Szabad Földműves, 1986. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)
1986-05-31 / 22. szám
1986. május 31. SZARAD FÖI.DMÜVES 5 PÉLDÁS KÖZSÉG a Zsibrica-hegy lábánál A festői szépségű tájat uraié Zsibrica-egy lábánál, a Kopasz dombot félkaréjban körülvevő, ősrégi település Kőién (Koliüany). Csakhogy kopaszságról éppenséggel szó sincs: szorgos emberek e vidéket különböző fafajtákkal telepítették be. A település nevét a helyiek a mocsár szó latin eredetijéből származtatják. Lakosainak száma 18.3G fő pontosan: nagy többségük magyarajkó, akik mindmáig megőrizték elődeik népszokásait, tisztán csengő népdalait. Az általános kultúrának n g vön eveit sének). Am a nemzeti bizottság már az emeleti részbe beköltözött, ahová széles vaslépcsőkön vezet az üt. Az előcsarnokban tablók, melyeken a községfejlesztési eredményeket számszerűen is népszerűsítik. Mi mégsem itt kötünk ki. A községvezetőket fogjuk közre többen is. hogy élőszóval mondják el, miként kezdték öt évvel ezelőtt, milyen módszereket alkalmaztak, meddig jutottak, s melyek azok a gondok, problémák, amelyek enyhítésre, mielőbbi megoldásra várnak?... Példásan gondoskodnak a község nyugdíjasairól nemcsak felkarolják, hanem tovább Is éltetik: eredményesen szerepelnek például a különböző kulturális rendezvényeken, omiért méltán érdemelnek nyilvános elismerést. De újabban más oldalrál is bemutatkoztak a kolóniák. Lerombolták a falnfejlndés megrekedtségének a korlátáit. Az elmaradottsággal való nvílt szembefordnláshoz, a 18(1 fokos fordulat bekövetkeztéhez olyan talpig emberek, közséevezetők kellettek, akik közdőképesek, nem torpannak meg a nehézségek előtt, hanem !egvfirik azokat, amellett friss észiárásúak. Ez más szövegezésben annyit Jelent, hogy a község leenietékosebb vezetői elsődlegesnek a ma követelményeinek és a társadalmi elvárásoknak a teljesítését tekintik. Mind ezen tényezők egyben a honpolgárok jobblétéhez, boldogulásához egyengetik az ntat. S a lakosok, csekély kivételtől eltekintve, azonosultak ezekkel az elvárásokkal, értve a hozzájuk intézett, értelmes szóból. NÖVELNI A MEGTARTÓ ERŐT Igen. a lakosság túlnyomó része megértette, bogv hátat fordítani a szülőföldnek, a fejlődés nem törvényszerű vcleiávója. Még akkor sem. ha a 8 kilométerre levő Nyitrának (Nitra!, ez agrártudomány szlovákiai központiénak, eléggé nagy az „leszívó hatása Mintegy 4П0 an éppen ebben a gyorsan fejlődő városban lelnek megfelelő munka- és kereseti lehetőségre. Tehát a községből való mlndenkénpenl elköltözés — ma már kevésbé Indokolt. Miért? Mert a községvezetők épp a közösségmeglartó erő növelésén fáradoznak, egyrészt az élctkörnveznt lényeges javításával, másrészt új munkahelyek teremtésével ,.. Nos, az utóbbi öt év alatti helyes, céltudatos közséevezctés. az ugyancsak példás településfejlesztési politika, valamint a lakosság öntevékeny, értékteremtő társadalmi munkába való bekapcsolása olvan gyökeres fordulatot eredményezett, amely erkölcsi társadalmi szempontból egyaránt nagyra becsülendő F.s a Szlovák Szocialista Köztársaság kormánya nem is késlekedett a méltó elismeréssel: a 7 ötéves tervidőszakban elért kiváló knzségfeil'esztési eredményekért a Példás község címet adományozta a kolóniáknak, akik mindannyian jogosan lehetnek rá büszkék. A7. EREDMfNYEK Győződjünk csak meg róluk! A többcélú, emeletes épület még friss malterszagot áraszt fteljeseo júliusban adják át majd rendelteié-Befejezés előtt áll az a többcélú létesítmény, amelybe a nemzeti bizottság már beköltözött (Fotó: archív) — Az ötéves programtervük valóra váltása miként sikerült? — kíváncsiskodunk. Bnlkú István hnb-elnök örömmel és megnyugvással válaszol: — Várakozáson felül, 218 százalékra teljesült, ami a beruházásos, valamint a nem beruházásos részt illeti. Ehhez természetesen sok-sok áldozatvállalásra, jó szervezésre és felvilágosító-nevelőmnnkára volt szükség. A legtöbb ilyen munka reánk, községvezetőkre. helyi képviselőkre (30) hárult, s az agitátorokra. A Nemzeti Front helyi szerve ötéves választási programiának a teljesítéséhez és túlszárnyalásához a társadalmi-, tömeg- és szabadidő-szerveretek tagjai is lényegesen hozzájárultak: a szervezett nők, a vnröskeresztesnk, a Csemadok-tagnk, a fiatalok, a sportolók. S ugyancsak jeleskedtek a kertbarátok és az állatbarátok. Itt érdemes megemlíteni, hogy a lakosság társadalmi munkája igen jelentős volt az elmúlt öt évben. Öszszesen 55 ezer 250 óra ledolgozását vállalták — és 74 ezer 304 órányit teljesítettek. Egy lakosra ily módón 45.40 óra jutott. Az öt év alatti öszszes beruházási költségből egy főre pedig 1800 korona esett. Balkó elvtárs konkretizálja a lényegesebb. megvalósított létesítményeket, dolgokat: — Nagyon elmaradott község volt Kólón, ahol borzalmas útviszonyok „uralkodtak“. Olyanok, hogy például mentnkocsival szinte lehetetlen volt megközelíteni ezt a házat, ahonnét a beteget kellett sürgősen kórházba szállítani. Ez különösen az öreg falurészre volt jellemző. Nog, az út 1983- ban elkészült. Az öreg hnb-épiiletet, melyben most mozi üzemel, átépítettük. Nagyon jelentős az a bekötőút, amely megépült, s községünket köti össze Barackúval és Alsómajorral, a két kisebb településsel. Végre megoldódott a posta-probléma: eleddig Zsérébe (Žirany) kellett a postaküldeményekért járni, autóbusszal. A közel 6 millió korona költségráfordítással létesült többcélú épületben nemcsak a posta kap méltú helyet, hanem az üzlethálózat is ezáltal tökéletesebbé, a vásárlás kulturáltabbá válik. Egy nagyobb épületet átalakítottunk óvodává, illetve gyermekotthonná. Megoldottuk a háztartásihnlladék-gyüjtés és -elszállítás problémáját. sőt még a környező falvak lakóinak is nyújtunk ilyen irányú szolgáltatást. SZOLGAI,TATÄS, SZOCIÁLIS GONDOSKODÁS A helyi nemzeti bizottság úgynevezett kisüzemet üzemeltet, különböző szolgáltatások céljából. Ennek van borhélya, fodrásza, kőművesbrigádja, saját tehergépkocsiparkia, a földmunkák végzésére is vállalkozik. Persze, a hnb a szolgáltatások további bővítésével számol: tervezi a lakosság ellátását propán-bután gázpalackokkal. a kertbarátoknak egyéb szolgáltatásokat biztosít Síb. Szükségesnek tartja cgv másndlagos nyersanvagokat begyűjtő helyiség létesítését. — Nagy gondtól mentesültünk azáltal, hogy felszámoltuk a cigánytelepet. Általa megteremtettük az e népréteghez tartozó 58 honpolgárunk emberibb lakásviszonyait — újságolja a hnb-elnök. — Elmondhatjuk: nagyot léptünk előre a szociális gondoskodás területén. Működik községünkben a gondozószolgálat, mely az elmagányosodott, idős, beteg, magatehetetlen embereket látja el A nyugdíjasok részére évente néhányszor kirándulást is lehetővé teszünk Egy kifőzdére lenne szükség: eddig naponta mintegy 3(1—40 ebédet szállítunk az idős embereknek a főiskolai tangazdaság üzemi konyháiéról. Szoe'áüs gondoskodásra évente mintegy 90 ezer koronát fordítunk. A közössépmegtartó erőt oly módon is növelik, hogy évente 8—7 bázteiket kiosztanak, családi ház építése céljából. A cél: a fiatal emberek megtartása, napvobb figve’em fordítása a gyermkekre. Ez utóbbi a család- és gyermekvédelmi albizottság hatáskörébe tartozik. TERVEK. PRORíEMAK, FELADATOK Hogyan szervezik Kplónban a lakosság önfnvékeny társadalmi mnnkáiát? A községet felosztották körzetekre. Az egyes körzetek között verseny folyik. Ily módon könnyebb a feladatok teljesítésére mozgósítás, élénkíthető a társadalmimnnkn-végzés, egyrészt a hangosanbeszélőn. másrészt a helyi képviselőkön, agitátorokon keresztül. — Nagy szükség lesz a továbbiakban is a sok-sok szorgos kézre — mondották a községvezetők —, az áldozatvállalókra. Az ötéves választási programunkban szerepel egy új egészségügyi központ, egy sporttelep építése, létesítése Nyári fürdőtelcp, szabadtéri színpad létesítése, egy tájház berendezése is szerepel a feladataink között. A legfájóbb, megoldatlan problémánk: az ivóvízhiány. Főleg a község felső. Kopasz-domh felőli része szenved hiányt. Az iskola. az óvoda és a lakosok csak úgy jutnak hnzzá, ha megjön a vízszállító ciszterna. Sajnos, ahhoz, hogy a vízvezeték-hálózat megépülhessen, legalább 8 millió korona szükségeltetik... A napkorong ígéretesen lebukott a látóhatár mögé, amikor — a község megszemlélése után — elköszöntünk a kolóniáktól. További eredményes, értékteremtő munkára kötelezi őket a Példás község cím, mint magas erkölcsi-társadalmi elismerés. További jó versenyszellemet, kolóniák! N. KOVÁCS ISTVÁN A fóliasátrak alatt is szükség van minden dolgos kézre (Kalita Gábor illusztrációs felvétele] Szereosfcodás a kertészetilen Tavaszi záporként hullanak a lecsapódott pára cseppiei a fóliasátorról — egyenesen a karfiol palánták közt szorgoskodó asszonyok nyakába. Szürke, borongás az égbolt odakinn, de akik benn vannak, örülnek neki. ASSZONYOK PANASZA A fóliasátor alatt Kovács Erzsébet, Kiss Erzsébet, Bodnár Erzsébet, Pásztor Anna, Ignác Erzsébet, Kontra Jolán, Völgyházi Margit és Jakab Jolán a karfiol harmadik kapálását végzi. — Иa kisüt a nap, olyan meleg van itt, hogy majd megfőlünk — magyarázzák. látszólag nincs nehéz dolguk, hiszen „csak" kapálniuk kell. — Most már azért Jobb — hajtogatja Jakab Jolán —, mért nem fázunk. De március elején, amíg felállítottuk a huszonhat sátrat és előkészítettük a talajt, sokat fagyoskodtunk. Jeges volt a föld, alig bírtuk feltörni... Az asszonyok a Nagykaposl /Veľké KapuSanuj Egységes Földműves-szövetkezet ortópartl zöldségkertészetében nem a munka, hanem az időjárás miatt bosszankodnak. Egy másik sátor alatt Mincsi'c Erzsébet és Dócs Gizella a papnkapalántákat locsolja. Nem nehéz munka, csak tartant kell a gumicsövet az ágyások fölött. — A „locsolás" c&ak látszatra könnyű munka — valila Dócs Gizella. — Nagyon odo kell figyelni, hogy a vízsugár kárt ne tegyen a zsenge palántákban. No meg fárasztó is, hiszen tizenkét fólia alatt nevelünk palántát, locsolni pedig mindennap kell. Balogh Árpád a zöldségkertészet mindenese. — Sosem válogattam a munkában, mindig azt csináltam, amivel éppen megbíztak. Szeretem a pontos munkát. Lakatosmunkát, villanyszerelést végzek, szóval valójában karbantartó vagyok Itt, s ha kell, traktorosként is dolgozom. Balogh Árpád elmondta még azt is, nagyon sok a tennivalójuk. Hogy lefaragják a lemaradást a kertészetben, naponta tíz órát Is dolgoznak. Szmetko György traktoros a TP-4-es ültetővel bajlódik. — Egy csavart, kellett meghúznom, de már mehetünk Is — mondja. — Ezt az ültetőt átalakítottuk hatsorossá, így nagyobb teljesítményt tudunk elérni vele. Az ültetőn Ladzson Magda, Tóth Piroska, Stefán Mária, Bölcsházi Mária, Dupály Erzsébet és Dzurko Teréz. Valamennyiüknek szaporán jár a kezük, hiszen minden egyes palántát meg kell fogniuk. Az ültető nyomában Talpas Ilona, Simko Mária, Matyi Margit, Sarkadi Jolán, Csizmár Ilona és Váradi Katalin a kiültetett palántákat igazítják és a hiányzókat pótolják. Az egész folyamat szalagmunka, mert a kiültetett területen azon nyomban Tóth József, Köteles Arpád, valamint traktorosként Tóth Péter az öntözéshez a csöveket szerelik. Itt találjuk Fekete Ferenc kertészmérnököt, a kertészet vezetőjét, valamint Éles János csoportvezetőt. Mondom nekik, hogy az asszonyok panaszkodnak az Időjárás viszontagságaira. — A panasz fogósnak tűnik, amit, sajnos, orvosolni ml nem tudunk — szalad ráncba Fekete Ferenc kertészmérnök homloka, akinek egyébként is elég gondja van ezekben a hetekben. • Bizony alaposan próbára tette a szokatlanul hosszú tél a kertészet dolgozóit. Nem szólva arról, hogy a tavaszi fagyok miatt elég későn kezdhették a szántóföldi munkákat. Am ahogyan látom, behozták a kéthárom hetes . lemaradást, ami a fó szervezés egyik bizonyítéka. — Az idén 55 hektáron kertészkedünk — tájékoztat Éles János csoportvezető. — A pénzügyi tervünk 2 millió 813 ezer koronát irányoz elő... — A palántaklneveléshez időben hozzáláttunk, aminek meg is van a látszata, hiszen a korai káposzta és a korai karfiol szépen fejlődik, sőt, nagyon jól sikerült a nyári káposzta és a karfiol is. A korai ültetvények jól bírták a mínusz négyfokos hideget — toldotta meg a főkertész, majd hozzátette: — A fóliák fűtésére anynyit költöttünk, mint máskor. Ha mindent összeszámolunk, akkor néhány ezer korona értékű fűtőolajat is sikerült megtakarítanunk, mert az idén négy fóliával többet fűtöttünk, mint tavaly. A fóliák alatt valóban szépek a növényzetek. Éles János csoportvezető némi büszkeséggel mondja: — Négy fólia alatt paradicsom van kiültetve, három alatt karfiol és kettő alatt paprika. A paradicsompalántát a nagykaposi üvegházból kaptuk, nagyon jól jártunk ezzel a segítséggel — sóhajt a fűkertész, s tekintete elégedetten megpihen a virágzó növényzeten. SÜRGET AZ IDŐ — Nem nagyon van Idő még ebédelni sem — mondja Kacsmárik Miklós traktoros, aki a K-700-as gépével a talaj-előkészítést végzi. — Tavaly ilyenkor már készen voltam a talaj> -előkészítéssel. Az Idén nagyon rossz volt a kezdet, rengeteget késtünk. Ez a sáros, dombos föld bizony megficánkoUat. Minden reggel hatkor kezdek. Feltöltöm a gépet üzemanyaggal, majd megyek, ahová külaenek. Este nyolcig dolaozum. lit rövidesen végzek a munkával — és utána rövidhullámú adón kapom az utasítást. Naponta 35 hektár teljesítményt érek el, azt hiszem, ez nem tébecsülendő. — Erre a helyre paprikát ültetünk — toldja meg a traktoros szagait Fekete Ferenc főkertész. Az idén 20 hektáron termesztünk paprikát, 7 hektáron paradicsomot, 13 hektáron zellert, 7 hektáron téli káposztát. Sajnos, kevés a munkaerőnk. Az 55 hektáros kertészethez 30 asszonyunk van, közülük naponta huszonketten dolgoznak, és van tizenkét férfi dolgozónk. Különben a munkásokat tíz , községből autóbusszal hordjuk a munkahelyre és haza. A szociális körülmények jók, van itt melegvizes zuhanyozó, étterem... — El ne felejtsd elmondani szól közbe Éles János —, hogy 60—70 éves idős asszonyok dolgoznák többnyire a kertészetben, igaz, olykor segítenek a mezőgazdasági iskolák tanulói és a betakarításnál a gimnazisták, az alapiskolások és az ipari üzemek dolgozót is főnnek segíteni. Befejezésül szeretném elmondani, hogy a néhány órás látogatásom alatt meggyőződtem arról, hogy a nagykadosí szövetkezet zöldségkertészetének dolgozót mindent megtesznek annak érdekében, hogy ellássák friss vitaminnal a fogyasztókat. Szorgalmasan dolgoznak, hogy áruik minél hamarabb az üzletekbe kerüljenek. Illés Bertalan