Szabad Földműves, 1986. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)
1986-04-12 / 15. szám
A zöldség nMartalmát befolyásoló tényezőkről (Folytatás az 1. oldalról) Ebből következik, bogy a nitrogénlartalmú műtrágyák használatakor feltétlenül figyelembe kell venni a talaj valós nitrogénkcszletét. Azonkívül azt is szem előtt kell tartani, hogy az adott zöldségnövény felveszi-e mélyebbről is a részére szükséges nitrogént vagy csupán a felső rétegekből táplálkozik. A trágyázási program kidolgozásához fontos alapadatokat nyújt a laboratóriumi talajvizsgálat, amelyből megtudhatjuk, hogy mennyi humuszt, ásványi és összes nitrogént tartalmaz a talaj, és milyen a C:N arány. Az ásványi nilrogéntartalom azt fejezi ki, hogy milyen nitrogénkészlet áll a növények rendelkezésére már a vetés pillanatában. A humusz és a teljes nitrugénmennyiség ismerete azért fontos, mert lehetőséget kínál a nitrogén szükségszerű adagjainak pontos meghatározására. A zöldségféléket a nitráttartalomra való tekintettel jobb szerves trágyákkal trágyázni, ugyanis az aránytalanul nagy mennyiségű műtrágya távolról sem növeli olyan mértékben a hozamot, mint amennyire rontja a termés tápért ékét. A nitrogénműtrágyák használata szempontjából a talaj minősége és a műtrágya felhasznált mennyisége mellett igen fontos szerepe van a használt műtrágya milyenségének is. A forgalomban lévő nitrogénműtrágyák nitrát, ammonium vagy amid formában tartalmazzák a nitrogént. A'nitráttartalom alakulására való tekintettel a zöldségtermesztésben célszerűbb olyan műtrágyákat használni, amelyek ammonium vagy amid formában tartalmazzák a nitrogént. Nitrogént utoljára legkésőbb egy hónappal betakarítás előtt szabad alkalmazni, e hajtatutt zbldséfélék tenyészidőben történő trágyázását pedig ki kell zárni. És közben tudatosítanunk kell, hogy a nitrogénre nem a talajnak, hanem a növénynek van szüksége, ezért csak akkor használjuk, amikor a növény már képes kihasználni a juttatott tápanyagokat. A zöldség nitráttartalmát jelentősen befolyásolja a talaj foszfor- és káliumtartalma. Ha a talaj nitráttartalmához foszfor-, illetve káliumhiány társul, komolyan felszökik a termesztett zöldség nitráttartalma. Ezzel szemben optimális foszfor- és kálium-műtrágyázás eseten a növény nitráttartalma csökken. A nitrogén, foszfor és kálium közötti optimális arány 1:2:2 vagy 1:1:1. A nitrátok felhalmozódásának mértéke jó részt a termesztett fajok és fajták tulajdonságaitól függ. Legtöbb nitrát található a szárban, a levélerekben, a gumókban meg a csutkában, alacsonyabb nitrátszint jellemző a bogyótermésre. Ebből következik, hogy legtöbb nitrát a levélzöldségben (spenót, saláta, endívia), a gyökérfélékben (retek, cékla, sárgarépa), továbbá a póréhagymában, karalábéban sth. fordul elő. Jó tudni, hogy a sárgarépa középső, világosabb árnyalatú része lényegesen több nitrátot tartalmaz, mint a gyökér külső része. Egészésgiink megóvása érdekében nagyobb figyelmet kell fordítanunk a fajlamegválasztásra. Figyelembe kell venni a nitrátok felhalmozódását befolyásoló fajtatulajdonságokat. I- lyen pl. a Icvélnyél hossza, a levélfelület nagysága, a levél vastagsága, a Ievélcrek szélessége, a levél színe, illetve a termés színe stb. Ugyanis a vastag, erősen bordázott levelű fajtákban rendre több a nitrát. A csemegepaprika esetében a sötétzöld bogyót kínáló fajták jóval több nitrátot tartalmaznak, mint a világosabb termésnek. Ugyanez érvényes a zöldbabra is. A nitrátok halmozódásának intenzitása függ a növény vegetációs fázisától is. Legmagasabb nitrátszintet a vegetáció kezdeti fázisában mértek, a teljes érettség idején a nitrátszint jelentősen csökken. A téli hónapokban a magasabb nitrátszint a szerényebb fényerősségnek tudható be. A szerény fényviszonyokkal magyarázható, hogy a késő ősszel, télen vagy kora tavasszal termelt zöldség igen sok nitrátot tartalmaz. Kevés fény és alacsony hőmérséklet esetén igen intenzív a nitrátok felhalmozódása, teháf nem véletlenül hangsúlyozzuk, hogy elsősorban a hajtatott: zöldségek nitráttartalmának csökkentésére kell figyelni. Mivel a kedvezőbb fényviszonyok elősegítik a fotoszintézist, tavasszal a tenyészidő hosszabbodása kedvezően hat a nitráttartalom csökkenésére. Természetes, hogy ősszel a rövidülő nappalok fordított hatást váltanak ki. , A nitráttartalom csökkentése érdekében — főleg az úgynevezett kritikus zöldségféléknél — feltétlenül szem előtt kell tartani az alábbi alapkövetelményeket: — nagy figyelmet kell szentelni az alapvető agrotechnikának (vetésforgó, szántás, tala jelőkészités), hogy a vétett hibákat ne a műtrágyaadagok növelésével kelljen ellensúlyozni; — a levélzöldségek és a kimondottan rövid tenyészidejű fajok esetében kerüljük a fejtrágyázást; — a hosszabb tenyészidejű fa* jok nitrogén-fejtrágyázását legkésőbb 1 hónappal szedés előtt végezzük; — vegyük elejét a nyomelemek hiányának; — hajtatáskor igyekezzünk optimalizálni a termesztési körülményeket, főleg a hőmérséklet és a páratartalom vonatkozásában; — javítsuk a hajtató berendezések fényviszonyát (az üveg és a fólia tisztasága); — ha egy mód van rá, mindig napos időszak után és optimális érettségi áilatpotban szedjük a zöldséget. Dr. HEGEDŐS ERZSÉBET, a Hurbanovói Zöldség- és Speciálisnövénytermesztési Kutató és Nemesítő Állomás munkatársa Zöldség (friss és fagyasztott) A megengedett maximális mennyiség mg/kg-ban NaNOj N02 Levélzöldség (spenót, salfita) Káposztafélék (káposzta, kel, karfiol, 1000 10 karalábé) 600 10 Gyökérzöldség (sárgarépa, petrezselyem, zeller, retek, cékla) 500 10 Hüvelyesek (bab, borsó, lóbab) 300 5 Bogyós zöldségek (paprika, paradicsom, uborka) 200 5 Tök 700 10 Hagymafélék: fokhagyma 200 vöröshagyma, póré 100 Burgonya 200 Konzervált zöldségek 400 1 lévai f Levice] fúráshoz /1 tartozó Múláson (Má■*-* Jaš] a kertészkedni szeretők viszonylag hosszadalmas mérlegelés után határoztak a ■szervezett tevékenység megalapozása mellett, hiszen csak pár évvel ezelőtt —< pontosan 4982-ben tömörültek alapszervezetbe. — Nálunk, Kmeto 'Anna személyében, furcsamód nő szorgalmazta a Szlovákiai Kertészkedők Szövetsége alapszervezetének megalakítását — mondta egyebek között minapi találkozásunk alkalmával Bozsik János, a szervezet elnöke. — Es jól fogott hozzá, mert az alapító gyűlésen harmincötén voltunk jelen. — Mi hozta össze az embereket? — Ügy érti, hogy mit tudtunk ígérni a reménykedők-Bozsik János, az alapszervezet elnöke A fűzfák a fűzfafélék családjába tartozó, hengeres hajtású fák vagy cserjék. Néhol — főleg patakok és folyók partján — valóságos erdőt alkotnak. összesen harmincféle fűzfa ismeretes, de gyógyászati Jelentősége csak a fehér fűznek van. Gyűjteni a kétéves ágak héját kell: 20—30 cm-es távolságokban a kérget körbevágjuk, majd egy hosszanti metszéssel a két vágást összekötjük s’a kérget lefejtjük (a gyűjtés a márciusi beinduló nedvkeringés idején legkönnyebb). Gyorsan, lehetőség szerint mesterséges hővel (40—60 C-fok) kell szárítani. A nyert drog szagtalan, keserű és összehúzó ízű. Legfontosabb hatóanyaga a 0,6 százaléknyi mennyiségben előforduló salicin (már az őskorban is ismerték, és bizony sok beteget gyógyított meg, amlg nem találták fel a szintetikus szalicilsavat) meg a kb. 13 százalék csersav. A hatóanyagok fájdalom- és lázcsillapító, valamint reumát gyógyító hatással bírnak. Annak ellenére, hogy a fehér fűz kérge tudományosan is elismert gyógytulajdonságokkal rendelkezik, a hatóanyagainak felhasználásával készített gyógyszerek közül ma már csak az Acylpyrín van forgalomban. Amíg ezt a gyógyszert nem ismertük, addig a maláriát is fűzfakéreggel gyógyítottuk. A fehér fűz helyesen megszárított kérgét porrá őrölve fogyasztjuk (naponta 2—3 alkalommal egy-egy teáskanálnyit), vagy borogatáshoz 0,5 liter vízből meg 40 gramm kéregből készíthetünk főzetet. Mérgezéstől vagy egyéb káros mellékhatástól nem kell tartani, de arra ügyeliünk, hogv szulfonamidokat tartalmazó gyógyszerekkel egyszerre ne szediük. Ilyen gyógyszereket f S'dfonamethoxidin, Sulftsoxazol, BiseDto! Supristoll általában vese-, tüdő- és középfültő-gyu”adás esetén írnak fel az orvosok. Dr. Nagy Géza gosabb módszer is megteszi. Ha később erre jár, a saját szemével is meggyőződhet róla, hogy mi már a salátát is, no meg a csemegepaprikát is inkább csak szabadföldi ágyúsokban lermelgeijük. Sőt. A salátát is inkább helyrevetjük, bár újabban már néhányon palántát is nevelnek az ablakba helyezett ládákban. Mit termelünk még? Hát mindenekelőtt paradicsomot, babot, fűszerpaprikát, cseresznyét, meggyet, kajszibarackot, szilvát, ribiszkét meg szörpnek, esetleg konzervipari festékanyagnak való hibridszőlőt. S mivel nálunk nem terpeszkednek a fóliasátrak, jut még hely a kertben a fáknak is. Legutóbb 3850 korona értékben hozattunk különféle (alma, körte, kajszi és meggy) facsemetéket, no meg műtrágyát, hogy azért se kelljen mindenkinek külön-külön utazgatni. A konzervgyár pedig, merthogy továbbra is tartjuk ám a kapcsolatot, kedvezményes áron biztosítja számunkra a számára legmegfelelőbb zöldbab- és eltevést uborkafajták vetőmagját. — Mit tudnak ígérni ebben az évben? •— A Kertészeti Szolgáltató Vállalattal kötött szerződés 105 tonna áru megtermeléséről és forgalmazásáról szól. Ebben már a konzervgyár részére ígért árumennyiség is benne foglaltatik. Sőtl Az a bodza is, amit majd ü természet termel meg, de mi gyűjtünk össze. Ha az élelmiszeriparnak szüksége van rá, mi ilyen segítségre is szívesen vállalkozunk. Legalább olyan szívesen, mint a faluszépítésre, melynek során idén hatvanötén összesen háromszáz órát jogunk dolgozni társadalmi munkában. kAdek Gábor Dániel Erika: Egyelőre csak mi kísérletezünk a fóliás haltatással. Idén 10 ezer karalábét szeretnénk primőráruként érté kesíteni (A szerző felvételei) Ahol még nem „divat” a fólia i— Pontosan. — Mindössze azt, hogy kerítünk egy jó partnert és megoldjuk az értékesítést. Ez elég is volt, hiszen nálunk is olvastak újságot, hallgattak rádiót az emberek, tudták, milyen eredményeket érnek el mondjuk a Komáromi (Komárno) vagy a Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járás háztáji árutermeléssel foglalkozó kertészkedöi. Akkoriban nálunk az átlagosnál valamivel nagyobb kertek még zömmel gabonát meg kukoricát teremtek, mert piacoznl nem értünk rá, helyben pedig nem volt lehetőség az értékesítésre. — Nem lehetett könnyű elfogadható partnert keresniük, hiszen abban az időben Léván még nem volt kirendeltsége az SZKSZ KB Kertészeti Szolgáltató Vállalatának. — Igaz, nem volt könnyű, de azért csak találtunk olyan partnert, aki igényt tartott a szervezet tagjainak termékeire. Az Érsekújvárt (Nové Zámky) Konzervgyárral kötöttük az első szállítói átvevői megállapodást, de közben az Oroszkai (Pohronský Ruskov) Cukorgyártól is megbízatást kaptunk bizonyos zöldségfélék termesztésére. — Milyen eredménnyel zárták a múlt esztendőt? — Alapszervezel iink tagjai a múlt év folyamán összesen 54 ezer 950 kilogramm zöldséget és gyümölcsöt értékesítettek, ami nagyjából 290 ezer koronás forgalomnak felel meg. A Lévai Kertészeti Szolgáltató Vállalatnak 167 ezer korona értékben szállítottunk különféle termékeket. ■— Mi mindent termelnek a málasi kertészkedők? — Nálunk a fóliázás mindeddig nem vált divattá s talán nem is fog elterjedni, tekintve, hogy tagadhatatlanul „vénül“ a falu s velünk együtt a szokások is megcsontosodnak. A fiatalokat elszippantja a közeli városok ipara meg a látszatra kényelmesebb élet, nekünk meg már a kevesebb jövedelmet kínáló, de ismertebb és biztonsáJuCen-fáCtw ÓWÜZStUL
