Szabad Földműves, 1986. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)
1986-04-05 / 14. szám
12 SZABAD FÖLDMŰVES 1986. április S. A MEGVALÓSÍTÁS EREJÉVEL Tóth Zoltán agrármérnök, a dióspatonyi (Orechová Potôň) Barátság Élsz elnöke nagyon helyesen közgazdasági oldalról közelíti meg a 8. ötéves tervidőszak gazdaságukra háruló igényes feladatait. — Az új szabályozó rendszer a népgazdasági érdekeket közvetíti, s ezt üzemi méretben kell megvalósítanunk. A kényszerítő körülmények — vaskosan jelentkeznek a szabályozó rendszerben — a ml gazdaságunkat Is továbblépésre sarkallják. A siránkozás, a valós helyzet puszta szemlélete, a kalkulálható üzemi nyereség várható csökkenésének emlegetése helyett figyelmünket ezért gazdálkodásunk alapos elemzésére fordítjuk — fogalmaz tömören az efsz fiatal elnöke, majd hozzáfűzi: — Gyakorlatilag pártunk gazdaságpolitikai programjának olyan szakaszához érkeztünk, melynek legfőbb meghatározója a tudományos-műszaki haladás meggyorsult üteme, a nagyobb üzemi szervezettség és önállóság olyan körülmények között, amikor a piac is növekvő szerephez jut a gazdasági tevékenységben. Mindez új, magasabb szintű termelést és termelésszervezést követel azokon a bázisokon, amelyeket a mezőgazdaság szocialista átépítése óta létrehoztunk. Ilyen irányúak tehát azok a folyamatok, melyek új jelenségeket és tendenciákat váltottak ki nagyüzemi mezőgazdaságunk további fejlesztésében. Az elnök által jelzett perspektívát a Barátság Efsz-ben — mely egyébként a 7. ötéves tervidőszak igényes feladatait a legtöbb mutatóban teljesítette, sőt túllépte — ágazati méretekben, a fokozatosság alapelvét követve igyekszenek megvalósitani. Ebben a gazdaságban ténylegesen úgy alakult a helyzet, hogy állandósult, jó eredményeket a gabonafélék, a szemes kukorica, a hüvelyesek, az olajnövények termesztésében, illetve a hústermelésben értek el. Ugyanakkor lemaradás tapasztalható a speciális növények, a cukorrépa és a ta« karmánynövények termesztésében, valamint a tejtermelésben. AKADÁLYOK ÉS TARTALÉKOK A speciális növények termesztésében tapasztalható kiesés az utóbbi két év kedvezőtlen időjárásával magyarázható, amely elsősorban a dinynyét sújtotta. Ugyanez viszont már nem vonatkoztatható a cukorrépára, melyből a szinte hagyományosnak számító 50 tonnával szemben tavaly mindössze 24,4 tonnás hektárhozamot értek el. A cukorrépa — ezt kioktatás nélkül írjuk — egyik alapfeltétele a jő talaj-előkészítés és a hiánytalan növényállomány. A cukorrépamag ugyanis apró, tartaléktápanyaga kevés, fejlődési erélye gyenge, ezért a gazdag terméshez szükséges induló növényállomány csak ezen tényezőknek a szem előtt tartásával, jó talaj-előkészítéssel érhető el. Természetesen a jó minőségű, kiváló csírázóképességű vetőmag szintén nélkülözhetetlen feltétel. A gyér növényállomány — az ok és okozati összefüggések feltárása a gazdaság szakembereire tartozik — már eleve kétségessé tette a termés gazdaságosságát, rontva minden további termelési ráfordítás hatékonyságát. A cukorrépához hasonlóan, sajnos, nem sok jó mondható el a tömegtakarmányok termesztéséről sem. A megfelelő eszközellátottság s a tároléhelyek bővítése és korszerűsítése ellenére sem sikerült tavaly első osztályú takarmányt előállítaniuk. Ebben a gazdaságban, sajnos, nemcsak a legelőgazdálkodás, a tömegtakarmány-termelés vagy a megtermelt érték betakarítása és szakszerű tárolása kullog az igények és követelmények mögött, hanem szemléletbeli hiányosságok is nehezítik a kibontakozást. Meglátásaink szerint — egy élenjáró gazdaság , rangjához méltóan — minőségi változást kell e'érniink a tömegtakarmányok termelésében, a melléktermékek, mindenekelőtt a szalma hasznosításában, valamint a legelőgazdálkodásban. A fehérjebázis bővítése, pedig törvényszerűen a pillangós növények, különösen a lucerna hozamának a növelését s a lucerTóth Zoltán agrármérnök naszéna minőségének javítását Indokolja. A takarmányok minőségének megóvásával a betakarítás, a tartósítás és a felhasználás technológiájának fejlesztésével érhető csak el a szarvasmarha-állomány termelékenységi színvonalának emelése, a takarmányhasznosítás — különösen a febérjehasználás — javítása. Az állatállomány termelékenységében s reprodukciós képességében — bár itt is észlelhetők az egyes farmok és istállók közötti szóródások — dicséretes eredményeket elérő gazdaságban a tömegtakarmányok minősége szinte törvényszerűen a tejlermelésben érezteti hatását. Tavaly például 152 ezer liter tejjel értékesítettek kevesebbet a tervezettnél, s a tej minőségét illetően Is van mit javítaniuk. ÉRDEKELTSÉGET A GÁZPEDÁLIG Az egyébként hagyományosan Jő eredményeket elérő mezőgazdasági nagyüzem gazdálkodásából szándékosan ragadtuk ki a fogaskerekek közé szorult homokszemeket. S mindezt két szempontból tettük: ■ Egyrészt azért, mórt nagyüzem] mezőgazdaságunk egy olyan időszakhoz érkezett, amelyben megnőtt az üzem- és munkaszervezés Javításának szükségszerűsége, s ezen belül különösen nagy jelentőségűvé vált — ezt az efsz elnökének gyakorlati meglátása Is bizonyltja — a munkaerővel, a munkaeszközökkel és az anyaggal való takarékosság. A termőtalaj védelme, a termelőeszközök, épületek, gépek, berendezések korszerű, nem költséges megoldása, kivitelezése, gazdaságos hasznosítása, a takarékos anyag- és energiafelhasználás szerves része a hatékonyság által támasztott követelményeknek. ■ A fentiekből kiindulva kicsit a féltés is diktálta kritikus szemléletünket. A Diőspatonyi Efsz-ben ugyanis az alapító tagok kiöregedése után meghatározóvá vált a fiatalok szerepe, ami az élet rendje. A földművesek régebbi generációjára mindig is jellemző volt a földhöz, a tulajdonhoz való kötődés. A felnövő generáció esetében viszont a közösségi tulajdonhoz való viszony hangsúlyozottabb lett és ebből — a sajátos helyzet miatt — tudatilag sok bonyodalom származhat. Nagyon pontosan kell fogalmaznunk: meg kell hagynunk a történelmi hátterű vonzódást, ragaszkodást a tulajdonhoz — miközben erősíteni kell a haza sorsáért való felelősségérzetet —, ám ugyanakkor a közösségi tulajdonhoz való ragaszkodást is el kell mélyíteni. A mezőgazdaság ügyo ugyanis nem vihető magasabbra akkor, ha az ott dolgozó fiatal nem érzi sajátjának. magáénak a földet, a közös tulajdont. Az elmondottak arra figyelmeztetnek — s ez nemcsak Dióspatonyra vonatkozik —, hogy az állattenyésztőtől a gázpedált nyomó emberig el kell mélyíteni » zárt láncú érdekeltség megszilárdítását. Ez pedig abból a felismerésből szülessen, hogy sok-1 kai méltóbb az emberhez, ha a tilalmak és korlátok gyarapítása helyett az egyéni boldogulás, gyarapodás új útjait tárjuk fel közösen. ÖSSZEGEZVE A szövetkezet elnöke a hiányosságok kendőzése nélkül feltárta gazdálkodásuk gyenge láncszemeit. Szerintünk ez ma már nemcsak szükségszerű és elkerülhetetlen, hanem egyben az ésszerű gazdaságpolitika számára kedvezően kiaknázható helyzetet ia teremt. Mindenesetre az már az említett szövetkezet párt- és gazdasági vezetésének a dolga, hogy a jellemzett helyzet helyes megítélése alapján az előrevivő folyamatok stratégiáját kialakítsa. Mégpedig a megvalósítás erejével, ami kézenfekvő. CSIBA LÄSZL0 Az energiatakarékos gazdálkodás kötelező ilágviszonylatban, így hazánkban is fokozott figyelmet fordítanak a takarékosságra. A tudomány meghatározója, értékmérője a következő: a találmány akkor felel meg a társadalmi elvárásoknak, ha a takarékos energiagazdálkodást segíti elő. Fogyóban vannak ugyanis a hagyományos nyersanyagok, melyek napjainkban is a fő energiaforrásokat jelentik. Az ezredfordulóra már az atomerőműveknek és a vízierőműveknek kell átvenniük az energiahordozók szerepét. Persze az anyag- és energia-megtakarftásnak gazdasági jelentősége van. A hatékony termelés ugyanis kizárja a mindennemű nyersanyagnazarlást. EREDMÉNYEK — GONDOKKAL ÖVEZVE Az utóbbi években a mezőgazdasági üzemek energiagazdálkodásában kedvező eredmények születtek, az energiatakarékosság területén azonban így Is több hiányosság tapasztalható. Természetesen, elsősorban azokról kell szólni, akik munkájuk során nem feledkeznek meg a takarékos gazdálkodás módszereinek alkalmazásáról. A mezőgazdasági üzemek évi átlagban 120 millió korona értékű energiát takarítottak meg amellett, hogy a termelés üteme nem csökkent, sőt felgyorsult. Köszönhető ez azoknak a találmányoknak, újításoknak, eljárásoknak, melyek a takarékosságot, a fűtőolal felhasználásának csökkenését, a gépjárművek takarékosabb üzemeltetését stb. teszik lehetővé. Számos helyen a szállításban, a teherautók váltják fel a traktorokat. Tavaly Szlovákia maeőgazdasági üzemeiben összesen 90 ezer hektáron alkalmazták a min'raalizált talalművelést. A mezőgazdaságban pillanatnyilag 800 napkollektor üzemel. Minden elismerés azoké a szakembereké, akik ilyen módon kívánnak energiát megtakarítani. Az energia-felhasználás hiányosságairól is, sajnos, hosszasan lehetne beszélni. Legjobban igazolják ezt azok a takarékossággal kapcsolatos Irányszámok, melyek közül egyet sem sikerült teljesíteni. Óriási hiányosságok vannak a szállítás területén. A gépjárművek esetében nagyon sok az üresjárat, aminek a rossz munkaszervezés az oka. Az üzemanyag-fogyasztást az alkatrészhiány Is növeli. Erről igazán a legtöbbet azok tudnának beszélni, akik naphosszat autóznak csak azért, hogy felhajtsanak sok esetben egy-egy filléres pótalkatrészt. Az épületek fűtése Is rengeteg fölösleges energiát fal fel hiányos szigAe’és, kivert ablakok miatt. Jelenleg minden mezőgazdasági üzemben kell hogy legyen egy szakképzett energetikus, aki Irányítja az energia-felhasználást, ügyel arra, hogy a termelés valamennyi szakaszán ne kerüllön sor pazarlásra. Ennek ellenére számos olyan gazdaság akad ahol szüntelenül túlmerítik a megszabott energiakeretet. Természetesen, számtalan részleg dolgozója nagy gondot fordít az energia optimális felhasználására. Hogy e gazdaságok pozitív hozzáállását értékelik, bizonyítja az az erkölcsi és anyagi elismerés, amelyben rendszeresen részesülnek. TAKARÉKOSKODNI — NEM PROBLÉMAMENTES .., A Komáromi (Komárno) Járási Mezőgazdasági Igazgatóság gépesítési osztályának vezetője Búkor József mérnök, a tudományok kandidátusa van megbízva az energetikusi funkcióval. A bevezetőben az elmúlt év eredményeiről, gondjairól elmondotta: — Az elmúlt évet a kemény tél határozta meg. Nemcsak arról van szó, hogy többet kellett fűteni az egyes gazdasági részlegeken — üvegházak, állattartó telepek stb. —-, a gondot más okozta: a hőmérséklet annyira lecsökkent, hogy a pőtfűtő-berendezéseket is üzembe kellett állítani a palánták, növendék állatok, csirketenyésztés megmentése érdekében. Ez bizony ijagyon sok nem tervezett fűtőolajat, villamosenergiát emésztett fel. Például a Marcelházi (Marcelová) Efsz-ben — ahol télen is palántanevelés és zöldségtermesztés f.olytk — az energiafogyasztás a kétszeresére növekedett. De mivel tavasszal csak korlátozott méretekben használták az öntözőberendezéseket, így lóval kevesebb villamosenergia fogyott, ami részben enyhítette a megnövekedett energiafogyasztást. A későbbi időszakban a takarékossági Intézkedések nyomán aránylag kedvezően alakult az energiafogyasztás. Tavaly az 1984-es évhez viszonyítva 2,5 százalékkal csökkent az energiafogyasztás, a tervhez képest 50 terafoult takarítottunk meg. Ez az egyre igényesebb termelési technológiák mellett nem rossz eredmény. ф Ha már szó volt a téli gondokról, folytassuk a beszélgetést a felmerülő nehézségek megemlítésével... — Nem panaszképp mondom, csupán ténymegállapításként említem meg: a ipegfontoltan tervezést üzemanyag-fogyasztás a termelés alfája és ómegája. Am felteszem a kérdést, hogyan ossza be egy szövetkezet az üzemanyagot, amikor ennek mennyisége bizonytalan... Arról van szó, hogy év közben is módosításokra, csökkentésre, majd „toldásra“ kerül sor, Tavaly például az év elején előirányzott 16 százalékos csökkenés az év végére 8 százalékra módosult. Véleményem szerint a felsőbb szervek helytelen gyakorlatot folytatnak az üzemanyag szétosztásával kapcsolatban. Határozott véleményünk az, hogy az év elején pontosan meg kell határozni: egv-egy járás mezőgazdasági üzemei mennyi üzemanyagot kapnak. így a szétfrás még akkor is egyszerűbb, ha az optimálisnál kevesebb üzemanyagot kapnak. • Gondolom, tavaly egyéb nehézségek Is felmerültek? — Az őszi munkacsúcsok idején gazdaságaink néhány napra üzemanyag nélkül maradtak. Kritikus helyzet volt, hiszen senkinek sem kell megyaráznl, mit lelent az, ha munkacsúcs idején 4—5 napra leáll a termelés akkor, amikor az időjárás is kedvez. Az érsekújvári (Nové Zámky) Benzinol fiókvállalatban bekövetkezett műszaki hiba miatt „leállt" a gázolalszállítás, a gondjainkat legalább részben a bratislavai Slovnaft enyhítette. • Az energiatakarékossággal kapcsolatban központi intézkedések sora született. A (árás mezőgazdászai mit tesznek a szigorú intézkedések betartása érdekében? — Évek őta komoly harcot folytatunk az energiapazarlás megszüntetése érdekében. Ez nem problémamentes folyamat, mert szemléletváltásra van szükség. Sok helyen ugyanis nem szívesen válnak meg a régi megrögzött termelési módszerektől. Sok esetben erélyesen fel kellett lépnünk, (érésünkben kiváló tapasztalataink vannak a hulladékanyagok felhasználásával. Nemesócsán (Zemianska Ofőa) például olyan kazánt állítottak üzembe, amelyben felhasználhatják a közeli cipőgyár hulladékait. Tavaly ezáltal 380 tonna szenet takarítottak meg. Némelyik szövetkezetünk szoláris szénaszárítőval rendelkezik. A komáromi baromfifeldolgozó üzemben a meleglevegő fúvatásos módszerét használják saját készítésű, speciális ventillátorok segítségével. így évente 30—40 százalékos költségcsökkenést Is elértek. A Komáromi Állami Gazdaság hasonló berendezést alkalmaz a gombatermesztésben. ф A Komáromi járásban elsők között ismerték fel a MULTI TILLER talajművelőgép előnyeit. — Ha erről a gépről esik sző, hadd legyezzem meg: ezzel a berendezéssel — amely segítségével másodveíések esetében kizárható a szántás — rengeteg üzemanyag takarítható meg. A Végvárból (Vŕbová nad Váhom) Efsz-ben készítenek MULTI TILLER-t. Habár csak korlátozott számban — 10—15 darabot évente — már most is érzékelhető a hatása. ф A napkollektorokkal kapcsolatban mi a helyzet? — üzemeinkben jelenleg kilenc napkollektor van, közül 6—7 berendezés állandóan működik. Ezeknek a zömét vízmelegítésre használják. Persze problémáink vannak e körül is. Sajnos, ma még nagyon költségesek, a szerelésük is körülményes és drága. Évente egy-egy napkollektorral 0,6—0,12 terajoul energia takarítható meg. Habár ez gazdaságonként egyelőre nem sok haszonnal jár. ф Egyéb energiahordozók kihasználása terén milyen eredményeket értek el? — Három gazdaságban — a Marcelházi Efsz, a Komáromi Állami Gazdaság és a Nemesócsai EfsZ — végeztek geotermális fúrásokat abból a célból, hogy megállapítsák: a lövőben hol is lehetne kihasználni a termálvizet fűtésre. A biogáz felhasználásával is foglalkozunk. Habár ilyen telepünk egyelőre nem működik, de a vágvarbői szövetkezetben kísérleteznek ezzel a technológiával. в Az újítőmozgalom milyen mértékben járul hozzá az energiatakarékossághoz? — örvendetes, hogy az utóbbi időben járásunkban egyre több az olyan újítás és találmány, amelv az energiatakarékossággal kapcsolatos. Ezt elősegítette a — nemcsak szlovákiai, de járási viszonylatban is meghirdetett — verseny. Azok az újítók ugyanis, akik érzik, hogy megbecsülik, értékeik munkájukat, csodákra képesek. Tapasztalatom szerint helyesen cselekszik az a részlegvezető, aki egyenesen felkéri az újítókat arra, hogy próbáljanak megoldást találni olyan esetben, ahol energiapazarlásról van szó. * ★ Amint ezt az egyik alcím is felezte: takarékoskodni nem problémamentes, de szükséges. Ugyanis az olcsóbb, dn jobb termelés nemcsak a társadalom, de mindannyiunk érdeke. Az energiapazarlás következtében „elgurult“ több m’llió koronát értelmesebb célokra lehetne fordítani, Kalita Gábor k.»>: .\WWWňV*.|>TwX«\4W.4V.WWO*WW . ... лшашт».............v ' -................. " -----Pőthe Ferenc mérnök, a szövetkezet ökonémus* fotó: —vass-*
