Szabad Földműves, 1986. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)
1986-05-31 / 22. szám
6 SZABAD FÖLDMŰVES 1986. május 31. 4- Écsi Ilona iskolaigazgató minden tagnál nagyjából egyformán növekszik a „rut'n“. nem kell állandóan pótolni a kimaradókat. Na és persze, az osztálv összetartó közösségi szelleme is megnyilvánul. Próbálni egyébként októberben kezdtük a darabot, heti egy alkalommal. Weöres Sándor meséje eredetileg bábjáték formájában íródott, én dolgoztam át ..élő“ színpadra. Versek is vannak benne, ezeket megzenésítettük. A kerületi döntőn á bíráló bizottság hiányolta a zenekíséretet, azóta ezt is megoldottuk: szereztünk egv köcsögdudát. amelv valóban ..felhozta“ egv k's^é az egészet. ® Hogyan folyik le egy átlagos próba? — Elsősorban is azt kell szem előtt tartani Itogv gyerekekkel dolgozunk. Ezért először ..fel kell öTíet hangolni“. kedvet csinálni a komolyabb munkához, amit maga a darab tanulása, csiszolása <elent. Én különböző játékokkal kezdem közben szinte észrevétlenül beiktatok néhány léezőpvakorlatot. maid ..szabad foglalkozás“ következik olvan formában, hoev megkérem őket: most ti adjatok ötleteket, hoev mit fogunk csinálni! Persze, ezt ideiében kell abbahagyni, hoev iüssön még energia a tulajdonképpeni próbára. Ekkor már ott ült velünk az iskola igazgatója. Ecsi Ilona is. aki most szintén bekapcsolódott a beszélgetésbe: — El kell mondanom hogv mindnyájan büszkék vagyunk a „Csirip“re. Létezése óta az első számú reprezentánsa az iskola kulturális életének. biztos siker záloga a különféle kultúrrendezvénveken. akár az iskolában. akár a községben., akár annak — vagy akár az ország — haíárain túl. Ez utóbbit azért teszem hozzá, mert felléptek már Magyarországon is. a gvőrszentiványi alapiskolában, amellyel hosszú ideje baráti kapcsolatot tartunk fenn. 9 Talán most időszerű, hogy néhány mondat erejéig visszapillantsunk a múltba. Mikor is alakult tulajdonképpen a csoport? Ismét Szikhart Zsuzsa válaszol: — Ezerkilencszázhetvenkettöben — azóta folyamatosan működünk — állandóan meg-megújulva. cserélődve természetesen, de hát ezt egv iskolai csoport esetében nem kell külön magyaráznom. Volt úgv hogv egv-egv ..garnitúrát“ nyolcadikig-kilencedikig is elvittem, de ilyenkor aztán megint a nulláról kell kezdeni, ezért jobb a folyamatos feltöltés, megújítás. Ezzel a társasággal elsőben kezdtem foglalkozni. az idei Duna Menti Tavasz lesz tehát számukra a ..tűzkeresztség“. Még annyit tennék hozzá, hogv a csoport volt tagjai közül ma többen a Csiri-blri felnőtt kisszínpad t-agiai, amelyet szintén én irányítok; úgv látszik tehát, hogv sikerült megszerettetni velük a színjátszást. 9 Egv színjátszó csoport munkájához nem elég a lelkesedés. Kosztümök, jelmezek, díszletek kellenek, nlvknr utazni kell. autóbuszra van szükség ... — Ez valóban így van. s ezen á téren felbecsülhetetlen segítséget kapunk a szülőktől, illetve a helyi Csehszlovák-Szoviet Barátság Efsz-től. A szülők, látván az eredményeket, és gyermekeik lelkesedését a színjátszás iránt, készségesen vállal iák a jelmezek. kosztümök elkészítését. A ..komolyabb“ kiadásokat illetően — díszletek beszerzése vagy készítése, utaztatás stb. — pedig telies mértékben számíthatunk a szövetkezet segítségére. Érdekességként hozzátenném, hogv Gútára (Kolárovol a kerületi versenyre például hét „személvautónvi“ szülő kísért el bennünket... la. és ha már a segítségről van szó. nem hagyhatom említés nélkül Soóky Katalin pionírvezetőt. na és természetesen Csölle Ilona kolléganőm is besegít. 9 Végezetül álljon itt a legilletékesebhek — a szereplők — közül néhány név... — Ettől kicsit tartok, mert tudia, miiven a gverek: rosszul esik neki, ha pont ő marad ki ... Mind a huszonkettőt pedig mégsem sorolhatom fel. Talán akik a leginkább megérdemlik: Kurtas Mónika. Vendégh Zoli. Vendégh Zsolt, Kovács Kriszta. Sára: Gabi. Németh Klaudia... 9 Valamennviiiknek és társaiknak is üzenem: Sok sikert Dunaszerdahelyen! És természetesen Önnek is ugyanezt kívánom! VASS GYULA (A szerző felvételei)-f- A próba két mozzanata a „Duna Mentin...“ Akisbíró néhányszor erőteljesen rávert a nyakában lógó dobra, aztán — kissé vékony hangon ugyan, de fontosságának tudatában — elszavalta a mondókáját. a tőle telhető legharsánvabban: „Közhírré tétetik, hogy a falu egész népe a bíró háza elé kéretik!...“ „A falu egész népe“, a peckes kisblrót ,is beleértve, pedig ez esetben nem volt más. mint a Hrnbnhovói Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola Csip-csirip gvermekszínpadának tizenegynéhánv tagta. Azok. akik Szikhart Zsuzsa pedagógus vezetése alatt. Weöres Sándor »Csalóka Péter« című meséiének átdolgozásával néhány nap múlva ott lesznek legiobb gyermekszínjátszóink. bábcsoportiaink. vers- és prózamondóink országos seregszemléjén. a XI. Duna Menti Tavaszon. Bár a fenti bevezetőből úgv tűnhet, hogv épnen próba közben sikerült őket meglepnem, ez nem egészen ígv volt: sőt. örülhettem annak, hogv legalább egv rögtönzött- ..csonka próba“ összejött a kedvemért, A gyerekek ugyanis már énnen a tágas iskolaudvaron szaporázták a lépteiket hazafelé, már amennyire egv harmadikos apróság szaporázni tudja. a haiókoffernvi iskolatáska súlva alatt. Ma .,szabadnapjuk“ volt. ennek ellenére mégis lelkesen fordullak vissza, amikor a tanító néni. jövetelem céljáról értesülve, utánuk kiabált: — Gyerekek, gvertek vissza, soron kívüli próba! Persze, ez a próba, mint már említettem, inkább csak afféle imitáció volt. hiszen a szereplőknek legalább a fele ekkor már iavában kanalazta - otthon az ebédet, vagv kétkerekű táltosán nvargalászott az-utcán. Az ottmaradottak viszont készségesen futottak a díszletekért, s nem telt bele egv perc sem. már állt a bíró házának kerítése. Akárki láthatta, hogy itt még ígv, csonkán is egv összeszokott „csapat“ dolgozik: mindenki azonnal tudta, hová kell állnia, mit kell kézbe vennie, egyszóval, a dolog „ment“. — Gyerekek, onnan kezdjük, amikor a kisbíró beiön jobbról — adja ki az utasítást Szikhart Zsuzsa, aztán, már nem szól, nincs is szükség rá, csak árgus szemmel figyeli csemetéit. Én sem zavarom a próbát, csak jóleső érzéssel nézem, amint a gyerekek — a kezdeti megilletődést levetkőzve — fokozatosan "oldódnak fel egvre jobban a játékban. Igen. „megv“ ez a darab, állapítom meg úira. ígv játszani csak akkor lehet... „Elég lesz?“ — int felém a szemével kérdőn e vezetőiük s én bólintok Persze hogy elég. Szikhartné leállítja a próbát — jól van. gyerekek! —, és felszólítja őket. hogv rakják a helyükre a díszleteket. Miközben sürögnek-forognak. odalépek hozzájuk: 9 Gyerekek, számítottatok rá. hngv a kerületi versenyen ti lesztek az elsők, és továbbjuttok az országos döntőbe? Megtorpannak, és hökkenten néznek rám. Országos döntő?. Kerületi + Szikhart Zsuzsa, a „Csirip“ vezetője verseny? Továbbjutás? Mi látszani mentünk oda! Nem volt túl okos kérdés. korholom magam gondolatban, köszörüljük ki gyorsan! Megkérdeztem hát: 9 És mit gondoltok, hányadikuk lesztek Dunaszerdahelven? Erre már felragyognak a szemek, és kórusban cseng a válasz: — Elsők! S minthogy ezzel minden lényegeset megbeszéltünk, máris eliramodnak. bábostól-ielmezestől-díszletestől a szertár irányába. Hiába, mosolyodon! el magamban, evés közben iön meg az étvágy ... * * ■ — Hát, az idén mi is ott leszünk — mondja Szikhart Zsuzsa, immár az igazgatóhelyettesi iroda kellemes hűvösében miután a rögtönzött bemutató utolsó к-s szereplője is elköszönt. hangos „Česť nrácil“-val. — illetve helyesebb, ha inkább úgy mondom hogv ismét ott leszünk Eddig ugyanis már kétszer sikerült eljutnunk a dunaszerdahelvi (Dunajská Streda) országos döntőbe: először 1977-ben, amikor a zsűri különdíját, a gyermekzsűri dijai és a legjobb rendezésért iáró díjat kaptuk, másodszor pedig 1982-ben. amikor a színlátszó csoportok kategóriájában a 3. helven végeztünk. Tavaly is ió rajtot vettünk: elsők lettünk a járási versenyen. de aztán sajnos, nem jutottunk tovább. A helyzet ugyanis úgv hozta, hogy műsorunkat a reggeli órákban, az üres kullúrházban voltunk kénytelenek bemutatni a válogató bizottságnak. Hogy az ilven körülmények hogyan hatnak a gyermekek teliesftménvérR s ezen keresztül az előadás egészére, azt gondolom nem kell külön hangsúlyoznom. Annál jobban sajnáljuk mivet ezáltal éppen a jubileumi. X. Duna Menti Tavaszon való részvételtől estünk el. 9 Most viszont ismét ott lesznek az országos döntőben mégpedig ha jól látom, egv meglehetősen egvívású társasággal . . . — Nem csal a szeme, a gyerekek valóban egykorúnk már ..iskolai értelemben“ persze: valamennyien harmadikosok. Összesen huszonkotten látszanak a darabban, ebből tizenkileneen az én osztályomból, hárman ned’g a „párhuzamos“ harmadikból. Csölle Unna kolléganőm osztályából. Tőlem egyébként majdnem százszázalékos a részvétel, aki kimaradt, jószerivel büntetésből ... 9 Milyen előnyökkel és hátrányokkal iár ez az „egvkorúság“ egv gyermek színjátszócsnpnrt esetében? — A hátrányokkal kezdeném, bár előrebocsátom, hogv előnye több van. Hátrányos abból a szempontból, hogv már lľárom-négv év terjedelmű „korválaszték“ is sokat, segíthet némely figura minél hitelesebb megformálásában. Előnye viszont — és nagy előnye! — a szervezés, a próbák idönontiának könnyű összehangolása, hiszen gyakorlatilag egyetlen osztályról van szó. 'Egv időben lehet megkezdeni a foglalkozást a csoporttal. Fekete-fehér TÖTHPÄL GYULA FOTŰKIALLITAsA Tóthpál Gyula képeinek válogatását és bemutatását, az igényesség és a teliességre törekvés jellemzi. A művész eddigi munkájának mintegy keresztmetszetét nyújtotta át a nagyközönségnek a Dióspatonyi IOrechová Potôííl Művelődési Házban. A csallóközi község vezetősége adósságot törlesztett azzal a nemes gesztussal, hogy otthont adott Tóthpál gyűjteményes tárlatának. Tudni kell: a nevezett művész ugyan a Latorca-Ung- Bodrog közéről származik, de a Csallóköz szerelmese. e táj a múzsája. A képanyag fölött, ami a Dióspatonyi Művelődési Házben májusban volt megtekinthető, a helyi Barátsáq Egységes Földműves-szövetkezet vállalt védnökséget. Mostanában, a fotográfia iránti fokozott érdeklődés nem csupán hazai, hanem világfelenség. Ogy vélem, ez abból táplálkozik, hogy a ió fotó információgazdag, világos és közérthető, ami. valliuk be. nem minden művészeti irányzatról mondható el. A kiállított 70—72 fekete-fehér fölvétel egyúttal alkotójuk ars poeticájáról is vall. Tóthpál nagy erénye a valósághűség: az. hogy nem mindenáron a ..szépségre“ törekszik. Fotói mentesek a rafinált, hatáskeltö, de lélektelen, fény- és műtermi manipulációktól. Képei szociális ihletésűek. Viszonylag sok tekintetben komorak, ám mindig elkötelezettek. Az élet árnyas oldalára is rá-ráterelik a figyelmet. Kendőzetlenül láttatják a szülőföld életét, a munkát la verejtéket isi, az alkotást, a magányt egyaránt. Gyakran Valinak az öregek mindennapjairól, beleértve a korral járó elesel tséqet is. A gyermekek is sokszor lencsevégre kerültek. Képletesen: a reggel és az alkony, azaz az életük hajnalán és alkonyán álló emberek szakadatlan váltakozása ... A kiállítás anyagát úgynevezett ciklusok szerint csoportosították. így egészében véve harmóniát adó egységbe fogták a léniában, kifejezésmódban eqymástói távol esd felenségeket. Nem bocsátkozom a képanyag értékbesorolásába, azonban egyik-másik felvétel mindenképpen megemlítendő, mint pl. a kiállítás címét adó Elementáris szimmetria. Ez az „elkapott“ pillanat fölvétel arányosságával, élet igenlésével, realizmusával tűnik ki. Az előbbi ellenkezője a Valami megmarad (A villanás kézjegyei ciklusbólI: sötét, zárt ajtó. amely mellett a fehér falhoz támasztott, s már kiszolgált seprű önmagáért beszél. képviseletében, eljött Varga Zoltán, a dunaszerdahelyi fDunajská Streda) járási pártbizottsáq dolgozója, Tóth Zoltán agrármérnök, a helyi efsz elnöke, Lelkes Vince hnb-elnök, Mag Gyula, a Csallóközi Múzeum igazgatója és sokan mások. A megnyitót ünnepélyesebbé tevő műsort a Dióspatonyí Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola diákjai adták. Л hivatalos aktus után a tárlat védnöksége rögtönzött kerekasztal-beszélgetésre hívta meg a ,küldötteket és a vendégeket, ahoi azok kötetlenül szóllak a látottakról. Elismerően méltatták Tóthpál művészetét, és hangot adtak annak■ az óhajnak, hogy az ehhez hasonló eseményekre mind nagyobb sziikséq van a szocialista kultúra terjesztése érdekében. Bár Tóthpál Gyulát a hazai magyar nyelvű sajtó révén jobbára ismerjük, egykét önvallomásszerü gondolata mindenképpen ide kívánkozik: „Talán kamasz voitam, olPsó-lencsés kazettával surrantam az érthetetlen nagyok közé, csak most döbbenek rá, hogy kattintáskor a szemem is villant. Akkor még gyerekesen szerettem a mosolyt, most már a ránc-redöket Is... Fotóim sok helyütt napvilágot láttak. a Sikeres kiállításom volt Prágában, я utána pedig ezüstérmet kaptam a =5 berlini jotó-világki állít ásón .. •a Tóthpál kiállítása tanulságos, értést két ad a nézőnek, van mit belőle haа zavinni... Érdemes megtekinteni! ■ Csiba Géza A Diadalkapu a gyermek bámulatos világa, az Árnyékemlékek között című jotó pedig a magányt, a tovatűnő ifjúság keserűségét villantja főt. Dekát hadd szóljon erről Ginzery Árpád verse: „Esti tarlók ,halk álmában I ring szemed vissza a múltba.“ (Egyébként Ginzery költeményei kerültek a katalógus-képek alá.) Tóthpál portréi közül mélyen kifejező Emil Boleslav Lukáé arcmása, valamint Rácz Olivéré. Zirig Árpádot „verscsinálás“ közben lepte meg, miközben a kislánya kotnyeleskedik mellette. A továbbiakban gyönyörű tájélményt nyújt a Bodrogköz a Bodrogköz II. Súlyos gondolatot ébreszt a Sors. A hűség gyökerei, az Anyai szeretet, az Iránytű héíkl. A Tétovázók töprengése megillető. A kiállítást Hajdú László, a művelődési otthon vezetője nyitotta meg. Az ünnepi beszédet Koncsol László tartotta. A párt- és állami szervek
