséret­re méltó, annál inkább — elgondol­kodásra késztető. Hogyan lehetséges Ilyesmi, gépesített világunkban ...?! Arra a kérdésre, hogy az üzemi felnőttoktatás, az ismeretek szerzése minként hatott a termelésre, a vá­lasz a következő: az elvárásokkal ellentétben a szövetkezet — fennál­lása óta — tavaly az egyik legrosz­­szabb gazdasági évét zárta. (-ros)I Elkötelezett hazafiság Egy járás három szövetkezetének kötelezettségvállalásai a párf XVII. kongresszusának és a CSKP megalapításának 65. évfordulója tiszteletére. 'Ahogy egyre jobban közeleg a pártkongresszus időpontja, vala­mint a kommunis­ta párt létrejötté­nek jeles évfor­dulója, dolgos né­pünk mind tevé­kenyebben járul hozzá a kongresz­­szusi előkészüle­tekhez. Az ez irányú elkötelezett ha­­zafiságukat nemcsak szorgalmuk, igyekezetük hatványozásával, hanem az új társadalmi elvárásoknak meg­felelően, kongresszusi versennyel, va­lamint kötelezettségvállalásokkal is kifejezésre juttatják. Az alábbiakban a G a lá n t a 1 já­rás három szövetkezetének kötele­zettségvállalásairól szeretnénk szól­ni. A nádszegi (Trstice) CSSZB Efsz dolgozói nyolc közösségi és 670 egyéni felajánlást vállaltak 528 ezer korona értékben. A vállalások leg­főképpen a minőség javítására, a munkatermelékenység és a haté­konyság fokozására, a nagy hektár­hozamok állandósítására irányulnak. Többek között vállalták, hogy kuko­ricából öntözetlen területen 7, öntü­­ztt körülmények között pedig 9 ton­nát érnek el heketáronként. Az idei célkitűzésük: az eddiginél is j~bb mi­nőségű szálas takarmányt és szilázst készíteni. Kilencszázezer koronával csökkentik a költségráfordítást, meg­takarítanak 60 ezer korona értékű fűtőanyagot. S a Nemzeti Front vá­lasztási programja valóra váltása ér­dekében 7 ezer 800 órát dolgoznak le társadalmi munkában. A" gálán tai Május 9. Efsz tag­jai összesen 916 ezer korona értékű kötelezettséget vállaltak. Itt is a mi­nőség és a jövedelmezőség dominál. Például az árpa minőségének javítá­sával 26 ezer korona többletjövede­lemhez szeretnének jutni. A takar­­mányhetakarítási veszteséget mint­egy 4Ď0 tonnával akarják csökkente­ni. Terven felöl 50 ezer liter tejet adnak a dolgozók asztalára. Megta­karítanak 160 ezer korona értékben üzemanyagot és szenet. Negyvenezer koronával járulnak hozzá a galántal óvoda építéséhez. A „Z“ akció kere­tében és a városszépítés érdekében hatezer óra társadalmi munkát vé­geznek. A szövetkezet újítói ésszerű­sítő! 12 újítást valósítanak meg, a­­mely újabb megtakarításokat ered­ményez a közös gazdaságnak. A 24 közösségi és 685 egyéni kötelezett­ségvállalás teljesítését egy különbi­zottság negyedévenként értékeli. A Tešedíkovói Efsz dolgozói a pártkongresszus és a párt megala­pításának 65. évfordulója tiszteletére 530 ezer korona értékű anyagot ta­karítanak meg, javítják a termékek minőségét mindkét főágazatban: ösz­­szesen 240 ezer korona értékben. To­vábbi tevékenységük: 1500 ingyenes műszak, s 1500 óra társadalmi mun­ka, amely főleg környezetszépítésre, a gazdasági udvarok, telepek szépí­tésére irányul. Természetesen a Járás többi mező­gazdasági nagyüzemei hasonlóan ér­tékes vállalásokkal köszöntik a kö­zelgő pártkongresszust és a CSKP megalapításának 65. évfordulóját. Krajcsovics Ferdinánd w ACSK? XVII.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents