Szabad Földműves, 1986. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)

1986-05-31 / 22. szám

6 SZABAD FÖLDMŰVES 1986. május 31. 4- Écsi Ilona iskolaigazgató minden tagnál nagyjából egyformán növekszik a „rut'n“. nem kell állan­dóan pótolni a kimaradókat. Na és persze, az osztálv összetartó közös­ségi szelleme is megnyilvánul. Pró­bálni egyébként októberben kezdtük a darabot, heti egy alkalommal. Weö­res Sándor meséje eredetileg bábjáték formájában íródott, én dolgoztam át ..élő“ színpadra. Versek is vannak benne, ezeket megzenésítettük. A ke­rületi döntőn á bíráló bizottság hiá­nyolta a zenekíséretet, azóta ezt is megoldottuk: szereztünk egv köcsög­­dudát. amelv valóban ..felhozta“ egv k's^é az egészet. ® Hogyan folyik le egy átlagos próba? — Elsősorban is azt kell szem előtt tartani Itogv gyerekekkel dolgozunk. Ezért először ..fel kell öTíet hangol­ni“. kedvet csinálni a komolyabb munkához, amit maga a darab tanu­lása, csiszolása <elent. Én különböző játékokkal kezdem közben szinte észrevétlenül beiktatok néhány léező­­pvakorlatot. maid ..szabad foglalko­zás“ következik olvan formában, hoev megkérem őket: most ti adjatok ötleteket, hoev mit fogunk csinálni! Persze, ezt ideiében kell abbahagyni, hoev iüssön még energia a tulajdon­képpeni próbára. Ekkor már ott ült velünk az iskola igazgatója. Ecsi Ilona is. aki most szintén bekapcsolódott a beszélgetés­be: — El kell mondanom hogv mind­nyájan büszkék vagyunk a „Csirip“­­re. Létezése óta az első számú repre­zentánsa az iskola kulturális életé­nek. biztos siker záloga a különféle kultúrrendezvénveken. akár az isko­lában. akár a községben., akár annak — vagy akár az ország — haíárain túl. Ez utóbbit azért teszem hozzá, mert felléptek már Magyarországon is. a gvőrszentiványi alapiskolában, amellyel hosszú ideje baráti kapcso­latot tartunk fenn. 9 Talán most időszerű, hogy né­hány mondat erejéig visszapillant­sunk a múltba. Mikor is alakult tu­lajdonképpen a csoport? Ismét Szikhart Zsuzsa válaszol: — Ezerkilencszázhetvenkettöben — azóta folyamatosan működünk — ál­landóan meg-megújulva. cserélődve természetesen, de hát ezt egv iskolai csoport esetében nem kell külön ma­gyaráznom. Volt úgv hogv egv-egv ..garnitúrát“ nyolcadikig-kilencedikig is elvittem, de ilyenkor aztán megint a nulláról kell kezdeni, ezért jobb a folyamatos feltöltés, megújítás. Ezzel a társasággal elsőben kezdtem fog­lalkozni. az idei Duna Menti Tavasz lesz tehát számukra a ..tűzkereszt­ség“. Még annyit tennék hozzá, hogv a csoport volt tagjai közül ma többen a Csiri-blri felnőtt kisszínpad t-agiai, amelyet szintén én irányítok; úgv látszik tehát, hogv sikerült megszeret­tetni velük a színjátszást. 9 Egv színjátszó csoport munká­jához nem elég a lelkesedés. Kosztü­mök, jelmezek, díszletek kellenek, nlvknr utazni kell. autóbuszra van szükség ... — Ez valóban így van. s ezen á téren felbecsülhetetlen segítséget ka­punk a szülőktől, illetve a helyi Cseh­­szlovák-Szoviet Barátság Efsz-től. A szülők, látván az eredményeket, és gyermekeik lelkesedését a színjátszás iránt, készségesen vállal iák a jelme­zek. kosztümök elkészítését. A ..ko­molyabb“ kiadásokat illetően — dísz­letek beszerzése vagy készítése, utaz­tatás stb. — pedig telies mértékben számíthatunk a szövetkezet segítségé­re. Érdekességként hozzátenném, hogv Gútára (Kolárovol a kerületi ver­senyre például hét „személvautónvi“ szülő kísért el bennünket... la. és ha már a segítségről van szó. nem hagyhatom említés nélkül Soóky Ka­talin pionírvezetőt. na és természe­tesen Csölle Ilona kolléganőm is be­segít. 9 Végezetül álljon itt a legilleté­­kesebhek — a szereplők — közül né­hány név... — Ettől kicsit tartok, mert tudia, miiven a gverek: rosszul esik neki, ha pont ő marad ki ... Mind a hu­szonkettőt pedig mégsem sorolhatom fel. Talán akik a leginkább megér­demlik: Kurtas Mónika. Vendégh Zo­li. Vendégh Zsolt, Kovács Kriszta. Sá­­ra: Gabi. Németh Klaudia... 9 Valamennviiiknek és társaiknak is üzenem: Sok sikert Dunaszerdahe­­lyen! És természetesen Önnek is ugyanezt kívánom! VASS GYULA (A szerző felvételei)-f- A próba két mozzanata a „Duna Mentin...“ Akisbíró néhányszor erőteljesen rávert a nyakában lógó dobra, aztán — kissé vékony hangon ugyan, de fontosságának tudatában — elszavalta a mondókáját. a tőle telhető legharsánvabban: „Közhírré tétetik, hogy a falu egész népe a bíró háza elé kéretik!...“ „A falu egész népe“, a peckes kis­­blrót ,is beleértve, pedig ez esetben nem volt más. mint a Hrnbnhovói Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola Csip-csirip gvermekszínpadának tizen­­egynéhánv tagta. Azok. akik Szikhart Zsuzsa pedagógus vezetése alatt. Weöres Sándor »Csalóka Péter« című meséiének átdolgozásával néhány nap múlva ott lesznek legiobb gyermek­színjátszóink. bábcsoportiaink. vers- és prózamondóink országos sereg­szemléjén. a XI. Duna Menti Tava­szon. Bár a fenti bevezetőből úgv tűnhet, hogv épnen próba közben si­került őket meglepnem, ez nem egé­szen ígv volt: sőt. örülhettem annak, hogv legalább egv rögtönzött- ..cson­ka próba“ összejött a kedvemért, A gyerekek ugyanis már énnen a tágas iskolaudvaron szaporázták a léptei­ket hazafelé, már amennyire egv harmadikos apróság szaporázni tud­ja. a haiókoffernvi iskolatáska súlva alatt. Ma .,szabadnapjuk“ volt. ennek ellenére mégis lelkesen fordullak vissza, amikor a tanító néni. jövete­lem céljáról értesülve, utánuk kia­bált: — Gyerekek, gvertek vissza, soron kívüli próba! Persze, ez a próba, mint már emlí­tettem, inkább csak afféle imitáció volt. hiszen a szereplőknek legalább a fele ekkor már iavában kanalazta - otthon az ebédet, vagv kétkerekű tál­tosán nvargalászott az-utcán. Az ott­­maradottak viszont készségesen fu­tottak a díszletekért, s nem telt bele egv perc sem. már állt a bíró házá­nak kerítése. Akárki láthatta, hogy itt még ígv, csonkán is egv összeszo­kott „csapat“ dolgozik: mindenki azonnal tudta, hová kell állnia, mit kell kézbe vennie, egyszóval, a dolog „ment“. — Gyerekek, onnan kezdjük, ami­kor a kisbíró beiön jobbról — adja ki az utasítást Szikhart Zsuzsa, aztán, már nem szól, nincs is szükség rá, csak árgus szemmel figyeli csemetéit. Én sem zavarom a próbát, csak jól­eső érzéssel nézem, amint a gyere­kek — a kezdeti megilletődést levet­kőzve — fokozatosan "oldódnak fel egvre jobban a játékban. Igen. „megv“ ez a darab, állapítom meg úira. ígv játszani csak akkor lehet... „Elég lesz?“ — int felém a szemé­vel kérdőn e vezetőiük s én bólintok Persze hogy elég. Szikhartné leállít­ja a próbát — jól van. gyerekek! —, és felszólítja őket. hogv rakják a he­lyükre a díszleteket. Miközben sü­­rögnek-forognak. odalépek hozzájuk: 9 Gyerekek, számítottatok rá. hngv a kerületi versenyen ti lesztek az elsők, és továbbjuttok az országos döntőbe? Megtorpannak, és hökkenten néz­nek rám. Országos döntő?. Kerületi + Szikhart Zsuzsa, a „Csirip“ vezetője verseny? Továbbjutás? Mi látszani mentünk oda! Nem volt túl okos kér­dés. korholom magam gondolatban, köszörüljük ki gyorsan! Megkérdez­tem hát: 9 És mit gondoltok, hányadikuk lesztek Dunaszerdahelven? Erre már felragyognak a szemek, és kórusban cseng a válasz: — Elsők! S minthogy ezzel minden lényege­set megbeszéltünk, máris eliramod­­nak. bábostól-ielmezestől-díszletestől a szertár irányába. Hiába, mosolyo­don! el magamban, evés közben iön meg az étvágy ... * * ■ — Hát, az idén mi is ott leszünk — mondja Szikhart Zsuzsa, immár az igazgatóhelyettesi iroda kellemes hű­vösében miután a rögtönzött bemu­tató utolsó к-s szereplője is elkö­szönt. hangos „Česť nrácil“-val. — illetve helyesebb, ha inkább úgy mondom hogv ismét ott leszünk Ed­dig ugyanis már kétszer sikerült el­jutnunk a dunaszerdahelvi (Dunajská Streda) országos döntőbe: először 1977-ben, amikor a zsűri különdíját, a gyermekzsűri dijai és a legjobb rendezésért iáró díjat kaptuk, másod­szor pedig 1982-ben. amikor a szín­látszó csoportok kategóriájában a 3. helven végeztünk. Tavaly is ió rajtot vettünk: elsők lettünk a járási ver­senyen. de aztán sajnos, nem jutot­tunk tovább. A helyzet ugyanis úgv hozta, hogy műsorunkat a reggeli órákban, az üres kullúrházban vol­tunk kénytelenek bemutatni a válo­gató bizottságnak. Hogy az ilven kö­rülmények hogyan hatnak a gyerme­kek teliesftménvérR s ezen keresztül az előadás egészére, azt gondolom nem kell külön hangsúlyoznom. An­nál jobban sajnáljuk mivet ezáltal éppen a jubileumi. X. Duna Menti Tavaszon való részvételtől estünk el. 9 Most viszont ismét ott lesznek az országos döntőben mégpedig ha jól látom, egv meglehetősen egvívású társasággal . . . — Nem csal a szeme, a gyerekek valóban egykorúnk már ..iskolai ér­telemben“ persze: valamennyien har­madikosok. Összesen huszonkotten látszanak a darabban, ebből tizen­­kileneen az én osztályomból, hárman ned’g a „párhuzamos“ harmadikból. Csölle Unna kolléganőm osztályából. Tőlem egyébként majdnem százszáza­lékos a részvétel, aki kimaradt, jó­szerivel büntetésből ... 9 Milyen előnyökkel és hátrányok­kal iár ez az „egvkorúság“ egv gyer­mek színjátszócsnpnrt esetében? — A hátrányokkal kezdeném, bár előrebocsátom, hogv előnye több van. Hátrányos abból a szempontból, hogv már lľárom-négv év terjedelmű „kor­­választék“ is sokat, segíthet némely figura minél hitelesebb megformálá­sában. Előnye viszont — és nagy elő­nye! — a szervezés, a próbák idö­­nontiának könnyű összehangolása, hiszen gyakorlatilag egyetlen osztály­ról van szó. 'Egv időben lehet meg­kezdeni a foglalkozást a csoporttal. Fekete-fehér TÖTHPÄL GYULA FOTŰKIALLITAsA Tóthpál Gyula képeinek válogatá­sát és bemutatását, az igényesség és a teliességre törekvés jellemzi. A mű­vész eddigi munkájának mintegy ke­resztmetszetét nyújtotta át a nagy­­közönségnek a Dióspatonyi IOrechová Potôííl Művelődési Házban. A csalló­közi község vezetősége adósságot törlesztett azzal a nemes gesztussal, hogy otthont adott Tóthpál gyűjtemé­nyes tárlatának. Tudni kell: a neve­zett művész ugyan a Latorca-Ung- Bodrog közéről származik, de a Csal­lóköz szerelmese. e táj a múzsája. A képanyag fölött, ami a Dióspa­tonyi Művelődési Házben májusban volt megtekinthető, a helyi Barátsáq Egységes Földműves-szövetkezet vál­lalt védnökséget. Mostanában, a fotográfia iránti fo­kozott érdeklődés nem csupán hazai, hanem világfelenség. Ogy vélem, ez abból táplálkozik, hogy a ió fotó in­­formációgazdag, világos és közérthe­tő, ami. valliuk be. nem minden mű­vészeti irányzatról mondható el. A kiállított 70—72 fekete-fehér föl­vétel egyúttal alkotójuk ars poeticá­járól is vall. Tóthpál nagy erénye a valósághűség: az. hogy nem minden­áron a ..szépségre“ törekszik. Fotói mentesek a rafinált, hatáskeltö, de lélektelen, fény- és műtermi manipu­lációktól. Képei szociális ihletésűek. Viszonylag sok tekintetben komorak, ám mindig elkötelezettek. Az élet ár­nyas oldalára is rá-ráterelik a figyel­met. Kendőzetlenül láttatják a szülő­föld életét, a munkát la verejtéket isi, az alkotást, a magányt egyaránt. Gyakran Valinak az öregek minden­napjairól, beleértve a korral járó el­esel tséqet is. A gyermekek is sokszor lencsevégre kerültek. Képletesen: a reggel és az alkony, azaz az életük hajnalán és alkonyán álló emberek szakadatlan váltakozása ... A kiállítás anyagát úgynevezett cik­lusok szerint csoportosították. így egészében véve harmóniát adó egy­ségbe fogták a léniában, kifejezés­­módban eqymástói távol esd felensé­­geket. Nem bocsátkozom a képanyag értékbesorolásába, azonban egyik-má­sik felvétel mindenképpen megemlí­tendő, mint pl. a kiállítás címét adó Elementáris szimmetria. Ez az „elka­pott“ pillanat fölvétel arányosságával, élet igenlésével, realizmusával tűnik ki. Az előbbi ellenkezője a Valami megmarad (A villanás kézjegyei cik­lusbólI: sötét, zárt ajtó. amely mel­lett a fehér falhoz támasztott, s már kiszolgált seprű önmagáért beszél. képviseletében, eljött Varga Zoltán, a dunaszerdahelyi fDunajská Streda) járási pártbizottsáq dolgozója, Tóth Zoltán agrármérnök, a helyi efsz el­nöke, Lelkes Vince hnb-elnök, Mag Gyula, a Csallóközi Múzeum igazga­tója és sokan mások. A megnyitót ünnepélyesebbé tevő műsort a Diós­­patonyí Magyar Tanítási Nyelvű Alap­iskola diákjai adták. Л hivatalos aktus után a tárlat véd­nöksége rögtönzött kerekasztal-be­­szélgetésre hívta meg a ,küldötteket és a vendégeket, ahoi azok kötetlenül szóllak a látottakról. Elismerően mél­tatták Tóthpál művészetét, és hangot adtak annak■ az óhajnak, hogy az eh­hez hasonló eseményekre mind na­gyobb sziikséq van a szocialista kul­túra terjesztése érdekében. Bár Tóthpál Gyulát a hazai magyar nyelvű sajtó révén jobbára ismerjük, egykét önvallomásszerü gondolata mindenképpen ide kívánkozik: „Talán kamasz voitam, olPsó-lencsés kazettá­val surrantam az érthetetlen nagyok közé, csak most döbbenek rá, hogy kattintáskor a szemem is villant. Ak­kor még gyerekesen szerettem a mo­solyt, most már a ránc-redöket Is... Fotóim sok helyütt napvilágot láttak. a Sikeres kiállításom volt Prágában, я utána pedig ezüstérmet kaptam a =5 berlini jotó-világki állít ásón .. •a Tóthpál kiállítása tanulságos, érté­st két ad a nézőnek, van mit belőle ha­­а zavinni... Érdemes megtekinteni! ■ Csiba Géza A Diadalkapu a gyermek bámulatos világa, az Árnyékemlékek között cí­mű jotó pedig a magányt, a tovatűnő ifjúság keserűségét villantja főt. De­kát hadd szóljon erről Ginzery Árpád verse: „Esti tarlók ,halk álmában I ring szemed vissza a múltba.“ (Egyéb­ként Ginzery költeményei kerültek a katalógus-képek alá.) Tóthpál portréi közül mélyen kifejező Emil Boleslav Lukáé arcmása, valamint Rácz Oli­véré. Zirig Árpádot „verscsinálás“ közben lepte meg, miközben a kislá­nya kotnyeleskedik mellette. A to­vábbiakban gyönyörű tájélményt nyújt a Bodrogköz a Bodrogköz II. Sú­lyos gondolatot ébreszt a Sors. A hű­ség gyökerei, az Anyai szeretet, az Iránytű héíkl. A Tétovázók töprengése megillető. A kiállítást Hajdú László, a műve­lődési otthon vezetője nyitotta meg. Az ünnepi beszédet Koncsol László tartotta. A párt- és állami szervek

Next

/
Thumbnails
Contents