Szabad Földműves, 1986. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)

1986-05-10 / 19. szám

Az SZÄSZ I,évai (levice) Járási Bizottsága már évek óta jelentős sike­reknek örvend. A szóban for­gó járás kistenyésztői bizony nemegy kiállítás, verseny leg­értékesebb trófeáját vitték ha­za. S magukénak mondhatják a nőszövetség vándorzászlaját, amely valóban hűen tükrözi a megbecsülést és az elismerést. A lévaiak sikereiről, illetve gondjairól beszélgettünk Ladi­slav Nemec elvtárssal, a SZÄSZ jb elnökével. 0 Elnök elvtárs, Önt mint veit katonatisztet mi vezette a tenyésztői munkához, illetve az elnökösködéshez? — Falun nőttem fel, ahol természetesen a tenyésztéshez minden feltétel adott. Előbb csupán rendes tagja voltam az SZÄSZ-пак, majd a garam­­kálnai (Kalná nad Hronom) szervezet titkára lettem, ez­után következett az alelnöki funkció a járáson — és 1970 óta töltöm be az elnöki tiszt­séget. Már előző foglalkozá­som is szigorúan megkövetelte tőlem az irányítást és a szer­vezést. Ezen képességeimet most is nagyszerűen kamatoz­tathatom. Mindenekelőtt arra alapozom tevékenykedésemet, hogy lelkes tagok kerüljenek a járási bizottságra és az e­­gyes szakbizottságokba. Elkép­zelhetetlen ugyanis, hogy a járási bizottság elnöksége ké­pes legyen valamennyi tag iránytíását figyelemmel követ­ni, illetve az egyes alapszer­vezetek határozatainak teljesí­tését ellenőrizni. Éppen ezért arra törekedünk, hogy olyan tagokat válasszunk a bizottsá­gokba. akik nemcsak jó szak­emberek, hanem megfelelő ké­pességű aktivisták is. Ha ugyanis nem aknázzuk ki a lehető legmegfelelőbben a szerzett tapasztalatokat, annak mi látjuk a kárát. Én úgy ér­zem, még sokat tehetek a szervezőmunka sikeres előre­­lendítéséért. Nem akarok fél­reállni, a tapasztalatokat át szeretném adni az ifjú generá­ció tagjainak. Ezért vagyok jelöltje a központi szerveknek a következő választási idő­szakra is. 9 Az Önök szervezete bi­zony nem éppen bővelkedik fiatalokban. Milyenek az elő­relátások a fiatalítást illetően? — Tény és való, hogy szinte észre sem vettük — s megöre­gedtünk. Csak amikor a fiata­lokról valő gondoskodás kér­dése került előtérbe, akkor döbbentünk rá. hogy hiszen a mi szervezetünkben alig akad fiatal. Az egyik legfontosabb feladatnak könyveljük el: ál­landóan toborozni kell a fiata­lokat a szervezeti állattenyész­tésre. őszintén bevallom, bogy a mi nagy állattenyésztői csa­ládunkban ma is nagyon ke­vés a fiatal — mindössze UH. Célunk: az „Alapiskolánként legalább egy állattenyésztői szakkör“ jelsző minél hama­rabbi valóra váltása. A járási bizottságnak módjában áll a­EREDMÉNYES szervezeti élet nyagilag támogatni a kezdő állalenyésztői szaköröket és biztosítani számukra az állat­állományt. Természetesen egy ilyen szakkör csakis megfele­lő ismeretekkel rendelkező ve­zető Irányításával működhet. 0 Szervezetük a második legnagyobb Szlovákiában — 4 ezer 500 taggal. Várható-e lét­számemelkedés? — Amikor szervezetüknek mintegy kétezer tagja volt, évente jelentős volt az emel­kedés. Az utóbbi Időszakban mintegy 100—150 új taggal gyarapodtunk évente, ami egy kissé mérsékeltebb arányszá­mot jelent az előző évek va­lóságához viszonyítva. Egyik célkitűzésünk az, hogy elérjük az ötezres létszámot. 0 Általánosságban az a vé­lemény, hogy ha nem lesz ele­gendő takarmány, csökken a tagsági alap. Nem tartanak a hirtelen csökkenéstől? — Nem. Tenyésztőink a köz­ponti alapból nem kaptak any­­nyi takarmányt, amennyit igé­nyeltek. Mégis biztosították az alapkészletet — saját környe­zetükből. Éppen ezért nem fé­lünk attől.hogy esetleg hirte­lenjében változna a taglét­szám. És tulajdonképpen nem a takarmány befolyásolja a te­nyésztői kedvet. Tenyésztőink szívvel-lélekkel tevékenyked­nek — s azt hiszem, ez a döntő tényező. Járási kiállítá­sokat szerveznek, különböző versenyekbe neveznek be, s egymás között cserélik ked­venceiket. Erre többnyire min­den hónap első vasárnapján kerül sor, amikor tenyésztői délelőttöt szervezünk — ame­lyen nemcsak a járásbeli te­nyésztők találkoznak, hanem eljönnek más járások kisállat­tenyésztői is. Már csaknem húsz éve szállítunk járásunk­ba tenyészállatokat — főkép­pen kacsákat, , libákat és az utóbbi időben pulykákat is. Ebben az évben mintegy 40 ezer kacsát, 20 ezer libát és 10 ezer pulykát szeretnénk „behozni“. 0 Hogyan oldották meg a takarmány zsákokban történő adagolását? — Mintegy tíz évvel ezelőtt kezdték szállítani a takar­mányt és a takarmánykeveré­keket kocsikban — csomago­lás nélkül. E probléma megol­dása érdekében a tartalékok­ra szánt raktár mellé tároló­kat kellett felépítenünk, mint ahogy tették azt a kisebb me­zőgazdasági szervezetek. Ami­óta megvannak a tárolóink, a takarmányszolgáltatást a járá­si raktárból oldjuk meg. A szükséglet alapján a tárolók­ból zsákozzuk és biztosítjuk a takarmányt. 0 A kisállattenyésztők járá­si bizottsága területi szem­pontból nézve új otthonba köl­tözik. Milyenek e vonatkozás­ban a távlatok? — Mivel a jb a város közép­pontjában van. engedni kell a kor követelményeinek. Ugyan­is az említett helyen további lakások építése van tervben — így új „színhelyre“ fogunk költözni. A Lévpi Városi Nem­zeti Bizottság több „tartalék­­területet is felajánlott. Remél­jük, a kiszemelt helyet rövid idő leforgása alatt sikerül rendbehoznunk úgy, hogy az megfeleljen a követelmények­nek. Az új otthont úgy sze­retnénk' elkészíteni, Eogy több jelentős kiállítás színhelyévé válhasson. Többek között arra összpontosítunk, hogy akva­risztikái, prémesállat- és egzo­­tikusmadár-kiállítást szervez­zünk — országos szinten! 0 Sok mindenről szó esett már. Csak éppen az elismeré­seket és a kitüntetéseket nem hoztuk szóba ... — A központi bizottság aranyplakettjének és szövetsé­günk III. kongresszusa vándor­­zászlajának tulajdonosai va­gyunk, s beneveztünk az SZÄSZ IV. kongresszusa ván­dorzászlajáért folyó versenybe is. Több példás tenyésztőnk van, számos kitüntetéssel. 0 A fogyatékosságokat, a hibákat sem szabad elhallgat­ni... — Természetesen olykor-oly­kor mi is' megfeledkezünk va­lamiről. Ha a tenyésztőket eredményesebb tevékenységre szeretnénk bírni, a jövőben nem szoríthatjuk háttérbe a róluk való sokoldalú gondos­kodást. Például a különböző jubileumok alkalmából kitün­tetéseket, elismerő okleveleket fogunk nekik átadni. Az ered­ményes tenyésztők munkáját hatékonyabban kell propagál­nunk. Szó, mi szó, ez ideig va­lójában nem használtuk ki kellőképpen a propagáció le­hetőségeit. A kistenyészlés á lévai járásban már régi tradí­ciónak örvend, hiszen már 1931-ben megalakult a Posta­­galamb-tenyésztők Szervezete (Balkán Levice névvel). Na­gyon elkelne egy átfogó kró­nika, amely összefoglalná a já­rás kisállattenyésztőinek mun­káját. tevékenységét. Sokat megtudhatnánk az egyes alap­­szervezetek alapító tagjaitól, többek között Ľudovít Brauner és Anton Hadač elvtársaktól. Az utánunk jövő generáció számára olyan anyagot szeret­nénk összegyűjteni, amely hűen tükrözné járásunk kisál­lattenyésztésének fejlődését, il­letve sikereit. Lejegyezte: Mária Cimmermannová A szövetség járási bizottsága a juh­tenyésztés fejlesz­tését is fontos fel­adatnak tekinti A járás szervezett állattartói nap­jainkban 2955 te­­nyészjuhot tarta­nak, s ezek közül csaknem három­százat már bekap­csoltak a hasznos­ság rendszeres el­lenőrzésébe. A já­rás legjobb juh­­tenyésztője már hosszú évek óta a bátovcei Michal Šarina. A szerző felvétele t fingván és mivei az ÜBORKAPERONOSZPORA ellen? Lapunkban tavaly augusz­tusban már foglalkoz­tunk a sok gondot és kárt okozó uborkaperonuszpó­­rával. Az előttünk álló te­­nyészidőszakban javulást re­mélhetnek a kistermelők az uborka védelmében, mert rész­ben több készítmény között válogathatunk, részben pedig a tavaly végzett kísérletek a­­lapján lerövidült az egyes ké­szítmények kötelező élelmezés­­-egészségügyi várakozási ideje. Mint azt tavaly is írtak, az uborkaperonuszpórának a ned­ves és meleg környezet ked­vez. Ezért fellépésére akkor számíthatunk, ha hosszabb ideig csapadékos és viszony­lag meleg az időjárás. Mivel a gomba spórái csak vízben tudnak kicsírázni, kiadós szel­lőztetéssel és árasztásos öntö­zéssel a hajtató berendezések­ben szárazán tudjuk tartani, és ezzel meg tudjuk óvni a növényeket a fertőzéstől. A szabadban viszont az időjárási viszonyoknak van döntő szere­pük a betegség terjedésében. Mivel a fertőzés a levelek fő­nöki részén telepszik meg, a földön fekvő hajtások levelei­nek alsó részét volna fontos bepermetezni. Ebből a szem pontból nagyon előnyös a fel­szívódó készítmények (Ridnmil Plus, Curzate, Mikai) haszná­lata. Hátrányuk viszont, hogy nagyon hosszú ideig tart a le­bomlásuk, és ezért csak az uborka virágzása előtt hasz­nálhatók. A Központi Mezőgazdasági Ellenőrző és Vizsgáló Intézet által az uborkaperonnszpóra ellen 19116-ra engedélyezett ké­szítmények használati lehető­ségeit a mellékelt táblázat szemlélteti . A táblázat adataiból kiindul­va. a termő uborkát csak Kup­­rikollal és Peroziunal lehet az egész tenyészidő alatt perme­tezni. A másik két kontakt ha­­tássú szert (Novozir, Hi tha­ne) a termő uborka permete­zésére egészségvédelmi okok miatt csak egy alkalommal szabad használni. A felszfvúdó készítmények használata a feltüntetett ada­tok szerint egyértelműen csak a fiatal növények kezelésére korlátozódik. Az egyes kezelések közötti intervallumokat az időjárási viszonyok, illetve a fertőzési veszély szerint választjuk meg. Esős időben sűrűbben, napos időben ritkábban permetez­zünk. Ha a felszívódó készítmé­nyek használatakor nem talál­juk el pontosan a virágzás kezdetének időpontját és a kö­telező várakozási időn belül már terméskezdemények fej­lődnek, akkor ezt a termést le kell szedni és meg kell sem­misíteni. A táblázatban szereplő ösz­­szes készítmény kötelező vá­­kozási idejének megtartását az áru felvásárlásakor ún. szer­­maradvány-vizsgálattal ellen­őrizni fogják. Ezért a terme­lők saját érdekükben használ­janak permetezési naplót, melyben feltüntetik a kezelés időpontját, a felhasznált ké­szítményt és annak töménysé­gét, valamint az uborka sze­désének időpontját. Ha a táblázatban a ható­anyagokat nézzük, я mancozeb részben, a Novozir és a Ditha­­ne, részben pedig a felszívódó Mikai egyik hatóanyaga, a réz­­oxiklnrid pedig a Kuprikoiban, valamint a Curzxte és Ridomil Plus felszívódó szerekben is megtalálható. Valamennyi réztartalmú ké­szítmény a baktérumos levél' foltosság ellen is hatásos, e' zért a szabadföldi uborka ke­zelésében a termesztés kezdeti szakaszában ezeket részesít' sük előnyben. A javasolt vegyszerek közül a Kuprikol és a Dithane sza' badon kapható a szaküzletek' ben, és várható a Ridomil Plus kis csomagolásban történő ki' bocsátása is. A készítményeket az SZSZK Kertészeti Szolgál' tató Vállalatának üzletei fog' ják árusítani. Annak érdekében, hogy az uborka leveleinek fonáki olda­lát rendszeresen megpermetez' liessük a kontakt készítőié' nyekkel, ajánlatos a befőzési uborkát is vezetéken termesz' teni, a szabadföldi növényzet' ben pedig inkább az árasztá' sós öntözést részesítsük előnyben a fertőzési ve' szély csökkentése érdé' kében. A KMEV1 növényvé­delmi szolgálata a rá' dióban, a televízióban és a napilapokban idejében jelezni fogja az uborka­­-peronoszpóra elleni per' raetezés szükségességét. Matlák György agrármérnök Az uborkaperonoszpóra tünetei (A szerző felvétele) AZ UBORKAPERONOSZPÓRA ELLEN ENGEDÉLYEZETT KÉSZÍTMÉNYEK ÁTTEKINTÉSE Készítmény Hatóanyag Tömény­ség % я tí • ф S3 _, ao£ Г > •* в но ь о & ., NN i E л N <С O p 2 в < ^ Je .5 — ~ A kezelés Időpontja Élelmezés­egészségügyi várakozási idő (nap) Mikai M efosite-AI +■ mancozeb 0.25 7 — 14 legkésőbb 21 nappal az uborka virágzása előtt lásd a kezelés időnont’át Ridomil Plus 48 VVP mctalaxil + rézoxiklorid 0,25 7—14 legkésőbb 14 nappal az uborka virágzása előtt lásd a kezelés ídűonntiát Curzate К cymoxanil + rézoxiklorid 0.2 4—7 legkésőbb 7 nappal az uborka _ v»rápzása plntt lásd a kezelés iriŕínontiá* Kuprikol 50 rézoxiklorid 0.4 4—7 szedés után szükség szerint az pppc7 ypppláp’ó 4 Perozin 75 В zineb 0,3 4 — 7 szedés után szükség szerint 7 Novozir MN 80 Ditliane M-45 mancozeb 0.3 4—7 szedés után összesen po v 8 «Г S в 0! N ■ N СЛ r* (3 c о

Next

/
Thumbnails
Contents