Szabad Földműves, 1986. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)

1986-04-26 / 17. szám

2 SZABAD FÖLDMŰVES 1936. április 28. A CSÍP XVII. kongresszusának vitájából Az emberek szükségleteinek kielégítéséért A bratislavai várban a múlt héten ünnepélye* keretek között kiértékel­ték a nemzeti bizottságok versenyét. Az ünnepit eseményen többek között részt vett Jozef Lenárt, a CSKP KB Elnökségének tagja, az SZLKP KB első titkára, Peter Colotka, a CSKP KB Elnökségének tagja, az SZSZK kor­mányának elnöke. Viliam Šalgovič, az SZLKP KB, Elnökségének tagja az SZNT elnöke és Ján Janik, az SZLKP KB Elnökségének tagia, a KB titkára. Azoknak a járási, városkerületi, városi és helyi nemzeti bizottságoknak a képviselőit, amelyek a versenyben a legjobb eredményeket érték el. Štefan Lazar, az SZSZK belügyminisztere mutatta be. Ezt követően Peter Colotka elvtárs mondott ünnepi beszédet, majd átadta a győztes nemzeti bizottságok képviselőinek az SZSZK kormányának elismerő oklevelét. A múlt évben elért eredményekért elismerő oklevélben részesült többek között a bratislavai IV. városkerületi, a dunaszerdahelyi (Dunajská StredaJ Járási, az érsekújvári (Nové Zámky) városi és a kassai (Košice) IV. város­kerületi nemzeti bizottság, a helyi nemzeti bizottságok közül a Nyugat­szlovákiai kerületből a hroboüovúi. a negyedi (Neded), a bátorkeszi (Vo(­­nice) és a nagysárói (Šarovce), a Közép szlovákiai kerületből a csornai (Lanevce), az ajnácsköi (Hajnáöka) és a lukanyényei (Nenince), a Kelet­­szlovákiai kerületből pedig a csányi (Čaňa), a szádalmási (Jablonov nad Turňou) és a vécsei (Vo(Cice). A 7. ötéves tervidőszakban elért eredményekért a bratislavai IV. város­kerületi, a Komáromi (Komárno), a Szenei (Senec), a Nagykürtös! (Veľký Krtíš) és a Királyhelmeci (Kráľovský Chlmec) Városi Nemzeti Bizottság képviselői vettek át kitüntetést. A kitüntetettek között van a Nyugat-szlo­vákiai kerületből a Zlaté Klasy-i. a Nagyfödémesi (Veľké Úľany). a Nasz­­vadi (Nesvady), a Nagysallôi (Tekovské Luíany) és a Nagykéri (Milanov­­ce). a Közép-szlovákiai kerületből a Zsélyi (Želovce). a Kelet szlovákiai kerületből pedig a Csécsi (Čečejovce) és a Bodrogszerdahelyi (Streda nad Bodrogom) Helyi Nemzeti Bizottság. Ünnepi beszédében Peter Colotka elvtárs többek között kiemelte, hogy a nemzeti bizottságok fokozott aktivitása és a lakosság kezdeményezése eredményeként sikeresen teljesítettük a Nemzeti Front választási program­jait. Ezt bizonyítják a Z-akciúban elért eredmények is, a 7. ötéves terv­időszakban a beruházási részben 6,6 milliárd korona értéket, a nem be­ruházási részben pedig több mint 8 milliárd korona értéket hoztak létre. Összesen 5 ezer 851 új létesítményt adtak át, amelyek hozzájárultak a la­kosság életkörülményeinek további javításához. Többek között 350 óvoda 21 alapiskola, 16 napközi otthon 27 iskolai étterem, több mint 350 üzlet' 97 egészségügyi központ. 211 népművelési intézmény. 880 km-nvi vízveze­ték és 82 km-nyi csatorna készült el. A továbbiakban Colotka elvtárs a választási előkészületekkel foglalko­zott. Kiemelte a Nemzeti Front választási programjai gondos kidolgozá­sának jelentőségét. — Ha azt akarjuk, hogy az emberek magukévá tegyék ezeket a programokat, ki kell felezniük érdekeiket. Ezért a lehető legfőbb lakost be kell vonni az előkészítésbe, figyelembe véve a választási gyűlé­seken elhangzott észrevételeket, javaslatokat — mondotta. Ignác Janák, az SZLKP Nyugat-szlovákiai Kerületi Bizottságának vezető titkára Äz elmúlt ötéves tervidőszakban igényes gabonatermesztési feladato­kat teljesített nálunk a mezőgazda­ság. A nyugat-szlovákiai mezőgazda­sági dolgozók is a 6. ötéves tervidő­szakhoz viszonyítva 730 ezer tonná­val növelték a gabonatermelést. Az állattenyésztésben és egyéb termé­kek előállításában is teljesítették a feladatokat. A XVI. kongresszuson azt ígértük, hogy fellendítjük a len­csetermesztést. ígéretüket — noha sok nehézségbe ütköztünk — a me­zőgazdasági dolgozók a kutatási szféra és az új gépek segítségével teljesítették. Tavaly 5 ezer tonna lencsét termesztettek, örvendetes, hogy nagyüzemi lencsetermesztési rendszerünk iránt — amelynek a Légi (Lehnice) Efsz a gesztora — a Dél-morvaországi kerületben és a Magyar Népköztárasságban is érdek­lődnek. Tisztában vagyunk azzal, hogy az Iparban, a mezőgazdaságban és más területeken jobb eredményeket is el­érhettünk volna. Ezek nem minde­nütt arányosak a lehetőségekkel és a szükségletekkel. Ez számos ténye­zővel összefügg. Eddig még nem bontakozott ki elég határozottan a hatékonyságért és a minőségért, a tudományos-műszaki ismeretek ter­melési érvényesítésének meggyorsítá­sáért, az új kapacitások határidőre történő üzembe helyezéséért, a re­konstrukció és a korszerűsítés inten­zív fejlesztés érdekében való végre­hajtásáért a küzdelem, ahogy azt a központi bizottság politikai beszámo­lója nagyon helyesen bírálta. A mezőgazdaságban is vannak ne­hézségeink és problémáink. Ezt nem­csak megállapítjuk, hanem a megol­dás keresésére, a hibák kiküszöbölé­sére is kellő gondot fordítunk. A hi­bák leküzdése során bevált a társí­tott szocialista vállalások érvényesí­tésének a gyakorlata. Ezek a mód­szerek jelentősen hozzájárulnak a lemaradozó és átlagos mezőgazdasá­gi üzemek gazdálkodása színvonalá­nak emeléséhez. Kerületünkben a kooperációs körzetek tevékenységé­nek köszönhető egyebeken kívül az is, hogy az elmúlt ötéves tervidő- , szakban a 32 lemaradozó mezőgaz­dasági üzem közül 27 gazdaságilag már konszolidálódott. Ha a kooperá­ciós társulásokban érvényesítik a legjobbak tapasztalatait, ha kellő­képpen kihasználják a gépeket, a be­ruházási eszközöket és a társított szocialista vállalásokban rejlő lehe­tőségeket, akkor a tudományos-kuta­tási bázis és a mezőgazdasági szol­gáltatások segítségével további lépé­seket tehetnek előre. Nyilvánvaló, persze, hogy a mezőgazdasági dolgo­zók lehetőségei nagymértékben füg­genek attól, mennyi nagy.teljesítmé­nyű gép, technológiai berendezés, növényvédő szer és más eszköz áll rendelkezésükre. A Cíferi, az Ost­­rovi, a Vrbovéi és a Palásti (Plášfov­­ce) Efsz kezdeményezésének köszön­hetően már hozzáfogtak egyes nagy teljesítményű talajművelő eszközök, vetőgépek és más berendezések gyár­tásához. Olyan eszközökről van szó, amelyek gyártásával a gépipar nem foglalkozik. E megoldás azonban nem válhat bevett gyakorlattá, így a központi bizottság konkrét határoza­tot hozott, amely arra kötelezi a gép­iparban működő kommunistákat és a mezőgazdasághoz kapcsolódó más ágazatok kommunistáit, hogy erősít­sék meg a mezőgazdasági termelést nagy teljesítményű gépekkel. Az tény, hogy egyes mezőgazdasá­gi gépek és berendezések működési elve. vonóereje, üzemanyag-fogyasz­tása nem felel meg a követelmények­nek a fejlett országokban elért szín­vonalnak. Hasonló a heíyzet a nö­vényvédő szerek terén- is. Ezzel kapcsolatban meg szeretném említeni, hogy a cukorrépa betakarí­tása során 15—30 száza'ékos veszte­ségek is előfordulnak. Ez nagymér­tékben a gépek minőségével függ össze Az is további veszteségeket okoz, hogy a cukorgyártási idény időtartama akár 120 napra is meg­hosszabbodik, mivel a feldolgozó ka­pacitás elavult. Népgazdasági szem­pontból nagyon fontos e kérdések megoldása. Az elmúlt ötéves tervidő­szakban 55 ezer tonna cukorral töb­bet gyárthattunk volna, ha csak öt százalékkal csökkentjük az említett veszteségeket. Már meggyőződtünk róla, hogy a termelési rendszerek komplex érvényesítése jelenti a me­zőgazdasági termelés intenzifikálásá­­nak egyik útját. A vágsellyei (Sala) kooperációs körzetben pl. a szemes­­kukorica-termelést négy év alatt több mint 40 ezer tonnával növelték, miközben minden 1 koronányl ráfor­dítás 2,19 korona hasznot eredmé­nyezett a rendszerben. Más termé­nyeknél is hasonló gazdasági ered­mények érhetők el. A mezőgazdaság eredményei sok vonatkozásban füg­genek az irányítás minőségétől és a szövetkezeti demokrácia kiterjeszté­sétől. E téren is van mit tökéletesí­teni. Véget kell vetni az aktatologa­tásnak, az olyan intézkedések meg­hozatalának, amelyekkel semmit sem oldanak meg. Fontosnak tekintjük a mezőgazdasági igazgatóságok hatás­körével kapcsolatos kérdések tisztá­zását mind a járások, mind a kerü­letek szintjén. Növelni kell jogkörün­ket az intenzifikáciős eszközökkel kapcsolatos döntések terén, és el kell mélyíteni kapcsolatainkat az élelmiszeriparral. Hozzájárulhatunk ezzel a minőség javításához és a munka hatékonyabbá tételéhez. Kongresszusunkat biztosítjuk, hogy a kerület munkakollektívái keresik és a jövőben is keresni fogják azo­kat az utakat és módszereket, ame­lyeken haladva, illetve amelyeket al­kalmazva a lehető legjobban végre­hajtjuk a feladatokat. A mezőgazdasági dolgozók sem maradnak le az aktivitásban. A XVII. kongresszus tiszteletére kibon­takozott az a kezdeményezés, amely­nek célja a gabona hektárhozamának 7 tonnára való növelése, illetve az öntözött kukorica hektárhozamának 9 tonnára való növe’ése. E mozga­lomhoz eddig már 117 mezőgazda­­sági üzem csatlakozott. Örömmel tölt el bennünket, hogy a kezdeményezés már más kerületek szövetkezeteiben is visszhangra . talált. Nem fogjuk leplezni a fogyatékosságokat, nem esünk az önelégültség hibájába, ha­nem nagy felelősségtudattal dolgo­zunk, hogy a kongresszus által elfo­gadott határozatok végrehajtása vál­jék a Nyugat-szlovákiai kerület ösz­­szes kommunistájának és többi dol­gozójának ügyévé. Ján Pirč, az SZLKP Kelet-szlovákiai Kerületi Bizottságának vezető titkára A párt politikai-szervező munkáját a Kelet-szlovákiai kerületben is a párt gazdaságpolitikája feladatainak teljesítésére irányítottuk. Abból a meggyőződésünkből indultunk ki, hogy éppen ezen a téren teremthet­jük meg az állam gazdasági ereje és védelmi képessége növelésének for­rásait, .a dolgozók életszínvonala e­­melésének és javításának feltételeit. Az SZLKP kerületi konferenciáján számos konkrét intézkedést foga­dunk el, amelyeknek hozzá kell já­rulniuk ahhoz, hogy a kerület na­gyobb részt vállaljon a nemzeti jöve­delem képzésében, a termelés minő­ségének javításában és innoválásá­­ban, a termelési és a nem termelési költségek csökkentésében. A kohá­szati, gépipari, építőipari és mező­­gazdasági vállalatoknál, üzemekben kidolgozzák az lntenzifikátós .prog­ramjait. Azt a célt tűzzük ki, hogy 1990-ig megszüntetjük a veszteséges termeléseket és az egyes vállalatok, üzemek megfelelő rentabilitást érje­nek el. Tudjuk, hogy az intenzifiká­­lás programja nem valósítható meg a tudományos-műszaki ismeretek kö­vetkezetes gyakorlati alkalmazása nélkül. Rendkívül igényes feladatokat kell teljesítenünk a mezőgazdaság fej­lesztésében. Tudatosítjuk, hogy a XVII. kongresszus által megvitatott feladatok teljesítése a 8. ötéves terv­időszakban nem lesz könnyű. Igé­nyességük az élelmiszer-ipari prog­ram teljesítésével függ össze. A ke­rületi pártkonferencián azt a felada­tot tűztük ki, hogy 1990-ig 10 száza­lékkal kell növelnünk a mezőgazda­­sági termelést. Alapvető fordulatot ] akarunk elérni az állatállomány tér- i melékenységében, főleg a szarvas- ; marha-állomány esetében, saját ta­karmányalapunk bázisán. Keressük annak módját, hogy a lehető legna­gyobb mértékben csökkentsük az időjárásnak a termésre gyakorolt ha­tását. Mindenekelőtt szigorúan meg kell tartani a technológiai eljáráso­kat, érvényesíteni kell a tudományos ismereteket a gyakorlatban és meg kell szervezni a növények követke­zetes vegyszeres védelmét. A tapasztalatok és az elemzések azt mutatják, hogy ott, ahol az SZLKP alapszervezete és a gazdasági vezetők rugalmasan reagálnak a helyzetre, olyan eredményeket érnek el, amelyek összehasonlíthatók Cseh­szlovákia élenjáró mezőgazdasági üzemeinek eredményeivel. A gazda­ság intenzifikálásáért folytatott küz­delemben semmit sem bízhatunk a véletlenre. A Kelet-szlovákiai kerületben ma az anyagi termelésben több mint 40 ezer mérnök és 113 ezer középfokú végzettséggel rendelkező szakember dolgozik. A munkások is megszerez­ték a szükséges szakképzettséget. Ez olyan erő, amely jó politikai veze­téssel teljesíteni tudja az igényes feladatokat. Vladimír Pirošík, az SZLKP Közép-szlovákiai Kerületi Bizottságának vezető titkára Az elmúlt időszakban elért ered­ményeink azt bizonyítják, hogy je­lentősen hozzájárultunk kerületünk és az egész szocialista társadalmunk sokoldalú fejlődéséhez. A kommu­nisták és a többi dolgozó áldozat­kész munkájának, a munkakezdemé­nyezés és a kötelezettségvállalási mozgalom f ejlődésének eredménye­ként az ipari termelés dinamikája 27,8 százalékkal nőtt, miközben az anyagigényesség évente több mint félmilltárd koronával csökkent. A mezőgazdaságban figyelmet szenteltünk az élehpiszer-termelés­­ben az önellátás mértéke fokozatos növelésének. A bruttó mezőgazdasá­gi termelés 14 százalékkal nőtt, mi­közben a hatékonyság és a rentabi­litás is növekedett. A párt központi bizottsága 4. és 11. ülése határoza­tainak szellemében kiemeltük a nö­vénytermesztés intenzifikálásának szükségességét, mivel ez döntő té­nyező a mezőgazdaság komplex fej­lesztésében. Rendkívüli figyelmet for­dítottunk a gabona és a tömegtakar­mányok termelésére. Tovább növeke­dett azoknak az üzemeknek a száma, amelyek héttonnás hektárhozamokat érnek el. Kerületünkben jelentős a burgonyatermelés. Sajnos, az értéke­sítésben minden évben problémák merülnek fel. Nézetünk szerint a ter­melőknek, de főleg a kereskedelmi szervezeteknek rugalmasabban kell reagálniuk a fogyatékosságokra, -fő leg a raktározás és a burgonya fel­dolgozása szempontjából. Az állattenyésztésben — természe­ti adottságainkat figyelembe véve — figyelmünket a szarvasmarha- és juhtenyésztésre összpontosítjuk. A hús-, tej- és tojástermelés dinamikus növekedése lehetővé tette, hogy a kerületben folyamatosan ellássuk a lakosságot ezekkel a termékekkel. Po­zitívan értékeljük azt a tényt, hogy a termelés növelését a gazdasági ál­latállomány termelőképességének nö­velésével értük el. Az iparban, a me­zőgazdaságban és a népgazdaság más ágazataiban elért eredmények szorosan összefüggnek a párt egysé gének megszilárdításával és cselek­vőképességének fokozásával. Teljes mértékben tudatosítjuk, hogy az igényes gazdasági feladatok tel­jesítése megköveteli a párt vezető szerepének és ellenőrző jogának to­vábbi elmélyítését, a pártmunka szín­vonalának emelését. Ezért ügyelünk a párthatározatok következetes tel­jesítésére és a párt alapszabályzatá­nak megtartására. Kerületünk a 8. ötéves tervidő­szakban a nép élelmezésében a me­zőgazdasági termelés és az élelmi­szeripar fejlesztésének távlati prog ramjából indul ki. Kerületi pártszervezetünkben a kongresszus előtti időszakot az alko tó munka, a munkakezdeményezés és a kötelezettségvállalási mozgalom széles körű kibontakozása jellemez­te. A kerületi pártkonferencia ismét megerősítette, mindent meg kell ten­ni azért, hogy a minőség és a haté­konyság váljon minden munka alap­elvévé. Felelősségünk tudatában igénye­sen bontjuk majd le a kongresszusi határozatokat úgy, hogy minden kommunista konkrét feladatot kap­jon. Tovább mélyítjük az ellenőrzés rendszerét, ami szavatolja, hogy min­den területen következetesen telje­sítjük feladatainkat. Milan Krajčovič, a cíferi Béke Efsz elnöke Ä középnagyságú mezőgazdasági üzemek közé tartozunk. A 7. ötéves tervidőszakban elértük a termelési és gazdasági mutatókat. Az átlagos hektárhoznm a gabonaféléknél 5,75 tonna volt, miközben tavaly 7,1 ton­nás hektárhozamot értünk el. A te­henek átlagos évi tejelékenysége az ötéves tervidőszak során 602 literrel nőtt. Egy tehénre évente 5072 liter tej Jut. Egy hektárra átszámítva 1310 liter tejet és 459 kilogram húst adunk el. Teljes mértékben tudatosítjuk, hogy az igényes feladatok megkövetelik a tudományos-műszaki haladás gyor­sabb gyakorlati alkalmazását. Ezért teret adunk a tudományos-kutatási alappal folytatott együttműködéshez, az új technológiák kipróbálásához, főleg a tömegtakarmányok betakarí­tásában és feldolgozásában. Jó minő­séget akarunk elérni és lényegesen csökkenteni akarjuk a veszteségeket, amelyek a mezőgazdasági gyakorlat­ban 15—30 százalékosak. Komplex ésszerűsítő brigádot alakítottunk, az efsz tagjain kívül tagjai a brigádnak a tudományos-kutatási alep, a felső­­oktatási intézmények és az irányí­tás, valamint a biológiai és műszaki szolgáltatások szakemberei. A komplex takarmányozási köz­pont felépítésével csökkentettük a veszteségeket, a tömegtakarmányok raktározásának energiaigényességét, növeljük a gazdasági állatállomány termelőképességét, a szemes takar­mányok megtakarítását és természe­tesen a gazdaságosságot is. Megfele­lő mennyiségű tömegtaknrmány-kész­­letet alakítottunk ki. Megváltoztat­tuk a takarmány struktúráját, a be­takarítás és a raktározás technoló­giáját, ami lehetővé tette, hogy mini­málisra csökkentsük a veszteségeket és több tápanyagot nyerjünk. Rend­szerünk eredményeit és tapasztala­tait általánosítani kellene a mező­­gazdasági gyakorlatban. A Nyugat­­-szlovákíai kerületben munkamódsze­rünket cíferi rendszernek nevezik. A technológia népgazdasági ered­ményessége abban rejlik, hogy lehe­tővé teszi a takarmányfogyasztás na­pi ellenőrzését, a minőség szintjének megtartását, az energiaigényesség csökkentését és a föld jobb kihasz­nálását. 200 hektár földet sikerült megtakarítanunk, ezen a területen más növényeket termeszthetünk. A’ növénytermesztésben ez 2 millió ko­rona értékű hasznot jelent, amely öntözéssel még lényegesen tovább növelhető. * > Értékeljük, hogy munkánkban hasz­nos segítséget kaptunk a Trnavai já­rás ipari vállalatainak munkásaitól és technikusaitól és más szervezetek­től is. Segítségük nélkül nem hajt­hattuk volna végre a szükséges mó­dosításokat a technológiai gépsoro­kon. Felvetődik a kérdés, ha ez a technológia bizonyíthatóan hatékony, miért nem érvényesül gyorsabban a mezőgazdasági gyakorlatban. Nyíltan meg kell mondanunk, hogy további elterjesztését és komplex érvényesí­tését mindenekelőtt, az olyan speciá­lis motoros járvasiecskázó gyártása feltételezi, amely megfelelő minőség­ben aprítja a begyűjtött takarmányt, Sajnos, ilyenek nem állnak rendel­kezésre a mezőgazdasági gyakorlat­ban. Ennek a problémának a megol­dásában nagyobb segítséget kellene nyújtania az Agrozetnak, hogy az említett rendszer elterjesztése ne függjön a motoros járvaszecskázók behozatalától. Efsz-ünkben úgy döntöttünk, hogy részben hozzájárulunk a szükséges technika hiányának kiküszöbölésé­hez. Megkezdtük kukoricabegyűjtés­hez használt zúzógépek gyártását és az ipari vállalatok aktív segítségével kukorica, cukorrépa és hüvelyesek számára ,vetőgépeket gyártottunk, tárcsás boronákat is gyártunk a ku­­koricatermesztés technológiai rend­szeréhez. Tudatosítjuk azonban, hogy ez csak improvizációt jelent és ezért következetesen teljesíteni kell a CSKP KB 11. ülésének a mezőgazda­sági-ipari komplexum kiépítéséről hozott határozatát, mivel a nép élel­mezésének kérdése valamennyiünk ügye. A népgazdaság intenzifikálásában a fordulat elérésének követelménye teljes mértékben vonatkozik a mező­­gazdaságra is. Efsz-ünkben tudatosít­juk, hogy még sok tartalékunk van . a munkánkban, a földalap komple­xebb kihasználásában. A trágyák, a növényvédő szerek, az energia haté­konyabb kihasználásában és a mun­kaszervezésben. Az intenzifikálás fo­lyamata, amikor egyúttal csökkente­ttünk kell az energiaigényességet, jól kell gazdálkodnunk a földdel és a növénytermesztésben fokozni kell a termelés biztonságát, nagymérték­ben a növényvédő szerek termelésé­től is függ, és ezen a téren nagyobb segítséget várunk el a vegyipartól.

Next

/
Thumbnails
Contents