Szabad Földműves, 1986. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-25 / 4. szám
1986. január 25. SZABAD FÖLDMŰVES A lakosság színvonalasabb oltása érdekéin A tejtöltésnél balról jobbra: Borsos Jolán, Katona Jolán, Geri Ilona 'A Kelet-szlovákiai Tejipari Vállalat királyhelmeci (Kráľovský СЫшес) üzemének munkaközössége Holczrei tér Mária igazgatóval az élen bizakodó hangulatban vágott neki az új esztendő feladatainak megvalósításához. Tehették is ezt, hiszen a tavalyi év legfontosabb tervmutatóit minden tekintetben túlteljesítették. Látogatásom során az Irodákban és a csarnokokban egyaránt nagy volt a sürgés-forgás. Állandóan csengett a telefon, rendeléseket fogadtak, s köz/ben szaporodtak az űrlapokon a különböző számok, ügyfelek jöttek mentek, egyszóval mindenki végezte a kötelességét. Az üzem négy évig tartó rekunstrukniója során 16,5 millió korona értékű munkát végeztek el. Több ‘mint 8¥ millióba került az építkezés, illatve a korszerűsítés, és újabb 8 millió koronát emésztett fel a technológiai berendezések felújítása. Az üzemet 1884 júliusában adták át rendeltetésének. Az ünnepélyes átadáson magam Is részt vettem. A kezdeti problémákat áthidalva viszonylag rövid idő elteltével folyamatossá vált a termelés. A közelmúltban az akkor kinevezett igazgatónővel az üzem eredményeiről és a felmerült problémákról beszélgettem. — Huszonöt éve dolgozom a tejiparban. Munkásként kezdtem és őszintén mondom, hogy szinte valamennyi munkaszakaszon dolgoztam. !gy minden túlzás nélkül állíthatom, hogy jól ismerem a szakmai fogásokat. Azt mindenesetre előre kell bocsátanom, hogy teljesen új kollektívával kellett kezdenünk a termelést,ami természetesen nem ment zökkenőmentesen. Ma már örömmel mondhatom, hogy jó kollektívát sikerült összekovácsolnunk, s az igényes feladatokat sikerült teljesítenünk. A nehézségekről szólva el kell mondani: a kollaudációs hibákat ugyan eltávolítóinak a szakemberek, de ez nem jelenti azt, hogy ne fordulnának elő újabb problémák. ■ Konkrétan milyen nehézségekről van szó? — A zökkenőmentes termelést nagyon sok tényező befolyásolja. Közülük csak néhányat szeretnék megemlíteni. Komoly gondot,, fizikai megterhelést, s nem utolsósorban jelentős többletköltséget okoz nekünk, hogy nincs elegendő raktárhelyiségünk. E- zért kénytelenek voltunk a helyi állami gazdaságtól egy pincét bérelni, hogy termékeinket tudjuk hol tárolni. A nyersanyag és a késztermék szállítása Is óriási költségeket jelentett. Problémát okoz az áruértékesítés Is, s a gépek gyakori meghibásodása szintén növeli a gondokat. A nyersanyag minőségével Is több ízben problémánk volt. A tejüzemünk a Bodrogközből és az Ung-vidékről vásárolja fel a tejet. Tavaly az üzem felvásárlási tervét túlteljesítettük, ami több mint 4 százalékos növekedést jelent. A tej minőségéről nem szívesen beszélek, inkább szemléltetés céljából az októberi hónapot említeném. amikor Is a felvásárolt tejmenynylségnek mindössze a 71 százaléka volt első osztályú. A másodosztályú tej 17, a harmadosztályú pedig 12 százalékot tett ki. Az említett hónapban például tejüzemünk a termelő mezőgazdasági üzemeknek a jó minőségű tejért töí>b mint 98 ezer korona pótlékot fizetett, a rossz minőségű tej miatt viszont az egyes üzemeknek több mint 266 ezer korona pénzbírságot szabott ki. В A tejszállítás ingadozása is problémákat okoz. Amíg a nyári hónapokban naponta általában 112 ezer liter tejet vásárolnak fel, addig a téli hónapokban mindössze 48 ezer litert. — El kell mondanom, hogy a tej, illetve a tejtermékek fogyasztását te-Holczreiter Mária igazgató kintve körzetünk nem tartozik, sajnos, az élenjárók közé. Mi teljes mértékben ki tudjuk elégíteni a fogyasztók igényelt. Vannak üzletek, ahová 14 féle tejterméket szállítunk. Olyan üzletekről is tudunk azonban, ahol az elárusítók, Illetve az üzletvezetők csupán öt-hat féle tejterméket igényelnek. Tejből a belkereskedelmi üzlethálózatba naponta 22—27 ezer litert szállítunk. A nyári hónapokban 50 ezer liter tejet szállítunk naponta a michalovcei tejüzembe . В Miért nem dolgozzák fel helyben? — Azért, mivel a tejfeldolgozásra nem adottak a feltételek, vagyis nincsenek arra lehetőségeink. Tejszínből hetente három alkalommal szállítunk megrendelőinknek. Sajnos, egyszerre csak 1200—1500 literre kapunk megrendelést. .. Kétféle sajtot készítünk: a Tégla 45 és a Gömölye fajtából például tavaly 119 tonnát készítettünk. Azt is el kell mondanom, hogy az üzemünkben gyártott sajt főleg a Nyugat-szlovákiai kerületben nagyon közkedvelt a fogyasztók körében. Sájnos, ugyanezt nem mondhatom el ^például a mi járásunkról, ahol a kereskedelem az említett sajtfélékből keveset forgalmaz. Pedig kiváló minőségű sajtokról van szó, éppen ezért érthetetlen számunkra, hogy miért nincs megfelelő érdeklődés vidékünkön is e termékek iránt. В Az úgynevezett táglasajtot ma gam is rendszeresen vásárolom, s csak dicsérni tudom a minőségét, ám a csomagolással bizony nem vagyok elégedett. — Ezzel teljes mértékben én is egyetértek. Mindent megtettünk annak érdekében, hogy megfelelő minőségű csomagolóanyagot szerezzünk. Fontos feladatunknak tartjuk, hogy minél rövidebb Idő alatt javítsunk a csomagolás minőségén és esztétikáján egyaránt. Az általunk tervezett és jónak tartott csomagolóanyagot időben megrendeltük, de azt a mai napig sem kaptuk meg. Holczreiter Mária, a királyhelmeci tejüzem igazgatója elmondta többek között azt is, hogy vajat, túrót és joghurtot nem készítenek, hanem az említett tejtermékeket más tejüzemekből szállítják. A savanyított tejtermékek választékát illetően megtudtam, hogy olyan mennyiségben és összetételben szállítanak a kereskedelemnek, ahogyan azt igénylik, sőt változatlanul bátorítják megrendelőiket az ízesített tejtermékek eddiginél nagyobb mennyiségű rendelésére. В Hogyan tovább? — A mezőgazdasági üzemekkel szoros kapcsolatot tartunk fenn, s a jövőben tovább szeretnénk mélyíteni együttműködésünket. Ennek keretében Randa Ferenc és Rigó Katalin több előadást tartott a mezőgazdasági üzemek dolgozóinak, a fejőknek és a tejkezelőknek. Sajnos, egyik-másik gazdaságban a fejők még a tej vizezésétől sem riadnak vissza. Pedig a tejkezelőknek a vizezés felismerésére megvan a lehetőségük, a gazdaságvezetőknek pedig arra is, hogy a vétkeseket megbüntessék. Az Idén már új felvásárlási normák szerint veszszük át a gazdaságoktól a tejet. Nagyobb hangsúlyt kap a tej tisztasága, vagyis minősége. Értékeljük a zsírtartalmat, a biológiát tisztaságot és a tej hőfokát. Ha ezeknek a követelményeknek a gazdaságok nem tesznek eleget, akkor a szankcióktól sem szabad megrettennünk. В A továbbiakban az árnbövítés lehetőségéről faggattam az igazgatónőt. — Az ehhez szükséges berendezések import alkatrészeiért, sajnos, hatalmas összegeket kérnek, így azokat jelenleg nem tudjuk megfizetni. Éppen ezért nagy súlyt fordítunk az újítómozgalom fellendítésére. Tavaly 9 újítást sikerült bevezetnünk. Az új ötletek népgazdasági értéke meghaladja a 400 ezer koronát. Több újításunk természetesen szélesebb körben Is bevezetést nyert. Az egyik fiatal újítónk Kulcsár Géza, a karbantartó részleg dolgozója, egyben az üzemi pártszervezet elnöke. Az ő újítása révén jelentős elektromos energia takarítható -meg. A felezőgép gyakori meghibásodásával sok bajunk volt, ám az említett újítás sokat segített Minden területen akad valaki, aki újít. ésszerűsít. Jómagam is újíjottam. A jövőben az eddiginél többféle tejtermékkel, például tartósított tejjel és kisebb csomagolású sajttal szeretnénk a- piacra kirukkolni. A termékfelújításra, az Innovációra előreláthatólag 8 millió koronát fordítunk az idén. Remélem, hogy az igazgatónő szavát további tettek követik, s így teljesülhet az egyéni és a kollektív akarat. Illés Bertalan A sajtkészítésnél balról: Bajusz Jolán, Juhász Lenke és Juhász Irén A GABONATERMELÉS ALAKULÄSA Az élelmiszer-termelés és a mezőgazdasági termékek előállítása 1984-ben — világviszonylatban — 4 százalékkal növekedett. A FAO, az ENSZ Mezőgazdasági és Élelmezési Szervezetének jelentése megemlíti azt is, hogy ugyanakkor a gabonatermelés 8,5 százalékkal növekedett, ami rekord eredménynek számított. Az élelmezési helyzet ugyan világviszonylatban javult, de, sajnos, a legszegényebb országokban tovább romlott. Különösen Afrikában nem sikerült egyensúlyba hozni az élelmiszer-termelést és a lakosság létszámának növekedését. XXX Az egész világon a búzát és a kukoricát jelenleg mintegy 370 millió hektár területen termesztik. A termőterület a hetvenes évek elejéhez viszonyítva 12 százalékkal növekedett. Tíz év alatt a termelés mintegy 300 millió tonnával növekedett, s például 1982-ben 932 millió tonna termést takarítottak be. A hektárhozamokat illetően Európában a legjobb eredményeket elérő országok közé Hollandia, Nagy- Britannia, az NSZK, Belgium, Franciaország, Bulgária, az NDK és Magyarország tartozik. XXX A búza világpiaci ára az utóbbi hét évben a legalacsonyabb szintre csökkent. Ezt elsősorban a nagy készletek felhalmozása Idézte elő. Az 1VVC, a Nemzetközi Búzatanács jelentése szerint a múlt év szeptemberében a búza világpiaci ára csak 138 dollár volt. összehasonlításként az 1984/85-ös évben 156, az 1980/81-es évben pedig 191 dollár volt. A búzakészletek a jelenlegi idény végéig elérik a 141 j millió tonnát, ami az 1980/81-es idény valóságához viszonyítva 48 százalékkal többet jelent. Előreláthatólag csak a takarmányozási célokra felhasznált búza mennyisége fog növekedni. A fejlődő országokban a búzatermelés a jelenlegi idény végéig 108 millió tonnára növekszik, szemben az 1980-as év 87 millió tonnájával. A növekmény, sajnos, nem elegendő ahhoz, hogy megtartsa a fogyasztás növekvő irányzatát. XXX Az Egyesült Államokban a jelenlegi idényben rekord gabonatermést várnak. Például a kukoricatermés várhatóan eléri a 8,5 milliárd bushelt, ami szintén rekord eredménynek számit, s az előző év valóságához viszonyítva 0,9 milliárd hushellel több. Már az 1984-es évben is termésfelesleg volt, ami az árak csökkenését váltotta ki. Ugyanakkor állandóan csökken a gabonafélék kivitele. Ez részben a dollár magas árfolyamának, részben a többi gabonatermelő ország — főleg Brazília, Argentína, Ausztrália, Kanada — konkurenciájának a következménye. A mezőgazdasági minisztérium ugyanakkor majdnem rekordtermést vár szójából, gyapotból és búzából is. A farmerek jelenleg csak 2.45 dollárért értékesíthetnek egy bushel kukoricát, ami az előző év valóságához viszonyítva egy dollárral kevesebb. A gabonafélék alacsony ára egyúttal azt is jelenti, hogy a farmerek nem fogják tudni visszafizetni a bankoktól felvett kölcsönöket. XXX Jugoszláviában 1985-ben 4,86 millió tonna búzát takarítottak be, ami az előző év valóságához viszonyítva 733 ezer tonnával kevesebb. Az átlagos hektáronkénti terméshozam 3,61 tonna volt, 0,23 i tonnával kevesebb, mint az előző évben. A szövetségi statisztikai hivatal jelentése azt is tartalmazta, hogy az őszi búza vetésterülete jelenleg elérte az egymillió 347 ezer hektárt, ami az 1984-es év valóságához viszonyítva 111 ezer hektárral több. XXX A KGST-tagországokban — a Szovjetunió és az NDK kivételével —1 tavaly az előző év valóságához viszonyítva csökkent a gabonatermés. Többségükben ezt a kedvezőtlen Időjárási viszontagságok idézték elő. A Szovjetunióban — az előrejelzések alapján — 190 millió ; tonna gabonát takarítottak be, ami az 1984-es év valóságához víszo; nyitva mintegy 20 millió tonnával több. Az NDK-ban 11,7 millió ; tonna termést takarítottak be, ami rekord eredménynek számít. Az í előrejelzések alapján a Magyar Népköztársaságban 15,5 millió ton- I na gabonát takarítottak be. Ez mintegy 10 százalékkal kevesebb az í előző évi valósághoz viszonyítva, de az exportfeladatok teljesítéj sére (mintegy 1,9 millió tonna) a nagy készletek következtében • nincs kihatással. A Román Szocialista Köztársaságban és a Bolgár > Népköztársaságban a hosszan tárté szárazság következtében gyen- I gébb terméseredményeket értek el. A Lengyel Népköztársaságban ■ nem érték el az 1984-es évi szintet, amikor Is 24,2 millió tonna j gabonát takarítottak be. Hazánkban valamivel elmaradtunk az előző ; év valóságához viszonyítva, összegezne az elmondottakat, megállapít- i ható, hogy az európai KGST-tagországokban a Szovjetunió jóvoltá■ ból a múlt évben növekedett a gabonatermés. I A vilAg hCsfogyasztAsa Ä világon 1984-ben egy lakosra számítva 53,2 kilogramm húst fogyasztottak, ami 1983-as év valóságához viszonyítva mintegy egy százalékkal több. Az adatok alapján az 1985-ös évi fogyasztás az j előző évi valóság szintjén maradt. j A VILÄG KOMLÖTERMELÉSE i 'ШЬщ A felmérések szerint 1985-ben a világ komlótermelése 240 ezer tonna volt, ami az előző év valóságához viszonyítva 17 ezer tonnával kevesebb. Ez elsősorban annak a következménye, hogy csökkent a komié termőterülete, s az időjárási viszonyok sem kedveztek a komló termesztésének. Mindez azzal Is párosul, hogy a szabad piacokon a komló áraiban nagy különbségek lesznek. Az idén előreláthatólag —• világviszonylatban — tovább csökken a komló termőterülete. MIKROORGANIZMUSOKKAL A GAZOK ELLEN j Szovjet tüdősök olyan mikroorganizmusokat fedeztek fel, amelyek i alkalmasak a széndioxid és más, az ipari üzemekből kikerülő ártal! mas gázok, valamint a gépjárművek kipufogógázainak felvételére és átalakítására. Ezek a mikroorganizmusok gyakorlatilag minden talajtípusban előfordulnak, s más környezetben Is jól növekednek. I szaporodnak és olyan értékes, gyógyító tulajdonságokkal rendelkező ; fehérjéket állítanak elő, amelyek sikerrel alkalmazhatók a gyógyászatban, az élelmiszeriparban és a mezőgazdaságban. VIRÁGGAL A MIKROORGANIZMUSOK ELLEN A gyorsan romló élelmiszerek tartósságát csakis tartósítószerek : felhasználásával lehet meghosszabbítani. A mesterségesen előállított tartósítószerek többsége azonban nagyobb mennyiségben ártalmas \ az emberi szervezetre. Ukrán botanikusoknak sikerült egy olyan virágot kinemesíteniük, amely alkalmas a plumbarin, a mikroorganiz- I mus-eltenes anyag előállítására. Segítségével az élelmiszerek tarl tósságát a többszörösére lehet meghosszabbítani. A kísérletek során j megállapították azt is, hogy a plumbarint nem szükséges az élelmiszerekhez keverni. Elegendő, ha a csomagolóanyagok — müanyagj poharak, dobozok stb. — gyártásánál használják fel. A közönséges j víz például egy ilyen csomagolóanyagban fél évig is eláll. (HÍZ) \
