Szabad Földműves, 1986. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)
1986-03-29 / 13. szám
TÄMRENDSZEREK A támrendszer készülhet állandó vagy ideiglenes jelleggel, attól függően, hogy milyen sövénytípust választottunk. Némely sövények ugyanis legfeljeb 1—5 évig igénylik a támvezetéket. Néha elég az egyenesen vagy X alakban levert karókra, illetve cölöpökre kifeszített, egy-két sor dróthuzal. Ezt az ideiglenes támrendszert később feltétlenül el kell távolítani, mert gyorsan megrongálódik, csúnyán mutat, és egyébként is feleslegessé válik. Az álldndó jelleggel megépített támrendszerek is többfélék lehetnek. Legelterjedtebb módszer, hogy a sor elején és végén támasszal együtt bebetonozunk egy-egy erősebb fém csövet és közöttük is elhelyezünk 10—12 vagy 15 méterenként egy-egy csövet, ha történe, esen hosszabb sövényről van szó. Az oszlopnak szánt fém csöveket a támvezeték tervezett magasságában előre kifúrjuk, hogy később már csak a drótot kelljen kifeszíteni. A sor elején és végén nagyon fontos a támaszték, különben az oszlopok megdőlnek s a huzal meglazul. Az ügyesebbek arra is gondolnak, hogy később a meglazult huzalt újra ki lehessen feszíteni. Rüvidebb sövény (lugas) esetén a felső huzalt gyakran vékonyabb fém csővel pótolják. Ez jó megoldás, mert szilárdabbá teszi a támrendszert. A gyümöicssövény támrendszerének kiépítéséhez jól felhasználhatók a szőlészetben használatos 9X9 vagy 10X10 cm-es beton oszlopok is, de itt sem szabad megfeledkezni a támasztékról. A támrendszer fém részeit (oszlopok, huzal) ajánlatos lefesteni, mert különben a rozsda gyorsan tönkre teszi az egész létesítményt. A SÖVÉNYEK ÖNTÖZÉSE A felülről történő, permetező öntözés helyett itt a csöpögtető öntözést öntözést ajánlatos előnyben részesíteni. A megoldás mindig a helyi és egyéni adottságokhoz igazodik, de mindenképpen kell hozzá egy 15—20 mm átmérőjű műanyag cső, amit rendszer formában összeszerelünk és a támrendszer legalsó drőthuzaljához rögzítünk. Ke:l továbbá egy néhány köbméter íirtartalmú víztartáiy, melyet négy-öt méterrel az öntpzenlő terület szintje fölött keil elhelyezni (pl. й garázs vagy a melléképületek tetején stb.). A tartályból a víz önesésse! jut el a vezetékbe, onnan pedig a csöpögtető spirálokon át a fák közeiében a ta’ajra. Spirál helyett a fólia alatti öntözésre használatos porlasztók is felhasználhatók, sőt az is megfelel, ha egyszerűen kilyuggatjuk a műanyag csövet, de így nem tudjuk úgy szabályozni az öntözést, hogy mindenhova azonos vízmennyiség jusson. Természetesen alkalmazhatunk barázdás vagy talajszint A gvümölGSsövénvekről --1/1. alatti, ugyancsak műanyag cső segítségével végzett, irányított öntözést is. ALANY ÉS FAJTA Nagy általánosságban el mondhatjuk, hogy minél szigorúbban törekszünk a kedvező szögállás biztosításával nevelni a koronát, annál bátrabban használhatjuk a lassú növekedésű alanyokat (M-9, M-26 stb.). Viszont minél Inkább „megnyomorítjuk" a fákat, annál inkább előtérbe kell heÄ közkedvelt Golden delicious a melegebb éghajlat fajtája. Jó talajt Igényel, Hungária-sövénybe és Hoiovousi-sövénybe M-4 alanyon javasolható. A korán és bőven termő Golden spurt szintén a meleg és napos vidékeket kedveli, éves vesszőn is terem. A karcsú orsó tipikus fajtája, de itt is buján növő alanyra (M-l, M-2, M-4 vagy M-7) oltjuk. A Jonatánéhoz hasonló igényekAz olasz palmetta-sövény lyezni az M-l, M-2, M l stb. alanyokat. Ha történetesen túl sűrű telepítést tervezünk (lásd a karcsú orsónál mondottakat), akkor valóban csak az M-9 vagy az M-26 jöhet számításba alanyként. Még akkor is, ha az M-9-ről köztudott, hogy a rajta termelt téli almafajták nem rendelkeznek valami jó eltarthatósággal. Ezzel szemben az M-l és az M-4 alanyokon kinevelt, nagy koronát nevelő nemes fajták jól sövényesíthetők, és finom ízű, jól eltartható gyümölcsöt kínálnak. Hogy a rendelkezésre álló fajták közül melyikeket válogassuk össze a sövénybe? Vannak fontos alapelvek és vannak egyéni ízlések, ezért pontos recept nem létezik. Válaszszon ki-ki kedvére az alábbi jellemző adatok ismeretében. A hűvösebb éghajlatot jól tűrő Clivia a jó táperőben lévő, termékeny talajokra való, M-l, M-2 és M-4 alanyra oltva telepíthető. A sövényben metszeni is kell az alakítás során. Korán kell kezdeni az ifjítását. kel rendelkező Idaredet M l, M-4 vagy M-7 alanyon tanácsos nevelni, de az A2 alany is megfelelő. Talaj- és vízigényes. A közkedvelt James Grieve nehezen alakítható, tehát szigorú formákat megkövetelő sövénybe nem való. Az M-l, M-4 és M-7 alanyon neveljük, több metszést és korai Ifjítást igényel. A Jonatánt nehéz kordában tartani s későb a termés lehúzza az ágait. Megfelel a Holovousi-söványbe és a termőkaros orsó kinevelésére, M-l, M-2, M-4 és M-7 alanyra oltva. Idősebb korban sok metszést, ifjítást igényel. A jól alakítható Lord Lambourne elsősorban a Holovousi-sövénybe javasolható. A Mac Intosh Red ugyancsak jói alakítható, az éghajlattaf és a talajjal szemben igényes. Az Ontario M-l, M-2 és M-4 alanyra javasolható. Jól alakítható, de szakaszosan terem. A Starkrimson a napos, meleg vidékek fajtája, csakis itt fejlődik szépen a gyümölcse és itt nyeri el jellegzetes aromáját. M-l, esetleg M-4 alanyon kifogástalanul jó az olasz sövénybe, illetve minden olyan sö-* vénybe, ahol az ágak szögállása 30° körüli. Korán kell alkalmazni a részleges ifjítást. A nálunk elterjedt köi^efajták közül a buján növő Bőse kobak jól bírja az alakítást, vadkörtére közvetlenül, birsre csak Hardy közbenoltásávat oltható (sövénybe jobb a birs alany). A Clapp kedvelt je (piros változata a Starkrimson) esetében szintén közbenoltást (Hardy) kell alkalmazni. Később fordul termőre, viszont csaknem valamennyi sövénybe beilleszkedik. A szeptember végén szüretelhető és novembertől februárig fogyasztható Konferencia akár közvetlenül is oltható a birs alanyra. Talajigényes, nehezen alakítható. Az októberben szüretelhető és januári fogyasztásra termelt Madame Verté taljigényes, nehezen fordul termőre, de később rendszeresen és kiadósán terem. Igaz, hogy középerős növekedésű és határozottan felfelé törő koronát nevel, mégis felhasználható a gyümölcssövényekbe, mivel jól alakítható. A melegebb körzetekbe való Párizsi körte szintén jól alakítható. tehát szinte minden sövénytípusnál felhasználható. Közepes növekedésű, közbeoltással birs alanyra oltjuk. Az ugyancsak meleg éghajlatot igénylő Papkürte közepesen erős növekedésű, birsre közvetlenül is oltható. Jól alakítható, de az ágcsoportok között nagyobb távolságot kell hagyni. Akkor szüretelhető, amikor а termés már 90 százalékra beérett, de még így sem nyerünk minden évben egyformán ízletes gyümölcsöt. Az augusztus végén érő Piros Vilmos körte vad alanyon hatalmas koronát nevel, birsre pedig csak Hardy közbeoltásával oltható. Az éghajlatra és a talajra Igényes, viszont jól alakítható, tehát a sövényekben felhasználható. Végezetül még annyit: reméljük, hasznos témára „pazaroltuk“ az időt és a szakrovat hasábjait. Ha csak néhányan kedvet kaptak egy mutatós, de ugyanakkor hasznos sövény kineveléséhez, már érdeme- volt tollat fogni. Annál is inkább, mert a házikertekben gombamód szaporodó fóliasátrak bizonyosok helyütt kiszorították a hagyományosan telepített gyümölcsfákat. A sövényeket mindenekelőtt a kerttelepi kiskertekbe ajánljuk de a házikertben is szépek és hasznosak lehetnek. A választás persze nem könnyű, ezért az egyszerűbb, ámde mégis mu'atós típusokat ajánljuk olvasóink figyelmébe. Az alma és a körte részére nagyon jól megfelel az olasz-, a Delbard- vagy a Hungaria-sövény. az őszibarack meg a kajszi részére a Bouché-Thomas-sövénv stb. A kerti utak mellé pedig legjobb volna egyszerű alma-körte kordont nevelni. Bnhicz János agrármérnök, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa 2 szállő ága — laposabb vagy meredekebb fvü. Ezzel szemben az anya vemhesülésének időpontja csak a laktáciös görbe leszálló ágában hat a tejtermelésre, ugyanis a vemhesülés időpontjától függően az anyák korábban vagy későbben apasztanak el. A VEMHESÜLÉS IDŐPONTJA A vemhesült és az üresen maradt anyanyulak első három heti tejtermelése megközelítően egyforma, a laktúciós görbe mindegyik csoportban hasonló ütemben emelkedik. A közvetlenül fialás után vemhesült anyanyulak a 18. napon érik el a laktációs csúcsot, majd a napi tejmennyiség rohamosan csökken és a 28 napos választás napjára egészen alacsony értékre esik le. A tej termelés hirtelen csökkenése a vehem 21 napos kor utáni gyors növekedésével és a következő Hatásra készülő anyákban végbemenő hormonális változásokkal niagyarázható. A gyors elapasztás nem káros a kisnyulak növekedésére, hiszen egyre több szilárd takarmány elfogyasztásával ellensúlyozzák a tej mennyiségének csökkenését. A Hálást követő 10. napon vemhesült és az üresen maradt anyanvulak tejtermelése a 24 — 26. napig megközelítően egyforma, de ezt követően a vemhesült anyanyulak napi teiterme'ése evörsabb-n csökken és a 35—38. nap között el is apasztanak. EGYEDI KÉPESSÉGEK Szólni kell az egyedek közötti, elsősorban genetikailag meghatározott különbségekről is. Vannak olyan anyanyulak, amelyek 21 nap alatt rendszeresen testtömegüket meghaladó mennyiségű (5—6 kg) tejet termelnek. Az átlagos képességűek ugyanezen idő alatt 3,5— 4 kg, a gyengébbek 3 kg-nál kevesebb tejet adnak. A jól tejelő anyáktól nagyobb, a gyengébben tejelőktől kisebb testtömegű nyulakat választunk le. A kisebb testtömegű választott nyulak könnyebben megbetegszenek és a hizlalást időszak az átlagosnál akár 1—2 héttel is hosszabb lehet, ami a magas takarmányozási költségek miatt egyértelműen rontja a nyúltartás gazdaságosságát. Az anyanyúl egyik legfontosabb értékmérő tulajdonsága a tejtermelés. A tenyésztő- és termelőtelepeken egyaránt figyelemmel kell kísérni, hogy az anyanyulak jól neveljék fiókáikat. minél több tejet termeljenek. A kisüzemi telepeken nem egyszerű feladat a tejtermelés genetikai javítása. Az alom 21 napos korig elért tömeggvarepodása lót tájékoztat az anyanyúl tejtermeléséről, de ha nem végzünk méréseket, akkor is célszerű a szopősnvulak fei'ettsége, kondíciója alapján elbírálni az anvsnvulakat. Mindenkinek érdeke, hogy a népes a mok nagy választás! testtömegű egvedet közűi hagyjon magának tenvészutánnótiást. de elvárható, hogy másoknak is Ilyen nyulakat adjon el. (Kistenvésztők Lapja) Az anyanyulak tejtermelése (Folytatás az 1. oldalról) ALOMLÉTSZÄM ’A 21 napos korig eléri alomtömeg-gyarapodások ismeretében kiszámítottuk a különböző létszámú almokat szoptató anyanyulak átlagos tejtermelését. Spanyol kutatók eltérő alomlétszám esetén ábrázolták az anyanyulak laktációs görbéjét. Mindkét vizsgálati eredmény jól bizonyítja, hogy az anyanyúl tejtermelése az alom létszámától függően változik. 'A kis látszámú almot szoptató anyák tejtermelése kicsi, a népes almot szoptatók nagy tejtermelést érnek el. Az anyanyúl hiába lenne képes sok tejet termelni, ha az alomban nincs elég szopósnyúl, a tényleges tejtermelése mégis kicsi, viszont ha sok kisnyúl szopik, a csecsek teljes kiürülése, a döfködés és a szívási inger az anyanyuiat lényegesen nagyobb tejtermelésre ösztönzi. Az aiomlátszám emelkedésével nő az anyanyúl tejtermelése, de ez a növekedés nem arányos az alom létszámával, ezért a népesebb almokban egy-egy szopósnyúlnak kevesebb tej jut. mint a kis alontlétszámúakban. Ez az összefüggés a dajkásitás helyességére és szükségességére hívja fel a figyelmet, hiszen a túlzotton nagy almokban * a kisnyulak éhezhetnek, emiatt az elhullás aránya is magasabb lehet, ezzel szemben a kis létszámú almot szoptató anyák tejtermelő képessége ■ nincs kellőképpen kihasználva. Az alomlétszám és a tejterme’és közötti kapcsolat miatt csak az azonos létszámú almot szoptató anyák tejtermelését lehet objektiven összehasonlítani. A tejtermelés pontos megállapítását, az anyák közötti rangsor felállítását tovább nehezíti a szoptatás alatti elhullás. Minél idősebb és minél több kisnyúl pusztul el az alomban, életük során annál több tejet szoptak. Ennek figyelmen kívül hagyása esetén a ténylegesnél kevesebbnek becsüljük az anya tejtermelését. Ha az anyanyulakat több fialás alapján bíráljuk el, nincs szükség korrekcióra, hiszen a rendszeresen keveset fialó vagy rosszul nevelő anyákat úgyis selejtezni kell. Az viszont kifejezetten kedvező, ha a nagy almot fialó, jól nevelő anyák az átlagos szaporaságúakkal szemben előnyhöz jutnak. ÉLETKOR A tejtermelést befolyásoló tényezők között említést kell tennünk az életkorról is. Az először fialó anyanyulak tejtermelése lényegesen elmarad a későbbi Hálásokétól. Az első gyengébb teljesítmény oka, hogy ezek az anyák még nem érték el teljes kifejlettségüket, a vehem kihordásával és a tejtermeléssel egyidőben még testtömegük is gyarapodik, ezért az elfogyasztott takarmánynak kisebb hányadát tudják tejtermelésre fordítani, mint a már többször fialtak. A teljesen kifejlett, de még fiatal, 5—11 hónapja termelő anyáknál jegyeztük fel a legnagyobb tejtermelést. Az időseb anyanyulak tejtermelése részben az életkor előrehaladása miatt, részben a gyengébb egészégi állapot miatt csökkenő tendenciájú. Csecsbimbógyulladás következtében az idősebb anyanyulak egy-egy csecse „süket* maradhat, így csökken az aktív csecsbimbók száma és ezzel párhuzamosait a tejtermelésük is. Az alomlétszámtól és az életkortól függően az anyanyúl laktációs görbéje — fel és le-Fotók: Kádek G. és Andriskin J.
