Szabad Földműves, 1986. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)
1986-04-19 / 16. szám
2 SZABAD FÖLDMŰVES 1983. április 19. Az SZLKP kongresszusának vitájából ★ ACSKP xvn. KONGRESSZUSA Michal Kováč, az SZLKP KB tagja, a Nyitrai (Nitra) Mezőgazdasági Főiskola rektora Amint azt Jozef Lenárt elvtárs, a CSKP KB Elnökségének tagja, az SZLKP KB első titkára kongresszusi beszámolójában említette, a társadalmi haladás hajtó ereje a szakképzett, elkötelezett ember. A mezőgazdaságnak is nagy szüksége, van ilyen emberekre. Ez arra vezet minket, hogy a mezőgazdasági főiskolán elmélyítsük a kommunista nevelés hatékonyságát. Az előirányzott oktatási-nevelési célokat eredményesen teljesítjük. Az iskolánkból kikerülő fiatal szakemberek döntő többsége sikeresen érvényesül a mezőgazdasági gyakorlatban, s nemcsak a termelési-gazdasági, hanem a politikai társadalmi feladatok teljesítésében is. Ez az egész pedagóguskollektíva érdeme, amely a tudományos-műszaki haladásból eredő ismeretek állandó gyarapodására, az ezzel összefüggő információrobbanásra, valamint az iskolai politikai-nevelő munka hatékonyságának elmélyítésére való tekintettel az oktatás színvonalának állandó emelésére törekszik. A jelenlegi időszakban az egész oktatási-nevelési folyamat javítása céljából megvalósítjuk az oktatás átszervezésének további szakaszát. Figyelembe vesszük a mezőgazdasági nagyüzemek és szervezetek nézeteit is, amelyek arra figyelmeztetnek, hogy e'méletileg jobban felkészítsük a diákokat az emberekkel végzett munkára, a dolgozókollektfvák vezetésére, az ökológiai problémák megoldására, valamint a szocialista vállalkozó szellemmel összefüggő feladatokra. Ezeknek a követelményeknek az oktatási program módosításával teszünk eleget, amely lehetővé teszi számunkra, hogy a taniervek 20 százalékát a főiskola hatáskörében a termelés legidőszerűbb szükségleteihez, a tudományos és po'itikai-szakmai képzés új követelményeihez igazítsuk figyelembe véve iskolánk küldetését az SZSZK mezőgazdaságának specifikus feltételei között. A főiskola nagy munkát fejtett ki az új tudományos ismeretek alkotásában is. Elismerést érdemelnek azok a kollektívák, amelyek alkotóan hozzájárultak a gabonatermesztés intenztfikálásához, ' az állattenyésztés technológiai fejlesztéséhez, a termelés komplex gépesítéséhez és automatizálásához, a termelési koncentráció és szakosítás elmélyítéséhez, valamint a nagy mezőgazdasági üzemek irányításának tökéletesítéséhez. Az elért eredményekkel azonban nem elégszünk meg, hanem állandóan keressük a tudományos-kutatási munkákban, s az új ismeretek bővítésében és kihasználásában rejlő tartalékokat, Ehhez a nemzetközi tudományos-műszaki együttműködést is kihasználtuk a KGST-országokban működő főiskolákkal. A 8. ötéves tervidőszakban az iskola tudományos-kutatási potenciálját a mezőgazdasági termelés alapvető fejlesztési céljaira, főleg a talaj termékenységének és a fő növények termőképességének növelésére, az állattenyésztés intenzifikálására és ésszerűsítésére, a termelés energiaigényességének csökkentésére, a mezőgazdasági gépek üzemképességének javítására, a környezetvédelemre, az energia és az anyagok optimális felhasználására, s a vállalaton belü’l irányítás tökéletesítésére összpontosítjuk, A gyakorlat azonban összefüggő, komplex egységet képező kutatási eredményeket vár tőlünk, amely nem hagyja figyelmen kívül a termelés, a technológia, a munkaszervezés és a gazdaság egyetlen láncszemét sem. Á kutatási fe’adatok komplex megoldását Jelentős mértékben elősegíti, hogy Nyitrán számos tudományoskutatási munkahely működik. Különösen hatékony együttműködést folytatunk az Állattenyésztési Kutatóintézettel. Az itt kifejlesztett kutatási eredmények közül rendkívül nagy ie'entősége van a nagyobb termelékenységű biológiai anyag létrehozásának, melynek szlovákiai viszonylatban történő újratermelése lényeges mértékben növeli az állattenyésztés hatékonyságát. Az intézetben végzett kutatási munkát egyre szélesebb területeken folytatják. Az egyik ilyen irányzat volt az állattenyésztési biológiai technológiai központ kialakítása. Ez a központ az elmúlt évben kezdett működni azzal a céllal, hogy meggyorsítsa a kutatás-fejlesztéskísérleti és gyakorlati alkalmazás folyamatát, s növelje annak hatékonyságát. E központ munkáját folytatja az idén létesített közös csehsz’ovák —szovjet munkahely, melynek programja az új biotechnológiai módszerek tudományos kifejlesztésére és alkalmazására ,az állatállomány újratermelési folyamatának intenzifikálására, a termelékenység növelésére, a génsebészeti módszerek alkalmazására, az öröklődés mesterségesen kiváltott és irányított változtatásaira, a hatékony és gazdaságos embrióátültetés érvényesítésére, valamint a gazdasági állatok termelőképességét • növelő egyéb biológiai eljárások kifejlesztésére irányul. A kutatási munka komplex jellegét Nyitra feltételei között a jövőben lényeges mértékben elmélyíti és tökéletesíti a Szlovák Tudományos Akadémia biológiai intézeteinek, valamint annak a közös tudományoskutatási és realizációs munkahelynek a kiépítése, amelyet egyes kiemelt termelési-gazdasági egységekkel, főleg a nyitrai Agrokomp!ex termelési-gazdasági egységgel hozunk létre. Juhász István agrármérnök, az SZLKP KB tagja, a rimaszécsi (Rimavská Seč) Oj Élet Efsz elnöke Az emberekkel végzett következetes munka a mi szövetkezetünkben elért gazdasági eredményekben is törvényszerűen megmutatkozik. A 7. ötéves tervidőszak feladatait minden vonatkozásban teljesítettük, s a jövedelmezőség tervezett szintjét is elértük. Az agrotechnikai fegyelem szigorú megtartásával a hat tonnán felüli hozamokat elérők sorába kerültünk, s továbbra is ezen az úton akarunk haladni. Jelentős javulást értünk el a szemes kukorica termesztésében is, valamint a gazdasági állatok termelékenységében. Az elért eredményekkel azonban nem elégszünk meg, s tudatában vagyunk az előttünk ' álló feladatok igényességének. A jövőben is a növénytermesztés kiemelt fejlesztésére, intenzifikálására fogunk töjrekedni. Ezért pártpolitikai, szervező és irányítómunkánkban a figyelmet a termelés intenzifikálásában rejlő tartalékok feltárására, a munka hatékonyságának növelésére és minőségének javítására, valamint a legújabb tudományos és műszaki ismeretek gyors gyakorlati hasznosítására fogjuk összpontosítani. Tekintettel a rendkívül kötött talajok nagy arányára, az eddiginél is határozottabban kell gondoskodnunk a szerves trágyázásról, a meszezésről és az altalajlazításról. A Sajó menti öntözőrendszerek kiépítésével járásunk legtermékenyebb körzetében további lehetőségek nyílnak a növénytermesztés intenzifikálására. Szövetkezetünkben továbbra is nagy figyelmet fordítunk az öntözőrendszer kihasználására, amelyet 1985-ben 900 hektáron létesítettünk. Különösen nagy gondot fordítunk a szemes kukorica termesztésére, ahol még bizonyos agrotechniakai tartalékaink vannak, főleg az lstállótrágyázásban és ,a gyomtalanításban Ugyancsak súlyt helyezünk az évelő takarmánynövények intenzív termesztésére, főleg az öntözés kihasználásával. Az előttünk álló új feladatok sikeres végrehajtása megköveteli a politikai-szervező és az írányítőmunka színvonalának további javítását. Az irányításban határozottabban kell érvényesíteni a hatékonysági szempontokat, ezért növelni kell a káderek politikai és szakmai felkészültségével szembeni követelményeket. A mi szövetkezetünk a szakképzettségi színvonal emelése és a káderek stabilizálása érdekében jelentős lépéseket tesz a szövetkezeti tagokról való komplex gondoskodás területén. 1982 óta 60 gyermeket befogadó óvodánk működik, saját mikrobölcsődéket, szövetkezeti klubot létesítünk, saját üzemi konyhánk is van. Nagy figyelmet fordítunk a lakásprobléma megoldására. Ebben az évben már 50 vállalati lakásunk lesz, s anyagi és pénzügyi támogatásban részesítjük a magánerős lakásépítést. Jaroslav Vrtiak, a Kassai (Košice) Állatorvosi Főiskola rektora A mezőgazdaságban a főiskolai képesítésű szakemberek hiányával magyarázható számos fogyatékosság. Egyebek között a tej indokolatlanul alacsony biológiai és higiéniai minöséae, amelyet fogyasztóink bírá’nak, és amellyel politikailag visszaél a nyugati propaganda. Tény ugyanis, hogy ennek a kiváló élelmiszernek gyártásában minősége felmérésében és feldolgozásában, fő’eg az őstermelőben, igen kevés főiskolai képesítésű szakember vesz részt. A tej esetében, eltérően a hústól, rendszeres egészségügyi felmérésekre sem kerül sor és termelésének folyamamatát ráhagyjuk a kevésbé képzett fejőnőkre. Ugyanakkor főiskolánk, hasonlóképp, mint a testvéri brnói főiskola, már évek óta képezi az állattenyésztési eredetű éle’miszerek hozzáértő állatorvosait és higiénikusait. Az ilyen vérzett hallgatók között sok a nő, akiknek érzékeny viszonya a tej, vagyis a legnavyohb kincsünk, a gyerekek élelmiszere iránt s e tekintetben kifejezetten eszményi módon' érvényesü’hetnének. A hiányosságot hosszadalmasan, gazdasági eszközökkel oldjuk meg. U- gyannkkor nem tudatosítjuk, hogy a népesség eeészséee nem értékelhető gazdasági mutatókkal. Elképzeléseink és hozzáállásunk felülvizsgálatát követeli meg az olyan idegen anyagok növekvő mértékű megállapítása az állatok sejtjeiben és váladékában, amelyek eljutnak az ember élelmiszereibe is. Ezeket az anyagokat nem ritkán a késztermékekben, ' az élelmiszerben és a nyersanyagban állapítják meg, amikor már nehéz őket kiküszöbölni. Bővíteni kell és felül kell vizsgálni az őstermelésben dolgozó szakemberek katalógusát és a mezőgazdasági üzemekben merészebben kell alkalmazni a higiénikusokat, mert csak azok nyújthatnak segítséget ennek az időszerű problémának a megoldásában. A növénytermesztésben és az állattenyésztési termelésben sok tartaléka van a tudományos ismeretek jobb alkalmazásának. Könnyűszerrel megszüntethetnénk a tej- és hústermelés idényjellegét, amelynek kárát látja piacunk és a termelők is, mégpedig újratermelési szakemberek funkciójának létesítésével. Ezek a szakemberek ma már elegendő szükséges tapasztalattal és csehszlovák hormonális készítménnyel rendelkeznek. A fiziológia, a patológia és az egyéb tudományágak ismereteinek alkalmazásával csökkenthető lenne a növendékállatok továbbra is nagy elhullása, amely a borjak esetében mintegy tízszázalékos, valamint a szarvasmarha több mint tízszázalékos kényszervágása. Tartalékaink vannak a tehenek takarmányozásának tudományosabb alapokra helyezésében is. E tekintetben a jelenlegi takarmányadagok mellett is teheneként 300—500 literrel növelhető a tejtermelés. A mezőgazdaság anyagi és műszaki alapjának feltételei jelentősen megváltoztak, a termelés összpontosul a szakosodő és a munkát intenzifikáló nagy termelési egységekben. Az eddigi körzeti megelőző-gyógyászati rendszerről át kell térni a vállalati megelőző, profilaktikus tevékenységre, amely megoldhatja a növekvő termelési problémákat. Ä klasszikus körzeti rendszert felül kell vizsgálni és az állatorvosi ellátás megfelelő részét közvetlenül a termelési folyamatban kell alkalmazni. Véleményem szerint az állami állatorvosi szolgáltatást meg kell őrizni, mi több, az eddiginél nagyobb jogkörrel kell rendelkeznie. Ügyelni kell a társadalmi érdekekre, az állami terület védelmére, beleértve a tenyészetek védelmét, az élelmiszer és a nyersanyag kifogásolhatatlanságának ellenőrzésére és nagyobb mértékben részt kell vállalnia a globális problémák megoldásából. Jaromír Algayer, a Nyugat-szlovákiai Kerületi Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője A 7. ötéves tervidőszak első két évének a mezőgazdaság számára kedvezőtlen időjárási feltételei rányomták bélyegüket a tervidőszak kezdetére. Igényesebb lett a további három esztendő, amelyben a kiesést pótolták az anyagi-műszaki feltételek javulásának és annak köszönhetően, hogy kihasználták a termelés és a műszaki dolgozók magasabb fokú képesítését. Megnyilvánul — fő'eg a gabonatermelésben — az intenzív biológiai anyag nagyobb hatásfoka, s ez a jelen'egi termésbecslés szerint befolyást gyakorol a 8. ötéves tervidőszakban is. A Nyugat-szlovákiai kerület mezőgazdasági dolgozói a 7. ötéves tervidőszakra tervezett 10 milliárd 512 millió korona tiszte nyereséget 104 százalékra te'jesítették A gazdálkodás mée kedvezőbb lenne, ha eredményesebben felhasználnánk az öntözést, s nem volnának o'yan eltérőek a hozamok cukorrépából és kukoricából. Továbbra is fogyatékosságok tapasz^a'hatók a pinc gyümölcs- és zö'dséce4á»-ásban, noha a termelési szint növekedett. Az állattenyésztési termelésben — magasabb fokú intenzitás mellett — az abrak- és a tömegtí’karmánvok kihasználásával teljesítettük a feladatokat. Ez nagyrészt köszönhető a nemesítés és a hibridizálás folyamata kedvező hatásának, noha a szarvasmarhát tenyésztő mezőgazdasági üzemek 37, a sertéstenyésztő üzemek pedig 46 száza'éka még mindig nem éri el a programban kitűzött célokat. Na"vok a veszteségek a növénytermesztésben. az állattenyésztési termelésben. a gépesítésben, aminek következtében évente — eltekintve a normatív veszteségtől — csaknem 30 millió koronát tesz ki a veszteség. Az új istállók és az új techm'ka nem minden esetben áll összhangban a biológiai követélményekkel, s ami szinte érthetetlen, csaknem változatlanok az üz°manyagieények miközben beszerzési áruk a kor szintjén vannak. Továbbra is elsőrendű feladatunk a föld védrtme я társadalmilag nem indoko’t földigényléssel szemben. Nem érthetünk egyet azokkal a hatályos normákkal, rmelv^khez tervezőink igazodnak az utak, autópályák és a lakótelepek építésénél. Ezeknek a normáknak a földdel való gazdálkodás tekintetében összhangban kellene állniuk haza! feltételeinkkel. Ä kerületben elfoeadtuk azt az elvet, hogy az új építkezéseket a kevésbé termékeny, illetve a leitős földekre orientáljuk. Hatékonyabban kell kihasználni a városok és a községek belterületét. Ezek az elvek elsősorban szövetkezeteinket és az állami gazdaságainkat kötelezik. A mezőgazdasági üzemek az ökológiai egyensúly megőrzése érdekében a 6. ötéves tervidőszakban 390 millió koronát ruháztak be a környezetvédelmi célokra, a 7. ötéves tervidőszakban több mint 1 milliárd 485 millió koronát, s a 8. ötéves tervidőszakban majd legalább ennyit tesznek ki az ilyen beruházások. Határozottabb lépéseket teszünk széltörősávok létesítésével a szél okozta erózió ellen. A víz eróziója megkívánja, hogy keressük a víztározók és a vízbefogadó egyéb létesítmények építésének lehetőségeit a környezetvédelemre, valamint az öntözésre. A további előrelépés elképzelhetetlen a legújabb tudományos-műszaki ismeretek gyors alkalmazása nélkül. Az állattenyésztési termelésben a Nyitrai JNitraJ Állattenyésztési Kutatóintézettel és a Mezőgazdasági Főiskolával, valamint a biológiai és a műszaki szolgáltatásokkal együttműködésben folytatjuk a nemesítés és a hibridizálás folyamatát, valamint az irányított újraterme'ést. A tudományos-kutatási bázistól elvárjuk, hogy eredményeit hangolja össze a nagyobb területen való gyorsabb alkalmazás lehetőségeivel. Szoros kapcsolatban állunk a növénytermesztési kutatóintézetekkel és közös feladatunk javítani főleg a cukorrépa és a kukorica terméseredményeit. Ebben az esztendőben gyakorlatilag hozzáfogtunk a mezőgazdasági-éle’míszer-ipari komplexum új, tervszerű irányítási rendszerének alkalmazásához. Kétségtelenül két fejlődési szakasz érintkező pontján állunk, s ennek jellemző vonása a mennyiségtől a minőségre, egyidejűleg pedig a piac élelmiszerrel való gazdaságosabb ellátására való átmenet. Igényes feladatokat tűztünk ki a szociális és a munkafeltételek viszonylatában is. Ez vonatkozik lakások építésére a munkába lépő fiatal nemzedék számára, továbbá bölcsődék és óvodák építésére, s egyben az efsz-ek, az állami gazdaságok és a szolgáltatásaink idős dolgozóiról való gondoskodás feltételeinek megteremtésére is. Ez a nemzeU bizottságokkal szoros együttműködésben a kooperációs körzetek és egyesülések egyik alapvető feladata. Jaromír Valent, az SZLKP Ersekújvári (Nové Zámky) Járási Bizottságának vezető titkára A pártszervezetek tevékenysége az Érsekújvárt járásban a CSKP XVI. kongresszusa és az SZLKP kongreszszusa határozatainak következetes teljesítésére irányult. A pártszervek figyelmét céltudatosan a párt gazdasági politikájából eredő feladat telje1 sítésére irányítottuk. Kerestük az új megoldásokat, hogy hogyan lehetne következetesen kihasználni a termelési kapacitásokat, s a leghatékonyabban és egyenletesebben fejleszteni az újratermelési folyamatot, valamint a munkakezdeményezés ha’adő formáit, s még jobban érvényesíteni a gyakorlatban a tudomány és a technika ismereteit. E törekvés eredményei olyan ésszerű megoldások voltak amelyek a hatékonyabb és a jobb minőségű munkát, a magasabb fokú gazdaságosságot és a tervfeladatok sikeresebb teljesítését célozták. Felelősséggel teljesítettük a mezőgazdasági terme’és feladatait is. A' pártszervek síkraszálltak a fejlesztési programok megoldásáért, azzal a céľal, hogy a növénytermesztésben nagyobb teljesítményt, a gazdasági állatok tenyésztésében pedig megfelelő termékenységet érjenek el. A' mezőgazdasági termelés a 6. ötéves tervidőszakhoz viszonyítva 5,5 százalékkal növekedett. Jelentős volt az e’őrehaladás a növénytermesztésben — 22.8 százalékai volt nagyobb a 6. ötéves tervidőszakhoz viszonyítva. Tavaly termesztettük a legtöbb gabonafélét. 1981-hez viszonyítva a gabonatermesztés 39 százalékkal növekedett. Meggyőződtünk arról, hogy az agronómiái fegyelem megtartása, a termőföldről és a növényekről való .gondoskodás az egész vegetációs időszak alatt, továbbá a tudomány és a kutatás eredményeinek felhasználása minden vállalatnál jobb eredményeket hoz. A jövőben ezért szeretnénk, ha a pártmunka az emberek tudatára, az irányításra és a munkaszervezésre nagyobb mértékben hatna. A növénytermesztésben érvényesük lő' rendszerek a technológiai folyamatok komplex megoldásában, jobb anyagi ellátásában mutatkoznak meg, és lényegesen befolyásolják az egész irányítási folyamatot. A növénytermesztés hatékony intenzifikálásához — csapadékszegény feltételeink között — a vetőmag struktúrájának optimálizálása is hozzájárul az ökológiai feltételek és az anyagi-műszaki bázis kapcsolatában. Továbbra is égető feladat a magtárak építése és a szemesek betakarítás utáni kezelésének megoldása, különös tekintettel a vetőmagra. Az állattenyésztésben a pártszert vek és -szervezetek figyelme a takarmányok hatékony kihasználásának ellenőrzésére irányult, amivel ez a terület megfele’ő fontosságot kapott. Egész éven át érvényes volt a nagyfokú gazdaságosságnak, a jő minőségnek és az anyagi műszaki bázis kiépítésének az elve. Nagyobb Igényeket támasztunk a tömegtakarmány-termeléssel szemben, aminek köszönhetően a tejtermelés 1980-hoz viszonyítva 13,6 százalékkal növekedett. Az állattenyésztésben eddig még kihasználatlan tartalék a szarvasmarha-állomány és az egész termelés minőségének javítása, ami lényegesen befolyásolhatja a vállalatok gazdasági eredményeit.
