Szabad Földműves, 1986. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)
1986-05-24 / 21. szám
1986. május 23. SZAßAD FÖLDMŰVES A betűzni önelszámolásról kritikus szemmel A korszerű nagyüzemi mezőgazdasági termelés, amely szem előtt tartja a belterjesftést, a hatékonyságot és a gazdaságosságot, megköveteli az üzemi és a belüzemi irányítás tökéletesítését. Vagyis a kezdeményező tervezést, a pontos és áttekintő nyilvántartartást, a következetes ellenőrzést, a belüzemi kapcsolatokat szabályozó normarendszert és a hatékony anyagi ösztönzést, amely az érdem szerinti jutalmazás elveire épül. A korszerű irányításnak és szervezésnek mindezen felsorolt elveit magába foglalja a belüzemi önelszámolási rendszer. Hazánkban a belüzemi önelszámolási rendszer bevezetésének kezdeti próbálkozásai aránylag hosszá múltra tekintenek vissza. Komolyabban ezzel a kérdéssel azonban csak a 7. ötéves tervidőszak első éveiben kezdtek foglalkozni. Ma a mezőgazdasági üzemeknek jelentős hányada a belüzemi önelszámolási rendszer elvei alapján irányítja a termelést. Hogy milyen eredménnyel? Egyebek között erre a kérdésre is próbáltak választ adni a közelmúntban a efferi művelődési házban megtartott kerületi aktívaértekezleten, amelyen jelen voltak: Ivan K n o t e k, a nyugat-szlovákiai kerületi pártbizottság titkára. Rudolf Č e r n ý, az SZLKP Központi Bizottsága osztályvezetőjének helyettese, valamint a járási pártbizottságok titkárai és a kijelölt mezőgazdasági üzemek képviselői. Ivan Knotek bevezetőjében részletesen elemezte a belüzemi önelszámolás elveinek alkalmazását a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban. Rámutatott arra, hogy bár a Nyngat-szlovákiai Kerület 206 üzemében alkalmazzák a belüzemi önelszámoiás rendszerét, azonban csupán az üzemek egyharmadában hozta meg a várt eredményt. Ezen üzemekben az irányítás nélkülözhetetlen részévé vált. Szükségszerű, hogy behatóan értékeljük és elemezzük a belüzemi önelszámolás jelenlegi helyzetét, s ott, ahol eredményes működéséhez nincsenek megteremtve a szükséges feltételek, hatékony Intézkedések se* gítségével mielőbb változtatni kell a helyzeten. 'A Nyugat-szlovákiai kerületben — Szlovákia viszonylatában — elsőként kezdték alkalmazni a brigádszerű munkaszervezést és javadalmazást. Ezt a módszert a múlt év végén ősz* szesen 116 üzem 231 munkaközösségében alkalmazták. — Nagyra értékeljük ezt a fejlődést, azonban csak ott. ahol mentes a formalizmustól és betölti a küldetését, vagyis azt, hogy a munkaközösség magas fokú szervezettségi szinten és megfelelő anvagi érdekeltséggel kellő mennyiségben, minőségben és határidőben telfesítik az előirányzott tervfeladatokat — mondotta végezetül Knotek elvtárs. Jozef Bartošovifi, a Nyugat-szlovákiai Kerületi Mezőgazdasági Igazgatóság igazgatóhelyettese a főbeszámolóban a járás termelési és közgazdasági eredményeit értékelte s feltárta a belüzemi önelszámolási rendszer alkalmazása során észlelt hiányosságokat, de felsorakoztatta pozitív példáit is. A kerület mezőgazdasági üzemei iavaly, de a 7. ötéves tervidőszak viszonylatában ts, az állattenyésztésben és a növénytermesztés főbb ágazataiban teljesítették, sőt túlteljesítették tervfeladataikat. Az állattenyésztés szakaszán a bruttó termelés tervét 81 millió koronával túlszárnyalták. A növénytermesztésben azonban a szőlő és a gyümölcs számottevő terméskiesése miatt az össztermelés nem érte el az elvárt szintet, s ennek következtében a mezőgazdasági bruttó termelés értéke 1,6 százalékkal alacsonyabb volt a tervezettnél. Az árutermelés is hasonlóképpen alakult. Ezzel szemben a teljesítmények tervét kerületi viszonylatban 615 millió koronával túlteljesítették. Ä felsorolt számok jelzik, hogy a kerület mezőgazdasági üzemeiben javult az újratermelési folyamat hatékonysága. Az üzemek többségében erőteljesebben fogtak hozzá a tartalékok kiaknázásához és a szerkezeti változásokkal egyidejűleg hatékonyan növelték a termelést. A gazdaságok aránylag kedvezd pénzügyi helyzetének a kialakulásához a közgazdasági szabályozók, a tudományos-műszaki ismeretek alkalmazása, de a belüzemi önelszámolási rendszer bevezetése is hozzájárult. Tavaly a kerület mezőgazdasági üzemei a tervezettnél 12 millió koronával nagyobb tiszta nyereséget könyveltek el. A 7. ötéves tervidőszak viszonylatában a tiszta nyereség tervét 448 millióval túlteljesítették. A 6. ötéves tervidőszakhoz viszonyítva ez 1 milliárd 393 millió koronával nagyobb bevételt jelent. A jövedelmezőség mértéke ts 0,31 ponttal haladta meg a tervet és elérte a I2.R8 százalékot Az egységes földműves szövetkezetekben 13,45, az állami gazdaságokban pedig 10.75 százalékos Jövedelmezőséget értek el. Említést érdemel azonban, hogy az eredmények kedvezőbben is alakulhattak volna gazdaságosabb termelés esetén. Ha a mezőgazdasági üzemekben is nagyobb súlyt fektetnének a termelési költségek csökkentésére, az alap- és a termelőeszközök hatékonyabb kihasználására. Ma már nem az я mérvadó, milyen mértékben teljesítik túl a tervet gazdaságaink, hanem az, hogy a mezőgazdasági termékeket kívánt választékban, kiváló minőségben, olcsón termeljék. Ezen a téren még jelentősek a tartalékaink. Igazolják ezt a múlt évi adatok is. A kerület gazdaságai az újratermelést folyamatra 20 milliárd 469 millió koronát fordítottak, azaz három százalékkal többet a tervezettnél. A belterjesftési költségek 89 millióval, az üzemanyag- és pótalkatrész-költségek pedig 49 millióval haladták meg a tervet. De energiára és fűtőanyagra ts 14 millió 500 ezer koronával többet fordítottak a tervezettnél. Az összköltségeket — 100 korona teljesítményre számítva — 24 fillérrel túllépték. Az állattenyésztési termékeket általában drágábban állították elő a gazdaságok, mint 1984- ben. A tej, valamint a marha- és a sertéshús önköltségei 234 millió koronával nőttek. Az értékesítési ár átlaga pedig alacsonyabb volt a költségek összértékénél, s így nem is beszélhetünk az állattenyésztés Jövedelmezőségéről. Tavaly a búza-, az árpa- és a cukorrépa-termelésben is 1984-hez viszonyítva nőttek az önköltségek. Ámbár a növénytermesztés jövedelmező volt, az önköHségek alakulásában Jelentős különbségek tapasztalhatók az egyes járások és mezőgazdasági üzemek között. Az elemzések eredménye! jelzik, hogy az ötéves tervidőszak átlagához viszonyítva tavaly romlott a nvereségképzés helyzete. A pénzalap felhalmozódás száz korona összköltségre számftva a szövetkezetekben 56, az állami gazdaságokban pedig 34 fillérrel csökkent. Az esetek többségében a jövedelmezőséget állami dotációból biztosították. Igaz, a nyereségképzés csökkenéséhez nagymértékben hozzájárultak a tökéletesített irányítást rendszer közgazdasági szabályozói, persze a szubjektív tényezők is sokat rontottak. Tudatosítani kell, hogy az idei évtől kezdve még komolyabb közgazdasági helyzettel kell megbirkózniuk a mezőgazdasági üzemeknek. Hiszen csak a komplex biztosítás révén az üzemek költségei 715 millió koronával nőnek majd. A hatékony és gazdaságos termelés megvalósításának felbecsülhetetlen tartalékai vannak a belüzemi önelszámolási rendszer komplex alkalmazásában. Ezért a kerületben részletes elemzést végeztek annak megállapítására. hogyan vált be. s milyen mértékben befolyásolta az újratermelési folyamat hatékonyságát. Megállapították, hogy azokban a gazdaságokban, ahol kellő figyelmet fordítottak a belüzemi önelszámolás elveinek érvényesítésére, ott a gazdasági eredmények is javultak. Tehát alkalmazása indokolt. A kerület mezőgazdasági üzemeinek 77,5 százaléka az ágazati irányítási rendszert, 4,5 százaléka a területi, 18 százaléka pedig a kombinált irányítást alkalmazza. Az utóbbi években a nagy területeken gazdálkodó mezőgazdasági üzemek — helyesen — a területi irányítási rendszerre tértek át A vizsgálat során azonban azt is megállapították, hogy nagyon sok mezőgazdasági üzemben a belüzemi önelszámolást felületesen — az alapvető elvek figyelembevétele nélkül — alkalmazzák. Így például az ágazatok közötti belüzemi együttműködés szabályait 66 üzemben végképp nem dolgozták ki. A gazdaságoknak mindössze 39 százaléka alkalmazza az árkiegészítők és levonások rendszerét az ágazatok közötti adásvételi kapcsolatok keretében nyújtott szolgáltatásokért és fordítva. A gazdasági központok terveit magasabb szinten csak az üzemek 7Я százalékában dolgozták ki. A terveket kisebb belüzemi egységekre csak kevés helyen bontották le. Nem lehetünk elégedettek a számítástechnika adta lehetőségek kihasználásával sem. Csupán az esetek negyven százalékában használták ki a számítástechnikát a takarmányadagok optimalizálására, valamint a raktári készletek nyilvántartására és ellenőrzésére. Ugyancsak, elmaradt a tervfeladatok teljesítésének ellenőrzése és az elemző tevékenység. Ez év végéig a kerületben 104 mikroszámítógépe lesz a mezőgazdasági üzemeknek, feltehetően ezután javul majd a számítástechnika kihasználásának helyzete. A belüzemi önelszámolás rendszerének és az irányítás jelenlegi szerkezetének legjobban megfelel a brigádszerű munkaszervezés és javadalmazás. Tehetővé teszi ugyanis a kollektiv munkaszervezés előnyeinek teljes mértékű kiaknázását, ami végső soron a munkatermelékenység növelését és a tudományos-műszaki ismeretek gyorsabb ütemű alkalmazását eredményezi. Ezt a haladó munkaszervezési módszert a kerület 243 munkaközösségében alkalmazzák, öszszesen 3 ezer 979 dolgozó bevonásával. Távlatilag azzal számolnak, hogy 1990-ig a mezőgazdasági Uzemeknok a fele alka'mazza majd. hozzávetőlegesen háromszáz munkaközösségben. Az utóbbi években ielentősen Javult a brigádszerű munkaszervezésbe bekapcsolódott munkaközösségek tevékenysége, habár még számtalan hiányosság tanasztalható. Ezek közül a leggyakoribb az anyagi-műszaki feltételek elégtelen biztosítása, valamint az a tény, hogy hiányzik a gazdasági vezetésnek az elkötelezettsége a brigádokkal szemben. A kapcsolat többnyire egyoldalú, s Így óhatatlanul formális. Ezért a jövőben fokozott figyelmet kell majd szentelni nemcsak a feladatok munkaközösségre való lebontásának, hanem a teljesítésükhöz szükséges anyagt-müszaki feltételek biztosításának, valamint a hatékony ösztönzörendszer kidolgozásának. a mezőgazdaságban A közelmúltban került a könyvesboltokba — a Príroda Könyv- és Lapkiadó vállalat gondozásában — Dr. Emil Vontoróík „A tudományos-műszaki információk a mezőgazdasági kutatásban és oktatásban'* cfmü könyve, A szerző — aki a tndományos-műszaki információk problémakörének egyik közismert hazai szakértője — könyvében az agráripari komplexum szakkommunikációja keretében a szakinformáciék áramlását és információs rendszerét vizsgálja. A szerző a könyv bevezető részében az információ fogalmát, valamint az informatika általános elméletének legújabb ismereteit a mezőgazdaság területére vetítve tárgyalja. Kiemelten hangsúlyozza a biológiai és a szoniális információk megszerzésének és feldolgozásának szükségszerűségét. A szociális információk területén részletesen foglalkozik a tudományos, a technikai, a közgazdasági és egyéb szakihformáciők keletkezésével, áramlásával, átalakulásával és kihasználásával. Az emberi tndaton áthatoló szociális információk funkcióját a kommunikáció, az irányítás és az ismeretszerzés, valamint a mindennemű alkotó tevékenység folyamatával kapcsolatban vizsgálja. Részletesen azonban csupán a szakinformáciék ismeretszerző és kreatív funkciójával foglalkozik. Ebből a tényből kiindnlva a könyv egyaránt alkalmas a mezőgazdasági tudományos kutatás, a fejlesztés. a továbbképzés és a gyakorlat szakemberei számára. Napjainkban az információk fogalmát szinte naponta alkalmazzák az agráripari komplexum legkülönbözőbb vonatkozásaiban. Leggyakrabban az irányítással és a számadatok — könyvelési és statisztikai adatok — feldolgozásával hozzák összefüggésbe. A könyv ezekre az Információkra is kitér, de felsorakoztatja az irányítással, az adatok statisztikai feldolgozásával és az irányítás automatizált rendszereivel kapcsolatos hozzáférhető szakirodalmat is. A könyvnek persze nem az a küldetése, hogy az agráripari komplexum különböző irányítási szintjein feldolgozott és hasznosított kvantitatív jellegű információkkal foglalkozzon. A figyelmet elsősorban a semnťkus szöveginformációUra összpontosítja. Részletesen foglalkozik ezen információk felkutatásával a hazai és külföldi ismeretek tárházában, ezek feldolgozásával és átalakulásával, valamint szüntelen beáramlásával az alkotó, az intellektuális és a gyakorlati termelő tevékenységbe. Ebből a szempontból nézve a csehszlovák mezneazdasági szakirodalomnak egyedülálló kiadványáról van szó. A tudományos kutatók és a pedagógusok számára felbecsülhetetlen előnyt jelent az a tény, hogy a szerző a szakinfnrmációk válogatását, tárolását és feldolgozását dinamikus rendszerbe foglalja, mint egy olyan folyamatot, amely nemcsak a feljegyzés technikai részével — hagyományos tömepkiizlési eszközök, például könyv, szaklap vagy az újszerű hírközlő eszközök: film, magnetikus szalag — és ennek átvitelével függ össze, hanem a kommunikáció szociális vonatkozásait, az emberi pszichikumot, a szociális kapcsolatokat stb. is figyelembe veszi. A könyv módszertani részében aprólékosan ismerteti a mezőgazdasági tudományos-műszaki és közgazdasági információk rendszerének intézményes szervezeti felépítését nemcsak hazánkban, hanem a KGST-országok keretében is (a nemzetközi AGROINFORM rendszer). A szerző témakörön keresztül tárgyalja a szakkommnnikáció egyes szakosított rendszereit, amelyek a hazai és külföldi mezőgazdasági, s ezzel rokontárgyú tudományos-műszaki és egyéb szakmai információkkal foglalkoznak. A szerző javára frbatő, hogy manká iában figyelmét nemcsak az információk feltárási rendszereire és a bibliográfiákra összpontosítja, hanem a szintetikus információs anyagok előkészítésével és feldolgozásával is foglalkozik. Az említett kiadványt elsősorban főiskolai tankönyvnek szánták. Am a közérthető és esztétikus stílusban megírt szakkönyv a szakközépiskolák, a tudományos kutatók és a gyakorlat szakemberei számára egyaránt ajánlható. —kim— A beszámolót jól kiegészítette az ezt követő vita, főleg Hrmo profeszszornak, a Nvitrai (Nitra) Mezőgazdasági Főiskola munkatársának a felszólalása, aki egyebek között fölhívta a figyelmet arra, hogy az irányítás újszerű haladó módszerei gyökeres szemléletváltást követelnek. Az irányításban is véget kell vetni a beidegzódött munkamódszereknek és a formalizmusnak. Nagyobb figyelmet kell fordítani nemcsak a lemaradozó mezőgazdasági üzemeknek, hanem a közepes szinten gazdálkodó üzemeknek is. Ezidáig sokat foglalkoztunk a lemaradozó gazdaságokkal, viszont kevés figyelmet szenteltünk az élenjáróknak. Annak, miben is rejlik a sikerük titka. Ezért nem is tudtunk megfelelő modellt kidolgozni a lemaradozó és a közepes gazdaságok fejlesztésére. Célszerű lenne feltérképezni az élenjáró gazdaságok tapasztalatait, s ezeket a többi mezőgazdasági üzem körülményeire alkalmazni. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy az eredményes gazdaságfejlesztés érdekében négy alapvető tényezőre kell összpontosítani a figyemet: a magas fokú technológiai fegyelemre, a munkaközösségek stabilizálására, az egységes, egyszerű, mindenki számára érthető szervezési és irányítási rendszer kialakítására — pontosan meghatározott munka- és felelősségkör kijelölésével — s végezetül a széles körű innovációs készség kibontakoztatására. Az utóbbi tényezőnél figyelembe kell venni a vállalkozőkedvet, a legújabb tudományos-műszaki ismereteken alapuló technológiák alkalmazását, valamint a dolgozók kezdeményezésének növelését a szüntelen személyes kapcsolat, az anyagi érdekeltség és a szakképzettség növelése révén. Csak remélhetjük, hogy az aktívaértekezleten elhangzott sok hasznos észrevétel, elemzés, a hiányosságok nyílt feltárása éltető talajra hallott, s hozzájárul majd ahhoz a szemléletváltáshoz, amely a haladó üzemszervezési és irányítási módszerek térhódításához, s ezáltal a hatékonyabb termelés megalapozásához nélkülözhetetlen. Klamarcsik Mária Az Agrozet konszernvállalat licencben gyártja a SANOC típusú cukorrépafejező gépet Fotó: —ik—A TRAC MT-8-050 kistraktorhoz az Agrozet pelhŕimovi üzeme gyártja a ND-5-06D tipnsú rakodót GÉPIPARI ÚJDONSÁGOK
