Szabad Földműves, 1986. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)
1986-04-19 / 16. szám
1986. április 19. SZABAD FÖLDMŰVES, 13 Több, mint huszonöt éve folyik a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa (KGST) keretében a szocialista országok fajtakísérlet! együttműködése. Célja: hogy a tagországok a legújabb fajtáikat átadják egymásnak kisparcellás fajtaösszehasonllthatö kísérletekben kipróbálásra. E nemzetközileg alkalmazott módszerekkel beállított kísérletekben az egyes országok a baráti szocialista országoktól kapott új faltokat összehasonlítják a saját fajtáikkal. s megállapítják melyik ajánlott fajta alkalmas saját országukban köztermesztésre. Az alkalmasakat á|. lami minősítésben részesítik és elkezdik nagyüzemi termesztésüket. Ez a szocialista együttműködés tehetővé teszi, egy-egy kiemelkedő értékű fajtának több országban is a termesztését. Ennek a fajtakfsérleti együttműködésnek természetesen Csehszlovákia és Magyarország is aktív résztvevője. A fajtakfsérleti együttműködés keretében tizenöt éve Magyarországra látogatott H'aviöka Albin mérnök, a Bratislava! Központi Mezőgazdasági Ellenőrző és Minősítő Intézet fajtakfsérleti osztályának vezetője, akivel megállapodtunk a központilag szervezett és továbbra is szükséges kapcsolat bővítésében eey szlovák—magyar kétoldalú fajtakísérleti együttműködésben. Ennek az együttműködésnek hármas célja volt: A hagyományokra építve njszántón működő fajtakísérlet! állomásokat jelöltünk ki a közös szlovák-magyar fajtakísérletek végrehajtására. Egységes szlovák—magyar nyelvű kísérleti megfigyelőiveket készítettünk, mindkét részről a könnyebb adatrögzítés és értékelés érdekében. szélésen megvitatjuk a tapasztalatokat a fajtakísérletek eredményeiről, s a befejeződött év növénytermesztési tapasztalatairól, a gyakorlati termesztésben felvetődött problémákról, eredményekről, s meghatározzuk a következő évi közös feladatainkat. A szlovák-magyar fajtakísérleti együttműködés 15 éve ■ a KGST együttműködésén tűi vizsgáljuk egymás fajtáit és fajtajeiöltjeit elsősorban a határmenti területeken abból a célból, hogy több adatunk, tapasztalatunk, információnk legyen saját fajtáinkról országunktól északabbra, illetve délebbre lévő természeti körülmények között. S Így még több tapasztalat alapján dönthetünk termesztésbe vételükről; ■ kölcsönösen megismerjük egy. más új fajtáit és fajtajelöltjeit, s korán. még a minősítő vizsgálat időszakában kiválaszthatjuk azokat, melyek alka'masak a hazai fajtaválaszték bővítésére; ■ a tenyészidőben a helyszínen, s az eredmények értékelése után Bratislavában vagy Budapesten kölcsönösen személyesen megbeszélhetjük a tapasztalatokat, értékelhetjük a vizsgált fajtákat, s meghatározhatjuk a következő évi kísérleti együttműködés programját. A javaslat elfogadása után megállapodtunk a munka azonnali elkezdésében. Szlovákiában Vereknyén (Vrakuna), Báhoühan, Nagymegyeren (Calovo), Rimaszombatban (Rimavská Sobota), Tőketerehasen (Trebi- Sov), Nagymihályon (Michalovce); Magyarországon Szombathelyen, Röjtökmuzsajon, Mosonmagyaróváron, Farkasmajorban, Kompunton és Aba-Egyeztettűk a kísérleti módszereket és elhatároztuk a folyamatos kölcsönös tájékoztatást fajtakisérletezft-mtnősítő munkánkról. Ez igen hacznns. és az eeés* KGST keretében pétdenélküll együttműködés immár több mint tizenöt éve zökke nő nélkül Igen aktívan, eredményesen, zavarmentesen működik. A kíséretekhez szükséges vetőmagot időben térítésmentesen elküldtük egymásnak. A kísérleteket a tenyészidőben rendszeresen, kölcsönösen vizsgáljuk, helyszíni tapasztalatszerzés végett, s az értékelt adatokat elkészülésük után azonnal átadjuk partnereinknek. Egymás tájékoztatása kiterjed más országból kapott és vizsgált fajtákkal szerzett tapasztalatok közlésére is. A kezdet éta minden évben a folyó évi kísérletek számítógépes értékelése után december 15 és január 15 között 1—2 napos személyes megbe-A SZLOVÁK—MAGYAR FAJTAKlS ÉRLETI EGYÜTTMŰKÖDÉS KERETÉBEN VIZSGÄLT FAJTÄK SZAMA 1970— 1985 Növényfajta Szlovákiában vizsgált magyar fajták db Magyarországon vizsgált szlovák fajták db Őszi búza 113 82 Őszi árpa 23 — Rozs — 1 Triticale • 3 1 Tavaszi árpa 39 120 Tavaszi zab 6 17 Köles — 2 Kukorica 150 70 Silókukorica 29 — Szemescirok 15 Seprficirok 18 — Silócirok 13 — Szudáni fű 3 Burgonya 7 20 Cukorrépa 11 22 Takarmányrépa — 1 Napraforgó 39 — Olajlen 9 — őszi káposztarepce 5 2 Kender 4 1 Rostlen — 4 Szárazborsó 7 95 őszi borsó — 1 t Lóbab 2 19 Szója 50 18 Takarmányretek 5 Takarmánykáposzta — 2 Lucerna 14 27 Vöröshere —-6 Fehérhere 1 Füvek 5 7 összesen: 589 518 Ezek a kölcsönös tájékoztatások, olykor szakmai viták — ügy gondo'om — mindkét fél számára hasznosak a további munkához, az együttműködésben, országaink növénytermesztési, fajtapolitikai koncepcióinak kiala kilósához. Kiváló felkészültségű kollégámmal kölcsönösen harmadik évtizede végzett fajtakfsérletező munkánk szé'es körű tapasztalatai tárházát sikeresen gyümölcsöztetjük országaink szántóföldi növénytermesztésének fajfapo litikája megvalósítására. A fentiekben vázlatosan ismertetett közős fajtavizsgálati munka mögött egy rendkfvül pontos, széles körű. szakszerű vizsgálati rendszer működik .szinte az új fajtajelölt megszületése évétől. Például több új szlovák fajtát a két országban egyidőben minősítjük, s kerül a köztermesztésbe. Ezért célszerűtlennek, szükségtelennek és feleslegesnek tartom azt az időnként tapasztalt jelenséget, hogy a szomszédos üzemek kishatármenti forgalomban — vagy ané'kül — egy-egy még kiprőbálatlan fajtát adnak át a másik ország kollégáinak, s sokszor ezzel még „dicsekszenek is!“ Véleményem szerint a fentiekben vázolt élő „naprakész" szoros, szakszerű és felelősségteljes fajtacsere-fajtavizsgálat megbízható eredménye lehetővé teszi mindkét országban a kipróbált, s Így biztonságos fajtakiválasztást, állami minősítést és az új fajta törvényes köztermesztésbe vonását, a megfontolt fajtapolitikát. Azt hiszem szlovák kollégáim nevében is mondhatom, mindkét részről arra törekszünk, hogy a vizsgálataink során a hazai köztermesztésre alkalmas fajták gyors elterjesztésére felkérjük a fajta minősítőjét, vetőmagforgalmazóját és a vetőmag szaporítóit is, hogy minél előbb élvezhessék mezőgazdasági üzemeink az új fajták előnyét. Ez közös érdekünk, , hiszen a termelési költségek között a vetőmag költség nem változik (legalább is minálnnk) a termesztett fajta változása miatt. De a termésátlag 5—15 százalékkal nőhet, ha egy jól megválasztott új, korszerű fajtával váltjuk fel a régebbi elavultat. Így növelhető a termésátlag, a termésmennyiség és a jövedelmezőség egyaránt. Ezt a végső célt kívánja szolgálni a szlovák és a magyar fajtaktsérleti intézet egyaránt a kővetkező években is. Dr. Szerafln Jenő főosztályvezető Növénytermesztési és Minősítő Intézet Budapest A Zselici (Želiezovce) Állami Gazdaságban a múlt évben a vártnál jóval gyengébb eredményeket értek el. Az állami gazdaság szempontjából döntő jelentőségű nyolc tervmutató közül négyet — a tervezett nyereséget, tejértékesitést és szeme'kuknrica-terme'ést, valamint a teljesítményekre számított költségek arányának betartását — nem teljesítették. Ha figyelembe vesszők a gabonafélék tervezett termelésének és a vágóállatok tervezett felvásárlásának egyaránt 100,2. a nem beruházásos talajjavítás tervének pedig 100 százalékos teljesítését, az árami gazdaság helyzetén a nyolcadik tervmutató sem segíthetett — a tervezett béralapot csak 94,65 százalékra merítették kt. TERMELÉSFEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK A NÖVÉNYTERMESZTÉSBEN A zsellziek a múlt évben 7 ezer 263 hektár mezőgazdasági, ebből 6 ezer 515 szántóterületen gazdálkodtak. Sajnos, a tervezett 60 millió 214 ezer korona értékű bruttó növénytermelést csak 91,66 százalékra teljesítették. A szemeseket a szántóterület 57 százalékán, azaz 3 ezer 700 hektár terü’eten termesztették, ebből a szemes kukorica termőterülete 735 hektár volt. A szemesek termelésében 731 tonna lemaradást könyveHek el. Az áPami gazdaságban a szemesek termelésére az eeyes eazdasági egységek között nagy különbségek voltak f-Vemzőek, ami további termelésfejlesztési leh«tőséonkre utal. Az őszi búza esetében a gazdasási egységek közötti liektárhozam különbség 0 49, a tavaszi árpánál (1.67. a szemes kukoricánál pedig 1,66 (I) tonna volt. Az Időjárási viszon'agságok .mellett például az őszi búza esetében a fogyatékosságok a tápanyaepőtlásra, a növényvéde'emre és más agrotechnikai eljárásra, a tavaszi árpa esetében főleg a fajtaösszetétel helytelen megválasztására és a kései vetésre, a szemes kukorica esetében pedig a nem megfelelő fajták és hibridek tgénybevé'elére, valamint a hektáronkénti alacsony növénysűrűségre vezethetők visza. A többi növénykultúra termelésében váltakozó eredményeket értek e’: míg az egyéves takarmánynövények tervezett termelését 171, az őszi repcéét 44. a napraforgóét 101 és a fűszerpaprikáét 9 tonnával töltet jesítették, addig a hüvelyesekből 172, az évelő takarmánynövényekből 880, a cukorrépából 3 ezer 419. a szőlőből pedig 415 tonnával kevesebbet termeltek. GYENGE ÁLLATTENYÉSZTÉSI EREDMÉNYEK A szarvasmarha-tenyésztésben főleg a kevesebb borjúszületés és -vásárlás, valamint a nagyarányú (11,55 százalékos) borjúelhullás következtében nem érték el a tervezett év végi állományt. A tejtermelésben 396 ezer literes lemaradás, a tehenenként! évi tejelékenység a mú’t évben 3011 literes, az egy évvel korábbi valósághoz viszonyítva száz literrel kevesebb volt. A legjobb eredményt a nyíri (Nýrovce), a leggyengébbet pedig az ároki (Járok) gazdasági egységen érték el. A tervezett tejértékesftést csak 94,43 százalékra tudták teljesíteni. A sertéstenyésztésben szintén nem érték el a tervezett állományt, a lemaradás 951 darab volt. A malacelválasztásban tapasztalt fogyatékosságok és a kisebb arányú vásárlás következtében nem teljesítették a tervezett hústermelést. Az előhizlaldában és a hizlaldában a sertések átlagos napi súlygyarapodása 500 grammos volt, 17 grammal kevesebb a tervezettnél. A juhtenyésztésben ugyan teljesítették a tervezett gyapjútermelést, viszont lemaradás volt a hústermelésben, főleg az állatok gyenge átteleltetése és az első negyedévi nagyarányú elhullás következtében. A baromfitenyésztésben a tervezett feladatokat teljesítették, annak ellenére, hogy a múlt évben nagy volt az elhullás aránya. JAVÍTÁSOK, energiagazdälkodAs, BERUHÁZÁSOK A Zselizl ÄG gazdálkodására kedvezőtlenül hatott az Is, hogy a múlt évben a javításokra fordított költségek az előző év valóságához viszonyítva 13,8 százalékkal növekedtek, s egy hektár mezőgazdasági területre számítva 1314 koronát tettek ki. Ezzel szemben pozitívan értékelhető, hogy a 02-es állam! célprogramnak megfelelően csökkentették a termelés energiaigényességét. Az ezer korona értékű teljesítményekre számított energiaigényességet az 1984. évi 0,97 gigajou-erői a műit évben 1,93 gigajoulcre csökkentették, aminek következtében 5101 GJ értékű energiát takarítottak meg. Az állami gazdaságban a múl* évben építkezési beruházásokra 11 millió 814 ezer, gépek vásárlására pedig hétmillió koronát fordítottak, ami szintén hátrányosan befolyásolta a műt évi gazdálkodást. Többek között megkezdték a zselizl gépesítési központ építését, a karolinai gazdasági egységen egy ma'acnevelde, a nyíri gazdasági egységen egy tehénistálló korszerűsítését, a Iontól (Lontov) gazdasági egységen a tejház és a szociális épület, továbbá egy víztorony építését és az elektromos hálózat korszerűsítését, s folytatták a nagypusztai gazdasági egységen a napkollektoros szénatároló és a lontói gazdasági egységen a gépjavító műhely építését, hogy csak a legfontosabbakat említsük. A KEZDEMÉNYEZÉS kibontakoztatäsAval Az állami gazdaságban már hagyománya van a dolgozók kezdeményezése kibontakoztatásának, különösen a szocialista versenymozgalom és kötelezettségvállalások vonatkozásában. Az idény jellegű munkák sikeres elvégzésére két rövid- és három hoszszú távú szóda'Ista versenyt hirdettek. A gabona- és sza’mabetakaritási verseny kritériumait 26 kombájnpáros és” tíz szalmabatakarító teljesítette. az őszi mezőgazdasági munkák sikeres elvégzésére kihirdetett szocia’ista verseny keretében 15 dolgozót értékeltek. A múlt évben hazánk szovjet hadsereg általt felszabadításának 40. évfordulója tiszteletére az állemi gazdaság dolgozót egymillió 582 ezer korona értékű szocialista kötelezettséget vállaltak, amit a tej-, a gabona- és a cukorrépa-termelésben bekövetkezett lemaradás eredményeként csupán egymillió 341 ezer koronára teljesítettek. Az idén az állami gazdaság dn’gozói a CSKP XVII. kongresszusa és a CSKP megalakulásának 85. évfordulója tiszteletére 647 egyéni és tizennyo'c kollektív szocialista kötelezettségvállalást tettek, több mint egymillió 627 ezer korona értékben. Az állami gazdaságban már hagyományosan évente egy ízben értékelik és megjutalmazzák a legjobb dolgozókat, évente pedig két ízben értékeiig a gazdasági egységek közötti szocialista versenyt. Ez utóbbi győztese elnyeri az állami gazdaság igazgatójának és a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom üzemi bizottságának vándorzászlaját. Az 1985. évi eredményekért az említett vándorzászlót a nagypusztai gazdasági egység dolgozói nyerték el. A második he’yen a nyíri, a harmadik helyen pedig a Iontói gazdasági egység dolgozói végeztek. Összegezés Az állami gazdaság a múlt évben hárommillió 470 ezer korona értékű nyereséget ért el. ami azonban csak 49,57 százalékos tervteljesítésnek felelt meg. Ez elsősorban a költségek már korábban említett nem gazdaságos felhasználásával indokolható — a tervhez viszonyítva 11 millió 193 ezer koronával több értékű költséget használtak fel. Ennek következtében nem tudták betartani az összkiadások és az összteljesítmények közötti arányt sem. A belűzemi önelszámolási rendszert 1984 óta érvényesítik, de egyelőre nem elégedettek az elért tapasztalatokkal. A 8. ötéves tervidőszakban ezért jóval nagyobb figyelmet kell szentelniük e rendszer érvényesítése adta lehetőségek jobb kihasználásának. A múlt évben az egy átszámított dolgozóra jutó munkatermelékenység értéke 154 ezer 919 korona volt; 8 ezer 843 koronával haladta meg az előző évi szintet. A gyenge termelési és áruértékesítést eredmények következtében az állami gazdaság dolgozóinak átlagos havi keresete kétezer 693 korona volt, 130 koronával kevesebb a tervezettnél. A Zselizl Állami Gazdaság a múlt évi gyenge termelési és áruértékesítési eredmények következtében a Lévai (Levice) járás lemaradozó mezőgazdasági üzemei közé került. Bízunk abban, hogy az állami gazdaság vezetői és dolgozói a hagyományokra építve már a 8. ötéves tervidőszak első évében bizonyos fordulatot érnek el a gazdálkodásban s fokozatosan kikerülnek a lemaradozó gazdaságok bűvös köréből. **** LÄSZLÖ
