Szabad Földműves, 1986. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)
1986-04-05 / 14. szám
A SZŐLŐBEN) A tavaszi felmelegedés hatására a szőlészetben is megkezdődik az aktív tenyészidő. A rügyek duzzadni kezdenek, majd kezdetét veszi a fakadás. Riigyfakadásig feltétlenül fejezzük be a szőlő metszését, mert a megkésve végzett metszéssel sok értékes tápanyagtól fosztjuk meg a tőkéket, a fakadó rügyek pedig könnyen kitörhetnek. A nyesedéket komposztáljuk. A venyige sok értékes szerves anyagot tartalmaz, tehát jól hasznosítható a talaj szerkezetének javítására. A szálvesszős művelésű s zőlőkben rügyfakadásig fejezzük be a szálvesszők leívelését, lekötözését. A metszést és a venyige kihordását követően, közvetlenül rügypattanás előtt a szőlőtőkéket áztatásszerűen permetezzük le, hogy megakadályozzuk az atkák kártételét. Leghatásosabb a napsütéses, meleg időben végzett lemosó permetezés. Az atkák kártétele főleg idősebb szőlőkben szembetűnő, ahol sok az idős fás rész és rövidcsapos metszést alkalmaznak. A károsított hajtások gyengén növekednek, a levelek aprók és fodrosak maradnak, s nem tudják biztosítani a hajtások jó beéréséhez szükséges tápanyagok feldolgozását. A virágzat beszárad, a fejlődő bogyók lehullanak. A károsított töke fokozatosan gyengül, majd néhány év alatt tönkremegy. Az atkák elleni, kora tavaszi permetezéshez kéntartalmú készítményeket használunk {például a Polybarit 3—5 százalékos, a Suika 4—5 százalékos, a Suliko! К 2—3 százalékos vagy a Thiovit, a Pol-Sulkol extra és a Síra 80 WP 1,5 —2 százaié kos töménységű oldatát). A kéntartalmú készítmények használatával csökkenthetjük a lisztharmalfertőzés lehetőségét. A borult, hűvös időben végzett, túl korai permetezés kevésbé hatásos. A tenyészidő folyamán végzett, atkák elleni permetezés már kevésbé hatásos, in- kább csak kiegészítő Jellegű. A metszést és a többi tavaszi munka befejeztével a tömődölt és kissé gyomosodott talajt középmélyen f 15—20 cm) megkapáljuk, fellazítjuk. A talaj igy ismét megfelelően szellőzik, és képes lesz felfogni, befogadni a kiadós csapadékot is. Favyveszéiyes napokon azonban na kapáljunk, mert fokoznánk a fagyveszélyt. Április második felében megfelelő tápanyagellátással még kedvezően befolyásolhatjuk a kialakuló termés mennyiségét. Osztott nitrogén-műtrágyázás esetén, kapálás előtt kijuttatjuk a szőlőnek szánt nitrogénműtrágya második felét (1,5— 2,0 kg mészammónsalétrom áranként). Fejezzük be a szőlő telepítését és a hiányzó tőkék pótlását. A telepítés sikere nagy.részt az ültetőanyag minőségétől és előkészítésétől függ. Lehotőteg csak első ^osztályú szaporítóanyagot telepítsünk. Ültetés előtt a vesszőt egy viláШ tennivalók gos rügyre, a gyökereket 2—8 cm-re vágjuk vissza, ügyelve arra, hogy a növényen roncsolt gyökérrész ne maradjon. A vessző és a gyökér visszametszése után- az ültetőanyagot 12 —24 óráig tiszta vízben áztassuk. Az oltvány legalább Vi részig álljon vízben. Az ültetőgödröt közvetlenül a telepítés előtt olyan mélyre ássuk, hogy az oltvány kellő mélységre kerüljön, és olyan szélesre, hogy taposáskor a lábunk feje beleférjen. A gödörbe állított oltvány gyökerére porhanyós földet szórunk, megtapossuk, majd tőkénként 5—10 liter vizet öntünk a gödörbe. Amikor a föld a vizet már beitta, a gödröt taposás nélkül betemetjük. Az oltás hely 30—50 mm-rel a talaj felszíne felett legyen. A földből kiálló tőkerészt porhanyós földdel kupacoljuk föl. Ha ültetés előtt az oltvány felső részét paraffinozzuk, a kupacolás elmarad. Ültetés után kapáljuk be a területet. Készüljünk fel a kései fagyok elleni védekezésre. Fagy esetén a sorok végén felhalmozott nehezen égő , anyagokat meggyújtva és a szőlő fölött egyenletes vastagságú fíisttakarőt tartva igyekezzünk megvédeni növényeinket a fagytól. Kisebb ültetvényekben takarással (papír) is védekezhetünk a tavaszi agyok ellen, a takaróanyagot azonban nappalra, főleg napsütéses időjárás esetén el kell távolítani a tőkékről. Hatásos védekezési módszernek bizonyult a permeteztető öntözés is. Április második felében tőkenyakba végzett hasítékoltással átolthatjuk a rosszul termő vagy gyenge minőségű szőlőt adó tőkéket. A hasítékos ékoltás készítésekor ügyeljünk arra, hogy föld ne kerüljön a vágásba, mert ez akadályozza az eredést. Chlorofen készítménnyel kezeljük az eiőző nyáron levélsárgulásban, vashiányban szenvedő tőkéket. A beteg tőkék közelében esetenként 40 —60 grammot juttatunk a talajba ebből a készítményből, por vagy oldat formájában. Április végén, amikor a talaj hőmérséklete eléri a 10 C-fokot, megkezdhetjük a szőlőoltványok iskolázását. Iskolázás előtt az' oltványokat paraffinozzuk, majd fokozatosan a külső körülményekhez szoktatjuk. Meggyorsítja az oltványiskolázás menetét és jó eredményeket biztosít a talaj fekete fóliával történő takarása. Beiskolázás után a sorközöket lazítsuk fel, majd az egész oltványiskolát öntözzük be. A BOROSPINCÉBEN végezzük el a tavaszi nagytakarítást. Ha már mindent letisztítottunk és a már nem használt edényeket, eszközöket elmostuk, kénezziik ki a helyiséget. Ügyeljünk pincénk hőmérsékletére, ha szükséges, este és éjszaka szellőztessünk. A meleg pincében főleg az édes borok könnyen utóerjedésnek indulnak, ezért ajánlatos figyelemmel kísérni a borok viselkedését. Előzzük meg a túlcsordulást; ha térfogatnövekedést észlelünk, szívjunk le egy kevés bort a hordóból. A kisebb fahordőkban tartott borokat most már fejtsük át üvegedénybe, demizsonba, hogy elejét vegyük a korai vénülésnek. Ne feledkezzünk meg az üres hordók kezeléséről, kénezéséről. Korpás András agrármérnök A ZÖLDSÉGESKERTBEN A márciusi magvetésből nevelt palánták (paprika, paradicsom, tojásgyümölcs, uborka, dinnye, zeller) földjét még véletlenül se engedjük kiszáradni. Öntözni mindig reggel kell, hogy napközben a növényekről felszáradjon a nedvesség. Öntözés ntán szellőztessünk. A1 hajtató berendezésekben nagyon fontos az optimális hőmérséklet biztosítása, de még ennél is fontosabb, hogy a hőmérsékletet az uralkodó fényviszonyokhoz igazítsuk. Nagy hibát követünk él, ha gyenge fényviszonyok között magas hőmérsékletet tartunk, mert Ilyenkor megnyúlnak a palánták, és a hosszú, vékony palánta bizony nem a legalkalmasabb a kiültetésre (későn, kevés és rosszabb minőségű termést nyújt). Ha vetés előtt nem fertőtlenítettük a talajt, palántadűléssel találkozhatunk. A beteg növényeket azonnal távolítsuk el s a helyüket fertőtlenítsük csipetnyi Fundazollal, majd mérsékeljük az öntözést és tegyük intenzivebbé a szellőztetést. A palántadőlésnek gyakran már azzal is elejét vehetjük, ha a vetést, illetve a kelő növényzetet Fundazol-oldattal öntözzük (1 m2-re 8 liter vízben 5 gramm Fundazolj. A korai szabadföldi termesztésre szánt palántákat ideje áttűzdelni (kivétel a fűtött környezetben szaporított paprika, paradicsom és tojásgyümölcs). Április elején fűtött fóliaházban még vethetünk palántanevelésre paprikát, paradicsomot, uborkát, dinnyét, zellert, póréhagymát. A tökréléket cserépbe ajánlatos vetni (2—3 mag), így nem kell tűzdelni, mégis erős gyökérzetű palántát nyerünk. Április elején a póréhagyma már állandó helyére Is elvethető. A korai sárgarépa és petrezselyem ritkításakor kitépett növényeket palántaként hasznosíthatjuk. A folyamatos ellátás érdekében szabadföldbe érdemes még salátát, hónapos retket és kései borsót vetni. Ugyancsak most kell elvetni a nyári retket, a késel sárgarépát és petrezselymet, palántanevelésre (kerti ágyasokba) a fodros meg a bimbős kelt. Aki dughagymát szeretne termelni, most vesse ei jő sűrűre a magot. Ritkább vetésből étkezési hagymát termeszthetünk. Az uborkát, dinnyét és tökölt április végén lehet helyrevetni. Az előhajtatott korai burgonyát április vége felé D.4X0.5 méteres térállásban ültethetjük ki) Ha a sorközöket fekete fóliával borítjuk, jócskán előhbre hozhatjuk a szedés ide-1 Jét. A már kitelepített káposztaféléket (karalábé, káposzta és FMiumi I!1 karfiol) rendszeresen öntözzük és kapáljuk. A fóliasátrak ilyenkor már sok friss zöldséget kínálnak, de a szabadban teleltetett spenót, póréhagyma, rebarbara, saláta és zöldhagyma termését is fogyaszthatjuk. Lassan készítsük élű a talajt a májusban vetésre-kiültetésre kerülő zöldségfélék részére. A műtrágya bedolgozását, a gereblyézést meg az ágyások kialakítását úgy ütemezzük be, hogy vetés-ültetés előtt még két-három hetet pihenhessen a talaj. Magda Valšiková agrármérnök, a tudományok kandidátusa A GYÜMÖLCSÖSBEN Áprilisban többnyire változékony, szeles időjárás uralkodik, tehát ehhez igazodva kell gondoskodnunk a frissen telepített csemetékről, illetve a talajnedvesség megőrzéséről. A talajművelést mindig a legmegfelelőbb időben végezzük. Tavaszszal ne erőltessük a rotavátorozást, s ha ugarolásről van szó, akkor az első művelés csak 5—8 cm mély legyen (műtrágya bedolgozása). A talajmarók rontják a talaj szerkezetét. Ha ősszel elmulasztottuk, akkor a szamócást is most kell mevszórni műtrágyával. A második éves ültelvényt főleg káliummal kell ellátni (kénsavas kálisó), a harmadéves telepítés nitrogént is igényel. Legjobb a Cererit, mert ez más fontos tápanyagokat Is tartalmaz. A szemzések kötését a szemmel ellenkező oldalon vágjuk fel és egyúttal távolítsuk el a szemzés fölötti vadhajtást. Én óvatossságból a levágott vadhajtást a szemzés oldalán mindig a fa mellé szúrom a földbe, nehogy később (kapáláskor) véletlenül a nemes részt vakítsam ki. Ilyenkor már átvizsgálhatjuk a kora tavaszi oltásokat is; a szoros kötéseket fellazíthatjuk vagy újraköthetjük, esetleg megismételhetjük az oltást. A szeles, száraz időjárás miatt nagyon fontos az új telepítésű fák és bokrok rendszeres öntözése. Legalább kéthetenként 20—40 liter vizet ajánlatos adni egy-egy fának. A- mennyiben az eltelepített csemete tavasszal nem hajt ki, óvatosan ássuk ki, két napra állítsuk vízbe, majd kicsit vágjuk vissza a gyökereit és ültessük el újra. Ha a törzs felső része van elszáradva, akkor 10—15 cm-rel a föld felett vágjuk vissza és ä sebet zárjuk le festékkel. A nyúlrágta fákat is megmenthetjük. Ha még van teleltetett oltóvesszőnk, áthldalásos oltással próbálkozhatunk (feltéve, hogy a törzs felső része még él). Elérkezett a kajszi- és őszibarack termoremetszésének ideje. Már többször elmondtuk, hogy az őszibarackot szinte az év bármely szakában metszhetjük, csak éppen nyugalmi Időben nem. A metszési felületet ugyanis megtámadják a gutaütést okozó gombák, amelyek ellen csak a tenyészidőben tud védekezni a fa. Legjobb augusztus elején eltávolítani a felesleges nyári hajtásokat, szeptember elején pedig a meghagyott éves (jövőre termőre forduló) vesszőket kell megkurtítani. Most inkább csak amolyan javító metszést alkalmazunk, mondjuk csökkentjük a meghagyott vesszők számát. Szakberkekben a hosszúcsapos-hosszűvesszős metszés az elismert. Ennek lényege, hogy a középkorú fákon 100—120 hoszszú (25—40 cm) vesszőt hagyunk meg, a rövid, fejletlen vesszőcskéket pedig eltávolítjuk. Aki most telepít és sövényművelésre készül, az tanulmányozza át a Bouché-Thomas-sövény alapkövetelményeit. A kajszibaracknál ilyenkor nehéz eldönteni, hogy mit vágjunk le és mit hagyjunk meg. Ilyenkor legjobb júniusra halasztani a metszést. Napjaink további fontos feladata a hajtások lekötözése. Arra feltétlenül ügyeljünk, hogy a rögzítés helye a vessző kétharmadára jusson, mégpedig alulról számítva. így ugyanis nem fordulhat elő, hogy a lehajlított csúcs a tőnél alacsonyabb helyzetbe kerül. Az esetek többségében igyekezzünk megtartani a 30-fokos szöget. Lekötözésre elsősorban a sövényeknél van szükség, de a körtefák függőlegesei növő hajtásait is ajánlatos széthúzatni. És persze okosan teszi, aki a lekötözést meg a metszést észszerűen kombinálva végzi a koronaalakítással. Felébredtek a kártevők, ismét fertőzhetnek a betegségek, tehát a növényvédelem területén is akad már tennivalónk. Aki kihagyta a téli lemosó permetezést, most feltétlenül permetezzen a sodrömolyok, az araszoló hernyók, a barackmoly, továbbá az őszibarack tafrinás levélfodrosodása, a monília, no meg a körtevarasodás ellen. Én csupán annyit szeretnék elmondani ezzel kapcsolatban. hogy az őszibarack tafrinás levélfodrosodása elleni küzdelemben nagyon jó tapasztalatokat szereztem a rügyfakadás idején használt 1—1,5 százalékos töménységű Kuprikol-oldattal (mások a Sulka 5, Illetve a Polybarit 3—5 százalékos oldatára esküsznek). Belncz János agrármérnök, a tudományok kandidátusa • A Töketerebesi (Trebisov) járásban nemrég tizenöt élvonalbeli állattartónak tűzték mellére a Szlovákiai Állattenyésztők Szövetségének „Példás tenyésztő“ kitüntetését. A kitüntetettek között találtuk a sečovcei Gabriel Skoromašlejt is, aki a galambászatban tett szert országos hírnévre, de a baromfitenyésztésben elért eredményeiért sem kell szégyenkeznie. Baromfiólait, kék plimut és világos bráma tyúkjait sokan megcsodálták már. Gratulálunk a szép síkerhezl (Csi) ф A Szlovákiai Kertészkedők Szövetségének Rimaszombati (Rimavská Sobota) Kertészeti Szolgáltató Vállalata eddig csak a Rimaszombati járásban fejtett ki tevékenységet, ahol a szövetség 77 alapszervezetében 2750 kertészkedöt tartottak nyilván. Most a vállalat kiterjesztette szolgáltató tevékenységét a Nagykürtösi (Vefký Krííš) járásra is. Itt 19 alapszervezetben 960 szervezett kertészkedő ténykedik. A vállalat mindenekelőtt vetőmagot, ültetőanyagot, műtrágyát, növényvédő szereket és bizonyos kertészeti kellékeket forgalmaz, de az értékesítési gondok enyhítésében is fontos szerepet játszik. Sajnos, a felvásárlóknak tavaly nem sok dolguk akadt, hiszen a szélsőséges időjárás következtében a 2600 tonna csemegeuborka helyett csak 225 tonna termett, és a piros konzervpapriká felvásárlási tervét sem lehetett teljesíteni. Hullott almából, de gyümölcsből általában véve Is kevés volt, csupán dióból meg szilvából sikerült nagyobb tételt beszerezni a háztáji termelőktől. Idén a vállalat a kevésbé Ismert zöldségfélék termesztése Iránti érdeklődés felkeltését tartja egyik legfontosabb feladatának, hogy gazdagabbá tehesse az árukínálatot. (Főj HIRDETÉS -------------------A komjaticei CSSZB Efsz KAGYKÉRI (Milanovce) részlege NAPOSKACSAKAT kínál eladásra 1986. március 19-től július 1-jéig. Az érdeklődők szombat és vasárnap kivételével naponta 7—15 óráig jelentkezhetnek személyesen vagy a 92 323-as telefonszámon. SzF-6
