Szabad Földműves, 1986. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)

1986-05-10 / 19. szám

1986. május 10. .SZABAD FÖLDMŰVES FYTOVIT levéltrágya a növények klnrózisa ellen ZINKOVIT és ZINKOCIT i— cinket tartalmazó cseppfolyós műtrágya a mezőgazdasági növénykultúrák és a gyü­mölcsfák minőségi fejtrágyázására A hírnévhez méltóan Április 23. és 29. között ren­dezték meg a brnői vásárvá­rosban a közszükségleti cik­kek 17. nemzetközi bemutató­ját A hagyományokhoz híven az idén is számos ország fo­gyasztási, illetve közszükség­leti cikkeket gyártó és forgal­mazó külkereskedelmi vállala­ta képviseltette magát Brnó­­ban. A hazai kiállítók a tava­lyt bemutatóhoz viszonyítva közel 800 négyzetméterrel na­gyobb területen vonultatták fel piaci újdonságaikat, s dicsére­tükre szolgál, hogy a kínálat bővítése melleit a minőségi el­várások teljesítéséről sem fe­ledkeztek meg. Hazánkon kí­vül nyolc baráti szocialista or­szág képviselői állították ki termékeiket, míg a tőkés or­szágokból 316 külkereskedel­mi vállalat vett részt a fo­gyasztási cikkek nemzetközi seregszemléjén. | A szervezés alaposságát' és a bemutató megfelelő szakmai népszerűségét bizonyítja, hogy a tizenhetedik alkalommal meg­rendezett vásárra 33 ország közel 900 kiállítója nevezett be. Ennek köszönhetően a közszükségleti cikkek brnói bemutatója már évek óta a legjelentősebb külkereskedel­mi rendezvényeink sorát gaz­dagítja. A szakemberek véle­ménye szerint a fogyasztási cikkek nemzetközi vására nem­következő időszakban sem lesz másként. Hazánk külkereskedelmi kap­csolatainak alakulására jelen­tős mértékben kihatnak a brnói vásár eredményei, az üz­letkötők szerződései. A bemu­tató elősegíti a kedvező bél­és külkereskedelmi kapcsola­tok elmélyítését, illetve kiala­kulását. A kereskedelmi szak­emberek a rövid, Illetve a hosszú távú terveknek megfe­lelően kötnek szerződéseket üzletfeleikkel, külföldi partne­reikkel. A szakmai megbeszélések és szerződéskötések eredményei­nek köszönhetően egyrészt le­hetővé válik a belkereskedel­mi piac kínálatának bővítése a hazai szükségletnek megfelelő termékek behozatalával, más­részt meg az árucsere-forga­lom alakulása szempontjából a hazai gyártók is — a tárgya­lások és üzletkötések alapján — jobban tudnak alkalmazkod­ni a külföldi partnereik igé­nyeihez. A vásáron részt vett szakem­berek többségének véleménye szerint mindenekelőtt a köz­szükségleti cikkek gyártásának fejlesztésére, korszerűsítésére kell az elkövetkező időszakban összpontosítani az ágazat ve­zetőinek figyelmét. Az előrelé­pés elsősorban a termékek mi­nőségi színvonalának emelésé­Az ízléses csomagolás a piaci siker meghatározó tényezője csak a gyártók, kivitelezők és forgalmazók munkája megmé­rettetésének a színhelye, ha­nem egyben az elkövetkező időszakra vonatkozó nélkülöz­hetetlen piaci előrejelzéseknek is fontos megnyilvánulási for­mája. A vásáron részt vevő szak­emberek ugyanis az üzletköté­sek eredményei alapján rámu­tattak a hazai közszükségleti és fogyasztási cikkek gyártá­sával, Illetve választékával kapcsolatos hiányosságokra. E- zek ismeretében már köny­­nyebb a hibák mielőbbi eltá­volítását szorgalmazó intézke­déseket meghozni. A másik oldalon természete­sen a korszerű követelmények­nek minden tekintetben meg­felelő termékek hazai és kül­földi gyártói is megbizonyo­sodhattak arról, hogy a felújí­tásra, tökéletesítésre szánt szellemi és anyagi beruházá­sok gyorsan megtérülő, jelen­tős bevételi forrásnak számí­tanak. A CSKP XVH. kongresszusán is több ízben elhangzott, hogy javítani kell a belkereskedel­mi hálózat közszükségleti és fogyasztási cikkekkel váló el­látását. Ennek nélkülözhetet­len előfeltétele a piaci Igé­nyeknek megfelelő termékská­la kialakítása, a folyamatos gyártás és forgalmazás bizto­sítása. Amint azt Bohumil Ur­ban külkereskedelmi miniszter megnyitóbeszédében kiemelte, a kedvező külkereskedelmi mérleg a népgazdaság tovább­fejlesztésének egyik döntő fon­tosságú. meghatározó tényező­je. Minden szempontból siker­ként könyvelhető el, hogy a mögöttünk levő hetedik ötéves tervidőszakban az árukivitel 50, a behozatal pedig 48 szá­zalékkal nőtt. Természetesen hazánk külkereskedelme min­denekelőtt a KGST-tagorszá­­gokkal folytatott együttműkö­désre, Illetve árucsere-forga­lomra alapozódott, s ez az el­vei, Illetve használati tulajdon­ságaik javításával valósítható meg. Fontos szerepet- kap a következőkben is a szakmai bemutatókon kiállított újdonsá­gok 'mielőbbi sorozatgyártásá­nak bevezetése, hogy ne kell­jen hosszú Ideig várniuk a vásárlóknak egy-egy termék belkereskedelmi forgalmazásá­ra. Josef Hloušek, a csehszlovák kiállítási részleg igazgatója a vásár alkalmából tartott sajtó­­értekezleten hangsúlyozta, hogy a brnói bemutató már évek óta fontos szerepet tölt be a külkereskedelmi kapcsolatok kialakítása és elmélyítése te­rén. Mindannyiunk érdeke, hogy a közszükségleti cikkek nemzetközi seregszemléje to­vábbra is hozzájáruljon a szo­cialista országokkal folytatott együttműködésünk fejlesztésé­hez, s lehetőséget nyújtson a nem szocialista államokkal ki­alakított kooperáció kibővíté­sére. Az idei vásár kiemelt szak­területe az üveg-, bizsu-, kerá­mia- és porcelánipnr, valamint az edénygyártás volt. A szer­vezők örömmel nyugtázhatták, hogy a hazai és külföldi részt­vevők főleg a kiemelt ágaza­tokban igyekeztek bemutatni újdonságaikat. Természetesen a jól bevált, hagyományos tech­nológiával készített termékek sem hiányozták a brnói vásár­város pavilonjaiból. Közismert, hogy a szervezők által kiemelt könnyűipari ága­zatokban elért gazdasági sike­reink nemzetközi viszonylat­ban Is megérdemelt szakmai elismerést eredményeztek. A termeléshez szükséges műsza­ki-anyagi bázis megteremtése, a hagyományokra épülő, de egyben az ágazat továbbfej­lesztésével, korszerűsítésével Is lépést tartó szakemberkép­zés lehetővé teszi, hogy az üveg-, bizsu-, kerámia- és por­celánáru gyártása terén az éves termelési növekedés jó­val meghaladja a könnyűipari átlagot, s az előirányzott mu­tatókat. A szakemberek a hosz­­szú távú tervezetben a koráb­ban felsorolt ágazatok további dinamikus fejlesztésével szá­molnak. Ennek bizonyítéka, hogy például az üvegiparban a termelés éves növekménye a könnyűipari átlagos érték két­szeresének felel majd meg az elkövetkező években. A vásár iránti külföldi ér­deklődést tovább fokozta, hogy a kiemelt ágazatokban hazánk termelése világviszonylatban is nagyon előkelő helyet foglal el. A gazdag hagyományokra visszatekintő üvegipar termé­kei már a 17. században „meg­hódították“ a világot, s ké­sőbb a kerámiagyártásban el­ért eredményeink is rangos nemzetközi sikereket hoztak a világpiacon. Hazánk napjaink­ban is az egyik legnagyobb exportőrnek számít ezen a te­rületen. Termékeinket a világ több mint 90 országába exportálják külkereskedelmi vállalataink. Bár az üveggyártás! folyama­tok során — mint a csiszolás, megmunkálás, díszítés — is egyre fontosabb szerepet kap a korszerűsítés, a hagyomá­nyos kézi megmunkálást, vé­sést, mintázást ma is kiváló szakembereink végzik. Az üveg művészeinek is joggal nevezett üvegfúvók, -csiszolók, tllfetve megmunkálók Brnóban Is meg­mutatták, hogy a világhírnév nem a véletlen műve. A szebb­nél szebb, külföldön is kere­sett ólomkristály vázák, csil­lárok, lámpák, tálak, kosarak a vásár látogatóit is szinte mágnesként vonzották. Amíg a többi pavilonban a közönség nyugodtan megtekinthette a kiállított közszükségleti cikke­ket, addig az üveg-, porcelán- és kerámiaipar termékeit csak hosszas sorban állás után szemlélhette meg alaposabban. Nem véletlen, hogy a kiállí­tásra érkezett vendégek, szak­emberek és látogatók minde­nekelőtt az üveggyártás mes­tereinek szemet gyönyörködte­tő munkáit tekintenék meg, s csak ezt követően folytatták a vásárváros pavilonjainak, más jellegű tárlatainak felkeresé­sét. Az A, F és К pavilon lá­togatói közül sokan megcso­dálták a hazai üveg-, kerámia- és porcelánípar termékeit, a csehországi „kristályköltemé­nyeket“. A hazai kiállítók üveg-, por­celán, bizsu- és kerámiaipari reprezentatív tárlatát az A pa­vilon rotundájában tekinthet­ték meg a látogatók. A Nový Bor-i Crystalex főképpen a fest tett üveggel és a kombinált technikával készített termékeit mutatta be. Hazánk legna­gyobb üvegipari konszernje, a teplicei Sklo-Union csillárok­kal, világítótestekkel, tűzálló üvegedényekkel és tálakkal; a trnavai Tatrasklo, valamint a Lednické Rovné-i, illetve Pol­­tári Üveggyár különböző nagy­ságú és díszítésű üvegpnharak­­kal és dísztárgyakkal mutatko­zott be. A híres Jablonec nad Nisou-í bizsut kedvelők szíve­sen megtekintették a nyak­láncok, karkötők, fülbevalók, brosstűk és különböző dísztár­gyak kiállítási anyagát. Nagy sikert aratott a bizsu történel­mi kialakulását és fejlődését bemutató kis kiállítás, amelyet a Jablonec nad Nisou- Múzeum rendezett. Az F pavilonban a Skloexport külkereskedelmi vállalat tárla­ta volt látható, amelynek ke­retében a korábban már emlí­tett üveggyárak mellett a Va­lašské Mezlfíöí-i és a Kame­nický Šenov-i Üveggyár vonul­tatta fel klasszikus vonalve­zetésű, illetve modern megol­dású csillárait. Nem hiányoz­tak a Karlovy Vary-i Moser, a Chlum n Trebone-i, a Pode­­bradyi, Harrachovi és Kvétnái Üveggyár termékei sem. A há­ziasszonyok nagy érdeklődést tanúsítottak a Simax-család új termékei iránt, amelyek a kül­földi partnerek tetszését is el­nyerték. А К pavilonban a hazai ke­rámiaipar mutatta be kiállítási anyagát. Különösen az egyszínű kávés-, illetve teáskészletek lránt mutatkozott fokozott ér­deklődés. A látogatók a min­dennapi használatra szánt készletektől egészen a deko­ratív darabokig megtekinthet­ték a hazai kerámia -és porce­lángyártás eddig elért eredmé­nyeit, s megismerkedhettek a jövő szempontjából fontos kí­sérletezések műhelytitkaival. Az Intercoop külkereskedel­mi vállalat a szlovákiai ipari szövetkezetek üveg-, kristály-, porcelán- és kerámiakészitmé­­nyeit mutatta be a vásár láto­gatóinak. A tizenöt csehorszá­gi ipari szövetkezet kiállítási anyagát és a népi kerámiamű­vészet termékeit az Unicoop külkereskedelmi vállalat vo­nultatta fel. A Mer kuria a C pavilonban sorakoztatta fel a hazai edénygyártás újdonsá­gait, amelyek közül főleg a České Budéjovice-l Sfinx ter­mékei nyerték el a látogatók tetszését. A 17. közszükségleti cikkek nemzetközi vásárán természe­tesen nemcsak a kiemelt ága­zatok kiállítási anyagai szere­peltek. A ruházati cikkek be­mutatójának színhelye a ha­gyományoknak megfelelően a D pavilon volt, ahol a Centro­­tex külkereskedelmi vállalat szakemberei divatos női és férfiruhák gazdag választékát tárták a nagyközönség elé. A H pavilonban a cipőgyártás és a bőrfeldolgozás iránt érdek­lődők időztek az átlagosnál jó­val tovább. KI tudja hányad­szor bosszankodtak amiatt, hogy miért nem lehet az üzle­tekben a vásáron láthatott ter­mékeknek legalább egy hánya­dát viszontlátni. Számos új­donság — bár a piaci igény nem hiányzik — meg sem éri az első sorozatgyártást, mivel különböző „objektiv“ okok miatt lekerül a napirendről, s lassan elfelejtődik. Az elő­zőekhez hasonló gondolatok jutottak az eszembe, amikor a hazai bútoripar készítményei­nek tárlatát végignéztem az А-l pavilonban. Nem tudni, hogy mi a magyarázata az évek óta egy helyben topogás­­nak. Jé volna mielőbb felderí­teni, hogy végre elmozdulhas-A vásárváros felülnázetből son a hazai bútorgyártás a holtpontról. A külföldi résztvevők közül a legnagyobb területen — kö­zel 2 ezer négyzetméteren — a Szovjetunió képviseletében az Észt Szovjet Szocialista Köztársaság mutatkozott be. A második legnagyobb külföl­di kiállítási anyag Jugoszláviáé volt, sorrendben Ausztria, az NDK, NSZK és Magyarország következett. A vásár kísérőprogramjai kö­zül megemlítjük az Intermőda elnevezésű nemzetközi divat­­bemutatót, valamint a szakmai napok keretében megrendezett nemzetközi részvételű szemi­náriumot, amelynek vendégei a közszükségleti és fogyasztá­si termékskála bővítésével, il­letve korszerűsítésével foglal­koztak. Az aranyéremért folytatott versenybe több száz terméket neveztek be. A nemzetközi ösz­­szetételű zsűri 44 terméknek ítélte oda a legnagyobb elisJ mérést jelentő aranyérmet. Harmincnégyet Csehszlovákia, kettőt-kettőt a Szovjetunió és Jugoszlávia, egyet-egyet Bulgá­ria, Magyarország, az NDK. az NSZK, Lengyelország és Japán képviselői szereztek. A közszükségleti cikkek 17. nemzetközi vására április 2S-én zárta be kapuit. A szakembe­rek előzetes véleménynyilvání­tása szerint a bemutató üzleti sikeréhez nem férhet kétség. De vajon milyen érzésekkel távozott a brnói vásárvárosból az a látogató, aki megtekintet­te ugyan a fogyasztási, illetve közszükségleti cikkek újdonsá­gait, a hazai és külföldi ter­mékskálát, gyakorlati hasznát azonban egy jó ideig nem ve­heti a látottaknak, mivel a ke­resett árucikkek csak ki tud­ja mikor jelennek meg a bel­kereskedelmi üzlethálózatban. BARDOS GYULA’

Next

/
Thumbnails
Contents