Szabad Földműves, 1986. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-18 / 3. szám

1988. Január 18. .SZABAD FÖLDMŰVES, 13 Számvetés és értékelés Ä 7. ötéves tervidőszak végén a mezőgazdasági Üzemek vezetői és dolgozói értékelték munkáju­kat, azt, hogy milyen fejlődést értek el, s hogyan teljesítették a párthatározatokból kifolyó fel­adatokat. Az értékelések alapján megtárgyalták a következő ötéves tervidőszak első évének legsür­gősebb tennivalóit. Így történt ez az ipolybalogi (Balog nad Ipľom) Ipoly Efsz-ben is. Mint minden évben, így a múlt év végén is értékelték munkáju­kat, tapasztalataikat és megvitatták az idei terve­ket, elképzeléseket. Mit mutat a tavalyi mérleg? Erről a szövetkezet vezetői mondták el vélemé­nyüket. BODONYI JÄNOS agrármérnök, szövetkezeti elnök: — Az Ipolybalogi Efsz nyolc falu határában 4492 hektár mezőgazdasá­gi területen gazdálkodik. Szövetkeze­tünknek ezerszáz dolgozója azzal az elhatározással kezdte az 1985-ös esz­tendőt, hogy nemcsak az évi tervfel­adatokat, hanem az egész ötéves tervidőszakra előirányzott tervmuta­tókat fs teljesíteni fogjuk. Most, az új év kezdetén elmondhatjuk, hogy elhatározásainkat valóra váltottuk. Ez azért volt lehetséges, mert rend­kívül nagy jelentőséget tulajdonítot­tunk feladataink következetes teljesí­tésének. Az utóbbi években csúcsoso­dott ki az az igyekezet és törekvés, amely a mezőgazdasági termelés in­tenzitásának növelésére, a tudomá­nyos-műszaki haladás vívmányainak alkalmazására és a tartalékok feltá­rására irányult. Eredményeink alaku­lására kedvezően hatett a dolgozók közötti összhang. Az egyes ágazatok kölcsönösen és hatékonyan segítették egymást; nemcsak az állattenyésztés és a növénytermesztés, hanem az ezeket kiszolgáló gépjavító és építő­részlegek is. TANDEL LÄSZLO agrármérnök, üzemgazdász: — Mit mutat a gazdasági mérleg? Erre a kérdésre nehéz egyértelműen válaszolni. Gazdasági eredményeinkre tekintve tavaly a 7. ötéves tervidő­szak egyik legsikeresebb évét zártuk. Szövetkezetünk a több mint nyolc­vanöt millió koronában meghatáro­zott össztermelést tervét, valamint a hetvenkilenc millió koronában meg­határozott árutermelési tervét túltel­jesítette. Ennek következtében gazda­ságunk öt és fél millió korona tiszta jövedelemhez jutott: ebben a növény­­termesztési ágazat mintegy ötvenöt­­-ötvennyolc százalékot, az állatte­nyésztésé és egyéb ágazatoké huszon­öt-huszonnyolc százalékot képviselt. Az egy dolgozóra eső munkatermelé­kenység az 1984-es évhez viszonyítva 1985-ben több mint öt százalékkal növekedett. A szövetkezet vezetősége a bevételt beruházásokra és az újra­termelés bővítésére, valamint a dol­gozók élet- és munkakörülményeinek javítására fordította. Mivel e környék lakosságának többsége földművelő, tehát a mezőgazdaságból él, igyekez­tünk jó munkakörülményeket terem­teni a tagság részére. Ezenkívül fo­kozott figyelmet szenteltünk a terme­lés szakosításának, korszerűsítésének, az új technológiai módszerek beveze­tésére. Ma már a munkát korszerű, nagy teljesítményű gépek segítségé­vel végezzük. A tudomány és a tech­nika térhódításával könnyebb lett a munka, szebb és jobb lett a dolgozók élete. A kedvező kereseti lehetőség, a különféle juttatások, támogatások a munkaerő stabilizálásához vezetett. SZECSEI SÁNDOR agrármérnök, növénytermesztési ágazatvezető — Szövetkezetünk fennállása óta számos szervezési változáson ment át. Évekkel ezelőtt, az összpontosítás időszakában hét falu határának — Inám (Dolinka), Ipolykeszi (Koslhy nad Ipľom), Nagyfalu (Veľká Ves), Szécsényke (SeCianky), Kelenye (Kle­­ňany), Ipolyhídvég (Ipeľské pred­­mostie), Ipolybalog — összevonásá­val jött létre a nagygazdaság Ipoly­balogi székhellyel, amely nevét itt az Ipoly mentén e folyóról kapta. Természeti és éghajlati adottságain­kat tekintve Közép-Szlovákia legdé­libb fekvésű szövetkezete a miénk, ami jelentős mértékben meghatároz­za gazdálkodásunk irányát és mód­ját. A természeti és éghajlati adottsá­gokból kiindulva szövetkezetünk fő szakágazata a növénytermesztés és az állattenyésztés. Mindkét szakága­zatban igyekeztünk meghonosítani a termelés nagyüzemi módszereit, hogy minél kevesebb munkaráfordítással eredményeket is tudjunk felmutatni. Bátran állíthatjuk, hogy növényter­mesztőink és állattenyésztőink szép eredményeket értek el. Szlovákiai vi­szonylatban a legnagyobb gabonater­mesztő gazdaságok közé tartozunk. Ezernyolcszáz hektáron termesztünk gabonát, méghozzá sikerrel. Kalászos gabonából a múlt évben hattonnás hektárhozamot értünk el, ami az it­teni víszpnyokhoz mérten jó ered­ménynek számít. A kitermelt gabona mennyisége meghaladta a tízezer tonnát, tehát gyakorlatilag szemesek­ből önállóak vagyunk. Ezért a jövő­ben a gabonafélék hozamait nem nö­velni, inkább stabilizálni szeretnénk. Ogy vélem, hogy a múlt év őszén is­mét jól megalapoztuk gabonatermesz­tésünket. Huszonhat kísérleti parcel­lánk van, így a több éves kísérleti tapasztalatok nyomán azokat a gabo­nafajtákat termesztjük, amelyek a mi termőhelyi adottságainknak a leg­jobban megfelelnek. A gabonafélék, de egyéb növények termesztésében is a legnagyobb tartalékot a magágy szakszerű és felelősségteljes előkészí­tésében látjuk. Tudjuk azt is, hogy a termelés folyamatában legfontosabb tényező az ember. A dolgozókon mú­lik a helyes agrotechnika és a tech­nológiai fegyelem betartása, a mun­kák időbeni elvégzése, az igényes célkitűzések valóra váltása. Másik fő növényünk a cukorrépa, melyet 390 hektáron termesztünk. Termesztése kifizetődő egyrészt azért, mert jó termést nyújt, másrészt a­­zért. mert melléktermékei a takar­mánykészlet egyik alapbázisát képe­zik. A tömegtakarmányok termelési tervét túlteljesítettük, téli takarmány­­készletünk bőséges, még akkor sem lesznek gondjaink az állatok takar­mányozásával, ha a szokásosnál ké­sőbb érkezik a tavasz. A szőlészet­ben dolgozó csoport munkájáról is elismeréssel szólhatunk, jó tápanyag­ellátással, színvonalas talajművelés­sel és növényvédelemmel a szőlő ter­mesztése kifizetődő még akkor is, ha ügy mint a múlt évben — a gyenge termés miatt — bizonyos kiesés mu­tatkozott. Am kedvező év esetén a növénytermesztési szakágazat tervfel­adatainak teljesítésében jelentős sze­repe van a szőlészetnek. A jövőben, a még igényesebb gaz­dasági feladatok teljesítéséhez nagy­ban hozzájárul a nagy kapacitású ön­tözőberendezés üzembe helyezése, a­­mit ebben az évben veszünk először Igénybe. Az öntözőrendszer teljes ki­használásával lehetővé válik több vízigényes növénykultúra öntözése (szemes kukorica, cukorrépa, zöld­ségfélék, takarmánynövények), inten­zívebb termesztése. A tejelékenység szempontjából nemcsak a tömegtakarmányok termelése fontos, hanem a takarmányadagok előkészítése is Fotó: Archív CSERNUS LÄSZLÖ, állattenyésztési ágazatvezető: — Állattenyésztésünk igyekezetét és jó munkáját is számos tény bizo­nyítja. Eladási terveinket tejből, va­lamint marha- és sertéshúsból egy­aránt teljesítettük. így például hat­száz tonna marhahúst, ezerötszáz tonna sertéshúst és 3 millió 380 ezer liter tejet adtunk a közellátásnak. Az 1980-tól 1985-ig terjedő időszakban a tehenek átlagos évi tejhozama 3100 literről fokozatosan 4100 literre nö­vekedett. Ez a tehenek fokozatosan javuló biológiai értéke mellett főleg a takarmányozás területére vonatko­zó legújabb tudományos eredmények és gyakorlati tapasztalatok hasznosí­tásának. valamint a nagy táp- és enegiaértékű tömegtakarmány terme­lésének köszönhető. Figyelmet érde­mel az is, hogy az állattenyésztési dolgozók igyekeztek betartani az elő­irt normákat, ezáltal a minőségi és a gazdaságossági mutatókban is lénye­ges fejlődést értünk el. Az eladott tej kilencvenhét százaléka minősége kifogástalan volt, egy liter tej terme­léséhez csupán huszonhat deka­gramm abrakot használtunk fel. Ezek az eredmények bizonyítják, hogy szövetkezetünk reális célokat tűzhet ki a 8^ ötéves tervidőszakra a tej- és a hústermelés színvonalának emelésében, minőségi javításában. To­vábbra is jó minőségű termékek gaz­daságos termelésére törekszünk, hi­szen például egy liter tejen eddig is tizennyolc fillér nyereségünk volt. Ügy véljük, hogy a jövőben ez több is lehet. Tudatában vagyunk annak, hogy eredményeinket továbbra is szá­mos tényező befolyásolhatja. Tapasz­talatból tudjuk, sokat jelent az anya­gi ösztönzés, amit egyre szélesebb körben alkalmazunk. Az állattenyész-ATőketerebesi (Trebišov) Járás Kelet-Szlovákia délkeleti csücs­kében terül el, az ország leg­alacsonyabb fekvésű vidékén. Azon a síkságon, ahol az Ung a Laboréba ömlik, a Labore a Latorcával, a Bod­rogban egyesül, az Ondava szintén a Bodrogba torkollik, s ahol néhány kilométeren a Tisza is átszeli hazán­kat. Érthető tehát, hogy a járásban a viz rendkívül fontos tényező. Nagy baj azonban, ha sok az eső vagy a hegyekben tavasszal túl gyors a hó­olvadás, mert akkor a folyók meg­áradnak és rendszerint nemcsak az árterületeket öntik el, hanem az egész járás területén megemelik a talajvíz szintjét, s a szántóföld ilyen­kor sártengerré válik. Viszont az is nagy baj, ha kevés a csapadék, mert az altalaj vízhatlan rétege megakadályozza, hogy a nö­vényzet gyökerei mélyebbről szívja­nak nedvességet. Itt tehát a földmű­vesnek az a legfontosabb feladata, hogy ügyesen alkalmazkodjon az idő­járáshoz. azaz mindig a pillanatnyi helyzetből kiindulva végezze az alta­­lajlazitást, a szántást, a talaj-előkészí­tést, a vetést, a növényápolást, a be­takarítást, s igyekezzen a helyi adott­ságoknak és a társadalmi szükségle­teknek leginkább megfelelő termelési szerkezet kialakítására. Persze, nem A hatékony mezőgazdaságért Ilyen egyszerű a dolog, mindez nem könnyű, hiszen a Latorca például tavaly hatszor lépett ki medréből és dézsmálta meg az ottani legelőket, réteket. A 7. ötéves tervidőszakban a nö­vénytermesztés, az állattenyésztés, nemkülönben a többi szakágazatok jelentős fejlődésen mentek át. A tu­dományos-műszaki forradalom kibon­takozásának folyamatát felölelő idő­szakban jelentős beruházások történ­tek a termelés bővítése érdekében. A Kelet-szlovákiai síkság meliorációs programjának keretében az utóbbi öt év során 10 ezer 13B hektáron vé­gezték el a lecsapolást. Persze, még így is sok az olyan tábla, amelyik nem felel meg a gabonatermesztés jelenlegi követelményeinek. Volt egy időszak, amikor gabonatermesztésben a kerület leggyengébbje közé tarto­zott a járás. Az erős anyagi-műszaki megalapozásnak lehet tulajdonítani, hogy az utolsó két évben az első he­lyen végeztek. Sajnos, a korábbi ki­esést nem tudták behozni, így a he­tedik ötéves terv teljesítéséhez 21 ezer tonna hiányzott. A vetésszerkezetben a hüvelyesek számottevő helyet foglalnak el. Több mutatóban az ötéves terv feladatait a járásnak sikerült maradéktalanul teljesíteni. Cukorrépából például már megközelítették a negyventonnás hektárhozamot. Az ötéves tervidő­szakban a növénytermesztés bruttó termelési értéke körülbelül 100 mil­lió koronával nagyobb, mint az előző fél évtizedben volt. Fokozatosan ja­vultak a kukoricatermesztés eredmé­nyei is, viszont az olajnövények, to­vábbá a zöldség- és gyümölcsfélék termesztésében nagy még a lemara­dás. Az utóbbi öt évben az évelő ta­karmánynövények hozamát lényege­sen sikerült növelni. A 89 százalékos tervteljesítéssel már felszámolták a hiányokat. Adatok és adatok, de mi sem bizo­nyítja kézzelfoghatóbban pártunk és államunk messzemenő gondoskodá­sát, mezőgazdasági dolgozóink szak­értelmét és szorgalmát, mint éppen a termelési szint folyamatos növeke­dése, az új agrárforradalom céljai­nak következetes szem előtt tartása. A termelési eredményeket, mint említettük, a szilárd anyagi-műszaki alapok megteremtése tette lehetővé. A járásban az utóbbi években a szarvasmarha­­-tenyésztés mellett egyre gyorsabb ütemben fejlődik a juh­tenyésztés is Fotó: Bogoly JónOS Nézzük például a gépparkot. Az utóbbi öt esztendőben 35B új trak­tort vásároltak, így lényegesen csök­kent az egy erőgépre jutó száútóte­­rület. Amíg 1880-ban 1 kW teljesít­ményre 0,98 hektár szántóföld jutott, addig ma 0,91 hektár jut. De említ­hetjük a járvaszecskázókat is. Amíg öt évvel ezelőtt egy-egy szecskavágó­ra 223 hektár tömegtakarmány beta­karítása jutott, addig ma 127 hektár. Az állattenyésztés szakaszán is óriási fejlődést értek el. A hatékony technológiák alkalmazásának folytán a hatodik ötéves tervidőszakhoz ké­pest a termelés 10 százalékkal növe­kedett. Oj tehénistállók épültek a Gálszécsi (Sečovce), a Parchovanyi, a Plechoticei, a Hardicsai (Zemplín­ske Hraditše), a Cékei (Cejkov), a Bolyi (Bot), a Leleszi (Leles), a Po­­lyányi (Poľany) és a Nagygéresi (Veľký Horeš) Efsz-ben, valamint a Tőketerebesi, a Bodrogszerdahelyi (Streda nad Bodrogom) és a Király­­helmeci (Kráľovský Chlmec) Állami Gazdaságban. Néhány üzemben a nö­vendékállatok egy része is új épü­letekbe került. A szarvasmarha-állo­mány 1980-hoz képest eddig már 8300 darabbal növekedett. Az utóbbi két évben az egy tehénre jutó tejho­zam 400 literrel nőtt. s túljutottak a 3000 literes fejési átlagon. Kedvező eredményeket értek el az üszőneve­lésben. Növekedett a juhállomány is, míg a baromfi- és a sertésállomány a népgazdasági kívánalmaknak meg­felelően csökkent. Arról sem szabad megfeledkez­nünk, hogy Nagykapos (Veľké Kapu­šany) határában elkészült és meg­kezdte üzemelését a tranzit gázveze­ték hulladékenergiájával fűtött üveg­­házgazdaság egy része. Ugyanakkor magtárak, műhelyek, takarmánytáro­lók, szárítóberendezések, trágyatele­pek, mezei utak, szociális létesít­mények. valamint üzemi lakások épültek. jelen időszakban a járás mezőgaz­dasági üzemeiben a mérleg készíté­sével vannak a szakemberek elfog­tésben például a feladatokat részle­teire bontjuk, minden állattenyésztő tudja konkrét feladatát, jutalma a munka eredményétől függ. Azonban meg kell jegyezni azt is, hogy az új munkadíjazási forma előnyei csak ott érvényesülhetnek jól. ahol erős a kollektív szellem, a dolgozók között megvan a megfelelő összhang, a meg­értés és a segttőkészség. Ellenkező esetben visszaélhetnek vele, előfor­dulhat az igazságtalan jutalmazás. BODONYI JÄNOS agrármérnök, szövetkezeti elnök: — Sikereink, eredményeink hétté* rét ismertetve elmondhatjuk, hogy a szövetkezet tagsága felkészülten lé­pett az új évbe. A zárszámadó köz­gyűlésen alaposan megtárgyaljuk ó nehéznek tűnő feladatokat, ismertet­jük a terveket, elképzeléseket. Gaz­dálkodásunk jelenleg kiegyensúlyo­zott: az 1984-ben elért eredménye­kért az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma a vörös zászlóval tüntette ki szövetkezetün­ket. Reméljük, hogy az idén életbe lépő új feltételek között Is sikeresen gaz­dálkodhatunk. A munka termelékeny­ségét, a termelés színvonalát a kez­deményezők' — egyének és kollektí­vák — nagyban elősegíthetik. Javas­lataik, ötleteik alapján a vezetőség rugalmasabban irányíthatja és szer­vezheti a munkákat. A 7. ötéves tervidőszak feladatait teljesítettük. Ezért továbbra is szeret­ném úgy irányítani ezt a nagy „csa­ládot“, hogy az elvárásoknak — hír­nevünkhöz méltón — eleget tudjunk tenni. Ehhez a magam és a vezetőség nevében kívánok a szövetkezet min­den egyes dolgozójának erőt. egész­séget, kitartást. Nagy Teréz lalva, de nagy gondossággal végzik a rövid és hosszú távú tervezést. Az üzemek anyagi-műszaki fejlesztése, valamint az eddig elért eredmények szavatolják a tudományos-műszaki haladás gyakorlati alkalmazásának további kibontakozását, a belterjes termesztés általánosítását és azt a távlati célt, hogy az össztermelésben az évtized végéig, a hatékony tech­nológiák alkalmazása folytán elérjék az országos szintet. Mindez lehetővé teszi, hogy ez az alapvető népgazda­sági ágazat kielégítse a sokoldalú és egyre növekvő szükségleteket, mind a növényi, mind az állati eredetű ter­ményekből, illetve termékekből. E vonatkozásban továbbra is a tevé­kenység középpontjába keli állítani a gabonatermelést, továbbá a termő­föld jobb kihasználását, a nagy ho­zamú fajták állandósítását, az öntö­zési és talajjavítási tervek maradék­talan megvalósítását, a szerves- és a műtrágyázás, valamint a növényvéde­lem szakszerű alkalmazását, egyszó­val a legfejlettebb agrotechnikai módszerek következetes érvényesíté­sét. Ugyancsak megfeleld figyelmet kell szentelni az ipari növények, a zöld­ségek és gyümölcsfélék hatékony termesztésének, hiszen ezáltal szava­tolható a lakosság szükségleteinek egyre jobb és változatosabb kielégí­tése, valamint a feldolgozóiparunk növekvő nyersanyagszükségletének kielégítése. Hasonlóan megkülönböztetett fi­gyelmet követel az állattenyésztés szüntelen fejlesztése és korszerűsíté­se, az állati eredetű termékek meny­­nyiségének növelése. E cél megvaló­sítása érdekében egy egész sor ob­jektív követelmény — áliatiétszám, nagy hozamú fafták, ésszerű takar­mányozás. megfelelő higiénikus tar­tási feltételek, legelőfeljavítás stb. — tiszteletben tartása mutatkozik szük­ségesnek. Mindezek következetes ér­vényesítése. valamint a mezőgazda­ságban dolgozó káderek — szakem­berek. vezetők, dolgozók — felelős­ségérzetének erősítése együttesen biztosíthatja az igényes célok meg­valósítását. Illés Bertalan

Next

/
Thumbnails
Contents