Szabad Földműves, 1986. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)
1986-04-12 / 15. szám
Ĺ príliš rendszerint hűvös, A szeles és csapadékos t* Ä döjárá^sal köszönt ránk. ami komolyan megnehezíti a baromfitenyésztéssel foglalkozók dolgát És itt természetesen nem csupán a csibeneveiésre gondolok. Az ilyenkor teljes intenzitással termeld tyúkok részére is érdemes — és ajánlatos — részben fedett kifutót létesíteni. A deszka tető is megteszi, de az üveg sokkal előnyösebb, hiszen fényt és meleget is jelent. Arra is gondolnunk kell, hogy az állatok napi adagjából ne hiányozzanak a nagy hasznosságot megtartani segítő öszszetevők (fehérje, mész, foszfor), és mihelyt csak lehet, némi zöldet is juttassunk a tyűkoknak. Megért a fáradozást, mert az állomány "még akkor is meghálálja a gondoskodást, ha történetesen nem keltetőtojást termelünk* A korábbi keltetésből származó, nagyobb csibéket kellő edzés után szintén kiengedhetjük a napos kifutóba, ahol naponta adjunk nekik apróra vágott, zsenge csalánt. A továbblartásra kiválasztott egyedeket gyűrűzni, az állatok szálláshelyét hetente takarítani és fertőtleníteni kell, és ideje felszerelni az ülörudakat is. A indáknál lassan végéhez közeledik a költési idény. A már legalább kéthetes libákat kiengedhetjük a legelőre, de az első napokban magunknak kell hazaterelni az állatokat, hogy megszokják az utat és a hazatérés időpontját. A lúd jól hasznosítja a legelőt, a folyók mentén, az árokparton, az utak mellett vagy akár a kerítések tövében Is aránylag sok zöldet összecsipeget. Ettől függetlenül reggel, délben meg este valamilyen darát is kell adni az állatoknak Zöldeleséggel póttakarmányozni csak akkor szükséges, ha kimondottan sovány a legelő és üres beggyel járnak haza a libák. A libáknál 3—4 hetes korban veszi kezdetét a tollasodé*, ezt a napi adag összeállításakor ajánlatos szem előtt tartani. És még valamit: a csfrás vagy zöld burgonyát, a nyers burgonyahéjat ne szórjuk szét meggondolatlanul az udvaron, illetve ne dobjuk a trágyadombra, mert komolyan veszélyezteti a libák egészségét. A kacsák szintén jól érzik magukat a fürdési lehetőséget is kínáló, napos kifutóban, egész naprái mégsem tanácsos magukra hagyni őket, mert ha hidegebbre fordul az időjárás vagy elered az eső, akkor az érzékeny kacsaplpéket azonnal védett helyre kell terelni. Napi adagjuk darából meg aprított zöldeleségből vízzel morzsalékosra készített keverékből áll. A kispulyka nagyon nehezen fanul meg enni (ezért tartanak velük együtt rendszerint néhány csirkét is a tenyésztők), de azután az első öt-nyolc héten igencsak gyorsan fejlődik. Ebből következik, hogy vitaminokban és táplálóanyagokban gazdag, minden tekintetben teljes étrékü eteséget kíván. Aki első ízben kísérletezik pulykaneveléssel, feltétlenül irtsa ki az udvarban a csalánt, ugyanlenvésztői gondok áprilisban is a kispulyka nagyon érzékeny a csaláncsípésre. Ha a csalán hozzáér a nyakához, akár bele Is pusztulhat a kispulyka. A gyöngytyúk csirkéi szintén érzékenyek, csakhogy ezeknek nem a csalán árt, hanem a hideg, a nedvesség meg a tűző nap. Legokosabb, ha tíznapos kor előtt nem engedjük ki az udvarra. nyulakat már elválaszthatjuk s felkészíthetjük az anyákat a következő páruztatásra. A növendékeket tetoválni kell, majd nemek szerint elkülönítve nevelhetjük tovább őket. Ebben a hónapban már rendszerint akad friss zöld, lassan megkezdhetjük a nyári takarmányozásra való áttérést (fel-A márciusi alomból származó nutriák már szépen fejlődnek s jókedvűen ropogtatják az ilyenkor ínyenclalatnak számító káposztalevelet. Fotó; -bor A galambászoknak ebben a hónapban már van miben gyönyörködniük, hiszen egyre népesebbé válik a galambház. Persze, tennivaló is akad bőven, hiszen egyhetes kurban gyűrűzni kell a fiókákat s még fészekrakás előtt ajánlatos az első válogatásra is sort keríteni. A tapasztalt tenyésztők ugyanis csak azokat a fiatalokat engedik kirepülni, amelyekre lehet és érdemes Is alapozni. A már önállóan táplálkozó növendékeket legokosabb az a lapállománytól különválasztva tartant és nevelni. Ennek azon túlmenően, hogy biztosítani lehet az igényeknek megfelelő takarmányozást, még egyéb haszna is van. Például a fiata lók nem zaklatják a költő párokat, de ugyanakkor maguk is védettek a verekedő öregektől. A költöfészkeket továbbra is rendszeresen ellenőrizzük s gondoskodjunk a tenyészállatok minden igényt kielégítő ellátásáról. A diszmadártenyésztók igyekezzenek felújítani, átfesteni vagy fertőtleníteni a szabadtéri röpdéket, hogy némi edzés után április végén nyári szállásukra költöztethessék kedvenceiket. Egyúttal természetesen a költőfészkeket is fel kell erősíteni, és a fészeképítéshez szükséges, puha szálú szénáról is gondoskodni kell. A kanáritenyésztőknek valamivel több a dolguk, hiszen a tenyészpárok zöme már a második költéshez készülődik. Ez persze öröm, de egyúttal gond is, mert 25 napos kor előtt nem tanácsos a fiókákat különválasztani, viszont a két hét után . újabb fészekrakáshoz készülődő tojók gyakran teljesen elhanyagolják kicsinyeiket. A korai alomból származó téve, hogy nem szénát etetünk egész évben). Az áttérés időszakában a friss zöld mellett mindig legyen széna is a nyulak előtt. A metszés után viszszamaradt nyesedékből Is kínálhatunk állatainknak, de csak akkor, ha előtte nem permeteztük meg a fákat, illetve a szőlőt. Az elválasztott fiókáknál érdeme« elvégezni a kokcidiózis megelőzését szolgáló kezelést, azonkívül a napi adagot is szakszerűen kell összeállítani, hogy siettessük a szőrváltást. A selejtezést annak tudatában végezzük, hogy a téli almokból származó egyedek a legmegfelelőbbek a további artásra. A „leírt“ nyulakat mielőbb értékesítsük vagy öljük le, mert most még értékes gereznát kínálnak. Meleg, napos időben még akkor Is érdemes kiengedni az udvarra vagy a legelőre a juhokat meg a kecskéket, ha történetesen alig találnak maguknak valami harapnivalót. A hosszú tél után jót tesz a friss levegőn való mozgás, s közben mi Is elvégezhetjük az Istállóban az amúgy Is esedékes tavaszi nagytakarítást. Jó, ha a fertőtlenítésre meg a körömápolásra is gondolunk. Az elállási kecskéket elővigyázatosan fejjük, a bárányokat pedig a növekedési erélytől függően, és mindig folyamatosan válasszuk el, illetve szoktassuk rá az önálló táplálkozásra. A nutriatenyésztök szintén megkezdhetik a nyári takarmányozásra való áttérést, de a friss zöld mellé feltétlenül adjanak szénát is. A melegebb napok valamelyikén takarítsák ki, fertőtlenítsék, majd meszeljék át az állatszállásokat, s végül töltsék fel tiszta vízzel a medencéket. A korábbi alomból származó utódokon kívül az elléshez készülődő anyák takarmányozására is nagy gondot kell fordítani. (kr) ШззвааиtfUSZOUINK Kérdés: Etethető-e a nyulakkal a gyermekláncfű a mérgezés ve szélye nélkül? D. ö., M. Válaszunk: A gyermekláncfüvet a nyulászok már a múltban is felhasználták takarmányozásra. A nyulak táplálására használatos gyomnövények nagyobb hányadát éppeiv, a gyermekláncfű adja. Ha igaz a mondás, mt szerint a puding próbája az, hogy megesszük, akkor Itt a bizonyítás már százszor és^ ezerszer megtörtént. Az aggó-' dalmaskodókat megnyugtathatjuk: az állati szervezetre káros anyagokat a gyermekláncfűben sem laboratóriumi, sem egyéb vizsgálatok során nem találtak. És a növénytani Ismereteink is аЛ mutatják, hogy ilyen anyagok nem is léteznek ebben a növényben. Sőt! Állíthatjuk, hogy kisebb mennyiségben a gyermekláncfű előnyösen kiegészíti a nyitlak táplálására általánosan használatos takarmányféleségeket. Persze, akárcsak a többi gyomnövény esetében, itt is tudatosítani és hangsúlyozni kell, hogy a gyermekláncfű nem alaptakarmány, hanem csupán kiegészítője a napi adagnak. Olyan eleség, amely változatosabbá. sokrétűbbé teszi az adagot, és egyúttal csökkenti a takarmányozási költségeket. A vadnyulak érzékszervei sokkal fejlettebbek és érzékenyebbek, tehát a vadnyúl könynyebben kiválasztja a számára hasznos és ártalmatlan növényféléket. Mivel az elkényeztetett • „háztáji“ rokon Ilyen tekintetben érzékenyebb az esetleges mérgezésre, a nyúl helyett a tenyésztőnek kell ügyelnie arra, hogy az állatok egészségére károsan ható növényeket kiválogassa a a nyulaknak szánt takarmányból. Dr. Körösi Rudolf A lakosság ésszerű .táplálkozásának biztosítása szocialista társadalmunk alapvető célkitűzései közé tartozik. Mivel az ésszerű táplákozásban a zöldségfélék nélkülözhetetlenek, komoly figyelmet érdemel az a tény, hogy a szaksajtó és a napilapok až utóbbi Időben aránylag gyakran foglalkoznak olyan kérdésekkel, amelyek a zöldségféléket nem éppen a megszokott, pozitív értelemben jellemzik. Sajnos, de igaz, hogy az alkalmazott növényvédő szerek maradványai és bomlástermékei mellett a nitrátokról meg a nitritekről is mind több szó esik. S nem véletlenül, tudniillik a nitrogénnek az oxigénnel alkotott, bizonyos vegyiiletei károsak — nagyobb raenynyiségben mérgezitek — lehetnek az emberi szervezetre. Itt mindenekelőtt a nitritekről van szó, amelyek a növényekben ugyan kis mennyiségben fordulnak csak elő, de bizonyos körülmények hatására szintjük a jelenlévő nitrátok lebomlásával jelentősen emelkedhet. A nitritek káros hatása a methemoglobinemia fellépésében mutatkuzik meg. A vérbe kerülő nitrit hatására az oxigént szállító hemoglobin kétértékű vasionja oxidálódik s az így keletkező methemoglohin nem képes megkötni az oxigént. A nitritek főleg a csecsemőkre veszélyesek, de bizonyus esetekben a felnőtteknél is halálos kimenetelő mérgezést okozhatnak. Csehszlovákiában 1977 óta a bébiételekben kilogrammonként maximum 15 mg NaNOj lehet jelen, beleértve a felhasznált vízmennyiség nitráttartalmát is. A felnőtteknél a megengedett legmagasabb nitránszint 220 mg. miközben 110 mg a ziildséfeiékböl, 50 mg az elfogyasztott vízből és S0 mg a többi élelmiszerből származhat. Az SZSZK Egészségügyi Minisztériuma az 1977-heu kiadott 35-ös számú határozat értelmében 1983-ban a táblázatban ősz* szefoglalt értékekben szabta meg a legfontosabb zöldségfélék megengedett, legmagasabb nitráttartalmát. A zöldségfélék megengedett nitráttartalmával kapcsolatos rendelkezés 1986. január 1-jén lépett hatályba. Mint ismeretes, zöldségnövényeink nitráttartalma összefügg a víz nitráttartalmával. Az egészségiigyi világszervezet 1977- ben literenként 50 rag-ban határozta meg az ivóvíz megengedhető legmagasabb nitráttartalmát. Az intenzív műtrágyázás, valamint a változó termelési körülmények következtében az utúbbi években emelkedett a zöldségiélék nitráttartalma. A termelőnek, de a fogyasztó nuk is tudatosítania kell, hogy a nitrátok felhalmozódása nagy mértékben függ: 1. a használt műtrágyák meny nyiségétöl és minőségétől; 2. a termesztett fajok és fajták tulajdonságaitól; 3. a növény pillanatnyi növekedési fázisától; 4. a klimatikus körülményektől (fény, hő, nedvesség). A talaj fő ásványi nitrogénkészlete ammonium (NHi) és nitrát (NOj) formájában vau jelen. A talaj hitráttartalma az év egyes szakaszaiban változó, és persze nagymértékben függ a talaj minőségétől. Produktív talajban a nitrátok akár az ásványi nitrugénmennyiség 80 százalékát is képviselhetik, viszont a tápanyagban szegény talajban túlsúlyban ammónianitrogén van jelen. Az igazán jó talajban a nitrogén kétféle előfordulási formája egyensúlyban van. Nagyobb mennyiségű nitrogénműtrágya használatával az egyensúlyt megbontjuk, nő a talaj nitrátkészlete s ezzel növekszik a nitrátok növényzetben történő felhalmozó fásának veszélye. Minél jobb talajról van szó, annál inkább érzékelhető ez a hatás. (Folytatás a 2. oldalon) Mit, hol? Javában benne vagyunk az új keltetés! idényben, s ah^gy az már ilyenkor lenni szokott, sokan érdeklődnek — hol lehet naposcsibét, kislibát, pulykát meg kacsapipét rendelni, illetve venni? Nos, minden levélre nem áll módunkban válaszolni, ezért a baromfiipari konszern vezérigazgatóságán kapott információkat felhasználva, összeállítottuk a húshasznosítású baromfifélék keltetésével foglalkozó vállalatok és üzemek rögtönzött jegyzékét. Tehát: gyorshizlalásra alkalmas naposcsibék kaphatók az alábbi keltetőkben: PRH Čierna Voda, ŠM Komárno. SPHP Nitra, JRD Selica, ŠM Mikuláš, Školský majetok Žilina. Naposlibúk keltetésével foglalkozik a HŠM Bratislava, továbbá ]RD Mostová, JRD Sokolovce és JRD Tošedíkovo. A kispulykák iránt érdeklődök az SPP Branko Nitra, valamint a JRD Vefky Но reš segítségére számíthatnak. S végül a naposkacsákat forgalmazó üzemek jegyzéke: ŠR Stupava, JRD Nová Dedinka. ŠM Trnovec, ŠM Slovenské Pole, JRD Melcice, JRD Hôrka, JRD Svodín, JRD Kamenica, JRD Modrany. A lojúslormelő fajcsibéket vagy igazi különlegességeket keresőknek — mint például a fekete vajandolt csibék beszerzést lehetőségei iránt érdeklődő, doborgazi (Dobroho.šf) Szelte Vincének — csak azt tudjuk tanácsolni, hogy a Szlovákiai Állattenyésztők Szövetségének járási bizottsága mellett működő baromfitenyésztési szakbizottság közvetítésével próbálják felkutatni a szövetség elismert szaporítóanyagot produkáló, hivatalosan működő keltelőit, de kísérjék ftgye'emmel a napilapok és a szaksajtó hirdetési rovatait ts, mert a kevésbé elterjedt fajtákhoz rendszerint csak a szaporítással is foglalkozó tenyésztők jóvoltából lehet hozzájutni. Ikrft /
