Szabad Földműves, 1986. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-11 / 2. szám
ш Január az év leghidegebb hónapja. Ilyenkor a szőlészetben még javában tart a tenyésznyugaimi időszak, fagymentes napokon azonban néhány szőlészeti munka már elvégezhető. A fiatal és a termő szőlőkben folytatjuk az ősszel megkezdett vagy elmaradt isiálló- és műtrágyázást. Ne feledjük, hogy a nagy terméshozam alapja a helyes tápanyagellátás. Istállótrágyáböl termőszőlőben áranként 0,5—0,1 tonnát dolgozzunk a talajba. A tőkék és a vesszők fejlettségét, valamint a múlt évi terméshozamot figyelembe véve műtrágyákból áranként általában 1,5 kg nitrogént, 0,75 kg foszfort és 2,10 kg káliumot juttatunk, tiszta tápanyagban számítva. A trágyákat kiszórás után 25—30 cm mélyre forgassuk a talajba, mert különben nagy lesz a tápanyagveszteség. A nitrogénműtrágyát majd tavasszal juttassuk ki. Ha tavaly igen erőteljes volt a lombozat növekedése, s ä vesszők gyengébben értek be, akkor csökkenteni kell a juttatott nitrogén mennyiségét, esetleg a nitrogéntartalmú műtrágyák használatát mellőzhetjük is. Ha az időjárás megengedi, az új telepítésedhez folytathatjuk a talaj 50—70 cm mély forgatását, lazítását. Szőlőtelepítés előtt készlettrágyázást végzünk, a trágyákat forgatáskor dolgozzuk a talajba. A telepítés előtti trágyázáskor tehát mindig több ún. indító tápanyagot szükséges a talajba juttatni. Konkrétan legalább 0,8—1,2 t istállótrágyát vagy komposztot, valamint 30—50 kg Cereritet vagy 15—20 kg szuperfoszfátot, 20—30 kg kénsavas káliumot (síran draselnýJ és 10 kg kénsavas ammóniát (síran amonný) vagy ammónsalétromot (dusičňan- amonný) áranként. A műtrágyák adagolását legcélszerűbb talajelemzés (laboratóriumi talajvizsgálat) alapján végezni. A savanyú talajokat meszezni is kell. Telepítés előtt készítsünk tervrajzot, s abban tüntessük fel a tőkék helyét és számát, valamint a fajtákat. A telepítési vázlat segítségével később is könnyen tájékozódhatunk az ültetvényben. Nem okoz majd gondot a fajták felismerése, ami különösen metszéskor és szaporítóanyag szedésekor fontos. Szerezzük be a telepítéshez szükséges eszközöket . és anyagokat. A nem megfelelő sortávolságé szőlőket átalakíthatjuk, hogy a művelést könnyebbé tegyük. Most bőven van rá időnk, tehát javítsuk ki a megrongálódott támberendezést, pótoljuk a hiányzó karókat és Írjuk össze a hiányzó tőkéket. Később nagy könnyebbséget jelent, ha már most kijavítjuk, rendbehozzuk a szőlőműveléshez szükséges szerszámokat, eszközöket és permetezőket. A már megvásárolt növényvédő szereket száraz, hűvös helyen tároljuk. Arra is érdemes gondolni, hogy az új szőlőkarók és oszlopok élettartamát felhasználás előtti A BOROSPINCÉIK penészedést észlelünk, gondosan kénezzük a helyiséget. Korpás András agrármérnök A hordókat kéthetenként töltögessük fel. Ugyanis a hoszszabb ideig darabban tartott bor elveszti iideségét és illatát, a fehérbor színe barnább, a vörösboré halványabb lesz. Azonkívül a darabban tartott borok hajlamosabbak a különböző bőrbetegségekre. Toitöge. téskor ellenőrizzük a bor fejlődését, tisztaságát és ízét, töltögetéshez csak egészséges bort használjunk. Januárban már kialakul az alacsony sav- és extrakttartalmú korai szőlőfajták (Müller- Thurgau, Irsai Olivér, Chasselas-félék) borának jellege. Kialakulnak a fajtára jellemző íz- és illatanyagok, a bor eléri optimális minőségét. Az ilyen borokat védeni kell a további oxidációs folyamatoktól, hogy megtartsák minőségüket, üdék és harmonikusak maradjanak. Ezeket a borokat már januárban is palackozhatjuk, vagy demizsonokba fejtjük, melyekben ászokéretté fejlődnek. Fejtés után a kiürült hordókat azonnal mossuk ki, majd szikkasztás után kénezzük be. Az üres hordókat négyhetimként rendszeresen kénezzük és törölgessük. Ha a pincénk nedves, óvatosan szellőztessünk, ha Aki szeret oltogatni, most már feltétlenül szedje meg a munkához nélkülözhetetlen ol* tóvesszőket (alma, körte, birs). A zömmel ceruzavastagságú vesszőket kötegelve és címkével ellátva a pincében nedves homokban vagy egyszerűen el* vermelve lehet károsodás nélkül eltartani az oltásig. Az e* gészséges fákról fagymentes i* dobén megszedett és szakszerűen tárolt oltóvesszőt csemeteszaporításra vagy a már meglévő gyümölcsfáink átoltására használhatjuk fel. Korán kezdődött, tehát aligha lesz túl kemény és hosszú a tél, mondogatják az öregek, de ez persze nem szentírás. Ezért nem árt kihasználni a különféle tennivalóknak vi. szonylag kedvező időjárást. Az enyhébb napok valamelyikén bátran vegyük kézbe a metsző* ollót és messük meg a bogyósokat. Az egres, a málna, no meg persze a ribiszke igencsak korán ébredő gyümölcsféleség s bizony nagy hasznát vehetjük, ha még az esetleges korai rügyfakadás előtt eltávolítjuk a beteg, a letermett vagy őssiel megsérfflt vesszőket. januárban már a házikertben is megkezdhetjük az idősebb gyümölcsfák kéreg-, illetve törzsápolását, mechanikai tisztogatását. A kéregápolást azok a fák igénylik, amelyeken a háncs nem alkot összefüggő burkot. Ha a fölső barázdált kéreg már elhalt, kitűnő menedékhelyül szolgál a kártevők telelő nemzedéke számára. Az ilyen fák köré terítsünk egy darabka használt fóliát s a törzset — felülről lefelé haladva — kaparjuk le, majd drótkefével dörzsöljük át. Ezzel nagyon sok telelő tojást, bábot, lárvát és imágót megsemmisíthetünk, s mérsékelhetjük az év közben felhasználásra kerülő vegyi készítmények mennyiségét. Például a körtefák törzsén olykor tömegesen megtelepedő kaliforniai pajzstetű elleni védekezésnek ez a tisztogató eljárás az egyik legolcsóbb és leghatékonyabb módja. A fólián felhalmozódó kaparékot természetesen el kell égetni. Ezt követően a fák törzsét a tél végi lemosó permetezésig nem kell mással kezelni. A tisztogatást (beleértve a gyümülcsmúmiák és a besodródott levelek eltávolítását is) máris követheti a metszés. Főleg az idősebb alma- és körtefákat tanácsos most kezelni, mert a fiatalokat végálló rügyre metsszük, így alakítva a koronát. Márpedig ha ilyen metszés után fagykár érné a fákat, kudarcot vallanánk a jól eltervezett koronaalakítással. A csonthéjasokat, főleg az őszi* meg a kajszibarackot csak rügy* fakadáskor vesszük gondozásba. A téli vagy tél végi lemosó permetezéssel még éppenséggel ráérünk, de ha történetesen kedvez az időjárás (fagypont tartósítással meghosszabbíthatjuk. Az oltvánj’készités előtt hozzuk rendbe az előhajtató ládákat, szerezzük be a fűrészport, majd szedjük meg az oltványkészítéshez szükséges szaporítóanyagot. A fertőtlenített szaporító alapanyagot oltásig 5 C-fokosnál nem melegebb, 70 —80 százalékos relatív páratartalmú helyiségben keli tárolni. A tavaszi telepítéshez megvásárolt oltványokat ellenőrizzük, s óvjuk a kiszáradástól. A pincében rendszeresen ellenőrizzük borainkat. Ha eddig nem gondoltunk rá, most már sürgősen végezzük el az első fejSést, hogy borunk üde, harmonikus maradjon. A borseprő a későbbiek folyamán már kedvezőtlenül befolyásolja a bor minőségét, tőle a bor kellemetlen élesztőízű lesz. Ha a bor nem elég tiszta, csersav-zselatínos derítést végezhetünk. Az aktív szén használatát lehetőleg mellőzzük, mivel erősen csökkenti a bor íz. és zamalanyagának mennyiségét. A GYÜMÖLCSÖSBEN г=П tennivalók feletti hőmérséklet) és a talaj sem túl sáros, bizony elővehetjük a permetezőt. Még nem tudni, mi vár ránk egy-két hőnap múlva, de meglehet, hogy hasznunkra lesz az így megalapozott előny. A körültekintő gazda a téli hónapokban is ki-kinéz a kertbe, körüljárja a fákat, megvizsgálja azok törzsét, nem károsítanak-e a nyulak vagy a határból behúzódó pockok. A kiadós havazások után kialakuló hófúvások segítségével még a legnagyobb gonddal körülkerített kertbe is bejuthatnak a mezei rágcsálók. Az sem árt, ha időnként a gyümölcstárolóban meg a zöldségveremben is tartunk egy-egy tüzetes „ellenőrzést“. A túl enyhe (sáros talaj) vagy kellemetlenül kemény napokon javítsuk meg és készítsük elő a szükséges szerszámokat és kellékeket. A megmaradt vagy már bekészített vegyszereket fagymentes helyen tároljuk. A mínusz 10—15 C-fokos hidegben tárolt készítmények sokat veszítenek a hatásukból, később nem használhatók teljes biztonsággal. Főleg a folyékony készítmények károsodhatnak, arról nem is beszélve, hogy ha megfagynak, szétrepesztik az üveget. Ha netán a decemberihez hasonló lesz az időjárás januárban is, akkor akár a gyümölcssövény kialakításához szükséges támrendszert is kiépíthetjük. Ha erre nem lesz mód, akkor legalább készítsük elő a támrendszer alapanyagát. A téli hónapok az ismeretgyarapítást is szolgálhatják. Még akkor is, ha az alapszervezet vezetősége történetesen nem nagyon töri magát, hogy színvonalas szakelőadásokat szervezzen, hiszen könyvek, szaklapok is terjesztik a hasznos tudnivalókat. Csak nem kell sajnálni az Időt az olvasásra. Belucz János agrármérnök, a tudományok kandidátusa A ZÖLDSÉGESKFRTBEN A kertet még (remélhetőleg) hó borítja, de számunkra már akad tennivaló. Akkor is, ha történetesen nem korai saláta termesztésére szakosodtunk. Érdemes átgondolni múltat és jövőt, felmérni a vétett hibákat és felvázolni az új elképzeléseket. Azon legyünk, hogy a lehető legalaposabban kihasználjuk a rendelkezésünkre álló földterületet, és a köz javát szolgáló árutermelést is valahogy úgy irányítsuk, hogy közben magunk se szenvedjünk hiányt semmiben. Ha kész a terv és írásos megállapodásban is rögzítettük esetleges árutermelési szándékunkat — ez a későbbi bonyodalmak és értékesítési gondok elkerülése végett igencsak szükséges —, akkor elindulhatunk a besaerző útra. Ha maradt némi vetőmagunk tavalyról, előbb vizsgáljuk meg a csírázóképességét, csak azután alapozzunk rá. Egyszerű eljárásról van sző, bárki elvégezheti. Lapos tálcára vagy tányérra tegyünk szűrőpapírt (1- talóst), nedvesítsük meg és helyezzünk el rajta száz darab magot. A prőbacsíráztatás szobahőmérsékletet (18—25 C-fok) igényel, de közben arra Is ügyelni kell, hogy a papír még véletlenül se száradjon ki. Körülbelül 10—12 nap múlva megszámláljuk a kicsírázott magokat, s ebből kiszámíthatjuk a százalékban kifejezett csírázóképességet. Mint tudjuk, a zöldségféléknél szabvány határozza meg a minőségi osztálynak megfelelő, kötelező csírázóképességet. A megköveteltnél gyengébb csírázóképességgel rendelkező magokat nem szabad vetőmag gyanánt forgalomba hozni. Persze a magunk termelte vagy az előző évről megmaradt, és a házi prőbacsíráztatás során az e. gyébként megköveteltnél gyengébb csírázőképességet mutató vetőmagot sem muszáj eldobni, de felhasználásakor a valós minőségnek megfelelően kell növelni a területegységenként kijuttatott mennyiséget. Aki műtrágyát vásárol, feltétlenül tartsa szem előtt, hogy a kiskertekben a kombinált műtrágyák (NPK, Cererit, Harmavit) érvényesülnek legjobban. Persze jé, ha némi mészsalétrom is van kéznél otthon. S még valamit: jó ha ismerjük kertünk talajának valós táperejét, mert a műtrágyák — főleg a nitrogén — túladagolásával nem csupán a termelést tesszük költségesebbé, de a saját ás embertársaink egészségét is veszélyeztetjük. A növényvédelem terén főleg a levéltetvek és a gombabetegségek elleni harcra kell felkészülni, vagyis mindenekelőtt Pirlmor, Bi 58, Actelllc, Kuprikol és Fundazol készítményt kell bekészítenl. És persze a szerszámok, a fólia és egyéb kellékek beszerzésére és előkészítésére Is gondolni kell. A kertben még szedhetünk szabadban teleltetett bimbős és fodros kelt, póréhagymát, eset-* leg kínai kelt, az üvegházbad vagy a lakásban petrezselymet; zellert, metélőhagymát és sa* lottagyökeret hajtathatunk. Se* kély tárcán és itatóspapíron termőföld nélkül Is hajtatba* tunk zsázsát. Nagyobb mennyiségű palánta előállításához üvegház, fóliával fedett palántanevelp vagy melegágy szükséges. A palántanevelésre szánt termőföldet fertőtleníteni kell gőzöléssel vagy vegyszerek segítségével. A gőzölés lényege, hogy a talajt leg* alább fél órán át 80—100 C* fokos gőzzel kezeljük. A vegy* szeres fertőtlenítéshez Néma* tin, Alylalkohol, Di-Trapex, Basamid, Basudín vagy Vápám használható. Aki fűtött fóliaházzal rendel* kezik és korán szeretne piac* képes áruval Jelentkezni, már most vesse el a paradicsomot, paprikát, salátauborkát, kara* lábét, retket és salátát. Január elejei magvetésből egy-kétszerl tüzdeléssel lehet erős paprika* és paradicsompalántát nevelni. A salátauborka esetében a 7—* 8 cm átmérőjű cserepekben vagy tápkockákban nevelt négy-i hetes palánták alkalmasak ki* ültetésre. Meleghajtatásra ja* nuár végéig lehet salátát és karalábét vetni. Korai hajta* fásra jól bevált a ritka mag* vetésből tüzdelés nélkül nevelt karalábépalánta. A hónapos retek rövid tenyészideje és cse* kély hőigénye miatt ffitetlen fóliasátrakban is sikerrel haj* tatható. Persze vetéskor aján* latos megtartani a javasolt 10 —12 cm sor-, illetve 5—6 cm* es tőtávolságot. A szabadföldi termesztésre szánt korai káposztafélék pa* lántanevelő magvetését ugyan* csak január végére kell beütemezni. Magda Valšíková agrármérnök, a tudományok kandidátusa