Szabad Földműves, 1986. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)
1986-04-05 / 14. szám
1986. április 5. .SZABAD FÖLDMŰVES, 13 A Nyugat-szlovákiai kerület Szlovákia magtárának is nevezhető, hiszen az ország gabonájának túlnyomó hányadát itt termelik. Az. hogy a szemelek termelésében önellátóak lettünk, elsősorban a kerület mezőgazdasági üzemeinek köszönhető. A eltelt 25 év folyamán a gabonatermelés messzemenő fejlődésen ment keresztül. A hozamok több mint á kétszeresével növekedtek. A dinamikus fejlődést jól tükrözik főleg a 7. ötéves tervidőszakban elért eredmények, amikor az előző ötéves tervidőszakhoz viszonyítva 850 ezer tonnával több szemest termeltek, 18 ezer 500 hektárral kisebb termőterületen. Tapasztalatok, tanulságok a kukoricatermelésben A gabonaprogram megvalósításában kiemelkedő helyet foglal el a szemes kukorica, amely a szemesek termőterületén 33—35 százalékos arányban részesedett. Termesztésében a kerület országos viszonylatban a legrangosabb helyet foglalta el. Ezért is szenteltek a kukoricatermelés eredményeinek, tapasztalatainak, feltárható tartalékainak olyan kiemelt figyelmet, mint a közelmúltban megtartott kerületi kukoricatermelési konferencián, amelyen . részt vettek a nyugat-szlovákiai kerületi pártbizottság, az SZSZK Mezőgazdaság} és Élelmezésügyi Minisztériumának, a Nyugat-szlovákiai Kerület Mezőgazdasági Igazgatóság, a tudományos és kutató intézetek, a mezőgazdasági szolgáltatások, valamint a kerület mezőgazdasági üzemelnek képviselői. Az elhangzottakból egyértelműen kicsendült, hogy a szemesek termelésében a búza után a szemes kukorica foglalja el a legrangosabb helyet. Jelentőségét aláhúzza kimagasló termőképessége, hiszen opiimáiis termőhelyi adottságok között, 15—18 tonnás hektárhozamok is elérhetők. Másodsorban pedig a kukoricaszárban rejlő óriási biotömeg, amelyből megfelelő tartósítási technológiával értékes tömegtakarmány nyerhető. Ha áttekintjük a statisztikai adatokat, láthatjuk a szemes kukorica termelésében végbement fejlődést. Míg a 3. ötéves tervidőszakban — 1960—1965 — 670 ezer hektár területről 1 millió 827 ezer tonna kukoricát takarítottsk be, 2,81 tonnás hektárhozam elérése mellett, addig a 7. ötéves tervidőszakban 65 ezer hektárral kisebb területről 3 millió 118 ezer tonna kukoricát termeltek, s öt év átlagában elérték az 5,15 tormás átlaghozamot. Az elmúlt öt esztendőben a kerület mezőgazdasá-’i üzemei a legnagyobb termést tavaly takarították be, 5,89 tonnát hektáronként. A 124 ezer 800 hektárról a termés 734 ezer 863 tonna volt. öt év átlagában a legkimagaslóbb termést és egyben az előző ötéves tervidőszakhoz viszonyítva a legnagyobb növekedési ütemet a Dunaszerdahclyl (Don. Streda) járás 6,23 tonnás, a Galántai (Galanta) járás 5,68 tonnás és a Komáromi (Komárno) járás 5,03 tonnás hektárhozammal érte el. Az adatokből azonban az Is kitűnik, hogy a szemes kukorica termőterülete egyes években jelentősen ingadozott. Ez elsősorban annak tulajdonítható, hogy a szemre termesztett kukoricát silókukoricaként takarították be, gyakran még akkor is, ha a növényzet nem volt gyenge. A 7. ötéves tervidőszakban a szemes kukorica vetésterületéhez viszonyítva a betakarítási terület 35 ezer 335 hektárral volt kisebb. Ha erről a területről csupán három tonnás átlaghozamot értek volna el, akkor ez 100 ezer tonna terméstöbbletet Jelentene. Az utóbbi években komoly intézkedések születtek e negatív jelenség mérséklésére. Egyebek között a silókukorica-termesztés belterjesítése céljából is szorgalmazták a szemeskukorica-termesztésben alkalmazott sortávolságot, valamint a hasonló termesztési technológia alkalmazását. E tekintetben jő példát, mutatott az Agrokomplex nagymeeyorl (Galovo) üzeme, valamint a Cíferl és a Voderadyi Efsz. Javulás tapasztalható a kukoríc-szár begyűjtésének toklntetáben is. Az elmúlt években a terület 79—80 százalékáról gyűjtötték be a kukoricaszárat. Ezáltal nemcsak hogy növelték a takarmányalapot, hanem kedvező feltételeket teremtettek a talaj előkészítéséhez, főleg a szántáshoz. A konferencián elhangzott vélemények megegyeztek abban, hogy a silókukorica túlnyomó hányadát a CCM módszerrel kellene betakarítani, egyrészt a kedvezőbb beltartalmi értékű takarmány elérése, másrészt pedig az energiatakarékosság végett. Több élenjáró mezőgazdasági üzemben a CCM módszerrel begyűjtött silókukoricát lucernával vagy szójával keverve tartósítják, s ezáltal kiváló minőségű, tápanyag-összetétel szempontjából kiegyensúlyozott takarmányt nyernek. Próbálkozások történtek a silókukorica és a szója köztes tér-A tavaszi árpa fajtaválasztéka A tavaszi árpára az évjárattól és a fajtától függően a jelentős hozamingadozás a Jellemző. Ezért nehéz lenne akár két év eredményei alapján a hozamok szerint rangsorolni a fajtaválasztékot. Korábban ezért joggal javasoltuk a 3—4 fajta vetőmagjának összekeverésével történő termesztést. Jelentősége abban rejlik, hogy az ökológiai feltételek évjáratonként különböznek. Az egyes fajtáknak más-más tényezők kedveznek, Illetve hiányoznak, így, ha eltérő tulajdonságú fajtákat vegyesen vetünk, akkor azok a fajták fognak erőteljesen bokrosodni. amelyeknek az adott feltételek megfelelnek. s a termés túlnyomó hányadát is ezek a fajiák biztosítják. Sajnos, ez a módszer a gyakorlatban nem terjedt el. Tavaly, akárcsak az idén, későn tavaszodott. Az árpát április első napjaiban vetettük, s a növényzet 10—13 napon belül kikelt, erőteljesen fejlődött — négyzetméterenként 4П0 egyed volt —, és a bokrosodás időszakában is kedvezőek voltak a feltételek. Igaz, a kalászok száma nem érte el az 1984-ns év értékét, de tavaly Is akadtak kimagasló kalászszámot hozó fajták, például a Fatran (1374 kalász mz) és a Mars (1350 kalász m2). Az ezermagsúlyban lényeges különbséget tapasztaltunk az előveteménytől függően, mégpedig a gabonafélék javára. A kukorica-elővetemény után ugyanis nagyobb volt a megdőlés aránya, főleg a Krystal, a Bonus és a KM-24B fajtáknál. Megállapítható, hogy a megdőlést nem a nitrogénes műtrágyázás túladagolása idézte elő, mivel a gabonafélék után 70, a kukorica után pedig 50 kiló nitrogénműtrágyát alkalmaztunk hatóanyagban számítva. A hozamokat jelentősen befolyásolta a június elejei lehűlés, az erős viharok és a lehullott 67,6 milliméteres csapadék. A gombabetegségek közül május derekán lisztharmat támadta meg a növényzetet, főleg a Zefír és a Horal fajtát. A bstegsée tüneteit még в felérés szakaszában is megfigyelhettük a növényzet felső levelein. Minimális mértékb°n előfordult a levelek barnafoltossága és az árparozsda. A FAJTAKÍSÉRLETEKBEN 1985-BEN ELÉRT HEKTArHOZAMOK Fajta kukorlca-elővetemény 1983 1984 1985 83-85 gabona-elővetemény sorrend 1983 1984 1985 83—85 sorrend HE-20-78 7,2 10,0 8,4 7,9 11 7,4 10,8 7.8 8,8 3 HE-28 03 9,2 9,2 1 7,7 7,7 12 KM-BR-A-10 7,9 7,9 10 8.4 8.4 7 SK-1775 8,8 10,8 7,7 9,0 2 8,2 9,8 8,2 8,7 2 KM 246 10,5 6.4 8,45 4 10,0 8,0 9.0 1 HE 25-91 10,1 7,5 8,8 3 9,4 7,7 8,5 5 Fatran 7,8 9,4 7,3 8,1 7 7,2 9,4 7,3 7,9 11 Zenit 7,6 10.0 7,2 8,2 6 7,0 9,9 7,5 8,1 9 Horái 7,9 9.7 7,1 8,2 6 7,В 9,4 7,0 8.0 10 Mars 7,8 9 5 7,0 8.0 9 7,2 10,1 7.4 8,2 8 Bonus 7,6 10,6 6.8 8,3 5 7,7 10,3 7,3 8,4 8 0 7,7 9,9 7,0 7,5 9,8 7,5 — A táblázatbél több tanulság vonható le: abszolút értelemben véve nem jelölhető meg a legjobb fajta, ezért gazdaságonként legalább 2—3 fajtát, egy-egy Járás keretében pedig 4— 5 fajtát ajánlatos termeszteni. A fajták elővetelmény-igényiik szerint csoportosíthatók. Az utóbbi években Jelentős fajtaváltás tapasztalható, talán még nagyobb, mint az őszi búza esetében A régebbi Fatran és Horal fajták a 8—7., illetve a 10—11. helyre szorultak a íaj'arangiislún. Azonban a három éve elismert Mars és a két éve köztermesztésbe vont Bonus fajta is a 8—9., illetve 5— 6. helyre szorult. Figyelemre méltó hozamokkal kecsegtet az immár három éve állami fajtakísérletekbe besorolt SK-1775 fa jta jelölt, amely az árpafajták ranglistáján máris a második helyre került. Állami elismerésére várhatóan az idén kerül sor. Az idén ugyancsak államilag elismerik a Hruböicei nemesitésü HE-20-78 fajtajelöltet. A táblázatból kitűnik, hogy ez a fajta nagyobb hozamokat ad a gabnna-elővetemény után, ezért a vetésforgóba sorolásnál ezt ajánlatos figyelembe venni. Különben bőtermő, kiváló söripari tulajdonságú fajta, a betegségekkel szemben azonban csak közepesen ellenálló.' Említést érdemel az elmúlt esztendőben elismert Zenit — addig KM-123 — kései, jól bokrosodó. megdőléssel szemben ellenálló fajta. Jelentős a 2,5 millimétert meghaladó szemek aránya. Minősége viszont nem felel meg az importra alkalmas sörárpának. A betegségekkel szemben — a porüszög kivételével — közepesen, sőt, jól ellenálló. Szinte minden termelőkörzetbe ajánlható. Fajtanemesítő állomásunkon több éve végzünk tápanyagpótlási kísérleteket más-más növénykultúránál. Tavaly a Krystal sörárpát vontuk be ezekhe a kísérletekbe. A különböző adagú nitrogéntrágyázással beállított kísérleteink nem hoztak egyértelmű eredményt. Ezt azzal magyarázzuk, hogy a növények elsősorban a talaj tartós tápanyagait merítik, s csak amikor ezek kifogynak, kezdik meríteni a műtrágya formába a talajba juttatott tápanyagokat. Vonatkozik ez főleg a humuszos mélyrétegű, középkötött talajokra, valamint a rövid tenyészidejű növényekre, amilyen a tavaszi árpa is. Krauz — Belucz, Nagymegyeri Fajtakísérleti Állomás mesztésével Is, főleg öntözéses feltételek között. Az elmúlt évet értékelve elmondható, hogy a kukorica alá a talaj, de főleg a raagágy-elő készítést idejében és kellő mi nőségben végezte el a mező gazdasági üzemek zöme. A ve tés a terület 90 százalékán ag rotechnikai határidőben tör tént. A legproduktívabb hibri deket a magyarországi IKR BKR és KITE rendszerek bizto sították. A növényvédő szerek kel való ellátást általában ki elégítönek minősítették, az egy szikű gyomok irtására is ele gendő mennyiségű gyomirtó szer állt rendelkezésre. Kedvezőtlenebb volt a helyzet az egyes kétszikű gyomnövények elleni szerek biztosításában, s esetenként mindössze 32 százalékra volt biztosított a szükséglet. Jelentős nehézségekkel járt a kukorica betakarítása, mivel a termőterület 85 százalékán a kukorica nedvességtartalma meghaladta a 35 százalékot. A korlátozott szárítási, de főleg a tárolási lehetőségek miatt a betakarítás elhúzódott és november 20-ig tartott. Ez nagymértékben növelte a veszteségeket, s rontotta a kukorica minőségét. A szemes termények mai magas fokú termelési szintje mellett tarthatatlan helyzetet okoz a tárolókapacitások kritikusnak mondható hiánya. A szemeseknél eloitányzott 2,5—2,7 millió tonnás termelési szintjéhez 300 ezer tonna befogadóképességű tárolókapacitás hiányzik. Ha a 8. ötéves tervidőszakban 2 millió 500 ezer tonnára akarjuk stabilizálni a szemesek termelését, akkor feltétlenül meg kell oldani a tárolást. Sürgős megoldásra vár a szárítási technológia módosítása, vagyis a forrólevegős szárításról a hldeglevegős szárításra való átállás, mivel az energiatakarékossági tényezők mellett a forró levegővel szárított kukorica minősége leromlik, s nem felel meg a keményítőipar követelményeinek. Örvendetes tény, hogy a Nyugat-szlovákiai kerület legnagyobb kukoricatermelői — a Trnavai járás kivételével — az elért hektárhozamokban meghaladták, az Érsekújvári (Nové Zámky) Járás pedig megközelítette a kerületi átlagot. Tavaly is a legjobb kukorícaterme'ők a Dunaszerdahelyi járás mezőgazdasági üzemei voltak az elért 6,97 tonnás átlagcal. Azonban a Galántai és Komáromi járásnak sem kell szégyenkeznie a hektáronkénti átlagban betakarított 6,27, illetve 6,11 tonnás termésért. A kerület viszonylatában a 6 tonnát meghaladó hektárhozamot a mezőgazdasági üzemeknek több mint a fele elérte, s ez kétségtelenül jelentős sikernek számít. A szemes kukorica termesztésében rejlő óriási tartalékokra a csúcshozamokat elérő mezőgazdasági üzemek utalnak a legjobban. Olyanok, mint például a 9 tonnás átlaghozamot meghaladó Padányi (Padáií) Efsz és az Agrokomplex nagymegyeri üzeme, vagy a 8 tonnán felüli hektárhozamot elérő Csilizradványi (Ciližská Radvaü), Lúcsi (Lúč na Ostrove), Vágsellyei (Šaľa) és Aranyosi (Zlatná na Ostrove) Efsz, vagy a Ounatőkési (Dunajský Klatov) Állami Gazdaság és a Sládkoviöovöi Magtermelő Állami Gazdaság. Igaz, nem minden mezőgazdasági üzemben ismerték fel a szemes kukorica termesztésének fontos népgazdasági jelentőségét, 8 nem teremtették meg az eredményes termesztés feltételeit. A Komáromi, az Érsekújvárt, a Lévai (Levice), a Nitrai, a Bratislava-vidékl járásban nem elégedhetnek meg a múlt évi jó eredményekkel, hanem a jövőbei^a hozamok stabilizálására kell törekedniük. Még az elmúlt évben is a mezőgazdasági üzemeknek hozzávetőlegesen 25 százaléka gyenge, a járási, illetve a kerületi szint alatti hozamokat könylékos arányban részesedtek. Ä termésben elért különbségek Bzembetűnőek. Míg a termelési rendszerek átlagában 6,48 tonnát, addig a hagyományosan müveit területekről 4,78 tonnát takarítottak be hektáronként. Hazánkban összesen hat kukoricatermelést rendszert alkalmazunk. Ezek közül kétségtelenül a leghatékonyabbak a magyarországi termelési rendszerek. A vágsellyei IKR-ben 28 ezer 563 hektárról 7,3 tonnás, a szőgyénl (Svodín) KITE-ben a o v3 veit el. E gazdaságokban részletesen elemezni kell a sikertelenség okát, amely számtalan esetben a szubjektív tényezőkre vezethető vissza. Több gazdaságban hiányosságok léptek fel az alapvető agrotechnikában, a szerves trágyázásban, a növényvédelemben, a hibridek kiválasztásában stb. Köztudott, hogy a kukorica vfzigényes növény, ezért az öntözés az egyik leghatékonyabb belterjesftő tényezők közé számít. Sajnos, ezt a döntően fontos hozamnövelő tényezőt is csak nagyon korlátozott mértékben használták ki a gazdaságok. Tavaly a szemes kukoricát több mint 25 ezer 700 hektárnyi területen öntözéses körülmények közölt termesztették, az öntözés adta lebeiőséeeket azonban 13 ezer 80fl hektáron tehát a termőterületnek mindössze 53.B százalékán használták ki. Fz pedig nemcsak a mezőgazdasági üzemek, de népgazdasági szempontból is számottevő veszteség, ha vesszük, hogv az öntözéses körülmények között 8,22 tonnát, öntözetlen területekről pedig 5.91 tonnát takarítottak be hektáronként. A kukorlratermelés belterjesítésének legnagyobb lehetőségei a termelési rendszerek alkalmazásában rejlenek, amelyek révén a tudományos-technikai haladás vívmányai rugalmasan kerülnek át a gyakorlatba. Tavaly a NyugaGszlovákial kerület viszonylatában a termelési rendszerek 78 ezer 461 hektárra, a termőlerületnek úgyszólván 69 százalékára terjedtek ki és a szemes kukorica össztermelésén 72,7 száza-1 ezer 230 hektárról 7,25 tonnás, az ekecsl (Окой) BKR-böl pedig 6,85 tonnás hektárhozamot értek el. A slušovicei rendszer keretében 5,94 tonnát, az ostrovl PPK-ban 5,8 tonnát, a nitrát Agrokomplex-ben pedig 5,46 tonnát takarítottak ba hektáronként. Ezen eredmények ismeretében a konferencián elhangzott vélemények megegyeztek abban, hogy a jövőben az eddiginél szélesebb körben kellene bővíteni a magyarországi kukoricatermelési rendszereket. Addig, ameddig a hazai háttéripar és a biológiai szolgáltatások nem . lesznek képesek Hasonló magas szinten biztosban! a korszerű, nagyüzemi rendszerszerű termelés anyagi műszaki bázisát. Ez nélkülözhetetlen feltétele azon céloknak, miszerint a 8. ötéves tervidőszakban meg akarjuk tartani az önellátottság jelenlegi szintjét, ami szükségessé teszi már az Idei évre nézve is, hogy megkülönböztetett figyelmet szenteljünk a szemes kukoricának. Amelynek termőterületét 106 ezer hektárra és termelését 830 ezer tonnára irányozza elő a terv. Ez annyit Jelent, hogy kerületi viszonylatban legalább 5,94 tonnás hektárhözamot kell elérni. Ez pedig már valamennyi mezőgazdasági üzemben színvonalas termelést követel. KLAMARCSIK MARIA HIRDETÉS Berendezés a tehenek ellésének megkönnyítéséhez Az 5732-es számú találmány Figyelembe veszi a tehenek ellése levezetésének fiziológiai és higiéniai követelményeit. Megkönnyíti az ellés levezetését, s eltávolítja az elléssel kapcsolatos nehéz fizikai munkát. A berendezés ára 1610,— korona. Gyártja és a szükséges felvilágosítással együtt leszállítja: JZD ROZVOJ se sídlem v Hullná 768 24 Hulín SzF-7c
