Szabad Földműves, 1986. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)
1986-04-12 / 15. szám
SZABAD FÖLDMŰVES. 1986. április Iá, „Magyar nap“ a Könyvszemlén Bratislavában az idén is a könyvhónap legjelentősebb rendezvénye volt a Könyvszemle, amely ezúttal is hagyományos helyszínén, a Művészetek Házában került megrendezésre. S mint minden évben, az idén is jóval több volt, mint csupán könyvkiállítás: a többletet az biztosította, hogy a legtöbb szlovákiai kiadó most is megrendezte a maga ,,napját“ a Könyvszemlén. m mm Természetes, hogy feli ebben a vonatkozásban a Madách Könyv- és Lapkiadó által rendezett találkozásról szeretnénk szólni részletesebben. Nem véletlenül használjuk ^ ,,találkozás“ szót, hiszen a rendezvény lényegében író-olvasó találkozó volt, amelyen nemzetiségi irodalmunk néhány jeles képviselőjével, nevezetesen Rácz Olivérral, Zs. Nagy Lajossal, Duba Gyulával, Zalabai Zsigmonddal és Klimits Lajossal beszélgethettek el az érdeklődők. A találkozót Duba Gyula érdemes művész nyitotta meg, aki nemcsak íróként, hanem a Madách Könyv-. és Lapkiadó képviseletében, mint annak főszerkesztője volt jelen a rendezvényen. Bevezetőjében röviden vázolta a k£ adó másfél évtizedes tevékenységét, majd részletesebben ismertette a magyar nyelvű könyvkiadás jelenlegi, helyze-, tét Szlovákiában. Elmondotta, hogy a kiadói program súlypontját ma is, akárcsak a kiadó megalakulása óta mindig a csehszlovákiai magyar szépirodalom termései lilkotják. Általában emelkedő tendenciát mutat a szlovák vagy cseh nyelvből fordított pűvek aránya, s Itt Duba Gyula tett néhány mondatnyi kitérőt, amely ugyan nem kapcsolódott szorosan a tárgyhoz, mégis érdemes Ismertetni. Arról van szó tudniillik, hogy aránytalanul kicsi a magyarból szlovák vagy cseh nyelvre fordított könyvek száma (a „magyar könyvek“ alatt ezúttal természetesen a csehszlovákiai magyar irodalmi alkotásokat értünk]. Pedig hogy Igény lenne rájuk, ahhoz nem fér kétség: mindennél ékesebben bizonyítja ezt az eddigi kis számú lefordított mű rendkívül kedvező fogadtatása. A jelenség okaként Duba Gyula mindenekelőtt azt jelölte meg, hogy kevés az évatott fordító, vagy még pontosabban kevesen vállalnak fordítást. Reméljük, hogy a kedvező változás első jele Grendel Lajos nemrégen lefordított három regénye (Eleslövészel, Galeri, Altételek), amely egy kötetben jelent meg, szlovák nyelven. A továbbiakban szó esett a Madách Könyv- és Lapkiadó magyarországi kiadókkal, min denekelőtt • a Szépirodalmi Könyvkiadóval való együttműködéséről. Megtudhattuk, hogy a Madách által kiadott könyvek példányszámának átlagosan az egyharmada, de esetenként a fele is a magyarorszáAkiktől kérdeztek fbalról jobbra): Klimits Lajos, Duba Gyula, Zalabai Zsigmond, Rácz Olivér és Zs. Nagy Lajos gi könyvesboltokba kerül, s így a magyarországi olvasók teljességében figyelemmel kísérhetik nemcsak a csehszlovákiai magyar irodalom, de a hazai magyar nyelvű könyvkiadás fejlődését is. Nagyjából ennyi történt a találkozó első, „hivatalos“ részében, amelyet az „élő“ rész követett. Jómagam, bevallom, némi szorongással vártam ezt a második részt, tudniillik egyszer már — néhány évvel ezelőtt, ugyanitt, a Könyvszemle Madách-napján — nagyon kínosan sült el a dolog. Egyszerűen nem volt kérdés az akkor megjelent öt íróhoz a negyven-ötven főnyi jobbára fiatalokból álló hallgatóság részéről... Szerencsére gyorsan kiderült, hogy ezúttal nem kell ilyesmitől tartani. Alig hangzottak el ugyanis Duba Gyula kérdésekre biztató szavai, máris a magasba emelkedett néhány kéz a hallgatóság soraiban. Gimnazistákról volt szó ezúttal is, akiket lehet, hogy tanáraik felkészítettek erre a találkozóra, lehet, hogy egy kicsit feladatul is kapták a felkészülést, de nem ez a lényeg. Hanem az, hogy a kérdések mögött, bárhogyan fogantak is, de érezni lehetett a spontán érdeklődést; azt a fajta érdeklődést, amelyet nem lehet megjátszani, amelyről az első pillantásra nyilvánvaló, hogy őszinte. Ilyen volt például az a kérdés, amellyel Zs. Nagy Lajost „célozták meg", nevezetesen, hogy a Rendetlen naplóba foglalt történetek valóban megestek-e vele? Aki ismeri ezt a könyvet, első hallásra talán furcsállhatja, sőt akár naivnak is találhatja ezt a kérdést, de valíftan csak az első hallásra. Mert az irodalmi napló mégsem lehet tükör vagy fénykép, egyszóval az események pontról pontra történő rögzítése; ott megengedett némi költői túlzás is, főleg ha — mint éppen Zs. Nagy Lajos esetében — költő írta... Egyébként ilyen vonatkozásban is elhangzott egy kérdés Rácz Olivérhez és Zs. Nagy Lajoshoz: mikor írnak prózát, és mikor verset? Rácz Olivér elmondta, hogyan jutott el a lírától a prózáig (ő ugyanis lírikusként kezdte, mint bizonyára sokan tudják). Mondanivalójának lényege az volt, hogy nem minden gondolatot lehet hűen kifejezni a líra eszközeivel. van olyan mondanivaló, téma. amely valósággal kikényszeríti a prózai formát. Zs. Nagy Lajos más szempontból közelített a témához, ám semmivel sem kevésbé volt Igaza. Verset tudniillik — mondotta — nem lehet bármikor írni. Ahhoz megfelelő körülmények, lelkiállapot, és főleg ihlet — a Múzsának az a bizonyos csókja — kell__írni viszont kell, fejtegette tovább a maga ironikusan őszinte modorában, ha már az ember erre a pályára adta a fejét, hiszen valamiből meg is kell élni... Zalabai Zsigmondot főleg új, Hazahív a harangszó című könyve megszületésének körülményeiről faggatták, szükségszerűen rákapcsolódva ezt megelőző müvére, amely Mindenekről számot adok címmel jelent meg. Az összefüggés nem véletlen, hiszen a két kötet témája egy: az író szülőfaluja. Ipolypásztő (Pastovee). Az elsőben 1918-ig dolgozza fel a község történelmét, népszokásait, a második pedig az 1918-tól 1945-lg terjedő időszakot öleli fel. Zalabai Zsigmond elmondotta, hogy mintegy három esztendőt vett igénybe az anyaggyűjtés, arra a kérdésre pedig, hogy lesz-e folytatás, harmadik kötet, rejtélyesen csak annyit válaszolt: lehetséges... Klimits Lajost szintén nemrég megjelent kötete, a Vad áradás kapcsán kérdezték a jelenlévők. Ez a kötet egyébként egyedinek számít a hazai magyar könyvkiadásban, mivel először jelentettünk meg drámai műfajokat — színműveket, hangjátékokat — nyomtatásban. A kötet vezérfonala egyébként az elkötezettség, és szerzője szintén ezt hangsúlyozta elsősorban, rámutatva, hogy írói munkásságának -a kezdettől fogva természetes velejárója az elkötezettség. Olyan hangjátékok is olvashatók egyébként a kötetben, amelyek nemzetközi tórumokon is sikert arattak. Duba Gyula bár elsősorban főszerkesztői minőségben volt jelen, természetesen szintén nem „úszta meg“ kérdések nélkül: A macska fél az üvegtől című regényével kapcsolatban például még a cím születését is meg kellett magyaráznia ... Egy szó mint száz: ezúttal mindenféle megkérdőjelezés nélkül mondhatjuk, hogy valóban író—olvasó találkozó volt a Madách-nap lényege a Könyvszemlén. Az utána következő könyvtallőzás, a vásárlások, a dedikálások már nem azt a célt szolgálták, hogy feledtetni próbálják a korábbi kínos perceket, hanem szerves folytatásai voltak az alig befejezett beszélgetéseknek. Mindezeknek együttesen, de külön-külön is köszönhető, hogy jó érzéssekkel távoztunk az idei Könyvi szemle „magyar napjáról“. VASS GYULA A KÖLCSÖNÖSSÉG JEGYÉBEN Rácz Olivér dedikálja Nem voltunk hősök című könyvét Évtizedek óta szinte hagyománnyá vált a jószomszédi és baráti munkakapcsolat a szlovákiai és a magyar-kombájnosok között, akik nyaranta gépeikkel „átjárnak egymáshoz“, segíteni az aratásban. Most így jöttünk mi is immár másodízben Szlovákiába, a magyar nemzetiség kulturális életében jontos helyet eljoglaló városba, Dunaszerdahelyre (Dunajská Streda), hogy a magunk eszközeivel, a könyvek, a szaktudás jejlesztése útján elmélyítsük jó kapcsolatainkat. A Mezőgazdasági Könyvkiadó szakkönyvkiállításának otthont adó város járási székhely, a Csallóköz jontos gazdasági, politikai, művelődési központja. Ma az igen fejlett csallóközi mezőgazdaság egyik irányítóhelye, itt épült Szlovákia legnagyobb cukorgyára, vagy gyümölcs- és zöldségtárolója és több más mezőgazdasági jellegű ipari létesilménye. A dunaszerdahelyiek „titka", hogy szorgalommal és tudással jól hasznosítják a legfőbb természeti kincsüket: a termőföldet. A legtöbb változást, a legnagyobb eredményeket természetesen itt is a szakmai tudás növelésére fordított eszközök és beruházások hozták, s e folyamatban felbecsülhetetlen szerepet töltött és tölt be ma is a könyv, a szakirodalom. Nyersanyagokban, természeti kincsekben szegényebb országokban a szakismeret alapvelő erőforrás volt és marad a jövőben is. A szaktudás értékes, semmi mással nem helyettesíthető kincsünk, amely lehetővé teszi, hogy a rendelkezésünkre álló eszközökkel a jelenleginél többet és jobbat termeljünk. Elődeink évezredekig írás és könyvek nélkül adták át egymásnak tapasztalataikat. Az üzent szó az emberi kultúrában hamar eszközre talált, kialakult az írás, az írott kultúra, amit a nyomtatott információk világa, a Gutenberg-galaxis követett. A könyv a civilizáció hosszú fejlődésén a művelődés, a kulturális értékek, a tudás iránti elkötelezettség egyik legnagyobb múltú, sokak számára legszemléletesebb jelképe: a humánus örökség, az emberi szellem maradandó teljesítményeinek, alkotóképességének közismert szimbóluma. Komoly és méltán kiemelt nyomatékot szerzett a manapság mind többször emlegetett „emberi tényező“ szerepe, a kulturálódás és a társadalmi haladás viszonyának témaköre, Kellő figyelmet -kapott az a gondolat, hogy a fejlődés —beleértve a gazdasági és d technikai előrelépést is — ma egyáltalán nem képzelhető el nagyobb, a kor kívánalmainálк megfelelő tudás, sokoldalú felkészültség nélkül. Műveltségt Talán nem vétet• len, hogy ezt a szót Illyés Gyula a föld műveléséből származtatja. Ismeretes, hogy a ma megszerzett szaktudás rövid idő alatt elavul, és az is káros, hd valaki megelégszik régen szerzett ismereteivel. A további fejlődés záloga a magas szinttj szaktudás, a naprakész információ, árképzés és a továbbképzés, egyszóval a szellemi tevékenység növelése. ígért fontos azonban az is, hogy d különböző alapképzettségű emberek mindegyike hozzájusson a megfelelő szakirodalomhoz, hogy egymásra találjon az olvasó szakember és a könyv, éi akkor a mezőgazdasági szakkönyvek valóban munkaeszközzé válnak. A könyvkiadás területén 4 Mezőgazdasági Könyvkiadó éS a PRÍRODA Könyv- és Lapkiadó között évtizedek óta jó szakmai, a kollégiális jellegen túlmenő, baráti kapcsolat áll fenn. Ennek eredményeként évről évre átveszünk egymástól kiadásra könyveket, importálunk a magyar nyelven megjelent bratislavai szakkönyvekből, vagy közös kiadásban jelentetünk meg könyveket. Jelenleg is tárgyalunk ismeretterjesztő müveink szlovákiai kiadásáról, szlovák barátaink is érdekes kiadványokat ajánlanak nekünk. Ezt a kölcsönösséget reprezentálja a budapesti Mezőgazdasági Könyvkiadó dunaszerdahelyi áprilisi bemutatkozása és a PRÍRODA Könyv- és Lapkiadó könyvkiállítása Magyarországon, Rétságon, a szlovákok által lakott vidéken, amelyre idén ősszel kerül sor. Ezek a könyvkiállítások s a bennük megtestesülő szakmai információcserék bizonyosan alkalmasak lesznek arra, hogy kiadóink immáron hagyományos kapcsolatát elmélyítsék. Így jelképezi a két könyvkiaadó a kölcsönös tiszteletet, a barátságot és az együttműködést szomszédos népeink között. Dr. Gallyas Csaba irodalmi vezető, a Mezőgazdasági Könyvkiaífl munkatársa ШШШ Utazási ajánlatok (nem) csak Akik kérdezlek tallóztak és vásároltak: a bratislavai magyar gimnázium tanulói (A szerző felvételei] Sok fiatalnak már most gondot jelent a nyári szünidő észszerű tervezése. Főleg azoknak okoz komoly fejtörést, akik első ízben kénytelenek a szabadság tizenöt napjával gazdálkodni a korábbi két hónap helyett. S hogy a pihenésre, az új erőgyűjtésre szánt idő valóban a céljának megfelelő legyen, ebben nyújtanak segítséget a SZISZ utazási irodájának ,a CKM-nek az ajánlatai, amelyeket Mária Miklášová, az utazási iroda bratislavai részlegének igazgatónője ismertet. — Ebben az évben — immár harmincegyedik alkalommal — igyekeztünk úgy összeállítani az utázási ajánlatainkat, hogy a fiatalok igényeit a legnagyobb mértékben kielégítsük. Az elmúlt évek során azt tapasztaltuk. hogy főleg a sportolással és a nyelvtanulással egybekötött társasutazásaink iránt volt nagy érdeklődés. Ebben az évben a sportot kedvelők tenisz-, baseball-, golf-, lovagló-, evező-, úszó- és aerobic-tanfolyamokkal bővített utazási ajánlataink közül válogathatnak. Szintén a sportkedvelőknek szól a „Játssz és szórakozz velünk“, az „így hét unalom nélkül“ elnevezésű a- Jánlatunk, a táncolni és jógáznl megtanulni kiváltó fiatalok ts több terminus között válogathatnak. Františkovy Láznéba és Pőstyénbe (Piešťany) szervezünk társasutazást e fiatal házaspárok számára. Ezenkívül több társasutazásupk szerves részét képezik a turisztikai és a honvédelmi játékok. Azoknak a fiataloknak, akik a szünidő vagy a szabadságuk alatt nyelvtudásukat kívánják fejleszteni, szólnak a nyelvtanulással egybekötött utazásaink. Az idén orosz, angol, francia, német, olasz, spanyol és eszperantó nyelvtanfolyamok közül válogathatnak az érdeklődők. Dióhéjban ennyit a hazai ajánlatainkról. Ami a külföldi utazásainkat illeti, mindenekelőtt egy újdonsággal kezdeném. Augusztus 8. és IX. között egy háromnapos és egy kétnapos társasutazást szervezünk a budapesti Forma 1-re. Az előbbi 1500, az utóbbi megközelítőleg 1000 koronába fog kerülni. Ebben az összegben benne van a szállás, a közlekedés, a napi ellátás és a jegy ára. További érdekességnek számit az a tizennégy napos vietnami társasutazás, amelyre még vannak szabad helyek az októberi és decemberi terminusra. Mivel az elmúlt évek során igen közkedveltnek bizonyultak azok a társasutazások, amelyek több országot Is érintettek, ezért ebben az évben az idevonatkozó ajánlatainkat kibővítettük, így az érdeklődők választhatnak: Málta —Szicília, NSZK—Belgium— Franciaország, Ausztria—Olaszország, Szovjetunió—Koreai NDK, Spanyolország—Marokkó, Kuba—Mexikó, Spanyolország —Portugália. NDK—Dánia..» Ezenkívül októberre tervezünk egy Spanyolország—Mauritius, novemberben pedig Spanyolország—Kenya és Kuba—Venezuela államokba szóló társasutazást. Mivel utazási irodánk leggyakoribb partnerei a szomszédos országok ifjúsági utazási irodái, a szovjetunióbeli Szputnyik, a magyarországi CKM Expresso, az NDK-beli Jugendtourist, a lengyelországi Almatur, Juventur és Harctur. így tehát a mi ajánlataink is főleg ezekbe az államokba szólnak. Már évek óta nagyon keresettek és közkedveltek a Szovjet- Közép-Azsiába, a Balti tenger környékére és a Balatonhoz irányuló társasutazásaink. Természetesen én itt nem tudom valamennyi ajánlatunkat felsorolni, így azok, akik csoportosan, fiatalok között szeretnék eltölteni a pihenésre szánt napjaikat, legjobb ha minél hamarabb a CKM legközelebbi részlegéhez fordulnak, ahol részletesebb felvilágosítást kapnak. • A CKM a Szocialista Ifjúsági Szövetség utazási irodája. Ez azt jelenti, hogy a SZISZ-tagok ezeknél ez utazásoknál bizonyos kedvezményeket élvezhetnek? — Ij|en, a CKM utazási ajánlatai elsősorban a SZISZ-tagoknak szólnak. Ez persze nem jelenti azt, hogy az idősebbek és a nem SZISZ-tagok nem vehetik igénybe a szolgáltaiésainkat. Ami a kedvezménye két illeti, főleg a kapitalista, a fejlődő országokba Irányuló, valamint a politikai-nevelő jellegű utazásainkra szólnak. Tehát a SZISZ-tagok ezeknél az utazásoknál bizonyos százalékos kedvezményt kapnak. Ф Gondolom, sok fiatal dolgozna szívesen idegenvezetőként a CKM-nél. Milyenek az erre vonatkozó feltételek? — Minden évben bővítjük aí idegenvezetőink számát. Akik ez iránt érdeklődnek, a lakhelyükhöz legközelebbi CKM irodában kapnak felvételi lapot, amelyet kitöltve a SZISZ és a munkahely beleegyezésével együtt október 30-ig kell leadni. A felvételi vizsga egy ötven kérdést tartalmazó tesztből és szóbeli vizsgákból áll. Azok az érdeklődők, akik nem csinálnak idegen nyelvből felvételi vizsgát, a belföldi idegenforgalomban dolgozhatnak. A felvételi vizsgák az adott év decemberében vannak; akik sikeresen megfelelnek ezeken a vizsgákon .háromnapos iskolázásra kapnak meghívót, amelyre a következő év márciusában vagy áprilisában kerül sor. Ennek sikeres elvégzése után az illető a CKM idegenvezetője lesz, ami azt jelenti, hogy minden évben legalább húsz napot kell idegenvezetőként ledolgoznia. Egyébként a jelentkezés feltételei: középiskolai végzettség, jő egészségi állapot, ami az életkort illeti a felső határ 30 év. • Köszönöm a beszélgetést. Kamoncza Márta
