Szabad Földműves, 1986. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)

1986-04-19 / 16. szám

A Szlovákiai Kertészke dök Szövetsége Vagfarkasdl (VICany) Alapszervezetének minapi évzáró taggyűlésén Ta­kács Kálmán elnök elégedet­ten nyugtázhatta, hogy a köz­ség több mint 950 szervezett kertészkedöje tavaly ts jó munkát végzett. A megkötött forgalmazási szerződések ér­telmében a lednota Fogyasz­tási Szövetkezetnek 18411 ton­na, a Zelenina vállalatnak pe­dig 726 tonna zöldségei és gyümölcsöt szállítottak a házi­kertekből. Enililést érdemel, hogy Csifári Aranka vezetésé vei a szlovák tannyelvű alap­iskolában megalakították az ifjú kertbarátok szakkörét, színvonalas népszerűsítő kiállí­tást rendeztek és termékeikkel részt vettek a járási. Illetve az országos seregszem éken Is. Napjainkban a vágfarkasdi kertészkedök már javában szorgoskodnak, hiszen év ele­jén 2086 tonna zöldség és gyü­mölcs kitermelésére, illetve ér­tékesítésére tettek ígéretet s bizony teljesíteni szeretnék, a mire önként vállalkoztak. Balogh Irén jjc A Szlovákiai Állattartók Szövetsége Deméudi (Deraandi­­ce) Alapszervezetének évzáró gyűlésén Prommer János elnök mindenekelőtt azt hangsúlyoz­ta, hogy újabban a fiatalok is szép számban jelentkeznek tagnak a szervezetbe. Ez nem csupán azért jó. mert erősödik a szervezet, hanem azért is, mert az elért eredmények mél­­tányolását jelenti. A szervezet 114 tagja főleg tyúkot, kacsát meg libát tart és nevel, de vannak a faluban juhok, nutriák. sőt, tehenek ts. És természetesen nyulak, nem kis számban, hiszen az itteni tenyésztők tavaly 4822 vágó­­érell nyúlni adlak át a Branko vállalatnak. A siker elsősor­ban Tóth Pál, Bagó Dezső és Gábor Tibor érdeme, de még sok jó nyulász van Deménden. Belányi jános A kiállításokon meg a szakelőadásokon bizonyára sok hasz­­nos dolgot láttak hallottak és tapasztallak állattartóink, így az új tenyészidény remélhetőleg még több szép sikert ígér Fotó: —bor Virágrácsok, pergolák A futó nöoények kertünkben csak akkor díszítenek Igazán, ha támaszt helyezünk mellé­­púk. E célra a legalkalmasab­bak a virágrácsok és a pergo­lák. Egyszerű megoldás, ha 2X2 vagy 2,5 X 2Я centiméte­res léceket 3—40 cm távolság­ban összecsavarozunk és úgy rögzítjük a falra, hogy a víz­szintes lécek legyenek távo­labb a faltól. így a futónövé­nyek — például a klemátisz — maguktól kapaszkodhatnak a rácshoz. Természetesen sű­rűbb és ritkább rácsokat is ké­­szíhetiink hason'ó módon. A rózsákat erősebb rácsra futtassuk. A támberenciezést 10X10, 12X12 vagy 15X15 centiméteres oszlopokból ké­szítjük. A vízszintes tartókat cseréplécböl állíthatjuk össze. Elhelyezésük távolsága és hosszüságuk tetszőleges, a ren­delkezésre álló hely szerint (kép). A peréola nem a fugg'ó­­jkép). A pergola nem a függő­­növényeket fölvezetjdk és a tetejükön vízszintesen futtat fűk szét. Ezért az oszlopokból álló vázra fönt kell a virágtar-Szorgoskodók Örvendetes lény, hogy az utóbbi évekbeo a Nagykürtösi (Veľký Krtiš) járásban felien dűlt a kisállattenyésztők tevé­kenysége. Ennek bizonyítéka az is, hogy az elméit évben kb. 37 ezer csirkét, 16 ezer ka­csát, 220Q libát, és körülbelül ezer pulykát tenyésztettek a szervezett háztáji állattartók. A szerződéses állattartás ke­retében tenyésztőink negyven­hat szarvasmarhát, 40 sertést, ég 271 bárányt értékesítettek. Mivel tavaly betegség ütötte fel a fejét a házinyulak köré­ben. járásunkból mindössze 20 ezer pensenvenyotat kapott a Branko felvásárló vállalat. tó elemekei, léceket, deszká­kat fölszögelni. Ezek szimmet­rikusan vagy aszimmetrikusan is elhelyezhetők. A pergola se­gítségével kedves sarkokat a­­lakíthatunk ki a kertben. A ja tartósítására festéket vagy im­pregnáló szert használjunk. (Km) Meg kell említeni, hogy kis tenyésztői szinten 27 százalék kai gyarapodott a juhok szá ma, fellendült a nutriatenyésx­­tés iránti érdeklődés, és bővült a posta- és díszgalambnk, il­letve egzotikus madarak te­nyésztésével foglalkozók szá­ma is. A járás kistenyésztői — a társadalmi érdekekkel ossz hangban — részt vállaltak a gépekkel hozzáférhetetlen te­rületek kaszálásáról. A mint­egy 40 hektárnyi területről a gazdaságok részére 26 tonna, saját szükségleteikre pedig 25 tonna kiváló minőségű szénát takarítottak be. Bodnár Gyula Az Agrobac'erium turné faciens okozta gyökér­golyva (baktériumos gotyvásodás) ismert, a gyü­mölcsfákon, a szőlőn, valamint a szamócán előforduld és gyakran igen komoly károkat okozó betegség. Sajnos, a kör­nyező országok után nálunk is terjedőben van a szőlőn, e­­zért feltétlenül beszélni kell róla. Annál is Inkább, mivet a tavalyi jelentős fagykár követ­keztében szakembereink sze­rint idén újabb erős fertőzés várható. A betegségre utaló első biz­tos tünetek legtöbbször a tőke­fejen, az oltások helyén, illet­ve az ejtett sebeken és azok közvetlen környékén figyelhe­tők meg. A leginkább a borsó­­szemhez hasonlító dudorokból egyre több képződik, s végül • golyva körülveszi az egész törzset. Az összefüggő szövet kialakulása néhány évig is el­tarthat, miközben a tőke fokú-Terjed a gyökérgolyva zntos pusztulásra van Ítélve. A fertőzés súlyos egy két be teg tőke az egész ültetvény fokozatos fertőződésének és pusztulásának kiváltója lehet. Éppen ezért a fertőzött tőké­ket azonnal ki kell vágni és el kell égetni A betegség megelőzésében fontos szerepe van a kiegyen­súlyozott tápanyageHátásnak, főleg a foszfor és a kálium helyes arányának. Mint az már az elmondottak­ból Is kiderül, a szőlőt fenye­gető agrobaktérlumos. gyökér­golyva elten közvetlen védeke­zést módszer mindeddig nem ismeretes. A növény nedvke­­ringésébe bekerülő kórokozó előbb vagy ntóbb biztosan el­pusztítja a tőkét. A baji meg­előzendő. a metszést ajánlatos még a nedvkeringés meglndu-Az Agrobacterlum tumeíaciens okozta gyükérgolyva kórképe Vanek G. rajza tusa előtt befejezni (február vége), ugyanis a fertőzést a szemre még egészségesnek tű­nő, de a valóságban már fér tűzött tökéről a metszöoltóval is áthurcothatjuk az egészsé­ges tőkékre. A ta'ajművelést óvatosan végezzük, hogy a mi­nimumra csökkentsük a tőkék mechanikai sérüléseit, mart a nyílt sebeken keresztül nagyou gyorsan terjed a betegség. Aki telepítéshez készül, ülletőanyo­­got kizárólag központilag el­lenőrzött faiskolából vásárol­jon. Végezetül még el kell mon­dani, hogy bizonyos gyomirtó szerek használata a gyökér­­golyvához hasonló tüneteket vált ki (Zacha, 1985), de csak­is laboratóriumi vizsgálattal lehet megállapítani, hogy adott esetben baktériumos eredetű fertőzéssel vagy csupán vegy­szerek kiváltotta elváltozással állunk в szemben. Szálai László v A nyúltenyésztök Kassán (Košice) megtartott or­szágos konferenciájának résztvevői különösen nagy fi­gyelemmel hallgatták Karol Vrba mérnöknek, a tudomá­nyok kandidátusának, a nyitrai (Nitra) Branko Közös Mező gazdasági Váľala! igazgatőjá лак beszámolóját, hiszen az utóbbi Időszak számos megle­petéssel szolgált nyúltenyész­­t Ilinknek. A szónok mindenekelőtt hangsúlyozta, hogy Szlovákiá­ban a hetedik öléves tervidő­szak idején kevés tenyésztői ágazat fejlődött olyan sokat­­mondóan. mint éppeu a ház­táji nyúltenyésztés. Az értéke­sítési biztonság jelentősen nö­velte a vállalkozókedvet. Így a régi tenyésztőkhöz újabbak csatlakoztak. Legtöbb pccsH- nyenyulat tavaly is a Nyugat­­-szlovákiai kerület kínált, vi­szont legnagyobb felfutás a Kelet-szlovákiai kerületben volt tapasztalható. Az igazgató nem titkolta, hogy a szép eredmények mel­lett gonduk és problémák is akadnak. Elmondta például, hogy tavaly is aránylag suk bíráld levelet kapott a Branko a tenyésztőktől. Sokan kifogá­solták. hogy a vállalat későn számol el és csak hosszú he­tek múlva küldi meg az átvett nyulakért járó pénzt. Vrba elv­társ ezzel kapcsolatban el­mondta, hogy januárban áttér­tek a számítógépes adatfeldol­gozásra, ami remélhetőleg a felére csökkenti az „átfutási'' időt. A továbbiakban megtudtuk még. hogy nemcsak a tenyész­tők vitatják a té i nyári felvá­sárlási ár bevezetésének he­lyességét. Annak Idején magok a vállalat vezető tisztségviselői is hosszasan mérlegeltek s vé­gül azért döntöttek a módosí­tás mellett, mert a folyamatos terrae'és és felvásárlás érdeké­ben szükségesnek tartják tá­mogatni a költségesebb téli szaporításra, illetve hiz’atásra vállalkozókat. Hasonlóképpen sukan vitat­ták az első és másodosztályú fevásárlási úr bevezetését. Er­re úgy hangzott a válasz, hogy az utóbbi időben átvett nyulak jelentős hányada nem felelt meg a minőségi követelmé­nyeknek. a külföldi partnerek igényeinek. Sok tenyésztő ki­zárólag hulladékukon tartja a nyulait. ami természetesen a minőség rovására megy. Mint Ismeretes, január óta drágább a nyúltáp, da a mi­nőség maradt a régi. A Branko igazgatója kijelentette, tudnak Tavaly végre elértük, amire évek óta készültünk: a szlovákiai tenyésztők több mint egymillió pecsenyenyulat adtak a felvásárlással megbízott BRANKO vállalatnak Kádek Gábor felvétele a problémáról és igyekeznek lak végig (Zelník, Ralay, Kapi­­megtalálni a megoldást. tanúik, Pnplohár), majd kezde-Arról Is szó esett, hogy a tét vette a múlt évi lelvásárlá­­korábbi elképzelésekkel ellen- si eredmények értékelése és a tétben, nem kizárólag a ki legjobbak kitüntetése, inegju­­mondottau hústermelő, fehér talmazása. Jozef Kuban mér­gereznát adó fajtákat veszi át a vállalat az első minőségi osztályban. Ha az állatok meg­felelnek a minőségi követel­ményeknek, akkor akármilyen keresztezésből^ származó pecse­­nyenyutak elnyerhetik az első osztályú minősítést. Ehhez el­sősorban fiatal, jól táplált, hú­sos és egészséges egyedekre van szükség, olyanokra, ame­lyek már elérik a 2,50 kilo­grammos élőtömeget, de nem haladják tót a 3.60 kilogrum mat. A konferencia résztvevői ér­tékes előadásokat hallgathat nők, a Szlovákiai Állattenyész­tők Szövetsége Központi Bi­zottságának titkára elegedet ten nyugtázta az elért sikere­ket. majd hangsúlyozta, hogy a még jobb eredmények érde­kében az idén mindenütt be kel’ene ellátni a nyulakat a tavaly sok veszteséget okozó mixomatózls etleu. Jó lenne, ha a tenyésztők nem hanya­golnák el ezt a fontos tenni­valót. hiszen a szervezett ál­lattartóknak sem a szérumért, sem pedig ál’atorvnsi szolgál­tatásért nem kelt fizetniük. Most pedig tássuk, kik voltak a mólt év legjobbját? A járá­sok versenyében a Dunaszer­­dahelyi (Hun. Streda) meg­őrizte vezető pozícióját, hiszen ezúttal már. 135 ezer 715 vágó­­érett nyulat adott a Branko vállalatnak. A második helyen az Érsekújvári (Nové Zámky), a harmadikon a Nyitrai (Nit­ra) járás végzett. Az alapszervezelek országos versenyét — több mint 14 ezer pecsenyenyól értékesítésével — az SZÁSZ Tardoskeddi (Tvrdo­­šuvce) Alapszervezete nyerte, Sgyénibeu pedig jozef Majzún (Báhoii) vitie et a legjobbnak kijáró dijat. És ezzel még nincs vége a telsoro ásnak, tudniillik a Brau ku az egyes üzemegységek leg­jobb partnereit ts értékelte. A többi között megtudtuk, hogy a vól alat 03-as krškanyl üze­nek az SZÁSZ kolárovói, tose diknvói és nagyölvedi (Vefké ludince) alapszervezete szállí­tott egtülib nyulat. Ugyanezen üzemegység viszonylatában az egyéni versenyt a kamocsai (Komoóa) Tóth Lajojs nyerte (440 e'adntt nyúl), a második helyen a kolárovói Oszt Lajos, a harmadikon pedig a nagyszi­­geli (Vefké OstrovJ * Abolov­­szky Martin végzett ( érdekes­ségként hozzátesszük. hogy mind a hárman a kolárovói aTapszervezot tagjai —• a szerk. me!SJe8y*ése|. A vállalat 04 es rimaszom­bati (Rimavská Sobota) üzem­egysége Rimaszombatból. Smi­­üauyból és Safárikovőból ka­pott legtöbb vágónyulat. Itt az egyéni vetélkedőt Ján Síink« vifí (Spišský Štiavnik) nyerte, mégpedig Farkas Tibor I Oub­­no) és Jön Piri (Závadka) előtt. Kép és szöveg: Farkas Ottó

Next

/
Thumbnails
Contents