Szabad Földműves, 1986. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)
1986-04-12 / 15. szám
12 SZABAD FÖLDMŰVES 1986. április 12, Berták János Benetl László elemezték a múlt évi gazdálkodás mérlegét és nagyvonalakban meghatározták a 8. ötéves tervidőszak első évének termelési feladatait. A szövetkezet vezetői főleg arra összpontosítják figyelmüket, hogy összegezzék tapasztalataikat és az addig fel nem tárt termelésfejlesztési lehetőségeket ma-Például az 1984. gazdasági évet kilencmillió tiszta haszonnal zártuk. A tervteljesltés és a Jövedelmezőség szempontjából eléggé gyenge évet zártunk. Bizony a teljesítményi tervet csak 90 százalékra teljesítettük, a tiszta jövedelem pedig alig ér te el a tervezett 22 százalékát, s mindössze 1 míDió 908 ezer koronát tett ki. Ennek a kedvezőtlen helyzetnek a magyarázata a tetemes tér méskiesés — szőlőből körülbelül négymillió koronával, napraforgóból és vöröshagymából pedig kétmillió koronával volt kevesebb a bevételünk a tervezettnél. Ez a hatmilliónyi kiesés nagyon kedvezőtlenül hatott az összteljesítmények és a jövedelem alakulására. Persze, a tiszta jövedelem „leszorítását“ előidézte az említett tényezők mellett az is, hogy mi már a múlt évben bevezettük a növénytermelés általános biztosítását, ami a kiadásainkat 1 millió 500 ezer koronával növelte, továbbá az, hogy hárommillió koronát, vagyis a tervezettnél jóval többet fordítottunk azokra a rekultivációs munkákra, amelyeket a 120 hektárnyi gyümölcsös telepítő, se céljából végeztünk. Szövetkezetünk jelenlegi gazdasági helyzetét egyébként eléggé szilárdnak tartom, és egyértelműen merem állítani, hogy a 8 ötéves tervidőszak termelési és áruforgalmazási feladatainak teljesítésére sokkal Jobban fel vagyunk készülve, mint a 7. ötéves tervidőszak kezdetén voltunk. ф Említette elnök elvtárs, hogy a növénytermelés fejlesztésére nagy gondot fordítottak. Ez az utóbbi két évben a gabonafélék hat tonnán felüli hektárhozamában meg is mutatkozott. Kérem, röviden jellemezze a takarmánytermesztésiiket, valamint a növénytermesztés idei feladatait. Elnök: — Mielőtt a tömegtakarmányok termelési irányzatáról és eredményeiről beszélnék, megjegyzem, hogy a növénytermesztés szakaszán döntő szerepet játszó őszi búza, tavaszi árpa és szemes kukorica a múlt esztendőben valóban jól fizetett. A három termékből a tervezettnél egymillió korona értékkel többet takarítottunk be. Takarmánytermesztésünkben már a múlt években is döntő szerepük volt az évelő takarmánynövényeknek, a lucernának és a réti szénának, továbbá a tavaszi és az őszi takarmánykeverékeknek, valamint a cukorrépa melléktermékeinek. A zöldtakarmánybázisunk például olyan bőséges volt, hogy tavasztól őszig az képezte a szarvasmarha-állomány takarmányalapját. Ez nagyon kedvezően hatott a tejtermelésre, a téli visszaesést a zöldtakarmányozással sikerült kiegyenlítenünk, s az évi tejhozamátlagot szinte évről évre növelni. A zöldtakarmányozásra való oeiiuii uasüiu zése, a takarmányellátás javítása, s persze az is, hogy a tehéngondozók és fejők anyagi érdekeltsége a tejtermelés növelését szorgalmazta. A tejtermelésben azonban még mindig nagy gondot okoz a minőségi színvonal. Bosszantó — s bizony egyes dolgozók felelőtlen magatartására is utal —, hogy a múlt évben a tejnek mindössze 68 százalékát tudtuk első osztályú áron értékesíteni, s hogy az eladott tejünk 10 százaléka harmadosztályú volt. így alakult ki aztán az a fonák helyzet, hogy a mennyiség növekedésével jelentkező 300 ezer korona többletbevétel „elúszott“ a minőségi mutatók kedvezőtlen alakulása folytán. A helyzet alapos vizsgálata nyomán arra a következtetésre jutottunk, hogy a tej minőségének javításához szükséges lesz mielőbb korszerűsíteni a tej összegyűjtésének primitív módszerét, meg kell oldani a fejőgépek rendszeres tisztítását és karbantartását, s olyan intézkedésekre is szükség van, amelyek a zootechnikusok ellenőrző munkájának lényeges javulásához vezetnek. Per* sze, ha a te] minőségét javítani akarjuk, akkor a fejők-gondozók érdekeltségét is — a mennyiség további növelése mellett — a minőség javítására irányítjuk. Az állattenyésztésben komoly szerepe van a sertéstenyésztésnek is. Az állattartási viszonyok nem va’ami Ideálisak. Van ugyan egy ezer férőhelyes — eléggé korszerű — hizlaldánk, de a sertésistái lók többsége bizony elavult. Lényegében a kedvezőtlen tartási viszonyok miatt csökkentettük az anyakocák számát is. Tapasztalataink egyébként arra utalnak, hogy ésszerű volt a sertésállomány hétszáz darabbal való csökkentése, ami a sertéshizlalás intenzitásának növekedéséhez vezetett, vagyis az egykori 400 grammos átlagos napi súlygyarapodás 1985-ben 513 grammra növekedett Sajnos a sertéshús termelési és áruforgalmazási tervét a múlt évben ennek a kedvező Jelenségnek ellenére sem teljesítettük. A tervezett 350 tonnához bizony 50 tonna hiányzott. Ez eléggé nagy kár, mert a sertéshizlalás megbecsülendő, úgymond tisztes jövedelemmel jár. A lemaradás legfőbb oka, hogy a sertéshizlaldába nem tudtuk a kellő mennyiségű utánpótlást biztosítani. Tanulságként pedig arra a következtetésre jutottunk, hogy malacutánpótlásró! nekünk kell gondoskodnunk a zárt állományforgó arányos fejlesztése által. Elnök: — Az állattenyésztésről adott tájékoztatást szeretném kiegészíteni egy két megjegyzéssel. Véleményem szerint a tehénállományunk fejlődését — az említett intézkedések mellett — kedvezően befolyásolhatja majd a közeljövőben épülő tehenészeti farm, és ha a zootechniku* sok — a létrehozandó Jobb feltételek nyomán — megoldják a tömegtakarmányok szakszerű keverését. Természetesen az állományfejlesztést szolgálja az is, hogy az üszőnevelésnek a jövőben megkülönböztetett figyelmet szentelünk. Az üszők részére intenzív legelési lehetőséget biztosítunk. Fontosnak tartom azt is, hogy az állattenyésztési ágazat ve^ zető dolgozói és „sorkatönái* úgy gondoskodjanak a reájuk bízott állatokról, hogy azok termelőideje meghosszabbodjon. Ф Vajon milyen szinten van a technikai ellátottság? Megvannak-e a termelőmunka könnyítésének, a termelési folyamatok korszerűsítésének és a termelés tervszerű növe ésének műszaki, illetve technikai feltételei? ximálisan kihasználják. Ez az írás a vezető dolgozók egyik „kerekasztal-beszélgetésén“ készült, amelyen az eredmények mellett rámutattak a sikertelenségekre és érzékeltették a fogyatékosságok kiküszöbölésére, a termelés következetes növelésére irányuló céltudatos törekvéseket is. Kocsis Rudolf agrármérnök Jarábek István agrármérnök Párkánszky Károly agrármérnök TÁRGYILAGOS ELEMZÉSRE ÉPÜLŐ GAZDASÁG -Derűm janim röshagyma, de feltételezhető, hogy a jelenlegi ötéves tervidőszak utolsó évében — a termelési érték, valamint a jövedelemképzés szempontjából — a „ranglétra“ felsőbb fokára, — a százhúsz hektáros gyümölcsös, a huszonöt hektáros őszibarackos, a negyvenhektáros meggyes és az ötvenöt hektáros kajszibarackos — kerül. Kertelés nélkül elmondom, hogy a speclállsnövény-termesztést azért fejlesztjük. hogy emeljük gazdálkodásunk jövedelmezőségének színvonalát, hogv távlatilag Is biztosítani tudjuk a bővített újratermelés anyagi feltételeit a kevésbé jövedelmező termelési ágazatokban is. Szőlőtermelésünk fejlesztésében szorosan együttműködünk a Szőlé szetl Kutatóintézettel, valamint a Vegyszeres Technológiai Kutatóintézettel. s az együttműködés eredményeként, levélanalízis alapján, kipróbáljuk a különböző lombtrágyák és nyomelemek hatását a növényzetre, illetve a terméseredmények alakulására. Mint már említettem, vöröshagymát rendszeresen 60 hektáron termelünk. Rendkívül jő termést szoktunk elérni. 1984-ben például 34 tonnás hektárhozamot takarítottunk be. A múlt esztendőben nemcsak a szőlő, hanem a vöröshagyma termelése is ráfizetéssel járt. Ugyanis a Garam menti dűlőn nem tudtuk megvédeni a vöröshagymát a Usztharmat károsító hatásától. Az Idén csatlakoztunk a gútal (Kolárovo) termelési rendszerhez — minőségi vetőmagot és korszerű betakarító gépeket Is kapunk —, így akarjuk elérni hagymatermesztésünk egykori kiváló termelési eredményeit. • Az állattenyésztési ágazat hely zetérűl, fejlesztésének irányáról, valamint az állomány, a termelés és a munkatermelékenység növelésével járó gondokról, megoldásra váró feladatokról eddig nem volt szó. Jó lenne, ha az állattenyésztési ágazat vezetője jellemezné ezt a szakágazatot — főleg a termelési feladatok teljesítésének, és a fejlődést segítő tervezett intézkedések tükrében. JARÄBEK ISTVÄN agrármérnök, az állattenyésztés ágazatvezetője: — Ä 7. ötéves tervidőszakban, főleg annak utolső éveiben, az állattenyésztési ágazatot a termelés nö vekvő Irányzata jellemezte. A termelésnövelés extenzív formáját fokozatosan felváltották a hatékonyság fokozását szolgáló Intenzív módsze rek, amelyek természetesen kihatással voltak a jövedelmezőség szfnvo nalának alakulására Is. A szarvasmarha-hizlalás — főleg i takarmányozás említett fogyatékossá gal miatt — csak extenzív úton vagyis az állatlétszám nem kívánatoi növelésével tudja teljesíteni az áru termelési feladatait. Erre egyébkén a gyenge — 569 grammos — átlagol napi súlygyarapodás is egyértelműéi utal. A legdinamikusabban talán a tej termelés fejlődött. Míg a 6. ötéve tervidőszak utolsó évében az évi te jési átlag mindössze 2880 liter volt addig a 7. ötéves tervidőszak utolsi évében jóval meghaladta a 3400 II tért, s csupán a múlt év folyamál 225 literrel növekedett. Szövetkeze tünk a tej áruforgalmazásának év tervét 3,7 százalékkal túlteljesítette Az eredmények fokozatos növekedé séhez feltétlenül hozzájárult a tehe nek termelékenység szerinti selejte • Abból a célból, hogy az olvasoK is átfogó képet tudjanak alkotni a szövetkezet gazdasági helyzetéről, helyes lenne, ha tömören ismertetnék, illetve jellemeznék a 7. ötéves tervidőszakban, főleg azonban a múlt esztendőben elért eredményeikét. TÖTH KURUCZ ANDRÄS agrármérnök, az efsz elnöke: — Ä 7. ötéves tervidőszakot azzal az egyértelmű elhatározással kezdtük hogy egykét éven belül véglegesen „kiemeljük“ gazdaságunkat a hullámvölgyből. Kedvezőtlen körülmények között kezdtük a tervidőszakot. Hiányunk volt például erőgépekből és egyéb eszközökből, s traktorosunk is mindössze tizenkettő volt. Éveken keresztül szinte szokványossá vált, hogy a talajmflvelésl és a betakarítás! munkák Jelentős részét idénymunkások végezték el. A mélyszántást 1981-ben 987 hektáron tavasszal végeztük. Már akkor is 690 hektár öntözhető területünk volt, de a lehetőségeket nem tudtuk kihasználni, mert az öntözőberendezések az előző évek folyamán szinte teljesen tönkrementek. De talán legjobban jellemzi szövetkezetünk gazdasági helyzetét az, hogy a 7. ötéves tervidőszak első évét 1 millió 200 ezer korona ráfizetéssel zártuk. Céltudatosan láttunk hozzá a termelésfejlesztés feltételeinek létrehozásához. Fokozatosan módosítottuk növénytermesztésünk szerkezetét, s a jól jövedelmező szőlészet fejlesztését szorgalmaztuk. A termelésfejlesztés előterébe a növénytermesztés, — főleg a gabonatermelés — került. Ä hosszú távú beruházási programunk — a feltételezett jövedelemnövekedéssel párhuzamosan — elsősorban a géppark felújítását, valamint a régi gazdasági épületek korszerűsítését Irányozta elő. Az üzemirányítás és munkaszervezés színvonalának emelése, valamint az anyagi érdekeltség elvének következetesebb érvényesítése céljából már az ötéves tervidőszak második évében meghonosítottuk a belüzemf önelszámolási rendszert. Szembeötlő változás a gépesítés szakaszán történt. A fejlesztési programban meghatározott korszerűsítési ütemet tartani tudtuk, s Jelenleg a legjobban gépesített gazdaságok közé tartozunk. Felújítottuk a 690 hektárra kiterjedő öntözőberendezésünket, korszerű széna- és szilázstárolókat, valamint trágyatelepet építettünk. Az állattenyésztési telepeinken egyéb pozitív változások is tapasztalhatók. Megítélésem szerint az eltelt öt év alatt sikerült létrehoznunk a termelés korszerűsítésének és tervszerű növelésének alapvető feltételeit. A 7. ötéves tervidőszakra előirányzott termelési és áruforgalmazási feladatainkat nem tudtuk teljesíteni, Kivételt az őszi búza és a tavaszi árpa képeznek, melyek ötéves terme lést tervét 6,4 százalékkal túlteljesítettük. A tervteljesltés tekintetéber я leggyengébb év a tervidőszak else és utoisé éve volt. A közbeeső három év alatt kimondottan jől jőve delmező gazdálkodást folytattunk alapozás azonban megbosszulta magát a szarvasmarha-hizlalásban, abban, hogy silókukoricából keveset termeltünk, s a hízőmarhákkal egész nyáron zöldtakarmányt etettünk. Ezek és a további tanulságok „kikényszerítették“ szövetkezetünkben a takarmánytermesztés szerkezetének további módosítását a silókukorica Tóth Kurucz András agrármérnök ” a javára, továbbá azt, hogy az évelő n takarmánynövények területét az össz- z terület 16,6 százalékára növeljük. _ S arra Is késztettek bennünket, hogy t nagy űrtartalmú és korszerű széna- z pajtát, valamint szilázstárolókat építsünk, s ezáltal a takarmányok tápértékét megvédjük. A növénytermesztés Idei termelési J és áruforgalmazási terve meghaladja i a múlt évben elért értéket annak ellenére, hogy az őszi búza és a ta- * vaszi árpa esetében a már elért nagy hozamok állandósításával számítunk. A termelési érték növelésében ко- ' moly szerepet szánunk a szemes ku- 1 koricának, amit az idén a slušovicei ' termelési rendszer keretében terme- 1 lünk, továbbá a napraforgónak, 1 ügyelve arra, hogy ne takarmánynö- 1 vényt termő, hanem bő szemtermést 1 adó hibridet vessünk. A növényter- : mesztési ágazat termelési értékének 1 növeléséhez hozzájárulhat majd a 60 hektáron termesztett étkezési bab is. 1 9 Milyen jellegű termelési feladatokra összpontosul jelenleg; és távlatilag a speciálisnövény-termesztési ágazat? KOCSIS RUDOLF agrármérnök, a speciálisnövény-termesztési ágazat vezetője: — Az általam Irányított ágazatban jeleneg — és úgy érzem, távlatilag is —a 109 hektáros szőlészetnek van a legnagyobob jelentősége. Ezt pár évig a szántóföldi kertészet követi, főleg a hatvan hektáron termő vö-
