Szabad Földműves, 1986. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-18 / 3. szám
1988. Január 18. .SZABAD FÖLDMŰVES, 13 Számvetés és értékelés Ä 7. ötéves tervidőszak végén a mezőgazdasági Üzemek vezetői és dolgozói értékelték munkájukat, azt, hogy milyen fejlődést értek el, s hogyan teljesítették a párthatározatokból kifolyó feladatokat. Az értékelések alapján megtárgyalták a következő ötéves tervidőszak első évének legsürgősebb tennivalóit. Így történt ez az ipolybalogi (Balog nad Ipľom) Ipoly Efsz-ben is. Mint minden évben, így a múlt év végén is értékelték munkájukat, tapasztalataikat és megvitatták az idei terveket, elképzeléseket. Mit mutat a tavalyi mérleg? Erről a szövetkezet vezetői mondták el véleményüket. BODONYI JÄNOS agrármérnök, szövetkezeti elnök: — Az Ipolybalogi Efsz nyolc falu határában 4492 hektár mezőgazdasági területen gazdálkodik. Szövetkezetünknek ezerszáz dolgozója azzal az elhatározással kezdte az 1985-ös esztendőt, hogy nemcsak az évi tervfeladatokat, hanem az egész ötéves tervidőszakra előirányzott tervmutatókat fs teljesíteni fogjuk. Most, az új év kezdetén elmondhatjuk, hogy elhatározásainkat valóra váltottuk. Ez azért volt lehetséges, mert rendkívül nagy jelentőséget tulajdonítottunk feladataink következetes teljesítésének. Az utóbbi években csúcsosodott ki az az igyekezet és törekvés, amely a mezőgazdasági termelés intenzitásának növelésére, a tudományos-műszaki haladás vívmányainak alkalmazására és a tartalékok feltárására irányult. Eredményeink alakulására kedvezően hatett a dolgozók közötti összhang. Az egyes ágazatok kölcsönösen és hatékonyan segítették egymást; nemcsak az állattenyésztés és a növénytermesztés, hanem az ezeket kiszolgáló gépjavító és építőrészlegek is. TANDEL LÄSZLO agrármérnök, üzemgazdász: — Mit mutat a gazdasági mérleg? Erre a kérdésre nehéz egyértelműen válaszolni. Gazdasági eredményeinkre tekintve tavaly a 7. ötéves tervidőszak egyik legsikeresebb évét zártuk. Szövetkezetünk a több mint nyolcvanöt millió koronában meghatározott össztermelést tervét, valamint a hetvenkilenc millió koronában meghatározott árutermelési tervét túlteljesítette. Ennek következtében gazdaságunk öt és fél millió korona tiszta jövedelemhez jutott: ebben a növénytermesztési ágazat mintegy ötvenöt-ötvennyolc százalékot, az állattenyésztésé és egyéb ágazatoké huszonöt-huszonnyolc százalékot képviselt. Az egy dolgozóra eső munkatermelékenység az 1984-es évhez viszonyítva 1985-ben több mint öt százalékkal növekedett. A szövetkezet vezetősége a bevételt beruházásokra és az újratermelés bővítésére, valamint a dolgozók élet- és munkakörülményeinek javítására fordította. Mivel e környék lakosságának többsége földművelő, tehát a mezőgazdaságból él, igyekeztünk jó munkakörülményeket teremteni a tagság részére. Ezenkívül fokozott figyelmet szenteltünk a termelés szakosításának, korszerűsítésének, az új technológiai módszerek bevezetésére. Ma már a munkát korszerű, nagy teljesítményű gépek segítségével végezzük. A tudomány és a technika térhódításával könnyebb lett a munka, szebb és jobb lett a dolgozók élete. A kedvező kereseti lehetőség, a különféle juttatások, támogatások a munkaerő stabilizálásához vezetett. SZECSEI SÁNDOR agrármérnök, növénytermesztési ágazatvezető — Szövetkezetünk fennállása óta számos szervezési változáson ment át. Évekkel ezelőtt, az összpontosítás időszakában hét falu határának — Inám (Dolinka), Ipolykeszi (Koslhy nad Ipľom), Nagyfalu (Veľká Ves), Szécsényke (SeCianky), Kelenye (Kleňany), Ipolyhídvég (Ipeľské predmostie), Ipolybalog — összevonásával jött létre a nagygazdaság Ipolybalogi székhellyel, amely nevét itt az Ipoly mentén e folyóról kapta. Természeti és éghajlati adottságainkat tekintve Közép-Szlovákia legdélibb fekvésű szövetkezete a miénk, ami jelentős mértékben meghatározza gazdálkodásunk irányát és módját. A természeti és éghajlati adottságokból kiindulva szövetkezetünk fő szakágazata a növénytermesztés és az állattenyésztés. Mindkét szakágazatban igyekeztünk meghonosítani a termelés nagyüzemi módszereit, hogy minél kevesebb munkaráfordítással eredményeket is tudjunk felmutatni. Bátran állíthatjuk, hogy növénytermesztőink és állattenyésztőink szép eredményeket értek el. Szlovákiai viszonylatban a legnagyobb gabonatermesztő gazdaságok közé tartozunk. Ezernyolcszáz hektáron termesztünk gabonát, méghozzá sikerrel. Kalászos gabonából a múlt évben hattonnás hektárhozamot értünk el, ami az itteni víszpnyokhoz mérten jó eredménynek számít. A kitermelt gabona mennyisége meghaladta a tízezer tonnát, tehát gyakorlatilag szemesekből önállóak vagyunk. Ezért a jövőben a gabonafélék hozamait nem növelni, inkább stabilizálni szeretnénk. Ogy vélem, hogy a múlt év őszén ismét jól megalapoztuk gabonatermesztésünket. Huszonhat kísérleti parcellánk van, így a több éves kísérleti tapasztalatok nyomán azokat a gabonafajtákat termesztjük, amelyek a mi termőhelyi adottságainknak a legjobban megfelelnek. A gabonafélék, de egyéb növények termesztésében is a legnagyobb tartalékot a magágy szakszerű és felelősségteljes előkészítésében látjuk. Tudjuk azt is, hogy a termelés folyamatában legfontosabb tényező az ember. A dolgozókon múlik a helyes agrotechnika és a technológiai fegyelem betartása, a munkák időbeni elvégzése, az igényes célkitűzések valóra váltása. Másik fő növényünk a cukorrépa, melyet 390 hektáron termesztünk. Termesztése kifizetődő egyrészt azért, mert jó termést nyújt, másrészt azért. mert melléktermékei a takarmánykészlet egyik alapbázisát képezik. A tömegtakarmányok termelési tervét túlteljesítettük, téli takarmánykészletünk bőséges, még akkor sem lesznek gondjaink az állatok takarmányozásával, ha a szokásosnál később érkezik a tavasz. A szőlészetben dolgozó csoport munkájáról is elismeréssel szólhatunk, jó tápanyagellátással, színvonalas talajműveléssel és növényvédelemmel a szőlő termesztése kifizetődő még akkor is, ha ügy mint a múlt évben — a gyenge termés miatt — bizonyos kiesés mutatkozott. Am kedvező év esetén a növénytermesztési szakágazat tervfeladatainak teljesítésében jelentős szerepe van a szőlészetnek. A jövőben, a még igényesebb gazdasági feladatok teljesítéséhez nagyban hozzájárul a nagy kapacitású öntözőberendezés üzembe helyezése, amit ebben az évben veszünk először Igénybe. Az öntözőrendszer teljes kihasználásával lehetővé válik több vízigényes növénykultúra öntözése (szemes kukorica, cukorrépa, zöldségfélék, takarmánynövények), intenzívebb termesztése. A tejelékenység szempontjából nemcsak a tömegtakarmányok termelése fontos, hanem a takarmányadagok előkészítése is Fotó: Archív CSERNUS LÄSZLÖ, állattenyésztési ágazatvezető: — Állattenyésztésünk igyekezetét és jó munkáját is számos tény bizonyítja. Eladási terveinket tejből, valamint marha- és sertéshúsból egyaránt teljesítettük. így például hatszáz tonna marhahúst, ezerötszáz tonna sertéshúst és 3 millió 380 ezer liter tejet adtunk a közellátásnak. Az 1980-tól 1985-ig terjedő időszakban a tehenek átlagos évi tejhozama 3100 literről fokozatosan 4100 literre növekedett. Ez a tehenek fokozatosan javuló biológiai értéke mellett főleg a takarmányozás területére vonatkozó legújabb tudományos eredmények és gyakorlati tapasztalatok hasznosításának. valamint a nagy táp- és enegiaértékű tömegtakarmány termelésének köszönhető. Figyelmet érdemel az is, hogy az állattenyésztési dolgozók igyekeztek betartani az előirt normákat, ezáltal a minőségi és a gazdaságossági mutatókban is lényeges fejlődést értünk el. Az eladott tej kilencvenhét százaléka minősége kifogástalan volt, egy liter tej termeléséhez csupán huszonhat dekagramm abrakot használtunk fel. Ezek az eredmények bizonyítják, hogy szövetkezetünk reális célokat tűzhet ki a 8^ ötéves tervidőszakra a tej- és a hústermelés színvonalának emelésében, minőségi javításában. Továbbra is jó minőségű termékek gazdaságos termelésére törekszünk, hiszen például egy liter tejen eddig is tizennyolc fillér nyereségünk volt. Ügy véljük, hogy a jövőben ez több is lehet. Tudatában vagyunk annak, hogy eredményeinket továbbra is számos tényező befolyásolhatja. Tapasztalatból tudjuk, sokat jelent az anyagi ösztönzés, amit egyre szélesebb körben alkalmazunk. Az állattenyész-ATőketerebesi (Trebišov) Járás Kelet-Szlovákia délkeleti csücskében terül el, az ország legalacsonyabb fekvésű vidékén. Azon a síkságon, ahol az Ung a Laboréba ömlik, a Labore a Latorcával, a Bodrogban egyesül, az Ondava szintén a Bodrogba torkollik, s ahol néhány kilométeren a Tisza is átszeli hazánkat. Érthető tehát, hogy a járásban a viz rendkívül fontos tényező. Nagy baj azonban, ha sok az eső vagy a hegyekben tavasszal túl gyors a hóolvadás, mert akkor a folyók megáradnak és rendszerint nemcsak az árterületeket öntik el, hanem az egész járás területén megemelik a talajvíz szintjét, s a szántóföld ilyenkor sártengerré válik. Viszont az is nagy baj, ha kevés a csapadék, mert az altalaj vízhatlan rétege megakadályozza, hogy a növényzet gyökerei mélyebbről szívjanak nedvességet. Itt tehát a földművesnek az a legfontosabb feladata, hogy ügyesen alkalmazkodjon az időjáráshoz. azaz mindig a pillanatnyi helyzetből kiindulva végezze az altalajlazitást, a szántást, a talaj-előkészítést, a vetést, a növényápolást, a betakarítást, s igyekezzen a helyi adottságoknak és a társadalmi szükségleteknek leginkább megfelelő termelési szerkezet kialakítására. Persze, nem A hatékony mezőgazdaságért Ilyen egyszerű a dolog, mindez nem könnyű, hiszen a Latorca például tavaly hatszor lépett ki medréből és dézsmálta meg az ottani legelőket, réteket. A 7. ötéves tervidőszakban a növénytermesztés, az állattenyésztés, nemkülönben a többi szakágazatok jelentős fejlődésen mentek át. A tudományos-műszaki forradalom kibontakozásának folyamatát felölelő időszakban jelentős beruházások történtek a termelés bővítése érdekében. A Kelet-szlovákiai síkság meliorációs programjának keretében az utóbbi öt év során 10 ezer 13B hektáron végezték el a lecsapolást. Persze, még így is sok az olyan tábla, amelyik nem felel meg a gabonatermesztés jelenlegi követelményeinek. Volt egy időszak, amikor gabonatermesztésben a kerület leggyengébbje közé tartozott a járás. Az erős anyagi-műszaki megalapozásnak lehet tulajdonítani, hogy az utolsó két évben az első helyen végeztek. Sajnos, a korábbi kiesést nem tudták behozni, így a hetedik ötéves terv teljesítéséhez 21 ezer tonna hiányzott. A vetésszerkezetben a hüvelyesek számottevő helyet foglalnak el. Több mutatóban az ötéves terv feladatait a járásnak sikerült maradéktalanul teljesíteni. Cukorrépából például már megközelítették a negyventonnás hektárhozamot. Az ötéves tervidőszakban a növénytermesztés bruttó termelési értéke körülbelül 100 millió koronával nagyobb, mint az előző fél évtizedben volt. Fokozatosan javultak a kukoricatermesztés eredményei is, viszont az olajnövények, továbbá a zöldség- és gyümölcsfélék termesztésében nagy még a lemaradás. Az utóbbi öt évben az évelő takarmánynövények hozamát lényegesen sikerült növelni. A 89 százalékos tervteljesítéssel már felszámolták a hiányokat. Adatok és adatok, de mi sem bizonyítja kézzelfoghatóbban pártunk és államunk messzemenő gondoskodását, mezőgazdasági dolgozóink szakértelmét és szorgalmát, mint éppen a termelési szint folyamatos növekedése, az új agrárforradalom céljainak következetes szem előtt tartása. A termelési eredményeket, mint említettük, a szilárd anyagi-műszaki alapok megteremtése tette lehetővé. A járásban az utóbbi években a szarvasmarha-tenyésztés mellett egyre gyorsabb ütemben fejlődik a juhtenyésztés is Fotó: Bogoly JónOS Nézzük például a gépparkot. Az utóbbi öt esztendőben 35B új traktort vásároltak, így lényegesen csökkent az egy erőgépre jutó száútóterület. Amíg 1880-ban 1 kW teljesítményre 0,98 hektár szántóföld jutott, addig ma 0,91 hektár jut. De említhetjük a járvaszecskázókat is. Amíg öt évvel ezelőtt egy-egy szecskavágóra 223 hektár tömegtakarmány betakarítása jutott, addig ma 127 hektár. Az állattenyésztés szakaszán is óriási fejlődést értek el. A hatékony technológiák alkalmazásának folytán a hatodik ötéves tervidőszakhoz képest a termelés 10 százalékkal növekedett. Oj tehénistállók épültek a Gálszécsi (Sečovce), a Parchovanyi, a Plechoticei, a Hardicsai (Zemplínske Hraditše), a Cékei (Cejkov), a Bolyi (Bot), a Leleszi (Leles), a Polyányi (Poľany) és a Nagygéresi (Veľký Horeš) Efsz-ben, valamint a Tőketerebesi, a Bodrogszerdahelyi (Streda nad Bodrogom) és a Királyhelmeci (Kráľovský Chlmec) Állami Gazdaságban. Néhány üzemben a növendékállatok egy része is új épületekbe került. A szarvasmarha-állomány 1980-hoz képest eddig már 8300 darabbal növekedett. Az utóbbi két évben az egy tehénre jutó tejhozam 400 literrel nőtt. s túljutottak a 3000 literes fejési átlagon. Kedvező eredményeket értek el az üszőnevelésben. Növekedett a juhállomány is, míg a baromfi- és a sertésállomány a népgazdasági kívánalmaknak megfelelően csökkent. Arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy Nagykapos (Veľké Kapušany) határában elkészült és megkezdte üzemelését a tranzit gázvezeték hulladékenergiájával fűtött üvegházgazdaság egy része. Ugyanakkor magtárak, műhelyek, takarmánytárolók, szárítóberendezések, trágyatelepek, mezei utak, szociális létesítmények. valamint üzemi lakások épültek. jelen időszakban a járás mezőgazdasági üzemeiben a mérleg készítésével vannak a szakemberek elfogtésben például a feladatokat részleteire bontjuk, minden állattenyésztő tudja konkrét feladatát, jutalma a munka eredményétől függ. Azonban meg kell jegyezni azt is, hogy az új munkadíjazási forma előnyei csak ott érvényesülhetnek jól. ahol erős a kollektív szellem, a dolgozók között megvan a megfelelő összhang, a megértés és a segttőkészség. Ellenkező esetben visszaélhetnek vele, előfordulhat az igazságtalan jutalmazás. BODONYI JÄNOS agrármérnök, szövetkezeti elnök: — Sikereink, eredményeink hétté* rét ismertetve elmondhatjuk, hogy a szövetkezet tagsága felkészülten lépett az új évbe. A zárszámadó közgyűlésen alaposan megtárgyaljuk ó nehéznek tűnő feladatokat, ismertetjük a terveket, elképzeléseket. Gazdálkodásunk jelenleg kiegyensúlyozott: az 1984-ben elért eredményekért az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma a vörös zászlóval tüntette ki szövetkezetünket. Reméljük, hogy az idén életbe lépő új feltételek között Is sikeresen gazdálkodhatunk. A munka termelékenységét, a termelés színvonalát a kezdeményezők' — egyének és kollektívák — nagyban elősegíthetik. Javaslataik, ötleteik alapján a vezetőség rugalmasabban irányíthatja és szervezheti a munkákat. A 7. ötéves tervidőszak feladatait teljesítettük. Ezért továbbra is szeretném úgy irányítani ezt a nagy „családot“, hogy az elvárásoknak — hírnevünkhöz méltón — eleget tudjunk tenni. Ehhez a magam és a vezetőség nevében kívánok a szövetkezet minden egyes dolgozójának erőt. egészséget, kitartást. Nagy Teréz lalva, de nagy gondossággal végzik a rövid és hosszú távú tervezést. Az üzemek anyagi-műszaki fejlesztése, valamint az eddig elért eredmények szavatolják a tudományos-műszaki haladás gyakorlati alkalmazásának további kibontakozását, a belterjes termesztés általánosítását és azt a távlati célt, hogy az össztermelésben az évtized végéig, a hatékony technológiák alkalmazása folytán elérjék az országos szintet. Mindez lehetővé teszi, hogy ez az alapvető népgazdasági ágazat kielégítse a sokoldalú és egyre növekvő szükségleteket, mind a növényi, mind az állati eredetű terményekből, illetve termékekből. E vonatkozásban továbbra is a tevékenység középpontjába keli állítani a gabonatermelést, továbbá a termőföld jobb kihasználását, a nagy hozamú fajták állandósítását, az öntözési és talajjavítási tervek maradéktalan megvalósítását, a szerves- és a műtrágyázás, valamint a növényvédelem szakszerű alkalmazását, egyszóval a legfejlettebb agrotechnikai módszerek következetes érvényesítését. Ugyancsak megfeleld figyelmet kell szentelni az ipari növények, a zöldségek és gyümölcsfélék hatékony termesztésének, hiszen ezáltal szavatolható a lakosság szükségleteinek egyre jobb és változatosabb kielégítése, valamint a feldolgozóiparunk növekvő nyersanyagszükségletének kielégítése. Hasonlóan megkülönböztetett figyelmet követel az állattenyésztés szüntelen fejlesztése és korszerűsítése, az állati eredetű termékek menynyiségének növelése. E cél megvalósítása érdekében egy egész sor objektív követelmény — áliatiétszám, nagy hozamú fafták, ésszerű takarmányozás. megfelelő higiénikus tartási feltételek, legelőfeljavítás stb. — tiszteletben tartása mutatkozik szükségesnek. Mindezek következetes érvényesítése. valamint a mezőgazdaságban dolgozó káderek — szakemberek. vezetők, dolgozók — felelősségérzetének erősítése együttesen biztosíthatja az igényes célok megvalósítását. Illés Bertalan
