Szabad Földműves, 1986. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-11 / 2. szám

ш Január az év leghidegebb hó­napja. Ilyenkor a szőlészetben még javában tart a tenyész­­nyugaimi időszak, fagymentes napokon azonban néhány sző­lészeti munka már elvégezhető. A fiatal és a termő szőlők­ben folytatjuk az ősszel meg­kezdett vagy elmaradt isiálló- és műtrágyázást. Ne feledjük, hogy a nagy terméshozam a­­lapja a helyes tápanyagellátás. Istállótrágyáböl termőszőlőben áranként 0,5—0,1 tonnát dol­gozzunk a talajba. A tőkék és a vesszők fejlettségét, valamint a múlt évi terméshozamot fi­gyelembe véve műtrágyákból áranként általában 1,5 kg nit­rogént, 0,75 kg foszfort és 2,10 kg káliumot juttatunk, tiszta tápanyagban számítva. A trá­gyákat kiszórás után 25—30 cm mélyre forgassuk a talajba, mert különben nagy lesz a tápanyagveszteség. A nitrogénműtrágyát majd tavasszal juttassuk ki. Ha ta­valy igen erőteljes volt a lom­bozat növekedése, s ä vesszők gyengébben értek be, akkor csökkenteni kell a juttatott nitrogén mennyiségét, esetleg a nitrogéntartalmú műtrágyák használatát mellőzhetjük is. Ha az időjárás megengedi, az új telepítésedhez folytathatjuk a talaj 50—70 cm mély forga­tását, lazítását. Szőlőtelepítés előtt készlettrágyázást végzünk, a trágyákat forgatáskor dol­gozzuk a talajba. A telepítés előtti trágyázáskor tehát min­dig több ún. indító tápanyagot szükséges a talajba juttatni. Konkrétan legalább 0,8—1,2 t istállótrágyát vagy komposztot, valamint 30—50 kg Cereritet vagy 15—20 kg szuperfoszfátot, 20—30 kg kénsavas káliumot (síran draselnýJ és 10 kg kén­savas ammóniát (síran amon­­ný) vagy ammónsalétromot (du­­sičňan- amonný) áranként. A műtrágyák adagolását legcél­szerűbb talajelemzés (labora­tóriumi talajvizsgálat) alapján végezni. A savanyú talajokat meszezni is kell. Telepítés előtt készítsünk tervrajzot, s abban tüntessük fel a tőkék helyét és számát, valamint a fajtákat. A telepí­tési vázlat segítségével később is könnyen tájékozódhatunk az ültetvényben. Nem okoz majd gondot a fajták felismerése, ami különösen metszéskor és szaporítóanyag szedésekor fon­tos. Szerezzük be a telepítés­hez szükséges eszközöket . és anyagokat. A nem megfelelő sortávolsá­gé szőlőket átalakíthatjuk, hogy a művelést könnyebbé tegyük. Most bőven van rá időnk, te­hát javítsuk ki a megrongáló­dott támberendezést, pótoljuk a hiányzó karókat és Írjuk össze a hiányzó tőkéket. Később nagy könnyebbséget jelent, ha már most kijavítjuk, rendbehozzuk a szőlőműveléshez szükséges szerszámokat, eszközöket és permetezőket. A már megvásá­rolt növényvédő szereket szá­raz, hűvös helyen tároljuk. Ar­ra is érdemes gondolni, hogy az új szőlőkarók és oszlopok élettartamát felhasználás előtti A BOROSPINCÉIK penészedést észlelünk, gondo­san kénezzük a helyiséget. Korpás András agrármérnök A hordókat kéthetenként töl­tögessük fel. Ugyanis a hosz­­szabb ideig darabban tartott bor elveszti iideségét és illa­tát, a fehérbor színe barnább, a vörösboré halványabb lesz. Azonkívül a darabban tartott borok hajlamosabbak a külön­böző bőrbetegségekre. Toitöge. téskor ellenőrizzük a bor fej­lődését, tisztaságát és ízét, töltögetéshez csak egészséges bort használjunk. Januárban már kialakul az alacsony sav- és extrakttartal­­mú korai szőlőfajták (Müller- Thurgau, Irsai Olivér, Chasse­­las-félék) borának jellege. Ki­alakulnak a fajtára jellemző íz- és illatanyagok, a bor el­éri optimális minőségét. Az ilyen borokat védeni kell a to­vábbi oxidációs folyamatoktól, hogy megtartsák minőségüket, üdék és harmonikusak marad­janak. Ezeket a borokat már januárban is palackozhatjuk, vagy demizsonokba fejtjük, me­lyekben ászokéretté fejlődnek. Fejtés után a kiürült hordó­kat azonnal mossuk ki, majd szikkasztás után kénezzük be. Az üres hordókat négyhetim­ként rendszeresen kénezzük és törölgessük. Ha a pincénk ned­ves, óvatosan szellőztessünk, ha Aki szeret oltogatni, most már feltétlenül szedje meg a munkához nélkülözhetetlen ol* tóvesszőket (alma, körte, birs). A zömmel ceruzavastagságú vesszőket kötegelve és címké­vel ellátva a pincében nedves homokban vagy egyszerűen el* vermelve lehet károsodás nél­kül eltartani az oltásig. Az e* gészséges fákról fagymentes i* dobén megszedett és szaksze­rűen tárolt oltóvesszőt csemete­szaporításra vagy a már meg­lévő gyümölcsfáink átoltására használhatjuk fel. Korán kezdődött, tehát alig­ha lesz túl kemény és hosszú a tél, mondogatják az öregek, de ez persze nem szentírás. Ezért nem árt kihasználni a különféle tennivalóknak vi. szonylag kedvező időjárást. Az enyhébb napok valamelyikén bátran vegyük kézbe a metsző* ollót és messük meg a bogyó­sokat. Az egres, a málna, no meg persze a ribiszke igencsak korán ébredő gyümölcsféleség s bizony nagy hasznát vehet­jük, ha még az esetleges korai rügyfakadás előtt eltávolítjuk a beteg, a letermett vagy őssiel megsérfflt vesszőket. januárban már a házikertben is megkezdhetjük az idősebb gyümölcsfák kéreg-, illetve törzsápolását, mechanikai tisz­togatását. A kéregápolást azok a fák igénylik, amelyeken a háncs nem alkot összefüggő burkot. Ha a fölső barázdált kéreg már elhalt, kitűnő me­nedékhelyül szolgál a kártevők telelő nemzedéke számára. Az ilyen fák köré terítsünk egy darabka használt fóliát s a törzset — felülről lefelé ha­ladva — kaparjuk le, majd drótkefével dörzsöljük át. Ez­zel nagyon sok telelő tojást, bábot, lárvát és imágót meg­semmisíthetünk, s mérsékelhet­jük az év közben felhasználás­ra kerülő vegyi készítmények mennyiségét. Például a körte­fák törzsén olykor tömegesen megtelepedő kaliforniai pajzs­­tetű elleni védekezésnek ez a tisztogató eljárás az egyik leg­olcsóbb és leghatékonyabb mód­ja. A fólián felhalmozódó ka­­parékot természetesen el kell égetni. Ezt követően a fák tör­zsét a tél végi lemosó perme­tezésig nem kell mással ke­zelni. A tisztogatást (beleértve a gyümülcsmúmiák és a besodró­dott levelek eltávolítását is) máris követheti a metszés. Fő­leg az idősebb alma- és körte­fákat tanácsos most kezelni, mert a fiatalokat végálló rügy­re metsszük, így alakítva a koronát. Márpedig ha ilyen metszés után fagykár érné a fákat, kudarcot vallanánk a jól eltervezett koronaalakítással. A csonthéjasokat, főleg az őszi* meg a kajszibarackot csak rügy* fakadáskor vesszük gondozás­ba. A téli vagy tél végi lemosó permetezéssel még éppenséggel ráérünk, de ha történetesen kedvez az időjárás (fagypont tartósítással meghosszabbíthat­juk. Az oltvánj’készités előtt hoz­zuk rendbe az előhajtató ládá­kat, szerezzük be a fűrészport, majd szedjük meg az oltvány­készítéshez szükséges szaporí­tóanyagot. A fertőtlenített sza­porító alapanyagot oltásig 5 C-fokosnál nem melegebb, 70 —80 százalékos relatív pára­tartalmú helyiségben keli tá­rolni. A tavaszi telepítéshez megvásárolt oltványokat ellen­őrizzük, s óvjuk a kiszáradás­tól. A pincében rendszeresen el­lenőrizzük borainkat. Ha eddig nem gondoltunk rá, most már sürgősen végezzük el az első fejSést, hogy borunk üde, har­monikus maradjon. A borseprő a későbbiek folyamán már ked­vezőtlenül befolyásolja a bor minőségét, tőle a bor kelle­metlen élesztőízű lesz. Ha a bor nem elég tiszta, csersav-zselatínos derítést vé­gezhetünk. Az aktív szén hasz­nálatát lehetőleg mellőzzük, mivel erősen csökkenti a bor íz. és zamalanyagának mennyi­ségét. A GYÜMÖLCSÖSBEN г=П tennivalók feletti hőmérséklet) és a talaj sem túl sáros, bizony elővehet­jük a permetezőt. Még nem tud­ni, mi vár ránk egy-két hőnap múlva, de meglehet, hogy hasz­nunkra lesz az így megalapo­zott előny. A körültekintő gazda a téli hónapokban is ki-kinéz a kert­be, körüljárja a fákat, meg­vizsgálja azok törzsét, nem ká­rosítanak-e a nyulak vagy a határból behúzódó pockok. A kiadós havazások után kialaku­ló hófúvások segítségével még a legnagyobb gonddal körülke­rített kertbe is bejuthatnak a mezei rágcsálók. Az sem árt, ha időnként a gyümölcstároló­ban meg a zöldségveremben is tartunk egy-egy tüzetes „ellen­őrzést“. A túl enyhe (sáros talaj) vagy kellemetlenül kemény na­pokon javítsuk meg és készít­sük elő a szükséges szerszá­mokat és kellékeket. A meg­maradt vagy már bekészített vegyszereket fagymentes he­lyen tároljuk. A mínusz 10—15 C-fokos hidegben tárolt készít­mények sokat veszítenek a ha­tásukból, később nem használ­hatók teljes biztonsággal. Főleg a folyékony készítmények ká­rosodhatnak, arról nem is be­szélve, hogy ha megfagynak, szétrepesztik az üveget. Ha netán a decemberihez ha­sonló lesz az időjárás január­ban is, akkor akár a gyümölcs­sövény kialakításához szüksé­ges támrendszert is kiépíthet­jük. Ha erre nem lesz mód, akkor legalább készítsük elő a támrendszer alapanyagát. A téli hónapok az ismeret­gyarapítást is szolgálhatják. Még akkor is, ha az alapszer­vezet vezetősége történetesen nem nagyon töri magát, hogy színvonalas szakelőadásokat szervezzen, hiszen könyvek, szaklapok is terjesztik a hasz­nos tudnivalókat. Csak nem kell sajnálni az Időt az olva­sásra. Belucz János agrármérnök, a tudományok kandidátusa A ZÖLDSÉGESKFRTBEN A kertet még (remélhetőleg) hó borítja, de számunkra már akad tennivaló. Akkor is, ha történetesen nem korai saláta termesztésére szakosodtunk. Ér­demes átgondolni múltat és jö­vőt, felmérni a vétett hibákat és felvázolni az új elképzelé­seket. Azon legyünk, hogy a lehető legalaposabban kihasz­náljuk a rendelkezésünkre álló földterületet, és a köz javát szolgáló árutermelést is vala­hogy úgy irányítsuk, hogy köz­ben magunk se szenvedjünk hiányt semmiben. Ha kész a terv és írásos megállapodásban is rögzítettük esetleges árutermelési szándé­kunkat — ez a későbbi bonyo­dalmak és értékesítési gondok elkerülése végett igencsak szük­séges —, akkor elindulhatunk a besaerző útra. Ha maradt némi vetőmagunk tavalyról, előbb vizsgáljuk meg a csírázóképességét, csak az­után alapozzunk rá. Egyszerű eljárásról van sző, bárki elvé­gezheti. Lapos tálcára vagy tá­nyérra tegyünk szűrőpapírt (1- talóst), nedvesítsük meg és he­lyezzünk el rajta száz darab magot. A prőbacsíráztatás szo­bahőmérsékletet (18—25 C-fok) igényel, de közben arra Is ü­­gyelni kell, hogy a papír még véletlenül se száradjon ki. Kö­rülbelül 10—12 nap múlva meg­számláljuk a kicsírázott mago­kat, s ebből kiszámíthatjuk a százalékban kifejezett csírázó­­képességet. Mint tudjuk, a zöldségfélék­nél szabvány határozza meg a minőségi osztálynak megfelelő, kötelező csírázóképességet. A megköveteltnél gyengébb csírá­zóképességgel rendelkező ma­gokat nem szabad vetőmag gya­nánt forgalomba hozni. Persze a magunk termelte vagy az e­­lőző évről megmaradt, és a há­zi prőbacsíráztatás során az e. gyébként megköveteltnél gyen­gébb csírázőképességet mutató vetőmagot sem muszáj eldob­ni, de felhasználásakor a valós minőségnek megfelelően kell növelni a területegységenként kijuttatott mennyiséget. Aki műtrágyát vásárol, fel­tétlenül tartsa szem előtt, hogy a kiskertekben a kombinált mű­trágyák (NPK, Cererit, Harma­­vit) érvényesülnek legjobban. Persze jé, ha némi mészsalét­­rom is van kéznél otthon. S még valamit: jó ha ismerjük kertünk talajának valós tápere­jét, mert a műtrágyák — fő­leg a nitrogén — túladagolá­sával nem csupán a termelést tesszük költségesebbé, de a sa­ját ás embertársaink egészsé­gét is veszélyeztetjük. A növényvédelem terén főleg a levéltetvek és a gombabeteg­ségek elleni harcra kell felké­szülni, vagyis mindenekelőtt Pirlmor, Bi 58, Actelllc, Kupri­­kol és Fundazol készítményt kell bekészítenl. És persze a szerszámok, a fólia és egyéb kellékek beszerzésére és elő­készítésére Is gondolni kell. A kertben még szedhetünk szabadban teleltetett bimbős és fodros kelt, póréhagymát, eset-* leg kínai kelt, az üvegházbad vagy a lakásban petrezselymet; zellert, metélőhagymát és sa* lottagyökeret hajtathatunk. Se* kély tárcán és itatóspapíron termőföld nélkül Is hajtatba* tunk zsázsát. Nagyobb mennyiségű palánta előállításához üvegház, fóliá­val fedett palántanevelp vagy melegágy szükséges. A palánta­nevelésre szánt termőföldet fer­tőtleníteni kell gőzöléssel vagy vegyszerek segítségével. A gő­zölés lényege, hogy a talajt leg* alább fél órán át 80—100 C* fokos gőzzel kezeljük. A vegy* szeres fertőtlenítéshez Néma* tin, Alylalkohol, Di-Trapex, Ba­samid, Basudín vagy Vápám használható. Aki fűtött fóliaházzal rendel* kezik és korán szeretne piac* képes áruval Jelentkezni, már most vesse el a paradicsomot, paprikát, salátauborkát, kara* lábét, retket és salátát. Január elejei magvetésből egy-kétszerl tüzdeléssel lehet erős paprika* és paradicsompalántát nevelni. A salátauborka esetében a 7—* 8 cm átmérőjű cserepekben vagy tápkockákban nevelt négy-i hetes palánták alkalmasak ki* ültetésre. Meleghajtatásra ja* nuár végéig lehet salátát és karalábét vetni. Korai hajta* fásra jól bevált a ritka mag* vetésből tüzdelés nélkül nevelt karalábépalánta. A hónapos re­tek rövid tenyészideje és cse* kély hőigénye miatt ffitetlen fóliasátrakban is sikerrel haj* tatható. Persze vetéskor aján* latos megtartani a javasolt 10 —12 cm sor-, illetve 5—6 cm* es tőtávolságot. A szabadföldi termesztésre szánt korai káposztafélék pa* lántanevelő magvetését ugyan* csak január végére kell be­ütemezni. Magda Valšíková agrármérnök, a tudo­mányok kandidátusa

Next

/
Thumbnails
Contents