Szabad Földműves, 1986. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-25 / 4. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 1986. január 25. 14 • HORGÁSZÁT 0 HORGÁSZÁT 0 HORGÁSZÁT 0 HORGÁSZÁT ® HORGÁSZÁT 0 HORGÁSZÁT 0 HORGÁSZÁT 0 HORGÁSZÁT 0 HORGÁSZÁT E!ni ez adott lejietősópkkel Szinte észrevétlenül telnek-múlnak a napok, s bármilyen fnrcsának tűnik is. lassan az év első hőnapjának a végén járunk. Ez is. jelzi, hogy a feladatok teljesítését, a kitűzött célok folyamatos megvalósítását nem odázhatjuk el. Január elsejével nemcsak az 1986-os esztendőt, hanem egy új tervidőszakot is elkezdtünk. A Nemzeti Front társadalmi szervezeteinek tagjai is nekiláttak a tervidőszak igényes feladatainak teljesítéséhez. A Szlovákiai Horgászok Sziivetségéneg tagjai az SZUSZ ÍV. kongreszsusa irányelveinek szellemében kezdték el a nyolcadik ötéves tervidőszak elképzeléseinek megvalósítását. A horgászoknak a munkahelyi kötelességeik becsületes elvégzése mellett a szövetségi munka során vállalt feladataikat is teljesíteniük kell. Társadalmunk nagyra becsüli és sokoldalúan támogatja a különböző társadalmi szervezetekben — így az SZHSZ-alapszervezetekben is — tevékenykedők áldozatos munkáját, a szabadidejüket ésszerűen eltöltők hasznos kedvtelését. örvendetes, hogy a szövetség taglétszáma egyre gyarapodik, s a fiatalok szívesen állnak be a horgászok népes táborába. A szlovákiai horgászoknak köszönhetően számos területen sikerült a szennyezett vizeket megtisztítani, s a halasítás terén elért eredmények is megfelelő aktivitásról. valamint szakértelemről tanúskodnak. Ennek ellenére a szövetség tagjai nem elégedettek főleg a lakosság körében kifejtett népszerűsítő munka eredményével, mivel meg gyakoriak az olyan esetek, amikor az emberi felelőtlenség vagy pedig hanyagság számlájára írhatók a jelentős népgazdasági károkat okozó vízszennyezések. Közismert, hogy az ésszerű táplálkozásban fontos szerepet tölt be a halhús és a különböző halkészítmények fogyasztása. Ennek tudatában korántsem lehetünk elégedettek a sz’ovákiai átlagos balhúsfogyasztás jelenlegi szintiével, mivel az néni haladja meg a többi szocialista ország átlagos fogyasztását. Jelenleg az SZHSZ alapszervezetek tagjai több mint 27 ezer hektár nagyságú folyóvízfeliileten gazdálkodnak. A folyók hosszát figyelembe véve. ez nem tűnik soknak, s ennek magyarázatát abban kell keresnünk, hogy a nagyfokú szennyeződés következtében számos folyó vagy folyórész nem a'kalmas a halasításra, s így a horgászatra sem. Továbbra is meghatározó szerepet játszik az állóvizek, tavak ésszerű haltenyésztési hasznosítása. Különösen ezen a téren vannak még jelentés kiaknázatlan tartalékok, amelveket mielőbb a lehelő legnagyobb mértékben hasznosítani szükséges. A korábbi évek folvamán is nagy figyelmet szenteltek a szövetség tagjai a ha'ivadék-neve'és kérdéseinek, s nem lesz ez másképpen az elkövetkező időszakban sem. A halasítás fontosságát tanúsítja, hogy 1990-ig a Sikerek mellett hiányosságok tervek szerint a jelenlegi 1625 tonna halzsákmánnyal szemben 2 ezer 60 tonnával számolnak a szakemberek. Ezt csak ágy lehet megvalósítani, ha a szövetség tagjai tovább csökkentik a szennyezett vízfelületet. A szakemberek véleménye szerint a tervszerű halasítás nélkül nem volna lehetséges a vizek halmennyíségének megfelelő szinten tartása. A halasítás statisztikai adatai is bizonyítják, hogy a szövetség vezetői és tagjai helyes úton haladnak, s a tervezés is megfelelő. Az összehasonlítás végett közlünk néhány számot: amíg két évvel ezelőtt 12 millió korona értékű halivadék került a horgászvizekbs .addig az 1990-es évre már több mint 15 millió koronás értékű halivadék telepítését irányozzák elő. A lialasításnak köszönhetően a vízszennyezés ellenére, nem csökkent pé'dául tavaly sem a halzsákmány mennyisége. Az igényes feladatok teljesítése a szövetségi munka színvonalának eme lése nélkül szinte elképzelhetetlen. Ezért az SZHSZ-alapszervezetek vezetőinek és tagjainak egyaránt az eddigieknél minőségi szempontból jobb, hatékonyabb munkát kell végezniük. Sehol sem szabad megfeledkezni a szakmai továbbképzésről, az áj ismeretek elsajátításának fontosságáról. Nagy gondot szükséges fordítani az utánpótlás nevelésére, hogy biztosított legyen a nélkülözhetetlen tennivalók folyamatos elvégzése. Mint minden területen, a horgászatban és ezzel kapcsolatosan a haltenyésztés szakaszán is a belterjesítési tényezők széles körű hasznosításéval kPll számolni. A szövetség tagjainak is tudatosítaniuk szükséges, hogy az előbbiek figye'embe vétele nélkül lehetetlen az éves terv, valamint a nyolcadik ö'éves tervidőszak igényes feladatainak maradéktalan magvalósítása. A lehetőségek adottak, most már csak a horgászszövetség vezetőinek s a tagságnak a hozzáállásától függ, hogy miként sikerül az elképzeléseket valéra váltani. A nem könnyű, de szép munkához kívánunk sok sikert, hogy az év végén, illetve a tervidőszakot követően újra eredményes tevékenységről számolhassunk he. Bárdos Gyula (Fotó: CSTKJ A Szlovákiai Horgászszövetség Sládkovliíovói Alapszervezete évzáró taggyűlésén értékelte az elmúlt évben kifejtett tevékenységét. A tanácskozáson részt vett Reizinger József, a városi nemzeti bizottság titkára, valamint az SZHSZ Galántai Városi Szervezetének négytagú küldöttsége Rozsúr Tibor elnökkel az élen. Kiss fstván, a helyi szervezet elnöke tájékoztatta a horgászokat a szervezet eredményeiről, sikereiről, de nyíltan és tárgyilagosan rámutatott a hiányosságokra is. A szervezet taglétszáma az előző évhez viszonyítva 31- gyel gyarapodott s fgy elérték a 313- as tagiétszámot. A szervezetben 57 pionír- és 12 ifjúsági horgász tevékenykedik, ezenkívül hatan vannak a gyengébb nem képviselői. A szervezetet héttagú vezetőség irányítja, s az előre kidolgozott és jóváhagyott munkaterv szerint végzik feladataikat a tagok. Az elnök megelégedéssel nyugtázta, hogy tavaly a tagság 1363 órát dolgozott le társadalmi munkában. Itt azonban arról is szólt, hogy a társadalmi munkába nem kapcsolódik be minden egyes tag. sőt többen van nak olyanok is, akik a kötelező öt óra ledolgozása helyett inkább befizetik a 100 koronás büntetést. Az elnök értékelte a halörök munkáját, akik megbízhatóan végezték feladataikat, hasonlóan mint az ellenőrző bizottság tagjai, örvendetes, hogy csupái) egy alkalommal kellett szabálysértést elkönyvelniük. A szervezet tagjainak munkáját dicséri, hogy jól együttműködnek helyi Pionír- és Ifjúsági Házzal és megalakították, pontosabban kibővítették az ifjú horgászok táborát, amelyben mint már korábban említettük, 57 pionír tevékenykedik Juhász János Iskolaigazgató vezetésével. Jgy biztosított az utánpótlás, az ifjú horgászok nevelése. A horgászház melletti klubhelyiséget is jól hasznosították a szervezet tagjai, de ezzel kapcsolatban az elnök megjegyezte, hogy sajnos, még mindig hiányoznak a szakkönyvek, valamint a televízió, amellyel még vonzóbbá tudnák tenni a klubtevékenységet. Jó eredményeket érték el a Vince-erdő melletti tó halasítása során, mivel a Feketevízből kifogott 350 kilogramm élőhalat ide szállították továbbtenyésztés, illetve szaporítás céljából. A beszámolót követően az elnök ismertette az idei évre vonatkozó tervet, melyben többek között a következők szerepelnek. Ismét megrendezik a horgászversenyt, biztosítják a tavak gépi tisztítását, valamint a halak etetését. Az elnök felkérte a tagságot, hogy mindenki vállaljon tíz órát társadalmi munkában a CSKP XVII. kongresszusának tiszteletére, valamint összesen 150 órát a művelődési ház építésénél. Terveik között szerepel, hogy beszerzik a klubhelyiség számára a szükséges szakirodaimat és megvásárolják az új televíziót. Ezenkívül természetesen más szórakozási lehetőségekkel is számolnak. Kiss elvtárs hangsúlyozta, hogy nagy figyelmet fognak továbbra is szentelni a halastavak környéke tisztántartásának. Az elkövetkező időszakban is el szeretnék mélyíteni az együttműködést a pionírokkal, s ennek keretében a Nagymácsédi (Veľká Malta) Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola horgászszakkörével is felveszik majd a kapcsolatot. A vitában felszólalt többek között Reizinger József, Chrenkó Béla - és Rozsár Tibor, a galántai városi szervezet elnöke, aki köszönetét mondott a tagságnak az eddig kifejtett tevékenységért. A taggyűlés befejeztével a szervezet vezetősége megjutalmazta a két legaktívabb horgászt, név szerint Bugár Istvánt és Ruman Jánost. Bízunk abban, hogy a helyi szervezet a jövőben még nagyobb lendülettel teljesíti majd a kitűzött feladatokat. Ehhez a munkájukhoz kívánunk sok sikert. Nagy Mihály 0 VADÁSZAT 0 VADÁSZAT 0 VADÁSZAT 0 VADÁSZAT 0 VADÁSZAT 0 VADÁSZAT 0 VADÁSZAT • VADÁSZAT • VADÁSZAT • Szerencse Talán nincs is olyan, síkságon élő csallóközi vadász, aki ne álmodott volna egy derék muflonkosról, amelyet vendégvadászként ejtett el valahol a hegyek között. Így volt ez a „mi“ vadászunkkal Is. ö egy barátjától kapott meghívást egy muflonkos elejtésére, s várta az üzenetet, hogy míkor roehet. Egy decemberi napon végre megjött az üzenet: tizenhetedikén reggel 10 órakor várlak a vadászháznál. Csomagolt és Indult, telve álmokkal és reményekkel. Hosszú, közei négyórás utazás után, 250 megtett kilométerrel a háta mögött érkezett a vadászat színhelyére. Gyorsan kicsomagolt, beköltözött a vadászházba és egy órányi pihenés után már a vadászterület cserkészutait rótta. Cserkelésre szánta el magát, bár az idő nem kedvezett a vadászatnak, mivel erős szél fújt. a javából Hideg szél söprögette a fák között a barnára aszalódon faleveleket, hol lerakta, hol meg hátára kapva odébb vitte azokat. Az évtizedek során mélyre taposott ösvényt, amelyen vadászunk haladt, vastag rétegben borította az avar. Máskor bosszankodna emiatt, hiszen az avar zizegése, ropogása lehetetlenné tenné a zajtalan cserkelést. Most azonban rá sem hederített lépéseinek zajára, arra gondolván, hogy az úgysem hallatszik messzire, s a legélesebb muflonfülig sem jut el, mert túlharsogja a szél ezernyi fuvolája, az egymásnak verődő ágak szüntelen dobolása. A cserkelés nem sok jóval kecsegtet ebben az időben, hisz a vadásznak nagyon ébernek kell lennie, hogy ilyen ítéletidőben azonnal észrevegye a vadat. Ezért abbahagyta a cserkelést és egy közeli lesre kapaszkodott fel, hogy innen figyelje tovább a környéket, s várja a vadat. A várakozás azonban hiábavalónak mutatkozott — a szél egyre erősödött, s végül az eső is eleredt. Csalódottan tért vissza a vadászházba, hisz muflont még nem is látott. Reménykedve tért azonban nyugovóra, hátha másnap Diána, a vadászat istennője kegyes lesz hozzá. Másnap reggel az óra csörgése verte fel mély álmából. Felöltözött és elindult. Még jócskán sötét volt. amikor az előző napról ismert lesre kapaszkodott fel. Kényelembe helyezte magát és várt, várta a hajnalt. Végre hajnalodott. A Nap még nem kelt fel, de a lessel szemközti rétről már a fák közé húzódott a szürkület. Ünnepi csend és nyugalom honolt mindenütt, olyan, amelyet csak a nagy hegyek, a hatalmas erdők hűvös és mély birodalmában érez az ember. A vadász ült némán és figyelt. Szemlélte a környéket és éber tekintete egy mozgó, kis fekete ponton akadt meg, amely lassan közeledett a les felé. Amint .később kiderült, egy muflonkos volt. Mikor az állat lőtávolba ért. a vadász lövéshez emelte a puskáját és lőtt. A lövés eldördült, a muflon vad vágtába kezdett, de néhány szökellés után megtántorodott és felbukott. Kimúlt. Ott feküdt mozdulatlanul a rét közepén, a fagycsípte, sárguló füvön. Néhány perc múlva a vadász is ott állt az elejtett muflon mellett és némán, tíszteletadóan gyönyörködött zsákmányában. Egy nyolcvan centiméteres csígájú muflonkos volt a zsákmány, amelyet oly nagy szerencsével ejtett el, hiszen csak néhány óra kellett a nem mindennapi trófea megszerzéséhez. Hát hiába, a vadászathoz nemcsak idő és türelem, hanem egy jó adag szerencse is kell. Néhány perc múlva a hó Is hullani kezdett, s nemsokára a természet fehér hótakaróva! borította be az emlékezetes vadászat színhelyét. Bugár Árpád Ademéndi (Demandice) Hárma határ nevet viselő vadásztá saság tagjai több mint 3 ez( hektár nagyságú vadászterületen ga dálkodnak. Kossuth Lajos elnök közelmúltban örömmel újságotta, hoj minden tekintetben sikeres évet zártak Tavaly 12ЯП kilogramm vadhúst adtak el. így előirányzott tervüket 15 százalékkal túlteljesítették. A körzetben főleg a vaddisznók szaporodtak el az utóbbi időszakban. Ezt bizonyítja, hogy például az egyik decemberi vadászaton bét vaddisznót és ugyanennyi rókát sikerült elejteniük a helybeli vadászoknak. A megfelelő gondoskodásnak köszönhelően szépen gyarapodik a nyúl- és a fácánállomány is. Л 31 tagú vadásztársaság tagjai — a deőSéndieken kívül a százdiak (Sazdice) és az alsőszemerédiek (Dőlné Semerovco) is Ide tartoznak — jól összeforrott kollektívát alkotnak A legszorgalmasabb vezetőségi tagok közé sorolhatjuk Milan Molích mérnököt, a társaság titkárát és Szabó László vadyazdát. Rajtuk kívül Stutika Pál, Lukács Vladimír, Durabban, hogy sikerült átadni rendeltetésének az új lövöldét, amelyet a Honvédelmi Szövetség helyi szervezetének segítségével társadalmi munkában készítettek el a vadászok. Itt a vadászokon kívül az ifjú vadászjelöltek is megtanulhatják a lövészet legfontosabb tudnivalóit. A vadásztársasághoz tartozó három község határában egyre kevesebb a ragadozó és a kóbor kutya. A vadásztársaság tagjai a tavalyi évet jól sikerült vadászbállal fejezték be. A sikeres felkészülés bizonyítja, hogy ötféle ételből válogathattak a vendégek. A segítségért köszönet Illeti az Ipolysági (Šahy) Állami Gazdaság képviselőit, akik lehetővé tették a konyha használatát. Nem csoda, hogy több éve jő az együttműködés a vadászok, valamint az állami gazdaság vezetői között, hiszen például az őszi betakarítási munkák során a vadászok 345 órát dolgoztak le társadalmi munkában. Cserébe az állami gazdaság takarmányt biztosit, s fgy a téli hónapokban is folyama tos a vadállomány etetése. Eredményes évet zártak csík Vince, Pósa Pál és Stenhubel Varga József vadász a lövészeti vadászok áldozatos munkáját keli szakkört és az ifjú vadászok körét külön megemlítenünk. vezeti, irányítja. Nagy érdemei vannak A deméndi vadászok egy csgportja (A szerző felvétele) Belányi János Hej, kurta az élet Sötétség itatja magába a világot. Az álban késve érett disznó szuszog. Megérkezett már a báltér is. A két katlanban forrni készül a víz. A konyhában sürtisödnak a hangok. Szájhoz emelkednek a kezek. Aztán a koránkelők elindulnak az ól felé. A zajra a disznó felébred, s hájasán, bosszankodva röfög egyet, mintha érezné, mi vár rá. A kezek megragadták. Odavonszolják a vérpadhoz. Nincs tovább. A felfogott vérrel az asszonyok eltűnnek a konyhában. Kezdődik a forró fürdő, majd a tüzes pokol. A kaparók lekaparják a szőrt minden darabkáról. Felhördül a gázperzselö, s feketére pirítja a bőrt, fejtől a farokig. Még egyszer megmosdatják, s felfeszítik a tartószerkezetre. A húsba belejut a kés, s a vágás mentén kibomlanak a belsőségek. Most már gyorsan fogy a disznó. Egész testéről lebontják a szalonnaréteget, levágják a fejet.kíkany árit fák a combokat. Már csak a két csülök lóg gazdájára emlékeztetve. A konyhában egyre több a munka. Szorgos kezek iparkodnak. Hangos beszéd közben folyik a szeletelés, az osztályozás. Miből ml lesz, szalonna, oldalas, kolbász, miből mennyi kell hurkába, disznósajtba. Néha a szájhoz emelkednek a kezek. Az asszonyok sietve kínálják a reggelit. Utána megindul a kolbász, a májas- és a véreshurka, valamint a disznósajt töltése. Egy-egy falat fejhúst, főtt májat kóstolnak. Füszerszagnk keveréke ízesíti a levegőt. A szalonná olvasztását is megkezdték. A legszebb hasábokat majd. felffistölik, most még a sóban párolódnak. Egyre emelkednek a kolbász- és hurkahegyek. Fűszer- és zsírnára terfeng. A szagok egyre nehezednek. A kezek útra a szálhoz emelkednek. Az olvasztással elkészülnek. A döbönök megteltek. főhet az ebéd. Az asztalra kerül az első, ptrosló pecsenye. Erre is inni kell. Elment már a böllér. A többi az asszonyok dolga. A szemekben öröm, az arcokon elégedettség. Elmossák az edényeket, kitakarítják a konyhát. A munkáknak vége van. A sötétségben elégedetten pihen a világ. Macsicza Sándor
