Szabad Földműves, 1986. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-18 / 3. szám
ш Щ A szaporulat növelésének lehetőségei az angóranyúlná Az angóranyűltelepeken viszonylag magy az elhullás, holott a minél több szaporulat nyerése a cél. A Hungangóra taggazdaságaiban az egy anyára jutó évi szaporulat átlagosan 14—15 kisnyúl, s ebből a választási kort csak mintegy 8—10 éli meg. A szaporaság Javítására. Irányuló szelekciós munka csak igen lassú előrehaladást tesz lehetővé, mert a szaporaság öröklődhetőségi értéke igen alacsony, 0,1—0,15. Megfigyelésünk szerint a szaporaság és a gyapjútermelő képesség között negatív összefüggés áll fenn, így a kizárólag szaporaság irányában végzett szelekció az állomány gyapjútermelését le is ronthatja és fordítva. A szelekciós munka során a tenyészférőhelyeken csak olyan állatokat érdemes termelésben tartanunk, amelyek szaporodási képességéről már meggyőződtünk. Az anyát, amelyik egymás után háromszori fedeztetésre nem vemhesül, minősítsük vissza termelő állattá. A bakok tenyésztésbe állítása előtt is meg kell győződni termékenyítőképességükröl. Ez kétféleképpen történhet. Az egyik az ondővizsgálat. Ondót anyaállattól vagy műhüvelybe helyezett kémcsővel viszonylag gyorsan és könnyen vehetünk a baktól. Az ondót tárgylemezre cseppentve iskolai mikroszkópppal már viszonylag kis nagyítással megfigyelhetjük az ondósejtek vitalitását, mozgásuk gyorsaságát, az élő és élettelen ondósejtek arányát. Egyetlen rossz ondóvizsgálati eredmény alapján ne selejtezzük ki az állatot, mert előfordulhat, hogy valamilyen környezeti hatásra maradt el a termékenyítőképesség. A másik módszer több anya fedeztetése. Közel egy időben több — 8—10 — anyát fedeztetünk és figyeljük a vemhesülés alakulását. Ha nem sikerült egy vemhesülést sem elérni, az apaállatot nyugodtan kiselejtezhetjük. A fedeztetési módszer helyes megválasztása is döntő lehet a vemhesülésre. Az angóratelepeken elterjedt az a módszer, hogy a kisnyulak 42 napos választása után az anyát megnyírják, s az azt követő néhány nap múlva bekövetkezik az ivarzás. Célszerű ezeket az állatokat mindennap megnézni, pérájukat megvizsgálni és az ivarzőkat azonnal fedeztetni. A fedeztetést lehetőleg a kora délelőtti órákban végezzük, Ilyenkor a bakok aktívabbak. Ha a szaporulatot termelő állatnak szánjuk, úgynevezett heterospermás termékenyítést alkalmazhatunk. Ennek lényege, hogy egymás után két különböző bakkal fedeztetjük az anyát, fgy csökkentve azt a lehetőséget, hogy valamelyik bak termékenyítőképességének problémája miatt a vemhesülés elmaradjon. Tenyészállat-előállítás esetében, amikor fontos a származás pontos ismerete, heterosspermás termékenyítésre nincs lehetőség. Ilyenkor ha egy eredményes fedeztetésről meggyőződünk, az anyát egy-két órára még bent hagyjuk a bak ketrecében. Kísérleti eredmények bizonyítják, hogy e módszerrel jó vemhesülési eredmények érhetők el, és a fialáskori alomszám is magas. tál biztonságosan kitapintható a vemhesség létrejötte, így az üresen maradt állatokat hamarabb kiszűrhetjük és újra fedeztethetjük. A vemhesség második felében ügyelnünk kell arra, hogy az anya nyugalmát semmi ne zavarja. Takarmánya olyan legyen, hogy a fokozott tejtermelésre fel tudjon készülni. A nyúltápon kívül adjunk neki lédús, laktató takarmányokat is, zöld füvet, zöld lucernát, káposztát, sárgarépát, egyéb gyökér- és gumóstakarmányokat. Ezt a takarmányozást a Az a veszély azonban fennáll, hogy a nagyobb libidóval rendelkező állatok esetleg többször egymás után fedezik az anyát, és így feleslegesen kifárasztjuk őket. Elterjedt, hogy a fedeztetők az aktívabb bakokat favorizálják. Ez igen súlyos hiba mert az egészséges ondótermeléshez az állatnak szüksége van pihenésre. Elfogadható, ha a bak három napon keresztül fedez, utána egy nap pihenője van. Nagyon lényeges a megfelelő ivararány kialakítása is. Az angóranyúl-tenyésztésben elterjedt, hogy egy bakhoz négy öt anyaállatot osztanak be. Ez optimális mind a bak kímélése, mind pedig az ivarzó anyákra jutó szabad bakok miatt is. Az eredményes fedeztetést követő 12—14. napon a hasfalon keresztül végzett vizsgálatszoptatási időszak alatt is folytassuk. A várható Hálás előtt 3—4 nappal helyezzük el az anya ketrecében a tisztára mosott és fertőtlenített fialtató dobozokat, jó minőségű rétiszénát vagy szalmát, esetleg fűrészpormentes puhafa forgácsot tegyünk bele. A nem megfelelően elkészített fészek esetleg a teljes alom pusztulásához vezethet. Ezért nagyon figyeljük, hogy az anya megtépte-e magát; ha nem, tépjük meg mi, elsősorban a hasalját és az oldalait. Nem szabad már lenyírt gyapjúval pótolni az anya szőrtépésének hiányát, mert az idegen gyapjúval esetleg megfertőzhetjük az újszülött állatokat. Az angóranyúl idegesebb természete miatt igen gyakori, hogy nem a dobozba fial, az almot szétszórja vagy elpusztítja, és így súlyos károkat okoz. Ajánlatos ezért a fialást oxytocin injekcióval megindítani. Ilyenkor néhány perc eltel* tével megindul a fialás, megakadályozhatjuk az alom szétszórását, elpusztítását. Az oxytocinos beavatkozáskor azonbaa vigyázni kell az időpont helyes megválasztására. Az angóranyúl hajlamos vemhét 32 napig is hordani, ezért meg kell várnunk, amíg az ugyanazon a napon fedeztetett anyák közül egy-kettő természetesen lefial, és csak ilyenkor szabad beavatkoznunk a többinél oxytocinnal. Az angóranyúl nem képes öthat fiókánál többet megfelelően felnevelni, ezért az ennél nagyobb számú kisnyulakat célszerű dajkaságba adni. A szopóskori elhullások leggyakoribb oka a relatív tejhiány, vagy hogy az anya nem hajlandó szoptatni. Ennek kiküszöbölésére jő az ún. irányított szoptatás. A fialtató doboz bejáratát lezárjuk, és az anyát csak naponta egyszer, de mindig ugyanabban az időben engedjük be szoptatni. Így az anya tejtermelése nő mert 24 órán át pihenhet, a kisnyulak nem zavarják, valamint a fiókák is éhesebbek, teljesen kiszopják, és így fokozottabb tejtermelésre serkentik az anyát. Az anya is szívesebben szoptat, mert csecsei ilyenkor már annyira feszülnek, hogy megkönnyebbülés számára a szoptatás. A fialtató dobozt hagyjuk á a fiókák 23—24 napos kosáig — a téli időszakban 2—3 nappal tovább — a ketrecben. Ezen Időszakban rendszeresen cseréljük a dobozban lévő alomanyagot. Ha pihenődeszkát tettünk a ketrecbe, a kisnyulak 19—20 napos korában vegyük ki, mert így csökkenthetjük azt a veszélyt, hogy dobozból már kijáró kisnyulak az anya bélsarával érintkezzenek, s fertőződjenek kokcidiózlssal. A 42 napos korban történő választás az optimális: az anyát vigyük el, és a kisnyulakat még 3—4 napig tartsuk együtt. (Kistenyésztők Lapja] A paraffinolaj méregteleníti a szervezetet A müncheni Sugár- és Környezetkutató Társaság szakemberei megállapították, hogy a lassan lebomlő növényvédő szereknek az állati szervezetből való kiürülése egy egyszerű eljárással alaposan meggyorsítható. A kutatók patkányokat és rhesusmajmokat szerves mérgekkel: hexaklór-benzollal (HCB), illetőleg halogénezett hifeniiekkel (HBB) etettek. A- mikor azután az eledelükbe — hetekkel vagy hónapokkal később — csekély, nem mérgező adagban zsírszerű vegyületeket — paraffinolajat vagy hexadekánt — kevertek, sokkal több lett az ürülékükben a rovarölő szer. Hasonló eredmények mutatkoztak más mérgekkel is. Ez az eljárás minden bizonynyal alkalmas arra, hogy vele a kérődzőket szintén kezeljék. Hiszen a kísérletekben a HCB a paraffinolaj hatására a juhokból is gyorsabban kiválasztódott. A müncheni kutatók által alkalmazott anyagok valószínűleg áteresztöbbé teszik a vastagbelet a zsírban oldódó anyagok számára, s a mérgező vegyületek ezért távoznak gyorsabban a szervezetből. Az eddigi eredmények alapján arra gondolnak, hogy ezzel a kezeléssel talán olyan emberek is gyógyíthatók volnának, akikbe a táplálékkal vagy más módon a megengedettnél több növényvédő szer került. (Frankfurter Allgemeine Zeitung) Sikeres rendezvény Ä Galántai járásban legutóbb . Pusztafödémes (Pusté Ülanyj adott otthont a népszerűsítő járási állatbemutatónak. A megalakulásának ötödik évfordulóját ünneplő SZASZ-alapszervezet tagjai Igazán kitettek magukért — jól megszervezték a seregszemlét, melyen összesen harmincegy település állattartói mutatták be legszebb állataikat. A szép számú látogatónak volt miben gyönyörködni, hiszen ezúttal 409 ketrecbe jutott a bemutatóra hozott kedvencekből. A bemutató nem csupán terjedelmes, de színvonalas is volt. Erről tanúskodik, hogy az értékelést végző szakbizottságok összesen tizennégy tiszteletdíjat ítéltek oda a legszebb galambokért, baromfiakért és nyulakért. A szervezők dicséretére válik, hogy az ifjú tenyésztők számára is lehetővé tették kedvenceik bemutatását. A fiatalok részlegén nyolc ifjúsági szakkör tizenhat tagja adhatott számot tenyésztői munkájának sikerességéről. Nagy Mihály ЙВ0Ш-ufiiflBzmuNK Kérdés: Szenvedélyes kertészkedő vagyok, s mivel kísérletezni is szeretek, a mindennapi gyakorlatban sok problémával találkozom. Örömömre szolgálna, ha néhány konkrét kérdésre válaszolnának. Például arra, hogy mi okozza a dióbél bámulását, zsugorodását, illetve beszáradását? Hiánybetegségre gondoltam, de a kiadós trágyázás hatására sem változott a helyzet. Fajtatulajdonság lenne? Meglehet, hiszen a pár méterrel távolabbi fa szép, egészséges termést nyújt minden évben. Más. Szaporítható-e dugványozással a myrobalán, s ha igen, érdemes-e vele vesződni? Olvastam valahol, hogy az egyéves hajtások könnyen meggyökeresednek de nekem mégsem sikerült ez a szaporítási mód, holott még uborkásüveggel is betakartam a tavasszal lerakott dugványokat. Továbbá: némely körtefajták közvetlenül nem olthatók birsre. Ilyenkor közbenoltást kell alkalmazni, mondjuk Hardy vajkörte felhasználásával. Mivel ebből a fajtából nem tudok oltóvesszőt szerezni, érdekelne, hogy milyen fajták alkalmasak még a közbenoltásra? S végezetül: a jelenleg szaporított cseresznyefajták közül melyik a legjobb? D. F„ MnB Válaszunk: Mint ismeretes, a diót egyelőre ivaros módszerrel (magról) szaporítjuk, így általában tökéletesen öröklődnek a jellegzetes fajtatulajdonságok' is. Beleértve természetesen a rossz tulajdonságokat is. Adott eset* ben ilyen öröklött rossz tu lajdonságról van szó, melyet gyógyítani nem lehet, tehát legjobb haladéktalanul kivágni a fát. A dió természetesen oltással Is szaporítható, de ezt az eljárást a faiskolákban is csak elvétve alkalmazzák. A myrobalán dugványozással is szaporítható, de az eljárás eléggé bonyolult és műszaki ellátottságot Igénylő. A dugványokat decemberben vagy januárban kell megszedni, s üvegházban télen vagy kora tavasszal lehet elduggatni. A dugványok alsó végét valamilyen gyökérképzést serkentő anyaggal (stimulátor) kell kezelni, majd Tőzeg és homok keverékéből álló gyökereztető közegbe lehet duggatni. A sza porítóasztalt al.ulról fűteni szükséges, ugyanis a fejlődő gyökerek 2—3 C-fokkal melegebb környezetet igényelnek, mint amilyen az üvegház légterének hőmérséklete. Sikerre csak akkor számíthatunk, ha elérjük, hogy az alsó rügyekből hamarább fejlődjön gyökér, mint a felsőkből levél. Egyébként nem tudom, miért fáradozna ennyit a bizonytalan kimenetelű kísérletezéssel, amikor a magról történő szaporítás biztonságosabb és az igényeket is kielégíti (a nyert magoncokat úgyis alanyként használjuk kajszi-, őszbarack-, szilvacsemeték stb. szemzéssel törté nő előállításához). Némely körtefajták valóban nem olthatók közvetlenül birs alanyra, ezért más fajták közbeoltása szükséges. A Hardy vajkörte, a Konferencia, a Madame Verté, az Angouiémei hercegnő meg a Pastornica (pap-körte) nagyon jól összefér a birs alannyal, viszont a Solanka, a Clapp kedveltje a Vilmos körte, a Bőse kobak, a Kongresszusi, a Maas Prezident, a Krivica stb. fajták affinitása (összeférhetősége) nagyon rossz. A birsről, mint alanyról még jó tudni, hogy sekélyen gyökerezik, és nem szereti a meszes talajokat. Következésképpen a körte esetében a birs alanyt csak almafák, kisebb koronájú fák előállításához használjuk. Ha közelebb nem jut hozzá. Hardy vajkörte oltóvesszőt tudok adni. Azt kérdezi, melyik a nálunk elismert és szaporított, legjobb cseresznyefajta. Egyet, tehát minden tekintetben kiválót nem tudok javasolni, de olyanokat, amelyek bizonyos követelményeknek leginkább megfelelnek többet is ajánlhatok. Májusban érik a Rýchlica, a Májová, a Dúbravská májová meg a Gaštanka. Júniusban szüretelhető a Lyonská skorá meg a ropogós Granát. Július elején ad piacképes termést a Napoleonová, valamivel később érik a Germersdorfská meg a Hedelfingenská (az utóbbi három ropogós). Belucz (ános agrármérnök, a tudományok kandidátusa Megtartották a szavukat A Nagykürtös! (Veľký Krtíš) járásban működő kertészeti alapszervezetek közül tavaly is az ipolybalogi (Balog nad Ipľom) jeleskedett a szerződéses árutermelésben. Az itteni szervezet 127 tagja eredetileg 153 tanna zöldség megtermelésére és szerződéses értékesítésére vállalkozott. Mint a minapi összegezés során kitűnt, a valóságban 217 tonna „vitamint“ szállítottak a háztájiból, összesen 1 millió 438 ezer korona értékben. Deák István, aki harmadik éve vezeti közmegelégedésre a helybeli felvásárlóközpontot, elmondta, hogy a háztájiban megtermelt és szerződéses alapon értékesített javak zömét a paradicsom, a csemegepaprika, a hagyma meg a spárgátok adta, de salátauborkát, karalábét, salátát, fokhagymát, gyökérzöldséget, csemegekukoricát, borsót, cseresznyepaprikát meg némi gyümölcsöt is tudtak kínálni a partner Zelenina vállalatnak, illetve a Rimaszombati (Rimavská Sobota) Konzervgyárnak. Jövőre — bízva a kedvezőbb időjárásban — még eredményesebb munkát szeretnének végezni, hogy adottságaikat kihasználva, komolyabban kivehessék részüket a közellátási gondok enyhitéséből. Illés József
