Szabad Földműves, 1986. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-25 / 4. szám
1986. január 23. SZABAD FÖLDMŰVES 13 A talaj szerves anyaga és a termény minősége közötti összefüggés Növénytermesztésünk jelentős sikereket ért el az utóbbi évtizedekben. Ennek ellenére még számos megoldásra váró probléma akad. Ezeknek egyike a minőség kérdése is. Amíg a búza és a kukorica termesztésében nem merülnek fel különösebb minőségi problémák — kisebb mértékű eltérések csupán a fajtajellegből adódnak — addig minden igyekezet ellenére a cukorrépa, a burgonya és a sörárpa minőségével, főleg a cukor-, a keményítő- és a nitrogéntartalom tekintetében korántsem lehetünk elégedettek. A minőség kérdésére a magyarázatot keresve behatóan kell boncolgatnunk az élettani tényezőknek, valamint a talaj szerves anyagának a minőségre gyakorolt hatását. A felsorolt három — a minőség szempontjából érzékeny — növénykultúra vegetációs körülményei a többi növénykultúrától lényegesen eltérnek. A gyökér-, illetve gumótermésö növények — a cukorrépa és a burgonya — közvetlenül ki vannak téve a talajban végbemenő változásoknak, mint például a talajnedvesség alakulásának és a tápanyagáramlásnak. Főleg azért, mert nincs elhatárolva a növekedési és az érési fejlődési szakaszuk. A búza és a kukorica szára a szem beérése idején száradni kezd, és csupán a szem minőségi érésének folyamata megy végbe. Viszont a cukorrépa és a burgonya újra megfiatalodhat a talajban beállt változások következtében, újra beindíthatja vegetációs folyamatait, miközben a már kész cukorból és keményítőből meríti az energiát. A tavaszi árpa rendkívüli tápanyagfelvevő vitalitással rendelkezik, tenyészideje pedig a talajmikroflóra legtevékenyebb időszakára esik. Az említett növények minőségük szempontjából ezért rendkívül érzékenyek azokra a folyamatokra, amelyek a talal szervesanyag-tartaímával, összetételével és mikroflórájával függnek össze. A talaj szerves anyaga és mikroflórája egy nagy hatékonyságú nitrogén akkumulátornak tekinthető, amelynek a kapacitása vagyis nitrogénmegtartó képessége szabja meg a talaj termékenységét. Az optimális talaj-termőképesség eléréséhez a szerves anyagból kiinduló humuszképződésnek és ásványosodásnak az egyensúlya szükséges. Ez nagyon nehezen érhető el. Rendszeres istállótrágyázás, valamint tőzeges trágya komposzt adagolása mellett is a szerves anyag csupán egynegyed része alakul át humusszá, mig a többi gyorsan lebomíik, vagyis ásványosodik. A szerves anyaggal a talajbh kerülő cellulóz, cukrok, glicidek, fehérjék, nukleinsavak, putín, chlorofil és lignin mikrobiális és enzimatikus bomláson megy keresztül. (A bomlás menetét a mellékelt ábra mutatja.) Ennek a bomlásnak a termékei az egyszerűbb cukrok, a széndioxid, a szerves savak, az ammónium, az aminosavak, a különböző ciklikus végyületek, valamint a lignin származékai. Ezen bomlási folyamatot nevezzük ásványosodásnak, amelynek végterméke a széndioxid és az ammónium. A többit a talaj-mikroorganizmusok újra beépítik a talajba vagy a saját biotömegiikké szintetizálják. Az Így keletkezett mikrobiális fehérjék, poliszaharidok, poliurénsavak újra lebomlanak vagy kölcsönösen vegyülve és kondenzálódva alakítják ki a humino- és fulvósavakat. Így megy végbe a humifikáció. Ha elgondolkodunk ezeken a folyamatokon, látnunk kell, hogy a talajba jutó anyagok köz ül melyek játszanak szerepet a humuszképződésben. A cellulóz anyagok már az ásványosodásl folyamat során befejezik szerepüket, mivel végtermékké, — vagyis széndioxiddá alakulnak át. A talajmikroflóra anyagcsere-folyamataihoz csupán az aminosavak és a cukrok szükségesek. Mindennek alapján előre megállapíthatjuk, hogy a talajba kerülő szerves anyag humusszá válik-e, vagy gyorsan ásványosodik majd. A következő táblázat jól mutatja, hogy egyes szervesanyagfélékbő] — növénykultúrák szerint — mennyi kerül a talajba, és az ásványosodás, illetve a humuszképződés folyamán mivé alakul át. Növényi anyag Szesz-benzén keverékben kilúgozható anyagok Glicidek Hemicellulóz %-ban Cellulóz Fehérjék Lignin Here levélzete 23.1 3,0 8,1 15.4 21,7 4,3 Lebomlás után 15,8 0,0 5,5 13,2 34,2 15,7 Lucerna levélzete 11,2 17,8 11,9 21.0 13,3 8.6 Lebomlás után 2,5 1,4 13,5 14.8 20,7 33,2 Perje gyökérzete 7,0 — 22.8 25.5 7,9 18,4 Lebomlás után 3,3 17,9 16,1 16.4 32,4 Boróka tülevele 24,5 — 12,7 27.6 7,0 15,1 Lebomlás után 8,4 13,6 10,0 — 37,2 A glicidek, a hemicellulóz és a cellulóz — vagyis a szeszbenzén oldatban jól kilúgozható anyagok — jelentős veszteséggel és csak kis mértékben humifikálódnak. Ezzel szemben a fehérjék és a lignin mennyisége növekszik, mivel újra képesek szintetizálódni és humusszá átalakulni. Az érdekesség kedvéért vegyük szemügyre, hogy a gabonahere 322 kg burgonya 139 kg silókukorica 213 kg tavaszi árpa 127 kg őszi repce 151 kg őszi búza 88 kg termesztésre beállított vetésforgóban milyen tápanyagok kerülnek vissza a talajba. A vizsgálatok azt mutatják, hogy — sajnos — zömével csupán cellulóz kerül a talajba, mert a gabonafélék maradványainak szén : nitrogén aránya mindössze ВО: 1. Ez az arány különböző melléktermékek és szerves trágya esetében a következő értékeket éri el: búzaszalma 80:1 zabszalma 50:1 humuszképződés szempontláfalevél 50:1 bői kedvezőtlen szén : nitrofriss szalmás trágya 30:1 gén arány friss szalmaszegény trágya 20:1 humuszképződés szempontjáhüvelyesek szalmája 15:1 bői kedvező szén : nitrogén állati ürülék 15:1 arány fekete termőtalaj humusza 10:1 A talajerő növelése érdekében a humuszképződéshez ked vező feltételeket kell kialakítanunk. Ezért célszerű az alábbi tényekre jobban odafigyelni: 9 Az ipari növények minősége csakis az ásványosodási folyamatok gyengítésével és a huminifikációs folyamatok elősegítésével javítható; 9 a minőség szempontjából érzékeny növénykultúrák alá — mint például a cukorrépa, a burgonya stb. — jól érett trágyát, illetve komposztos trágyát szükséges a talajba juttatni; 9 a gabonafélék vetésforgójában be kell iktatni az egyéves megszakitó növényeket, például a hüvelyeseket, esetleg a céltudatosan termesztett másodnövényeket; 9 a szemes kukorica termesztésében a tápanyagveszteség kockázata nélkül érdemes a vetés előtt komposztos trágyát szétszórni és tárcsával sekélyebben a talajba bedolgozni. TARR GYULA vegyészmérnök, a Bratislava! Ontözőgazdálkodási Kutatóintézet munkatársa Itt jutottunk el a tápanyagpótlás kérdésének a buktatójához. Számos irodalmi útmutatás és a gyakorlatban elterjedt tévhit szerint, ha a 80:1-hez szén : nitrogén arányú szerves anyagokhoz megduplázzuk a nitrogénadagot, akkor a szén és a nitrogén aránya 40:1 értékre javul. Négyszeresen nagyobb nitrogénadag esetében pedig már ideális 20:1 arányértéket érhetünk el. Vagyis olyan szén : nitrogén arányt, mint amilyent a legjobb szerves trágyák biztosítanak. Ez, sajnos, nem így van. A gabona szalmája és a gyökérmaradványa ugyanis nem tartalmaz számottevő mennyiségű fehérjét és lignint. Ezért ha kedvező arányba állítjuk is a szén- és a nitrogéntartalmat, a nitrogén csupán ásványosodik, mert nem szolgáltat anyagokat a további szintézishez, amelynek révén humusz képződik. Különösen a talaj sekély művelése esetén, amikor a cukorrépa és a kukorica alá a trágya beszántását nem követi igazi mélyszántás, s ráadásul a talajt fölöslegesen lazítjuk, nagyban elősegítjük a gyors ásvánvosodást A humifikációs folyamatok a háttérbe szorulnak, és ha a vetésforgóban a következő növénykultúra a gabona, akkor nincs semmilyen esély a talaj termőképességének a növelésére. A gyors ásványosodás következtében a cukorrépa és a kukorica alá kijuttatott istállótrágva az első tenyészidő folyamán „kiég“ a talajból — mintegy 85 százalékra. Közben nagy mennyiségű tápanyag szabadul tel, ami rontja az említett termények minőségét. Szlovákia adottságai között ennél az oknál fogva a talajba kerülő össznitrogén 50 — 70 százaléka könnyen hidrogenlzálható nitrogénből áll. A gyors ásványosodás révén egyes növények után a talajba hektáronként a következő mennyiségű NPK-tápanyag marad vissza évenkénti átlagban: cellulóz , Elicidek aukleln savak paria lignin mikrobiális éa enzime tikus bomlás mikrobiális szint mikrobe fehérjék JL nyálke anyag X poliszacharidok p°v- . urosavak mikrobiális "bomlás reakciói kondenzáció f bomlás huminosevalj . j termékei íulvosavak cukrok ‘oo2 szerves amraoijia ciklikus és aminosav vegyiSleszármazékai savak tek "VT búmatok lignin származékai Nem áll szándékomban részletesen kitérni arra, milyen gazdasági eredményeket mondhatnak magukénak a Spišská Nová Ves-i járás mezőgazdasági üzemei, hiszen a végleges adatoknak még nem vagyunk a birtokában. Azt azonban már elmondhatjuk, hogy az elmúlt öt év ben gazdaságilag tovább szi lárdultak a mezőgazdasági üzemek, s minden ágazatban növekedett a munkatermelékenység. A járási mezőgazdasági igazgatóságon Štefan Krišš igazgató örömmel újságolta, hogy valóban javuló eredményekről Igazodtak az igényesebb feltételekhez adhat számot, a mezőgazdasági termelés valamennyi ágazatában sikerült elérniük a célokat. Évről évre emelkedett a mezőgazdasági dolgozók bére, javult a jövedelmezőségi szint, csaknem minden gazdaságban több gabonát, burgonyát, tejet, húst, gyapjút értékesítettek a tervezettnél. A pozitív eredmények lehetővé tették a gazdasági mutatók maradéktalan teljesítését. Például a mezőgazdasági üzemek a tervezett teljesítményekat 2,7 százalékkal, a tiszta nyereséget pedig 8,7 százalékkal teljesítették túl. Mindent egybevetve, a járás a bruttó mezőgazdasági termelés tervét 1,3 százalékkal túlteljesítette. A mezőgazdasági üzemek több mint 385 ezer tonna takarmányt biztosítottak a téli időszakra. Egy számosállatra 4,59 tonna tömegtakarmány jut, természetesen szénaegységre átszámolva. Az állattenyésztőknek nem lesznek takarná nyozási gondjaik. A kiegyensúlyozott takarmányozás, a szilárduló munkafegyelem, a takarmányok ésszerű felhasználása — mindez hozzájárult ahhoz, hogy az elmúlt évben is jó eredményeket értek el a dolgozók. Ha gazdasági szempontból mérlegeljük a termelési ered ményeket, akkor a vezérlő elv: minél kisebb ráfordítással, minél nagyobb termelési eredményeket elérúi. — Ez így igaz, csak hát azért nem olyan egyszerű a dolog — vallotta beszélgetőpartnerem. — Egyik vonatkozásban rendszerint növelni keli a ráfordításokat azért, hogy más tekintetben kisebbek legyenek a költségek. A növénytermesztésben például fokozni kell az egy hektárra jutó költségeket azért, hogy az egy tonnára, egy kilóra eső költségek csökkenjenek, következésképpen, hogy minél nagyobb nyereséget érhessünk el. De esetenként az egy hektárra jutó költségek tekintetében is lehet takarékoskodni. Amikor például a talajműveléshez nem okvetlen szükséges az eke, tárcsával vagy más talajművelő eszközzel jóval olcsóbban — és sok esetben lényegesen jobban — meg lehet művelni a termőföldet. De hadd hozzak fel egy konkrét példát: a Smiianyi, a Letanovcei, a Studeneci, az Odoríni és a Spišský Štvrtok-i Efsz ben a burgonya alá a talajt háromszor szántották. Természetesen ez többletköltséget jelentett a gazdaságoknak, viszont a hekíárhozamok jóval nagyobbak voltak, hiszen 20 tonnán felüli átlaghozamot értek el, meghaladva Így a 19,2 tonnás járási átlagot és egyharmadűval a szántással takarékoskodó gazdaságokat. Azon gazdaságok, ahol a gabonatermesztésben az agrotechnikai követelményeket maradéktalanul betartották, (Smižany, letanovcei, Studeneci, Spišský Štvrtok-i Efsz) az 1985-ös évben is kimagasló eredményeket, a járási 3,29 tonnás átlagot meghaladó hozamot értek el. Viszont a „takarékoskodó“ gazdaságok, ahol nem fordítottak kellő gondot a trágyázásra, a talaj-előkészítésre és növényvédelemre (Odoríni és Jamíki Efsz, valamint a tevődni Állami Gazdaság), ott a járási átlagnál jóval kisebb hozamot értek el. Szólni kell még a munkarendről, illetve a munkamódszerről, s ha úgy tetszik, a munkafegyelemről is. Hiába van meg egy gazdaságban a legmodernebb agro- és biotechnika, ha nem tudnak vele mit kezdeni, mert nincs hozzá megfelelő szorgalom. — A mezőgazdasági üzemek többségében meghonosodott a folyamatos munkamenet. Ez azt jelenti, hogy amenyiben a munka természete úgy kívánja, nincs megállás, megy a munka éjjel nappal, szombat-vasárnap, hogy minden munkát idejében elvégezhessenek. Ma már csak így lehet nyereségesen gazdálkodni. A munkacsúcsok idejében érvényesül a nyújtott műszak. sőt, a váltásokat is alkalmazzák. A 8. ötéves terv igényes feladatokat tűz ki a mezőgazdasági dolgozók számára Is. Az alapvető célkitűzés az önellátás biztosítása. — járásunkban lényeges termelésnövekedés várható a 8. ötéves tervidőszakban. Hogy bizakodva tekintünk a feszített feladatok megoldása elé, az mindenekelőtt az elmúlt öt évben szerzett tapasztalatok kamatoztatásának, valamint annak tudható be, hogy a mezőgazdasági nagyüzemekben irányt vettek a termelés belterjesítésére, a tudományosan megalapozott módszerek meghonosítására és elterjesztésére. A 8. ötéves tervidőszakban például a bruttó mezőgazdasági termelést 7,4 százalékkal akarjuk növelni. Felelősségteljes munka vár tehát mindanynyiunkra. Hiszen az új öléves tervidőszak folyamán minden vonatkozásban igényesebb feladatokat kell megoldani, mint az előző öt év alatt Illés Bertalan 0
