Szabad Földműves, 1986. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)

1986-05-24 / 21. szám

1986. május 23. .SZABAD FÖLDMŰVES. 11 A korszerűsítés meggyorsítása Ni:m szükséges küliin részletezni, hogy a mezőgazdasági termelés bel­­terjcsltési (nlyomatáhnn milyen meg­határozó szerepet játszanak a kor­szerű gépek, berendezések, illetve pótalkatrészek gyártásával foglalko­zó szervezetek. A Brnói Agrozet kon­szern dolgozói az utóbbi két évtized­ben jelentős mértékben hozzájárultak a mezőgazdasági ágazatokban elért sikerekhez. Dr. Bohumír Satrafának, a konszern kereskedelmi igazgatójának tájékoztatása szerint a hetedik öt­éves tervidőszakban a hazai mező­gazdasági üzemek gépekkel való fo­lyamatos ellátását sikerült teljesíte­niük. Ezt bizonyítja, hogy hazai vo­natkozásban szinte valamennyi gaz­dasági mutatót túlteljesítették, s a szerződésekben vállalt kötelezettsé­geiknek is maradéktalanul eleget tet­tek. Helytelen volna, ha az elért sike­rek mellett megfeledkeznénk a mö­göttünk levő tervidőszak folyamán észlelt hiányosságokról. Bár a baráti országokba irányuló szállítmányokat tekintve sikerült az előirányzott ter­vet teljesíteniük, a nem szocialista országokkal folytatott piaci kapcso­latokról ez már nem mondható el. Igaz ngyan, hogy a mezőgazdasági gépek világpiaci helyzetének változá­sai más országok gépgyártóit és for­galmazóit is érzékenyen érintették, s a gazdasági mutatók teljesítése te­rén másutt szintén akadtak nehézsé­gek; de ez nem szolgálhat hosszú tá­von magyarázatként, főleg a jövőt illetően. Ezért a szakemberek, üzlet­kötők fontos népgazdasági feladata, hogy alaposan feltérképezzék az ex­portlehetőségeket, s a kereslethez — az eddigieknél rugalmasabban — alakítsák a mezőgazdasági gépek ha­zai gyártását. A sikeres külkereskedelmi kapcso­latok kialakításának nélkülözhetetlen alapfeltétele ugyanis a piaci Igények­hez, változásokhoz igazodó gyors al­kalmazkodás. Ha a helyzet megkí­vánja, a gyártási technológia módosí­tásaitól sem szabad megriadni, hiszen néhány esetben csakis ez jelentheti az előnyös piac megtartását, s újak szerzését. Az Agrozet vezetőinek véleménye szerint az utóbbi fél évtizedben sike­rült a hazai legégetőbb gépellátási gondokkal megbirkózniuk, s ennek köszönhetően a mezőgazdasági üze­mekben már elegendő traktor, eke, vetogép, illetve kombájn található. Más szempontból megvilágítva a dol­got, azonban több érdekességre lehe­tünk figyelmesek. Igaz ugyan, hogy a néhány évvel korábbi piaci keresletet napjainkban már ki tudják elégíteni a mezőgazda­­sági gépeket gyártó üzemek képvise­lői, de a megrendelés, az igény, va­lamint a kész termék elkészülte és forgalmazása közötti nagy időeltoló­dás sem lehet mellékes, liven ütem­ben szinte el sem képzelhető, hogy az egyre igényesebb keresletre meg­felelő termékszerkezettel válaszolja­nak a mezőgazdasági gépek gyártói. A konszern vezetői az utóbbi idő­ben már olyan véleményüknek is nyilvánosan helyet adtak, miszerint túlméretezett a mezőgazdasági üze­mek gépesítése, s aggodalmukat fe­jezték ki az új gépek és berendezé­sek piaci keresletével kapcsolatban. A másik tél képviselői, vagyis a mezőgazdasági dolgozók és szakem­berek azt állítják, hogy bár van elég gép, a választék — főleg a csökken­tett energiaigényesség és a minőség szempontjából — korántsem kielégí­tő. Melyik félnek van az előzőnket figyelembe véve igaza? A kérdésre a válasz nagyobb teret és főleg bővebb helyzetelemzést, illetve felmérést igé­nyelne. Mindkét fél érdekeit, véleményét és érvelését meghallgatva felemás érzés lesz rajtunk úrrá. A gépek gyártóinak igazuk van abban, hogy a legfontosabb munkálatok végzéséhez elegendő géppel rendelkeznek a me­zőgazdasági üzemek dolgozói. Igen, van elegendő traktor, eke, kombájn, vetogép — do tegyük hozzá, hogy nem a legmegfelelőbb minőségben. Különösen a vetögépek műszaki szín­vonalával elégedetlenek a mezőgaz­dasági szakemberek, s hasonló a helyzet a növényvédelemben haszná­latos gépekkel és berendezésekkel. Napjainkban, amikor a környezet­védelmi szempontok figyelembe véte­lét mindenütt hangoztatják, bizonyá­ra nem jelent teljesíthetetlen óhajt az agrármérnökök azon igénye, hogy olyan permetezőgépekre van szükség, amalyek csak a szükséges növény­részre. illetve területre juttatják a növényvédő szert. Hasonló a helyzet a kevésbé ener­giaigényes gépsorok gyártása és for­galmazása torén. A Zetor típusú új traktorok megfelelnek ugyan ezek­nek a követelményeknek, de még mindig sok az olyan gép, amely szin­te — képletesen szólva — falja az üzemanyagot. Az ilyen jellegű tisz­tázatlan kérdések mielőbbi megvála­szolása főleg a jövő szempontjából nem tűr halasztást. A nyolcadik ötéves tervidőszakkal kapcsolatos elképzelésekről az Agro­zet konszern kereskedelmi igazgatója tájékoztatójában elmondotta, hogy hozzávetőlegesen harminc százalék­kal több mezőgazdasági gép gyártá­sával számolnak a korábbi tervidő­szak mutatóihoz viszonyítva. A mű­szaki téren tervezett előrelépést min­denekelőtt a mezőgépek elektronikai berondezésekkel és műszerekkel való felszerelésétől várják. Kutatómérnö­kök és szakemberek csoportja már kidolgozta a gyártási technológiában szükséges módosítások megvalósítá­sának tervezetét, amelyet a jelen idő­szakban még pontosítanak. Az új módszerrel készülő mezőgazdasági gépek elektronikai műszerei lehetővé teszik a gépkezelő számára, hogy a feladatokat rövidebb időn belül, pon­tosabban, szakszerűbben — egyszó­val jobb minőségben végezze el. A korszerű elektronikai műszerek a gépek motorjainak teljesítményét az optimális szükséglet szerint hatá­rozzák meg, így hozzávetőlegesen négy százalékkal több üzemanyag ta­karítható meg a korábbi módszerek­hez viszonyítva. A kombájnok és különböző betaka rítúgépek használatát, valamint üze­­melöképességét is jelentős mértékben befolyásolja az elektronika korábban részletezett mezőgazdasági alkalma­zása. Ha például valamilyen tárgy kerül a gép elé, az automatizációs vészjelző azonnal leállítja a kombájn forgó részét, s így elkerülhető az oly sok meghibásodást okozó késtörés. A konszern vezetőitől kapott infor­mációk arról tanúskodnak, hogy a hazai mezőgazdasági gépek gyártásá­nak fejlesztése terén nem vagyunk híján az öleteknek. Üj elképzelések­ből, hasznosítható ötletekből igaz ed­dig sem volt hiány, hiszen a problé­mákat az elképzelések megvalósításá­nak hosszadalmas folyamata okozta. A mezőgazdasági dolgozók által — gyakran jogosan — bírált rugalmat­lanság megszüntetése jelenti a legna­gyobb feladatot a gépgyártók számá­ra. Remélhetőleg a jelenlegi igények kielégítésére már nem fog kelleni több évig várni. BÁRDOS GYULA „Kiszámítható“ tehenek (Fotó: —rikj Nagy József, a Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) Agrostav nemzeti vállalat igazgatója megnyerő egyéni­ség. — Vállalatunk 16 profilja az állat­tenyésztés feltételeinek műszaki fej­lesztése. Negyvenkét tervezőnk dol­gozik a legkülönfélébb programok megvalósításán. Sikeresek és jól be­váltak például az elöregyártott ele­mekből összeállítható silótelepeink. Gyorsan összeszerelhetök — s emel­lett a környezetvédelem követelmé­nyeinek is jobban megfelelnek. A si­lóié tudniillik szennyezőbb, mint az ojej, s az új silótelepek pedig szinte lehetetlenné teszik az elszivárgást. A jelenlegi ötéves tervidőszakban még 22 darabot építünk, s ezzel re­mélhetőleg megoldódik járásunkban a tömegtakarmányok tárolása. Az ele­mek magasságát növeltük, így kisebb területet foglal el az épület. A siló­telep leggyakrabban a határban épül, ezért fontos a jobb helykihasználás. Telepeink többek között olcsóbbá is váltak. Szlovákiában egyedülállónak mond­ható a vállalatunknál kifejlesztett csepegtető öntözési rendszer. Szára­zabb évben üzemeltetésével őtven százalékos terménynövekedést érnek el. ■ Mennyibe kerül? — Hektáronként 60—70 ezer koro­na a beruházási költség. Szárazabb időszakban 3—4 év alatt megtérül. Ez nem lebecsülendő szempont, hi­szen a gazdaságosság egyre fonto­sabb. Ehhez kapcsolódva megemlíte­ném, hogy megterveztünk egy sertés­­etetót cseppfolyós takarmányra. En­nek a hagyományosan mosléknak ne­vezett takarmánynak számos előnye van. Belekeverhető ugyanis az élel­miszer-ipari vállalatok embert fo­gyasztásra alkalmatlan hulladékanya­­ga, például a melasz vagy я húsipari hulladék, amely így tulajdonképpen nem is minősülhet hulladéknak. A melegíthető táplálék segíti az állatok emésztését, így kevesebb takarmány jobban hasznosítható. Mindössze egy dolgozó szükséges az egész rendszer üzemeltetéséhez. Я Ezek szerint в rendszer optima­lizálja az állatállomány takarmány­fogyasztását? — Igen. de nem teljes mértékben. A számítógépek alkalmazása volna a következő lépés — s ezzel tulajdon­képpen elárultam vállalatunk legfon­tosabb, jövőre vonatkozó tervét. ■ Elárulható ez a terv részletezve is? — Természetesen. A szarvasmarha­­-tenyésztés fejlesztéséről van elsősor­ban szó. A rendszer az állatok sza­badtartásán alapul. Három egymás mellett levő épületben tartják a te­heneket, mindegyik nyakában lóg egy mikroprocesszor, amely až e­­gyedről mindig friss adatokat küld a központi számítógépbe. Az első épü­letben van a tehenek fekvőhelye. Szabadon kijárhatnak az épület előt­ti kifutóba. A párhuzamosan elhelyezkedő má­sodik épületben történik a fejés, a harmadikban az etetés. A szabadtar­­tással szemben sok kifogás merült fel. A legfontosabb talán az az ellen­vetés, hogy az egyedek nehezen el­lenőrizhetők. Nos, az ellenőrzést most mikroprocesszor végzi. Nyilvántartja az állat testsúlyát, hőmérsékletét és Szemétügy Napjainkban gyakran beszédtéma a környezetvédelem helyzetének a mérlegelése. Szívesen elmondjuk meg­látásainkat, aggodalmainkat, viszont félő, hogy ennél többet nemigen te­szünk. Különböző fűrumokon határo­zottan állapítjuk meg, hogy életszín­vonalunk szakadatlanul emelkedik, arról viszont Igencsak bölcsen han­golunk, hogy lépten-nyomon térdig gázolunk a „szemétben"I Lehet, hogy ez szoros velejárója civilizált éle­tünknek? Bármerre lépünk, szétszórt papírdarabok, üres üvegek, cigaretta­végek és konzervdobozok szúrnak szemet. Néhol már hatalmas szemét­birodalmak jöttek létre, amelyekről márcsak a kakas hiányzikI Egyálta­lán nem lepődnék meg, ha kiderülne, hogy kévésünk lelki nyugalmát za­varja az egyik napról a másikra a semmiből kinövő szemétkupac, a „modern ember' éleiének salakja. Városainkban és községeinkben sok helyütt eredményesen küzdenek kör­nyezetünk tisztán tartásáért, amit a szemét rendszeres elszállításával igyekeznek megvalósítani. Mégis la­kótelepeink nagy része, az utcák és aluljárók rendezetlensége mindenre, csak nem ember lakta területre en­gednek következtetni. Vajon mi en­nek a beteges közönynek az oka? Ki kitől tanulta ezt? Vagy ez generá­ciós örökségünk? Akarva akaratlan az jut az eszembe, hogy vajon mi az, ami még fontos nekünk, amire odafi­gyelünk? Vagy muszájból cselek­szünk mindent? Nézzük csak még aluljáróinkat: sötétek, piszkosak, bü­dösek és lehangolóak. Este nehéz rajtuk úgy átmenni, hogy ne fogjon meg bennünket egyfajta kellemetlen szorongás. A kVlvárosokat tekintve még súlyo­sabb a helyzet. Örök gond a szemét­­eltakarítás és az utcák rendben tar­tása. Kisvárosaink és községeink helyzetéről már nem is beszélve. Egy szemléltető példát azért hadd emel­jek ki: a közelmúltban Magyarbélen (Veľký Bielj utaztam keresztül, ahol a legnagyobb megdöbbenésemre a vasútállomás közvetlen közelében szemétlerakat' kiáltott vádlóként az arra járók szemébe. Felesleges lenne most külön kommentálni, a tények úgyis önmagukért beszélnek. Véleményem szerint a hulladék­gond még JÓ Ideig időszerű témának számít maid, hanyagságunknak kö­szönhetően. Miért nem szeretfük kör­nyezetünket? Vajon otthon Is ilyen rendetlenek vagyunk? Vajon mi az, amit tudunk még tisztelni? Minden­esetre bölcsességünket bizonyítaná, ha egy kis önfegyelemre nevelnénk magunkat, s azokat is, akik a sze­münk láttára szemetelnek. Ma, amu kor már minden kényelmünk adott, ideje lenne megérteni, hogy nem az anyagi jólét biztosítása lehet egyet­len célunk, hanem olyan miliőt kell kialakítanunk, amelyben mi és gye­rekeink is jól érzik magukat. Ha már önmagunkért nem is, de gyerekein­kért megtehetnénk ennyit, persze fel­téve ha szeretjük őket. Ideje lenne megtanulnunk azt, hogy hogyan is kell emberhez méltóan élni! Macsicza Sándor minden változást azonnal jelez. A hő* mérséklet-változás vagy betegséget, vagy üzekedést jelent, s ha az egyed beteg, akkor késlekedés nélkül elkü­löníthető. A fejésnél a készülék jelzi a tej összetételét, zsírtartalmát: te* hát a minőséget. A tej azonnal osz­tályozható, a rosszabb minőségű nem keveredik össze a megfelelő minősé* gűvel. Ha a tej szennyeződött, meg* állapítható, hogy melyik tehenet fej­ték gondatlanul. A tej szennyezett voltéról a gazdaság eddig csak tulaj­donképpen a felvásárlás után szer* zett tudomást, amikor a rosszabb ml* nőségti tejet összekeverték a jóval. Ennek következtében a felvásárló az egész szállítmányt a legjobb esetben is csak alacsonyabb minőségi osztály­ba sorolta. Ez persze, a bevételen íe megmutatkozott. A számítógép ezenkívül a tej meny* nyiségét is állandóan számon tartja. Alkalmazásának legnagyobb előnye a takarmányadag és a tejhozam köztf arany optimalizálása. Tételezzük fel, hogy egy tehén 25 egységnyi takar­mányt kap, napi tejhozama pedig 10 liter. A számítógép mindig friss ada­tainak ismeretében kipróbálhatjuk, hogy meddig csökkenthető a takar­mányadag az állat tejhózamának csökkenése nélkül. Azt is megtudhat­juk, hogy a takarmányadag milyen mértékű növelésével arányos a tejho­­zam-emelkedés. .A takarmányadag és a tejhozam minden egyednél klllön­­-külön optimalizálható, nem szüksé­ges az átlagos érték meghatározása. ■ Megvalósítható ez az adagolás? — Igen, megvalósítható. A már em­lített- harmadik épületben a sertés* etetésnél ismertetett cseppfolyós ta* karmányt kapják az állatok. A mikro­processzor jelzi az egyed kódszámát, a takarmányozóberendezés pedig a központi számítógép vezérlésével „tálalja“ a pontosan megszabott ada­got. A cseppfolyós takarmány hasz­nálatakor a környezet is könnyebben tisztán tartható. Mit csinál ugyanis a tehén mielőtt enni kezd? Belefúj a takarmányba: a száraz szétrepül, a cseppfolyós nem, s emellett takar­mányveszteség sincs. ■ Milyen képesítést Igényelne agy ilyen rendszer vezérlése? — Nem olyan bonyolult ez, mint amilyennek először látszik. Egy me­zőgazdasági szakközépiskolát végzett dolgozó, aki Ismeri a számítástechni­ka alapjait, néhány segéderővel min­den nehézség nélkül megbirkózik a kezeléssel. Láttam már ilyen rend­szereket üzemelés közben, s mond­hatom, hogy az egész nem bonyo­lult. Ellenkezőleg, éppen az egysze­rűsége ragadta meg a figyelmemet, s ezáltal tetszett meg a rendszer. ■ Drágább ez a beruházás a ha­gyományosnál? — Nem sokkal. A számítógépek egyébként is egyre olcsóbbak. Becs­lésünk szerint viszont legalább 20— 25 százalékkal lefaraghatók a terme­lési költségek. ■ Hol tartanak jelenleg a program teljesítése során? — Az igazat megvallva az elején. A járási mezőgazdasági igazgatóság támogatáséval előadásokat szervez­tünk a 34 tagvállalat számára. Ezen­kívül a Felbári (Horný Bar) Egysé­ges Földműves-szövetkezettel komp­lex ésszerűsítő brigádot alakítottunk. A járás területén több helyen működ­nek már számítógépes vezérlésű ete­tőrendszerek, de fejletlenebbek a ko­rábban említett rendszernél. A szá­mítógép ugyanis mindössze a takar­mány egyenlő adagolását biztosítja, azt, hogy minden állat elé pontosan ugyanannyit szórjon az elosztó. Mi pedig nem az úgynevezett átlagnál, hanem az egyednél szeretnénk opti­mális eredményt elérni. Ollós László HIRDETÉS A Nagykürtösi (Veľký Krtíš) Gép-és Traktorállomás nemzeti vállalat megrendeléseket fogad el а III. és IV. negyedévre a DT-75-ös, mezőgazdasági és tolólapátos kivitelezésű lánctalpas traktorok generáljavítására — kedvezményes áron. Egyúttal a nyomásszabá­lyozóval felszerelt típusúakat átalakíthatjnk tolólapátos kivitelezé­sűre. A gép- és traktorállomás ugyanakkor megrendeléseket fogad el a III. és а IV. negyedévre az E-12-es és az E-516-os kombájnok generál- és idény utáni javítására — rövid javítási batáridővel. SzF-13

Next

/
Thumbnails
Contents