Szabad Földműves, 1986. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-25 / 4. szám

4 SZABAD FÖLDMŰVES 1986. január 25. Alkotó kezdeményezéssel az űi feladatok teljesítéséért A Szövetkezeti Földművesek Szövetsége pótolhatatlan szerepet tölt be az efsz-ek dolgozói kezdeményezésének előrelendítésében. A 7. ötéves terv­időszak folyamán a szövetkezeti dolgozók mintegy 70 százaléka kapcsoló­dott be a kezdeményezések kibontakoztatásának különböző formáiba. Az 5386 szocialista brigád csaknem 75 ezer tagot számlál, s ez a szövetkeze­tek állandó alkalmazottainak 28 százaléka. Az utóbbi néhány évben mind­inkább fellendülőben van az újító- és feltalálómozgalom. A 7. ötéves terv­időszak folyamán 380 komplex ésszerűsítő brigád és mintegy 4 ezer fel­találó nyújtotta be javaslatát. Az elmúlt ötéves tervidőszak igényes feladatainak teljesítését nagymér­tékben fellendítette a 22 élenjáró mezőgazdasági nagyüzem felhívása, a­­melyhez 461 efsz csatlakozott. Ügyszintén pozitív értelemben befolyásolta a termelési folyamatot a Nyugat-szlovákiai kerület 10 mezőgazdasági üze­mének felhívása abból a célból, hogy gabonafélékből és kukoricából öntö­­zetlen körülmények között az átlagos hektárhozamot 7 tonnán, míg öntö­zött feltételek mellett 9 tonnán állandósítsák. A CSKP KB nemrégiben megtartott 16. ülésének határozatai azonban arra hívták fel a figyelmet, hogy az 1986 1990-es időszak feladatai a korábbi évekéhez viszonyítva még igényesebbek, célratörőbbek lesznek. Ebből kifolyólag a mezőgazda­sági-élelmiszeripari komplexum dolgozóira is felelősségteljesebb munka hárul. Az idei év első napjától a szövetkezeti földművesek a termelés haté­konysága és a munka minősége fokozásának új útjain kezdtek el járni. Ezen az úton mutatóként szolgálnak a közelmúltban elfogadott Intézke­dések, amelyek által korszerűsödik a mezőgazdasági élelmiszer-ipari komplexum tervszerű irányítása a 8. ötéves tervidőszakban. E dokumen­tum következetes érvényesítése szakmailag és politikailag egyaránt jól felkészült dolgozókat és kollektívákat követel társadalmunktól. Szélesebb körben kell bevonni az efsz-ek tagjait az 1986. évi terv feladatainak kidol­gozásába és megvalósításába. Ugyanilyen vonatkozásban szükséges szól­nunk az egész tervidőszakkal kapcsolatosan is. Amint az egyes kötelezettségvállalásokból kitűnik, az egységes földmű­ves-szövetkezetek dolgozói valóban tudatosan rátapintottak az Intézkedé­sek lényegére. Például a Chinonanyi Efsz tagjai többek között vállalták hogy 130 ezer liter első osztályú tejet fognak termelni terven felül' !ra 10 eZ,er korona értékben szeretnének üzemanyagot megtakarítani. Ä . !íľi/?Ska/,ffIatniía l Béke Eísz ben vállalták, hogy a tervezettnél több komlót szállítanak a feldolgozóüzemeknek, a polanyi Aranykalász Efsz dolgozói pedig mintegy 20 százalékos tartalékalapot szeretnének biztosíta­ni tomegtakarmányokból. A követendő példákat még tovább sorolhat-ПаГ)К ... щ ь/ľi * * * * SAFS5,'re tabát az fényes feladatokból kifolyólag további felelősség ■ kíwtA fS,aZi ?0g! a,szöftsé8 mélyrehatóbban foglalkozzon a munka­­aktivitás fokozásának jelentőségével, illetve a kezdeményezés fejlesztésé­- ЬгГЛн Sz0r0sabban együtt keu míiködnle a komplex ésszerű-Sito brigádokkal és a szocialista brigádok vezetőivel. maunAl efszekben csaknem 5400 szocialista brigád tevékenykedik, azok íľaMádé mindenü» megfelelő módon irányítva és kiértékelve A példás szocialista brigádok tevékenységét illetően kiemelhető a Voderadyi állatién»*6 * fz ,8 * ^reba«cei Efsz. Mind a növényterme’ési, mind pedig az sľraU я ай téSi részleg®n elsősorban az agrotechnikai határidők betartá­ra, a gépek ésszerű alkalmazására, a szemes takarmányokkal való ered- ТтГЛ gazdál,k°ddsra és az állatelhullás csökkentésére kell törekedniük fe>h-vácf ?S doIgoz6k mintegy hajtóerőként könyvelték el a prágai fe.hivátt, amely a tudományos-műszaki haladás vívmányainak a gvakor­­atban megvalósuló minél rugalmasabb alkalmazását sugattja. E felhívásra dei^ipl"10 r ^eZÖ^aZdaSágÍ üzemben reagáltak. Mindenekelőtt említést ér­­^ .M-HJípar-l Má’us Efsz’ abo1 a különböző munkaterületeken olgozók komplex hozzáállásról tettek tanúbizonyságot Ez a példa való­ban követésre méltó. A prágai üzemek kezdeményezésével összhangban knmcl^t fokozni a komplex ésszerűsítő brigádok tevékenységének haté­konyságát az egyes szövetkezetekben. A feltaláló- és újítómozgalomba minél több dolgozót kell bevonni Azt szeretnénk e'érni, hogy az újítók száma minden szövetkezetben 8-ľo' főre Al ú),tás°k áltaI évente összesen mintegy 40—45 millió koro­­a^(/ kar't.anak m,eg 3 szövetkezetek. Arra kell törekedni, hogy ez az ösz­­*?..f. áando®“1Jon, hanem évről évre növekedjen. Példaképül hadd em,ítsilk meg néhány újító nevét: Pavel Danii, az Udvardl (Dvorv nad va""‘* Tib" "«««*.* c.­*8-Jtéves fervidőszak igényes feladatait csakis aktív hozzáállással és hatékony munkaszervezéssel teljesíthetjük maradéktalanul. Íróasztalom üveglapja alatt név­jegykártya. Egy tárlatlátoga­tás során lepett meg vele a ulajdonosa, aki nem más, mint Mag­da Valsíková mérnök, a Hurbanovói Zöldség- és Speciálisnövény-nemesítö és -kutató Intézet vezető dolgozója, a mezőgazdasági tudományok kandidá­tusa. A közelmúltban beszélgettem vele. S mindjárt az elején arra kerestem a választ, hogyan fér meg együtt a művészet és a tudomány. Hiszen mindkettőnek hódol. — Korai fejlődésemben meghatáro­zó szerepe volt a családnak. Apám­tól, aki Budapesten született, majd mezőgazdasági mérnök lett, sokat ta­nultam. Ez az érdeklődési kör [beál­lítottság), úgy lászik, reánk is átra­gadt. Két testvérem s jómagam is a Nyitrai [Nitra j Mezőgazdasági Főis­kolán végeztük tanulmányainkat, let­tünk mérnökök. Édesanyánkon kívül mind a négyen a mezőgazdaságban dolgozunk. Az otthoni indíttatás tehát valóban nagy hatással volt portréalanyunkra, annak fejlődésére. Hogy mennyire, azt Magda főiskolát tanulmányével ts tanúsítják. — A tanulás, a vizsgákra készülés mellett mindig akadt időm a kikap­csolódósra. Szabadidőmben „végigtán­coltam“ egész Csehszlovákiát a ZO­­BOR folklórcsoport tagjaként. Ez ren-Pavol Delinga agrármérnök GÉPJAVÍTÓK Már az új esztendőből is eliszkol egy hónap. Tudatosítják is ezt kel­lően az Abarai (Oborin) Egységes Földműves-szövetkezet gépjavítói, ne­hogy meglepje őket az esetleg a várt­nál korábban beköszöntő kikelet. Mert sohasem lehet tudni, mit tarto­gat a természet a mezőgazdasági üze­mek számára ... Amint arról meggyőződtem, a szö­vetkezet gépjavítói eddig sem tétlen­kedtek: vetőgépek, kultivátorok, hen­gerek, boronák, műtrágyaszórők gon­dosan kijavítva, elraktározva. Ián Ha­barják, Vladimír Savko és Jaroslav Žitnieký már a permetezőgépeket ja­vítják. Dušan és Ladislav Mitera. De­zső Bertalan és Dóczi Gábor két szétszedett traktor körül szorgosko­dik. Kaszonyi Gyula, Boczán Sándor és a már nyugdíjas Váradi Géza ko­vácsmester éppen egy pótalkatrész felújításán törik a fejüket. — A tél arra való, hogy alaposan felkészüljünk Többek között üzem­képessé tegyük az erőgépeket, talaj­művelő gépi eszközöket, vetőgéneket, műtrágvaszórökat. szillítfieszközöket és -jármüveket. Rend legyen a rak­tárban — és a fejekben is felfrissül­jön a szaktudás... — foglalja össze Panp Gyula efsz-elnök. Mindezt a két rttéves tervidőszak fordulója után mondja. A javítóműhelyben Urbán Sándor, gépüzemelési ágazatvezető magyaráz­za a munkák sorát. — Minden javítást műszaki vizsga előz meg. A traktorok, teherpénko­­csik. pótkocsik el nem hagyhatiák az udvart érvényes forgalmi eneedélv nélkül. A gépek bármelyikére szük­ség lehet. most. félvíz ideién is. Kü­lönben a ?4 traktorból már 18 üzem­képes. a többire is rövidesen sor ke­rül, s aztán jöhet a gépszemle. Az ö ajáró betakarltógépek javítása még csak ezután következik. Öröm szá­momra. hogy eddig a gépiavlták az előre kidolgozott terv szerbit végzik az erőgépek és gépi eszközök javítá­sát. ALKATRÉSZGOND Közben megtudom, hogy a szövet­kezetnek több mint egymillió korona értékű a pótalkatrész-készlete. Ez persze nem azt jelenti, hogy nincse­nek e téren problémák. Ezt Bálint Barnabás közli. Bodák Imre műhely­­vezető kiegészíti azzal, hogy elég gyakori a bosszúságuk. Olykor né­hány koronás pótalkatrész hiánya miatt hetekig-hónapokig állnak a drága gépek. A múltban is, most is, A gépjavítók egy része. Elől balról Papp Gyula efsz-elnök, mellette a gépüzemelési ágazatvezető (A szerző felv ) IGYEKEZETE megoldatlan az ST-180-as erőgépek pótalkatrész-ellátása. A Zetorokhoz is nagyon nehezen szerezhetők be a szükséges kellékek. Hiány mutatko­zik porlasztókból, kapcsolóelemekből, lamellából, féltengelyből, tolóvillából. Ami viszont a Kirovec-700-asokat il­leti, az ezekhez szükséges pótalkat­részek raktára Bratislavában van. Nem is az a baj, hogy Kelet-Szlová­­kia keleti csücskéből kell érte utaz­gatni, hanem az alkatrészellátás hiá­nyossága. Tavaly például, .teljes egy hónapig üzemképtelenségre volt kár­hoztatva egy nagy teljesítményű erő­gépük. A hozzá szükséges pótalkat­részért bejárták az egész országot, mégsem tudtak hozzájutni... Szeren­csére az ügyes gépjavítóik számos al­katrészt képesek saját maguk felújí­tani. SOK A MUNKA A műhelymunka nem annyira tem­pós, hogy ne lehetne egy kis eszme­cserét folytatni. Az ötvenéves Dezső Bertalan a gépjavítók legidősebbje, egyben a legbátrabb is. Miután meg­­törli olajos kezét, eképpen nyilatko­zik: — Tizenketten Javítjuk a gépeket. A múlt téli javítási idényben 7—8 traktorost kaptunk, akik segítettek. A helyzet azóta változott: benevez­tünk a szocialistabrigád-mozgalomba, * őgy gondoltuk, megbirkózunk mj»­­gunk is a nagyjavítással. Dóczi Gábor is közli mondanivaló­ját: — Ha többen lennénk, a szűkös műhelyben, csak egymásra várnánk, akadályoznánk egymást a munká­ban ... — Amióta tökéletesítették a jutal­mazási rendszert, a munka is jobban megy, sőt, a minőségi elvárások tel­jesítésére is jobban odafigyelünk — példázza Kaszonyi Gyula, az ezüstér­mes brigád vezetője, aki elsősorban újításaival szerzett magának jó hír­nevet. íme, ezt teszi a korszerű, igazságo­sabb munkadíjazás. Például az abarai gépjavítók bérkategóriába sorolása­kor figyelembe vették szakképesíté­süket, szakmai gyakorlatukat. Ehhez jön aztán még a teljesítménypótlék, a célprémium . в Ki dönti el, hogy melyik gépja­vító mennyit érdemel? — Ez az ágazatvezeiő. a brigádve­zető és a műhelyvezető dolga — mondja Dezső Bertalan. — A pénzért keményen meg kell dolgoznunk, be­leértve a munkaidő teljes kihasználá­elképzelhet etlen az ismeretek gyara­pítása nélkül. Ezért jelentkeztem a Bratislavat Komenský Egyetem Ter­mészettudományi Karára, ahol a ge­netikai és nemesítési szakon folyta­tóim tanulmányaimat. Mintegy zárókérdésként felvetem: hogyan egyeztethető össze a két tu­domány művelése? — Gyermekkorom óta rajzolgatok, magamnak, pihenés, szórakozás gya­nánt. Első találkozásom a képzőmű­vészettel tulajdonképpen egy szüleim által adott olajfestékes dobozhoz fű­ződik. Apu rögtön megmutatta, mi­ként is kell a festékkel bánni, majd festeni. Aztán a pályám más irányba terelődött, ám továbbra is rajzoltam, néha festettem. Amikor úgy éreztem, hogy a fokozott idegrendszer-terhe­lés megkívánja az értelmes, hasznos Időtöltést, a festészet mellett döntöt­tem. Miniatűr tájképeket festek. Ez­zel kapcsolatban sok tervem van. Megvalósításukhoz nagy segítségemre van a Csemadok Érsekújvárt [Nové Zámky) Helyi Alapszervezetének kép­zőművészeti köre, melynek tagla va­gyok. A szabálytalan portrét azzal zárom: Magda ValSíková — egy munkakö­zösség élén —- mezőgazdasági szak­könyvet ír és szerkeszt a PRlRODA Könyv- és Lapkiadó nemzeti vállalat gondozásában. Kalita Gábor Szabálytalan portré geteg próbával, de egyben sikerél­ménnyel ts járt. Vendégszerepeltünk Hollandiában, Belgiumban, Svájcban Jugoszláviában és másutt is. Ezen utaink során nemcsak országok vá­rosait, tájait ismertük meg, hanem más népek kultúráját, szokásait is. Meggyőződésem, sokat köszönhetek a főiskolai hallgatóként eltöltött évek során összegyűlt tapasztalataimnak. Másként nézek a világra, mint jóné­­hány, számokba temetkezett mérnök­társam. Jó emlékek fűzik a mezőgazdasági mérnököt Udvarához [Dvory nad Žl­tavou), ahol az Auróra Efsz kertésze­tének dolgozója volt. Ez a környezet adott neki lehetőséget ahhoz, hogy megismerje az embereket, a mező­­gazdasági termelést. Később a csalá­di körülmények és a szakmai fejlő­dés igénye késztette a lépésre: az említett kutatóintézet alkalmazottjá­vá vált. — A Szeszély esi (SeslleS) Növény­­nemesítő Állomásunkon azelőtt nem foglalkoztunk növénynemesítéssel: 50 zöldségféle vegyi elemzését végeztük, vizsgáltuk a növények sajátos körül­ményeinkhez való alkalmazkodását. A mostani, legújabb ötéves tervidő­szakra új feladatokkal bíztak meg minket. Ez késztetett bennünket ar­ra, hogy létrehozzuk a aenetikai és a nemesítést osztályt, melynek veze­tője jómagam vagyok. A másik jelen­tős változás: amíg korábban a SEMEX-hez tartoztunk, addig most a SLOVOS1VO kötelékébe sorolnak. A létrehozott új osztály a nagyüzemileg termeszthető új zöldségfélékkel kí­sérletezik majd. — Egy tudományos dolgozó csak akkor végezheti igazán jól a teen­dőit, ha kellően ismeri a saját kuta­tási területét, s egyben a világra is ablakot nyit... — Ügy Igazi Aránylag jól beszélek angolul, s ezt még a továbbiakban tökéletesítem. Így azután hasznosí­tani tudom azokat a tudományos is­mereteket, amelyet világhírű tudomá­nyos intézetek által kiadott közlö­nyökben, szakfolyóiratokban megle­lek. Ha történetesen levélben fordu­lok az említett intézetekhez, szívesen megküldik a kért szakirodalmai, köz­lönyt. Ez a tudós világ nyitottságára vall. Ebből is Iáható: az agrártudo­mány nesztorai hívei az általános fejlődésnek. Magda Valšíková néhány évvel ez­előtt védte meg a mezőgazdasági tu­dományok kandidátusa címet, ke­mény ötéves tanulással a főiskola után. Ám ismeretgyarapítási igénye tovább él benne. — Eredménues tudományos munka sát, a minőségi munkára és az anyag­­takarékosságra törekvést is. A szo­cialista brigádban hamar kitűnik, ha valakire rá kell dolgozni. Az persze, kevesebbet kap. ф És ha nem tetszik neki? — Van munka- és kereseti lehető­ség a szövetkezetben másutt... — Tényleg van — teszi le a garast az efsz-elnök. — Elkél a munkáskéz az állattenyésztésben és más szaka­szon is. Q S hogyan néznek arra, aki gyak­ran cserélgeti, a közösön belül a munkahelyét? — Majdcsak megtalálja azt a he­lyet, ahol a legtöbbet tud nyújtani. Nálunk megbecsülik a jó munkál. Aki becsületesen és eredményesen dolgo­zik, annak nem kell félnie attól, hogy lapos lesz a borítékja... — ez a véleménye a gépüzemelési ágazat­vezetőnek. Bodnár Imre műhelyvezető még hozzáteszi: — Szövetkezetünkben nincsenek bérelt helyek. Ev közben többször is előfordul munkaerő-átcsoportosítás. A míihelyesek például egy szót sem szólnak, amikor a hűvösről a nap­égette határba kell menni, felülni a traktorra, kombájnra vagy más mun­kagépre. S nyelni a port. Mert ilyen is van! Különben a gépiizemelési ágazatban nincs fluktuáció. Ütőképes a gépparkunk. A gépjavítók szeretik munkájukat. Aztán Mitera Dušan gépjavító veszi át a szót, aki a fiatalabb korosztály­hoz tartozik: — Télen nyolcórás a napi műszak. A fizetésem havi 2600 korona körül mozog. Nyáron viszont ennél több, az is igaz, hogy akkor 12 órát is dolgozunk naponta. Véleményét Dezső Bertalan is hal­latja ezzel kapcsolatban. ÖVJÄK GÉPÁLLOMÁNYUKAT Ez a Tőketerebesi (Trebišov) járás­hoz tartozó szövetkezet eléggé rossz termőhelyi adottságokkal rendelke­zik. Általában évente kétmillió koro­nát fordít gépekre, gépi eszközökre. A gépüzemelési ágazatvezető még megemlíti, hogy a 7. ötéves tervidő­szak első két évi kiesését sikerült pótolniuk. Az ötéves tervidőszak reá­juk rótt feladatait kiegyensúlyozva teljesítették. Nem kis mértékben a­­zért, mert nagyra becsülik és védel­mezik azt, amijük van. Erről a gép­udvar is szemléltetően beszél. A gépudvar hátsó részében talál­ható az „eperjesi raktár“, ahol a ki­selejtezett gépek, gépi eszközök ta­lálhatók. t- Nem adjuk el őket — vallja Dezső Bertalan —, ha nincs pótal­katrész, ezekből válogatunk össze, hogy felújíthassuk. Talaiaink túlságo­san kötöttek. Gépek nélkül nem moz­dulhatnánk. Vigyázunk ráfuk, óvjuk őket. A traktorosoktól, gépkezelőktől is elvárjuk, hogy rendszeres karban­tartással hosszabbítsák a drága gé­pek élettartamát. Illés Bertalan Egy a 34 közül A közelmúltban nyugdíjas-találko­zót rendezett az Ipolysági (Šahy) Ál­lami Gazdaság igazgatósága. A talál­kozón 34-en vettek részt, köztük a 61 éves Vinkler Sándor, aki már egy éve nyugállományban lehetne, de erről hallani sem akar. Az állami gazdaság legjobb dolgozójaként tart­ják őt számon. Néhány szóban hadd említsük fel, hogy népes munkáscsaládből szárma­zik. Tizennégy évesen kóstolt bele— a Novotný-féle birtokon — a mező­­gazdasági munkába. Ökröket hajtott, lovakkal járt, kaszált, végezte azt, a­­mit gazdája parancsolt. Küzdött a mindennapi betevő falatért, mivel to­vábbtanulásra nem volt lehetősége. Munkaszolgálatosként kínlódta végig a második világháborút. A harcokból visszatérve ugyancsak Novotný föld­­birtokos tehenészetében dolgozott, fe­jőgulyásként. .. A kitüntetett mezőgazdasági dolgo­zó visszaemlékezik arra. hogy Lint­ner János, Duhony Sándor, Kovács János és Kovács Sándor volt a rész­legvezetője. Nyáron idős édesanyjá­nak segített. A Konopka-majort —­­ahová kerékpárral járt — felszámol­ták. Később aztán megszokta új mun­kahelyét, a Katlan istállót. 196S-ben elismerő oklevelet kapott az S7ISZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Mi­nisztériumától, majd köszönőlevelet és pénzjutalmat az állami gazdaság igazgatójától . s melyik állatgondozó, akkor a lyettesíti. Reá mindig számítt Községe fejlesztési-csinosítás! kájából is kiveszi évente a Amellett hétszer díjmentesen vért. Kerékpárját, - amelyen kába jár — 46 éve használja. { merik őt, mint becsületes, mef tó mezőgazdasági dolgozót i erőt, egészséget kívánunk’ t munkásságához. (j,t

Next

/
Thumbnails
Contents