Szabad Földműves, 1986. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-18 / 3. szám
12 .SZABAD FÖLDMŰVES 1986. ]anuár 18. BABTERMESZTÉSI HELYZETKÉP Á babtermesztés szlovákiai rendszergazdája, a szőgyéni (Svodín) Csehszlovák—Szír Barátság Egységes Földműves-szövetkezet rendezésében, a termelési rendszerhez tartozó mezőgazdasági nagyüzemek decemberben helyzetelemző konferenciát tartottak. A gazdaságok képviselői mellett a konferencián jelen voltak a komplex ésszerűsítő brigád tagjai, s egyben azoknak a szerveknek és intézményeknek a képviselői, amelyek társadalmi-gazdasági küldetésüknél fogva szerepet vállaltak a -babtermesztés fejlesztésében. A konferencia összetétele lehetővé telte a babtermesztés jelenlegi helyzetének hiteles elemzését, a termelésfejlesztés feltételeinek szakszerű körvonalazását, s ugyanakkor azt is, hogy a taggazdaságok reális igényeik tolmácsolásával a termelési technológia további tökéletesítésére, a tanácsadó szolgálat elmélyítésére ösztönözzék a rendszergazdát. 'A vitaindító beszámolók három fó témakörre osztódtak: az étkezési bab termelési rendszere fejlődésének, az idei termelési eredményeinek és e rendszer további feladatainak jellemzésére; Szlovákia babtermesztési helyzetének és a babtermesztés gazdaságosságának elemzésére; a rendszergazda termelési módszereinek, tapasztalatainak és eredményeinek ismertetésére. Tekintettel arra, hogy a Szőgyéni Efsz babtermesztésének általános jellemzése szerves részét képezte a termelési rendszerrel foglalkozó helyzetelemző beszámolónak, így a vitában elhangzott vélemények és javaslatok Szlovákia babtermesztésének stagnálását és lényeges csökkenését kiváltó okok keresésére, s azok kiküszöbölésére, valamint a termelési rendszer fejlesztésével Járó problémák megoldására irányultak. Kovács Ferenc agrármérnök, a rendszergazdaság elnökének beszámolója elsősorban arra figyelmeztetett, hogy Szlovákiában az étkezési bab termesztése — a hetedik ötéves tervidőszak éveiben — válságos helyzetbe került. Ugyanis míg 1980-ban a mezőgazdasági üzemek 4050 hektáron, addig 1985-ben csupán 1690 hektáron termeltek étkezési babot. — S ha hatékony közgazdasági intézkedésekkel nem lesz belátható időn belül ösztönözve a termelői szféra — mondotta többek között Kovács elvtárs —, akkor fennáll annak veszélye, hogy a vetésterület tovább csökken és a társadalom szükségleteit, ebből az egészségügyi szempontból is nagyon fontos élelmiszerből, képtelenek leszünk kielégíteni. Ha e problémát mélyrehatóbban bonpolgatjuk. akkor arra a következtetésre jutunk, hogy egyszerűen nem az alacsony felvásárlási ár idézte elő a termelői kedv, — s így az étkezési bab vetésterületének — lényeges csökkenését, hanem az optimális termelési eredmények eléréséhez szükséges anyagi-műszaki feltételek hiánya. A babtermesztés szakszerűen kidolgozott és fegyelmezetten alkalmazott termelési technológia mellett olyan hektárhozamokat eredményezhet, amelyek garantálják — még az alacsonynak minősíthető jelenlegi felvásárlási ár mellett is — az étkezési bab termesztésének magas fokú jövedelmezőségét, tehát gazdaságosságát. A termelési rendszerbe tömörült tizennégy mezőgazdasági Üzem közül négy, egy és fél tonna körüli hektárhozamot ért el. A jelenlegi árviszony közepette ezek a mezőgazdasági üzemek hektáronként étkezési babból 15 ezer 750 korona értékű terméket termeltek. Mint azt az elnöki beszámoló is hangsúlyozta, ilyen termelési érték létrehozásához búzából 7,3, kukoricából 9,2, cukorrépából pedig 43,8 tonnás hektárhozamot kellene elérni. Az ökonómiai elemzések arra is ntalnak. hogy az étkezési bab termesztése 0,8 tonnás hektárhozam esetén már mentes a ráfizetéstől. Ez lényegében azt is jelenti, hogy 1,5 tonnás hektárhozam mellett az étkezési hab termesztésének rentabilitása kilencven százalék felett mozog. E képlet ismeretében szinte kikívánkozik az emberből az a megállapítás, hogy a szántóföldi növénytermelésben az étkezési bab a legjövedelmezőbb növények egyike. A problémát azonban helytelen lenne ennyire leegyszerűsíteni. A babtermesztők konferenciája reális álláspontot foglalt el akkor, amikor a felvásárlási ár emelését Javasolta. Az állásfoglalás, illetve a javaslat realitását a hektárhozamok differenciáltsága támasztja a legjobban alá. Ugyanis a termelési rendszerbe tömörült gazdaságok közül eddig csupán négy termelte nagy jövedelemmel a babot, további három gazdaság tetemes ráfizetéssel, hét pedig minimális jövedelmezőséggel. Lehetséges persze, hogy a ráfizetéssel vagy a minimális jövedelemmel termelő gazdaságok azért vannak ebben a nem kívánatos helyzetben, mert eddig nem ismerték fel az étkezési bab termesztésével járó közgazdasági előnyöket, s így ezt a növényt nem haszonképzés céljából, hanem szükséges rosszként termelik. Persze, a termelési eredmények differenciálódását elősegíthetik az eredményzsugorító természeti tényezők — a nyári hoszszontartő szárazság vagy a betakarítás idejére érkező hosszan tartó esőzések is. Ezek a kedvezőtlen körülmények, amelyekkel a jövőben is feltétlenül számolni kell, egyben annak a megállapításnak a helyességet is „szentesítik“, hogy az étkezési bab termesztése rizikóval járl Az a körülmény, hogy a társadalmi szükségletek alakulásának távlati felmérése az étkezési bab vetésterületének tervszerű és lényeges növelését sürgeti (az 1985. évi 1690 hektáros vetésterülettel és az alig 1500 tonnás össztermeléssel szemben a terv 1990- ben 3500 hektárral és 5600 tonnás évi terméssel számol), feltétlenül megköveteli a termelői kedv és érdekeltség fokozását árrendezési intézkedésekkel, és esetleg azzal is, hogy a rizikóvállalás anyagi fedezetének létrehozásához a babtermelő gazdaságok mellett — valamilyen úton-módon az állam is hozzájárul. A konferencián elhangzott az a megállapítás is, hogy az étkezési bab vetésterületének tervszerű és lényeges növelését lehetővé teszt — egyebek mellett — az is, hogy a Kínai Népköztársasággal kötött hosszú távú kereskedelmi szerződés értelmében nagy mennyiségű szóját importálunk, s így a mezőgazdasági üzemeink mentesülnek hazánk szójaszükségletének fedezésével járó termelői kötelezettségek jelentős részétől. A szőgyéni babtermesztői rendszer helyzetéről, a babtermesztés színvonaláról és a taggazdaságok termelési eredményeiről a termelési rendszer technológusa, Molnár Béla agrármérnök tartott beszámolót. Mint mondotta, eredményként lehet elkönyvelni azt a tényt, hogy a termelési rendszerhez tavaly hat babtermelő gazdaság csatlakozott. S hogy a Szlovákiában termelt étkezési bab vetésterületének több mint hetven százaléka a szőgyéni termelési rendszerhez tartozott. A babtermesztés távlatai szempontjából azonban veszélyes tünetnek minősítette, hogy új babtermelő gazdaságokkal nem szaporodott a termelési rendszer, illetve az, hogy a babtermelő üzemek száma az előző évihez viszonyítva csökkent. A taggazdaságok eredményei között — hasonlóan, mint az előző két évben — tavaly is lényeges különbségek voltak. A legjobb eredményeket a libád! (Ľubáj Egyetértés Efsz érte el, mégpedig a GAMA fajtából, 1,76 tonnás hektárhozammal. A libádiakat — a kétszáz hektáros területen elért 1,501 tonnás hektárhozammal, — a szőgyéniek, majd azokat 1,5 tonna hektárhozammal a Pereszlényi (Preselany) és a Radošovcei Efsz követi. A középmezőnybe hét gazdaság — a Skalicai, a Veiké Ripanany-i, a Pobedimi, a Nové Vozokany-i, a Horné Otrokovce-i, a Barovcei és a Mojmirovcei Efsz tartozik. A termelési rendszerhez tartozó két Egységes Földműves-szövetkezetben — a Vágsellyeiben (Sala) és a Lelesziben (Leles) — rendkívül gyenge eredmények születtek. Az előző 0,388, az utóbbi pedig csupán 0,250 tonnás hektárhozamot ért el. Nem elemezték e sikertelenség okait. Az azonban feltételezhető, hogy a botrányosan kis hektárhozamok a fentiekben már jellemzett termelői hozzáállással magyarázhatók. Szembeötlő és még elmarasztaló következtetések levonására is ösztönző a leleszi példa, ami második alkalommal ismétlődött meg. Ugyanis 1984-ben is csupán 0,300 tonna körüli átlagtermést értek el. Ez a termelői kudarc már csak azért is feltűnő és elgondolkoztató. mert a Piešťanyi Növénytermesztési Kutatóintézet fajtakísérlett parcellái közül a tőketerebesin (Trebišov) érték el a legjobb termést, vagyis hektárra vetítve 3,3 tonnás hozamot. Ez a kimagasló eredmény feltételezni hagyja, hogy a Terebesl Járásban — melyhez a Leleszi Efsz is tartozik — kedvező természeti feltételek vannak az étkezési bab termesztéséhez. Tavaly gyenge termést (0,50 t/há) takarított be a Felsőpatonyi (Horná Potőii) Efsz is. Ügy hírlik ugyan, hogy a növényzet jó termést ígért, a számítást azonban keresztül húzta'a termést károsító rengeteg eső, amely a betakarítás Időszakában hullott. A helyzetelemző beszámoló — a taggazdaságok képviselőinek egyetértésével találkozva — hangsúlyozta: hogy a vetőmagvak fajtaválasztéka a múlt évben megfelelt az igényeknek és pozitívan értékelhető az is, hogy a vetőmagszükséglet kielégítéséhez a termelési rendszer keretében Jöttek létre a feltételek, szinte károsítástól mentes betakarítási mód — a Li Liston 6200-as kombájn üzemeltetésének — meghonosítása által. Pozitívan értékelték azokat az intézkedéseket is, amelyeket a rendszergazda tett az étkezési bab betakarítási eszközeinek tökéletesítése céljából. Általános egyetértéssel találkozott az a vélemény is, hogy a rendszergazda — lehetőségek keretein belül — a lehető leghatékonyabban igyekezett fejleszteni a babtermesztés színvonalát. Ezt a célt követte például akkor is, amikor B0 hektárra méretezve kidolgozta a babtermesztési technológia komplex gépesítésének modelljét; felmérte a taggazdaságok technikai ellátottságát, majd javaslatot tett a gépesítési eszközök kiegészítésére. Persze, a babtermesztés fejlesztését igyekezett a rendszergazda szolgálni azzal is, hogy a saját agroláboratóriumában elemezte a taggazdaságok által küldött talajmintákat. Meg kell mondani, hogy ezzel a lehetőséggel, sajnos, nem élt a taggazdaságok mindegyike, főleg azok a gazdaságok nem, amelyek gyenge termelési eredményeket értek A Li Liston kombájn a rendekről felszedi és kicsépeli a lekaszált babot Fotó: — kmm — Az étkezési bab betakarításának első menetében a növényzetet rendekre vágják el. Ezért a konferencián általános egyetértés fogadta azt a javaslatot, hogy a jövőben kötelezővé kell tenni a talajminták laboratóriumi elemzését és azt, hogy a babtermelő gazdaságok termelői tevékenysége a talajelemzési eredményekhez igazodjon. A rendszergazda feladata volt — s persze lesz a jövőben is — gondoskodni arról, hogy szakemberei — a vegetációs időszak folyamán — rendszeresen látogassák a taggazdaságokat. Állítólag a rendszergazda ezt a feladatát is teljesítette azáltal, hogy szakemberei ellenőrizték a növényzet állapotát, s amennyiben rendellenességet találtak, úgy javasolták a feltárt fogyatékosságok kiküszöbölését, tehát szorgalmazták a technológiai fegyelem szllárdulását. A rendszergazda azáltal is igyekezett helytállni felelősségteljes szerepében, hogy a terménybetakarítással összefüggésben megrendezte az új technika napját, mely alkalommal a termelési rendszerhez tartozó mezőgazdasági üzemek és néhány babtermesztö csehországi mezőgazdasági üzem képviselői is, megismerkedhettek a terménybetakarítás komplex gépsorával, a betakarítási munkák további korszerűsítésének perspektíváival, valamint a rendszergazda mezőgazdasági üzem fajta- és növényvédelmi kísérletezéseinek eredményeivel. A babtermesztés jelenlegi helyzetének értékelése nyomán és a termelésfejlesztés távlati koncepciójának ismeretében a babtermesztők konferenciája arra a következtetésre jutott, hogy a jövőben az étkezési bab termesztését a lehető legideálisabb feltételeket biztosító mezőgazdasági üzemekbe és földterületekre kell összpontosítani. Tehát ki kell alakítani a babtermesztésre szakosított mezőgazdasági üzempk hálózatát. A- zok termelői tevékenységét a termelési rendszerhez kell igazítani, s így gondoskodni kell arról, hogy az étkezési bab termesztésében a hozamnövekedést garantáló tudományos-műszaki vívmányok a lehető leghatékonyabban érvényesülhessenek. Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának képviseletében Richter mérnök, a tudományok kandidátusa szólalt fel. Hangsúlyozta, hogy a minisztérium a babtermesztéshez szükséges technikai eszközökkel elsősorban is azokat a mezőgazdasági üzemeket segíti, amelyek a babtermesztési rendszerhez tartoznak. Megígérte azt is, hogy az idén a gyomirtó és egyéb növényvédő szerek széles választékát és kellő mennyiségét biztosítják a termelőknek. Végül, mint növényvédelemre képesített szakember tanácsokat adott a növénybetegségek elterjedésének megelőzését és a jelentkező betegségek leküzdését szolgáló munkához. A Slovosivo képviselője a vetőmagellátás helyzetével foglalkozott. A taggazdaságok tájékoztatásaként megjegyezte, hogy az idén a Júlia, a Príma, az Alfa és a Helia fajták termesztése kerül előtérbe. Részletesen foglalkozott a vetőmagtermesztés helyzetével is. — Az a kérdés került napirendre — mondotta —, hogy mennyi vetőmagot termeljünk az elkövetkező években? Ugyanis jelenleg sok vetőmagfeleslegünk van, mégpedig azért, mert a bab vetésterülete az utóbbi években lényegesen csökkent. Megkérdőjelezte a tervezett fajtaösszetétel helyességét is. Iliéivé mérlegelés tárgyává tette a Gama babfajta sorsát. Ugyanis a szakemberek véleménye szerint ezt a babfajtát ki kell iktatni a termelésből, tekintettel arra, hogy olyan betegség károsítja, amely ellen nem tudunk eredményesen védekezni. Ez a kérdés persze főleg azért vetődött fel, mert a Slovosivónak e vetőmagból nagy mennyiség áll rendelkezésére, másrészt napirendre kívánkozott a kérdés megvitatása azért is, mert egyes babtermelő gazdaságok — köztük a csúcseredményt elérő libádl Egyetértés Efsz is — rendkívül jó termelési eredményeket értek el. —1 S e helyzet ismeretében bizony na' gyón meglepődtem azon, hogy a Gama védelmében — legalább is nyilvánosan — nem emelt senki szótl Éva Masárová mérnök, a Piešfanyi Növénytermesztési Kutatóintézet dolgozója tényekkel — -Szlovákia különböző vidékein létesített kísérleti parcellákon elért 2 tonnás hektárhozam feletti termelési eredményekkel —< bizonyította, hogy a babtermesztésben kihasználatlan tartalékaink van' nak. Ezek a kihasználatlan tartalékok a fajtaválasztékban és a terme' lési technológiában rejlenek — mondotta. Szerinte a vetésterület helyes megválasztásával, a sajátos talajszerkezeti és minőségi adottságokhos igazodó fajtaválasztékkal, a technológiai folyamat tökéletesítésével és a technológiai fegyelem szilárdításával el lehet érni azt, hogy nagyüzemi viszonyok között két tonna feletti hektárhozamot takarítunk be. A Nyitral Mezőgazdasági Főiskola képviselője lényegében javaslatokat terjesztett elő. Mégpedig olyan Javaslatokat, amelyeket a konferencia' egyhangúlag elfogadott. Az említett javaslatok alapján tehát a konferencia egyértelműen arra a következtetésre jutott, hogy a termelési. rendszer következetesebb érvényesülése céljából a jövőben elemezni kell és nyíltan fel kell tárni a rendkívül gyenge termelési eredmények okait; hogy a fajtakísérleteket tanácsos lesa meghonosítani a termelési rendszerhez tartozó gazdaságok mindegyikében; hogy szükségesnek mutatkozik a tanácsadó szolgálatot fejleszteni mégpedig úgy, hogy az a technológiai fegyelem betartásának ellenőrzésével párosuljon; hogy kedvező feltételeket kell teremteni arra, hogy á rendszergazda műszaki ellátottságának színvonala tovább emelkedjen, tehát hogy a termelési rendszerhez tartozó gazdaságoknak nyújtandó szolgáltatások mennyisége és hatékonysága növekedjen. E határozattal a babtermesztő mezőgazdasági üzemek és a termelésfejlesztésben közreműködő központi szervezetek és intézmények állást foglaltak az étkezési bab termesztésének céltudatos fejlesztése mellett. Persze, ezt a szándékot fejezi ki a CSKP XVII. kongresszusának tiszteletére elfogadott szocialista kötelezettségvállalás is, mely szerint a bahtermelő gazdaságok — a nyolcadik ötéves tervidőszak folyamán — az utolsó három évi átlaghoz viszonyítva 15 százalékkal növelik az étkezési bab hektárhozamát. Vajon mit lehet ehhez még hozzáfűzni?! Talán ennyit: Őszintén kívánom, hogy e vállalásban kifejezett nemes törekvéseket siker koronázza! PATHŰ KAROLY
