Szabad Földműves, 1986. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)
1986-04-19 / 16. szám
8 SZATTÄB FÖLDMŰVES 1988. április 19, Amikor a fiatalkorúak bűnözéséről beszélünk, egyesek sajnos — sokszor még hivatalos szinten is —, Csakis az ifjúságot teszik felelőssé, mondván: „Mi fiatalkorunkban sokkal fegyelmezettebbek voltunk..A dolgok persze ennél sokkal bonyolultabbak. Ez derült ki azokon az értekezleteken is, amelyek a fiatalkorúak bűnözésével foglalkoztak. Még mielőtt bővebben foglalkoznánk a fenti témával, figyeljek meg néhány olyan adatot, melyek valóban sokat elárulnak: Szlovákiában összesen 24 ezer gyermek él szülők nélkül — intézményekben és nevelőszülőknél. Ebből 10 ezer azoknak a száma, akiknek élnek a szülei. További összefüggés: helyhiány miatt jelenleg kb. 600 kiskorút nem tudnak elhelyezni gyermekotthonban. Néhány további elgondolkoztató adat: tavaly a fiatalkorúak összesen 2 ezer 130 bűntettet követtek el, melyek 34 százaléka gazdasági bűntény volt. A bűntettek 40 százaléka a szaktanintézetbe járó, vagy képesités nélküli fiatalok rovására Írható. Az összes bűncselekmények 16 százalékát az egészen fiatal gyerekek — 6 és 13 evesek — követték el. A bűnesetek elkövetőinek 35 százaléka cigányszármazású fiatal volt. A bűntettek 30 százalékát a fiatalkorúak ittas állapotban hajtották végre. ' A fentiekkel kapcsolatban gyakran előforduló példaként említhető a tizennégy éves Denisa В. esete, aki jeles tanuló volt, korábban nagyon is rendes viselkedésű kislány. A családi légkör azonban az élet perifériájára taszította. Elvált édesanyja gyakran váltogatta partnereit, akik hosszabb-rövidebb ideig Denisáékkal laktak egy háztartásban. Bírósági tanúvallomásokból derült ki, hogy a lány anyja éjszakákon át tartó dorbézolásokat rendezett alkalmi élettársa és barátai társaságában. Amikor az alkohol már megteremtette a „megfelelő“ légkört, az „édesanyja“ saját kiskorú lányát kínálta fel a társaságnak a hangulat fokozása érdekében. Denisa eleinte tűrte a kiszolgáltatottságot, erőszakoskodásokat, később azonban hátat fordított anyjának. Eleinte csak néhány napot hiányzott otthonról és az iskolából, majd huzamosabb ideig maradt távol. A tanácstalan gyerek az utcán keresett magának társat, társakat. Egy galeri fogadta be, amely alkalmi lopásokból stb. tartotta fenn magát. Körükben az alkohol és a narkotikum, a bódulatkeltő szerek fogyasztása mindennapos volt. Az ital, a kábítószer hatása alatt élő lányt később arra kényszerítették a banda tagjai, hogy testével keresse meg azt az összeget, amiből aztán tovább tengethették életüket. Denisa a megpróbáltatások és a narkotikumok következtében 15 éves korában meghalt. Ezek a számok, s Denisa esete is bizonyéra mindannyiunkban egy sor gondolatot keltenek, hiszen annak a nemzedéknek a tagjairól van szó, akik a századforduló után lesznek a legaktívabb, legproduktívabb korban. Éppen ezért kell egyre alaposabban elemezni a problémákat: vajon hogyan, miként neveljük a mai fiatalokat? Intézményesített formában tndunk-e megfelelő szociális, művelődési és kulturális lehetőséget nyújtani a fiatalok részére? A Szocialista Ifjúsági Szövetség valóban mindent nregtesz-e annak érdekében, hogy az ifjúságnak értelmes időtöltést biztosítson, hogy önfegyelemre, művelődés iránti igényre, szocialista életmódra neveljen? A fenti kérdések konkrét megválaszolása nélkül is tudjuk: sok még a tennivaló, s korántsem olyan rózsaszínű a helyzet, mint ahogyan azt az egyes alapszervezetek, járási felmérések kimutatásaiban olvashatjuk. Sajnos, az utóbbi időben a SZISZ számos alapszervezetét érte jogos bírálat például azért, hogy az .alkoho-lárusitásstil „tarkított“ diszkó megszervezésén kívül nem Ismernek más tevékenységet. Ahol elhanyagolják a szakkörök tevékenységét, nem törődnek a politikai és a hazafias neveléssel, nem teremtenek megfelelő alkalmat és módot arra, hogy a fiatalok érdekes és hasznos tevékenységgel töltsék szabadidejüket, ott az unalom és az alkohol teremt társadalumellenes cselekmények számára alkalmakat. Idézzük fel Milan Z. esetét: A 16 éves Milan Z. egy „alkoholos“ este után barátai társaságában egy kocsma előtt szórakozott. Záróra után a vendéglőből egy idős férfi lépett ki, akt a falat támogatva indult hazafelé. A baráti társaság a legftatalabbat, Milan Z.-t heccelte, mondván: „Öcsi, ha velünk akarsz továbbra Is tartani. mutasd meg, közénk való vagy-e?...“ Milan — „megmutatta“. A kivilágításán park mellett egy kockakővel leütötte az idős embert, elvette pénzét, óráját. A „kis hecc“ következménye: az idős ember halála. És öt fiatalember legszebb évelt zárt Intézetben töltheti. Egy szilárd alapokkal rendelkező társadalom egyik leglényegesebb alkotóeleme a család. Majdnem minden gyerek családban nő fel, így Jellemére, viselkedésmódjára ez a közösség hat a leginkább. Azokban a családokban, ahol elhanyagolják a gyermeknevelést, nem is Várható el, hogy a gyerek az iskolában, a társadalmi közösségben megállja a helyét. Sok olyan szülő is akad, aki — helytelen életvitele mellett ** esetleg kényelemszeretetből megtagadja gyermekét, s az államnak „ajándékozza“. Szomorú esetek ezek, de sajnos, léteznek. Az állami intézményekre már abban ez esetben !s nagy felelősség hárul, ha például elhunyt szülök gyermekeinek gondozását vállalják. Tények, statisztikai adatuk bizonyítják, hogy azokban az iskolákban, ahol színvonalas az oktatás, jól működik a SZISZ és a pionirszervezet, s nem hanyagolják el a szakköri tevékenységet sem, a tanulók később az életben is megállják a helyüket, család centrikusak, kevés közöttük az elvált, vagy a helytelen életvitelre, bűncselekményekre hajlamos egyén. Azokból ex iskolákból viszont, ahol elhanyagolják a a szocialista nevelés elapelveit. számos olyan fiatal kerül ki. aki később szembekerül a törvényekkel. Tehát a család és az iskola valóban meghatározó szerepet játszik a jövő generációja nevelésében. A közbiztonsági testület tagjai az utóbbi években egyre gyakrabban végeznek kisebb-nagyobb ellenőrzéseket félreeső helyeken — pincékben, bontásra ítélt lakóterületeken, városszéli erdőkben. Ezek a vizsgálatok komoly célt követnek, hiszen az ilyen helyeken találkoznak a leggyakrabban a „galeri-tagok“. A „többen bátrabbak vagyunk“ pozíció komoly bűntettek elkövetéséhez nyújt indíttatást, ad módot. Nagyon veszélyes a különböző bandák, galerik garázdálkodása. Habár a fiatalok körében Európa egyes országaiban már hosszú Ideje dúl a narkománia, nálunk ez ideig csak minimális mértékben lépett fel. Példák persze akadnak, több narkős csoportot számolt fel eddig a rendőrség. Orvosi vélemények igazolják, hogy a narkotikumok — marihuana, hasis stb. — mellett a fiatal szervezetre nagyon veszélyesek az imitált, nálunk is alkalmazott bódulatkeltő szerek. A halálesetek, az egész életre kiható testí-lelkl sérülések és a józan gondolkodás arra figyelmeztet, hogy maximális mértékben kell harcolni a kábítószer-élvezet ellen. A fenti írásban utaltunk a fiatalkorúak bűntetteinek az előzményeire és következményekre is. Kellő figyelmeztetés ez mináanynyiunk számára. A fiataloknak tudatosítaniuk kell, hogy az élelkezdés idején elsősorban is a jővöjükre kell gondolniuk. Számunkra, szülők számára pedig kézenfekvő: gyermekeinket nemcsak szeretnt, de nevelni is kell. Odafigyelni tevékenységükre, életvitelükre. Emellett viszont — ha a környezetünkben, a fiatalokról gondoskodó intézmények munkájában észlelünk olyasmit, ami változtatásra szorul, ami veszélyezteti a fejlődésüket, nevelésüket, magatartásukat — cselekedni: állampolgári kötelességünk. KALITÄ GÄBOR Házi kozmetika Az arc bőrét igénybe veszi a nap és a szél, a hideg és a kánikula. Mindezen ártatmak ellensúlyozására, kivédésére készítsünk házilag pakolást arcunk nyakunk bőrére — lehetőleg kétszer hetenként. Ezek a pakolások filléres költséget jelentenek, hiszen a kamrában meglevő anyagokat, a főzés-sütés alkotóelemeit használjuk hozzájuk: élesztőt, étolajat, citromot, mézet, zöldségeket, friss gyümölcsöt — hajdan volt füvesasszonyok tudományát egyeztetve mai igényeinkkel. Tartsuk szem előtt, hogy a nyak bőre ugyanolyan gondozást kíván, mint az arcbőr, továbbá, hogy a szarkaiáhak a szem sarkában jelentkeznek, ezért a szem környékét zsíros krémmel, szemhéjráncolajjal gondozzuk. A szemkörnyék ápolásánál vigyázzunk, hogy krém ne kerüljön a szembe; főleg a sarkát kénjük be krémmel, és kevésbé az alsó szemhéj alatti, nagyon érzékeny bőrfelületet. Sárgarépa-pakolás: Megtisztítunk és lereszelünk két kisebb nyers sárgarépát. Adunk hozzá egy tojássárgáját, néhány csepp növény! olajat, pár csepp citromlét. Elkeverve felvisszük a bőrre. 25 percig hagyjuk rajta, aztán mossuk le és krémezzük be a bőrt. Petrezselyem-arclemosó: Fél liter vízben, fél órán át főzzünk néhány szál petrezselyemgyökeret a zöldjével együtt. A főzetét leszűrjük, és esti-reggel! arclemosónak használjuk, belemártott, tiszta vattadarabkával töröljük át arcunkat, nyakunkat. Felüdíti, szépíti a bőrt, ráncosodástől véd. Nyerspetrezselyem pakolás: д gondosan lemosott petrezselyemzöldet összezúzzuk, elkeverjük néhány csepp kamillateával, és anynyi “tejföllel vagy tejszínnel, hogy kenhető masszát kapjunk. (Körülbelül 1 kávéskanálnyi elég hozzá.) Ezt a pakolást felkenjük arcunkra-nyakunkra. 10—-15 percig hagyjuk rajta, majd lemossuk előbb langyos, aztán hideg vízzel. Utána hidratáló krémmel kenjük be a bőrünket. Élesztőpakolás: Élesztőt növényi olajjal (zsíros bőrűeknek meleg vízzel) vegyítsünk kenhető masszává, azaz tejföl sűrűségűre. Felvisszük a bőrfelületre, 20—25 percig hagyjuk fenn, majd lemossuk langyos, utána hideg vízzel vagy kamillateával. Bekrémezzük a bőrt hidratáló krémmel. Saiátapakoiás: Két evőkanálnyi összevagdalt zöldsalátát elvegyítünk egy tojássárgájával és egy mokkáskanálnyi mézzel. Felkenjük, 15 perc múlva mossuk le. Mézpakoiás száraz bőrre: Folyékony mézből két-három evőkanálnyit felkenünk arcunkra nyakunkra. Tizenöt perc után mossuk le, a bőrt bekrémezzük (kissé húzódik majd, de szépít). Hogyan tisztítsuk a hűtőszekrényt? Valljuk be, viszoiygunk ettől a munkától. Egyrészt gondot okoz, hogyan „mentsük át" azokat a romlandó élelmiszereket, amelyeket huzamosabban tárolunk, másrészt a „szabályszerű“ olvasztás hosszadalmassága jelenlétünket, figyelmünket igénylő időveszteség. Előfordult, hogy éppen akkor futottunk el üzletbe, amikor a víz „kiáradt“ az olvadó jég felfogására aláhelyezett edényből. Ilyenkor aztán úszott a konyha, ázott a szőnyeg. Ezt elkerülendő — egyszerűbb és gyorsabb módszert keres a háziasszony, amfg az ipar nem szeret fel minden hűtőt önolvasztóval. Egyik ilyen módszer, hogy nagy tazék forró vizet helyezünk el a hűtőben, ha kihűl, ismét forróra cseréljük, fgy néhány óra alatt leolvad a jég. Még gyorsabb a hajszárftós eljárás, ez azonban veszélyes, ha nem elég elővigyázatosan fújjuk a forró levegőt a jeges felületre, mert rövidzárlatot okozhat, ha jég, vízcsepp kerül a hajszárítóba. Maradjunk a melegvizes eljárásnál. Ha teljesen leolvadt a jég. tisztító-mosogalószeres vízzel alaposan mossuk ki, majd töröljük át tiszta vízzel, végül száraz törlővel a hűtőt. Évente legalább egyszer a hűtő hátulját porszívóval, majd mosószeres szivaccsal tisztítsuk meg. „Ne idétlenkedj, fiam...!” 'A tanítónő harmincvalahány negyedikes jiüvál küszködött a fogászati váróteremben. Csendet akart. Nyugalmas, hátratett kezű csendet, amelyben nem kell szégyenkeznie a fial miatt, akik változatosnál változatosabb ötletekkel igyekeztek elűzni a várakozás unalmát. Amíg, beszélgethettek — mert később azt már nem volt szabad — vicceket meséltek, s el is látszották. Amikor aztán pisszenés nélkül ülniük kellett, akkor következett a némajáték. Fölfújták az arcukat, kifordították a lábukat, egyikük a fülét mozgatta, a másik grimaszolt, csücsörítettek, hunyorogtak, rémpofákat vágtak, egymást túllicitálva. A tanítónő olykor foftottan rájuk sziszegett: Ne idétlenkedj, fiam ...! — s érezni lehetett, hogy előbbi igyekezete a gyerekek rendbeszedésére most már valódi haraggá vált: úgy hitte, öt csúfolják ki, őrá hunyorognak. Többen akadtunk alkalmi nézők, akik láttuk, tudtuk, a gyerekek nem bántani akarnak. Más lehetőség híján, egyszerűen a mozdulataikkal játszoltak. Az arcvonásaikkal, a kezükkel, a lábukkal. Kihasználták a helyzetet, melyben semmi nem akadt a kezük ügyébe. Maradt a mimus, az arc- és a testjáték. S milyen tehetséggel alakítottak groteszk és mulatságos, tragikus és gúnyos figurákat. Kis színház lelt rövid időre a fogd* szati váróterem. A tanítónő nem oldódott fel, egy pillanatra sem tudón „nézővé" válni. Maradt a szerepében, ami — vallfűk be — nem volt könnyű, irigylésre méltó szerep. Ez ott, abban a helyzetben, az ő személyiségét, tanári „kudarcát“ látva — érthető, szomorúan tudomásul vehető volt. Ám a gyerekeket és felnőtteket figyelve, számtalanszor látni hasonlókat. Ä gyerekek — főként a kiskamaszok — magukba feledkezve, élvezettel játszanak az arcukkal, a kezükkel, a lábukkal: grimaszolnak, mimikáznak, kifacsarják magukat, s mindez a szülők, a tanítók számára nem más, mint „idétlenkedés“. Unosuntalan rájuk is szólnak: Ne idétlenkedj, fiaiul Pedig ez az általunk tdétlenkedéssé degradált látók, gyerek-, illetve embermlvoUunk fontos képessége, kifejező eszköze. Közvetítésre, egymás közti árnyalt kommunikációra is szolgál. Csak ahogy az évek múlnak, kisgyerekből nagygyá, majd felnőtté leszünk — leszokunk róla. Blszégyelljük a grimaszokat, a torz pofákat, talán ezért is toporgunk oly sokszor tehetetlenül életünk egy-egy nehéz pillanatában, amikor pedig az „idétlenkedés“, л fülmozgatás vagy egy nyelokinyújtás akár gyógyító erejű is lehetne. (gy) «er»a íadnoti. li'ttlóe; íprilie cíbA .'errétíSl LfiéüfcaJcb. Elgépdetársaäa* Lom Hajtáxvfc tájroe* 1 ' KawrAbütL vsa 4 T kx VSA tagÜliBé I*t«ri* Vitája Ivŕéš* Ureéa 1 ILJUWnu L- , n_ Sfivény Lieeépélt jebona szél« Azono* patait t ■ s*ta KeVee csilZegfe Eoaai égy евгвк aépt$r?» Anatoli*b яд. Vieaz*; vítí» iríeiü** zineue sei nív Azono« bétát névwá* Sóba* Mríiní-r н гопов hettgnót líegyar ásó SjíÄetí* 1рб*Иоъ.~ &w>Un W“ Нввс&фв» •« ipso Kúszó«* а fi •••! napilep *#lo eвгk5» IbVjo AuŠStíSť* ÖAtt. Vi trela 4«Х^9» ■ fcôvényi в* ár /Sk.ft.A frÖÄiaüiiUÄ. AteVelÖ *Táno® írtául* fc»70 Hollandia autojel® Irílijr k E-eitTény, Žilina ** ; «agyarul időn 1 íávslB Se des« % í-a.c. k j ;•-“«» 1 1 k kôs tssap« t Háttiu* Kevt»t» BBgVAZ* • rdfc- Mra&fc kié ono» betitle Sweat ж. MEGFEJTÉS — NYERTESEK A Lapunk 14. számában közölt keresztrejtvény helyes megfejtése: „Almából ébred, nyújtózik a föld, arany színekben tündököl a domb“. (Idézet Demény Ottó „Áprilisi vers“-éből.) Nyertesek: Csóka Margit, Nádszeg (Trstice), Szarka Mária, Palást (Plášťovce), Szlama István, Köbölkút (Gbelce). ч
