Szabad Földműves, 1986. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)
1986-04-05 / 14. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 1986. április 5. 14-Ф HORGÁSZÁT • HORGÁSZÁT ф HORGÁSZÁT ф HORGÁSZÁT ф HORGÁSZÁT ф HORGÁSZÁT ф HORGÁSZÁT ф HORGÁSZÁT ф HORGÁSZÁT ф Gondoskodnak az utánpótlásról Napjainkban viszonylag sok felnőtt hódol a sporthorgászatnak. Ezt bizonyltja többek között az SZHSZ Vágsellyei (Šaľa) Alapszervezetének értékelő gyűlése. Hiszen a vegyiparáról híres városban tavaly nem kevesebb mint 6Ö0 tagot tartottak nyilván. Az 510 felnőtt mellett 150 pionír is tagja a szervezetnek. Az előbbi adatokból is kitűnik, hogy az ifjúság körében Is nagy az érdeklődés a sporthorgászat lránt. л városi szervezet vezetősége is megtalálta annak a módját, hogy miként lehet felkelteni a fiatalok szakmai érdeklődését. Az ifjú horgászok nevelését szorgalmazó tevékenységüket három témakörre osztották. A sporthorgászat iránt érdeklődő fiatalok esetében sziikbéges volt a szülők, valamint az iskola beleegyezése, hngy a pionírok a szervezet tagjai lehessenek. Áprilisban rendszeresen továbbképző tanfolyamot szerveznek a fiatalok részére, amelyen a halfogás elméleti és gyakorlati kérdései mellett számos fontos tudnivalóval is részletesen foglalkoznak. A horgászjelöltek még mielőtt megkapnák az engedélyt, közös papírgyűjtést szerveznek. A hulladékpapírért kapott összegen vásárolják meg a nemzetközi gyermeknap alkalmával rendezendő verseny díjait. Külön szükséges foglalkozni az ifjú horgászok számára rendezendő versenyekkel. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján az idén is színvonalas versenyre van kilátás. Érdeklődőből nincs hiány, mivel a korábbi évfolyamok eln/erték a pionírok tetszését. A díjak beszerzéséhez az SZHSZ városi szervezete mellett a Duslo nemzeti vállalat, a pionírház, valamint a helyi alapiskola is hozzájárult. A városi pionírház keretében megalakították az ifjú horgászok körét, amely már évek óta eredményesen működik. A szakkör vezetését Szabó hászlé sporthorgász vállalta, aki szívesen megosztja az ifjú társakkal elméleti és gyakorlati tudását, tapasztalatait. Gábor Lajos, a pionírház Igazgatója, valamint Ivan Garčár, a természettudományi szakkörök vezetője és irányítója szintén nagy segítséget nyújt. Elsődleges céljuk, hogy minél több fiatal szeresse meg és óvja a természetet, sajátítsa el a sporthorgászat alapismereteit. Az eddigi sikerek is azt bizonyítják, hogy a fáradozás nem vész kárba. A Nagyfödémeseu (Veľké Cľany) megrendezett horgászversenyen hat csajjat közül a második helyet szerezték meg a vágsellyei pionírok. Az egyéni versenyben 30 versenyző közül Varga Roland a második, Martina Petráéivá pedig az előkelő negyedik helyet szerezte meg. Szabó Lészlő, a szakkör vezetője és a pionírok (A szerző felvétele) A nehéz kotrógép motorja teljes fordulattal dolgozik. Nehéz kanala érzéketlenül belevájt a folyó medrébe és nyomta maga előtt az iszapot a partra. A víz zavargott és a nsapdoső víz összekeveredett az iszappal. Az iszapban valamik ugrándoztak és az utolsó pillanatukat élték. Ezek a valamik halak voltak. A gépkezelő öntudatosan dolgozik. Minél többet kell teljesíteni ... Közismert, hngy az . Ipoly Szlovákia egyik legjobban halasított folyója. Ezért szeretik a horgászok. Nemcsak nyugalmat, a jó levegőn pihenést találnak mellette, hanem nem egyszer jó fogást is. Mindez szoros barátságba fűzi az embert, a horgászt a természettel. Egyszer csak felmerül a kérdés, mi lesz tovább az Ipolylyal? Mi lesz akkor, ha a meder a szabályozás után teljesen megváltozik és a szabályozott meder kiválik a körülvevő pusztaságból? A kotrógép dolgozik tovább. A nagy kanál szeleteli a pan-A vérző Ipoly dalt. A kotrógép szilárdan áll a kifordított fűzfa törzse mögött. A víz habzik és a partnál valami lassan felmerül. A látvány lekötötte a körUlállék figyelmét. A víz megint fölörvénylett és bíborszínü árnyalatot kapott. A brigád tagja felemelte a kezét és leállította a kotrógépet. A zavaros piros víz nem jósol semmi jót. Két férfi gyorsan levetkőzik és a fáradt gépkezelő csodálkozása ellenére óvatosan belemennek a vízbe.. A fenék elveszik a lábuk alól és mindketten nyakig az iszapba merülnek. A piszkos víz kellemetlen érzését fokozza az idegen vér jelenléte. Egyikük lába valami nagy nyálkásba ütközik. Lemerülnek a víz alá és valami hatalmasat húznak ki. Harcsafej. Szó nélkül lemerülnek az előző helyen a víz alá. Kimerítő munka után felszínre hozzák a harcsa testét is. Rövid időn helül a környékről ndacsoportosnlnak az emberek. Megrökönyödve figyelik a két, tetőtől talpig iszapos férfi magatartását, akiknek éppen sikerült összerakni a harcsatest két részét. Ez aztán a harcsa! Nem en-Szabó László, a szakkör vezetője elmondta, hogy általában a kezdők nevelése kirándulásokon kezdődik, ahol fokozatosan megismerkednek a vízi élet sajátosságaival, a halakkal, s nem utolsósorban a természetvédelem alapszabályaival. Az elméleti oktatás során a résztvevők megismerkednek a víz körforgásával, a horgászvizek felosztásával, a halfajták osztályozásával, a vízben élő állatokkal és növényekkel. A horgászati alapismeretek keretében a haltenyésztésről, a halgazdálkodásról, a horgászható halak fogási Időpontjáról, a szabványméretekről, valamint az SZHSZ be való belépés feltételeiről hallanak előadásokat a horgászjelöltek. A pionírok megtanulják a horgásznapló vezetésének alapjait, s megismerkednek a fogási*"naplóval. A nyári hónapokban következik az elméleti ismeretek gyakorlati alkalmazása. Olyankor mindenkinek lehetősége nyílik arra, hogy megmutassa, valóban mit sajátított el az előadások és bemutatók során. Igaz, hogy a versenyek alkalmával a szerencse is fontos szerepet kap, ennek ellenére a szakmai tudás és felkészültség a döntő.- Az ifjú horgászoknak tudatosítaniuk kell, hogy csakis a természetről, a vizekről, vagyis a környezetükről való gondoskodással teremthetik meg a sikeres horgászat alapjait. Adamcsík Ferenc gedi megjegyzés nélkül az öreg horgász, aki már negyven éve ismeri az Ipolyt. Valaki centimétert húz elő. A hossza: három méter és 16 centiméter. — Életemben ilyet nem láttam! — szakította meg a csöndet az öreg horgász és a többiek dermedten bólogattak. A súlya is megérte a magáét: kilencvenhat kilogramm a vér és az élet nélkül! Az Ipoly piszkos vize felett múlik az idő és szomorkodik, mintha kegyelettel vinné a harcsa vérének maradványait. Bevégződött egy nemkívánatos napja az Ipolynak és az ő jé öreg ismerősének — a harcsának. Kár, pótolhatatlan kár. Dudás János hidaskürti (Mostová) horgász Készülődés a föidényre (Magyar Horgász 86/2) Március 16-tól tilos a horgászat, hacsak a nemzeti bizottságok nem adnak ki külön engedélyt.' így a halak általában veszély nélkül úszkálhatnak, hacsak egy-egy orvhorgász nem zavarja meg viszonylagos nyugalmukat. Sajnos, ez nem ritka eset, mivel még mindig sokan vannak olyanok, akik tiltott időszakban — akár ívás előtt vagy közben — Is zsákmányolni szeretnek. A jelenlegi kedvezőtlen helyzet kialakulásához a gyenge színvonalú ellenőrzés is „hozzájárult“. Pedig a Zsákmányszerzés más módszerekkel is megvalósítható, mivel az SZHSZ kerületi bizottságának kérelmére az illetékes kerületi nemzett bizottság a megszabott Időpontnál korábban engedélyezheti a fehérhalak horgászatát. Ezenkívül április 16-tól engedélyezett a pisztránhorgászat Is. A türelmetlenek számára több lehetőség is adódik, hiszen Szlovákiában szinte valamennyi horgászszervezet április végétől kezdődően horgászversenyt rendez. Az SZHSZ Ga-Iántai (Galanta) Városi Szervezete például április 27-én a nagygurabi (Veľký Grob) 45 hektáros halastónál, a sládkovifcovői szervezet pedig május 10-én szervez versenyt. Érdekességként megemlítjük, hogy a galántaiak éjjeli horgászversenyt is szerveznek a későbbiek folyamán, mégpedig június 28-án, este nyolctól reggel hat óráig. A tervek szerint főleg a harcsa horgászatára fognak összpontosítani a verseny« zők. A horgászok persze, Jelenleg sem pihennek. Van mit csinálniuk: készülnek a horgászidényre. Elsősorban Is az orsókat kell rendbehozni, kltlsztí« tani, majd megkenni. A horgászbotok Is kellő tisztítási igényelnek. A botokat először meleg vízzel alaposan lemossuk, majd pedig belakkozzuk. Sok horgász önmaga készíti el rz úszókat, nagyobb futódugókat, amelyeket a szaküzletekben nem nagyon lehet beszerezni. Kép és szöveg! Krajcsovics Ferdinánd Ф VADÄSZAT • VADÁSZAT • VADÁSZAT • VADÁSZAT • VADÁSZAT • VADÁSZAT • VADÁSZAT • VADÁSZAT • VADÁSZAT • 01 vadászati kutatócsoport z utóbbi időszakban egyre inkább előtérbe kerül a mezeivadállomány csökkenését okozó tényezők feltárása. E probléma aktualitását tükrözik a vadászati szaklapokban gyakran megjelenő dolgozatok, akár a „Poľovníctvo a rybárstvo“, a „Myslivosť“ vagy a Szabad Földműves hasábjain, esetleg a „Fólia venatoria“ tudományos közleményeiben. A Szlovákiai Vadászok Szövetsége Központi Bizottságának környezetvédelmi szakbizottsága ts foglalkozott ezzel a kérdéssel, s javaslatokat nyújtott be az Illetékes szerveknek, amint arról olvasóinkat is tájékoztattuk az elmúlt év folyamán. A javaslatok között szerepelt, hogy tudományos igényességgel foglalkozzanak az apróvad komplex kutatásának kérdéseivel hazánk természeti feltételei között. Nem volt ez teljesen új javaslat, inkább csak a korábbiak bővítése. A tárgyalások és megbeszélések eredményeként idén január 1-jétől létrejött a mezei vad biológiájával és tenyésztésével foglalkozó kutatócsoport a Nyürai (Nitra) Állattenyésztési Kutatóintézet keretében. A csoportot további szakemberekkel szeretnék kibővíteni, s a műszaki-anyagi bázist is mielőbb korszerűsíteni akarják. A kezdeti nehézségek ellenére a csoport már megkezdte munkáját Elkészült az alapvető. műszaki-gazdasági programtervezet. amely az ötéves tervidőszakra a kiválasztott vadfajok tenyésztésének fejlesztését tűzte ki célul. Ennek a kutatási feladatnak az elsődleges célja a lőttvad termelés szabályozása, illetve fokozása. Az apróvadból származó húsmenynyiség növelésével a figyelmet egyrészt a mezei nyúllal kapcsolatos problémák megoldására, másrészt pedig, a csülkösvad hústermelő farmokon való Intenzív tenyésztésére Irányítanák. A módszer nemcsak Szlovákiában, hanem országos viszonylatban is új megoldásnak számít. A csülkösvad farmokon valú tenyésztése elsősorban a dámvadra és a gímszarvasra alapozódik a szlovákiai viszonyok között. Az említett farmokon úgynevezett „vágó-vadat“ fognak tenyészteni, miközben a vadhús lesz a fő termék, de a melléktermékeket is hasznosítani fogják. A feldolgozás szempontjából a melléktermékek közé sorolhatjuk az agancsot és az agancsból készíthető dísztárgyakat, a vadbőrt nyers vagy akár cerzett formában, a belsőségeket, amelyekből ebek, valamint macskák számára konzervek készíthetők. A farmokon történő tenyésztés feltételei között tanulmányozni fogják az agancsfejlesztés lehetőségeit, a vadetiológiai íköroktani) problémákat, az üzekedés és szaporodás biológiáját, a populációk nemi összetételinek hatását, az utódneveléssel és a vad táplálkozásával összefüggő kérdéseket. A mezei nvfil tenyésztésének kérdéseit a mai természeti viszonyok között különálló részletfeladatként fogják tanulmányozni. Mindenekelőtt azt fog kelleni megállapítani, hogy mt okozta az utóbbi években a mezei nyúl állományának csökkenését. Szintén a fontos feladatok egyike az áldatlan állapot következtében felmerült tisztázatlan kérdések mielőbbi megválaszolása. A feladat három nagyobb témakörre osztható. Az első a mezei nyúl szaporodásdinamikáját kutatja, különös tekintettel a vadászati idényt megélő, illetve túlélő fiatal egyedek vonatkozásában. Nagy figyelmet fognak szentelni a megtermékenyítés és a szaporodás kérdéseinek. Tanulmányozni fogják a nyúlállomány idénybeli eloszlásának kérdéseit a mezőgazdasági növénykultúrák függvényében. A mezei nyúl migrációját (időszakos vándorlását) rádiotelemetríkus úton fogják figyelemmel ' kísérni. A különböző mezőgazdasági munkálatok által okozott veszteségeket is meg kell állapítani, s pontosan felmérni. A mechanikai hatásokon kívül tanulmányozni szükséges a növényvédő szerek, illetve különböző vegyszerek hatását a nyúl szervezetére. A második témakör, amely bizonyos módon választ adhat a mezei nyúl tenyésztésének tisztázatlan kérdéseire, a nyúl zárttéri tenyésztése lesz. Hazai és külföldi vonatkozásban egyaránt vannak már bizonyos tapasztalatok e téren, de sok még a nyílt kérdés, főleg a farmokon tenyésztett nyulak szabadon bocsátásával, valamint a természetes feltételekhez való alkalmazkodásával kapcsolatban. Éppen ezekre a témákra, vagyis ökológiát, etiológlai, fiziológiai és szaporodási problémákra fog irányulni a kutatás. A harmadik témakörben szükség lesz az egyes kiválasztott mezőgazdasági üzemekkel való szoros együttműködésre. A kutatók legaláb két üzem feltéielei között fogják tanulmányozni, hogy miként lehetne olyan növénytermesztési módszereket alkalmazni, amelyek többek között a mezei nyúl életterét is kedvezőbbé tennék. Mindenekelőtt az egyszerre több növénykultúrát termesztő módszerek széles körű alkalmazását fogják kipróbálni. A szakemberek által folytatandó kutatás feladata: 1. feltárni a mezei nyúl állományának csökkenését előidéző okokat; 2. tisztázni a mezei nyúl szaporndásdinamikájának kérdéseit; 3. egy konkrét mezőgazdasági üzem viszonylatában kidolgozni a mezei nyúl életterének javítását célzó termesztési rendszereket; 4. bevezetni a kísérleti zárttéri nyúltenyésztést. Az imént felsoroltakat a kósőbbiek folyamán konkrét formában is hasznosítani lehet. Minden bizonnyal a kutatást végző csoport tagjai sok vadászt, vadgazdát, természetbe« rátot — lapunk olvasóit ts —1 meg fogják keresni, segítség!!« két kérve. Ha a megkérdezettek kedvezően viszonyulnak a munkához, a kért segítséget, információkat megadják, a kutatást végzők egyrészt gyorsabban, másrészt pedig eredményesebben dolgozhatnak. Minden vadász bekapcsolódhat a munkába, illetve segítséget nyújthat. Az ezzel járó többletmunkát ne úgy nézzük, mint a vadgazdálkodást hátrál« tató tevékenységet! Mi, vadászok már régen előkészítettük, illetve sürgettük ennek a csoportnak a létrehozását. Ezért most, amikor már működik, erkölcsi kötelességünk a segítség megadása, hiszen tulajdonképpen a mi számunkra dolgoznak a csoport tagjai. Remélhetőleg nem lesz sorainkban olyan, aki az aktív segítséget megtagadná, s csak tétlenül szemlélné mások fáradozását. Valamennyien azt akarjuk, hogy a mezői Járva ismét szép számban láthassunk mezei nyniat, s az egész év folyamán élvezhessük a tej nyésztöi munka gyümölcsét. Ne feledjük, hogy a huzamosabb ideje felmerülő nnhézségek mielőbbi megoldásához, mindannyian hozzájárulhatunk! KIRNER KAROLY A mezei nyúl iránti piaci kereslet kielégftése csakis a tenyésztés fejlesztésével lehetséges (Pavel Mails felvétele) / л
