Szabad Földműves, 1986. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)
1986-04-19 / 16. szám
12 SZABAD FttlDMÜVE« 1986. április 19. Az intenzív fejlesztés útján Amikor az 1963-as év végén a huszonkét élenjáró mezőgazdasági üzemmel közösen felhívással fordultunk Szlovákia többi üzeméhez a 7. ötéves terv feladatainak maradéktalan teljesítésére, szövetkezetünk nehéz feladat e'őtt állott. Ugyanis a gabonafélék és a cukorrépa termelésében jelentős lemaradásunk volt. A nyitraivánkai (Ivanka pri Nitre) Virágzás Efsz tagságának azonban a fokozott erőfeszítésnek és áldozatkész munkának köszönhetően végül is sikerült minden mutatóban eleget tenni a 7. ötéves terv követelményeinek. A termelésben az előző évek kiesését nemcsak behoztuk, hanem gabonafélékből 7B1 tonnával, cukorrépából pedig 972 tonnával többet termeltünk. A mezőgazdasági bruttó termelés tervét úgyszólván 13 millióval, a piaci termelést pedig 7 millió 700 ezer koronával túlteljesítettük. Az intenzív növénytermesztésnek köszönhetően az állattenyésztés termelési feladatainak a teljesítése is kedvezően alakult. Az eltelt öt év alatt szövetkezetünk gazdaságiig tovább szilárdult. Hiszen a teljesítmények tervét 7 százalékkal növeltük, miközben a költségekét mindössze 4,0 százalékkal teljesítettük túl. A tiszta jövedelem 9 millió koronával haladta meg a tervezettet. Elmondhatjuk. ho"y az eltelt időszakban egyebek között kedvező feltételeket teremtettünk a 8. ötéves tervidőszakra. Tudatosítottuk azt is„ hoev az előttünk álló feladatok az eddigieknél lényegesen Igényesebbek. Már abból az okból is, hogy Január elsejével életbe léptek a tervszerű irányítási rendszer tökéletesítésére irányuló intézkedések. Ezek lényeges változást beztak a tervezésben, az árpolitikában, a gazdasági szabályozók rendszerében, valamit a bérek szabályozásában. Az év elejétől ugyancsak érvénybe lépett a köte’ező knmplex biztosítás is. Tudatában voltunk annak, hogy az új közgazdasági szabályozók kedvezőtlenül befolyásolják a szöve'kezot pénziieyí helyzetét. Számításaink szerint az 1985-ös tervhez viszonyítva a nyerésé "képződés hatásokra 37 százalékkal csökken, ami 3 milMó 200 ezer koronával kisebb bevételt jelent. A műtrágyák ársme’kedése 405 ezer, a tejtápnk, illetve a keveréktakarmányok árdrágulása 706 ezer, a szakosítási tejárpőtiék megszüntetése 600 ezer korona többletköltséget jelent. A kötelező komplex biztosítás pedig további 1 millió 588 ezer koronával növeü a költségeket, hogy csak néhány példát említsek. A másik oldalon viszont az elműtt évhez viszonyítva növekedtek a beruházási igények. Még az idén be кеЧ fejezni a gépiavító mőhely, a gép"aktá.r, a szociális létesítmények, továbbá a 7000 köbméter befoeadóképesésgű. telfesen gépesített szénatéro’ó éptiését. Továbbá a tervek szerint két ój építkezést keit elkezdeni — a már szinte nélkülözhetetlen 12 ezer köbméter befogadóképességű trágyatelepet és egy fedett silótérséget. Számottevőek a gépesítési részleg követelményei is. Szeretnénk kompletizálni a gépsorokat és nagy teljesítményű gépek beszerzésével korszerűsíteni a gépparkot, főleg a talajművelő gépek tekintetében. A megfelelő talajművelő gépeknek a hiányát különösen a mölt évt aszályos ősz folyamán érzékeltük, amikor az őszi vetések alá a magágyelőkészítés a hagyományos gépi eszközökkel eredménytelennek bizonyult, mert az egyes munkaműveleteket többször Is meg kellett ismételni. Ennek következtében nőttek a bérköltségek és az üzemanyagfogyasztás. Az idei pénzügyi-gazdasági terv lebontásakor komoly probléma előtt álltunk. Melyik lehetőséget válaszszűk? A pénzeszközök hiánya következtében fékezzük-e az újratermelési folyamatot, vagy más megoldást keressünk a hiányzó pénz pótlására, vagyis a termelés intensiv fejlesztésére térjünk-e át. Mi az utóbbi lehetőséget tartottuk helyesnek. Mit jelent ez gyakorlatilag a szövetkezet számára? Elsősorban egy igen progresszív tervet dolgoztunk ki. Ennek értelmében az elmúlt évhez viszonyítva a mezőgazdasági bruttó terme’ésben 5 mil’ió ÍOO ezer korona, az összteljesltméavekben hozzávetőlegesen 4 millió korona, a költségekben pedig mindössze 1 mi'lió korona növekedéssel számolunk. Ezáltal teljes mértékben kiküszöböljük a közgazdasági szabályozók kedvezőtlen hatását. Persze a helyzetünkön nem sokat segítene ha az intézkedések csopán a tervben nyi’vánn’náoak meg. Ezért m*r a múlt év októberében — az új közgazdasági intézkedések ismeretében —, a 8. ötéves tervidőszakra egy átfogó in*enzifikációs progr-mot dolgoztunk ki. Az egyes intézk"dések mindenekelőtt a t"rme’és hatékony ságán-k a növelésére és a minőség javítására irányultak. A tömegtakarmányok termelésében példáin mennyiség szempontjából je’entős eiőrei-aladást értünk el. fát év áí’apában 5 ezer 2РП tonnával több takarmányt termeltünk a ferv"zettné\ A takarmányok minőségével azonban korántsem Iehe:i?nk e’égedeltek. A helyzet javítása érdekében az idei évtől - kezdve a tümegtakarmányok betakarításában bevezetőik a brigádszorfi munkaszervezést és javadalmazást. amelyet szövetkezetünkben immár három éve sikerrel alkalmazunk a dohánytermelésben. A ta* karmányt-rmelésben ideiglenes brigád kialakításáról 'esz szó, amelynek az eredményeken vaiá anyagi érdekeltségét a teljesítménybérre, a mozgábérre, valamint az egyszeri minősén! prémiumokra alapozzuk. A prémlnmokat a takarmányok minőségének megítélése ntén fizetjük ki. A növénytermesztés szakaszán általában arra törekszünk, hogy az egyes terményeket optimális érési időpontban takarítsak be. Az állattenyésztés szakaszán elsősorban a tehenészetben szigorítottuk a tej minőségével szembeni követelményeket. A tehéngondozóknál és a fejőknél száz liter kifejt tej díjszabását 50 százalékkal növeltük az első osztályú tej javára. A malacelválasztásban is 20 koronával növeltük a díjszabást minden egyes terven felül elválasztott malacért. Az intenziflkációs program szerves részét képezik a veszteségek csökkentésére irányuló intézkedések. Feltehetően a tervbevett beruházások a szénatároló, a fedett silótérség és a trágyatelep —, is hozzájárulnak majd a minőség javításához és a veszteségek csökkentéséhez. A tápanyagpótlásban és a növényvédelemben megfelelő aplikációs technológiával növelni szeretnénk ezek hatékonyságát.. Ehhez teljes mértékben kihasználjuk a talaj- és levélminták laboratóriumi elemzésének eredményeit. Az állattenyésztésben elsősorban a a betegségmege'öző intézkedések révén akarjuk csökkenteni az elhullást v-szteségeke*, bár ez Ideig sem léptük túl a szabvány által meghatározóit keretet. Csökkenteni szeretnénk a kényszervágások számát is, mivel ezen állatok felvásárlási ára 30,6 százalékkal csökken, s ez szövetkezetünk esetében eléri a 198 ezer koronát. Komo'v feladatok várnak ránk az energiatakarékosság területén is. Az ál’ami né’program érte’mében az üzemanyag keretéből 3 százalékot, fűtőolajból pedig ’8 rzáza'éknt кеЧ megtakarítanunk. Ezért különös figve’met szentelünk a motorok megfeVő beS4ftásának. valamin! meghibásodásuk m-gclőzésének. A bellisein! szá”ffásban a traktorokat tehergépkocsikkal belyette«itji!k. A vilianyeuergia-megt-karftás érdekében a tef hűté'-éné1 ke!o'k“zet* hoľadékhőt hasznosítjuk. Ezen túlmenően a lövőben napkollektorok seeltsórévei kihasználjuk a szo’áris energiát. A répfavilások hatékonyságának növelése, v-'amlnt a gépiavKék munkakörűiményeinek Javítása érdekében egy teljesen fe’*zere]t eéniavitá központot építünk, 24 miľió korona ráfordításba’. A tPrme’és hatékonyságának növelésében száme*!nvő tartalékok raliénak az rmberokhen. Ezért megkülönböztetett figvc’met szentelünk a dolgozók kezdeményezőkészségének a kibontakoztatásának. A részletes fef’eszfési programunkból csupán néhány példát ragadtam ki. Meggyőződésünk, hogy ezen intézkedések megvalósításával sikerül áthidalnunk ez új pazdasági szabályozók negatív hatását. Jozef Inkáö agrármérnök, a nyitraivánkai Virágzás Efsz üzemgazdásza Három évvel ezelőtt másfél millió korona mérleghiánynyal zárt a pólyáni (Polany) Aranykalász Efsz. A múlt évi gazdálkodást követő zárszámadáskor viszont már másfél milliós nyereségről számolhattak be. Nem sok ez, ha azt vesszük, de mégis Igen jelentős. Emberi oldalát tekintve: a dolgozókban feltámadt a kíváncsiság, kin, min múlott a lépésváltás, a kétségtelen siker? Az előzményekről annyit tudok, hogy a 80-as évek elején évről évre Ismétlődött a mérleghiány: gyengén volt gépesítve a növénytermesztés, az állatállomány leromlott, s a melléküzemágat is rosszul választották meg. Az akkori vezetőség tehetetlennek bizonyult ... LÉPÉSVÁLTÁS Nos, mi történt? A felsőbb szervek javaslatára a tagság 1983-ban új vezetőséget választott. Takács Miklóst, az élete teljében levő, energikus fiatalembert választották elnökké... Mit mond most, az elmúlt három esztendő alatti erőfeszítésekről? A szokatlanul szerény emberen na"yon sok múlott, mégis ezt mondja: — Jószerével semmi egyebet nem csináltunk, minthogy annyit ígértünk a tagságnak, amennyit teljesíteni tudtunk. Az emberek megér’etiék. hogy cselekedni kell, a közérdek ezt kívánja, ha előbbre akarunk lépni. S a tagság tette fs a magáét, amit tőle e'vártunk. Természetesen, a gazdaságvezetés sem tétlenkedett. Mindannyiunk érdeme, hogy előbbre jutottunk. Adóssággal, tőke nélkül hogyan lehetett kezdeni? Csakis gyors, határozott intézkedésekkel, a veszteséges ágaza'ok fe'számolásával. Ez я feladat az új elnökre, meg a vezetőségre hárult. Szerkezetváltozást kellett végrehajtani a növénytermesztésben, az állattenyésztésben, valamint a melléküzemági termelésben. Mindez a tagság azonnali közreműködésével (előlegezett bizalmával) valósult meg. Hiszen a hitel egyedül nem lett volna elégséges.. A dolgozók feltétlen szorgalma, áldozatvállalása mozdította ki a gazdálkodást a holtpontról. — A földekre új gépek, az Istállókba pedig egészséges állatállomány került — mondja az elnök. Lemondtunk a sertéshlzlalásról. A munkaerő-problémát mag erőteljes anyagi ösztönzéssel oldottuk meg: csupán az utolsó évben 295 koronával emelkedett a dolgozók havi bérátlaga. Takarmánykeverő, tehénistálló, javítóműhely épült. Rendeztük a gazdasági udvart. Utak épültek. A növénytermesztés fő profilja most a gabona és az ipari növények termesztése. Az állattenyésztésben meg a tejtermelés a döntő. Mint ahogyan az elnök a zárszámadási főbeszámolóban Is hangsúlyozta: a tavalyi év nem kedvezett a növénytermesztésnek, de a tervfeladatokat teljesítették. Sőt egyes növényekből túlteljesítették azt. Költségnövelő tényező volt például az. hogy 114 hektár búzát ki kellett szántaniuk a talajfelázás miatt. Emiatt rávetést alkalmaztak, elég nagy területen. Az itteni termőhelyi adottságokat tekintve, jónak mondhatók a múlt évi hektárhozamok: gabonából 3,97, cukorrépából 35,65 tonna. Éves tervüket az állattenyésztési dolgozók 102,3 százalékra teljesítették. Tavaly 3200 literes tehenenként! fejésl átlagot értek el, normán belüli abraktakarmány felhasználásával. A 156 ezer liter tejjel való túlteljesítés jelentős prémiummal járt. Lackó István, a járási pártbizottság dolgozója pozitívan értékelte a szövetkezet gazdasági eredményeit. Hangsúlyozta, hogy a mezőgazdasági termelés a Járási pártkonferencia, illetőleg a XVI. pártkongresszus irányelvei szerint fejlődött. A szövetkezet kommunistái a pártonkívüllekkel együtt arra törekedtek, hogy az ötéves tervet eredményesen zárják. Említette, hogy az Idei év — az ésszerűsítések, a költségcsökkentések és a takarékosabb gazdálkodás éve lesz. De ez úgy történjen, hogy sem a szövetkezet, sem a társadalom ne károsodjék, hanem előbbre lépjen. Az efsz-elnök kiemelte, hogy az idén a növénytermesztésben lényeges változtatásra nem kerül sor. A hatmillió korona termelésnöve’ést nehezebb körülmények között ke’l kigazdálkodniuk. Az új szabályozók szigorúbb feltételeket szabnak. Alaposan meg kell fontolni a gazdaságvezetésnek, mit. miért, hogyan csináljanak. Ezért minden területen növelni kívánják a munkatermelékenység hatékonyságát, részben jobb szervezéssel és Irányítással. A vitában felszólalók a jobb munka, a nagyobb rend és szilárdabb munkafegyelem, я? ésszerűség és a takrékosság, az anyagi érdekeltség következetes végrehajtása, a gépek, épületek, a munkaidő, a talaj jobb hasznosítása mellett törtek lándzsát. Ez érthető is, hiszen mindnyájan tudják, hogy a szigorúbb gazdasági szabályozók fő célja a jobb teljesítményekre, a jövedelmezőbb gazdálkodásra serkentés a termékek minőségének a javítása. (Illés] Duna menti szövetkezet Fővárosunk tőszomszédságában, közvetlenül a Duna Jobb partján terül el az oroszvári (Rusovee) Duna Egységes Földmüves-szövetkezet, amely ma 4 ezer 809 hektár mezőgazdasági területen gaz- sági eredményeket, megállapíthatjuk, dálkodik. Pécs József agrármérnök, hogy a gazdaság az elmúlt években a szövetkezet elnökének irányításé- komoly előrehaladást mondhat mával — a sajátos természeti és éghaj- gáénak. A hétszázhatvan dolgozót lati adottságokból kiindulva — a foglalkoztató szövetkezet a 7. ötéves termelést három főágazatra, mégpe- tervidőszakra tervezett mezőgazdádig a szántóföldi növénytermesztés- sági össztermelést, de a tiszta nfere, a speciálisnüvény-termesztésre és reséget is elérte, az állattenyésztésre szakosították. A Miroslav Spišiak mérnök, a szüvetnövénytprmesztésben túlnyomóan ga- kezet alelnökével, valamint Kausibonaféléket, szemes kukoricát, cu- chová Mária, a tervezési osztály vekorrépát és hüvelyeseket termesztő- zetőjével folytatott beszélgetés során nek. Mivel jelentős a szarvasmarha- megtudtam, hogy a termelési mutaállományuk, nagy gondot fordítanak tók teljesítésében voltak rekordok, a tömegtakarmányok termesztésének de gyengébb eredmények is. Spišiak is. A speniálisnövény-termesztésben elvtárs azonban az elérteket — a a gyümölcsészet dominál. Több éves menet közben felmerülő problémák hagyományokra és tapasztalatokra és fogyatékosságok ellenére is — alapozva, a gyümölcsösben főleg kaj- pozitívan értékelte. A gazdaság! szí- és őszibarackot, kisebb területen mérleg is jelezte, hogy a szövetkezet almát termesztenek. Zöldségfélékből tagságának és vezetőinek becsülettel fólia alatt salátát, paprikát és ubor- és szakértelemmel végzett munkája kát termelnek, a szántóföldi zöld- meghozta gyümölcsét. Az utóbbi ségtermelést a karfiol, a paradicsom években csúcsosodott ki az az igye- és a karalábé termesztésére alapoz- kezet és törekvés, amely a mezőgazták. dasági termelés intenzitásának növelésével, a tudományos-műszaki ha- Az állattenyésztési szakágazatot ladás eredményeinek hasznosításával szarvasmarha-tenyésztésre — ezen és a tartalékok feltárásával a tervijeiül a tej- és hústermelésre — és feladatok teljesítésére irányult. Eredsertéstenyésztésre szakosflották. Jól ményeikre kedvezően hatott a doljövedelmez a melléküzemági terme- gőzök közötti összhang, valamint az lés Is. Minden szakágazatban lgye- egyes ágazatok kölcsönös és hatékeztek meghonosítani a termelés kony együttműködése, nagyüzemi módszereit, hogy minél Gazdasági eredményeiket tekintve, kisebb munkaráfordítással jó ered- az 1985-ös esztendő volt a legslkereményeket tudjanak felmutatni. A sl- sebb. A szövetkezet össztermelést kér nem is maradt el. A Duna Efsz tervét túlteljesítette és a gazdaság eredményekben gazdag öt évet ha- 7 millió 865 ezer korona tiszta jövegyott maga mögött. Ha elemezzük a delemhez jutott. 7. ötéves tervidőszakban elért gazda- A termelési mutatók teljesítéséhez a legnagyobb arányban a nnvénvter- rásban. Néhány számadat ennek Ы- mesztés járult hozzá. Gabonafélékből zonyítására: összesen 1144 tonna sera szövetkezet rekordtermést ért el a tés- és marhahúst, valamint 6 millió hat tonnán felüli átlaghozammal. A 178 ezer liter tejet adtak a közellákitermelt szemesek mennyisége — tásnak. Meg kell jegyezni azt is, beleértve a szemes kukoricát is — hogy a tehenek évi átlagos tejelémeghaladta a tizenkétezer tonnát, kenységét az 1984—1985-ig terjedő ami több mint kétmillió koronás tér- időszakban 3257 literről 3471 literre ven felüli értéknek felelt meg. A növelték, ami a tehénállomány fokojövőben a gabonafélék hektárhoza- zatosan javuló biológiai értéke meimát stabilizálni szeretnék. Több éves lett a jó gondozásnak és az ésszerű termelési tapasztalatok birtokában takarmányozásnak a következménye, azokat a fajtákat termesztik majd, Figyelmet érdemel az Is, hogy az amelyek a termőhelyi adottságaiknak állattenyésztők Igyekeztek betartani a legjobban megfelelnek. A legna- az előírt normákat, s ezáltal a minőgyobb tartalékot továbbra Is a szak- ségl és a gazdasági mutatók javítószerű agrotechnikában, a biológiai sában is lényeges előrehaladást éranyag előkészítésében látják. Termé- tek el. Az eladott tej 91 százalékát szetesen az Igényes célkitűzések va- az első osztályba sorolta a tejüzem, lóra váltója az ember, s a tagság egy liter tej kitermelésére huszonhét felkészül az új, még igényesebb fel- dekagramm erőtakarmányt használadatok teljesítésére. tak fel. egy-egy liter tej előállítása A másik fő növényük a cukorrépa; 3,74 koronába került, szívesen termesztik, mert kifizetődő Az elért eredmények hűen tükrörészben azért, mert jó termést nyújt, zik az előrehaladást, azt bizonyítják, másrészt azért, mert mellékterméke hogy a szövetkezet vezetősége reális fontos takarmányforrás. A takar- célokat tűzhetett ki a 8. ötéves tervmánynövények termesztése is megfe- időszakra a tej- és a hústermelés lelő színvonalú, ezt mi sem bizonyít- színvonalának emelésében, minőségi ja jobban, mint az, hogy a tömegta- javításában. Az új gazdasági szabákarmányok termelési tervét 19,88 lyozők érvényesítése minden szövetszázalékkal túlteljesítették. A megfe- kezeti tagtői szemléletváltást kíván, lelő takarmánvkésziet és az ésszerű Arről van sző, hogy ma már nem a takarmánygazdálkodás az állatte- mennyiség, hanem az is fontos kövenyésztési feladatok teljesítésében is telmény, hogy mennyiért és milyen megmutatkozott. minőségben termelnek. Ezt a célt Az állattenyésztésben is aránylag szolgálja a jutalmazási rendszer Is. jő eredményeket értek el, sőt egyes Köztudott, hogy az idén megszigorímutatők teljesítésében az élenjáró tották a tel átvételének feltételeit, gazdaságok közé emelkedtek a Brntl- ezért a gondozóknak, в fejőknek, a slava vidéki (Bratislava-vidiek) já- vezetőknek mindent meg kell tenniük annak érdekében, hogy meg* tartsák, illetve javítsák a tej minőségét. Ezért fokozták az anyagi érdekeltséget, s szigorították az ellenőrzést. A szövetkezet vezetősége a nyereség jelentős részét termelésfejlesztésre, valamint a dolgozók élet- és munkakörülményeinek javítására fordítja. A kedvezd kereseti lehetőség, a különféle juttatások, a munkaerő stabilizálását segítik. Érthető, hogy ebben a szövetkezetben a szociális és kulturális gondoskodás sokrétű, hiszen ezernyi munkalehetőséget kínáló főváros melletti szövetkezetről lévén szó. A szociális és kulturális célokra fordított összeg meghaladta a másfél millió koronát. E tekintetben Jó munkát végez a szociális bizottság. A központi irányelvek értelmében komplex tervet dolgoztak ki a doleozókról való szociális gondoskodásról, s az erre a célra1 szánt őszszeget a célnak megfelelően használták fel. A 8. ötéves tervidőszak első évének feladatai komoly munkát követelnek minden dolgozótól. A szövetkezet vezetősége ennek érdekében keresi azokat a lehetőségeket, amelyekkel céljaikat elérbelik. A terveket részlegekre, munkacsoportokra, egyénekre lebontották, teljesítésüket rendszeresen ellenőrzik. Fokozott figyelmet szentelnek a munkaidő kihasználásának, a munkafegyelem megszilárdításának. Az igényes feladatok tejesítéséhez naeyban hozzájárul az a szocialista kötelezettségvállalás is, melyet а XVII. pártkongresszus, valamint a CSKP megalakulásának 05. évfordulója tiszteletére aiánlo'tak fel; pénzben kifejezett értéke több mint 723 ezer korona. NAGY TERÉZ
