Szabad Földműves, 1986. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)

1986-05-10 / 19. szám

о SZABAD FÖLDMŰVES 1986. május 10-A CSSZSŽK1985-1990. évi gazdasági ás szociális fejlesztésének fő irányai Család, iskola, egészségügy Ä nyugdíjellátásban, a gyerme­kes családoknak nyújtott társa­dalmi segítségben és a betegek ellátásában tovább kell tökélete­síteni a meglevő fejlett rendszert. A szociális ellátás tökéletesítése a megteremtett gazdasági feltéte­lektől és a lakosság reáljövedel­mének alakulásától függ. A tervezett intézkedéseket a fia­tal gyermekes családok megsegí­tésére kell orientálni a fizetett szülési szabadság meghosszabbí­tásával, a gyermekgondozási se­gély összegének és folyósítási ide­jének differenciált módosításával és a szülésig segély növelésével. A nyugdíjbiztosításban ki kell dol­gozni annak módját, hogy emel­kedhessen a nyugdíjak felső ha­tára. Továbbá ki kell dolgozni a már kiszabott nyugdíjak összege differenciált emelésének rendsze­rét, amely lehetővé tenné, hogy a nyugdíjak ne maradjanak jobban le a bérfejiődés mögött. A nyug­díjaknak jobban kell majd tük­rözniük a munkával eltöltött idő­szak során szerzett érdemeket. Ily módon szüntelenül fokozni kell a lakosság létbiztonságát. Továbbra is meg kéll teremteni az anyagi feltételeket a gyermek­­vállalás, a dolgozó anyák, az idős és a rokkant állampolgárok tár­sadalmi támogatásához. Tovább kell bővíteni a gyermekintézmé­nyek kapacitását. A napközi ott­honok és klubok férőhelyeinek számát egynegyedével kell növel­ni, és tökéletesíteni kell tevékeny­ségüket. Sokoldalúan javítani kell a gyermekotthonokrél való gon­doskodást. Bővíteni kell az idő­sek és a rokkantak szociális ott­honai férőhelyeinek számát, még­pedig 10—15 százalékkal, miköz­ben meg kell szüntetni az egyes területi egységek ellátottsága köz­ti indokolatlan eltéréseket. To­vább kell f ejleszteni a szociális gondoskodás egyéb bevált for­máit. Mindenekelőtt 20—25 száza­lékkal kell bővíteni a házi szo­ciális gondozást. Állampolgárainkat továbbra is arra kell nevelni, hogy szilárdít­sák a családot, helyesen értelmez­zék szerepét a fiatal nemzedék nevelésében, a társadalmi és a családi életre történő felkészíté­sében és arra, hogy legyenek fi­gyelmesek és tapintatosak az idő­sek és a rokkantak iránt. Az egészségügyi ellátás széles körű, fejlett rendszerét mindenek­előtt az egészségügyi szolgáltatá­sok minőségének javítására kell irányítani. El kell mélyíteni a hi­giéniai és a megelőző gondosko­dást egyre több lakosról, elsősor­ban a tankötelezettség előtti gye­rekek megbetegedéseinek megelő­zésével. Meg kell gyorsftani és ja­vítani kell a kivizsgálások és a gyógyítás folyamatát. Tovább kell bővíteni az orvosi ellátást közvet­lenül az üzemekben és a szövet­kezetekben. Javítani kell a főis­kolások egészségügyi ellátását. Folytatni kell a társadalmi egész­ségügyi programok megvalósítá­sát, megfelelő figyelmet kell szen­telni a rehabilitáció és a proteti­­kai ellátás fejlesztésének, jobban és ésszerűbben kell a lakosságot gyógyszerekkel és gyógyászati a­­nyagokkal ellátni. Az egészség­­ügyi nevelést és propagandát job­ban kell orientálni a helyes élet­módra, az alkoholizmus és a la­kosság egészségére kedvezőtlenül ható egyéb toxikomániák elleni harcra. Az egészségügyben alkalmazni kell a tudományos-műszaki fej­lesztés eredményeit, javítani kell műszaki és műszerellátottságát. Cj építkezésekkel, a karbantartás javításával és rekonstrukciókkal meg kell oldani az egészségügyi intézmények hálózatának tnvábbi ésszerűsítését, korszerűsítését és struktúráját az új szükségletek szerint kell módosítani. Növelni kell a huzamos ideig betegeske­dők számára létesített intézmé­nyek kapacitását. A 8. ötéves terv­időszak éveiben 4000-rel kell nö­velni az orvosok és legalább 11 ezerrel a körházi ágyak számát. Az egészségügyi szolgáltatások javításához hozzá kell járulni a munkaszervezés tökéletesítésével, az egészségügy egységes irányítá­sának megerősítésével, az egész­ségügyi dolgozók és a betegek közötti szocialista viszony meg­­szilárdításval. Tovább kell javíta­ni a nemzeti bizottságok tevé­kenységét az egészségügyi ellátás irányításában. E jj> a> > c ‘Ф O) 'Ф Ф > Л Nap szikrázón küldte a /I földre langyos, áprilisi su­­garait. A barackják virá­gát szirmukat bontogatták, a sar­­jadzó fü tavaszi zöldjében rikító sárgán pitypangok terpeszkedtek. Ebben a gyönyörű, verőfényes időben Réka délutáni foglalkozás­ra indult az iskolába. Matekköny­veit hóna alá csapva, jókedvűen lépegetett, szeme itta a kikelet ezer csodáját. Boldog volt. — Biztosan ott lesz Matyi is — villant át az agyán —, bár az óra nem kötelező, s ő a legjobb ma­­tekos. Ha kicsit megerőltetném magam, én is mehetnék az olim­piára — elmélkedett, s ettől a le­hetőségtől még szebbnek látta a világot, s szökdelve tette meg a hátralevő utat. A 7. C az iskola udvarán gyü­lekezett. Tanáruk elégedetten vet­te tudomásul, hogy nem hiába fogja feláldozni a szabadidejét, az osztálylétszám teljes. De mint ta­pasztalt tanárnak, azt is látnia kellett, hogy gyerekei aznapi zsi­­bongása nem a megszokott. — Hm, kt fog itt ma figyelni? — töprengett, és kinyitotta az osztály ajtaját. A hatalmas ablakokat nyomban kitárták, s a gyerekek élvezettel jigyelték, hogyan bújik be min­den zugba, hogyan járja át a gú­lák és hasábok makettjét a csik­­landóző napsugár. A megkopott, vén jalak nyújtózva sóhajtották ki magukból az áporodott levegőt. Zsongott az osztály. A csínytevők és a gyengébb ta­nulók önként az első padokba ül­tek, hogy jobban figyelhessenek. Megkezdődött az óra. A tanár érdeklődve tette fel a kérdést, va­jon az elmúlt órákon átvett anya­gok közül melyik volt nehéz, mi­vel szeretnének joglalkoznt? A választ az udvar közepén állá gesztenyefa-csoporton fészkelő e­­gyik feketerigó trillázta el, az osztály nagy derültségére. A példa mégis a táblára került, s vállalkozó kerestetett. — Jelentkezünk? —■ súgta Réka a mellette üló Matyinak. — Hm — volt a válasz, egy vállrándítással. Csönd telepedett az osztályra. A tanár várakozón szegezte tekin­tetét az első padokban ülőkre. Tóth azonban egy méhecske tá­madásait védte ki nagy buzga­lommal. Ez a művelet szemmel láthatólag olyannyira lekötötte, hogy rá a példa megoldásában badarság lett volna számítani. Nagy Peti gondterhelt ábrázattal fúrta fejét a könyvei közé, s a se­gédkönyvet buzgón lapozva pró­bálta megkeresni a példa megol­dásának nyitját. Erős Panni az édesanyjának vásárolt holmikat igazgatta nagy odaadással. A há­lóból minduntalan szabadulni aka­ró tej, vaj, tojás, teljesen igénybe vette. A tanár szeme Deákon akadt meg, akt mereven, szinte megkö­vültén meredt a tábla melletti sa­rokba. Éppen szólni akart, de ek­kor Deák összevont szemöldökkel, mutatóujját szájára téve, csöndet intett.'Az egész osztály merő fi­gyelem lett. A hátsó padban ülők hang nélkül emelkedtek fel, az elől ülők csak nyakukat nyújto­gatva bámultak a sarokba. Tavaszi történet •— Pszt! — mondta Deák még egyszer egér, és a sarok felé bökött. A tanár meghokkenve látta, hogy valóban egér van a sarok­ban, mégpedig egy meglehetősen szép példány. Gyorsan, de zaj nélkül tette jel a szemüvegét, s intett Deáknak. — Fogd meg, fiarnl Deák tágra nyílt szemmel, ke­zét mellére fektetve némán kér­dezte: — Eééén? — s választ sem vár­va, kitűnő mimikával játszotta: őrá ne számítsanak, ő undorodik az egértől. A tanár erősen reménykedett, hogy nincs már ott az a fránya féreg, de biz az továbbra is ott terpeszkedett a lyuk kellős köze­pén, mint aki öröklakást bérelt. Mit tehetett, maga indult va­dászatra. Lábbujjhegyre állt, s kis­sé meggörnyedve a sarok felé irá­nyította lépteit. Deák ekkor odasúgta a mögötte ülő Horváthnak: — Délelőtt fogtuk a szertár­ban ... Horváth, aki szintén nagy csíny­tevő volt, a szája elé kapta a ke­zét. A visszafojtott vihogás az egész testét rázta. A hír gyorsan terjedt. Erről leg­főképpen a felfújt ábrázatok, a befogott, betömött szájak árulkod­tak. Az osztály egy léggömbhöz volt hasonló, amely bármikor el­pukkanhat. Mindenki a tanár mozdulatait figyelte. A tanár hegyesorrú, fekete lakk­cipőjében egy párduc kecsességé­vel és fürgeségével közelített az egérlyukhoz. Két lépéssel előtte megállt, összpontosított, s jobb lábát felemelve cipőjének orrát teljes erejével a nem éppen tágas egérlyukba nyomta. Örömmel kon­statálta, hogy az egér valóban ott van. Finoman kijjebb rugdosta a tetemet, majd nyugodt, elégedett hangon szólt oda Tóthnak: — Vidd ki, fiam! — Hurrá — ordította el magát Deák hurráááá, éljen a tanár elvtársi Az egész osztály megkönnyeb­bülten hahót ázott; lökdösték egy­mást, csapkodták a térdüket. A tanár diadalittasan vonult a ka­tedrához. Végignézett az osztá­­tályon, s nem látott mást a neve­téstől eltorzult, görcsbe rándult, könnyező arcokon kívül. Ezt a ké­pet leírhatatlan hangorkán festet­te alá. A jóízű nevetésen, a csi­lingelő kacagáson, az idétlen vi­hogáson és a még idétlenebb nye­rítésen kívül feltört még egy-egy sípoló hang, egy-egy horkant ás is. Ebben a hangzavarban a tanár tisztán hallotta a „Dagi"-nak be­cézett Kékes Rudi méltóságteljes göcődését. Órájára pillantott, s megdöb­benve látta, hogy közel egy ára telt el. Helyére ült, s mereven fi­gyelte az osztályt. A gyerekek megérezték tanáruk komoly tekin­tetét, a zsivaj lassacskán elcsen­desült. Csak a jeketerigók trillá­zása hallatszott. — Amint halljátok — kezdte nyugodt hangon —, még a mada­rak is azt cslcserglk, hogy a táb­lán, egy megoldatlan példa vára­kozik. Várom a jelentkezőt! — hamiskás mosollyal fürkészte az osztályt. Pár pillanat után Réka állt fel. — No, ha te jössz, akkor nehe­zebb feladatot kapsz. Ha azt meg­oldod, mehetsz az olimpiára! Réka szíve nagyot dobbant, s tekintetével Matyit •kereste. Az biztatóan hunyorított. Ügyesen, rövid idő alatt oldotta meg a pél­dát. Rékának mindenki gratulált. A kezét rázták, a haját, a fülét ci­­báliák, hátbacsapták,. s csak ko­moly erőfeszítések árán sikerült a helyére érnie. A tanár réveleg mosollyal fi­gyelte az újra zsibongó osztályt. Az órának vége lett, s ahogy a távolodó, csoportokba verődő, han­­gos-csiklandozón kacagó gyere­keit nézte, egyáltalán nem bánta, hogy a délutáni foglalkozás így alakult. Sarkon fordult, s fütyö­­részve indult hazafelé. K. Dobay Klára Ritkán szerepel együtt ez a két szempont, használjuk ki tehát az alkalmat: varr­junk, kössünk, horgoljunk, vegyünk mellényt! A mellény a ruhák, a szoknya-blúzok és a nadrá­­gos összeállítások kiegészí­tője. „Feldobja“ az unalma­sabb blúzt, pulóvert és a szeszélyes időjárás hónap­jaiban, heteiben melegít, a­­hogyan az idősebb korosz­tály mondja, „ápol és elta­kar“. 1. Korhatár (és súlyha­tár) nélkül mindenki visel­heti a sportos jellegű, váll­­-lapos, mély karöltős, le­zser mellényt. Két nagy zsebe van, a hosszú kihaj­tó alatt egy gombbal záró­dik. Készülhet szövetből, kordból vagy düftinből. rész és a zsebfedő k&zül­­hét hozzáillő bőrből, sza#-* vasbőrből vagy a szoknya anyagából. 3. Ilyen típusú mellény most brokátból- vagy bár­sonyból divatos. Természe­tesen alkalmi viselet, ha brokátból, viszont szinte mindenhez viselhető, ha bársonyból készül. 4. így viselik a legfiata­labb lányok az idén a mel­lényt. A lekerekített és fel­­slicceit selyeming, blúz ki­látszik a mellény alól. Aki szereti a bolondos divatot, brokátból, két „vendég­gombbal“ varrja meg. * 5. Csípőt takaró kötött mellény, ejtett vállal, ék alakú mély kivágással. Ol­dalt nincs összevarrva. A1 mély karöltő alatt három­­-három gombbal fogjuk ösz­­sze, vagy gombolás helyett a fonálból csavart Itrxőveí. A kivágás és az oldalak pa­tentkötéssel vannak eldől­г. A test vonalát szóró- gozva. Az elején két nagy san követő, derékig érő rávarrott zseb van és a ovális kivágású kockás mel- mell fölött egy zsebfedő. lényt a tizenéves, karcsú lányoknak ajánljuk. A váll­mmmm ■ : í ЩШШ - Щ, 0. Kockás „átve­tő“, amelyet varr­­||!У ni sem kell, elég. y beszegni a szélét, SÄ'lll az egyenes olda­lát ki is rojtoz­­hatjuk. 7. Ideális nyári kiegészítő ez a hosszú, elegáns, fe­hér santun'gból sza­bott mellény. Szé­lét és varrásait 2,5 —3 cm széles feke­te paszpól díszíti. Magas, karcsú és teltkarcsú nőknek Illik, bármilyen színű ruhához vi­selhető. bt estei« röv# Néffiáa Ka&s A Azonoe betBk Kedves fiatal Olvasóink! ügye, a ti osztályotokban is előfordult már hasonló vidám eset? Ha nem ilyen, másféle. Írjátok meg nekünk! A legjobb történeteket kö­zöljük. Képi »on-lés, ejtvén,, L*résa Osszaberc nálni olyo az, SZK»~bart Csavar /ék.h.A Agrérmu ri­­kát vége* Ingerel Apró ólAafc Polyo Lengyel­­országban Sport-, eszköz. nitrogén Rejtvény E«rés2 Összetar­tó pánt ^mmSm Fölyo - ..­­Venezuelá­ban iíándor Eső és nap ellen véd Forint,röv Madridi. .éptár Patakban van \ Bőralvói* tozós Kínai város Világhírű szobrász Magyar színes# Határozott névciü íávlnýx hajtás,­Ragadozo állat 3z íesteykélt testtart;' Tehát,.— Gabona­növény Személyes névmás •Kémet művész^» család" Bani keverve ■epény­­fél. - népiesen Rádiusz? Cseh^ színész Francia­országi város Pálca": A felté­teles möd egyik jel , Hág Sport­eszközt NyujtQ* títie H =1 Oxigén, kobalt Sajtárt A MEGFEJTÉS — NYERTESEK Lapunk 17. számában közölt keresztrejtvény helyes megfejtése: „A tett a tétlenség kritikája.“ Nyertesek: Daróczi Angéla, Nagykövesd (Veľký Kamenec], Karika Vince, Csenke (CenkovceJ, Havrila Magda, Klrályhelmec (Kral. Chlmec). i

Next

/
Thumbnails
Contents