Szabad Földműves, 1986. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)

1986-05-24 / 21. szám

12 SZABAD FÖLDMŰVES m 1986. május 23. A tudományos ismeretek gyakorlati alkalmazásáért Szlovákia Kommunista Pártja kong­resszusán Jozef Lenárt elvtárs, az SZLKP KB első titkára zárszavában többek között elmondotta: „Ha mun­káspolitikát, a dolgozók érdekeit ki­fejező politikát, hazafias és interna­cionalista politikát akarunk folytatni, nincs más választásunk, mint az in­tenzív fejlesztés útján haladni“. Ter­mészetesen, az Intenzív fejlesztés alaptörvénye az, hogy a tudományos­­-technlkai ismereteket minél rugal­masabban — naprakészen — vigyük át a termelésbe. Ezen a téren viszont nagy jelentőségűek azok a közvetítő szervek, melyek szerepet vállalnak az újszerű technikai megoldások fel­kutatásában, elbírálásában, alkalma­zásuk megszervezésében. járási mezőgazdasági igazgatósá­gaink mindig gondot fordítanak arra, hogy teret biztosítsanak az újnak, a korszerűnek. Hogy a Komáromi (Ko­márno) Járási Mezőgazdasági Igazga­tóság fejlesztést osztálya miként vég­zi tevékenységét, milyen programok megvalósítását tűzte ki erre az évre, erről beszélgettem el Takács János mérnökkel, a fejlesztési osztály elő­adójával. — Minden évben egy komplex ter­vet dolgozunk ki, amely magába fog­lalja az új feladatokat, vagy a mér folyamatban levő fejlesztési progra­mokkal kapcsolatos részfeladatokat tárgyalja. Feladataink egyik legfon­tosabb eleme, hogy a saját terveink, úgymond ötleteink mellett felkutas­sunk olyan új technológiákat és mű­szaki megoldásokat, melyek előre vi­szik a Járás mezőgazdaságát. Nagyon j$ a kapcsolatunk a csehországi ku­tatóintézetekkel, mezőgazdasági üze­mekkel. Ugyanis sok olyan új tech­nológiát alkalmaznak, melyek nálunk nem, vagy kevésbé ismertek. Jók a kapcsolataink a magyarországi köz­vetítő és kereskedelmi szervekkel, mezőgazdasági üzemekkel, ahonnan szintén sok értékes Ismeretet szer­zünk. Az alábbiakban nézzük meg köze­lebbről, vajon milyen terveken, meg­kezdett programokon .dolgozik“ a Komáromi Jmi fejlesztési osztálya: • A magyarországi Biogáz Gazda­sági Társaság, a Technopol és (az Industrial export kereskedelmi szer­vekkel most folynak a tárgyalások egy új technológián alapuló biogáz­­telep építésével kapcsolatban. Mivel a csehszlovák szabvány szerint csak acéltartályok használhatók a biogáz termeléséhez szükséges trágya táro­láséra, emiatt kísérleti telepet kíván­nak felépíteni a járás egyik szövet­kezetében. Az újdonság itt az, hogy műanyagfóliát használnak a nem ép­pen olcsó acéllemezek helyett, s így az egész technológia — olcsóbb a hagyományosnál. ф A geotermálls fúrásokat tovább végzik a Járás területén, ezzel is olyan források után kutatva, melyek az üveg- és fóliaházak fűtését ol­csóbbá teszik. ф A fejlesztési osztály közreműkö­désével próbakísérletet végeznek a Kajdlík mérnök által fejlesztett Virol nevű olajelválasztó beerndezéssel. A berendezés működésének lényege az, hogy a szennyezett víztől elválasztja az olajat. ф Tervbe vették egy laser állomás építését a hetényi (Chotín) szövetke­zetben. A fejlesztési osztály Labou­­nek docenssel, a Brnői Mezőgazda­sági Kísérleti Állomás kutatójával vette fel a kapcsolatot, akinek irá­nyításával a veselicei szövetkezetben kiváló eredményeket értek el a laser alkalmazásával. ф A mfíburokkal bevont vetőmag használatát kívánják bevezetni a já­rásban. Ezzel az eljárással egysze­rűbb a vetés, hiszen nem kell speciá­lis vetőgépet használni minden egyes növénvhez, s a magot egyenletesen veti el a gép. ф A burgonya termesztéssel kap­csolatban komoly minőségi változá­sokra kerül majd sor akkor, ha fel­épül a burgonyatároló és csíráztató egység, amelyet a Hurbanovói Dunaj­­plod Közös Mezőgazdasági Vállalat épít. A farekeszekben tárolt burgo­nyát fénysugárzással kezelik majd, ami növelt a burgonya csírázóképes­ségét és garantálja a minőséget. ф Ä tervek között szerepel az is, hogy a Dunajplod desztillációs gép­sort szerel fel, majoránnaola] gyár­tására. Az említett olaj iránt — főleg a kereskedelem és az élelmiszeripar részéről — nagy az érdeklődés. ф A búcsl (BúC) szövetkezetben mechanikus dehtdrallzáctós berende­zést szerelnek, ennek segítségével ki­sajtolhatják a vizet a lucernából. Ta­i...Ш «мим ( Él ÉÉ Ш ШШ áá " ШШ A számítás­technika — lassan, lassan — minden mező­­gazdasági üzembe „bevonul“ (A szerző felvételei) Távlati elképzelések Ä Komárom! (Komárno] Járás me­zőgazdasági dolgozóinak a 8. ötéves tervidőszak éveiben a mezőgazdasági termelés Intenzívebbé tételével 8 szá­zalékos növekedést kell elérniük. A mezőgazdasági termelés növekedésé­ből származó többlettermelésnek a 7. ötéves tervhez viszonyítva 884 mil­lió korona értékkel kell növekednie az anyagi költségek 55 millió koro­nával való csökkentése mellett. Az anyagi költségek csökkentése főleg a takarmányok, a vegyszerek, az üzemanyag és az energiahordozók megtakarítására irányul majd. A mezőgazdasági üzemek már hoz­zá Is láttak az 1990-ig szóló komplex Intenzlfikációs program kidolgozásá­hoz. Ezt megtárgyalták az évzáró pártgyfllések Is, amelyek a megvaló­sítás érdekében építő Jellegű határo­zatokat és intézkedéseket fogadtak el. Az intenzlfikációs program elsősor­ban a növénytermesztés fejlesztését helyez! előtérbe A megvalósításban szerepet Játszik az a tény, hogy a járásban az öntözhető szántóterülei karmányozási szempontból ez az el­járás számos előnyt rejt magában. ф A lakszakállasl (Sokolce) szö­vetkezetben — kísérleti jelleggel — már épül egy olyan diagnosztikai műhely, amelynek küldetése nem olyan lesz mint általában: itt sok példányban gyártott és alkalmazott gépeket terhelnek és vizsgálnak mű­szakilag. Az itt szerzett tapasztalatok alapján úgy készítik elő majd ezeket a munkára, hogy a hibalehetőség mi­nimálisra csökkenjen. De a pótalkat­rész-szükséglet előrejelzésénél is hasznos lesz ez a műhely. + + ♦ A fentiekben csupán „ízelítőt“ nyújtottunk annak a széles körű te­vékenységnek a bemutatására, ami a Komáromi Jmi fejlesztési osztályának munkájával kapcsolatos. A fő prog­ramterv mellett nagyban segítik az újítémozgalmat, védnökséget vállal­nak mindazon ötletek felett, amelyek jól szolgálják a népgazdasági köve­telményeket. Az ilyen és ehhez ha­sonló „menedzser“ tevékenység a jö­vőbeni kiemelt szerepet kell hogy kapjon a termelésben. KALITA GABOR Ügyes ötletemberek „szüleménye“ ez Solaria szénaszárítő, amelyet úgy szerkesztettek meg, hogy szükség esetén széthúzható, vagy teljesen össze­rakható legyen Szakosodás nélkül várható-e javulás A gombaszögi (Gombasek) kőbá­nyával és mészgyárral szemben, me­redek karszthegyek tövében terül el a Pelsőci (Plešivec) Egységes Föld­műves-szövetkezet húszhektáros ker­tészete, amely tavaly mindössze 33,3 százalékra teljesítette szerződéses el­adási kötelezettségét. Ennek okairól és az idei feladatok teljesítésének biztosításáról, valamint a tavaszi teendők menetéről Simon Zoltánnal, a szövetkezet főkertészével beszélget­tem. — A zöldségtermesztés alacsony színvonaláért több tényező együttesen felelős. Először is az éghajlati viszo­nyok, mivel a melegigényes növények nehezen viselik el az éjszakák és a nappalok közötti magas hőingado­zást. Másodszor: húsz éven keresztül egyazon parcellán termelhetett a kertészet. Szerencsére, ebben az év­ben már mi is bekerültünk a vetés­forgóba. Most a Sajó partján kezd­hettünk „új talajon új életet“. Az ok okozati összefüggés következő lánc­szeme a komposzthiány. Emiatt kel­lett felszámolni a melegágy! palán­tanevelést, holott így edzettebb növé­nyeket állíthatnánk elő, mint a fólia védelme alatt. Az utolsó „adu“ a sza­kosodás hiánya: kilenc féle zöldséget termesztünk húsz hektáron, így a gépi eszközöket, a növényvédő szere­ket és a műtrágyákat sem tudjuk ha­tékonyan kihasználni, differenciáltan alkalmazni. ф Mennyivel ígérkezik jobbnak ez az esztendő? — Amint már említettem, új par­cellára költöztünk, amelyen még az ősz folyamán nagy adag Istállótrágyát dolgoztunk be a talajba. Végre egy sorközművelő gépet is kaptunk. Ed­dig minden növényt kézzel kellett megkapálnunk. Az új öntözőberende­zéssel az egész területen tudjuk majd biztosítani a talaj optimális vízház­tartását. Mindent összevetve: a ter­mesztési feltételek lényegesen jobbak a tavalyinál, ám ezt a többletet az időjárás tartósan kedvezőtlen alaku­lása egymagában ktnullázhatja. Ф Hol tartanak a munkákkal? — Háromhetes lemaradást kellett behoznunk. A negyvenárnyi fóliasá­tor alatt a — káposzta, kel, karalábé, paradicsom, paprika —■ palánták ne­velésén kívül saláta volt az első ve­­temény. Ebből 40 ezret a fólia alatt, 20 ezret pedig szabadföldön termesz­tettünk. A karalábét, a káposztát és a karfiolt már kiültettük, ezek helyé­re került a PCR és a Citrin paprika-, valamint az lmun és a Lucy F-l pa­radicsomfajta. Elegendő és megfelelő növényvédő szer beszerzése követ­keztében az idén először, mintegy tíz hektáron — a vetésterület egy­­harmadán — megpróbálkoztunk a káposztafélék közvetlen vetésével. Ezzel egy kapálást megtakarítunk. Ha beválik, jövőre 40—50 hektárra bő­vítjük a káposzta termőterületét, é3 a kassai (Košice) Frucona vállalattal kötünk szerződést a termés értékesí­tésére. A ránkerőltetett karfiol és zöldpaprika termesztése minden év­ben — mondhatnám hagyományosan — ráfizetéses. A karfiol a hőingado­zás miatt korán virágzik, s ezért ke­vés a tömege. A virágzását gátló Mo­­llbden vegyszerből viszont sohasem kapunk eleget. A zöldpaprika pedig csak júliusban érik be, amikor a pia­ci ára nem fedezi az önköltségeket.. Előnyös számunkra viszont az a ren­delkezés, amely immár két éve enge­délyezi a kitermelt zöldségáru 30 százalékának szabad — négy zöld-* ségesüzleten keresztül történő — el­adását. • Mennyi munkaerő és munkaesz­köz áll a kertészet rendelkezésére? — A tizennégytagú munkacsoport­nak a fele azokból az asszonyokból tevődik össze, akik már 15—20 éve ebben a munkakörben dolgoznak. Van még egy karbantartó-gépjavítónk és egy traktorosunk. Ha a kertészet­ben nincs fontos teendőnk, akkor át­csoportosítjuk őket a növénytermesz­tésbe. A gépparkunk egy sorközmű­velőből, egy Sleza permetezőből, egy palántázógépből és három traktorból áll. (korcsmáros) Váltakozó eredmények aránya ebben az ötéves tervidőszak­ban a Jelenlegi 28-ról 38 százalékra növekszik. Továbbá a gabonaterme­lési rendszernek a kibővítése és a biológiai anyag hatékonyságának nö­velése lehetővé teszi a hozamok to­vábbi 10 százalékos növekedését. A veszteségek csökkentése érdeké­ben a Járás mezőgazdasági üzemei már megtették a szükséges intézke­déseket, különös tekintettel a beta­karítás utáni műveletek, munkák mó­dosítására, többek között a takar­mánynövények és a zöldségfélék ter­mesztésében. Igen Jó tapasztalatokat szereztek egyes mezőgazdasági üzemek a ket­tős termesztéssel. Az öntözéses gaz­dálkodás ezen a téren még sok-sok tartalék feltárására ad lehetőséget. Az állattenyésztési ágazatban az Intenziflkációs program 23,2 százalé­kos. pénzértékben kifejezve 142 mil­lió koronás növekedést irányoz elő. A szakértők véleménye szerint az ágazat legnagyobb tartalékai az ál­latelhullás csökkentésében és a sza­porodásbiológia! mutatók növelésében rejlenek. Az Intenzlfikációs program számol a szemes takarmányok egy és fél százalékos csökkentésével. Az el­ső osztályú tej mennyiségének alsó határát 90 százalékban szabták meg. Kolozsi Ernő Az 57 0529-es számú Csehszlovák Szabvány megszigorítása — amely részben már 1988. január elsejétől érvényes — megnehezítette a mező­­gazdasági nagyüzemek dolgozóinak és vezetőinek a tej kezelésével és ér­tékesítésével kapcsolatos gondjait. A tejfelvásárlás helyzetéről és a mi­nőség alakulásáról a közelmúltban Ján Broéko agrármérnökkel, a Tej­ipari Tröszt vezérigazgatósága felvá­sárlási osztályának vezetőjével be­szélgettünk. Többek között megtud­tuk, hogy az idei év első negyedében a tervezett felvásárlást az SZSZK-ban 100,4, a CSSZK-ban 101,6, a CSSZSZK- ban pedig 101,3 százalékra teljesítet­ték. A többlet Szlovákiában egymillió 233 ezer, Csehországban 18 millió 142 ezer, Csehszlovákiában pedig 17 mil­lió 375 ezer liter volt. A kerületek vonatkozásában a tejfelvásárlási kö­telezettségeknek a legjobban az Észak-csehországi (103,5 %), a Dél­­morvaországi (103,0%) és a Nyugat­szlovákiai kerületben (102,6%) tet­tek eleget, a nagnagyobb lemaradás viszont a Kelet-szlovákiai (96,5%) és a Közép-szlovákiai kerületben (98,7 százalék) volt. Az említett Csehszlovák Szabvány megszigorításával Szlovákia mindhá­rom kerületében csökkent az I. mi­nőségi osztályban értékesített tej, ugyanakkor lényegesen növekedett a II., kevésbé pedig а III. minőségi osz­tályban értékesített te) és a nem standard minőségű te) mennyisége. Míg a Nyugat-szlovákiai kerületben a múlt évben a tej 87,4, a Közép­­szlovákiaiban 89,1 és a Kelet-szlová­kiai kerületbne 88,8 százaléka nyert besorolást az I. minőségi osztályba, addig az idei év első negyedében csak 55,8, 88,4, illetve 58,9 százaléka. A Nyugat-szlovákiai kerület viszony­latában a legtöbb I. minőségi osztá­lyú tejet a Bratislava^ a Senicai és a Dunaszcrdahelyi (Dunajská Stre­da), a Közép-szlovákiaiban a Martini, a Prievidzai és a Zvolení, a Kelet­­szlovákiai kerületben pedig a Barde- Jovi, a Prešovi és a Rozsnyói (Ro)iia­­va) járásból értékesítették. Az SZSZK viszonylatában a felvásá­rolt tej 59,00 százaléka I., 38,32 szá­zaléka II. és 1,37 százaléka III. minő­ségi osztályba nyert besorolást, 1.31 százaléka pedig nem standard minő­ségű volt. Egyelőre mindhárom kerület né­hány kiválasztott járásának eredmé­nyeit közöljük, de amennyiben igény lesz rá, a jövőben az SZSZK összes járása eredményeinek közlésére is vállalkozunk. (blm) A TEJFELVÄSÄRLÄS HELYZETE 1988 I. NEGYEDÉBEN (EZER LITERBEN) Kerület, Járás Terv Valóság % 1986/ 1985 Napi eladás 1 tehénre I. Minőség (°/ó-ban) U. III. Nem standard NYUGAT-SZLOVÄKIA 185 658 190 543 102,8 101,6 8,6 55,8 42,1 0,8 1,3 Bratislava 17 290 17 522 101,3 100,3 9.8 39,8 57,6 0,2 2,4 Dunaszerdahely 21 378 22 233 104,0 100,1 10,3 54,1 44,4 0,4 1,1 Érsekújvár 17 847 18 179 101,9 101,2 7,8 59,2 38,1 1,6 1,1 Galánta 15 827 18 217 102,5 101,9 8,3 47.2 51,0 — 1.8 Komárom 15 445 15 732 101,8 102,0 8,5 65,6 33,5 — 0,9 Léva 15 694 16 278 103,7 103,3 6.8 61,6 36,7 0,6 1.1 Nyitra 18 001 18 448 102,5 101,8 8.2 54,6 41,5 1,8 2,1 KÖZÉP-SZLOVÁKIA 82 675 81,588 98,7 103,9 — 68,4 30,0 0,8 0,8 Losonc 7 600 7 536 99,2 108,1 —■ 59,5 28,7 0.5 1,3 Nagykürtös 7 540 7 865 104,3 109,2 — 70,1 29,4 0,3 0,2 Rimaszombat 12 013 11 595 96,5 100,5 — 66,1 32,3 0,8 0,8 KELET-SZLOVÄKIA 72 362 69 797 96,5 98,2 5,6 56,9 37,6 3,7 1.8 Kassa 11 677 11 580 99,3 99,4 6,8 51,7 43,6 4,2 0,5 Nagymihály 7 763 7 769 100,1 100,2 5.7 52,1 38,5 7,1 2,3 Rozsnyó 4 550 • 4195 92,2 93,2 5,6 64,9 32,6 2,0 0,5 Tőketerebes 8 792 8 740 9S,4 101,9 5.2 61,0 32,5 3,6 2,9

Next

/
Thumbnails
Contents