Szabad Földműves, 1986. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-18 / 3. szám

4 SZABAD FÖLDMŰVES t 1988. Január 18. Fiatalok a szövetkezetben Sóssziget (Solary) jő hírét or­­szággá-világgá röpítették elért kiváló növénynemesttésl ered­ményeik, melyeket dr. Bartalos Meny­hért tudományos tőmunkatárs veze­tésével értek el a szorgalmas dolgo­zók az utóbbi évtizedekben. KI hinné, hogy az 56 tagú munkaközösség egyetlen szocialista brigádot alkot?! S ki a brigádvezető? Nem más, mint Bartalos elvtárs, aki valamennyitik számára példakép. Életvitele, maga­tartásmódja. szerénysége és helytál­lása kommunistához méltó. Am a szerénysége mellett igényes, nem­csak önmagával, másokkal szemben is. Jórészt ennek is tudhatók be azok az eredmények, melyeket a növény­nemesítő állomás elért. No de ezúttal Hegyi Róberté a szó, a brigádvezető-helyettesé, aki egyben az állomás agronómusa. — A szncialistabrigád-mnzgalomba 1973-ban kapcsolódtunk be. Eredmé­nyes három évet magunk mögött hagyva, 1976. november 18-án brigá­dunk „bronzérmessé válhatott“. Ez­zel persze, nem elégedtünk meg, ma­gasabbra emeltük a mércét. Minden tekintetben jobb és eredményesebb munkát fejtettünk ki. S 1980-ban át­vehettük az ezüstérmeket. Tényke­désünk azóta is összhangban van a vállalat, az állomás célkitűzéseivel. Ez így jó. így helyénvaló. — Elsősorban az a cél, hogy olyan új növényfajtákat adjunk a szocialis­ta mezőgazdaságnak — folytatta a brigádvezetőhelyettes —, amelyek elődjeiknél bőtermőbbek, ellenállób­bak a betegségekkel szemben, amel­lett a szárazságtűrésük, fagyállósá­guk, szárszilárdságuk is megfelelőbb. Főleg búzát, cirkot, szudánifüvet, dinnyét nemesítettünk. Eddig öt bú­zafajtánk elismert. A Solarist, az Istrát kiszorítja fokozatosan a terme­lésből a Danúbia és az Ágra, melyek szintén sósszigeti nemesltésü fajták. A brigádtagok nagy többsége nő. így azután gyakori, hogy a szülési szabadságon levőket helyettesíteniük kell, ők ezt önkéntesen, zokszó nél­kül teszik. Szorosan a brigádtevékenységhez tartozik, hogy hetente egyszer össze­ülnek. Ez a nap jobbára a tanulásé. Afféle tapasztalatcsere alakul ki, vé­lemények tisztázódnak a vita füzé­ben. Egyik másik felhívja a figyelmet a leginkább szakmába vágó, érdekes cikkek áttanulmányozására stb. — Erre serkent minket a brigád­vezetőnk is. hogy a legjobb tapaszta­latok, a legújabb ismeretek haszno­sulhassanak a növénynemesítés gya­korlatában, legyen az hazai vagy külföldi. Fizikai dolgozóinknak a szakmai-politikai műveltség terén is magas szinten kell állniuk. A hétfői vitafórum rendszeresítése ezt a szint­különbséget segít a legkisebbre csök­kenteni. A vita: életelemünk! Nélküle a fejlődés üteme nagyon lassú lenne. Ezt a „fényűzést“ nem engedhetjük meg magunknak, hiszen az Idő lohol, s feladataink szinte napról napra igényesebbek. Hegyi Róbert a továbbiakban még megemlíti, hogy a fizikai munkát végző brigádtagoknak sok olyan munkát kell elvégezniük, amely szakmai hozzáértés nélkül szinte el­képzelhetetlen: hektolitersúly-mérés, nedvességmérés stb. Felveti többek között azt is, hogy kevés a mezőgaz­daságból erre a szakra jelentkező. Holott ettől- nem kellene félniük. A minikombájn kezelése éppúgy elsajá­títható, mint más. — Brigádélet? Ide sorolnám a bri­gádnapló vezetését is; ezt a feladatot nagyon jól látja el Fucsek Zoltánné, aki a brigád alakulása óta brigádtag. Az aranyérem várományosai Természetesen a naplóvezetéshez je­lentős segítséget nyújtanak a brigád­tagok. A brigádtevékenység szoros tartozéka még az elvtársi segítség­­nyújtás. Mivel a brigádtagok többsé­ge falun él, kertművelési probléma is előadódik. Az állomás — gázolaj­­térítés ellenében — elvégzi a kert fölszántását. Ha valamelyik tag meg­betegszik. táppénzes állományba ke­rül, a látogatás rendszerint sosem marad el. Aztán ilyeténképpen folytatja He­gyi Róbert: — Évekkel ezelőtt volt egy meg­oldatlan problémánk: téli hónapok­ban is kerékpáron járlak munkahe­lyükre és baza a brigádtagok. Ebbe semmiképp sem nyugodhattunk bele. Azóta már az autóbusz utánfutója hozza-viszi brigádtagjainkat. Az után­futó rendbehozásáról — társadalmi munkában — brigádtagjaink gondos­kodtak. Más: a legközelebbi község, Felsővámos (Horné Mýto]; itt új üz­let átadására került sor. Az üzlet környékének a rendhehozásához föld Is kellett; ezt a brigád tagok szállí­tották oda. Az iskolához tartozó ker­tet is felszántották az állomás kis­­traktorával. Az állomásunk közvetlen közelében levő park fölött is a bri­gád vállalt védnökséget. 'Az állomáson — a brigádon — be­lül két nemzedék van. Az utánpótlás bázisát képező fiatalok alapos felké­szítését az állomás mérnökei szava­tolják. Ez egyben á továbblépést, á feladatok teljesítését Is Jelenti. • Szabadidő-hasznosítás? — kér­dem. — Csónakot, kempingsátrat, lemez­játszót vásároltunk, s természetesen ezek díjtalanul kölcsönözhetők. Szak­­könyvtár is a rendelkezésükre áll, kinek-kinek érdeklődési köre szerint. A tudományos-műszaki forradalom friss szele csapkod bennünket. A fej­lődés üteme gyorsul, kapaszkodnunk kell. hogy új dolgokat tudjunk fel­kutatni és a termelés szolgálatába állítani. Cj raktárunk van, ahol kon­téneres tárolási médszer érvényesül. Soron van az állomás fejlesztése, bő­vítése; ülésterem, étterem, szociális helyiségek létesülnek a közeljövő­ben. Hűtőhelyiségekre is nagy szük­ség van, ahol majd a fagyállósági vizsgálódásokat bonyolíthatjuk le. 'Aztán az emberköz! kapcsolatokról esik néhány szó. Ezek barátiak. A fiatal műszaki gárda tagjai és az idősebbek között jő a megértés. Mind­annyian tudják, hogy a viszálykodás sosem vezet jóra. Elterelt a figyel­met a legfőbb célkitűzések megvaló­sításáról, ami azután a fejlődés ke­rékkötőiéként szerepelje. A fő cél; épp az ellenkezője. A női brigádta­gok (családanyák) egymást Is segí­tik. A vállalat és természetesen az állomás vezetői szorgalmazzák tech­nikai munkaerők továbbtanulását, a továbbképzési tudásgyarapítás is fel­karolt. — Egy dologról feltétlenül szólni kell még: az egyes brigádtagok űjító­­kedvéről és újításairól — mondja, mintegy záróakkordként Hegyi Ró­bert, ez a nagyon friss észjárású, fia­tal szakember, aki hét éve dolgozik az állomáson. — Az újítások, éssze­rűsítések a fizikai munka könnyíté­sét, az egészségkárosodás megelőzé­sét mozdítják elő. Például: itt kis té­tel búza pácolását kívánja a gyakor­lat. Hogy a pácpor ne kerülhessen az emberi szervezetbe, erre vonatko­zóan újítóink egy készüléket szer­kesztettek. A vállalat ezt. a gyakor­latban jól hasznosítható készüléket elfogadta. A készülék ötlete a jobb érdekében fogant. Az értelmi szerzők elgondolását a Dobat—Perina műsza­ki kivitelező páros valósította meg. Legvégül még annyit: a verseny­­szellem jó a brigádban, de még to­vább tökéletesíthető. Az Igazgatóság­hoz (Piešťany) tartozó tíz nemesítő állomás versengési mezőnyében már többször haladtak az élen. Például 1984-ben az I. helyet vívták ki, vörös vándorzászlőval a birtokukban. Helyt­állásuk legfényesebb bizonyítéka: 1— 1,5 évenként új nemesítést! fajták el­ismerésére kerül sor, ami nemcsak hazai, hanem külföldi vonatkozásban is elismerésre méltó. Hát ennyit a népes sósszigeti szo­cialista brigádról, az aranyérem vá­rományosáról. További eredményes növénvnemesftő munkájukhoz szívós célratörést, friss lendületet, jó egész­séget! (kovács) Napjainkban egyre fontosabb sze­repük van a szövetkezetekben műkö­dő Ifjúsági szervezőteknek. Ezek a vezetőséggel szoros együttműködés­ben lényegesen hozzájárulhatnak a közös gazdaság éves tervfeladatainak és egyéb célkitűzéseinek a teljesíté­séhez. A Marcellházl (Marcelová) Efsz, — amely 2 ezer 256 hektár szántóval rendelkezik, — tagjainak egyhatoda fiatal. Az ifjúsági szervezet tevékeny­ségéről Marcinké Erzsébettel beszél­gettünk, aki már ötödik éve tölti be az üzemi SZISZ- szervezet titkári tisztét. Mint megtudtuk, az 51 tagú szerve­zet jól együttmű­ködik az üzemi pártszervezettel és a kulturális köz­ponttal. Fő fel­adatuknak tartják a CSKP XVI. kong­resszusa határoza­taiból reájuk há­ruló tennivalókat, továbbá a fiatalok kezdeményezésé­nek a kibontakoz­tatását. E téren különösen három ifjúsági csoport jeleskedik: a nö­vénytermesztés, a növényvédelem és a gépi munka sza­kaszán. Kilenctagú a Kiének Ilona ál­tal irányított üveg­házi csoport, a­­mely 10 ár terü­leten szegfűt ter­meszt, 200 ezer korona értékben. Emellett vállalták, hogy betakarítják az üvegházi salá­tát és a karalábét is. Kezdeményezésük abban is kifeje­zésre jutott, hogy az üvegház kör­nyékét parkosították, ahová hársfá­kat, szomorúfűzeket, szélvédő fasoro­kat ültettek. Természetesen csakis el­ismerés jár azért, hogy a többi ker­tészeti csoportnak is segítenek. A másik Ifjúsági csoportot Ifjú kombájnosok alkotják. Ez nyolctagú, vezetőjük Bakulár Sándor, Ifjú kom­munista. Évente bekapcsolódnak az Egy szem se vesszen kárba! elneve­zésű mozgalomba, melyet — annak idején — a SZISZ Szlovákiai Központi Bizottsága kezdeményezett és indí­tott el. Ebben a népgazdasági jelen­tőségű mozgalomban kimagasló ered­ményeket érnek el. Ugyancsak dere­kasan, példamutatóan helytállnak nyaranta a Hustopeőei Efsz-ben, a gabonabetakarításban. Kitűnő munká­jukért a SZISZ Komáromi (Komárno) Járási Bizottságától az év végén elis­merő oklevelet kaptak. Ugyanebben az elismerésben részesült a növény­­termesztési csoport, valamint az üze­mi Ifjúsági szervezet. Ä harmadik ifjúsági brigád, amely tíztagú, növényvédelmi teendőket lát el, Viderman Péter vezetésével, aki egyben az ifjúsági szervezet elnöke. Irányításával ez a közösség is ered­ményesen munkálkodik. Annak ellenére, hogy az említett három munkacsoport alig egy éve alakult, az 1985-ös év végéig szép eredményeket tudhattak magukénak. Kérdésünkre a SZISZ-titkár elmond­ta, hogy az üzemi Ifjúsági szervezet tagjai vállalták napraforgóból, illetve kukoricából — 100—100 hektáron — a 2,4, illetőleg a 4 tonnás hektáron­kénti átlaghozam elérését. A kukori­ca betakarításában Senkár Imre, Ba­kulár Sándor és Mohos Sándor nyúj­tott kiemelkedő teljesítményt. Kram­­potyák Ernő meg a legjobb mély­­szántónak bizonyult. Istállőtrágyázás­­ban viszont Tóth Endre, Viderman Arpád és Senkár Oszkár jeleskedett. Cúth Zoltán 145 hektár földet szán­tott fel és hengerelt. A termésbeta­karításban szép eredményt ért el Ar­­mal János, aki 200 tonna terményt szállított be a földekről. — Ä műit év májusában kisegítő munkára hívtunk meg több középis­kolai tanulót — tájékoztat a SZISZ- tttkár. — A rendcsináláson kívül se­gítettek a szénagyűjtésben, s a 24 áras üvegházi terület növényápolási munkájának a végzésében. Am a pap­rika és a paradicsom betakarításá­ban nagyobb szükség lett volna a se­gítségükre. Az idén már jobban fon­tolóra kell venni, hnl nyújthatnak legtöbb segítséget. ’Az üzem ifjúsági szervezetének tag­jai a XVII. pártkongresszus tisztele­tére 100 óra társadalmi munkát vál­laltak, hogy a gazdasági udvaron rend uralkodjék. Augusztus végén szalmát kazaloztak. szeptemberben paradicsomot szüreteltek (8 fiatal öt tonna paradicsomot szedett). Ezenkí­vül részt vettek a bölcsőde építésé­ben, s kivették részüket a kulturális központ környékének a rendezéséből is. Említésre méltó az Is, hogy az üze­mi Ifjúsági szervezet több tagja pio­­nírvezető a helyt magyar tanítást nyelvű alapiskolában. A tanulók ré­szére vetélkedőket, teadélutánokat éá sportversenyeket rendeznek. Sonkát Imre traktoros sajátkezűleg készített kistraktorával benevezett a Zenit­­-mozgalomba Is. Eljutott egészen a kerületi versenybe, de, sajnos, az eredményt a mai napig nem közölték vele. Ä szövetkezet vezetőségé nagyra becsüli a fiatalok kezdeményezését. Lehetővé tette azt is, hogy a legjob­bak síkiránduláson vehessenek részt. A SZISZ jb Jóvoltából Gyuris Mária és Paulisz József a múlt nyáron juta­lomkiránduláson vehetett részt: lát­hatták Moszkvát és Szaratovot, e vá­rosok kulturális és történelmi neve­zetességeit. 'Az üzemi Ifjúsági szervezet ered­ményesen dolgozik. Sajnos, községük­ben nincs mozi, sőt, az ú], a mostani ötéves tervidőszakban sincs rá kilá­tás. Ezért aztán az egyedüli szórako­zási lehetőségüket a művelődési ott­hon klubhelyiségében találják meg, ahol diszkókat szerveznek. Itt-ott el­mennek az alapiskola tornatermébe, ahol csak röplabdáznl lehet. Jó lenne, ha a háromezer lakosú községben több figyelmet fordítaná­nak a fiatalok kulturális igényei ki­elégítése előfeltételeinek a megte­remtésére. A korlátozott lehetőségek következtében elveszítik érdeklődésü­ket a kultúra iránt. A gondok orvos­lásáért talán a szövekezetnek is töb­bet kellene tenniel Az ifjúsági szervezet vezetői ha­vonta összeülnek, s kéthavonta kerül sor tagsági gyűlésre. Mi mindent sze­retnének az idén megvalósítani? Azt hosszadalmas lenne felsorolni. Csu­pán néhány érdekesebbet: a februári győzelem évfordulója tiszteletére pio­nírvetélkedőt, áprilisban honvédelmi versenyt szeretnének rendezni. Ezen­kívül röplabda-, mlnifutball- és asz­talitenisz-verseny, valamint sportnap rendezése — a Duna-parton — a ter­vük. Az év folyamán rendszeresen segítenek majd a mezőgazdasági munkákban és a faluszépltésben —■ társadalmi munka címén. Beszélgetésünket Marcinkő Erzsé­bet a következő szavakkal- zárta: — Remélem, szervezetünk munkája a következő időszakban sem lanyhul, sőt, még aktívabbak leszünk. Tudato­sítanunk kell: a szocialista társada­lom építéséből reánk, fiatalokra is egyre fontosabb feladatok teljesítése hárult Macsicza Sándor Rugalmasabban megoldani a problémákat Az efsz ek X. országos kongresszusát megelőző idő­szakban többször kerültek a viták, megbeszélések hom­lokterébe a munkaeszközök és szerszámok, illetve az azokat szállító üzemek és vállalatok. Mindenekelőtt sok szó esett az olyan eszközökről, mint a „gola“-kulcsok, kalapácsok, metszőollők, fűrészek, bádogosszerszámok stb. Számos esetben ezeket a szerszámokat és eszközö­ket az egyes szövetkezetek és állami gazdaságok saját maguk készítették el. Az így elkészített tárgyak gyak­ran nem feleltek meg az állami szabványnak, s ezáltal valószínűbbé vált a balesetek lehetősége. Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Miniszté­riumának álláspontja e téren eléggé optimista. A szer­számokat és munkaeszközket a Mezőgazdasági Felvá­sárló és Ellátó Vállalaton keresztül juttatja el az egyes mezőgazdasági üzemekhez. A megrendelések elemzésé­ből kiviláglik, hogy rugalmasabban kell lebonyolítani ezt az oly fontos folyamatot. Hogy mi is a helyzet valójában e problémakört Ille­tően? A megvilágítás céljából kerestük fel a legnagyobb gyártőt, a РоГпоро-t. Rögvest leszögezhetjük, hogy a Veiké Kostolany-i üzemrészleg (Trnava! járás) raktárai­ban elegendő a munkaeszköz és a szerszám. A problémák gyökerei azonban még a nyolcvanas évek elejére nyúlnak vissza, amikor ugyanis a Kovo­výroba nem teljesítette a gazdasági egyezményekből ki­folyó feladatait. 1982-ben viszont már pótolták a lema­radást, s a Polnopo-nak teljes mennyiségben elküldték a szállítmányokat (sőt, még az előző évi megrendelése­ket ts). S ez természetszerűleg tültengősbez vezetett. A raktárkészlet jelentős mértékben megnövekedett. Ä mennyiségi mutatók mellett a jó minőségre már nem nagyon törekedtek a szállítók. Ezért szorulunk behoza­talra Jugoszláviából, Bulgáriából, Magyarországról és Lengyelországból. A jelen időszakban a Dobrá Niva-i Efsz segíti nagymértékben a Pofnopo munkáját. Meg­felelő az ellátás bádogosszerszámokből. A mezőgazda­­sági dolgozók azonban nagyon megkedvelték a lakatos­szerszámokat tartalmazó szekrénykéket. A legjobb minő­ségűek ezen a téren a Jugoszláviából importált eszkö­zök. Elegendő mennyiségben van ponyva is (a gabona és a kazlak befedésére) — 5X4-es mérettől egészen 14X32-es méretig. A Polnopo évente 24 ezer féle munkaeszközt és szer­számot, illetve 5—7 ezer féle pótalkatrészt szállít. A Veiké Kostolany-i üzemnek három központja van Szlo­vákiában. Az üzem évi termelése meghaladja a 220 mil­lió koronát. Minden hőnapban rendeznek egy szakmai Jellegű összejővételt, amelyen megvitatják a felmerülő problémákat, s tapasztalatokat cserélnek egymás között. Veiké Kostolany-ban valóban sok mindent láttunk. Kellő mennyiségben volt a raktáron villa, gereblye, elető, tisztítóeszköz, különféle kefe, veder, kosár stb. A Polnopo vezetőivel folytatott beszélgetés során Is kitűnt, hogy ezen a téren már nem szabadna felmerül­niük újabb problémáknak. Ennek ellenére viszont — a színvonalasabb ellátás érdekében — néhány, bár kicsi­ségnek tűnő, mégis nagyon fontos kérdést lenne szük­ségszerű tisztázni. Mindjárt elsőként említenénk az In­formációátadás jelentőségét. A mezőgazdászoknak min­denekelőtt egy megfelelő színvonalú katalógusra lenne szükségük, amelyben valamennyi szerszám és munka­eszköz benne foglaltatna. Természetesen fel kellene tüntetni az árakat és a megrendelés módját is. tgy még rugalmasabbá válhatna a raktáron heverő szerszámok és eszközök gyakorlati alkalmazása. Többször okozott fejtörést az építőanyagok megrende­lése körüli bonyodalom. Az egyes üzemeknek tudatosí­taniuk kell. hogy ha új Istállókat, raktárakat szeretné­nek tető alá hozni, Időben szükségszerű gondoskodni az építőanyag megrendeléséről. Éva Nagyová Marcinkő Erzsébet a pionírok között

Next

/
Thumbnails
Contents