Szabad Földműves, 1986. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)
1986-04-12 / 15. szám
1986. április 12. SZABAD FÖLDMŰVES 5 Korai burgonya Ha visszagondolunk az utóbbi tíz év koraiburgonya-termésére, eladási árára a Tőketerebesl (Trebišov) Járásban hát bizony igen változatos képet kapunk. Volt bőséges és ínséges nyár. A hullámhegyek és -völgyek között egy azonban változatlan maradt: a termelők se így, se úgy nem Jártak Jól. Ha nagyon korán kezdték szállítani az árut (mint az bőség idején lenni szokott), bizony a burgonyának mindenféle baja volt — legalábbis az átvételkor a minősítők szerint volna egy átfogó megoldásra, de nem vállalkozott rá. A bizonyíték: mfg a korábbi években 160 hektáron termesztették ezt a növényt, a felsorolt, megoldatlan problémák miatt csupán 60 hektárnyi lesz a korai burgonyájuk termőterülete az idén. AHOGY AZ ELNÖK LÄTJA Dőry Dénes harmadik éve tölti be az elnöki tisztet. A- hogy mondja: korai krumplit termeszteni nemcsak akarni, de tudni is kell. Náluk új helyzet következett be. Asszonyok a burgonyaiiltetö gépen, — baloldalt az elnök (Bogoly J. felvételei) Osztottak, szoroztak, mindent elkövettek, csakhogy az árut ne kelljen átvenniük. De emlékszem olyan nyárra is, amikor egy hét alatt kétszer csökkent a korai krumpli eladási ára. így azután az árbevétel a legtöbb helyütt még az előállítási költséget sem érte el. Csoda-e tehát, ha csőkként a terme’ésl kedv? Az értékesítési bizonytalanság miatt a Járásban az idén már csak 280 hektáron termesztenek korai burgonyát. Bizony, ha a koraiburgonya-termesztés nem annyira eszközigényes, mint amilyen, szabadulnának a termesztésétől a mezőgazdasági üzemek. De hát benne fekszik a pénzük a méregdrága gépsorokban. VÁLTOZÓ SZEMLÉLET A Vaján! (Vojany) Efsz a járás legnagyobb koraiburgonya-termesztője. A csillagászati tavasz első reggelén azzal a céllal látogattunk el ide, hogy megtudjunk egyet s mást a kulisszatitkokról. Kecskés Ferenc növénytermesztési főágazatvezető évek óta Ismeri a koraiburgonya-termesztési és -értékesítési problémákat. Mint mondja, sajátos kalendáriumot lehetne összeállítani, miként változik hétről hétre a helyzet. Szerteágazónak és összekúszáltnak nevezte az agrármérnök ennek a burgonyának a termesztési-értékesítési problémakörét. Akár Javaslatot is tehetett — Mi az űj vonás? — érdeklődtünk. — Az utóbbi években termelési szemléletváltozás történt — ez a véleménye neki és a főágazatvezetőnok egyaránt. — Az utóbbi két év bizonyította: az a termelőüzem kapott legtöbb pénzt a csemegének számító korai burgonyájáért, amely a Jobb minőségre törekedett. Amely üzem erre képtelen lesz, magára vessen, ha nyakán marad az áru. így tehát leszűkül majd a termelőüzemek köre. Maradnak: a magas színvonalon korai burgonyát termelők, kiváló árut a piacnak felkínálni tudók. Ä következő lépés: az osztályozás. így még több pénz kapható. Hiszen a vevő a legjobb minőségű, legszebb áruért nem sajnálja a több pénzt. A LEGJOBB MINŐSÉGET! A közös gazdaság elnökét arra kértem, szóljon a tapasztalataikról, Jövó céljaikról. — A koraiburgonya-termesztés terén gazdagok a hagyományaink, Jók a tapasztalataink, valamint az éghajlati és talajadottságaink. A felvásárlási problémáktól eltekintve túlzás nélkül elmondhatom: tudunk korai burgonyát termeszteni. Az utóbbi két évben például 14,47 tonna volt az átlagos hektárhozamunk. Tavaly az összbevételünk korai burgonyából meghaladta a kétmillió koronát, s a tiszta nyereség 700 ezer korona volt. A krumpli mázsájáért 348.22 koronát kaptunk. A termőterület helyén — még ugyanabban az évben — kiváló minőségű silókukoricát termesztettünk. — Mi a véleménye a Resy fajta burgonyáról? — Nálunk ez a fajta vált be a legjobban: korai és bőtermő. Hektáronként 17—20 tonnás termést ad. Äm megköveteli a szigorú agrotechnikát. — Mondana valamit az agrotechnikáról? — A korai krumplit homo kos talajba ültetjük, 7 hét alatti előcsíráztatottan. Kezdtük március 18-án és a hónap végére befejeztük az ültetést. Komplex gépsoraink vannak a munkaműveletek elvégzéséhez, az ültetéstől kezdve a termés osztályozásáig. Ültetés előtt a talajba dolgozunk hektáronként 490 kllónyi NPK tartalmú, tiszta tápanyagú műtrágyát. Ősszel 40, tavasszal meg 30 tonna istállótrágyát dolgozunk be hektáronként a talajba. A termőterület felét öntözzük. Az idén 60 hektárról egymillió 325 ezer korona bévételt terveztünk. Az új szabályozók bevezetésével bízom benne, hogy a koraiburgonyatermesztésének frontján rend teremtődik. Lényegesen növelni fogjuk a minőséget, s általa a Jövedelmezőséget. A szövetkezet elnökével meglátogattuk a burgonyaültető két, Szatmári György, Eszterhay István és Mudi Gyula traktorosokat, akik valóban kifogástalan minőségű talajt készítettek a burgonyának. Noha reggel mínusz 4 C-fokot mutatott a hőmérő, tíz őrá tájt már tsza Gyula, VaJo Lajos és Haté László traktorosok 20 hektá ron földbe Juttatták a burgo nyagumékat... A vajáni szövetkezetben még ha sikeres is volt a múlt év. a minőség további Javítására a költségek csökkentésére törekednek. S ez így helyes, ha a korai burgonya termesztését Jövedelmezővé akarják tenni. ILLÉS BERTALAN Életre kelt a határ AZ ÜNNEPEK ALATT SEM TÉTLENKEDTEK Az Idén a tavasz ugyancsak váratott magára, ennek következtében a mezei munkát Is később kezdték. Március végén fordult kedvezőre az Időjárás — a mezőgazdasági dolgozók örömére — s végre kimehettek erőgépeikkel a földekre. A Gellei (Hollce na Ostrovel Efsz határában iárva élénk mozgást tapasztalhattunk. A vetőgépekkel serényen térültek-fordultak a traktorok az életet adő földeken. Mészáros József efsz-elnök elmondta, hogy panaszra semmi okuk, hiszen a talalelőkészítéssel ideiében végeztek. Négy nap alatt földbe került (160 hektáronl a tavaszi árpa, száz hektáron pedig a lucerna; úgyhogy a március 27-én elkezdett vetést április elsején, a déli órákban befejezték. Ez természetesen azt le lenti, hogy a húsvéti ünnepek alatt sem tétlenkedtek, kihasználva a kedvező lehetőségeket. A (ó ütemben folyó munkák alapiát az képezte. hogy az egységes földműves-szövetkezet elegendő műtrágyával, vegyszerrel és vetőmaggal rendelkezett, s a gépek lavítása Is menetrendszerű volt. ígv semmi sem okozott fennakadást. A vetést megelőzően 500 hektáron elvégezték a nitratáciét Is. Most oedtg azon szorgoskodnak, hogy áprtlls első felében a cukorrépa vetését 130. a napraforgóét pedig 140 hektáron elvégezhessék. Az elnök elégedett az ősziek áttelelésével, ami a termés szempontlából igencsak bíztató. A szőlőben Is végeztek már a 70 hektárnyi tőke. metszésével, ugyanakkor az üvegházakban Is lói fejlődik a dohánypalánta, amit 27 hektáron ültetnek majd ki. Kép és szöveg: Macsicza S. 3X33 CE3S3X33 JÓzsef-napkor beszélgettem Lajos Gábor mérnökkel, a Hardicsat fZemplínske Hradlšte) Efsz elnökével, aki többek között elmondta: — Kevés a szántónk, ráadásul eléggé körülményesen művelhető. Reggel még latyakos, elakad benne a gép, másnap, harmadnap meg már sziklaszilárd a talaj. Résen kell tehát lenni... Tervük: minden eddiginél komolyabb gondot fordítant a talaj termőképességének fokozására. A legelőjük is több hasznot nyújthatna, ha lecsapolnák, alagcsöveznék, amire pénz kellene, nem ts kevés. Miben reménykednek? Abban, hogy a melioráció költségeire Résen lenni majd csak csurran valami... — Állattenyésztésük? — kérdezem. — Ezen termelési főágazatunk dolgozót általában teljesítik terv) eladat alkat: a tejeladást tavaly például 102,4, a marhaállomány-fejlesztését pedig 102ß százalékra. Eredményes volt a sertéstenyésztésünk is — nyugtázta örömmel az efsz-elnök. Hozzáfűzte még azt is, hogy ennek a főágazatnak a nyeresége pótolta a növénytermesztési mérleghiányt. — Okultak-e a veszteséges főágazat hibáiból? — Levontuk a szükséges ta-Lajos Gábor agrármérnök, efsz-elnök nulságokat. Legutóbb már a gépjavítás is gondosgbb volt. A gépparkunk még elég hiányoš. Hozzáláttunk a fejtrágyázáshoz. A kertészetben is szorgos munka folyik. Tökéletesítettük az irányítást. Az idén derűlátóbbak vagyunk mondta befejezésül az agrármérnök. — A szabályozók ugyan komolyan érintenek minket is, de azért nem esünk kétségbe. Fokozzuk a dolgozók anyagi érdekeltségét: áttérünk a brigádszerű munkaszervezésre és javadalmazásra. A tudományos-műszaki eredmények gyakorlati hasznosítását ts szorgalmazzuk, lehetőségeinkhez képest. (-ésj nélkül Csupán az ellenőrzésből származó feladataikat teljesítsék következetesebben. Különben erre Is utalt Borka elvtárs, az ellenőrző bizottság elnöke, helyénvalóan. Mozdulás a tudományos Ismeretek hasznosítása területén is van: az idén már áttérnek a vegyszerek növénysoronkénti felhasználására. A tápanyagpótlás máris a talaj tápanyagtartalma s a növények Ilyen irányú igénye kielégítésén alapul. Az öntözésre vonatkozóan sem lehet ez másként. Mert nem a talajt, hanem a növényt kell öntözni, annak vízigénye szerint. Ami a tömegtakarmány-termesztést, -betakarítást és tárolást illeti, ugyancsak a minőségre törekvésnek és tartalékképzésnek keli az előtérbe kerülnie. Mert az állattenyésztés eredményessége függ ettől. Hiszen nem mindegy, milyen minőségű tömegtakarmány kerül a haszonállatok elé s azt miként hasznosítják. Nagyon fontos emberi tényező: az állatgondozók lelkiismeretessége, fegye’mezettséee, pontossága és természetesen szakmai hozzáértése. Éppen ezért a brigádok munkacsoportok tagjai, dolgozói egymásra is' jobban ügyeljenek; ne tűrjék soraikban a látszaieredményekre törekvőket Azokat, akik felületességükkel (és felelőtlensép'ikkol) az eredményeket silányitják, s ezáltal rossz hírbe hozzák az egyébként élen Járó szövetkezetét. Két konkrét tény, nyomós ok ts épp erre figyelmeztet... I A felsőbb és az üzemi ellenőrző szervek dolga, hogy „tiszta vfz kerüljön a pohárba“, a tagságnak nemcsak a megelégedésére, hanem az okulására is. A szövetkezet kommunistáinak és pártonkívüli dolgozóinak egyaránt azon kell munkálkodniuk (maximális erőfeszítéseket téve), hogy az idei eredmények a tavalyinál Is Jobbak legyenek, a nehezebb körülmények közepette is. Ez persze a tagságtól még Jobb terv- és munkafegyelmet, a munkahelyeken ésszerűbb időhasznosftást, jó versenyszellemet, az emberekben rejlő tartalékok (szellemi tőke) kiaknázását és termelőerővé formálását követeli. S azt, hogy kövessék az élenjáró munkaközösségek példamutatását. ÉLENJÄRO MUNKAKÖZÖSSÉGEK Nagy pozitívuma a gazdaságvezetésnek — és egyúttal az üzemi pártszervezetnek is —, hogy a bővített újratermelést nemcsak szem előtt tartja, hanem a gyakorlatban Is alkalmazza. A Jelentős összegű nyereséggel Jél sáfárkodik. Nem falja fel a holnapot! Például csaknem 21 millió koronát fordít a szövetkezet korszerű tehenészeti komplexum, borjúistállő, tenyészsertés-istálló, gabonatároló valamint szociális épület építésére. Általa megteremtődnek az Igényes tervfeladatok teljesítésének a jó gazdasági előfeltételei. Termé-Nagy István efsz-elnök (Fotó: Éogas Ferenc) szetesen a dolgozók munkahelyi körülményei is lényegesen javulnak majd; kulturáltabbá, egészségesebbé és biztonságosabbá válnak. Ez a nagy horderejű épitömunka a szövetkezet 44 tagú (Járási viszonylatban is élenjáró) építőcsoportjára, valamint a „konstrukciós“ csoportra vár. E munkaközösségek nagyfokú szakmai hozzáértésükkel, tervfegyelmükkel, szfvés célratörésükkel (átadási határidők betartása, minőségi elvárások következetes teljesítése) kiérdemelték a tagságnak, a gazdaságvezetésnek, a Járás irányítószerveinek az elismerését. Ugyancsak derekasan helytálltak a gépüzemelési ágazat dolgozói; remélhető, hogy a tavaszi-nyári és az őszi munkák időszakában sem lesz ez másként. A gazdaság vezetői mintegy 30 millió korona értékű gépet, gépi eszközt bíznak rájuk. Ezzel a bizalommal nem is élnek vissza. Áldozatkész. eredményes munkát Végeznek, szinte az év minden szakában, lehetetlent nem ismerve. Ha keil, éjjelt is nappallá, ünnepet, vasárnapot köznappá téve. Ezzel párhuzamosan az őket megillető anyagi-erkölcsi elismerés sem marad el. Kívánalom? Jobban szorgalmazhat nák szakismereteik felfrissítését, bővítését, felhasználva erre a téli időszakot. Még egy üzemágről kell a nyilvános dicséret hangján szólni. A szövetkezet 351 női dolgozójának Jelentős hányadát a melléküzemág foglalkoztatja. A 100 hektárnyi seprűcirok feldolgozása elég sok munkát ad az ügyeskezű nőknek, akik hamar elsajátították a szükséges szaktudást, főleg az Ipari jellegű tevékenységhez. Az általuk készített áru népgazdasági igényt elégít ki, amellett a szövetkezet Is jől Jár: Jelentősen gyarapodik ezáltal a bevétele. De a nők Is hálásak, hiszen helyben Jutnak munka- és kereseti lehetőséghez, s mentesülnek a távolra utazgatástól ... Ha majd eljön a növényápolás vagy a termésbetakarítás Ideje, mely sürgetően szorgos-dolgos asszonykezeket követel, bizonyára ebből a munkából is kiveszik részüket a nők. GONDOSKODNAK A DOLGOZÓKRÓL A szövetkezet vezetőségének újabb pozitívumaként említhető, hogy nemcsak az évi tervfeladatok teljesítésére és túlteljesítésére összpontosítja a tagság figyelmét, ennek a Jő előfeltételeit Is Igyekszik megteremteni. Sokoldalúan gondoskodik a milliós javakat létrehozókról; erre a célra évente mintegy másfél millió koronát fordít. Mármint az efsztagok szociális, kulturális Igényelnek a kielégítésére. művelődésére, egészségvédelmére, közétkeztetésére, üdültetésére, a nyugdíjasok, a nők, a fiatalok többoldalú segítségére. S a fiatalok élnek is az adóit lehetőségekkel. Már egész sor technikus, agrármérnök kinevelődött az új nemzedékekből, főleg az utóbbi évtizedekben. Tehetségük kibontakoztatásának, elméleti-gyakorlati tudásuk hasznosításának útját semmi sem akadályozza. Vajon a felszabadulás előtt hány technikussal, mérnökkel, doktorral büszkélkedhetett ennek a Mátyusföld peremi nagyközségnek a lakossága? Hány autóval, hány színes televízióval, hány betétkönyvvel rendelkezett a lakosság? No, számoljunk csak . | De hiszen teljesen fölösleges. Mindannyian tudjuk: a dolgozó nép ilyen anyagi-szellemi felemelkedésére csakis a szocializmus adhat tág teret lehetőséget. N. KOVÁCS ISTVÁN
