Szabad Földműves, 1986. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)
1986-04-19 / 16. szám
14 SZABAD FÖLDMŰVES 1986. április 19. Q MÉHÉSZET Ф MÉHÉSZET • MÉHÉSZET Ф MÉHÉSZET • MÉHÉSZET Ф MÉHÉSZET • MÉHÉSZET » MÉHÉSZET © MEHLSZE^ Egy tartalmas méhészeti előadásról szeti fogások gyakorolhatók fiókcserékkel is, kevés munkával, rendkívül gyorsan. Az ilyen, más kaptárrendszerben Időigényes beavatkozásokat, méhészetében 2—3 óra alatt hajt végre. Ezen kívül tavasszal, gyógyszeres híg szörppel, befőttes üvegek bői felülről, is végez serkentést. Kaptáraiban fémpálcás anyarácsot használ. Az alsó két fiók a fészek, a felső kettő a mézkamra. Júliusban a fészek első fiókjában több a virágpor, a, másodikban pedig a Hasítás. Arra törekszik, hogy augusztusban már a 2. fiók lénjeinek mézkoszorúihan 15—18 kg készlet legyen. Ezáltal a Hasítás leszorul az alsó Hókba. Két Hókban teleltet: a telelőfürt nagyobb része az alsó fiókban van. Itt mind a 9 lép bent marad, a 2. fiókban azonban csak 7. a szá’ső lépek he!yére takaró kerül. Kijárfif ilyen kor a felső fiókon nyit. Tavasszal azonbnn ezt bezárja és a fenékdeszka alsó kljáróját használja. Különleges a keretetetőhöz hason ló etetője is, amelyet azonban nem a k-ptárban helyez el, hanem azon kívül a sarokoszlopok között a kaptár hátsó fa’án. Az etető magassága két fíóknyt, nyí'lsa a hátsó ktjáróval azonos szintű. Ha ezt elzárja, akkor az etető hátsó tél! t-skarövá változik, ígv a telelő családok bárom oldalról védettek. A külön kcptérfenék virágporszedővei és atkacsapdával ellátott. Szerkezete ■ aránylag egyszerű. Bsmu'atott még eey méhszöktetőt, amellyel per^etés előtt a mézkamrákat méhmentesíli. Egy közbülső kaptáraljat, a rajzásgátlás Demsree-módszerének alkalmazására. Ennek a négy olda-Ä Szlovákiai Méhészek Szövetségének Bratislava! Alapszervezete havonta egy szakmai előadást és egy klubestszerű összejövetelt szervez rendszeresen tagsága számára. Mindkét rendezvény rendkívüli közkedveltségnek örvend a méhészek körében. Az előadásokon neves szakemberek terjesztik a korszerű zootechnikai módszereket és méhészeti eljárásokat, míg a klubesteken élvezetes eszmecserék formájában az időszerű teendőket, méhegészségügyi, vándorlási és egyéb .problémáikat beszélik meg egymás között a méhészek. Március tizenharmadikán egy élvonalbeli magyarországi méhész dr. Vicze Ernő tartalmas előadásának örülhettek a méhészek. Szavalt Lasz József mérnök tolmácsolta kitűnő fordításban szlovákul, betartva azt a nagyon fontos fordítói elvet, hogy a szöveg nem szó szerint fordítandó. Ennek köszönhetően a hallgatóság megértette, amit az előadó közölni kívánt. Dr. Vicze Ernőt a magyarországi „Méhészet“ szaklap hasábjain megjelent tartalmas írásaiból és „A méhész is szakmunkás“ című könyv szerzőjeként ismerhetik a szlovákiai magyar méhészek. Polgári foglalkozását tekintve jogász. így érthető, hogy bírósági méhészeti szakértő-, ként is rengeteg az elfoglaltsága, sokat utazik országszerte. Budapesti lakhelyétől aránylag távol, a Balaton mellett méhészkedők, jelenleg 80 méhcsaláddal, állományában azonban korábban már 220 család is volt. Harmincöt éves méhészmúlt áll mögötte, a modern. Iparszerű méhészkedés híve. Alapnézete az, hogy a méhészet egy bizonyos kezdeti szakaszon túl, elsősorban ésszerű gazdasági alapon végzett szakmunka és csak másodsorban szórakozás. Előadásának bevezető részében a még gyermekcipőben járó Magyar Méhészegyesület megalakulásáról, gondjairól beszélt. Elmondotta, hegy a méhészeknek egyelőre csak kisebb hányada tagja az egyesületnek, de a családszámot tekintve a nagy többség, tehát a közepes és nagy méhészetek tagjai már az egyesület kötelékébe tartoznak. A rövid időszak ellenére jelentős eredményekről számolhatnak be az eszközellátásban és főleg a méhtermékek értékesítésében. A mézfelvásárlás monopolhelyzete megdőlt. Az egyetlen helyett immár négy szervezetnél értékesíthetik a méhészek legfontosabb terméküket. Az előadó pergetett mézen kívül termel még lépesmézet, virágport és méhpempőt. Az előadás további részében bemutatta szinte „mindent tudó“ törpefiókos rakodókaptárát, de e'órebocsátotta, hogy ez sem „csodakaptár“, csupán a termelésnek az előző kaptárainál okszerűbben haszná iható eszköze. Ez már a sokadik próbálkozása a rakodókaptárral. A fiókok magassága 19 cm, a keretméret pedig 42X18 cm, tehát V* nagy Boezonádt. Igen fontosnak tartja, hogy a keretsorok közötti 1 cm-es hézag — fiókonként — a keretek felett maradjon. Így a méhek nem kötik össze propolisszal a keretfüleket a felettük levő fiókok elülső és hátsó falának alsó élével. Az egymásra tornyozott négy fiókot az oldalra való elmozdulástól alul túlnyúló serokosz’opok védik. Vándorláskor a Gödöllőn kifejlesztett kapcsolószerkezetet használja. Ez acéllemezből készült elmés szerkezet, a mérővesszőhöz hasonlóan összehajtogatva alkalmazkodik két vagy több fiókhoz. A pontatlanság egy csavarral igazítható. A Farrar-féle törpeftókos rendszerhez a 1.5—20 cm közötti keretmagasságot tartja jónak. Ennél magasabb fiókban a család fészke csupán egy fiókba szorul. Az anyák vonakodva terjesztik a petézést új fiókba, különösen lefe’é, ami tavaszi fejlődéskor 8—10 napos késést is jelenthet. Érdekesség, .hogy a képtárak fiókjain elől és hátul is van kijárónyílás, mégpedig 7—8 mm alacsony és 18— 20 cm szeles. A szállódeszka egyúttal kljárőzáró Is. Köztudott, hogy a fiasítás elöl a lépek kijáró felőli oldalán van, hátul pedig a méz helyezkedik el. Gyakori fogása tavaszi fejlesztéskor a méhészeknek, hogy a lépeket megforgatják. Ű ezt az e^ész fiók megfordításával éri el, természetesen ezután elöl nyit kijárót, s így a hátra kerüítet pedig bezárja. A méhek a kijárótól a mézet áthordják, fogyasztanak be-lóle, ami serkentőleg hat és a fiasítás számára ts hely marad. Ehhez hasonló furfangos méhélán összesen nyolc röpnyílás van. Egy oldalon kettő-kettő úgy, hogy az egyik a közbülső fenék feletti, a másik az alatta levő fiókba vezeti a méheket. A felülre helyezett fészekből a kijárók váltakozó nyitásával és zárásával olyannyira leröpíti a méheket, hogy a megcsappant népesség biztosan lemond a rajzásról. A kiváló, szemléletes előadást a méhészek számos kérdése és a legapróbb részletekre kiterjedő érdeklődése követte. Az előadás, a kérdésekre adott készséges és pontos válaszok nemcsak élményt nyújtottak a résztvevők számára, hanem sok hasznosítható ismeretet is. Kovács Péter Tavaszi méhegészségügyi tudnivalók Ismeretes, hogy a méhek a természetben keresik meg az é’elmüket és az életben maradásukhoz szükséges vizet is. A vizet gyakran még elképzelhetetlen helyekről is összegyűjtik, nem kerülik el még a pocsolyákat, mocsaras helyeket sem. Az ilyen vízgyűjtő helyeken nagy mennyiségű noszéma spóra is lehet, és ez előidézheti a méhek megbetegedését. Amikor ugyanis a méh ilyen mocsaras helyen megszívja magát vízzel és azt beviszi a kaptárba, megfertőzi a kaptárban levő többi mehet is. Tudnunk kell, hogy az anya által lerakott petéből kikelt méh egészséges, tehát fertőzésmentes. Ebből következik, hogy a gyomorvész pete által nem vihető át. ezért a kikelt méh szintén nem lehet fertőzött. Hanko docens ismertetése szerint tizenöt napnál fiatalabb méheket még mesterséges úton sem sikerűit gyomorvésszel megfertőznie. A gyomorvész jele a család feltűnő leeyengülése. Mfg az egészséges méhcsaládoknál tavasszal új lépek beadásával bővíteni kell a fészket, hogy az anyának elég helye legyen az üres sejtekben a pete lerakásához, addig a gyomorvésszel fertőzött méheknéi a köitötere» szűkíteni keli. A gyomorvész ápri'ishan és májusban tetőz, azután már ritkábban fordul elő. Az iméntiekből következik, hogy a legintenzívehb peterakásknr van a legjobb felíétele a terjedéshez a noszémának. Ezért a család le gyengülése esetén, ha megfelelő az időjárás, alaposan meg kell vizsgálni a fiasítás állapotát. Az anya rendszerint úgy bővíti a lerakott petéit, hogy a Hasított kört újabb körökkel szaporítja. így megtörténhet hogy a lép közepén már befede*t fiasítás van. s ugyanakkor a lép szélén frissen rakott peték találhatók. Az elvan családnál, ame’ynél a befedett flasftás melletti részen nincsenek peték, gyanút kelt. hogy fiatal etntöméhek hiányában az anya nem tudja szélesíteni a Hasítást. Meg kell figyelni tnvftbhá a fia sftást, mely a pempőben fénylik. A-mennyiben akad több pempő néküli lárva, ennek oka a noszéma lehet. A noszéma által megtámadott méhek ugyanis nem tndnak elegendő pempőt előállítani. Néhol apró, sötét foltocskákat lehet látni a lépen. melyek a méhek ürüléke után maradtak — ez szintén a noszémára. gyomorvészre utal. (Néha csak mikroszkóp segítségével vehetjük észre az imént említett foltocskákat.) Amennyiben felmerül a gyanú, hogy megbetegedés áll fenn, a mellekből vizsgá’atra kell küldeni, ahol 40(1-, illetve 600-szoros nagyítás mellett pontosan meg tudják állapítani a gyomorvészt. Nemcsak a szakembernek, hanem a méhésznek is minden leletet helyesen meg kell tudnia ítélni. A mikroszkőpikus vizsgálatra legjobb olyan élő méheket küldeni, amelvek virágporral térnek vissza a kaptárba. Ha a méhcsalád nagyon le van gyengülve — bejelentés után — legjobb ha lekénezzük, mert odaadó gondozás mellett som tud annyira megerősödni, hogy életképes legyen. A kaptár alapos fertőtlenítését kővetően ój rajt tehetünk a régi helyére. A fiatal anyával rendelkező rajból viszonylag rövid idő elteltével lehet egészséges termelő család Amikor a fentebb közölt előjeleket észleljük egy családnál, s még elegendő méh van, valamint az anya is szaporudóképes, a családot a lehető legnagyobb mértékben szűkíteni kell. Az ilyen családot még érdemes gyógyszeres kezelésben részesíteni. Nálunk erre a célra a Fnmagilin nevű gyógyszert basznál jtik, melyet a legköezelebbi járási állategészségügyi felügyelőség révén szerezhetünk be. A méhészkedők minden évben június 3íl-ig rendelhetik meg az SZMSZ-alapszervezet által. Az említett gyógyszer 20 grammos csomagolásban van, s vízben jól oldódik. A por öt csalód kezelésére elegendő. A csomag tartalmát 0.25 liter vízben feloldjuk és beleöntjük egy 25 liter hideg cukorszörpöt tartalmazó, edénybe. Ebből öt családnak 5 napon át családonként napi literes adagokban beöntünk az Hatóba. A gyógyszert a vízzel együtt a méhek lehordják a kaptárba, így minden méhnek jut belőle. A Fumagilin mint gyógyszer a gyomorvész megelőzésére is felhasználható, főként olyan helyen, ahol a méhek tavaszi fejlődése a noszéma hatására akadozik. Tnrini kell, hogy ez az orvosság a noszéma spóráit nem öli meg. de ha a spóra bejut a méh gyomrába, ott olyan környezetet alakít ki, hogy a szer a spóra falát feloldja, s így a betegség előidéző csíráját pusztítja el. A noszéma megelőzésére egy csomag gyógyszer tíz család részére elegendő. A gyógyszer beadása a már említett cukorszörppel vagy pedig a cukorlepénnyel történik A gyógyszer csak akkor használ, ha helyesen alkalmazzuk.. Ha a méhész azt akarja, hogy erős, egészséges méhcsaládjai leeyenek, meg kell e’öznie a bajt. A Fumagilint megelőzőszerként, más kisebb, betegségeket előidéző baktériumok megsemmisítésére is fel tudja használni, mert köztudomású, hogy ez az orvosság nemcsak a noszéma csíráit teszi tönkre, hanem a méh szervezetében levő más mikrpflórára is káros hatással van. Amennyiben számolni lehet azzal, hogy a Varroa atka terjedésével nagyobb területek fertőződnek majd meg más betegségekkel is. fontos, hogy a méhészek erre alaposan felkészüljenek. s idejében megtegyék a szükséges intézkedéseket, meri csak így lehet eredményesen felvenni a harcot az élősködőkkel, illetve a betegségekkel szemben. Tegyünk meg minden tőlünk telhetőt annak érdekében, hogy melleink erősebbek és egészségesebbek legyenek. Ha így teszünk, mindig nyugodtak lehetünk abban, hogy az eredményes gazdálkodás érdekében mindent elkövettünk. Hambalík Sándor méhészeti szakoktató A brnói vásárvárosban sokak által megcsodált, vontatható méheskocsi (Kontár Gyula felvétele) III. RÉSZ A méhészeti vegetációs időszakban a virágporgyűjtésre alkalmas nővé nyék közül a mogyoróbokor (Corylus avellana) virágzik elsőként. Különösön a hegyi és dombvidéki lejtőkön, valamint az erdöszéleken található. Szlovákia déli részein a folyók és patakok mentén figyelhető meg, s gyakran élő sövényként ültetik. Általában 3—5 méter bokor formájúra nő meg. A bogyorőbokornak sima, barnásszürke, üreges kérge van, a virágok egy része hosszú, sárgásbarna ernyő alakú. Tavasszal, a felmelegedések időszakában általában az ernyös virágokból a szél könnyen kifújja a virágport. Egy virágban hozzávetőlegesen 12 ezer virágporszemcse található. A virágport a méhek szívesen gyűjtik össze és szállítják a kaptárba. A virágpor harminc százalék, könnyen emészthető fehérjét tartalmaz. Gyakran előfordul azonban, hogy a mogyorőbokor olyan korán virágzik, hogy azt a méhek nem tudják nagyobb mennyiségben hasznosítani. Mivel a mogyoró az első virágport adó növény, jó időjárás esetén megkülönböztetett figyelmet kell szentelni az adott lehetőségek eddiginél jobb kihasználásának. A fűz (Salix) — a legjelentősebb nektár- és virágporforrásnak számít. Tavasszal elegendő táplálékot nyújt a méhállománynak. A fűznek számos fajtája és keresztezése ismert. Megkülönböztetünk kecskefüzet, törékeny füzet, fehér füzet, babérfiizet. Valamenyi kétlaki, virágai általában úgynevezett barkát alkotnak. Tudni szükséges, bogy a termős virágzat csak nektárt, a porzős virágzat pedig nektárt és egyúttal virágport is nyújt. Hazánkban a szakemberek véleménye szerint hozzávetőlegesen 200 fajtája is megtalálható a fűznek. Szintén általában a folyók és patakok partján, vizenyős területeken él, amelyek közelébe a méhészkedők is szívesen vándoroltatnak. A fűz tavasszal nagyon jó gyűjtőforrásnak számít, de nyár végén a mézharmat méhek általi gyűjtése nem ajánlatos, mivel az nem megfelelő téli eleség az állomány számára. A kecskefűz (Salts caprea) — szintén az első nektár- és vírágporforrás. Általában március végén,április elején szokott virágozni. Néhány méhész a kecskefűz mentén telelteti az állományt, így tavasszal már az első ч alkalommal jó virágporforráshoz jutnak a méhek. A kecskefűz magassága általában 8—10 méter. A köztudatban úgy él, mint a tavasz Igazi hírnöke. Főleg a vizek mentén található. Sajnos, az utóbbi időben nagyon sok kesekefüzet megcsonkítottak a virágot „szerető“ emberek, így tehetetlenné tették a méhek legelését. A többi fafájtát nem említjük, mivel a hordási viszonyokat jelentős mértékben nem befolyásolják. A nem említett fafajták utáni vándoroltatás általában nem kifizetődő. A korábban már említett „A mézelő növények“ című könyvben az érdeklődők az itt fel nem sorolt fajtákról is számos újdonságot tudhatnak meg. A gyümölcsfák és bokrok — különösen Szlovákia déli részén — ahol a nagyüzemi mezőgazdasági termelés dominál — játszanak fontos szerepet. Tulajdonképpen az első nagyobb területű, összefüggő méhlegelőt jelentik. A felmelegedést követő napokban virágozni kezd általában az egres, ribiszke, barack, ■ őszibarack, cseresznye, majd fokozatosan a többi, fel nem sorolt fa, illetve bokor. Kedvező éghajlati viszonyok között a gyümölcsfák és bokrok elegendő, bőséges nektár- és vlrágporforrásul szolgálnak a méhállománynak. Ezért ajánlatos az egységes földműves-szövetkezetek és az állami gazdaságok gyümölcsöseibe, illetve azok . közelébe vándoroltatni, ahol nagyobb területen változatos és elegendő táplálékhoz juthatnak a méhcsaládok tagjai. A mezőgazdasági nagyüzemek dolgozói egyre több gyümölcsöst létesítenek, s ez nem lesz másképpen a közeljövőben sem. A nagyobb kiterjedésű faiskolák, gyümölcsösök mellé más okból is megéri vándoroltatni. A méhek ugyanis a beporzáskor pótolhatatlan szo’gálatot nyújtanak, s így a méhészek is közvetetten hozzájárulnak a gazdagabb termés feltételeinek kialakításához. Bizonyított tény, hogy a méhek jelentős mértékben növelik a hozamokat, s a kedvező minőségi változásokhoz Is hozzá-» járulnak. Nem szabad azt sem szem elől téveszteni, hogy a mezőgazdasági üzemek a beporzásért az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának 1979-ben hozott rendeleté értelmében anyagi jutalomban részesítik a vándoroltatő méhészt. Méhészeti szempontból a gyümölcsfák közül a cseresznye, a meggy és az alma a legjelentősebb, mivel a legtöbb nektárt, Illetve virágport biztosítja. Az alábbi táblázat adatat is számos érdekességet tartal-Nektár mg ben Cukortartalom Növény 24 óra alatt százalékban Szín Egres Sárgabarack Őszibarack Cseresznye Meggy Alma Körte 1,5—12 20—30 világossárga 0,7—2 5—25 sárga 1.8 15—38 pirosas 1—5 21—60 sziirkészöld 1,2 27—35 barnáspiros 1—5 24—55 világossárga 0,3—1,5 2—20 sárgás Hirdetés Értesítjük a tisztelt méhésztársakst, hogy a beküldött viaszból megrendelésre 10,— koronáért — sonkolyból pedig kilónként 12,— koronáért jö minőségű műlépet készítünk, s ezt kívánatra fertőtlenítjük A műlépet megrendelés szerinti méretre vágjuk, * ha partnereink kívánják, foszforral feljavítjuk, hogy a méhek egészségesen szaporodjanak. A viaszt, a sonkolyt, s a megrendelést az alábbi Címre küldjék: Výrobňa medzístienok 991 03 Ž e I o v с в Telefon: 931-14 A gyümölcsfák jelentős forrásnak számítanak egész Szlovákia területén. Jómagam, tavaly a cseresznye virágzásakor, a mérlegkaptár szerint négy nap alatt 10 kilogrammos nőve-» kedést tapasztaltam. Különösen az egyik napon volt rekord hordás, amikor négy kilogrammos hozamot mutatott a mérleg. Természetesen Ilyen nagy mennyiségű nektárt, illetve .virágport csak megfelelő erflnléegészségi állapotú családok gyűjthetnek. Az alma virágzását követően a repce kezd virágozni. Ha azonban az alma virágzásakor a méhcsaládok nem foglalják e! az egész fészket, nem várhatunk a repcétől sem számottevő eredménvt. (Folytatjuk] Pavel Silný
