Szabad Földműves, 1986. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)
1986-03-29 / 13. szám
Hasznos időtöltés TuCeH-faítm Szegfűszeg "A népiesen szegecskének is nevezett szegfűszeg az Eugénia caryophíjllata Tliitnb. teljesen ki nem fejlődött, szárított, fűszeres illatú virágbimbója. A forró égövben tenyésző fa bimbója rózsaszínű, szárítva barna, kesernyés és jellegzetes illatú. Kiváló minőségről akkor beszélünk, ha az ujjaink között őszszenyomott szegfűszegből kibuggyan egy csepp olaj, vagy vízbe téve lejjel lefelé úszik, illetve le mer ül. A legismertebb és a leggyakrabban használt fűszerfélék közé tartozik. A kínaiak már 300 évvel időszámításunk előtt használták. A középkorban bi zonyos járványuk elismert ellenszere volt. A cukrászat, a likőripar és a régi házikonyha kedvelt fűszere. Nem csupán a forralt borba, a befőttekbe meg az édességekbe adagoljuk, de a főzelékek, szószok és tészták ízesítésére is használjuk. Hogy bizonyos qyűgyhutása is van, azt csak kevesen tudják. A szegfűszegben található illóolaj nélkülözhetetlen a fogászatban. Fertőtlenítő és érzéstelenítő hatását kihasználva, a töméshez használt cinkporhoz keverik. Hatóanyagai jelen vannak továbbá a Her badent festvényben ft ink túrában) is. Ezt a szert rendszerint akkor írja élő a fogorvos, ha a fogakon kívül egyúttal a szájban előforduló sebeket is szükséges meggyógyítani. Belső használat esetén a szegfűszegnek görcsoldó hatása van. Dr. NAGY GÉZA Szabó Zoltán, az SZKSZ alsópéteri (Dolný Peter) alapszervezetének elnöke kertészkedéssel, főleg szegfűtermesztéssel tölti szabadidejének jelentős részét Fotó: —bor A Szlovákiai Kertészkedök Szövetségének Oroszvárt (Rnsovce) Helyi Szervezete egyike a legfiatalabbaknak a Bratislava vidéki (Bratislava-vídiek) járásban. Nem azért, minti',a az illeni kertészkedni szerető emberek még sohasem gondoltak volna a szervezet megalakítására, hanem azért, mert nem akadt, aki felkarolta volna a kezdeményezőket. És mivel az alapszervezet tevékenységével senki sem tőrödéit, egy Ideig úgy-ahogy működött, majd szétesett. Ti zeoegy évvel ezelőtt a helyi nemzeti bizottság segítségével újjászervezték, s élére a kezdeményező Nagy Ferencet választották meg elnökké. Feri bácsit Oroszváron mindenki Ismeri és szereti. Nyugdíjba vonulása előtt az építőiparban dolgozort. Legutóbb az oroszvárt egészségügyi központ építését vezette. Szabadidejében nagy hozzáértéssel és szakértelemmel kertészkedett. Gyümölcsfáit, szőlőjét, zöldségféléit sokan megcsodálták, és a tanácsokkal sem fukarkodott. Azt hiszem, hogy nem csalódtak, akik annak idején Nagy Ferencre szavaztak. Ezt mi sem bizonyílja jobban, mint az, hogy előrehaladott kora ellenére ma is ő a szervezet elnöke. A közelmúltban arra kértem. mesélje el, mennyit fejlődött szervezetük a megalakulás óla. — A kezdés nem volt könynyíí — válaszolta Feri bácsi.— Szervezetünk húsz lelkes tag gal indult. Először azokat próbáltuk megnyerni e nemes tevékenységnek, akik saját kerttel rendelkeztek, jól emlékszem az első taggyűlésünkre; akkor nagyon sokra tartottuk, hogy sikerült visszanyernünk a kerlészkedők bizalmát, sőt mások érdeklődését ts felkeltettük e szép időtöltés iránt. így gyorsan gyarapodott a szervezet taglétszáma. A vezetőség ösztönzésére azok közül Is sokan jelenikeztek — főleg bratíslavnl és petrzalkai lakosok —, akiknek nem volt kertjük. Elsőrendű feladatunknak tartottuk hogy az elhagyott parlagokat szétosszuk közöttük. Például az állami erdészethez tartozó oroszvárt kastély mögötti elhanyagolt területen Is szép kerftelepet létesítettünk, s a terméketlen területet az építkezéseknél nyert humusz felhasználásával javítottuk fel. Sokat fáradoztunk, hogy meggyőzzük tagjainkat, hogyan le hét szebbé varázsolni az elhagyott kerteket, udvarokat, hogyan lehet több és jobb minőségit zöldséget és gyümölcsöt termelni. Fokozatosan sikerült rávezetni a tagokat a gyümölcsfák szakszerű ápolására. E célból minden évben több elődást tartunk, melyeken tagjainknak mintegy kilencven százaléka megjelenik. Vásároltunk egy permetezőgépet, amit közösen használunk. Sok-sok facsemetét, törzses ribiszkét, egrest, no meg műtrágyát vá. sároltunk alapszervezetünk tagjai számára. Jó kapcsolatot építettünk ki a szövetség brattslavai Kertészeti Szolgáltató Vállalatával, és a nemzeti bizottsággal is szorosan egy üt'működünk. Büszkén mondhatjuk, hogy alapszervezetünknek már négyszázötven tagja van, s közülük százhetvenhatnak van kerttelepi kiskertje. # Mit termesztenek a szervezett kertészkedök? — Szervezetünk tagjai vegyesen termesztenek zöldséget, gyümölcsöt, szőlőt és virágot. Az utóbbi években elterjedt a fólia alatti saláta-, paprika és uborkatermesztés. Ezen a vidéken jól megterem a sárgarépa, a petrezselyem, a fodros kell, patisszon meg a karfiol. A gyümölcsfélék közül elsősorban a kajszi- és az őszibarack közkedvelt, de almánk (jonatán, Stacking) meg szőlőnk (Rizlingszilváni, Szőlöskertek királynője, Csaba gyöngye stb.) is van. Termékeinket részben a Kertészeti Szolgáltató Vállalaton keresztül, részben a helyi piacon értékesítjük. Tagjaink legszebb termékeiből minden évben gyümölcs , zöldség és virágkiállítást rendezünk. A kertészkedök oroszvári helyi szervezete ma már jól példázza, hogy ahol jó az egvütt< működés a vezetők és a tagok között, ott nem mindennapi eredmények születnek. Ma a négyszázötven tagból álló szer? vezet sok jó minőségű zö'dséget és gyümölcsöt termel, és tagjai közül többen rendszeresen részt vesznek és szép eredményeket érnek el a kiállításokon. A múlt évben heten első, hatan második, hatan harmadik díjat kaptak, és ugyancsak hatan elismerő oklevelet nyertek termékeikért. Közöttük Nagy Ferenc, aki több arany-, ezüst- és bronzérem, valamint számtalan elismerő oklevél tulajdonosa. A legutóbbit a 74. születésnapján kapta a helyi nemzeti bizottságtól, sokévi közéleti tevékenységé ért. Elismerést érdemlő, hogy a kertészkedök nemcsak a saját kertjükkel törődnek, hanem a falu csinosítására is gondolnak. A szervezet tagjai évek során több száz díszfát, rózsabokrot és virágot ültettek ki a községben, és természetesen gondoskodnak is azokról. A szervezet tagjai a XVli. pártkongresszus tiszteletére énekes kötelezettségvállalást tettek. Vállalták, hogy ebben az évben társadalmi munkában négyezer-ötszáz órát dolgozn к le munkahelyük és életkörnyezetük szebbé télele érdekében. Szorgos kezük nyomán tavasztól lombhuilásig százféle színben pompáznak majd a virágok, a rózsabokrok és a zöldövezetek. S arra is szakítanak időt, hogy tapasztalatgyűjtés céljából kiruccanjanak egy kicsit České Budéjovicébe, meg_ Nitrára, és megtekintsék az Éltető föld, illetve az Agrokomplex országos mezőgazdasági kiállí last. (nt) Múláson (Múlás) szerény becslések szerint is legalább százan foglalkoznak nyúl tenyésztéssel, így nem csoda, ha egy-egy szállítás alkalmával ötszáz-hatszáz nyúl at kínál a falu a Branko vállalat felvásárlóinak. Felvételünk Bozslk Erzsébetet mutatja be, aki évente több mint száz pecsenyenyuíat értékesít Kádek Gábor felvétele 1 Aszopósnyulak háromhetes koruk előtt alig fogyasztanak sziláid takarmányt, így életben maradásuk és az első három hét alatti tiimeggyarapodásuk az anyanyúl teitermelő képességétől függ, ezért a tejtermelést tekinthetjük az egyik legfontosabb anyai tulajdonságnak. Az anyanyúl tejtermelésének mérése, becslése nem egyszerű. A kutatásban és a gyakorlatban három eltérő módszert használnak. A PRÖBASZOPTATÁS a legrégebben alkalmazott módszer. Gyakorlati végrehajtási a következő: Napközben a ktsnyulakat a fialóládával együtt vegyük ki az anya ketrecéből, vagy a láda búvónyilását zárjuk el, hogy az anya ne tudja fiókáit szoptatni. Reggel, mielőtt az anyanyulat kicsinyeihez engednénk, mérjük meg az anyát, vágy az alom testtömegét, majd amikor az anyanyúl a szoptatást befejezi (elhagyja a ládái), a mérést ismételjük meg. A klsnyulak, vagy az anyanyúl szoptatás előtti és utáni testömegkülönbsége az egy alkalommal kiszopott tej jnennyisége. Vizsgálataink szerint az anya testtömegének mérésével pontosabb eredményi kapunk, mert a fészekből kiemelt kisnyuluk esetenként vizelnek és ezért a testtömeg-különbségük akár 5 —10 °/o-kal is kisebb leiiet, mint az anyától kiszopott fényleges tejmennyiség. A mérések ugyancsak pontatlanok lehetnek, ha nem közvetlenül a szoptatás előtt és után végezzük. Régebben naponta több Az anvanvulak alkalommal mértek, ma azonban már tudjuk, hogy normális körülmények között az anyanyúl naponta csak egyszer szoptat, ezért egy — általában kora reggeli — mérés (szoptatás) is elégséges. A naponkénti tejtermelések felrajzolásával kapjuk mag a laktációs görbét, a napi tejtermelések összegzésével pedig a laktációs termelést. A tejtermelés naponkénti mérésével sok hasznos információhoz juthatunk, de a mérések végzése munkaigényes, ezért ezt a módszert csak kísérleteknél szokták alkalmazni. ALOMTOMEG GYARAPODÁS Francia kutatók kiszámították, hogy a szopósnyulak hetenkénti tömeggyarapodása és az anyanyúl tejtermelése között szoros a kapcsolat,, tehát az alom tömeggyarapodása kellő biztonsággal tájékoztat az anya tejtermeléséről. Mivel a kisnyuluk csak háromhetes kor után kezdenek nagyobb mennyiségű szilárd takarmányt (abrakot, tápot, zöldet szénát) fogyasztani, ezért u fejtei me lés becslésére világszerte ez alom 21 napos korig elért tö meggyarapodását használják. A korábban említett francia vizsgálatokból tudjuk, hogy a tejtermelése kisnyulak 1,82 g tej kiszopásától 1 g-mot híznak. így ha az alom 21 napos korig elért tömeggyarapodását 1,82 vei megszorozzuk, megkapjuk az anya 21 napos tejtermelését. A szá mítás menete a következő: az anya tejtermelése = (21 nanos alomtöraeg — születési alomtömeg) X 1,82. Vizsgálataink szerint fölösleges az alom tömegét Háláskor is megmérni, mivel ekkor az azonos létszámú almok testtömege között még nincsenek lényeges különbségek. Becslésünk akkor is kellőképpen pontos, ha a korábbi mérések átiagadataival számolunk. LAKTÁCIÓS TERMELÉS A fialó anyanyulak efteesbim bói feszesek s fialás után általában meg is szoptatják kicsinyeiket. Az első napi tejiermelés kevés (30 g), de ezt követően a laktációs görbe meredeken emelkedik. Л 7. na|»on átlagosan 160 g, a 14 en 220 és a 21 en 240 g tejel adnak az anyanyulak. A legnagyobb tejtermelést (laktációs csűcsot| a 18 — 21. napon érik el, majd lassabb vagy gyorsabb ütemben csökkenni kezd a napi tejtermelés. Ha az anyanyúl nem vemhesül. 42 napos laktáció után is termelhet tejet, de ennek mennyisége már nagyon kicsi. Több irodalmi utalást találtunk az iinvanyulak hetenkénti tejtermeléséről, Az anyanyúl 21 napos laktáció alatt testtömegével megegyező, vagy azt megközelítő mennyiségű tejet termel (a kaliforniai 3 44. az új zélandi fehér 3,45. a búr gundi vörös 3,82 kg ot). Ha számításba vesszük, hogy a nyúltej 3—4-szer táplálóbb a tehéntejnél, még figyelemre méltóbbak ezek az adatok. Ahhoz, hogy az anyanyúl kellően táplálni tudja fiókáit, megfelelő mennyiségű és beitartalmú takarmányt, valamint jé minőségű ivóvizet kell adnunk neki. Az anyanyúl tejtermeléséi az etetett takarmány mennyiségén és minőségén, az évszakon (hőmérsékleten), az egészségi állapoton stb. kívül elsődlegesen az alom létszáma határozza meg. (Folytatás a 3. oldalon]^
