Szabad Földműves, 1986. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)

1986-05-31 / 22. szám

1986. május 31. .SZABAD FÖLDMŰVES 13 A Munka Érdemrend kötelez 'A kitüntetettek listájának hosszú névsorán egyebek között az ipoly­­nyéki (Vinica) Béke Egységes Föld­műves-szövetkezet neve is szerepelt. Ezt tippeltük ki a sok közül. Elöljá­róban mit is lehetne mondani erről a gazdasáerftl, az önként felmerülő ..miért éppen ezt“ kérdésre? Talán azt, hogy a mezőgazdaság szocialista átépítésének, a nagyüzemi közös gaz­dálkodás eszméinek az úttörői vol­tak. Ipolvnyéken már 1949-ben az országban elsők között alapították meg a szövetkezetét, s alapbzíák meg a mai 4 ezer 118 hektáron gaz­dálkodó mezőgazdasági nagviizemet. Megemlíthető az is, hogy a Nagykür­tös! (Veľký Krtíš) járás mezőgazda­­sági üzemeinek mindig az élvonalá­hoz tartoztak. A kezdeményezők sze­repét töltötték he a korszerű irányí­tási. szervezési, termelési és techno­lógiai módszerek alkalmazáséban. Nem véletlen, hogy már 1969-ben „Az építésben szerzett érdemekért“ állami kitüntetésben részesültek. És az sem volt véletlen, hogy az Idén máfus elseje előestéjén a prágai vár­ban a szövetkezet egész tagságának példamutató és becsületes munkáié­ért fnraj Greňo, az efsz elnöke átvehette a Munka Érdemrendet. Aprópénzre váltva, mit Is jelent, mit Is tükröz az Ipolynyékl Efsz tag­ságának ez a kimagasló erkölcsi elismerése? Erről beszélgettünk a közelmúltban tett látogatásunk során a szövetkezet vezetőivel. KÉTSZÁZ MÉTERES SZINTKÜLÖNBSÉG A helyzetelemzést megelőzően el kell mondani, hogy a három község: Ipolynyék. Celovce és Hrušov határát egyesítő szövetkezet meglehetősen kedvezőtlen termőhelyi adottságok között gazdálkodik. Az Ipoly meden­céjétől egészen a Krupina! hegység­be nyúló területen a síkvidéki répa­termelő körzettől a hegyaljai körze­tig minden megtalálható. A síkterü­let kukoricatáblái és Hrušov vagv Celovce legmagasabban fekvő legelő* közötti tengerszint feletti különbség kétszáz méter. A mezőgazdasági területnek mind­össze 39 százaléka, azaz 1 ezer 60!) hektár a szántó. A találok többnyire kötöttek, nehezen mővelbetök. A szövetkezet mlkrokörzetébon aránv lag gyakorink az aszályos évjáratok Öntözésről pedig ezidáíg aligha lehe tett beszélni. Igaz, most már szóba kerül, de csak a távoli jövővel kap­csolatban. mivel a járásban épülő víztároló korlátozott kapacitása egy­előre nem teszi lehetővé az öntözést. Érthető, Ilyen feltételek mellett csak­is nagyon megfontolt, ésszerű terme­lési szerkezet kialakításával, célra­vezető beruházásokkal lehet eredmé­nyesen gazdálkodni. A szövetkezet vezetői pedig megtalálták a helyes arányokat, azt, hogy a termelés az adottságokhoz Igazodjon, de közben Jövedelmező Is legyen. Termelésük szerkezetére egyebek között az össz­pontosítás és a szakosítás a jellemző. GABONATERMELÉSBEN AZ ÉLEN A termelés szakosításának megfe­lelően a szántóterület 59 százalékán szemeseket, a hátralévő részen pedig főleg takarmánynövényeket termesz­tenek. A speciális növények közül el­sősorban a 102 hektáron termesztett szóló érdemel figyelmet, mivel ked­vező évjárat esetén nagymértékben Javítja a növénytermesztés jövedel­mezőségét. Fontossági sorrendben a­­zonban a szemeseké az elsőbbség. Tavaly az elért 6,3 tonnás hektárho­zammal nemcsak a Nagykürtös! já­rás, hanem a Közép szlovákiai kerü­let viszonylatában Is az első helyre kerültek. Ezáltal termelést tervüket 30,4 százalékkal, a 7. ötéves tervidő­szak viszonylatában pedig 7,3 száza­Megjelel a szenázs — mondja Büjtös Tibor agrármérnök. s Márta Bendíková állatgondozó máris teríti szét a vályúba — Szövetkezetünkben Jelenleg 2700 darab szarvasmarhát, ebből 970 tehe­net tartunk. Az állatsűrűségünk je­lentős, száz hektár mezőgazdasági területre számítva 878 darab szarvas­­marha jut. A szarvasmarha-ágazatot tehenészetre és üszőnevelésre szako­sítottuk. Az eltelt öt év folyamán figyelemre méltó fejlődést értünk el főleg a tehenészetben, hiszen az 1981-es év egyedenkénti évi 2930 li­teres fejési átlagával szemben tavaly 3740 literest értünk el. Az ötéves tervidőszak végéig el szeretnénk érni a négyezer litert. A feltételek ehhez adottak. Ml sem igazolja ezt jobban, mint az a tény, hogy tavaly az ipolynyéki tehenészeti telepen 4500 literes évt fejőst átlagot értünk el a fekete tarka tehenektől. A távlati célunk csak azért szerényebb, mert a tehénállományunk túlnyomó hánya­dát a szlovák tarka szarvasmarha képezi. A Jövőben is ezeknek a tar­tását szorgalmazzuk, mivel nagy irán­tuk az érdeklődés. A megfelelő ta­karmányalap Jóvoltából a tejtermelés helyzete az év elejétől biztatóan szociális létesítményt adunk át ren­deltetésének. Társított beruházás ke­retében 2 millió 600 ezer koronával járultunk hozzá egy óvoda építésé­hez. Ezen túlmenően Čelovcében har­minc gyerek számára saját óvodát létesítettünk. Az üzemi étkeztetésről, az üdültetésről és a gyógykezelésről már nem is beszélek, mert ez szö­vetkezetünkben magától értetődő. Vi­szont említést érdemel a szakmai képzettség növelésére fordított igye­kezetünk. Ma a szövetkezetünkben 15 főiskolai végzettségű szakember dolgozik. Öt év folyamán 62 szak­tanintézetet végzett fiatal vállalt munkát szövetkezetünkben. A dolgo­zóknak 86 százaléka megszerezte Mártu Benáikuva az üUmgondozókkal megbeszéli az üszők legelőre való elszállításának menetét • Kádek Gábor felvételei AGRÁRVILÁG A ÚJ CUKORRÉPA- ÉS KUKORICAHIBRIDEK Az Újvidéki Mezőgazdasági Kutatóintézet munkatársai olyan új cukorrépahibridet nemesítettek ki, amely öntö­zés nélkül 50—65, öntözés mellett pedig 90 tonnás ter­méshozamot ad hektáronként. A jugoszláv mezőgazdák az új hibridet már az idei vetés során felhasználták. Az új hibriddel nemcsak a cukorrépa-, hanem a cukor­termelést Is növelni kívánják. ** A kutatóintézetben ugyanakkor hat új kukoricahibri­det Is kinemesítettek, melyek gazdaságosan termeszt­hetők a különféle termőhelyi adottságok között, s hek­táronkénti terméshozamuk 10 tonna körüli. A rövid te­nyészidejű és gyors érésű hidrldeket sikeresen termeszt­hetik például Jugoszláviában, Csehszlovákiában és a Szovjetunióban. A fajtakísérletekben hektáronként 9,5— 11,6 tonnás termést értek el. Jugoszláviában az utóbbi két évtizedben 370 kukoricafajtát és -hibridet nemesí­tettek ki. Jelenleg a világ harmadik legnagyobb kuko­ricavetőmag exportáló országa; évente mintegy 30 ezer tonna vetőmagot szállít a Szovjetunióba, Görögországba, Olaszországba, Spanyolországba és más országokba. A nemesítek munkája eredményeként a kukorica átlagos hektáronkénti terméshozama az 1954. évi 1,22 tonnáról 1984-ben 4,84 tonnára növekedett. A A SZÖVETKEZETI MOZGALOM FEJLŐDÉSE Az Afganisztáni Demokratikus Köztársaságban a szö­vetkezeti mozgalom — amely 1980-ban vette kezdetét — már az egyes tartományokba is eljutott. A múlt év végén az országban már 585 mezőgazdasági és fogyasztási szövetkezetét tartottak nyilván, melyeknek több mint 120 ezer tagja volt. Például az utóbbi gazdasági évben (március végével fejeződött be) 32 új szövetkezet ala­kult, melyekbe 13 ezren léptek be. A szövetkezetek egy­re nagyobb szerepet töltenek be a lakosság ellátásában. A szövetkezetek számának növekedése a népgazdaság fejlődése szempontjából is nagy jelentőségű. Többek kö­zött lehetővé teszi az irányítás, a munkaszervezés és az áruértékesítés további tökéletesítését. A GYORS ÜTEMŰ NÖVEKEDÉS A Mongol Népköztársaságban a növénytermesztés bel­terjes fejlődése lehetővé tette a mezőgazdasági termé­kek és termények exportját. Például az utóbbi öt évben a gabonafélék hektárhozama 40. a burgonyáé pedig 30 százalékkal növekedett. Az ország 1,3 millió hektárnyi szántóterületéből a gabonafélék 300 ezer hektárral ré­szesednek. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar tovább­fejlesztési programja értelmében az évszázad végéig további 400 ezer hektár területet tesznek termővé. A je­lenlegi ötéves tervidőszakban az egy lakosra számított gabonatermelés várhatóan eléri a 400 kilogrammot (HÍZ) lékkai túlteljesítették. A szemesek termelése a 6. ötéves tervidőszakhoz viszonyítva 30 százalékkal nőtt. Óriá­si fejlődés ez. ha vesszük, hogy 1981- ben 5,11 tonna szemest takarítottak be hektáronként, pedig annak időién ez is kimagasló hozamnak számított. — A szemesek termelésében elért sikereket elsősorban a tudományo­san megalapozott, a kisparcellás faj­ta- és trágyázást kísérletek alapján irányított termesztési technológiának, az intenzív növényvédelemnek, vala­mint a szigorú agrotedhnikat fegye­lemnek köszönhetjük. Am a gabona­félék termesztéséhez hasonló gondot fordítunk a takarmánynövények ter­mesztésére, valamint a 2400 hektár kiterjedésű rétek és legelők kezelé­sére. Jelentős beruházásokat fordí­tunk a korszerű, teljesen gépesített szénatárolók, továbbá szilázs- és sze­­názstérségek építésére, öt év alatt a taknrmánytermelést számottevően nö­veltük, s ma olyan takarmánykészle­­letet teremtettünk, amely lehetővé teszi a legeltetés mellett is a kiegé­szítő takármányozást — mondotta Knrcsog László agrármérnök, a nö­vénytermesztési ágazat vezetője. NÉGYEZER LITERES TEJTERMELÉS A CÉL Ä növénytermesztés elsődleges és dinamikus fejlesztése kedvező felté­teleket teremtett az állattenyésztési termelés pozitív alakulásának. Az ál­lattenyésztést két fő ágazatra, a szarvasmarha- és a baromfitenyész­tésre szakosították. De hogyan is jel­lemzi az egymást jól kiegészítő ága­zatok fejlődését és eredményeit Ján Selský állattenyésztési főágazatve­­zelő? alakul. Május derekán 12,6 liter volt a napi fejési átlag, pedig csak akkor kezdtük meg a tehenek legeltetését. A múlt év hasonló Időszakához vi­szonyítva a tejtermelés egyedenként 160 literrel nőtt. A baromfitenyésztés szakaszán is igen jó eredményekkel dicsekedhetünk. Összesen 120 ezer tojót tartunk. Egy tojó évi tojáster­melése öt év alatt 242 darabról 272 darabra növekedett. Jércékből — a saját állományunk feltöltése mellett — a járás más mezőgazdasági üze­meinek is eladunk. Tavaly például közel százezer darabot értékesítet­tünk. Brojlorcsirkéből pedig évente 330 ezer darabot adunk a közellá­tásnak. Az ötéves tervidőszak végéig az egyedenkénti tojástermelést 280 darabra, a baromfihústermelést pedig a jelenlegi 730 tonnáról 11 ezer 30 tonnára kívánjuk növelni. ELŐTÉRBEN AZ EMBERI TÉNYEZŐ Legyen akármilyen is a vezetők Igyekezete, az emberek odaadó, he" csületes munkája nélkül nem megy a termelés. Mit tesznek ebben a gaz­daságban a dolgozók érdekében? — erre a kérdésre Lelcýr Mihály agrár­mérnök, a személyzeti osztály veze­tője válaszolt. — Szövetkezetünk a dolgozókról való gondoskodás területén évek óta a járás élvonalába tartozik. Nehéz lenne felsorolni mindent, amit a dol­gozók stabilizálása, élet- és munka­körülményeik javítása, továbbkénzé­­sük érdekében tettünk. Hadd említ­sem csupán a legfontosabbat. A 7. ötéves tervidőszakban egyéni lakás­építésre saját eszközeinkből 493 ezer koronát fordítottunk, 14 lakásegysé­get építettünk fel, s minden telepen szakoklevelet. Egyszóval, szövetke­zetünkben megszűntek a munkaerő­gondok. GAZDÄLKODÄS SZAMOKBAN — Három évvel ezelőtt szövetke­zetünk is csatlakozott a 22 élenjáró mezőgazdasági özem felhívásához a 7 ötéves terv feladatainak teljesíté­sére. Ezt az elhatározásunkat nem­csak hogy sikerrel valóra v áHottuk, hanem több mutatóban túl is teljesí­tettük — mondotta Zsigmond Imre üzemgazdász. — Hadd említsek a számadatok sokaságából legalább né­hányat. A 7. ötéves tervidőszakra előirányzott bruttó mezőgazdasági termelést 8.8 százalékkal, ebből a nö­vénytermesztését 9,3, az állattenyész­tését pedig 8,6 százalékkal túlteljesí­tettük. Az előző ötéves tervidőszak­hoz viszonyítva az össztermelésünk 1.7,7 százalékkal, a munkatermelé­kenység pedig 44,4 százalékkal növe­kedett. A tiszta, nyereséget öt év le­forgásával hét millió koronával nö­veltük. A termelés Jövedelmezősége pedig 2,73 százalékról 9.66 százalékra növekedett. Az utóbbi adat meghökkent. Mikép­pen lehetséges, hogy. egy dinamiku­san fejlődő szövetkezet jövedelmező­sége öt évvel ezelőtt ilyen alacsony volt. ÖTEZER NAÜRAíISZIJNYI PARCELLA — Ehhez tudni kell azt, hogy HruSov szocialista átépítése sak 1980- ban fejeződött be, s ekkor társult szövetkezetünkhöz 1200 hektárnyi te­rületével — vette át a szét Juraj Greiío, az efsz elnöke. — Ez annyit jelent, hogy a semmiből, vagyis egy zöld réten kezdtük el fejlesztését, tetemes beruházásokkal. Hiszen öt­ezer nadrágszíjnyi parcellát kellett feltörni. Az 1981-es év óriási próba­tételt jelentett szövetkezetünk szá­mára. Csak a talajjavítási munkákra, a mezei utak kiépítésére 12 millió koronát fordítottunk. A korszerű üszőnevelő-telep felépítése pedig ez­­idáig 20 millió koronába került. Ez emésztette fel a pénzalapunkat. Sze­rencsére hamar kihevertük a foko­zott anyagi megterhelést. Az utóbbi három év folyamán szövetkezetünk gazdaságilag olyannyira megszilár­a dúlt, hogy elérte nemcsak a nyolc vanas évek gazdasági szintjét, hanem azt túl is szárnyalta. Ez a kétségte­len siker szövetkezetünk valamennyi dolgozója, vezetője és szakembere érdeme, áldozatkész és becsülettel végzett munkájának az eredménye. Nehezen kapaszkodik a kocsi a Hrušov felé vezető kanyargós mere­dek úton. A lanka síkságból hirtelen változik át a táj egyre meredekebb lejtők, fasávokkal átszőtt legelők vi­lágává. Egy hirtelen kanyar után végre elénk tárul az üszőnevelő­­-telep. Bojtos Tibor agrármérnök, a telep fiatal vezetője ismerteit meg bennünket birodalmával. Bár már jócskán járunk a délutánban, Itt szorgos munka folyik. A növendék üszőket készülnek elszállítani a le­gelőre. — A telepen évente 1100 darab üszőt tartunk, ebből hatszáz előhasl üszőt nevelünk fel: 330—350-et el­adásra, a többit pedig saját állomá­nyunk feltöltésére. Az idén az előha­­si üszők számát ezerre szeretnénk növelni. A súlygyarapodás kedvező, napi átlagban 0,71 kiló. Évről évre jobb minőségű állatokat értékesítünk. Míg 1984-ben az értékesítési ár 12 ezer 300 korona körüli volt. jelenleg darabonként ezer koronával többet kapunk. Az üszőtelep még hatéko­nyabbá tétele érdekében a két sza­­badtartású Istállót p legeltetési idényben brojlercsirke nevelésére alakítjuk át. Két turnusban, 80 ezer csirkét hizlalunk itt fel. A telep tartozéka a nagy befogadó­képességű szilázs- és szenázstérség, í valamint a tavaly átadott modern szénatárolő. Épül már azonban egy központi takarmánykeverő részleg és egy mezei trágyatelep. A legelők ta­lajjavítást tovább folytatják. Mire elbúcsúztunk, beesteledett. Véget ért a szövetkezet dolgozóinak egy mozgalmas munkával teli napja, hogy másnap, s az azt követő napo­kon újabb lendülettel vessék bele magukat a szakadatlan, gondokkal,­­szorgalmas munkával, de a jól vég­zett munka örömével telített hétköz­napok körforgásába. Hiszen a magas erkölcsi elismerés kötelez. Annyit őr, amennyi áldozatkész munka, erőfe­szítés, kezdeményezés rejlik a jövő­ben is az eredmények mögött.-• KLAMARCSIK MARIA

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents