Szabad Földműves, 1986. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-11 / 2. szám
ZHldssflffžl A burgonya Az első burgonyát Chiléből hozták be Európába. Ma már sokféle és -fajta burgonya van termesztésben: gömbölyű, hoszszúkás, kifli alakú, korai, késel, fehér, sárga, rózsaszín és lilás belsejű stb. A legfontosabb, hogy a ma termesztett változatok zömmel nagy és ízletes termést nyújtanak. A gumók hasznos anyagai közül legfontosabb a keményítő, az általában 20 százalék körüli mennyiségben előforduló fehérje, a vitaminok (C, B, Aj meg az ásványi sók. Az utóbbíak közül főleg a kálium és a vas érdemel említést, ugyanis a káliumhiány általános gyengeséget okoz, a vas pedig a vérképzésben játszik pőtolhatatian szerepet. A gumók zsírból nagyon keveset tartalmaznak, és az energiaértékük is kicsi. A hatóanyagok között kell megemlíteni a gumókban előforduló solanint és kadeverlnt is. Ezek mérgező anyagok, de olyan minimális mennyiségben fordulnak elő, hogy a felnőtt ember szervezete részére lényegében nem veszélyesek. Arra persze ügyelni leli, hogy a gumók zöldülő része ne kapjon napfényt, mert akkor fölöttébb sok mérgező anyag keletkezik. Vagy tavasszal, amikor a csírázó burgonya napfényhez jut, szintén megzöldül a gumó és az átlagosnál jóval több mérgező anyagot termel. Az Ilyen gumókra nagyon érzékenyek a gyerekek, de az állatoknak sem tanácsos felkínálni. Gyógyászati szempontból a gumókból kinyerhető fehérje a legértékesebb; a tabletták, a púderek és hintőporok egyik legfontosabb alapanyaga. Az ipar ragasztót is készít belőle. A burgonyának a népgyógyászatban is fontos szerep jut. Például a nyersen felszeletelt gumót égési és egyéb sebek gyógyítására használják. És hatásos is, hiszen a burgonya is tartalmaz olyan gyulladásgátló és hegesztő hatású anyagokat, mint a fekete nadálytő. Egykor a burgonyászár főzetét köhögés ellen javallották. Lehet, hogy esetenként segített, mégis ellenezzük a használatát, mert — főleg a gyerekeknél — könnyen mérgezést okozhat. A burgonyagumó nedve Is hasznosítható. Főleg a rózsakrumpli leve enyhíti a gyomorbántalmakat, ellensúlyozza a savtúltengést. Ilyen panaszokkal elsősorban a gyomorfekélyre hajlamos egyéneknél találkozunk. Nekik azt javasoljuk, tegyenek kísérletet a népgyógyászatban elterjedten használt természetes- gyógymóddal, a propoliszt is tartalmazó burgonyáié használatával. A gumókból préselt nedv nem csupán a gyomorsavat semlegesíti, de a fájdalomérzetet is megszünteti. A burgonya a mindennapi táplálkozásban is fontos szerepet játszik. Közel annyi fehérjét tartalmaz, mint a tojás, ezért például a vesediéta esetén tojással együtt javasoljuk fogyasztani (így a lehető legkevesebb táplálék is elegendő fehérjét visz a szervezetbe). A tavaszi fáradtság leküzdésében, a szervezet ellenálló képességének szilárdításában a burgonya C-vitamin-tartalmának van jelentősége. A friss gumó önmagában Is fedezi a szervezet napi C-vttamin-szükségletét (később a tárolás során a vitamintartalom körülbelül a felére csökken). Dr. Nagy Géza januárban Télen a baromfi különösen érzékeny a rossz takarmányozásra. A tyúkoknak reggel darával vagy táppal megszórt főtt burgonyát, este pedig szemest — fagyok idején főleg kukoricát — kínáljunk, hogy kevésbé szenvedjenek a hidegtől. Enyhébb napokon az állatokat kiengedhetjük kaparászni, levegőzni, de a kifutóból előbb söpörjük ki a havat. A lusta kakast azonnal cseréljük ki temperamentumosabbra. Az idősebb kacsák január derekán megkezdik a tojásrakást. Több fehérjedús eleséget kínáljunk nekik, a tojófészkeket pedig alaposan béleljük ki szalmával, nehogy a kacsák eltojják a tojásokat. A tenyésztojásokat hegyes végükkel lefelé állítva kell tárolni. A tudóknál is kezdetét vette a párzás, az első tojások a hónap végére várhatók. A keltetésre is alkalmas tnjófészkek közé állítsunk válaszfalat. A galamboknál a borsót meg a bükkönyt egyelőre mellőzzük, árpát meg némi kukoricát naRókák — fogságban. A befogott ragadozók Így is felnevelhetők szőrmeérettségig, ráadásul nem tesznek kárt az amúgy is szerény mezeivad-állományban Fotó: —dek Aki maga nem tapasztalta, bizonyára el sem hiszi, hogy gyermekeink mennyit és milyen lelkesedéssel tudnak beszélni-kérdezni kedvenceikről és az állattartásról általában Fotó: —bor Tenyésztői gondok ponta két ízben célszerű adni. Itatni napjában jtárumszor kellene. A zárva tartott madarakat hetente kétszer ajánlatos röptetni. A díszmadarak eledelét reszelt sárgarépával, almával, főtt tojással és csíráztatott magvakkal gazdagíthatjuk. A kanári most énekel legszebben- A tojót tartsuk hűvös helyiségben, s tojást egyelőre ne adjunk neki. Ne feledjük, hogy a madarak féregtelenítése legalább olyan fontos, mint a tyúkoké vagy a galamboké. A nyulak — akárcsak a nutriák — télen nyújtanak legjobb minőségű gereznát, tehát a prémérett állatok leölését ne halogassuk fölöslogesen. A ketrecekben kiadósán almozzunk — a nutriának a kifutóban is, mert a hideg betoual, vassal, esetleg hóval érintkező csupasz végtagok és a faruk sokat szenvednek a hidegtől —, jó szénát, kapásukat meg annyi abrakot juttassunk, hogy a tenészállatokat ne hizlaljuk meg. A szénát és az ivóvizet (14- szerü enyhén megsózni. Ne idegenkedjünk a téli szaporítástól, s ne feledkezzünk meg az ásványi anyagokat meg vitaminokat tartalmazó kiegészítő takarmányokról. A metszéskor nyert, permetanyagoklól mentes nyesedéket tegyük az állatok elé, hadd koptassák a fogukat. A juhok januárban kezdenek elleni, a szoptatós anyák tejtermelését harminn-negyven deka abrak juttatásával serkentjük. Ha a bárányokat különválasztjuk az anyjuktól, naponta háromszor engedjük szopni őket. A vemhes kecskéket elapasztásig kiadósán takarmánynzzuk, szálláshelyüket legalább kéthetenként takarítsuk, de ne csináljunk huzatot. Ha az állatszálíás kicsi, kevés mozgási lehetőséget biztosító, akkor időnként járassuk meg az udvaron az állatot, hogy könnyebb lefolyású legyen az elles. (kr) Elkészült Tavaly november 16-án „Elkészül decemberre?“ cím alatt arról írtunk a szakrovatban, hogy Léván ILevice) van ugyan szakboltja a Szlovákiai Állattenyésztők Szövetsége Chovprodukt kereskedelmi vállalatának, de a szanálásra ítélt, minden esőzés alkalmával beázö és egyébként is nedves és szűkös helyiség nem elégíti ki az igényeket, az új bolt pedig nem készült el határidőre. Örömmel hallottuk, hogy az építők ezúttal megtartották szavukat és decemberben végre valóban megnyílt az új szakbolt. Fotó: —cm—< A szervezett állattartásban kiváló eredményeket elérő udvardi (Dvory nad Žitavou) Szalai-házaspár a helybeli Auróra Efsz-ben dolgozik. Józsi bácsi állatgondozó, Teréz asszony pedig a mázsaházban dolgozik. Új, korszerű házat építettek, de a baromfiudvarra, az opróállatok elszállásolására is gondoltak. — Nyolc éve foglalkozunk szervezett formában háztáji állattartással — említette vendéglátónk, Szalai Teréz. — Persze nem terveztük, inkább csak úgy belecsöppentünk. Egy alkalommal éppen akkor látogattunk el Krupánszky Ferencékliez, amikor az — a helybeli állattartók szervezetének elnöke lévén — éppen az évi mérleg elkészítésén fáradozott. A számadás megkapó volt, s így a legközelebbi taggyűlésen már a mi jelentkezési kérelmünk is megtárgyalásra került. A régi tyúkok helyett hemsír tojókat szereztünk. Ma már elismert А-tenyészettel rendelkezünk. Ogyszintén a pekingi fehér kacsákat is elismert tenyészetté nyilvánították. Később megtudtam, hogy ebben az évben a tizennyolc tojó mellé három — járási kiállításon vásárolt — fajkakast tartottak. Meglehet, sok egy kicsit ennyi kakas, de ha nagy az udvar, három kakas még mindig jobban megfér benne, mint kettő. Ezt talán az a tény igazolja legjobban, hogy a keltetőbe adott 678 tojásból 606 fiasnak bizonyult. A tizenöt tojóból meg öt hímből álló pekingi törzsállománytól -454 fias tojást nyertek.-- Idén volt még vagy száz pecsenyecsirkénk, és három malackát is meghizlaltunk. A- zonkívül kísérletet tettünk a galambtenyésztéssel is, de az első galambpár megszökött. Talán majd a következőkkel több szerencsénk lesz — mondta Szalai Teréz, aztán mosolyogva még hozzátette —, mert Ilyen könnyen azért nem adjuk fel. Megtudtam még, hogy az erőtakarmány beszerzésével nincsen különösebb probléma, hiszen a szövetkezettől is kannak természetbenit, meg a szervezeten keresztül is hozzájutnak némi eleséghez, persze ju. tányos áron. Azonkívül a konyhai és a kerti hulladékot is hasznosítják, és igen jó tapasztalatokat szereztek a csalánnal, melyből minden évben sok-sok zsákra valót feletetnek. Plavec Pál Миигашнк! Kérdés: A lap karácsonyi számának szakrovatában — olvasói kérdésre válaszolva — arról írtak, hogy a pulykáknál miért gyakori a [fárzáskor előforduló sérülés és hogyan lehet azt megelőzni. Meglepett, hogy a szerző következetesen baknak nevezi a him pulykát, holott „A magyar nyelv értelmező szótáráéban kizárólag pulyka kakasról esik szó. Ilyesminek talán a szerkesztő Is utánanézhetne. Vagy talán neki van igaza? Válasznnk: Az értelmező szótár valóban nem tesz említést arról, hogy olykor a pulyka Is lehet bak, ha történetesen hímnomü Ettől eltekintve, mi a szerzőnek adunk igazat, tudniillik a szakirodalomban igenis van bakpulyka. Hogy csak néhány példát említsünk: a Mezőgazdasági Lexikon (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1982) 114. oldalán a bak címszó alatt, továbbá a dr. Horn Péter által szerkesztett Baromfitenyésztők kézikönyve (Mezőgazdasági Kiadó, Bpest, 1981) 396. oldalán és nem utolsósorba^ az Oj Magyar Lexikon 1. kötetének balt címszava alatt Is azt olvastuk, hogy bizony baknak is nevezhető az ivarérett, általában csak kakasként emlegetett hímivarú pulyka. (ká| Mikulec Anna, Selice A galóca védelmében A piros galóca nagyon szép és feltűnő gomba. Ezért ha valaki meglátja az erdőben, ritkán megy el mellette. Egyesek megállnak, hogy gyönyörködjenek benne, mások — bár ismerik russz hírét — óvatlanul letörik. A piros galóca a mérges gombák közé tartozik és nemcsak a legyek, hanem az ember számára is veszélyes. Négy méreg található benne: muszkarin, atropin, antimusin és még egy, eddig nem tanulmányozott gombaméreg, melynek ezért egyelőre nincs neve. Természetesen az ilyen gomba nem fogyasztható, ám megsemmisíteni sem szabad. Vajon miért? A galócákból érgörcs, agyén Imeszesedés, idült torokgyulladás elleni gyógyszert készítene!« Ebből a gombából vonják ki a rákos daganatok kifejlődését fékező moskarufin nevű anyagot. Felfedezték továbbá, hogy a piros galócák felhalmozzák magukban a szelént, amely értékes elem. Hússzor annyi szelén van a gombában, mint a talajban, ahol előfordul. A tudósuk komolyan fontolgttják a galócák termesztésének lehetőségeit, hogy szelént nyerjenek belőle.
