Szabad Földműves, 1986. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)
1986-02-01 / 5. szám
I SZABAD FÖLDMŰVES-1986. február 1 A CSSZSZK gazdasági és szociális fejlesztésének fő irányaiból az 1986 — 1990-es évekre és a 2000-ig terjedő időszakra Csehszlovákia Kommunista Pártjának KHzpontl Bizottsága vitára terjesztette a tervezetet. A vita eredményeit felhasználják a CSKP XVII. kongresszusán a tervezet végleges formájának kimunkálásában és megtárgyalásában. GAZDASÄGI és szociális FEJLŐDÉS Ä CSKP XVI. KONGRESSZUSÁTÓL Az 1971—1985-ös években a gazdaság és a szociálpolitika alapja a fejlett szocialista társadalom építésének fő irányvonala volt. Az elmúlt tizenöt esztendőben a párt gazdaság- és szociálpolitikájának ezt az irányvonalát, amely a népgazdaság intenzifikálását, a munka hatékonyságának és minőségének javítását célozza, sikeresen teljesítettük. A bruttó nemzeti Jövedelem 198S. évi szintje 80 százalékkal haladta meg az 1970. évi szintet, és növekménye 92 százalékban a társadalmi munkatermelékenység növekedésének volt köszönhető. A mezőgazdasági termelés 34, az élelmiszer-ipari termelés pedig S3 százalékkal növekedett. Ez lehetővé tette a nép jobb ellátását és a mezőgazdaságban dolgozók szociális, valamint gazdasági körülményeinek rendszeres Javítását. A CSKP XIV. kongresszusa Irányvonalának — saját termelésünkből fedezni és élelmiszer-fogyasztás növekményét — sikeres teljesítése lehetővé tette a szemes termények termesztésében az önellátottság fokozatos elérése és az élelmiszerben az önellátottság további növelése igényesebb irányvételének kitűzését. A 7. ötéves tervidőszak zárőrészében lényegében önellátók lettünk a szemes termények termesztésében. A népgazdaság fejlesztésének eredményei lehetővé tették a CSKP alapvető gazdaságpolitikai céljának elérését — az életszínvonal emelését és tökéletesítését. Az elmúlt tizenöt esztendőben 40 százalékkal emelkedett a személyi fogyasztás, az anyagi társadalmi fogyasztás pedig 106 százalékkal. A népgazdaságban dolgozók havi átlagbére 50 százalékkal növekedett, és elérte a 2954 koronát. Az egy főre jutó húsfogyasztás elérte a 85,4 kilogrammot, a tej és a tejtermékek fogyasztása 25 százalékkal növekedett. Javult a lakosság ellátottsága tartós fogyasztási cikkekkel. Az eredményekhez Jelentősen hozzájárult gazdasági együttműködésünknek és szocialista gazdasági integrálódásunknak elmélyülése a KGST tagállamaival. Ä 7. ötéves tervidőszakban 11 százalékkal növekedett a bruttó nemzeti jövedelem. Közben az 1983—1985-ös években átlagos éves gyarapodása 3,2 százalék volt. A társadalmi munkatermelékenység 1985-ben csaknem 9 százalékkal haladta meg az 1980. évi szintet. Az ipari termelés 15 százalékkal növekedett, a mezőgazdasági termelés a 7. ötéves tervidőszakban az előző tervidőszakhoz képest 9'8 százalékkal. Nagyobb figyelmet fordítottak a tudományos-műszaki fejlesztés eredményeinek gyakorlati alkalmazására. Megkétszereződött a csehszlovák találmányok száma. Az évente benyújtott újítási Javaslatok száma megközelíti a 400 ezret. Az ötéves terv feladatainak a mezőgazdaság által 4,2 százalékkal történt túlszárnyalása lehetővé tette a küzélelraezés további javítását és az élelmiszer-önellátás mértékének lényeges növelését. Sikerült a növénytermesztést kiemelten lejleszteni az állattenyésztéssel szemben. A növénytermesztés növekedési üteme kétszer olyan nagy volt, mint az állattenyésztésé. Összesítve 1981 és 1985 között 54,4 millió tonna gabonát termeltek, 4,1 millió tonnával többet, mint a 6. ötéves időszakban. A gabonafélék hektárhozamai az ötéves tervidőszak átlagában 12 százalékkal növekedtek. A növénytermesztés fejlődése, a szemes takarmányok ésszerű felhasználása és az állatok termelőképességének növekedése lehetővé tette az állattenyésztési termékek termelése és felvásárlása terén a tervfeladatok túlteljesítését és a gabonabehozatal lényeges csökkentését. A 7. ötéves tervidőszakban fokozódott gazdaságunk részvétele a nemzetközi munkamegosztásban, főleg a szocialista gazdasági integráció további fejlődése útján. Túlszárnyaltuk a szocialista államokba irányuló kivitel tervét. A nem szocialista államokkal fenntartott külgazdasági kapcsolatok területén a kivitel megelőzte a behozatalt. Lényegesen csökkent adósságunk a konvertibilis valutában. A Jó eredmények elérését elősegítette a népgazdaság és ezen belül a mezőgazdaság irányítási rendszerét tökéletesítő intézkedések végrehajtása, bár ezeknek a tervezeteknek néhány alapelvét nem sikerült teljes mértékben kidolgozni és a gyakorlatban alkalmazni. A CSKP XVI. kongresszusa határozatainak teljesítéséhez Jelentősen hozzájárult a dolgozók növekvő aktivitása és kezdeményezése, a szocialistaverseny- és a szocialistabrigád-mozgalom széles körfi kibontakozása, a párt-, a szakszervezeti és az ifjúsági szervezeteknek, valamint a Nemzeti Front más szervezeteinek az erőfeszítései. sziik a termelés komplex gépesítését és automatizálását, szélesebb körben érvényesítsük az elektronizálást. ÉI- jünk a genetika, a biotechnológia és a termelés biokemizálása lehetőségeivel. Ennek érdekében következetesen teljesítsük a mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexum tudományos-müszaki fejlesztésének egységes tervét, és éljünk a KGST-tagországokka] való együttműködés, illetve a világszínvonalú tudomány és technika új lehetőségeivel. A mezőgazdasági-élelmiszer-ipari komplexum teljesítőképességének és hatékonyságának növelése megköveteli, hogy következetesen végrehajtsuk a tervszerű Irányítási rendszert érintő intézkedéseket és szüntelenül javítsuk az irányítás és a szervezés hatékonyságát. A növénytermesztésben a gabonatermelést tekintsük kulcsfontosságú feladatnak. Biztosítani kell a termés stabilabbá tételét, és el kell érni, hogy a termelés 57—58 millió tonna legyen. A termelés gyarapítását a hektárhozamok növelésével és a veszteségek csökkentésével biztosítsuk. Mindemellett a minőség javításával és a megtermelt mennyiség gazdaságosabb hasznosításával is törődni kell. A tömegtakarmány-termelést — az előző ötéves tervidőszakhoz képest— 6,5 százalékkal növeljük, miközben törődni kell a takarmány megfelelő Összetételével, minőségével és hatékony hasznosításával. Annak érdekében, hoey a takarmánytermesztésből kiküszöböljük az évközi mennyiségi ingadozás következményeit, a gazdaságok képezzenek megfelelő tartalékokat. Az állattenyésztés stabilitásának ez meghatározó feltétele. A cukorrépa- és burgonyatermesztésben erőteljesen javítani kell a termények minőségét. A cukorrépa- és cukortermelést a népgazdasági igényekkel összhangban kell biztosítani. Meg kell oldani az élelmezési burgonya termesztésével kapcsolatos kérdéseket, fokozott figyelmet fordítva a minőségre és a tárolási veszteségek csökkentésére. Növeljük a burgonyából készült kész- és félkésztermékek mennyiségét, és javítsuk a termékek választékát. Növeljük az o'ajnövények termelését, hogy ezáltal javíthassuk a növényi eredetű zsiradékokból, illetve a fehérjetartalmú takarmányokból az önellátás mértékét. Az ésszerű táplálkozás követelményeivel összhangban gyorsabban bővítsük a gyümölcs- és zöldségtermelést, és rugalmasabban oldjuk meg a betakarítással, feldolgozással és a forgalmazással kapcsolatos kérdéseket. Következetesebben érvényesítsük a termőföld védelmére hozott intézkedéseket. A föld termelőképességének növelésére végezzünk átfogó talajjavítási munkákat, folytassuk a vízgazdálkodás javítását célzó tevékenységet, és hozzunk intézkedéseket az erózió meggátlására. Szerves trágyázással, meszezéssel és tudományos módszerek alkalmazásával javítsuk a növények tápanyagellátását. Ugyanakkor e növényvédő vegyszerek ésszerűbb hasznosításával, az integrált növényvédelem fokozatos meghonosításával csökkentsük a káros hatásokat. Gondoskodni kell a műtrágya-felhasználás és növényvédőszer-alkalmazás hatékony el lenőrzéséről, hogy így javítsuk a termékek minőségét és a környezetvé delmi tevékenységet. Az állattenyésztést a társadalmi Igényekkel és a reális takarmány erőforrásokkal összhangban fejlesz szült. A takarmány jobb hasznosításával, az állatállomány létszámánál optimalizálásával, a termelőképesség növelésével és a vágósúly optimal! záiásával növeljük az állattenyésztés hatékonyságát. Az élelmiszeriparban növeljük i mezőgazdasági termékek színvonalát A kereskedelmi szervezetekkel e gyüttműködve rugalmasabban kel reagálni a fogyasztói kereslet váltó zásaira, hogy még színvonalasabb! váljék a hazai piaci ellátás. A vá laszték bővítését és a gyártmányfej lesztést kapcsoljuk össze a termékei használati értékének és minőségénél javításával, a használhatóság időtar tárnának növelésével. Növelni kell i termelést és bővíteni a választéko a gyermek- és csecscmőtápszerekből illetve a cukorbetegek számára elő állított élelmiszerek gyártását. Fi - gvelembe kell venni, hogy a fogyasz tők színvonalasabb csomagolást igé nyelnek, így több csomagolóanyago és berendezést kell a szakágazat ren delkezésére bocsátani. Tudatosan fej lesszük a céltudatos munkamegnsz tást, a mezőgazdasági üzemek mélyít sék el a kooperációs és integrációi kapcsolatokat a Jó minőségű nyers anyagok előállítása és feldolgozási során. Ä CSKP GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS STRATÉGIÁJÁNAK FÖ IRÁNYAIBÓL A 2000-IG TERJEDŐ IDŐSZAKRA A fő cél, amelyet Csehszlovákia Kommunista Pártja állandóan követ, a nép életszínvonalának emelése, a lakosság anyagi és szellemi szükségleteinek minőségileg magasabb szinten történő kielégítése, lét- és szociális biztonságának megszilárdítása és egyre kedvezőbb feltételek megteremtése az ember harmonikus fejlődéséhez. Az egész népgazdaság sokoldalú intenzifikálása megköveteli a tudományos-műszaki haladás meggyorsítását a KGST-tagországok 2000-ig terjedő komplex tudományos-műszaki fejlesztési programjának megvalósításába való teljes bekapcsolódás, a termelésben hatékony szerkezeti változások, az irányítás és a tervezés Javítása, a gazdasági mechanizmusban rejlő lehetőségek kihasználása, a dolgozóknak az Irányításban való növekvő részvétele, képzettségük és kezdeményezésük fokozása útján. A mezőgazdasági-ipari komolevumnak a nagyfokú gazdaságosság és Jó minőség elvének betartásával folyamatosan gondoskodnia kell az ésszerű táplálkozás elveinek megfelelő közélelmezési cikkek előállításáról, mivel a közélelmezés az életszínvonal fontos mércéje, s tovább kell növelni az önellátás mértékét az élelmiszer-termelésben. Komplex gépesítés, kemizálás és biologizáiás útján be kell fejezni az iparszerű mezőgazdasági termelésre való áttérést. Az elektronikát széles körűen fel kell használni a termelés operativ irányítására, továbbá a növénytermelés és az állattenyésztés, valamint az élelmiszer-termelés technológiai folyamatainak irányítására. Korlátozni kell a természeti környezetet érő negativ hatásokat, és csökkenteni kell a veszteségeket a mezőgazdasági termények termelésének és feldolgozásának minden fázisában. Ügy kell gondoskodni a mezőgazdasági-ipari komplexum minden alkotóelemének arányos fejlődéséről, hogy egyenletes és átfogó legyen minden intenzifikáiási tényezőnek a legújabb tudományos és műszaki ismeretek szintjén történő kihasználása. Kiemelten kell knrszerűsiteni az élelmiszer-ipar anyagi-műszaki bázisát, amely a mezőgazdaság által termelt alapanyagok hatékony értékesítésének és az élelmiszerek kellő választéka, minősége és tartóssága biztosításának elengedhetetlen feltétele. A gazdaságnak az intenzív fejlődés útjára történő áttérése megköveteli a nemzetközi munkamegosztás hatékonyságának Jelentős növekedését, összhangban a KGST gazdasági csúcsértekezletének határozataival. A PÄRT GAZDASÄGEs szociälpolitikäjAnak FÖ FELADATAIRÓL 1988—1990-BEN Á társadalmi és gazdasági fejlődés fő irányzatainak teijesftése 2000-ig megköveteli, hogy 1985-höz viszonyítva 1990-ben 18—19 százalékkal növeljük a nemzeti jövedelmet és a növekedés 92—95 százalékát a társadalmi munkatermelékenység növelésével fedezzük. A 8. ötéves tervidőszakban növelni kell a tudományos-műszaki fejlesztésnek, mint a gazdaság intenzifikálása döntő tényezőjének a feladatát. A gazdaság fokozatos szervezett változásainak végrehajtása során nagyobb mértékben kell alkalmazni a tudományos-műszaki fejlesztést. Az állami tudományos-műszaki, valamint az állami célprogramokból és azokből a feladatokból kell kiindulni, amelyeket a KGST-tagországok komplex tudományos-műszaki fejlesztési programja határoz meg 2000-ig, Ä tudomány, a kutatás és a fejlesz- i és erőit és eszközeit többek között i sz alábbiakra kell összpontosítanunk: i © olyan progresszív technológiák levezetésére, amelyek lehetővé te- j izik a munkatermelékenység jelen- - ős növelését; a termelés alapanyag- i is energiaigényességének csökkenté- : iére és a munkafeltételek javítására; - ф a biotechnológiák, a fermentá- - dós és mikrobiológiai termékek fej- - esztésére és alkalmazásukra a me- : iőgazdasági-élelmiszer-ipari komplexum és az egészségügyben; i ,® a környezet alakítására és vé- ] leimére, a nép egészségéről való \ ;ondoskodás tökéletesítésére. Az újító- és feltalálómozgalom fej- i esztését következetesebben a tudó- ] nány és technika fejlesztési feladaarra 5s a termelés szükségleteire teli Irányítani. Meg kell teremtenünk i feltételeket ahhoz, hogy gyorsab- ] >an alkalmazzuk a találmányokat, az i ijítási Javaslatokat. Az egyes tudományágakban így teli lr.ínyítanl a kutatást: ■ a földtani kutatásokat mindeíekelőtt az ásványt nyersanyagok jöresztéslnek és kihasználásának kórléseire valamint az egyes fűtőanyagok kérdéseire kell összpontosítani. Üjabb ismereteket kell szerezni a t vízfo -rások és a talaj védelmével is essz ?rű felhasználásával, valamint íz egyes területi egységek dinamicájáva] kapcsolatban; H a sejt- és a molekuláris biológiában fejleszteni kell a génmanipuációk távlati irányzatait, az élő -endszerek kihasználását és az élő -endsze-ek lényegének feltárását az igészséges és beteg szervezetekben. Vfegküli nböztetett figyelmet kell forlítani a tenyésztési mikroorganizmusok nemesítésére és a társadalmi szemportból súlyos betegségek ieküzlésére; ■ a biológiai és ökológiai tudomáíyok figyelmét a bioszféra törvényszerűségeinek megismerésére kell rányítani azzal a céllal, hogy megőrizzük és továbbfejlesszük a természeti gazdagságunkat, védjük és célszerűen kihasználjuk növény- és állatvilágunk génalapját, racionálisan kihasználjuk a felújító biotikai forrásokat, nyersanyagokat és energiákat, fokizznk az ökológiai rendszerek produktivitását, korlátozzuk a kártékony anyagok negativ hatását §s optimizáljuk a természet kihasználását; ■ a mezőgazdasági tudományokat srra irányítjuk, hogy bővítsék a mezőgazdasígi-élelmiszer-ipari komplexum fejlesztésének elméleti bázisát. Djabb tudományos ismereteket szerezzenek a növények genetikájában és fiziológiájában, a mezőgazdasági növények szervesanyag-képzésének és akkumulációjának szabályozásában az agrotechnika új módszereinek területén, i gazdasági állatok egészségének védelmében és hasznosságának növelésében, valamint az élelmiszer-ipari és biokémiai technológiákban. Ä MEZlGAZDASÄGI ÉLELMISZFR-IPARI KOMPLEXUM FEJLESZTÉSE Ä га izőgazdaságl-élelmiszer-lparl komplexum fő feladata: a nép élelmezésének biztosítása és tökéletesítése, miközben növeljük az élelmiszerekkel viiló önellátás mértékét. Ez megköveteli a termelés sokoldalú intenzifikáhisának következetesebb alkalmazásit, az újratermelési folyamat hatékonyabbá és szinyolasabbá tételét, a társadalmi munkatermelékenység növelését és a dolgozók alkotókészségének fejlesztését. Hatékonyabban kell érvényesiteni a termelési erőforrást kát, és fontos feladat a veszteségek és a termelési költségek csökkentése. Különös figyelmet igényel a természeti környezet védelme. A kivitelező ágazatok fokozottan kapcsolódjanak be a mezögazdasági-élelmiszei-ipari komplexum műszaki -gazdasági színvonalának fejlesztésébe. A 8. ötéves tervidőszakban — a 7. ötéves tervidőszakhoz viszonyítva — B—7 százr lékkai növeljük a bruttó mezőgazdasági termelést. Az ágazat stabilitásálak Javítása érdekében gondoskod jnnk arról, hogy a növénytermesztés 8—9, az állattenyésztés pedig 5—11 százalékkal növekedjék. Az élelmiszeriparban biztosítsuk, hogy 1990-ig 9—10 százalékkal növekedjenek a z árualapok feltöltését célzó szállítások. Támogassuk a kertbarátok és a állattenyésztők tevékenységét. t Az élelmiszer-termelés hafékrinysá- gát a tudomány és technika komplex- alkalmazásával, a termelőeszközök- minőségének, műszaki és gazdasági 1 színvonalának, illetve megbízhatóságának javításával biztosítsuk. Fejlesz-A beruházások célszerű realizálásával minőségileg magasabb színvonalra kell emelni a mezőgazdaság és élelmiszeripar anyagi műszaki bázisát. Növeljük az állóalapok hatékonyságát és a termelési bázis rekonstrukciójának és korszerűsítésének részarányát, Határozottabban emeljük az élelmiszeripar műszaki és technológiai színvonalát. Oldjuk meg azokat a problémákat, amelyek a termelés, a raktározás és a feldolgozás aránytalanságai miatt merülnek fel a mezőgazdasági termelésben. Kiemelt ütemben korszerűsítsünk és építsünk raktárakat — gabonasilókat és hűtőházakat is beleértve —, és létesítsünk olyan kapacitásokat, amelyek lehetővé teszik az értékképzési folyamatok színvonalának emelését. A mezőgazdasági különberuházások elsősorban a veszteségek csökkentésére és a természeti környezet javítására irányuljanak. Biztosítani kell, hogy Javuljanak á mezőgazdaságba kerülő termelőeszközök műszaki paraméterei és minőségi mutatói. Javítani kell a műtrágyák és a növényvédő vegyszerek minőségét és választékát. Ennek keretében növelni kell a saját gyártmányú folyékony műtrágyák és növényvédő vegyszerek részarányát. A foszfortartalmd műtrágyák mennyiségét 5 százalékkal, a növényvédő vegyszerekét pedig legalább 11 százalékkal kell növelni. A trágyázás hatékonyabbá tételo és a természeti környezet védelme érdekében biztosítani kell a mésztartalmú műtrágyák mennyiségének lényeges növelését. A 8. ötéves tervidőszakban a mezőgazdasági-élelmiszer-ipari komplexum számára 42—43 ezer traktort, legkevesebb 8,5 ezer gabonakombájnt és további jelentős mennyiségű élelmiszer-ipari és anyagmozgató berendezést kell szállítani. Növelni ez éle;miszer-iparl gépek és berendezések gyártását és szállítását AZ ÉLETSZÍNVONAL FEJLESZTÉSE Ä lakosság életszínvonalának további emelését és létbiztonságának megszilárdítását következetesen öszsze kell kapcsolni azokkal az eredményekkel, amelyeket a népgazdaság fejlesztésében érünk el. Meg kell szilárdítanunk azt biztonságérzetet, hogy egyedül a becsületes munka jelenti az értékek megteremtésének forrását, minden dolgozó életszínvonalának alapját. Megkülönböztetett figyelmet kell szentelni az embernek mindennapjaival kapcsolatos gondok megoldásának. Meg kell tartanunk az élelmiszer-fogyasztás elért magas szintjét, tovább javítva azt az ésszerű táplálkozás követelményeivel összhangban. Bővíteni kell a közvetlen fogyasztásra szánt élelmiszerek gyártását és eladását, gazdagítani kell a kínálatot A CSSZK ÉS AZ SZSZK FEJLESZTÉSE A CSSZK és az SZSZK gazdasági fejlesztését úgy kell Irányítani, hogy gazdasági és természeti feltételeiket kihasználjuk az egységes csehszlovák népgazdaság fejlesztésének intenzUlkálására. A Cseh Szocialista Köztársaságban meg kell teremteni a feltételeket a társadalmi termelés fejlesztéséhez úgy, _ hogy a bruttó nemzeti jövedelem 17—18, a mezőgazdasági termelés pedig В százalékkal növekedjen. A Szlovák Szocialista Köztársaságnak nagyobb mértékben kell hozzájárulnia az ország forrásainak képzéséhez. A nemzeti jövedelmet 23— 25, a mezőgazdasági termelést pedig 8—9 százalékkal kell növelnL A népgazdaság tervszerű irányítási rendszerének TÖKÉLETESÍTÉSE ’Az irányítás minden szintjén javítani kell a közvetlen irányítást és a szervezőmunkát, s meg kell erősíteni az ellenőrzést. A mezőgazdaságban következetesen meg kell valósítani a mezőgazdasági-élelmiszer-ipari komplexum tervszerű irányítási rendszerének fejlesztésére elfogadott intézkedéseket. A mezögazdaságt-élelmiszer-lparl komplexum Irányítási rendszerében fokozatosan össze kell kapcsolni a mezőgazdaság és az élelmiszeripar Irányítási szabályozóit, s így lehetővé tenni a termelési és pénzügyi források ésszerűbb kihasználását. Fokozni kell továbbá az arányok és a viszonyok irányításának hatékonyságát is az egész mezögazdasági-élelmiszer-iparl komplexumban. Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának meggyőződése, hogy elegendő erőnk, eszközünk és tapasztalatunk van a kitűzött célok eléréséhez.
