Szabad Földműves, 1986. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-25 / 4. szám

1986. január 25. SZABAD FÖLDMŰVES 5 egy évvel az Őrségváltás utAn Lesz-e újabb Aki megfordult már a Komáromi J Komárno) járás He lányi (Cho­­tín) Egységes Földműves-szövetkeze­tének határában, az minden kétséget kizáróan elkönyvelheti, hogy itt a sívó homok uralja a határnak több mint a felét. Kisebb túlzással úgy is fogalmazhatnánk, hogy a Szaharában érzi magát. S ha szél kerekedik ... No de hagyjuk a dramatizálást. hi­szen épp ez volt évekkel ezelőtt a közös gazdaság vezetőinek a legfőbb baja. hogy beletörődtek abba, amiba nem lett volna szabad: jó eredmé­nyek homoktalajokon nem érhetők ff Silvester Tvrdoö efsz-elnök gazdálkodáselemző beszámolót tart el. ,.. Nos, ez a megátalkodottság, a természettel való megalkuvás béní­tóan hatott a közös gazdaság terme­lésének egészére. He mondhatnánk azt is, hogy az efféle hozzáadás, majd az ezt követő eredménytelen­ség, egy helyben topogás a tagság­nak is kedvét szegte. Sőt, a helyzet egyre tarthatatlanabbá vált. Olyany­­nylra, hogy néhány értelmes, fiatal szakember is hátat fordított a közös­nek. Többször is jártam ebben a szövet­kezetben néhány évtized leforgása alatt. Jól emlékszem: a CSKP XVI. kongresszusa után is. A szövetkezet akkori elnökétől afelől érdeklődtem, milyen segítséget kapnak a járási szervektől, hogy a fejlődésben meg­rekedt közös gazdaság kilábalhasson a szinte már kiúttalannak tűnő hely­zetből. A válasz nem valami megnyugtató volt. melyből kihámozhattam: a se­gítség — nesze semmi, fogd meg jóll Vagyis a jmi reájuk bízta a konszo­lidációs terv elkészítését. Ez nem is lett volna éppen hiba. csakhogy a gazdasági elerőtlenedés, a szárny­­szegettség, a vezetőség és a tag­aktivitásának hiánya nem segítette elő az amúgy sem nagyon életképes elképzelések valóra váltását. Csupán látszateredménvek szület­tek. Valójában maradt minden a ré­giben. Sőt a helyzet egyre tarthatat­lanabbá vált. Végül is a józan ész kerekedett felül: a járási irányító­­szervek is belátták — ez így nem mehet tovább S ha késve is, de be­következett az őrségváltás. Esszéi, és szívvel A múlt év tavaszán Jfizött hajtott a kíváncsiság a hetényi szövetkezetbe. Mondhatnám úgy is: „az állóvízbe dobott kő által csapott hullámok ak­kor már kissé elcsendesedlek, kisi­multak“. A közös gazdaság élére életereje, alkotó tettvágya teliében levő, a gazdaságvezetésben és az irá­nyítás-szervezésben gazdag tapaszta­latokra szert tevő mérnök került. Silvester Tvrdoií személyében, aki nem teketóriázott. Hozzálátott a ve­zető- és szakembergárda sorainak rendezéséhez, miután a gazdaság kommunistáival közösen levonták a szükséges tanulságokat. Olyan intéz­kedések születtek, amelyek gyakor­lati érvényesítése hatott a termelő­­egység vezetőire, irányítóira, s a tag­ságot is jobb belátásra bírta. Az elbizonytalanodást a munka­kedv éledezése. a munkafegyelem szilárdulása váltotta fel. A két fő termelési ágazat élére nagyon meg­bízható, szakmailag és politikailag egyaránt jól felkészült emberek ke­rültek. Németh István okleveles tech­nikusra hárult a növénytermesztés, Horváth Gábor agrármérnökre az ál­lattenyésztés szakirányítása. Köztudott: a jó hadvezér harced­zett tisztek és katonák nélkül vere­ségre kárhoztatott. Ezt az új elnök is jól tudja. Meg azt is. hogy lehet a­­kármilven jó terv, elképzelés, azt a tagsággal karöltve lehet csak valóra váltani... Amikor a vezető- és szak­embergárdát már maga mögött tudta, újabb rendcsinálás következett a tag­ság soraiban. A szőkébb knrő veze­tés nyert Ugye miben leledz!k? Ab­ban, hogy a közös gazdaság kommu­nistáira támaszkodik, kiknek szemé­lyes példamutatása a pártonkfvöliek­­re is jó értelemben hat. Eltökélten bíznak az emberekben, alaposan át­gondolt, előremutató intézkedéseik­ből, szakmai politikai felkészültsé­gükből, személyes, jó kapcsolataikból a dolgozók arra a következtetésre ju­tottak — és jutnak —, hogy amit a vezetők lépten-nvomon tesznek, az mind az ő jobblétüket, anyagi- és szellemi felemelkedésüket, a szövet­kezet gazdasági, szervezeti és politi­kai megszilárdítását, előbbre jutását szolgálja. Nagy erénye a gazdaságvezetésnek, hogy az efsz kommunistáitól megkö­veteli a személyes példamutatást, azt, hogy az élen járjanak a termelésben, kezdeményezzenek, törődjenek szak­mai-politikai műveltségük szintiének emelésével, s ne tőrfenek semmilyen lazaságot, fegyelmezetlenséget. S mint az őrségváltás utáni egy év tapaszta­latai js bizonyítják: gyarapodik a ter­melésben élenjárók, a példásan és eredményesen dolgozók száma köz­tük a pártonkívülieké is, akik köve­tik a helyes utat. A HOMOK SEM „SZÜKMARKC“ A növénytermesztők, élen a gazdag tapasztalatokkal rendelkező Németh István ágazatvezetővel, megdöntötték azt az állítást, hogy a slvóhomok csők ördögszekeret, katángkőrót te­rem; jobbik esetben is csak nagyon soványan honorálja a ráfordított fá­radságot. Erre bizonyság a tavalyi, kétségkívül kiemelkedő gabonater­més, amely hektáronként elérte a hat tonnát, cukorrépából pedig a 45.71 tonnát. Az utóbbi hektáronként 8 ton­na polarizációs cukrot tartalmazott, ennyit? Hát lehetséges ez? A válasz: Felmerülhet a kérdés: homokon, lehetséges. A homoki gazdálkodás speciális agrotechnikái követel. A ha­tár 28 százaléka kapott kielégítő is­tállótrágyát, s a műtrágyázásnál is a tudományos-műszaki ismeretek, ta­pasztalatok hasznosultak. A sajátos művelésmód, a szakszerű tápanyag­utánpótlás. az ugyancsak hozzáértő öntözés lehetővé tette, hogy takar­­inányte emésztési tervüket 23 száza­lékkal sikerült túlteljesíteniük. A növénytermesztési ágazat dolgo­zói remekeltek: éves tervfeladataikat — az elemi csapások (fagy, jég, ta­lajvíz I ellenére — 10 százalékkal tel­jesítették túl. Persze, az elért jó eredményeket emberek hozták létre, akik az ágazat feladatainak teljesítésére összponto sítoták legfőbb figyelmüket, élen az ágazatvezstővel, aki elismerésre mél­tó munkát végzett. Ugyancsak dicsé­retes helytállásról tettek tanúbizony­ságot traktorosok, kombijnosok, gép javítók, gépkezelők, raktári és öntö­zési dolgozók. Közülük név szerint is hadd említsük Fekete F.lekel, Lunza Balázst, Sebők Rezsőt, Nagy Istvánt, Szálát Dezsőt, Gaál Gizellát, Poluš­­ková Helénát, Mokns jurajt, Szabó Istvánt, Csintalan Dezsőt, Gábor Ho­nát, György Eleket. S elnézést azok részéről, akiknek nevét (helyszűke miatt) nem közölhetjük. A közös gazdaság élenjáró dolgozóinak raegjutalmazása OK SEM AKARNAK LEMARADNI A másik termelési ágazatot mér­nök irányítja, aki mindössze 30 éves. Három évet töltött a szarvasmarha­­tenyésztésben, s három éve már az egész közös állatállománya van a gondjaira bízva. Beszélgetésünkkor megtudtam: a szarvasmarha tenyésztésben a hol­­stein fríz fajta 25 százalékos arányá­nak elérése a cél. A többség jelenleg szlovák tarka fajtájú. A tehénállo­mány javítása érdekében megkülön­böztetett figyelmet fordítanak a nö­­vendékállat-nevelésrc. hogy bő teje­­lékenységü utódokat állíthassanak majd tehénsorba. Feltétlenül meg kell említeni, hogy az állatgondozóknak mintegy 80 szá­zaléka 55 éven felüli. Ügy látják he­lyénvalónak az illetékesek, hogy min­den eddiginél jobban kell töreked­niük a munkaerő minőségi javításá­ra. Ezt elsősorban a körülmények ja­vításával (lakás stb.) Igyyeknznek majd megoldani. Hél lakásegységet már vásároltak, s továbbiak építését szorgalmazzák, hogy az állatgondo­zók állandósítása ne ütközzék nehéz­ségbe. Adott a lehetőség a dolgozók szak­mai ismeretgyarapftására, a gyakor­lati tapasztalatok bővítésére is. Az állattenyésztésben a differenciált bé­rezés honosult meg. hogy a lényeges teljesítménykülönbségek kiegyenlítőd­jenek. Például egy istállón belül is nagyok az eltérések: míg Markac Jú­lia és Szalai Margit azok közé tar­toznak. akik 1900—2000 koronát ke­resnek havonta, ugyanolyan feltéte­lek között Vörös Jolán a 4000 koro­nát is megkeresi. A bikahizialdában is négyféle bér „fordul elő“. A leg utóbb említett lejőnő, Vörös Jolán és a Györgyi Margit által kifejt tej mind első osztályú, amiért természetesen a szövetkezet több pénzt is kap. A legjobb állatgondozók sorából hadd említsük a következőket: Csintalan Ilona, Sárai Piroska, Katarína Slnko vá, Fekete Eszter, Szuh Gizella, Gál Mária. Sinkó István. Csengéi Péter, Zajos István, Papp Béla. S természe­tesen, adva van a lehetőség, hogy a többiek is a legjobbak sorába kerül­hessenek. Erre is adattak a lehetősé­gek. A lemaradozóknak csupán az eredményesebb munkára kell jobban a figyelmüket összpontosftani. Az épftkezés, a gépesítés és a mel­léküzemági termelés szakaszán And­­rusko László, Tóth Miklós, Gál Elek, Filkasz Antal, Lukád Benkovié, Rajský Peter, Sokol Milan, Pinke Miklós és Csandal György jeleskedett a múlt évben. Mi lenne a legcélravezetőbb a 8. ötéves tervidőszak első esztendejé­ben? Ha az élenjárók személyes pél­damutatása nyomán továbbiak jutná­nak a közepesek, majd az élenjárók sorába. HA A TAGSÄG IS ÚGY AKARJA... Száz szónak is egy a vége! A heté­nyi szövetkezetben helyrebillent az egyensóly, rövid egy év alatt. Sőt, lábadozás helyett előrelépés történt. A múlt évi jó eredmények az új tbrv­­időszak első éve tervfeladatainak si­keres teljesítéséhez szolgáltatnak jó alapot. Ez a friss, egészséges lendü­let tartson tovább! Lényegesen jobb Népviseletben a jó hírű éneklőcsoport (Az efsz archívumából] eredmények is elérhetők az állatte­nyésztésben, ahol még van tennivaló a munkaerknlcs szilárdítását, a telje­sítménykülönbségek kiegyenlítését il­letően, ami további sikerek előmozdí­tója lehet. Egészséges fejlődés indult meg, mely — okos vezetéssel, még jobb üzemszervezéssel és hatékonyabb el­lenőrzéssel — tovább folytatódhat, A gazdaságvezetés arccal a tudo­mányos-műszaki haladás irányába fordult. Szlovákiában elsőként apli­­kálják üzemi szinten a napelemes szénaszárítót — a Brnói Mezőgazda­­sági Főiskola és a Tudományos Gaz­dálkodás Intézete knzremííkésével A kivitelezésmód gesztora Lifka mér­nök. Dgyaniti említjük a növényter­mesztésben alkalmazandó lézertech­nikát, melynek most teremtik meg a műszaki előfeltételeit. Ily módon maid a vetőmag jobb minőségéhez is kedvező körülményeket alakítanak ki. Van még néhány dolog, ami ngyan nem tartozik a tndománvns-műszaki haladás előmozdításához, vagy csu­pán lazán kötődik ahhoz: а 8ППП köb­méteres trágvatelep építésénél Grefa­­-építőelemeket alkalmaznak. Nyolcszáz férőhelyesre bővítik a sertéshizlaldát. Átépítik az elhaszná­lódott! kocaistállót. A nedves hizlalá­st módot helyezik az előtérbe, hogy hasznosíthassak a melléktermékeket, közülük például a telsavót. Építenek egy takarmánykeverőt S tavítfák az állattenyésztő telepek útviszonyait. Az önelszámolási rendszer bővíté­se céljából csoportokat hoznak létre, hogy a dolgozók még inkább érde­keltek legyenek a jő eredmények el­érésében. s hozzáiárullon egvben az emberek önmegvalósftásáhnz is. S most következzék az, ami a leg­többet mond: az elmúlt években do­tációkra szorultak — az utóbbi év­ben viszont már 11,5 millió korona tiszta haszonra tettek szert Ez job­bára a tökéletesebb gazdaságirányí­tásnak, a kommunisták, a tagság ak­tivizálódásának, a haladóbb agro'ech­­nikai eljárások alkalmazásának az eredménye. Még mielőtt elköszöntem volna, megkérdeztem az elnöktől: — Lesz-e újabb előrelépés? A válasz tömören és félreérthetet­lenül ez volt: — Ha a tagság Is úgy akarja...! Célunk: néhány éven belül a járás jól gazdálkodó mezőgazdasági üze­meinek a sorába jutni... Feltételezhető: a tagság ésszel, szívvel ugyanezt akarja. N. Kovács István w Érdemes megfigyelni, hogy azok­ban a nagyobb községekben, ahol a múltban sok iparosem­ber telepedett le, a folklórhagyomá­nyok ts szerényebbek. Ez tapasztal­ható a Nagykürtöst (Vefký Krtiš) já­rás Zsély (Zelovce) községében Is, ahol mindmáig számos Iparos él. Pél­dául környékszerte ismertek a zsélyt autószerelők, akik a helyi KOVO­­HRON autószervizben dolgoztak vagy dolgoznak. Több évtizedes múltra te­kint vissza az Itteni mezőgazdasági Iskola, ahol kertészeket, szőlészeket és méhészeket képeznek. A Közép­­szlovákiai kerület minden zegéből­­-zugáből járnak ide diákok. Az eredményesen gazdálkodó helyi Aranykalász Efsz ipart Jellegű mel­léküzemággal is rendelkezik, ahol az asszonyok cipófelsőrészt készítenek. Ennek az ipari mezőgazdasági jel legü községnek a hnb-elnöke Jozef Kováé, aki az első megbízatási Idő­szakot tölti. ф Mi mindent sikerült megvalósí­tani a négy és fél év alatt a Nemzeti Fejlődő, szépülő község Jozef Kováč hDb elnök (A szerző felvétele) Front választási programjából? —■ kérdeztem a hnb-elnöktől, aki éppen távozni készült, de szívesen vállalta a beszélgetést. Eképpen válaszolt: — Sokat változott, szépült közsé­günk az említett Időszak alatt. Ez fő­leg annak tudható be, hogy á kitű­zött feladatokat teljesítettük. Impo­záns művelődési házat építünk, közel négymillió korona beruházással. Már a tornaterem építésének második sza­kaszába léptünk. Felépült — ugyan­csak a most záruló megbízatási idő­szakban — a ravatalozó, több mint félmillió korona költségráfordítással. Felújítottuk az egész községre kiter­jedő közvilágítási hálózatot. Ugyan­csak nagy hasznát veszi lakosságunk az ú) élelmiszerboltnak, melynek az építési költségei erősen megközelí­tették a kétmillió koronát. A volt hnb-épületet bölcsődévé alakítottuk át. S teljes átépítésre szorult az óvo­dánk. A régi bölcsőde helyiségében üzemel a nyugdíjasok klubja. • Vegyük sorrra, mi kapott he­lyet az új művelődési házban, mely tulajdonképpen többcélú létesítmény? — Ily módon méltó környezetbe került a posta, korszerű telefonköz­ponttal, a földszinti részen üzemel egy harmadosztályú vendéglő. A hnb­­lrodákon kívül a szépen berendezett szertartásterem, a könyvtár is ttt ka­pott helyet, hogy csak a legfontosab­bakat említsem. Az eddigi postaépü­letben cipőboltot rendeztünk be. A régi ctpőbolt helyisége ruhabegyűjtő vé alakult át. Kukás autók igénybe­vételével megoldottuk a háztartási hulladék szállítási problémáját, im­már a kijelölt szeméttelepre. Falu­szépítés keretében parkokat, zöldöve­zeteket létesítettünk, árkokat tisztí­tottunk, járdákat építettünk. Ф Mit kell látni a milliós szám­adatok mögött ? — Elsősorban lakosainknak, az Is­koláink diákjainak, a tömegszerveze­tek tígjainak aktivitását, egészséges kezdeményezését segítő kezét. A szó­ban levő megbízatási időszakban 131 ezer 970 óra társadalmi munkával több mint tfzmillió korona értékű közjavat hoztunk létre. # Mit lehet még ehhez hozzáten­ni? — pillantok jegyzetfüzetemből az elnökre. — Talán csak annyit, hogy az elért eredmények az összefogásnak, a szü­lőfalu szeretetének köszönhetők Kö­szönet a közös erőfeszítésekért, a szorgalmas munkáért a választópol­gároknak. a helyi képviselőknek, a társadalmi segítséget önzetlenül nyújtóknak. És természetesen a községvezotők­­nek! Mindazoknak, akik szívügyük­nek tekintették — és a Jövőben is tekintik — a községfejlesztési és -csinosítás) munkát, a szülőfalu még szebbé, vonzóbbá tételét . (b o d z s á r)

Next

/
Thumbnails
Contents