Szabad Földműves, 1986. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)

1986-03-29 / 13. szám

1986. március 29. .SZABAD FÖLDMŰVES. 13 Az utóbbi években népgaz­dasági szinten elsőrendű fel­adattá vált az energiatakaré­kosság. Különösképpen vonat­kozik ez a mezőgazdaságra, a­­mely — a korszerű technoló­giák és a nagy teljesítményű gépek térhódításával — a nép­gazdaság ágazatai közül a leg­nagyobb energiafogyasztók kö­zé sorolható. A tudomány és a műszaki fejlesztés azonban számtalan energiatakarékos módszert és technológiai eljá­rást kínál fel a mezőgazdaság­nak. Lehetőség a takarékosabb energiagazdálkodásra tehát a­­kad bőven. Am a kínálkozó le­hetőségek, az elképzelések nem minden esetben valósít­hatók meg olyan egyszerűen... ENERGIA FRONT 'As Almás-Görgői fiablonnv nad Turnou-Hruhov) Egységes Földmű­ves-szövetkezet a Rozsnyói(Rožňava) járás harmadik legnagyobb mezőgaz­dasági üzeme. Beszélgetőpartnerem leső János agrármérnök, a szövetke­zet elnöke. Ez alkalommal a hulla­­dékenergia kihasználásával, valamint a jövedelmezőség növelésére irányuló újabb terveikkel és azok megvalósí­tásának akadályaival kapcsolatos kérdéseket latolgattuk. 9 Vásárnltak-e az érsekújvári (Nő­vé Zámky) Elektrosvit n. v. által gyártott napkollektort? — Régi vágyunk, hogy a „görgői napsugarat“ csapdába ejtsük. Három évvel ezelőtt rendeltük meg az első napkollektorokat. Akkor úgy tervez­tük, hogy minden évben 100 ezer ko­ronát áldozunk erre a célra. Minden gazdasági udvaron ezzel állítottuk volna elő a szükséges melegvizet. Persze ,a hátrányokkal is szembenéz­tünk. Nevezetesen azzal, hogy az „in­gyenes“ energia elég költséges; a be­fektetett összeg 10—12 év múlva té­rülne meg. Ennek ellenére amellett Miért ne lehetnénk rugalmasabbak ? döntöttünk, hogy ml sem „maradunk ki“ a napenergia hasznosításából. Évente ugyanis a villanyenergia-fo­­gyasztást 100 kWÓ-ra csökkenthetük volna. Sajnos, ez nem valósulhatott meg, mert a megrendelésünkre nem­hogy napkollektorokat, de még vá­laszt sem kaptunk ...! 9 Ni a helyzet a biogázzal? — Évek óta foglalkozunk ezzel a kérdéssel, hiszen ezer darab szarvas­­marhát tartunk rostos állásokon. A hígtrágya tárolására felépítettünk három, egyenként 1200 köbméter tér­fogatú acéltartályt. A keverőberende­zést is beszereztük hozzá, de a Rozs­nyói Gép- és Traktorállomás egy éve nem képes ezt beszerelni, pedig egy­hetes munka az egész. Néhány tar­tály és csővezeték kellene még hoz­zá, és a görgői udvart a szarvasmar­hák „látnák el“ melegvízzel. 9 Ogy tudom, hogy a legelők le­tisztításánál összegyűlt hulladék hasznosítására is kiötlöttek valamit? — Az 1100 hektáros legelőnknek mintegy a felét benőtte az erdő, le geltetésre alkalmatlan. A bokrok ki­vágásához — a legelőtisztítás kere­tében — egy önjáró aprítógépre vol­na szükség. A felaprított fát tárol­nánk, és télen ezzel fűtenénk egy speciális kazánt. Három és fél kiló hulladékfával 1 kg fűtőolajat takarí­tanánk meg. Persze, ha előbb gázosí­­tanánk a fát, a hatásfokot tovább növelhetnénk. Igaz, egy KABAR típu­sú legelőtisztító kombájn van a já­rásban, az agrokémiai vállalat tulaj­donában, csakhát adapter hiányában az sem müködőképesl Tehát egyelőre Nevezhetjük akár hullámvölgynek, akár megtorpanásnak, a tényeken a kifejezésmód nem változtat. A tények pedig azt mutatják, hogy a Tőkete­­rebesl (Trebišov) járásban gazdálko­dó Nagygéresi (Verký Horeš) Efsz az ntóbi években nem érte el azt az eredményt, amelyre a tagság és a felettes szervek joggal számítottak. Az elmúlt öt év alatt kétszer válasz­tottak elnököt, legutoljára a zár­­számadó közgyűlésen A közelmúlt­ban Kis Tóth Lászlóval, a szövetkezet elnökhelyettesével beszélgettem. Első­sorban arra voltam kíváncsi, hogy valón ml okozta a visszaesést. ■ A zárszámadó közgyűlésen knnk rétan rámutatott azokra a problé­mákra, melyek aátolják a közös váz daság előreha'adását. Megemlítene ilyen negativ tényezőt? — A visszaesés okát elsősorban az elmúlt öt év szélsőséges Időjárásá­ban, a kedvezőtlen talajviszonyokban és egyéb objektív tényezőkben látom. Természetesen történtek emberi mu­lasztások ts. Az elmúlt gazdasági év statisztikai kimutatását vizsgálva valóban meg­állapítható, begy az esős időjárás Nagygéresben is sok kárt okozott, hiszen 268 hektárnyi területet egyál­talán nem tudtak bevetni, 1204 hek­tár búzából pedig mindössze 883 hek­táron tudták betakarítani a termést. A többi klázotf és kifagyott akár a 255 hektár repce. Hasonlóan kárba ment a 366 hektáron termesztett ló­here és lucerna A növénytermesztést szakágazat tavaly 76,5 százalékra teljesítette termelési tervét. A lema­radás köze! 10 millió korona volt. ■ Bizonyára az állami biztosító megtérhette a kárt? — A növénytermesztés szakaszán a biztosított és nem biztosított károk térítése teljes egészében fedték a ki­esést, melyet a természeti csapások okoztak. Nem tudják azonban pótol­ni azt az össztársadalmi anyagi és er­kölcsi kárt, melyet a gondolkodásban okozott. ■ Az eredmények elemzése szerint az állattenyésztési szakágazat a mólt évi tervé! ЧВ.04 százalékra teljesítet­te. A lemaradás pénzértéke 2 millió 111 ezer korona volt... — Szeretném elöljáróban elmonda­ni, hogy a szövetkezetünk vezetősé­ge mindenkor szem előtt tartotta a lársndalmi Igényeket A termelési szerkezetünk olyan hogy megfelel­hessünk az elvárásoknak. sajnos, az utóbbi években nlncs meg az össz­hang a növénv'ermesztés és az állat­­'enyésztés között. Enéikül pedig el­képzelhetetlen a megalapozott, jő gazdálkodás. Például a növényter­mesztés tervezett termelési értéke 34 millió 960 ezer, az állattenyésztésé pedig 53 milllió 271 ezer korona Még szembetűnőbb a két ágazat közötti különbség, ha azt vizsgáljuk, hogy mennyire képes a növénytermesztési ágazat az állattenyésztés részére a ta­karmányszükségletet biztosítani. Fő­leg az erőtakarmány igényünk ma­gas. összesen 7 ezer 661 tonna és 4 Шщ11 Kis Tóth László, az efsz alelnnke Fotó: Bogoly János ebből saját termelésből mindössze 3 ezer 042 tonnát tudunk évi viszony­latban kitermelni, ami a szükséglet­nek mindössze 43 százaléka. Tavaly például a tervezett takarmányfo­gyasztást 4 millió 239 ezer koronával túlléptük. Az emberi tényezők közül kiemelném a munkaszervezés ala­csony színvonalát, de a sikertelen­séghez hozzájárult az a tény ts, hogy a takarmányok minősége elmaradt a követelményektől. Ezért feltétlenül szükségesnek tartom az ágazat szer­kezetváltozása mellett a káderválto­­zásokat Is végrehajtani. Ez döntően javíthatná a termelés eredményessé­gét. ■ A zárszámadó közgyűlésen új vezetőségei választottak, bizonyára új terveket is készítettek. — Jelentős eredménynek mondha­tó, hogy a növénytermesztés szaka­szán szilárd vetésszerkezetet dolgoz­tunk ki. Több talajjavítás) munkát végeztünk, melyeknek termésnövelő hatása az elkövetkező években mu talkozna meg. Altaiajlazftást 396 me szezést 822, szerves trágyázást pedig 689 hektáron végeztünk. A nem be­­ruházásos talajjavítások értéke meg­haladta az 1 millió 700 ezer koronát. A vezetőség felelősségérzr-lét bizo nyitja, hogy nem vártak a zárszám­adásig a bajok orvoslásával, kész rövid és hosszú távú tervekkel álltak a tagság elé. Gabonafélékből 4,5, repcéből 2,5. borsóból 2,5, cukorrépá­ból 42, szemes kukoricából pedig 5.5 tonnás hozamot terveztek Takar­mánynövényekből — szénára számít­va — a téli készletben el akarják érni egy számosállatra számítva a 2,9 tonnás mennyiséget De főleg a minőség javítására törekednek. Hogy a terveiket elérjék, szükséges az Irá­nyító- és a szervezőmunka javítása, de nem hanyagolható el a tudomány és a technika vívmányainak haté­kony alkalmazása sem. — Az állattenyésztés szakaszán a fő célkitűzésünk a szarvasmarha te­nyésztés lavítása. Tavaly ez a rész­leg 6 millió 527 ezer koronával ma­radt el a tervezettől. Terveztük; hogy az Idén elérjük a tehenenként! évi 2700 literes fejésl, a hízómarhákná! pedig a 70 dekás napi súlygyarapo^ dásl átlagot. Lényegesen javítanunk kell a tej és a hús minőségén. Ter­mészetesen úgy, hogy az anyagi rá­fordításokat csökkentsük Növelnünk kell a sertés- és a juhállományt. Egy kooától 17,5-es malacszaporulatot terveztünk. A hízósertéseknél célul tűztük az 53 dekás napi súlygyara­podást. A juhtenyésztésben elsősor­ban növelni keli a 100 anyánként! bárányelválasztást. Egy birkától 4,16 kiló gyapjúhozammal számolunk. A szövetkezet elnökhelyettese el­mondta még azt is, hogy az elkövet­kező Időszakban tovább fogják foly­tatni a melléküzemági termelést, a­­melynek pénzügyi tervét tavaly 37,9 százalékkal teljesítették túl. A mel­léküzemági termelésnek nagy jelen­tősége van abban, hogy javltja a gaz­daság pénzügyi helyzetét, másrészt munkalehetőséget biztosít a téli idő­szakban. A beruházásos építkezést a tervek­nek megfelelően teljesítették. Am az elkövetkező Időszakban közel 10 mil­lió korona értékű építkezést kel! megvalósítani. Nagygéresben egy 200 férőhelyes tehénistállót kell építeni. Továbbá egy szénatérolót, egy trá­gyatelepet kell építeni és a mellék­üzemág részére egy kőbányát kell megnyitni. A szövetkezetnek az Idén mintegy 98 millió korona értékű terme1 ést kell megvalósítania. Ehhez a feltéte­lek adottak — Jól ismerem az itt dolgozó szak­emberek képességeit Remé'nm sike rülnt foe a közösség bajba íutott szekerét közös erővel kihúzni a ká tyúból — mondta befejezésül Kis Tőth László. ILLÉS BERTALAN beruházás, HIRDETÉS__________________ Fűtött padló malacok részére — helyettesíti az infralámpát és legkevesebb 60 százalékkal csökkenti az elektromos energia fogyasztását; - I — megfelelő mikroklímát biztosít a malacok részére; — a tápfeszültsége biztonságos, 24 V; » — a 220 V feszültségű hálózatról üzemeltethető; — a fűtés szabályozható (I—III.); — a beszerelése és karbantartása nem Igényel különösebb szakértelmet; — ára 1610,— Kčs. Gyártja, az 1986-os évre megrendeléseket vesz fel és bővebb felvilágosítást ad: a Rychnov nad Knežnou-š Gép- és Traktorállomás nemzeti vállalat 516 11 RYCHNOV NAD KNÉZNOU Telefon: Rychnov nad Knéžnou 0445 — 227 41 225 02 226 Z1 korszerűtlen módszerrel tisztítjuk a legelőket, s ott helyben el is tüzel­jük a gazt. A vastagabb fákat pedig hazavíszik a tagok, i HOGY NE VESSZEN KÄRBA ф A szövetkezet határában felépí­tett TRANZIT gázvezeték kompres­szorállomásának 25 megawattnyi hul­­ladékhfíjébfíl a két éve üzemelő 2,7 hektáros üvegházrendsze fűtésére mindössze 1Ö.5 megawattot használ­nak fel. A „maradék“ éli'lan a leve­gőbe: óránként 14 megawatt hőener­gia! Nem kár érte? — De még mennyire. Ezt is tud­nánk, illetve akarjuk hasznosítani. Többféleképpen is! Anyakoca-istálló fűtésére; takarmányszárító üzemelte­tésére; gyökérzöldség és zöldpetre­zselyem-levél szárítására. De hadd részletezzem a problémákat. Egy újsághirdetés alapján mű­anyagból készült fiaztató-ketrecelikel ellátott istállótechnológiát rendeltünk egy csehországi üzemből. Különben csak a műanyagpadlózat miatt vettük meg az egészet, mert a többi kel é két itthon Is elő tudtuk volna állíta­ni, s lám, éppen azt nem tudják hozzá leszállítani... j Van egy BS G-os gázolajffitéses ta­karmányszárító berendezésünk. Az „olajbőség“ idején évente 700 tonna lucernalisztet állítottunk elő, most viszont mindössze 300—500 tonnát. A tejtermelés növelése érdekében szükség van a lucernalisztre. Ele­gendő mennyiség készítéséhez vi­szont a jövőben sem remélhe ünk e'eeendő fűtőolajat. A megoldatlan­nak tűnő dilemmából egy nagyszerű lehetőség megragadásával akarunk kijutni. Mégpedig- tudomásunkra ju­tott. hogy a Nové Mesto nad Váhom 1 Vzduchotechnika alacsony hőfokon üzemelő szárítóberendezéseket gyárt, egyelőre prototípust. Egy Ilyen gép­soron már Nyítrán (Nitra) paprikát szárítanak. A második példányt egy csehországi mezőgazdasági üzembe szállították, de ott nem tudják hasz­nálni, mert a gyártók nem készítet­tek hozzá zöldnnyag adagoló- és zsá­koló berendezést Nekünk viszont így is megfelelne, mivel a hiányzó ré­szeket a US 6-ról átszerelve azonnal beindíthatnánk. Az épület Is megvan hozzá, egymillió koronáért építettük fel az üvegház mellett! figyelőre üre­sen áll, pedig csak be kel'ene sze­relni a szárítőtechnikát. Ezzel egy Időben természetesen leállítanánk a gazdaságtalanul üzemeltetett BS 6-ot. Így évente 200—500 tonna fűtőolajat takaríthatnánk meg. A hulladékhő felhasználásával rentábilissá válna a szárítás; egy tonna lucernalisztet az eddiginél mintegy ezer koronával ol­csóbban állíthatnánk elő! Itt jegyzem meg, hogy még zöldségszárftfisra is kihasználnánk! Az ehhez szükséges tervek hamarosan elkészülnek. Csak­hál... 1 Azt szeretnénk, ha a MÉM a fej­lesztési keretből fedezné a beruhá­zás nagyobbik részét. Kérelmünket a járási mezőgazdasági igazgatóság és a járási pártbizottság elé terjesztet­tük véleményezés, támogatás és to­vábbítás céMából. A végleges választ ugy'-n nem kaptuk meg, de az eddigi vé'ekedések e'éggé 'ehango’óak. Ä1- lftólae „nehéz lesz e'intézni“ Szerin­tem vagy el lehet, vagy nem lehet! Fontos párthatározatot akarunk tel­jesíteni, nem is akármilyen népgaz­dasági je'entőséeűt. És ha van ilyen lehetőség, miért nem lehet késede­lem nélkül Intézkedni? Persze, a k^lHállók logosan meg­kérdezhetik: miért nem fedezzük a beruházást a saját pénzalapunkból? A magyarázat a következő: a hulla­­dékhő kihasználására létesített tiveg­­ház építésére 35 millió koronát for­dított a szövetkezet. Az állami alap­bői 18 mil'lő1 kaptunk. S a haszon? Tír. P.V я!ям iórftl m/nrv > Vvr.u de az is csak áruértékben. A 35 mil­lió megtérülési ideje 27 év (I), hol­ott a berendezés élettartama ennél jóval rövidebb. Évente ötmillió koro­na a hiteltörlesztés! Éppen emiatt nincs keretünk a szárítóberendezésre. Csak az összehasonlítás kedvéért teszek említést egy ihásik beruházá­sunkról. A melléküzemági termelés­ben 6,5 millióért építettünk fel egy szerelőcsarnokot, ahol egy gépgyár részére műszaki berendezéseket gyár­tunk. A befektetett összeg 5 év alatt megtérül a gyártás tiszta jövedel­méből. A mezőgazdasági üzemeknek egyre több munkát kell vállalniuk melléküzemági termelésben, hogy az így szerzett haszonból támogathassa a ráfizetéses ágazatokat. HA LENNE BETAKARÍTÖGÉP © Ennyi elkedvetlenítő tény hal­latán alig merem feltenni az utolsó kérdést, a zöldségtermesztés hatéko­nyabbá tételével kapcsolatban. — A problémánk középpontjában egy dán gyártmányú ASA-L1FT há­romsoros önjáró, gyökérzöldség-beta­­karító kombájn vásárlása áll. Tavaly még 30 hektáron termesztettünk gyö­kérzöldséget; de mivel kézi erővel nem tudjuk betakarítani a termést agrotechnikai határidőben, az idén már csak húsz hektáron vetünk. Pe­dig jövedelmező. Indokolt volna a vetésterület növelése, annál is in­kább, mivel a Frucona nemzeti válla­lat kassal (Košice j üzeme évi 800 tonna gyökérzöldség átvételére sze­retne velünk szerződni, s e mennyi­ség termesztésére mintegy húsz hek­tár szükséges. Néhány gazdaságban — mint pél­dául a Trhovištei Efsz-ben (Micha­lovce} járás) — a cukorrépa-betaka­­rító gépsorral próbálkoztak, kevés sikerrel. Pedig három betakarítókom­bájn beszerzésével egycsapásra megol­dódna a kerületben a gyökérzöldség betakarításának problémája. Ha meg­vehetnénk ezt a kombájnt, 50—60 hektárra növelhetnénk a vetésterü­letet; az egymillió korona beruházás számításaink szerint két éven belül megtérülne. Ráadásul a haszon dup­lán — a Frucona zöldségexportján t keresztül is — „jelentkezne“.

Next

/
Thumbnails
Contents