Szabad Földműves, 1986. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)
1986-04-05 / 14. szám
2 SZABAD FÖLDMŰVES 1988. április S fl gazdasági és szociális fejlesztés meggyorsításával (Folytatás az 1. oldalról) A kongresszus kegyelettel adózott a CSKP KB és a CSKP KERB azon tagjai, valamint a nemzetközi kommunista, munkás-, nemzeti felszabadító és békemozgalom azon jeles személyiségei emlékének, akik a CSKP XVI. kongresszusa óta hunytak el. A küldöttek ezután egyhangúlag jóváhagyták a kongresszus programját, tanácskozási és választási rendtartását, s megválasztották javasló-, választási és mandátumvizsgáló bizottságát. A kongresszusi bizottságok megválasztása után G u stáv Husák elvtárs előterjesztette Csehszlovákia Kommunista Pártja XVII. kongresszusának a CSKP KB politikai beszámolóját. A CSKP Központi Ellenőrző és Revíziós Bizottságának tevékenységéről szóló jelentést Jaroslav Hajn, a bizottság elnöke terjesztette elő. A kongresszus második napján Ľubomír Štrougal, a CSKP KB Elnökségének tagja, szövetségi miniszterelnök előterjesztette A CSSZSZK gazdasági és szociális fejlesztésének fő irányai az 1988—1990-es évekre és kilátások a 2000-ig terjedő időszakra című dokumentumról szóló beszámolót. A CSKP XVII. kongresszusának vitájában ötven küldött szólalt fel. A kongresszus a negyedik napon zárt ülést tartott, melyen megvitatta a választási bizottság jelentését, s megválasztotta a CSKP Központi Bizottságát, valamint Központi Ellenőrző és Revíziós Bizottságát, melyek ugyanazon a napon megtartották első üléseiket és megválasztották végrehajtó szerveiket. A központi bizottság egyhangúlag Gustáv Husák elvtársat választotta a CSKP KB főtitkárává, a CSKP KB Elnökségének tagjaivá Gustáv Husák, Vasil B i Г а к, Peter С о 1 о t к a, Karel Hoffmann, Alois Indra, Miloš Jakeš, Antonín K a p e к, Josef K e m p n ý, Josef K o r C á k, jozef L e n á r t és Ľubomír Štrougal, póttagjaivá Jan Fojtik, Josef Hama n, Vladimír Herman, Miloslav Hruškoví č, Ignác J a n á k és František P i t r a, a CSKP KB titkáraivá Gustáv Husák, Vasil B i f a k, Miloš Jakeš, Jan F o j t í k, Josef H a m a n, František P i t r a, Mikuláš B e ň o, Josef H a v 1 í n és Jindŕich Poledník elvtársakat választották meg. A CSKP KB Titkárságának tagjai: a CSKP KB főtitkára, titkárai, Zdenčk Horení és Marie K a ht'r h e 1 o v á. A CSKP KERB ülésén Jaroslav Hajn elvtársat választotta meg a bizottság elnökévé. Ezt követően a kongresszus egyhangúlag jóváhagyta a javaslóbizottság jelentését és a kongresszus dokumentumait. Vitazáró beszédet Gustáv Husák elvtárs mondott. Gustáv Husák elvtárs beszédéből A gazdaságirányítás fejlesztésében a demokratikus centralizmus alapletl és az élelmiszeriparral szemben, amelyeknek jóval rugalmasabban kell kielégíteniük a belső piac növekvő igényeit. A szükséges szerkezet és minőség szempontjából fedezniük kell a lakosság valamennyi csoportjának keresletét. A hosszú távú árpolitika alapelveit a XVI. kongresszuson fogadtuk el és az a véleményünk, hogy nem indokolt a módosításuk. Lényegük az ármechanizmus társadalmi és gazdasági funkciójának egysége, s ennek a mechanizmusnak hozzá kell járulnia a kínálat és a kereslet közötti összhang biztosításához, a piaci egyensúly fenntartásához. Tiszteletben kell tartanunk azt az egvszerű igazságot, bngy nem lehet drágán termelni és olcsón eladni. Államunk amúgy is ártámogatásban részesíti, főleg az élelmiszereket és a szolgáltatásokat, s a jövőben is jelentős eszközöket fog fordítani ezek dotálására. Ezen felül általánosan ismert, milyen nagy kiterjedésű nálunk a térítésmentes szolgáltatások, az egész társadalmi fogyasztás szférája. Az, amivel a társadalom rendelkezhet. amit a szocialista állam eloszthat, a források megteremtésétől, a jő minőségű munkától függ. (Befejezés az 1. oldalról) és energiaigényességének lényeges csökkenésével. E célok elérése megköveteli, hogy további előrehaladásunkat a gazdasági és szociális fejlődés meggyorsítására. stratégiai irányvonalának még határozottabb és következetesebb megvalósítására építsük, főleg a népgazdaság intenzív fejlesztésének útján. Gazdaságunk sokoldalú intenzifikálása a tudományos-műszaki haladás lényeges meggyorsításától és eredményeinek következetes gyakorlati alkalmazásától függ. A tudományban és a technikában valóban forradalom zajliít le, amely messzemenő hatást gyakorol a termelés minden területére, a társadalmi viszonyokra, až egész irányítási rendszerre, minden ember élet- és munkakörülményeire. Ha forradalomról beszélünk, akkor a tudományhoz és a technikához, / valamint gyakorlati alkalmazásukhoz is felelősségteljesen, igényesen kell viszonyulnunk. E törekvésben elsőrendű jelentőséget tulajdonítunk a Szovjetunióval való gazdasági és tudományos-műszaki együttműködés 2000-ig szóló hosszú távú programja teljesítésének. Megvalósítása — hasonlóan, mint a többi KGST-országgal megállapodott további programok megvalósítása — az egész irányító és gazdasági szféra kezdeményezését, aktív és felelősségteljes hozzáállását követeli meg. A 8. ötéves tervidőszakban döntő lépést kell tennünk a gazdasági és szociális fejlesztés hosszú távú stratégiai irányvonalának megvalósításában. Már az idén magas mércét kell állítanunk minden irányító dolgozó és minden dolgozó kollektíva elé. A konkrét feladatokat tartalmazza A CSSZSZK gazdasági és szociális fejlesztésének fő irányai az 1986—1990- es évekre és kilátások 2000-ig című dokumentum. Alapvető követelmény a nemzeti Jövedelem 18—19 százalékos növekedésének az elérése. Növekményének 92—95 százalékot a társadalmi munka termelékenységének «növelésével kell elérni. ' Gazdaságunknak minderre elég lehetősége van. Számottevő tartalékok vannak a munkaidő kihasználásában, a munka és a termelés szervezésében, valamint az irányítás egész rendszerében. A gazdasági és szociális fejlesztés céljainak megvalósítása megköveteli a mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexum, a lakosság élelmiszer-ellátásában minden illetékes ágazat további szilárdítását és fejlesztését. A szocialista szövetkezetesítés nagy műve, amely olyan ragyogóan kiállta az idő próbáját, a párt és az állam gondoskodása a mezőgazdaság fejlesztéséről, megteremtette a feltételeket ahhoz, hogy a mezőgazdasági termelés tartósan növekedjék, s mindinkább áttérjenek az ipari módszerek alkalmazására. Szocialista mezőgazdaságunk magasan képzett káderekkel és korszerű technikával rendelkezik. Mindez lehetővé teszi, hogy nagyobb igényeket támasszunk ezzel az ágazattal szemben, hogy tartalékainak és lehetőségeinek teljesebb mértékű kihasználására törekedjünk, beleértve az egyes összehasonlítható feltételek között dolgozó vállalatok munkájának színvonalában és eredményeiben tapasztalható indokolatlan különbségek felszámolását is. Pártunk és szocialista államunk politikája továbbra is arra irányúi, hogy biztosítsuk az ésszerű táplálkozás magas színvonalát, s tovább növeljük az önellátás mértékét az élelmiszerek terén. Nagyobb mértékben kell azonban a mezőgazdasági termelés stabilitásának elérésére törekedni. Ez megkívánja, hogy a jövőben is előnyben részesítsük a növénytermesztés fejlesztését, létrehozzuk a szükséges tartalékokat és sokoldalúan gondoskodjunk a talaj termőképességének növeléséről, védelméről. Az állattenyésztést, ennek szerkezetét az össztársadalmi szükségletekkel összhangban a saját takarmányalapokra építve s a takarmányalap hatékonyabb kihasználásával kell fejleszteni. Fontos követelmény az is, hogy az intenzifikálás folyamatát következetesebben hangolják össze a környezet- és természetvédelmi gondoskodás javításával. Az, ami érvényes az egész népgazdaságra — a nagyfokú gazdaságosság és hatékonyság követelménye — teljes mértékben vonatkozik a mezőgazdaságra is. A mezőgazdasági nyersanyagukat és élelmiszereket is olcsóbban kell előállítani. A mezőgazdasági termelés intenzívebbé és gazdaságosabbá tétele lényegesen nagyobb követelményeket támaszt a tudományos-műszaki színvonallal szemben, a döntő intenzifikációs tényezők komplexitásával és minőségével, valamint kihasználtságuk mértékével szemben is. Ebből kell kiindulniuk mindenekelőtt az egységes földműves-szövetkezeteknek és az állami gazdaságoknak, valamint a mezőgazdasági biológiai és műszaki szolgáltatásoknak is. Ugyanez vonatkozik azonban az egész mezőgazdaságiélelmiszeripari komplexum tudományos-kutatási alapjára és a legfontosabb szállító ágazatokra, főleg a mezőgazdasági és élelmiszeripari gépgyártásra, a vegyiparra és a gyógyszeriparra, valamint az illetékes tervező és irányító szervekre. Nagyon időszerű feladat az élelmiszerek választékának bővítése, minőségének és tartósságának javítása. Általában véve jobban kell hasznosítani a mezőgazdasági termékeket és élelmiszereket, következetesen felszámolni a különböző veszteségeket, amelyekből mindmáig épp elég van. Fölöttébb sürgős követelmény azoknak az aránytalanságoknak a felszámolá•sa. amelyeket a mezőgazdasági termelés növekedése és a feldolgozó, valamint raktározó kapacitások lemaradása okoz, s gyorsított ütemben meg kell oldani az élelmiszeripari termékek csomagolási gondjait is. Mindazt, aminek például a cukorrépa betakarítása és feldolgozása során tanúi vagyunk, az olyan értékes nyersanyaggal való pazarlást, mint a tej, a t/urgonva raktározásakor és a takarmányok tartósításakor jelentkező nagy veszteségeket, nem lehet tovább tűrni, s itt az ideje változtatni ezen a helyzeten. A 8. ötéves tervidőszakra fontos intézkedéseket hoztunk a mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexum irányítási rendszerének tökéletesítésére. Ezek a mezőgazdasági vállalatok jogkörének s egyúttal felelősségének erősítését is célozzák. Sor kerül a tervmutatók számának csökkentésére, a gazdasági eszközök szélesebb körű alkalmazására, a szerződéses kapcsolatok érvényesítésére a mezőgazdasági termelés és feldolgozó ipar között. Az intézkedések fontos eszközt lelentenek az intenzifikálás irányvonalának érvényesítésében, a mezőgazdasági-élelmiszeripari termelés hatékonyságának és rentabilitásának növelésében. Gazdasági és politikai következményekkel járó fontos döntésekről van szó. Az irányítás minden szintién — a tervező szervektől egészen a mezőgazdasági vállalatokig — következetesen és átfogóan életbe kell léptetni a meghatározott alapelveket. állandóan értékelni kell a tapasztalatokat, s időben reagálni a problémákra. elveiből kell kiindulni. Ezek: a központi irányítás tökéletesítése, s ezzel párhuzamosan az alsóbb láncszemek jogkörének és felelősségének bővítése, s főleg a dolgozó kollektívák érdekeltségének, kezdeményezésük fejlesztésének sokoldalú támogatása. Sok mindent kell változtatni az ágazati minisztériumok munkastílusában. Ezeknek mindenekelőtt arra kell összpontosítaniuk, hogy a rájuk bízott területet koncepciózusán, népgazdasági rálátással irányítsák, hogy felszámolják a szűk reszortizmust és a parancsolgatást. Ezzel párhuzamosan hatékonyabb módszerekkel kell lebontani a tervet a termelési gazdasági egységekre és vállalatokra, korlátozni a tervmutatók számát, s jelentős mértékben növelni a gazdasági szerződések szerepét. A gazdaságirányítás egész rendszerét a központ és az alsóbb láncszemek kezdeményezése közötti kapcsolat kiegyensúlyozottságára kell építeni. Ez megköveteli, hogy a központi irányítás és tervezés javításával kéz a kézben erősítsük a vállalatok önállóságát és felelősségét. E feladatok megoldása során nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a siker alapvető feltétele az emberek részvételének és támogatásának a megnyerése. Azt kell elérni, hogy a dolgozó kollektívák a legmélyebb érdeklődéssel és meggyőződésből vegyenek részt a lehető legjobb eredmények elérésére irányuló erőfeszítésekben. A SZOCIÄLPOLITIKA FŐ IRÄNYAI, A TÁRSADALMI IGAZSÁGOSSÁG ELVÉNEK ÉRVÉNYESÍTÉSE A 8. ötéves tervidőszakban az életszínvonal fejlesztését tekintve az egyik alapvető célkitűzés a személyes fogyasztás növelése és a szerkezetében végrehajtott minőségi változások biztosítása. Azzal számolunk, hogy a lakosság pénzjövedelmei 14 százalékkal növekednek. A bérekre fordítható eszközöket a munkatermelékenység növekedésével összhangban fogjuk fejleszteni. Szociálpolitikánkban állandóan fontos helyet kap a társadalombiztosítás rendszere, amely nálunk magas szintű és a szocializmus nagy vívmányai közé tartozik. A gazdasági lehetőségek függvényében tovább fogjuk tökéletesíteni. Azzal számolunk, hogy a 8. ötéves tervidőszakban 470 milliárd koronát fordítunk erre a területre. A nyugdíjasok életszínvonalának megfelelő emelése céljából megkezdjük a munkát a nyugdíjbiztosítás tökéletesítésének programján. A 8. ötéves tervidőszakban jelentős eszközöket fordítunk az oktatásügyre és a kultúrára is. Itt ugyancsak elengedhetetlen ezeknek az eszközöknek a hatékony kihasználása e területek fejlesztésére. Elsőrendű fontosságú kérdés a belső piac jó működése. Jelentős mértékben befolyásolja a lakosság elégedettségét, érdekeltségét a nagyobb teljesítményben. a termelés és a munkatermelékenység növekedésében. Piacunk ellátottsága egészében véve jó. főleg ami az élelmiszereket illeti. Néhány hiányosság azonban tapasztalható.. Gyakran hiányoznak apróságok. amelyekre az embereknek szükségük van és amelyek beszerzésére sok időt pazarolnak el és amelyeket magunk is előállíthatnánk. A jelenlegi ötéves tervidőszak folyamán a piaci alapokba történő szállítások több mint 13 százalékkal növekednek. A termelés jelenlegi szintje lehetővé teszi az iparcikkek és élelmiszerek szükséges mennyiségének és minőségének a biztosítását. Ez nagy igényeket támaszt a közszükség-AZ IDEOLÓGIAI MUNKA ÉS AZ ÉLET SZOROS KAPCSOLATA Az elkövetkező időszak feladatait szorosan össze kell kapcsolni a politikai-nevelő, ideológiai munkával. Feladata, hogy még aktívabban járuljon hozzá az új ember, a szocialista haza öntudatos állampolgára, a sokoldalúan fejlett személyiség tudajdonságainak formálásához, aki elsajátította a marxista-leninista világnézet alapjait, a szocialista erkölcs elveit, és eszerint cselekszik. Mint más területeken, itt is szem előtt kell tartanunk bizonyos elsőbbségeket. Napjaink megkövetelik, hogy az eszmei-politikai munkát a szociális gazdasági programból eredő feladatok alapos megvilágítására irányítsuk. és megkülönböztetett figyelmet fordítsunk olyan kritériumokra, mint a becsületesség, a szorgalom, a kötelességérzet, valamint a kollektíva iránt érzett felelősség. Az emberek gondolkodásmódjáért folytatott .küzdelem azonban bonyolult, hosszan tartó folyamat, rendkívüli türelmet igényel. Szem előtt kell tartani a változó viszonyokat, nem szabad alkalmazkodni az elavult nézetekhez és hangulatokhoz, hanem mindig látni kell céljainkat és távlatainkat. E munka meggyőző ereje elsősorban az élet • és a gyakorlat szoros kapcsolatában rejlik. Milyen lehet például a propaganda hatékonysága ott. ahol az emberek azzal találkoznak, hogy egyesek mást mondanak és másként cselekednek, ahol a szavakat nem követik tettek? A párt központi bizottsága nagy figyelmet fordít és fog fordítani a hírközlő eszközökre. A hírközlő eszközöknek hitelesen és rugalmasan kell tájékoztatni hazánk életéről és a világ eseményeiről, biztosítani a széles körű tájékozottságot a párt-, az állami- és a gazdasági szervek, valamint társadalmi szervezetek munkájáról. Ahhoz, hogy a hírközlő eszközök teljesíthessék feladatukat és kötelességüket, amelyeket a párt számukra meghatároz, hozzáférhetővé kell tenni számukra a szükséges információforrásokat. \ Ez ugyanakkor fokozza társadalmi felelősségüket. Bátrabban kell fejleszteni a hírközlő eszközökben a konstruktív kritikát és így hozzájárulni a munka minőségével és a hiányosságokkal szembeni kérlelhetetlen magatartást elősegítő nagyfokú igényesség légkörének megteremtéséhez. Az oktató-nevelő rendszerben, melyet szervezetileg és tartalmilag is fokozatosan tökéletesítünk, szükséges, hogy továbbra is és még rugalmasabban reagáljunk a társadalmi fejlődés jelen és jövő szükségleteire. Előtérbe kerül az a feladat, hogy az ifjúságot a tudományos-műszaki ismeretek, de elsősorban az elektronizáció és más perspektivikus irányzatokkal kapcsolatos ismeretek alkotó elsajátítására vezessük. Kultúránk és művészetünk színvonalát egészében véve pozitívan értékeljük. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nem látjuk a hiányosságokat. Vannak aggasztó jelenségek. A párt nem írja elő a művészi alkotás formáit, módszereit és témáit, de nem fogja támogatni azt, ami rontja az emberek ízlését vagy elferdíti szocialista valóságunkat. Az alkotó szövetségekben. a kiadókban dolgozó kommunistáknak és a művészet-kritikának erősebben kell hatnia a művészeti alkotásokra — a párt politikájával és a szocializmus alapvető értékeivel összhangban. Sokkal nagyobb igényeket kell támasztanunk a kulturális-nevelő és az amatőr művészeti tevékenységgel szemben. A szabadidő tartalmi alakulása a szocialista életmód fejlődésének fontos eleme. Szüntelenül növekszik a tömeges testnevelés és a tömegsport jelentősége az emberek egészséges fizikai és szellemi fejlődésében. A csehszlovák spartakiád szemléletesen bebizonyította, hagy ezen a téren széles hátországgal rendelkezünk. A párt központi bizottsága és a kormány joggal adózott elismeréssel az önkéntesek ezreinek, akik ezen a téren működnek. A PÁRT ÉLCSAPATSZEREPE, A BELSŐ PARTÉLET TÖKÉLETESÍTÉSE Amikor kongresszusunkon megemlékezünk Csehszlovákia Kommunista Pártja megszületésének történelmi jelentőségéről, büszkén állapíthatjuk meg, hogy hatvanöt év távlatában tett nagyságát megerősítette a kapitalizmussal és a fasizmussal vívott győztes harc. és mindenekelőtt a szocializmus sikeres felépítése, a fejlett szocialista társadalom építése. 1921 májusa és szocialista jelenünk között közvetlen folyamatosság van. Tudatában vagyunk annak, hogy a párt nem élhet csupán a múltban szerzett politikai tőkéből. A dolgozó népnek a párt politikájába vetett bizalmát szüntelenül ki kell vívni, mégpedig a jelenlegi problémák megoldása és a programcélok teljesítése alapján. Következetesen fogjuk folytatni reális, becsületes és nyílt politikánkat. amely a párt és a nép szilárd szövetségének mindig is az alapja volt. Ma, amikor minden területen fokozzuk a kommunisták munkájával szemben támasztott igényeket, rendkívül fontos a cselekvés nyíltsága, amely magába foglalja az igazsághű helyzetértékelést, a hiányosságok és hibák meglátásának képességét, a széles körű tájékozottságot és a rendszeres beszámolást. A pártszervekben és -szervezetekben létre kell hozni a feltételeket ahhoz, hogy a kommunisták széles körben vegyenek részt a problémák megoldásában, hogy a vélemény- és a tapasztalatcsere konstruktív legyen, hogy a munka ered-« ményeinek elemzése bíráló legyen. A párt alapszabályzata arra kötelez bennünket, hogy sehol se engedjünk teret a bírálat elnyomásának. Azokban az esetekben, amikor az embereket a bírálatért üldözik, a legszigorúbban kell eljárni, mindig szem előtt kell tartani, hogy az emberek bizalmával nem szabad hazárdírozni. A bírálat akkor teljesíti feladatát, ha azt önbírálat, majd a hibák és a hiányosságok helyrehozása követi. A kommunista bírálatban és önbírálatban a belső pártélet természetes alkotóelemét, a fejlett szocialista társadalom építésének pótolhatatlan eszközét látjuk. Lényegesen növelnünk kell politikai és irányító tevékenységünk ellenőrzésének színvonalát és hatékonyságát. Továbbra is jelentős a • szerepük az ellenőrző és revíziós bizottságoknak a pártépítés miden szintjén. A múlt időszakban, nagy munkát végeztek és tekintettel az előttünk álló feladatokra a jövőben is nem kevés tennivaló vár rájuk. Állandóan szem előtt kell tartani a vezetők szakképzettségének, eszmei- és politikai felkészültségének a rendszeres fokozását is. A tudományos ismeretek, a tudományos-műszaki haladás gyors fejlődése megköveteli, hogy a káderek rendszeresen gyarapítsák műveltségüket és fokozzák politikai és szakmai képzettségüket. A kádermunkában mndig érvényesülnie kell annak, hogy a felelősséggel és a jogkörökkel együtt növekszenek a kötelességek és a tisztségviselőkkel szemben támasztott igények. Minél magasabb poszton áll valaki, annál nagyobb mértékben sokszorozódik ez az elv. A pártszerveknek és -szervezeteknek elvszerűen kell eljárniuk a pártalapszabálvzat, a szocialista erkölcs, a törvényesség és a fegyelem megsértésének eseteivel szemben, szigorú következtetéseket kell levonniuk, beleértve azoknak a pártból való kizárását is, akik ezt elkövetik. A párt vezető szerepe annál hatékonyabb. minél sokoldalúbb a nárt belső élete, minél következetesebben tartjuk be a demokratikus centralizmus e lenini elvét. Határozottságunkat megsokszorozza az a tudat, hogy a kitűzött program megfelel dolgozóink alapvető érdekeinek és vágyainak és teljes összhangban van a világ forradalmi és haladó erőinek a társadalmi haladás és a tartós béke biztosítására irányuló erőfeszítéseivel. Erősít bennünket az tudat, hogy országunk a szocialista közösség, a széles antiimperialista front szilárd láncszeme és hogy igényes terveinket a szovjet néppel megbonthatatlan, testvéri együttműködésben váltjuk valóra.
